Wikipédia:Informatikai műhely/IBM

Ez az oldal egy fordítási kísérlet az angol IBM szócikk „Történet” fejezetére. Ez a rész nulla a magyar wikin.

Forrás-információ:

Eredetileg a 2013-01-11-i állapot lett ide bemásolva, talán az en:IBM oldid=532497600: azóta sok változás történt az angol IBM lapon, amit nem árt majd követni a fordításban! ~~Pkunk
Hivatkozás: https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=IBM&oldid=532497600 -- ez eléggé hasonlít az itteni szövegre. Talán kicsit bő lére van eresztve, a mostani IBM cikk fejezete tömörebb. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. május 1., 10:48 (CEST)

A közösségi lap egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

International Business Machines Corporation
IBM logo.svg
Jelmondat Think (azaz: gondolkozz!)
Típus multinacionális nyílt részvénytársaság
Alapítva Endicott, New York, U.S.
1911. június 16.
Székhely Armonk, New York, USA
Vezetők Ginni Rometty
(igazgatótanács elnöke, elnök, vezérigazgató)
Alapító Charles Ranlett Flint
Iparág számítógép hardver, számítógép szoftver, IT szolgáltatások, IT tanácsadás
Termékek Lásd IBM termékek
Alkalmazottak száma 433 362 (2012)[1]

Az International Business Machines Corporation weboldala

Az International Business Machines Corporation, vagy rövidítve IBM, egy amerikai (egyesült államokbeli) multinacionális technológiai és konzultációs vállalat. Székhelye: Armonk, New York állam, Amerikai Egyesült Államok. A New York-i tőzsdén jele IBM. Az IBM tevékenységébe beletartozik a számítógépes hardvergyártás, szoftverkészítés és ezek forgalmazása, kínálatában megtalálható az infrastruktúra, hosting és tanácsadói szolgáltatás, a nagyszámítógépektől a nanotechnológiáig terjedő technológiaterületeken.[2]

A céget 1911-ben alapították, Computing Tabulating Recording Company (CTR) néven, három kisebb cég egyesítésével, tehát a Tabulating Machine Company, a bélyegzőórákat (time clock) gyártó International Time Recording Company (kb. Nemzetközi Időfelvételi Társaság), és a Computing Scale Company összeolvasztásával. [3][4] A CTR végül 1924-ben felvette az International Business Machines (kb. Nemzetközi Üzleti Gépek) nevet, amelyet addig a CTR egyik leányvállalata használt Kanadában és Dél-Amerikában. Biztonsági elemzők adták az IBM-nek a Nagy Kék becenevet, mivel az IBM igen sok termékén használta a kék színt, a csomagoláson és a logókban is.[5]

2012-ben az amerikai Fortune gazdasági hetilap értékelése szerint az USA vállalatainak rangsorában az IBM a második helyen állt az alkalmazottak száma szerint (433 362),[1] a negyedik legnagyobb a piaci kapitalizáció értéke szerint,[6] a kilencedik legjövedelmezőbb,[7] és a 19-ik legnagyobb árbevételű cég.[8] Világviszonylatban a cég az árbevétel nagysága szerint a 31-ik helyen állt, a Forbes 2011-es értékelése szerint.[9][10] Más 2011-es és 2012-es értékelések szerint is előkelő helyezéseket kapott a cég: az első helyen áll a vállalatvezetési gyakorlat terén (Fortune), világelső a „zöld cégek” között (green company) a Newsweek szerint, és övé a második legjobb világmárka (Interbrand), a második legtiszteletreméltóbb (respected company, Barron's), az ötödik legjobban csodált (Fortune), és a 18-ik leginnovatívabb cég (Fast Company)[11] minősítés is.

Az IBM 12 kutatólaboratóriummal rendelkezik a világ minden részén, és 2013 elején tartja a 20 egymást követő évben, egyazon cég által termelt szabadalmak rekordját.[12] A cég munkatársai öt Nobel-díjat, hat Turing-díjat, tíz Műszaki Tudományos Nemzeti Érdemérmet (National Medal of Technology), és öt Nemzeti Tudományos Érdemérmet (National Medal of Science) gyűjtöttek be eddig.[13] Az IBM leghíresebb találmányai között olyan eszközök és rendszerek találhatók, mint az ATM, a floppy-lemez, a merevlemez, a mágnescsíkos kártya, a relációs adatbázis, az univerzális termékkód (Universal Product Code, UPC), a pénzügyi swap ügylet, a SABRE (Semi Automatic Business Related Environment, számítógépes adatbank, amelyet elsőként az American Airlines számára fejlesztett automatikus központosított repülőjegy-foglalási rendszerben alkalmaztak), a DRAM, vagy a híres Watson mesterséges intelligencia.

Alapítása óta cég számos szervezeti átalakításon esett át; beszerzések – pl. az SPSS (2009) és a PwC könyvvizsgáló- és tanácsadó cég (2002) –, kiválások – mint a Lexmark (1991) –, és eladások – pl. az egész ThinkPad termékvonal eladása a Lenovo-nak (2005) – következtében.

