Wikipédia:Javaslat Arbitrációs Bizottság létrehozására (KeFe)

Arbitráció tervezet II.

Arbitráció = választottbizottság Arbitrium liberum = szabad akarat, szabad döntés


Név választás

Ezt szavazás utján talán el lehet dönteni, lehet hogy minden névbe bele lehet kötni, de amelyik nevet nagyobb töbségben támogatják a szerkesztők, azt elfogadva, - úgyis egy új tartalmat nyer. Így amár újonan érkezők ezt a tartalmat ismerik meg.

A szabályok

Legyenek rövidek, nem kell oldalakon keresztűl magyarázni, (szájbarágni). Elfogadása után, csak ennek ismeretében lehessen regisztrálni. Az IP címről szerkesztőknek is a figyelmébe kell ajánlani, velük is el kellene fogadtatni, hogy a választottbizottság döntése ellen nincs fellebbezés...

Felépítése

  • Kizárólag "felkérésre" ül össze, önhatalmúlag nem kezdeményez tárgyalást.
  • Felkérés esetén elnököt választ, aki írányítja a tárgyalás lefolyását, Ő hirdeti ki a nyilvánosságra tartozó döntést és rtesíti az admin-t, aki a döntést végrehajtja.
  • A nem a hatáskörébe tartozó felkérést elutasítja
  • Döntéshozatala ellen fellebbezés nincs, végrehajtása kötelező.
  • Döntéshozatalát követően az adott ügyben úratárgyalást kezdeményezni nem lehet

Tagjai

  • Bár melyik szerkesztő felkerülhet a bizottság listájára, ha felkérték, vagy önként jelentkezett és legalább xx szerkesztése van, minimum xx hónapja regisztrált, - és nyilatkozik hogy elvállalja.
  • A listára szavazással kerülhet fel, és a támogató szavazatok arányában foglal helyet (hieharchia)
  • Bármely tag felkérhető "közvetítői"-nek és döntéshozónak is (bizottsági tag, vagy elnők)
  • Mandátumuk a szavazatok arányában max 2 év. Ennek lejárta után újra kell szavazni, (támogatom, nem támogatom)

Feladatuk

  • Felkérés esetén megvizsgálja, hogy a bizottságra tartozik-e az ügy, ha nem elutasítja, ha igen, - felkéri a feleket közvetítő kiválasztására.
  • A felkérést követően, elfogadó nyilatkozatot tesz, ha visszautasítja, -más személyt kell felkérni
  • közvetítőként feladata, hogy közelítse az álláspontokat, elérje, hogy a felek egyezséget kössenek, sikeres megegyezés esetén az ügyet lezárja - újta tárgyalás nincs.
  • Sikertelen közvetítés esetén összehívja az x számú bizottságot, melynek ő is tagja lehet
  • A tárgyalás során - ha azt a felek kérik, újra egyeztetőkén folytatja az ügy lebonyolítását, (ha az újabb egyeztetés alkalmával nem lát módot az egyességre, az okok közlésével újra a bizottság elé viszi az ügyet.
    • a.) Közvetítői eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt mindkét fél akarja. Ha bármelyik fél bizottságra szeretné vinni az ügyet, a közvetítői eljárásnak nincs helye. Ugyanakkor már bizottság előtt folyamatban lévő ügyben is lehet kérni a közvetítői eljárást, ilyenkor a pert - a felek közös kérelmével - szüneteltetni kell.
    • b.) A közvetítői tanács nem stabil összetételű testület. A tanácsot minden esetben a felek állítják össze, amikor a közvetítői listáról kiválasztják azokat a személyeket, akiket megbíznak azzal, hogy segítsenek a vitájukat egyezséggel lezárni.
    • c.) A közvetítői névjegyzékre bárki kérheti a felvételét

A felek, ha a közvetítői eljárás igénybevétele mellett döntenek, megtekintik a közvetítői listát, és arról egy - egy közvetítőt választanak. Ha nem tudnak megegyezni a közvetítők személyében, akkor mindkét fél tagja lesz a tanácsnak, de a felek dönthetnek úgy is, hogy csak egy közvetítőt választanak. Természetesen nem járhat el közvetítőként az, aki a felek bármelyikével bármilyen viszonyban áll, illetve aki az ügyben nem érdektelen, vagy elfogult.

Ha a felek megállapodtak a közvetítők személyében, akkor a tanács összeül, és meghallgatja a feleket.

    • d.) A közvetítői tanács eljárása időben behatárolt, éppen azért, hogy a gyors eljárás elve érvényesülhessen:

Nagyon fontos eleme a közvetítői eljárásnak - talán a legfőbb vonzereje is a bizottsági eljárással szemben - a titoktartási kötelezettség. A közvetítői tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás során esetlegesen létrejött egyezségről nem adhatnak felvilágosítást.

A feleket csak az eljárás folyamán terheli titoktartási kötelezettség, az eljárás befejezését követően csak akkor, ha közöttük létrejött az egyezség. Ebben az esetben azonban az eset örökre a felek "magánügye" marad, a nyilvánosság erről nem értesül.

    • e.) Nagyon fontos, hogy ha a felek között létrejött az egyezség, a feleket minden tekintetben köti, azt bizottság előtt a későbbiekben nem lehet megtámadni. Természetesen, ha a felek egyezséget kötöttek, akkor ugyanezt az ügyet már nem vihetik bizottság elé.
    • f.) A közvetítői eljárást nemcsak a jelen vitákban lehet igénybe venni, hanem a korábban keletkezett viták esetében is, függetlenül attól, hogy bizottsági eljárás indult-e vagy sem.

Forrás

Konfliktusrendezés közvetítői eljárással - dr. Dósa Ágnes, MTA Állami és Jogtudományi Intézet, (részletek - ami a Wikipédia ArbCom választás szempontjából is figyelmet érdemel) Kicsit a Wikipédia szemszögéből leordítva.

Idő hiányában eddig jutottam, mondjátok el ti hogyan látjátok, mit változtatnátok? - - Üdv. » KeFe « vitalapom 2007. október 26., 09:42 (CEST)