Wikipédia:Jegyzetelés

Tudnivalók

A lábjegyzetelés két szokásos technikáját szembesíti ez az útmutató. A külön-külön ismertetést a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel és a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika sablonokkal útmutatók tartalmazzák. Az egyes források részletes leírásáról a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! útmutató szól.

Jegyzetek elhelyezése a szócikkek szövegében

A jegyzetelés technikájának főbb alternatívái:

1) Ref elemekkel: <ref> és </ref> között Ez a korábban is alkalmazott technika, ami továbbra is használható. A beleírt szövegek a lábjegyzetben válnak láthatóvá.

2) Az új cikkszerkezethez kialakított technika a jegyzeteléstechnika sablonokkal: a hivatkozások a sablon:refhely és a megjegyzések a sablon:megjegyzés segítségével. A sablonok a beléjük írt hivatkozásokat és megjegyzéseket nem csak a lábjegyzeteben, de a buboréksúgóban is láthatóvá teszik, kattintás nélkül.

A lábjegyzeteknek tartalmi szempontból két típusa fordulhat elő:

A) megjegyzések – szöveges megjegyzések, amik a szócikk szövegét egészítik ki, teszik érthetőbbé.

B) hivatkozások – utalás egy konkrét szövegbeli állítást alátámasztó forrásra megjegyzés kíséretében vagy anélkül.

Általában közösen, a Jegyzetek szakaszában jelenítjük meg az összes lábjegyzetet, de bizonyos esetekben a megjegyzéseket és a hivatkozásokat elkülönítve, a Jegyzetek szakasza helyett külön Megjegyzések és Hivatkozások szakaszban is megjeleníthetjük (lásd: Wikipédia:Szócikkek felépítése). Ez a szétbontás opcionális, de érdemes az alábbi ajánlásokat figyelembe venni:

Ha a cikkben hivatkozások vannak, megjegyzések nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
Ha a cikkben megjegyzések vannak, hivatkozások nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, de együttes terjedelmük vagy arányuk nem indokolja a két szakaszra bontást, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, és együttes terjedelmük és arányuk indokolja a két szakaszra bontást, akkor a két szakasz címe Megjegyzések és Hivatkozások (ebben a sorrendben).

Az is tisztázandó, hogy mikor indokolja a két szakaszra bontást a megjegyzések és a hivatkozások együttes terjedelme vagy aránya:

Ha a cikkben kevés hivatkozás és kevés megjegyzés van, akkor együttes terjedelmük kevés, ezért nem indokolt a szakasz kettébontása.
Ha a cikkben sok hivatkozás és kevés megjegyzés van (vagy fordítva), akkor a kettő aránya nem indokolja a szakasz kettébontását.
A szakasz kettébontása akkor indokolt, ha a cikkben sok hivatkozás és sok megjegyzés van.

A sok és a kevés természetesen szubjektív fogalmak, ezért ennek eldöntésében nagyobb a szerkesztők mozgástere.

Technika

Az összes lábjegyzet a Jegyzetek szakaszában

A cikk szövege (cikktörzs)

Sablonokkal:

{{refhely | hivatkozás | megjegyzés }} és
{{jegyzet | megjegyzés }}

A ref elemekkel való jegyzeteléstechnikával:

<ref name="név"> megjegyzések és hivatkozások </ref>, illetve ismétlődéskor: <ref name="név"/>

A refek közé kerülő hivatkozás rendesen csak egy rövid utalás a Források szakaszában listázott részletes forrásleírások egyikére, de egy alapvetőnek nem tekinthető és csak egyszer előforduló forrás esetén a teljes részletes leírást is beleírhatjuk közvetlenül a refek közé (lásd: Wikipédia:Szócikkek felépítése).

A Jegyzetek szakaszában csak a <references/> szerepel, vagy ami hatásában ugyanaz, a {{Jegyzetek}} sablon

A Források szakaszában, amiben a részletes forrásleírásokat soroljuk fel, a sorok elejére írjuk a hivatkozáshoz az azonosítót. Ez sablonnal így történik:

{{hely |hivatkozás}} ...

Kettébontott lábjegyzet

A puszta hivatkozások és a megjegyzéssel kísért hivatkozások technikája megegyezik a bontatlan megjelenítésről fentebb leírtakkal, a Források szakaszával is ez a helyzet, a hivatkozás nélküli megjegyzések technikája és a lábjegyzeteket megjelenítő szakaszok kialakítása viszont más:

Hivatkozás nélküli megjegyzések a cikk szövegében (cikktörzs)