TörténeteSzerkesztés

1880–1929Szerkesztés

"THINK" (Gondolkozz)

Thomas J. Watson, az IBM vezetője 1914-től 1956-ig, a cég mottóját – "THINK" – fejtegeti

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Az 1880-as évektől kezdve létrejöttek azok a technológiák, amelyekre az IBM elődeinek számító cégek tevékenysége alapult. Julius E. Pitrat 1885-ben szabadalmaztatta a számító mérleget (computing scale);[14][15][16] 1888-ban Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítő mechanizmust (dial recorder), amit később a blokkolóórákban alkalmaztak;[17] 1889-ben pedig Herman Hollerith szabadalmaztatta híres elektromos tabulátorát (Electric Tabulating Machine)[18] és Willard Bundy feltalálta a blokkolóórát (time clock), amely papírszalagon rögzítette a munkások érkezését és távozását.[19]

1911. június 16-án Charles Ranlett Flint, a kor egyik közismert trösztszervezője egy cégben fogta össze ezek a technológiákat és a hozzájuk tartozó cégeket: Hollerith cégét egyesítette a Computing Scale Co. of America nevű mérleggyártó vállalattal és az International Time Recording Co. nevű, időrögzítő készülékeket gyártó céggel, ezáltal megalakítva a Computing-Tabulating-Recording Company (C-T-R) nevű céget.[20] A New York-i székhelyű vállalatnak 1300 alkalmazottja, valamint számos irodája és üzeme volt a New York állambeli Endicott és Binghamton; Dayton, Ohio; Detroit, Michigan; Washington, D.C.; és Toronto, Ontario községekben. Ez a cég a bolti mérlegektől kezdve az ipari időregisztráló készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag sokféle terméket gyártott és forgalmazott.

1914-ben Flint a vállalatvezetés erősítése érdekében beszervezte / beverbuválta (idősebb) Thomas J. Watson-t, aki eredetileg a National Cash Register Company értékesítési vezetője volt.[20] (Watson onnan vitte magával a kedvenc jelszavát – "THINK") Watson „bevezette a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jólápolt, sötétöltönyös értékesítő ügynökökhöz, és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden egyes dolgozóba”.[21] Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében, és a belépését követő 11-ik hónapban Watson a vállalat elnökévé vált.[21] A cég kínálatában az egyedi felépítésű, nagyüzemi üzleti célú tabulációs megoldásokra koncentrált, átengedve másoknak a kisebb irodai termékek piacát. Watson első négy éve alatt a bevétel több mint kétszeresére, 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.[21] 1924. február 24-én a C-T-R céget átnevezték, ekkor kapta az International Business Machines Corporation, rövidítve IBM nevet,[11] ami egyébként azt is tükrözte, hogy a cégnevet a „növekedéshez és a tevékenység kiterjesztéséhez” kellett igazítani.[22]

1930–1979Szerkesztés

 
A NACA kutatói IBM 704-es elektronikus adatfeldolgozó gépet használnak, 1957

1937-ben a tabulációs gépek lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adat feldolgozását, a cég ügyfelei között megtalálható az Egyesült Államok kormánya, amely első ízben próbálta / kísérelte meg 26 millió ember foglalkoztatási adatainak kezelését, a Társadalombiztosítási Törvénynek (Social Security Act) megfelelően,[23] valamint a Harmadik Birodalom,[24] leginkább németországi leányvállalatán, a Dehomag-on keresztül. A második világháború alatt a cég kézifegyvereket gyártott az amerikai hadsereg számára (M1-es karabélyt és Browning puskákat).

1952-ben az ifjabb Thomas J. Watson, Jr. lett a cég elnöke, ezzel végetért apjának majdnem 40 éves vezetői időszaka. 1956-ban Arthur L. Samuel az IBM Poughkeepsie-beli laboratóriumában egy IBM 704-es gépen dámajátékot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt "tanulni" a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első "öntanuló" programnak, a mesterséges intelligencia koncepció első gyakorlati bemutatásának. 1957-ben az IBM kifejlesztette a FORTRAN (FORmula TRANslation) tudományos célú programozási nyelvet. 1961-ben Thomas J. Watson, Jr.-t az igazgatóság elnökének választották és Albert L. Williams lett a vállalat elnöke. Az IBM kifejleszti a SABRE (a Semi-Automatic Business-Related Environment rövidítése) jegyfoglalási rendszert az American Airlines légitársaság számára. Az 1961. július 31-én megjelent IBM Selectric írógép-típus rendkívül sikeres modellsorozat volt ebben az időben.

1963-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a Mercury-programban a Föld körüli pályák követésében. Egy évvel később a cég áthelyezte a cégvezetés székhelyét New York-ból a New York állambeli Armonkba. Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban (tovább támogatta a világűr felfedezését), így közreműködött 1965-ben a Gemini, 1966-ban a Saturn rakéták repüléseiben és az 1969-es holdraszállásban is.

1964. április 7-én az IBM bejelentette első számítógéprendszer-családját, az IBM System/360-at. Ezeket 1964 és 1978 között árulták (... voltak a piacon), és ez volt az első számítógépcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy lefedje az alkalmazások teljes körét, a legkisebbtől a legnagyobbig, a tudományos és az üzleti területet egyaránt. Ekkor történt meg először, hogy a cégek úgy tudták feljavítani a számítási kapacitásukat, hogy nem kellett átírni a meglévő alkalmazásokat (az új környezetre).

1974-ben az IBM egyik mérnöke, George J. Laurer kifejlesztette az univerzális termékkódot (Universal Product Code, UPC).[25] 1973. október 11-én az IBM bemutatta az IBM 3660-as terméket, egy lézeres vonalkódolvasóval felszerelt pénztári terminált, amely aztán az áruházi pénztárak igáslovává vált. Az első leolvasott vonalkód egy csomag Wrigley's Juicy Fruit rágógumié volt, 1974. június 26-án, a Marsh szupermarketben (Troy, Ohio állam). A csomag jelenleg a Smithsonian Intézetben van kiállítva Washingtonban.

