Wikipédia:Információgazdasági műhely/Előkészületben/Információgazdaság

A jelen korban az ipari gazdaság helyett információgazdaságról beszélhetünk, az információ ugyanis átvette a materiális javak szerepét az gazdaságban. Ez fokozottan jellemző a fejlett térségekre, de jelei ugyanúgy megvannak a fejlődő régiókban is. Az információgazdaságra alapvetően a hálózatos kommunikáció jellemző, ennek legkonkrétabb megjelenési formája az internet, szükséges alapja a digitalizáció

Autonómia és szabadság szerkesztés

Bizonyos szempontból az információ jelenti a szabadságot, az szabja meg a társadalom kollektív gondolkodásmódját: mik a szabályok és mik a következmények. Az autonómia abban az értelemeben és akkor használható, ha feltesszük, hogy adott körülmények között, minden egyén képes arra, hogy autonóm személyiség legyen. Autonómia Benkler megfogalmazásában azt is jelenti, hogy az egyén milyen mértékben szerzője saját életének az adott kotlátok között. Arra, hogy az internet fémjelezte új gazdaságban mekkora a személyes és általános szabadság különböző környezetben különböző lehet a válsz, szentenciózus változásról azonban van értelme beszélni. Ebben a környezetben a tevékenykedéshez minden eszköz és nyersanyag adott. Hálózatos kommunikációban az egyénnek több lehetősége az információ befogadására és annak létrehozására, mint a tömegkommunikáció (a televíziós kultúra passzívvá tesz, míg a digitális aktívvá tesz) dominálta térben, ez pedig segíti az egyént, hogy kulturális közegének aktív résztvevőjévé váljon. Az aktvitásra lehetőséget adó terekre példa az online multiplayer játékok, vagy akár a Wikipédia. ezek a lehetőségek kvalitatív különbséget hordoznak az egyén autonómiáját tekintve. Az ipari gazdaságra jellemző elidegenedés és passzivitás (gyökerei a taylorizmusból származnak), illetve hierarchikus munkaviszonyokat a információgazdaság megbonthat, fellazíthat. Fontos fogalom a társas termelés (peer production), ami decentralizálja a termelést, és megbontja a termelő-fogyasztó kapcsolatot, mely komoly hatással van a kultúrára, szórakozásra és magára az információáramlásra. Egy felhasználó egyszerre lehet fogyasztó és termelő, nem gátolja a bürokrácia és a magas belépési költség. A piac természetesen egy olyan mechanizmus, ami lehetővé tesz bizonyos szabadságot, hiszen a termelők közötti verseny biztosítja a széles választási lehetőséget. Teret hagy sőt, ösztönöz azonban a manipulációra. "Ha az információs gazdaság infrastruktúrájának tulajdona koncentrálódik, vagy ha a tulajdonosok számára jövedelmező a másokra (akik az ő infrastruktúrájuk használatára törekszenek) való politikai, személyes, kulturális, befolyásuk ráerőszakolása, olyan kondíciókat szabnak meg a használatra, mely ezt lehetővé fogja tenni".

A piaci logikát biztosító minőség a tulajdon fogalma. A magántulajdont képező magánjavakhoz képest alternatív, és az információgazdaságra jellemző jószágtípus a közösségi jószág(commons). A közösségi javak is biztosítják a társadalom tagjai számára, hogy a fogyasztani kívánt jószág bármikor, bármilyen mennyiségben elérhető számukra. Termelésében és fogyasztásában mindenki egyaránt részt vehet megkötések nélkül. A valóságban persze az információ javak között továbbra is lesz olyan, ami megmarad a magánjószágnak. Kijelenthető, hogy a közösségi javak elterjedése nagyobb autonómiát jelentenének a társadalom tagjai számára, a magánosítás ellenében. A kulturális javak termelését már rengeteg - a piacra való termeléstől különböző - motiváció indukál.

A jogi környezet alapvetően meghatározó az egyéni autonómia szempontjából. Két formája lehet: egyrészt meghatározhatja, hogy egyes emberek mennyire formálhatják és szoríthatják keretbe mások preferenciáit, másrészt, hogy lecsökkenti a társadalom, vagy egy bizonyos csoport előtt álló lehetőségek számát. Minden törvény, ami hasonló hatásokkal jár, a társadalom hatalmi struktúráját és ezáltal az autonómiát befolyásolják.

A szoftver és a hardver kapcsolata a felhasználói szabadsággal szerkesztés

Eben Moglen szerint az internet ideája kezdetektől együtt járt egy strukturális jellemzővel: nincs hierarchia, mindenki saját akarattal rendelkezik és azt tesz amit akar. Egy hálózatról van szó, embertől emberig, jellemzője a közösségi termelés. De ez nem valósult meg, amiért a Microsoft térhódítása felelős. A Windows operációs rendszer ugyanis a kiszolgáló, azaz szerver és felhasználó kapcsolatot részesítette inherensen előnyben. Az ember perifériára szorult, az adat és tárhely lett a középpontban. Megjelent a logok, amik információkat tárol a lefutott operációkról, ezeket pedig tárolják. A szerverek pedig virtuálissá váltak nincs konkrét helyük, a kliensek pedig mobillá váltak. Platformok jöttek lére, dolgok ,amiket nem lehet elhagyni, a Microsoft pedig egy platform igazgató szerveződés. Ez a szerveződési rend a magánélet és ebből következően a szabadság nagyban erodálódott, érdekeltségek kezében összpontosuló privát, akár direktben meg sem osztott információ.Nem szabad szoftverek nem szabad eladása, aláássa az emberi szabadságot. Ennek előmozdítója a látszólagos kényelemutáni emberi vágy: már nem fizetünk készpénzzel, ingyenes web hosting, mert egy szerver üzemeltetését bonyolultnak tartjuk.

Cory Doctorow szerint: nem olyan számítógépek gyártása felé tartunk egyre inkább, ami nem képes bizonyos szoftverek futtatására, hanem kémprogramot telepít. Ez megakadályozza ugyanis, hogy élhessünk a személyi számítógép azon alapvető tulajdonságával, hogy mindent képes futtatni. Erre azért van szükség, mert a különböző illegális, a szerzői jogot sértő tevékenységekre is lehet használni. A hálózatok oldaláról, ha ugyanerre törekszünk, elnyomó és megfigyelő eljárásokat kell alkalmaznunk. A különböző törvénykezések, mint például a SOPA, beterjesztése is arra utal, hogy efelé haladunk.