 
Az IBM Blue Gene szuperszámítógépei elnyerték az USA National Medal of Technology and Innovation kitüntetését, amelyet az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama adott át 2009. szeptember 18-án

Az 1970-es évek vége felé az IBM kisebb megrázkódtatáson esett át, mikor a vezetésben összecsaptak a nagyszámítógépes üzletág támogatói azokkal, akik inkább a személyi számítógépek feltörekvő területére szerették volna irányítani a cég nagyobb befektetéseit. (... ezen a területen szerették volna a legfőbb befektetéseket elhelyezni, stb.)

1980–tól napjainkingSzerkesztés

A pénzügyi swap-ügyletek először 1981-ben kerültek a nyilvánosság elé, amikor az IBM a Világbankkal kötött swap-megállapodást.[26] Az eredetileg IBM 5150 jelölésű IBM PC-t 1981-ben vezették be, és az hamarosan ipari szabvánnyá vált. 1991-ben az IBM eladta Lexmark céget, és 2002-ben megszerezte a PwC tanácsadócéget. 2003-ban az IBM indított egy projektet a vállalati értékek újradefiniálására. Ennek során a cég saját Jam technológiáját használva, a vállalat a kulcsfontosságú üzleti kérdések témáival Internet-alapú online megbeszéléseket üzemeltetett/működtetett/hostolt, amelyekben 50 000 munkavállaló vett részt, több mint 3 napon át. A megbeszéléseket kifinomult szövegelemző szoftverrel (eClassifier) elemezték, hogy témakörökbe szervezzék az online hozzászólásokat. A 2003-as Jam(-parti) eredményeként a cég értékei frissültek, hogy kifejezzék a három modern üzleti, piaci és munkavállalói nézetet: "Elkötelezettség minden ügyfél sikere érdekében", "A lényeg az innováció – cégünknek és a világnak is", "Bizalom és személyes felelősség minden kapcsolatban".[27] 2004-ben egy újabb Jam-et rendeztek/folytattak, ekkor 52 000 munkavállaló vitatkozott/cserélt véleményt a legjobb gyakorlatról (best practices) 72 órán át. A viták célja az volt, hogy a korábban azonosított értékek megvalósítását támogató, a gyakorlatba átültethető ötleteket találjanak.[28]

 
Az IBM bemutatja különféle újításait a 2010-es hannoveri CeBIT-en

2005-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a Lenovo-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a Micromuse megvásárlására.[29]

Az IBM 2006-ban indította útjára a Secure Blue hardveres kriptográfiai megoldást, amely mikroprocesszorokba építhető, és olcsó adattitkosítási megoldást kínál a sokkal drágább kriptográfiai berendezések helyett.[30]

2009-ben megvásárolta az SPSS Inc. vállalatot. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama az USA Tehchnológiai és Innovációs Nemzeti Érdemérmét (National Medal of Technology and Innovation) adományozta a cégnek, az IBM Blue Gene szuperszámítógépes programját díjazva ezzel.

2011-ben az IBM Watson mesterséges intelligencia-programja a világ figyelmének központjába került, mikor fellépett a Jeopardy! kérdezz-felelek showban és megnyerte azt, a bajnok Ken Jennings és Brad Rutter ellenében. 2011-ben a cég az első helyen állt az előző 19 egymást követő évben az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalmak száma szerint.[31]

Az IBM kötvényeinek záró értéke 2011. szeptember 11-én 214 milliárd dollárra rúgott, ezzel felülmúlta a Microsoft vállalat értékét, ami ekkor 213,2 milliárd dollár volt. Ez volt az első alkalom 1996 óta, hogy az IBM túllépte szoftver-riválisának záróáron alapuló értékét. A dolgok 2012. június 11-i állása szerint azonban az IBM értéke még így is kevesebb, mint a fele az Apple értékének (ami ekkor 541 milliárd dollár).[32] 2012. augusztus 16-án az IBM bejelentette, hogy megállapodást kötött a Texas Memory Systems megvásárlásáról.[33] Még augusztusban kicsivel később bejelentették, hogy megállapodtak a Kenexa cég megvásárlásában. Az akvizíció lezárulását a negyedik negyedévre tervezték.[34] Az ügylet értéke 1,3 milliárd dollár volt, amelyet az IBM készpénzben fizetett ki.[35]

Vállalati ügyekSzerkesztés

Az IBM főhadiszállás–komplexuma Armonkban helyezkedik el/található, North Castle városkában, New York állam, Egyesült Államok.[36][37][38] A 283 000 négyzetláb alapterületű IBM épület három szintes, a szinteken egyedi függönyfalakkal. Az épületet egy 25 acre területű telken áll.[39] Az IBM székhelye már 1964 óta Armonkban van.[40]

A vállalatnak világszerte tizenkét kutatólaborja van – Almaden, Austin, Ausztrália, Brazília, Kína, Dublin, Izrael, India, Tokió, Watson (New York), Zurich és Nairobi – ahol Watson 1961 óta dedikáltan a kutatási részlegek központja és az éves közgyűlések kijelölt helye. A további létesítmények közé tartoznak a tornyok Montrealban, Párizsban, és Atlantában, szoftverlaborok Raleigh-Durhamban, Rómában és Torontóban; épületek Chicagóban, Johannesburgban és Seattle-ben, valamint Hakozaki-ban és Yamatóban. A vállalat ezeken felül működteti még az IBM Scientific Center-t, a Hursley House-t, a kanadai Kirendeltségi Épületet (Head Office Building), az IBM Rochester fejlesztőközpontot Minnesotában, és a Somers irodaházat. A vállalat hozzájárulását az építészethez és formatervezéshez – beleértve a Chicagoi 330 North Wabash felhőkarcolót, amit Ludwig Mies van der Rohe tervezett és korábban IBM Plaza néven is volt ismert – a Nemzeti Építészeti Múzeum 1990-es Tiszteletdíjával (Honor Award) ismerte el.[41]

Az IBM igazgatótanácsa 14 taggal felelős a vállalat teljes menedzsmentjéért. Cathie Black 2010 novemberében lemondott és távozott a tanácsból, a maradék 13 tag (a hovatartozásukkal és a tanácshoz való csatlakozásuk évével) a következő: Alain J. P. Belda '08 (Alcoa), William R. Brody '07 (Salk Institute / Johns Hopkins University), Kenneth Chenault '98 (American Express), Michael L. Eskew '05 (UPS), Shirley Ann Jackson '05 (Rensselaer Polytechnic Institute), Andrew N. Liveris '10 (Dow Chemical), W. James McNerney, Jr. '09 (Boeing), James W. Owens '06 (Caterpillar), Samuel J. Palmisano '00 (IBM), Joan Spero '04 (Doris Duke Charitable Foundation), Sidney Taurel '01 (Eli Lilly), és Lorenzo Zambrano '03 (Cemex).[42]

_/ ITT_TART_SEGÉD \_______,...Szerkesztés

A vállalat elismerése és a márkaSzerkesztés

In 2012, Fortune ranked IBM the #2 largest U.S. firm in terms of number of employees,[1] the #4 largest in terms of market capitalization,[6] the #9 most profitable,[7] and the #19 largest firm in terms of revenue.[8] Globally, the company was ranked the #31 largest firm in terms of revenue by Forbes for 2011.[9] Other rankings for 2011/2012 include the following:[11]

For 2010, IBM's brand was valued by Interbrand at $64.7 billion.[45]

For 2012, Vault ranked IBM Global Technology Services #1 in tech consulting for cyber security, operations and implementation, and public sector; and #2 in outsourcing.[46]

Munkavégzés az IBM-nélSzerkesztés

2010-ben az IBM 105 000 dolgozót alkalmazott az Amerikai Egyesült Államokban, ami 30 000-rel kevesebb, mint 2003-ban, és 75 000 embert alkalmazott Indiában, ami viszont 66 000-rel több, mint 2003-ban.[47]

Az IBM alkalmazottak kezelésére vonatokozó gyakorlat egészen a gyökerekig vissza követhető. 1914-ben Thomas J. Watson (CEO) nagyot lendített csapatszellemen, amikor az alkalmazottakkal a cégen belül sportköröket kezdett alakítani, családi kirándulásokat szervezett és felállított egy céges zenekart is. 1924-ben megszervezték a Quarter Century Clubot, amely elismerte a dolgozók 25 éves munkaviszonyát, és belső megjelentetéssel kiadták az első Business Machineskiadványt. 1925-ben tartották a Hundred Percent Club első találkozóját Atlantic City-ben, New Jersey-ben, melyet egy IBM-es ügynök hozott létre, aki teljesítette a kvótáit.

IBM az első cégek között volt, aki biztosított csoportos életbiztosítást (1934), segélyeket (1935), és fizetett szabadságot (1937). 1932-ben megalakította az oktatási részleget, hogy felügyelni a dolgozók oktatását, amely többek közt felügyelte az 1933-ban Endicott-ban IBM iskola befejezését. 1935-ben megalakították a Think (Gondolkozz) dolgozói magazint. Ugyanebben az évben az IBM megtartotta a az első oktatást a professzionális női rendszer szervezők(?) számára (angolul women systems service professionals). 1942-ben Topeka-ban, Kansas-ban az IBM programot indított azzal a céllal, hogy oktassák és alkalmazzák a mozgássérült embereket. A következő évben újabb szemeszterek indultak New York-ban, majd hamarosan a céget felkérték, hogy csatlakozzon az a Fogyatékos Alkalmazottak elnöki tanácsához (angolul President's Committee for Employment of the Handicapped). 1946-ban a cég leszerződtette az első fekete bőrű ügynököt 18 évvel az 1964-es emberi jogok nyilatkozatának kiadása előtt.1947-ben az IBM közzétette a teljes és állandó rokkantsági jövedelmi tervét az alkalmazottai számára. A szerzett jogok közé felvette a nyugdíjat az IBM nyugdíjazási tervébe.

1952-ben Thomas J. Watson közzétette a cég első írásos esélyegyenlőségi politikáját, egy évvel az amerikai Legfelsőbb Bíróság Brown vs Board of Education határozata és 11 évvel az 1964-es polgárjogi törvény előtt. 1961-ben a megkülönböztetésmentességet kiterjesztették a nemre, nemzeti hovatartozásra és az életkorra. A következő évben, az IBM megrendezte az első Invention Award Dinner-t 34 kiemelkedő IBM feltaláló megtisztelésére, és 1963-ban a cég elindított egy ösztöndíj programot, amely elismeri a vezető IBM kutatók, mérnökök és más szakemberek a kiváló műszaki eredményeit.

 
Egy IBM kézbesítő tricikli 1965-ben, Johannesburg, South Africa

1953. szeptember 21-én Thomas Watson, Jr., a cég elnöke kiküldött egy levelet minden IBM alkalmazottak arról, hogy az IBM szükségesnek találja megfizetni a legjobb embereket, tekintet nélkül a faji, etnikai származásra, vagy a nemre.


He also publicized the policy so that in his negotiations to build new manufacturing plants with the governors of two states in the U.S. South, he could be clear that IBM would not build "separate-but-equal" workplaces.[48] In 1984, IBM added sexual orientation to its nondiscrimination policy. The company stated that this would give IBM a competitive advantage because IBM would then be able to hire talented people its competitors would turn down.[49]


IBM was the only technology company ranked in Working Mother magazine's Top 10 for 2004, and one of two technology companies in 2005.[50][51] On October 10, 2005, IBM became the first major company in the world to commit formally to not use genetic information in employment decisions. The announcement was made shortly after IBM began working with the National Geographic Society on its Genographic Project.

IBM provides same-sex partners of its employees with health benefits and provides an anti-discrimination clause. The Human Rights Campaign has consistently rated IBM 100% on its index of gay-friendliness since 2003 (in 2002, the year it began compiling its report on major companies, IBM scored 86%).[52] In 2007 and again in 2010, IBM UK was ranked first in Stonewall's annual Workplace Equality Index for UK employers.[53]

The company has traditionally resisted labor union organizing,[54] although unions represent some IBM workers outside the United States. In 2009, the Unite union stated that several hundred employees joined following the announcement in the UK of pension cuts that left many employees facing a shortfall in projected pensions.[55]

A dark (or gray) suit, white shirt, and a "sincere" tie[56] was the public uniform for IBM employees for most of the 20th century. During IBM's management transformation in the 1990s, CEO Louis V. Gerstner, Jr. relaxed these codes, normalizing the dress and behavior of IBM employees to resemble their counterparts in other large technology companies. Since then IBM's dress code is business casual although employees often wear formal clothes during client meetings.[57]

2011. június 16-odikán a centenáriumi ünnepségek keretében[58] a cég bejelentette az IBM100-at, ami egy egy éves ösztöndíj program alap az alkalmazottak önkéntes projektekben való részvételéhez.

Kutatás-fejlesztésSzerkesztés

In 1945, The Watson Scientific Computing Laboratory was founded at Columbia University in New York, New York. The renovated fraternity house on Manhattan's West Side was used as IBM's first laboratory devoted to pure science. The lab was the forerunner of IBM's Research Division, which today operates research facilities around the world.

In 1966, IBM researcher Robert H. Dennard invented Dynamic Random Access Memory (DRAM) cells, one-transistor memory cells that store each single bit of information as an electrical charge in an electronic circuit. The technology permits major increases in memory density and is widely adopted throughout the industry where it remains in widespread use today.

IBM has been a leading proponent of the Open Source Initiative, and began supporting Linux in 1998.[59] The company invests billions of dollars in services and software based on Linux through the IBM Linux Technology Center, which includes over 300 Linux kernel developers.[60] IBM has also released code under different open source licenses, such as the platform-independent software framework Eclipse (worth approximately US$40 million at the time of the donation),[61] the three-sentence International Components for Unicode (ICU) license, and the Java-based relational database management system (RDBMS) Apache Derby. IBM's open source involvement has not been trouble-free, however (see SCO v. IBM).
Famous inventions by IBM include the following: Sablon:Div col

Sablon:Div col end

Jelenlegi projektekbőlSzerkesztés

DeveloperWorks is a website run by IBM for software developers and IT professionals. It contains how-to articles and tutorials, as well as software downloads and code samples, discussion forums, podcasts, blogs, wikis, and other resources for developers and technical professionals. Subjects range from open, industry-standard technologies like Java, Linux, SOA and web services, web development, Ajax, PHP, and XML to IBM's products (WebSphere, Rational, Lotus, Tivoli and Information Management). In 2007, developerWorks was inducted into the Jolt Hall of Fame.[62]

alphaWorks is IBM's source for emerging software technologies. These technologies include:

  • Flexible Internet Evaluation Report Architecture – A highly flexible architecture for the design, display, and reporting of Internet surveys.
  • IBM History Flow Visualization Application – A tool for visualizing dynamic, evolving documents and the interactions of multiple collaborating authors.
  • IBM Linux on POWER Performance Simulator – A tool that provides users of Linux on Power a set of performance models for IBM's POWER processors.
  • Database File Archive And Restoration Management – An application for archiving and restoring hard disk drive files using file references stored in a database.
  • Policy Management for Autonomic Computing – A policy-based autonomic management infrastructure that simplifies the automation of IT and business processes.
  • FairUCE – A spam filter that verifies sender identity instead of filtering content.
  • Unstructured Information Management Architecture (UIMA) SDK – A Java SDK that supports the implementation, composition, and deployment of applications working with unstructured data.
  • Accessibility Browser – A web-browser specifically designed to assist people with visual impairments, to be released as open source software. Also known as the "A-Browser," the technology will aim to eliminate the need for a mouse, relying instead completely on voice-controls, buttons and predefined shortcut keys.
 
Watson, an IBM artificial intelligence computer, is capable of "learning" as it operates.

Virtually all console gaming systems of the latest generation use microprocessors developed by IBM. The Xbox 360 contains a PowerPC tri-core processor, which was designed and produced by IBM in less than 24 months.[63] Sony's PlayStation 3 features the Cell BE microprocessor designed jointly by IBM, Toshiba, and Sony. IBM also provided the microprocessor that serve as the heart of Nintendo's new Wii U system, which debuted in 2012.[64] The new Power Architecture-based microprocessor includes IBM's latest technology in an energy-saving silicon package.[65] Nintendo's seventh-generation console, Wii, features an IBM chip codenamed Broadway. The older Nintendo GameCube utilizes the Gekko processor, also designed by IBM.

In May 2002, IBM and Butterfly.net, Inc. announced the Butterfly Grid, a commercial grid for the online video gaming market.[66] In March 2006, IBM announced separate agreements with Hoplon Infotainment, Online Game Services Incorporated (OGSI), and RenderRocket to provide on-demand content management and blade server computing resources.[67]

IBM announced it will launch its new software, called "Open Client Offering" which is to run on Linux, Microsoft Windows and Apple's Mac OS X. The company states that its new product allows businesses to offer employees a choice of using the same software on Windows and its alternatives. This means that "Open Client Offering" is to cut costs of managing whether to use Linux or Apple relative to Windows. There will be no necessity for companies to pay Microsoft for its licenses for operating systems since the operating systems will no longer rely on software which is Windows-based. One alternative to Microsoft's office document formats is the Open Document Format software, whose development IBM supports. It is going to be used for several tasks like: word processing, presentations, along with collaboration with Lotus Notes, instant messaging and blog tools as well as an Internet Explorer competitor – the Mozilla Firefox web browser. IBM plans to install Open Client on 5% of its desktop PCs. The Linux offering has been made available as the IBM Client for Smart Work product on the Ubuntu and Red Hat Enterprise Linux platforms.[68]

The UC2 (Unified Communications and Collaboration) Client Platform is an IBM and Cisco Systems joint project based on Eclipse and OSGi. It will offer the numerous Eclipse application developers a unified platform for an easier work environment. The software based on UC2 platform will provide major enterprises with easy-to-use communication solutions, such as the Lotus based Sametime. In the future the Sametime users will benefit from such additional functions as click-to-call and voice mailing.[69]

Redbooks are publicly available online books about best practices with IBM products. They describe the products features, field experience and dos and don'ts, while leaving aside marketing buzz. Available formats are Redbooks, Redpapers and Redpieces.

Extreme Blue is a company initiative that uses experienced IBM engineers, talented interns, and business managers to develop high-value technology. The project is designed to analyze emerging business needs and the technologies that can solve them. These projects mostly involve rapid-prototyping of high-profile software and hardware projects.[70]

In 2006, IBM launched Secure Blue, encryption hardware that can be built into microprocessors.

In May 2007, IBM unveiled Project Big Green, a re-direction of $1 billion per year across its businesses to increase energy efficiency.

On November 2008, IBM’s CEO, Sam Palmisano, during a speech at the Council on Foreign Relations, outlined a new agenda for building a Smarter Planet.[71] In addition, an official company blog exists. Smarter Planet @ IBM

On March 1, 2011, IBM announced the Smarter Computing framework to support Smarter Planet.[72]

On Aug 18, 2011, as part of its effort in cognitive computing, IBM has produced chips that imitate neurons and synapses. These microprocessors do not use von Neumann architecture, and they consume less memory and power.[73]

IBM also holds the SmartCamp program globally. The program searches for fresh start-up companies that IBM can partner with to solve world problems. IBM holds 17 SmartCamp events around the world.[74]

Since July 2011, IBM has partnered with Pennies, the electronic charity box, and produced a software solution for IBM retail customers that provides an easy way to donate money when paying in-store by credit or debit card. Customers donate just a few pence (1p-99p) a time and every donation goes to UK charities.

Környezeti teljesítménySzerkesztés

IBM was recognized as one of the "Top 20 Best Workplaces for Commuters" by the United States Environmental Protection Agency (EPA) in 2005. The award was to recognize Fortune 500 companies which provided employees with excellent commuter benefits to help reduce traffic and air pollution.[75]

The birthplace of IBM, Endicott, suffered pollution for decades, however. IBM used liquid cleaning agents in circuit board assembly operation for more than two decades, and six spills and leaks were recorded, including one leak in 1979 of 4,100 gallons from an underground tank. These left behind volatile organic compounds in the town's soil and aquifer. Trace elements of volatile organic compounds have been identified in Endicott’s drinking water, but the levels are within regulatory limits. Also, from 1980, IBM has pumped out 78,000 gallons of chemicals, including trichloroethane, freon, benzene and perchloroethene to the air and allegedly caused several cancer cases among the townspeople. IBM Endicott has been identified by the Department of Environmental Conservation as the major source of pollution, though traces of contaminants from a local dry cleaner and other polluters were also found. Despite the amount of pollutant, state health officials could not verify whether air or water pollution in Endicott has actually caused any health problems. According to city officials, tests show that the water is safe to drink.[76]

Tokyo Ohka Kogyo Co., Ltd. (TOK) and IBM are collaborating to establish new, low-cost methods for bringing the next generation of solar energy products, called CIGS (Copper-Indium-Gallium-Selenide) solar cell modules, to market. Use of thin film technology, such as CIGS, has great promise in reducing the overall cost of solar cells and further enabling their widespread adoption.[77][78]

IBM is exploring four main areas of photovoltaic research: using current technologies to develop cheaper and more efficient silicon solar cells, developing new solution processed thin film photovoltaic devices, concentrator photovoltaics, and future generation photovoltaic architectures based upon nanostructures such as semiconductor quantum dots and nanowires.[79]

Cég logó és becenévSzerkesztés

 
The company used the "globe" logo until 1946, when it began using an acronym-based logo.

IBM's current "8-bar" logo was designed in 1972 by graphic designer Paul Rand.[80] It was a general replacement for a 13-bar logo that first appeared in the public on the 1966 release of the TSS/360. Logos designed in the 1970s tended to be sensitive to the technical limitations of photocopiers, which were then being widely deployed. A logo with large solid areas tended to be poorly copied by copiers in the 1970s, so companies preferred logos that avoided large solid areas. The 1972 IBM logos are an example of this tendency. With the advent of digital copiers in the mid-1980s this technical restriction had largely disappeared; at roughly the same time, the 13-bar logo was abandoned for almost the opposite reasonSablon:Spaced ndashit was difficult to render accurately on the low-resolution digital printers (240 dots per inch) of the time. The company wrote the IBM initials using individual atoms in 1990, as a demonstration of using a scanning tunneling microscope to move atoms. This was the first structure assembled one atom at a time.[81]

Big Blue is a nickname for IBM. There are several theories explaining the origin of the name. One theory, substantiated by people who worked for IBM at the time, is that IBM field representatives coined the term in the 1960s, referring to the color of the mainframes IBM installed in the 1960s and early 1970s. True Blue referred to a loyal IBM customer, and business writers later picked up the term.[82][83] Another theory suggests that Big Blue refers to the Company's logo. A third theory suggests that Big Blue refers to a former company dress code that required many IBM employees to wear only white shirts and many wore blue suits.[82][84] In any event, IBM keyboards, typewriters, and some other manufactured devices have played on the "Big Blue" concept, using the color for enter keys and carriage returns. IBM has also used blue logos since 1947, making blue the defining color of the company's corporate design, which might be another, more plausible reason for the term.[forrás?]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Fortune 500: IBM employees”, Fortune (Hozzáférés ideje: 2012. május 7.) 
  2. Nanotechnology & Nanoscience
  3. IBM Archives: Frequently Asked Questions
  4. United States Investor, 1025. o. (1911. June 17) 
  5. Simmons, William W.. Inside IBM: The Watson Years, A Personal Memoir. Dorrance & Co., 137. o. (1988) 
  6. a b Fortune 500: IBM employees”, Fortune (Hozzáférés ideje: 2012. május 7.) 
  7. a b Fortune 20 most profitable companies: IBM”, Fortune (Hozzáférés ideje: 2012. május 7.) 
  8. a b Fortune 500: IBM”, Fortune (Hozzáférés ideje: 2012. május 7.) 
  9. a b The World's Biggest Public Companies”, Forbes (Hozzáférés ideje: 2011. június 7.) 
  10. IBM”, Forbes (Hozzáférés ideje: 2011. június 7.) 
  11. a b c IBM rankings. Ranking the Brands. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
  12. IBM Granted Most U.S. Patents for 20th Straight Year, 2013. január 10.
  13. Awards & Achievements. IBM. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  14. Ismeretlen: Machine Methods of Accounting – Development of International Business Machines Corporation (angol nyelven) (PDF) pp. 1/16. IBM, 1936 Képek a számító mérlegről és egyéb eszközökről
  15. Images of America: IBM in Endicott (angol nyelven). Arcadia Publishing (2005). ISBN 0-7385-3700-4 
  16. First computing scale (angol nyelven). IBM, 2003. január 23. Julius Pitrat szabadalma és a későbbi történet
  17. Dey dial recorder, early 20th century (angol nyelven). UK Science Museum. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  18. Hollerith 1890 Census Tabulator (angol nyelven). Columbia University. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  19. Employee Punch Clocks (angol nyelven). Florida Time Clock. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  20. a b Lee, Kenneth. Trouncing the Dow: A value-based method for making huge profits. McGraw-Hill, 123. o. (1998). ISBN 0-07-136834-5. Hozzáférés ideje: 2011. január 1. 
  21. a b c Mathews, Ryan, Watts Wacker. What's your story?: Storytelling to move markets, audiences, people, and brands. Pearson Education, 138. o. (2008). ISBN 0-13-227742-5. Hozzáférés ideje: 2011. január 1. 
  22. 1920s. IBM. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  23. DeWitt, Larry: Early Automation Challenges for SSA, 2000. április 1. (Hozzáférés: 2011. március 1.)
  24. IBM Press room – February 14, 2001. "IBM Statement on Nazi-era Book and Lawsuit".
  25. The history of the UPC bar code and how the bar code symbol and system became a world standard. (Az UPC vonalkód története és hogyan vált a vonalkód-rendszer világszabvánnyá.) (angol nyelven). Cummingsdesign. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  26. Fundamentals of Corporate Finance, 9th, alternate, McGraw Hill, 746. o. (2010) 
  27. Speeches. IBM, 2004. április 27.
  28. (2004. December) „Leading Change When Business Is Good: The HBR Interview--Samuel J. Palmisano”. Harvard Business Review, Kiadó: Harvard University Press.  
  29. IBM to Acquire Micromuse Inc.
  30. IBM Extends Enhanced Data Security to Consumer Electronics Products, 2006. április 10.
  31. "IBM Breaks U.S. Patent Record", Scientific Computing (Advantage Business Media): scientificcomputing.com, January 12, 2012, <http://www.scientificcomputing.com/news-HPC-IBM-Breaks-US-Patent-Record-011212.aspx>. Hozzáférés ideje: 2012-01-15
  32. Market Cap Rankings, 2012. június 11.
  33. IBM Plans to Acquire Texas Memory Systems. R & D Magazine, 2012. augusztus 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  34. I.B.M. Snaps Up Kenexa. The New York Times. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  35. Indvik, Lauren. August 27, 2012. "IBM Takes on Salesforce With $1.3 Billion Acquisition." http://mashable.com/2012/08/27/ibm-acquires-kenexa/
  36. "Contact Us." IBM. Retrieved on October 20, 2009.
  37. "Armonk CDP, New York." U.S. Census Bureau. Retrieved on October 20, 2009.
  38. "North Castle town, Westchester county, New York." U.S. Census Bureau. Retrieved on October 20, 2009.
  39. "IBM Corporate headquarters." The Whiting-Turner Contracting Company. Retrieved on January 6, 2013.
  40. Fuchs, Marek; County Lines: Onward in Armonk, New York Times, February 24, 2002
  41. Sablon:Cite article
  42. Board of Directors. IBM. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
  43. IBM #1 in Green Rankings for 2012
  44. Santoli, Michael: The World's Most Respected Companies. Barron's, 2012. június 23. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
  45. Best Global Brands Ranking for 2010. Interbrand. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
  46. Tech Consulting Firm Rankings 2012: Best Firms in Each Practice Area. Vault. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  47. Chrystia Freeland. „The Mumbai consensus”, Reuters - Analysis & Opinion, 2010. október 22. 
  48. IBM's EO Policy letter is IBM's foundation for diversity. IBM
  49. IBM Valuing Diversity: Heritage - 1980s. IBM
  50. 100 best companies for working mothers 2004. Working Mother Media, Inc.. [2004. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  51. 100 best companies 2005. Working Mother Media, Inc.. (Hozzáférés: 2006. június 26.)
  52. HRC Corporate Equality Index Score International Business Machines Corp. (IBM) profile.
  53. IBM Valuing Diversity - Awards and Recognition. IBM. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  54. Logan, John (2006. december 1.). „The Union Avoidance Industry in the United States”. British Journal of Industrial Relations, 651–675. o.  
  55. IBM workers up in arms at pension cuts
  56. Smith, Paul Russell. Strategic Marketing Communications: New Ways to Build and Integrate Communications. Kogan Page, 24. o. (1999). ISBN 0-7494-2918-6 
  57. IBM Attire. IBM Archives. IBM Corp.. (Hozzáférés: 2012. május 31.)
  58. IBM celebrates 100th anniversary”, Telegraph, 2011. június 16. ,
  59. IBM launches biggest Linux lineup ever. IBM, 1999. március 2. [1999. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  60. Farrah Hamid: IBM invests in Brazil Linux Tech Center. LWN.net, 2006. május 24.
  61. Interview: The Eclipse code donation. IBM, 2001. november 1.
  62. developerWorks blogs : Michael O'Connell : dW wins Jolt Hall of Fame award; Booch, Ambler, dW authors also honored. IBM, 2007. március 27. (Hozzáférés: 2007. április 23.)
  63. IBM delivers Power-based chip for Microsoft Xbox 360 worldwide launch. IBM, 2005. október 25.
  64. Staff Writer, mybroadband. "IBM microprocessors drive the new Nintendo WiiU console." Jun 8, 2011. Retrieved Jun 17, 2011.
  65. Isaac Leung, Electronics News. "IBM’S 45NM SOI MICROPROCESSORS AT CORE OF NINTENDO WII U." Jun 8, 2011. Retrieved Jun 17, 2011.
  66. Butterfly and IBM introduce first video game industry computing grid. IBM, 2002. május 9.
  67. IBM joins forces with game companies around the world to accelerate innovation. IBM, 2006. március 21.
  68. IBM Client for Smart Work. 01.ibm.com. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  69. IBM and Cisco Unveil Platform for Developing Unified Communications and Collaboration Solutions. IBM, 2007. március 7.
  70. Extreme Blue web page. 01.ibm.com, 2007. szeptember 7. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  71. Building a smarter planet. Asmarterplanet.com. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  72. Launch of IBM Smarter Computing. (Hozzáférés: 2011. március 1.)
  73. Mads Ølholm, Semi Accurate. "Major breakthrough in cognitive computing." Aug 18, 2011. Retrieved Aug 24, 2011.
  74. Sylvie Barak, EE Times. "IBM SmartCamp startups attempt to solve world problems." February 3, 2012. Retrieved February 6, 2012.
  75. "Environmental Protection", 3 May 2008.
  76. "In an I.B.M. Village, Pollution Fears Taint Relations With Neighbors." 15 March 2004. New York Times Online. 1 May 2008.
  77. IBM and Tokyo Ohka Kogyo Turn Up Watts on Solar Energy Production.
  78. Energy, the environment and IBM.. IBM, 2008. április 1. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  79. IBM Press room - 2008-05-15 IBM Research Unveils Breakthrough In Solar Farm Technology - United States. IBM, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  80. IBM Archives
  81. [1]
  82. a b edited by Evan Selinger.. Postphenomenology: A Critical Companion to Ihde. State University of New York Press, 228. o. (2006). ISBN 0-7914-6787-2 
  83. Conway Lloyd Morgan and Chris Foges.. Logos, Letterheads & Business Cards: Design for Profit. Rotovision, 15. o. (2004). ISBN 2-88046-750-0 
  84. E. Garrison Walters.. The Essential Guide to Computing: The Story of Information Technology. Publisher: Prentice Hall PTR, 55. o. (2001). ISBN 0-13-019469-7 

További információkSzerkesztés

Magyarul:

Angolul: