Wikipédia:Közlekedésműhely/Alapfogalmak
Cikkértékelés: Kiemelt cikkek • Építés alatt lévő cikkek • Kért cikkek • Problémás cikkek • Értékelt cikkek • Statisztika • Cikkek besorolása
Társműhelyek: Autópálya • Repülési • Vasút • Cikkértékelési
Szerkesztői allapok: Térképek • Sablonok felújítása
Portálok: Közlekedés (vita) (cikkek) • Autópálya (vita) (cikkek) • Hidak (vita) • Vasút (vita) • Volántársaságok (vita) (cikkek)
Vitalapok: Vitalap • Kért cikkek • Engedélykérőlevél-minták • A nap képe • Kategóriák
 |
Ezen a lapon jórészt előzetesen megvitatott fogalommagyarázatok szerepelnek. Ettől még lehetnek pontatlanok, tévesek. Bátran szerkeszd, bővítsd a cikket. Minden észrevételt szívesen látunk a Közlekedésműhely vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Fogalommagyarázatok szerkesztés
Alvállalkozó szerkesztés
„Saját eszköz- és/vagy személyállománnyal rendelkező társulás, mely az alaptevékenységet a számára szerződésben meghatározott járatokon és feltételekkel működteti.”[1]
Forgalmi zavar szerkesztés
„A közösségi közlekedés meghatározott rendjének járművek haladását akadályozó tényezők miatti ellehetetlenülése.”[1]
Hálózat szerkesztés
Közlekedési hálózat szerkesztés
„Azon útvonalak és kötöttpályás közlekedési vonalak összessége, amelyeken a #közösségi közlekedés történik.”[1] Beszélhetünk autóbusz-, villamos-, trolibusz-, HÉV-, illetve metróhálózatról.
Közforgalmú menetrend szerkesztés
„Kihirdetett (nyilvános) szolgáltatási előírás, amely a közlekedési rendet határozza meg, tartalmaznia kell a járművek közlekedésének útvonalát, állomásait, és megállóhelyeit, a közlekedés időszakát és időpontját, amikor a járművek a megállóhelyekről indulnak és oda érkeznek.”[1] Lásd a menetrend cikket.
Közösségi közlekedés szerkesztés
„Alapvető utazási igényeket kiszolgáló szolgáltatás, mely meghatározott viszonylatokon és paraméterek szerint, szabályozott ár ellenében történik.”[1]
Paraméterek szerkesztés
„A viszonylatokon érvényes főbb menetrendi adatok (járműtípus, járatgyakoriság, üzemidő, stb.)”[1]
Üzemidő szerkesztés
A járatok napi első indulási, és utolsó érkezési idejével behatárolt idő.
Viszonylat szerkesztés
A városi közösségi közlekedési hálózat eleme. A viszonylatokra a gyakorlatban a viszonylatjelzéssel (általában viszonylatszámmal) hivatkoznak. A viszonylatjelzéshez rendelik hozzá a megállóhelyeket – ideértve az induló és érkező végállomást –, valamint az útvonalat és a járatokat.
„Két végpont között adott útvonalon és megállókkal definiált közlekedési szolgáltatás, melyet a viszonylatjelzés (szám, betű, vagy név) különböztet meg a más hasonló szolgáltatásoktól.”[1]
Útvonal szerkesztés
A városi közlekedési pályák („mindent” ideértve: közút, villamospálya, vasút, trolibusz-felsővezeték, stb.) azon elemei, amelyeket egy adott viszonylat az induló és az érkező végállomás között igénybe vesz.
Fejállomás szerkesztés
Menetidő szerkesztés
Menetrend szerkesztés
Megállóhely(ek) szerkesztés
Hármas megállóhely (MM+M) szerkesztés
A hármas megállóhely (MM+M) Budapesten hivatalosan 2008 utolsó negyedéve óta létezik. Eddig 3 megállóhely lett hármasnak minősítve: Blaha Lujza tér (Keleti pályaudvar felé) és a Ferenciek tere (Dél-Buda, ill. a Keleti pályudvar felé). Ezekre a megállókra a következő szabályok vonatkoznak: A harmadiknak odaérkező busz (nappal) ajtót kell nyisson a leszálló utasok számára, majd a megálló elején újból megáll (a felszálló utasok miatt). A kijelölt megállók elég hosszúak ahhoz, hogy három busz biztonságosan meg tudjon állni, és az utasforgalom is kiemelkedő. (
megjegyzés: Egyes buszvezetők ezt korábban is megtették, de ez szabályellenes volt.) Éjszaka a megállók továbbra is kettes megállóként üzemelnek. A rövidítésben szereplő pluszjel arra utal, hogy: 1) a harmadik busznak újból meg kell állnia, 2) éjszaka kettes megállóhelyként üzemel.
Végállomás szerkesztés
Útirány szerkesztés
Az irányra általában a két végállomás nevével, esetleg a köztes közterületek felsorolásával hivatkoznak.
Útvonaldiagram szerkesztés
A tömegközlekedési útvonalat, az útvonal fontosabb objektumait (végállomások, megállóhelyek, hidak, vasúti átjáró, városhatár stb.) bemutató sematikus ábra.
Járat szerkesztés
A járatokra rendszerint az indulási időponttal hivatkoznak. (Szokásos gyakorlat, hogy a 10 percnél sűrűbben indított járatok esetén, a városi közlekedés sajátosságai miatt, az indulási időpontok helyett a járatsűrűséget adják meg.)
| 22-es busz (Kecskemét) - hurokjárat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 21-1-es busz (Kecskemét) - körjárat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 25-ös busz (Sopron) - céljárat | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
Hurokjárat szerkesztés
Például elindul az autóbusz a belvárosi végállomásról, megy egy útvonalon, majd az alacsonyabb laksűrűségű területre érve hurkot (kört) jár be, így feltárva a ritkábban lakott külvárosi területet, majd – ugyanazon az útvonalon, ahol jött – visszamegy a belvárosi végállomásra. A külvárosban nincs végállomása, vagy csak jelképes végállomása van a követési idők kiegyenlítésének céljából. Az oda-vissza irány fogalma részben értelmezhető. (Tehát pl. a kecskeméti 22-esnek egyetlen Strand megállóhelye, de két Hőközpont megállóhelye van – egy oda, egy vissza irányban.)
Körjárat, körforgalmi járat, körforgalom szerkesztés
Rögtön hurokkal indít, az oda-vissza irány fogalma nem speciálisan értelmezhető. Egyetlen végállomása van. (A kecskeméti 21-es körjáratnak egyébként azért 21-1-es a becses neve, mert pár éve még volt egy 21-2-es busz, ami ugyanazon az útvonalon, de ellentétes irányban ment körbe.)
Alapjárat szerkesztés
Az alapjáratok az útvonalon rendszeresített valamennyi megállóhelyen megállnak. Viszonylatjelzésük általában betűt nem tartalmaz (pl. 7, 178).
Betétjárat szerkesztés
A betétjáratok mindig egy alapjárathoz kapcsolódnak. Rövidített útvonalon közlekednek, a viszonylat forgalmasabb szakaszán segítik az utazást. Egy alapjáratnak több betétjárata is lehet. A betétjáratokat általában A, B, C... betűkkel jelölik (pl. 16A, 66B).
Y-járat / elágazójárat szerkesztés
Az Y-járat (vagy elágazójárat), az alapjárat útvonalától részben eltérő betétjárat. Korábban az alapjárat száma utáni Y (pl. 99Y, 132Y) betűvel jelölték, de napjainkban nincs bevett, állandó jelzés rá: Az Y jelölést alkalmazzák például Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Nagykanizsán, Sopronban, Szolnokon, Pécsett, ugyanakkor jelölhetik 100-as előjellel (pl. 38 → 138), B betűvel (pl. 37 → 37B), de sokszor egyáltalán nem jelölik, hanem külön viszonylatjelzést kap (pl. 4-es és 6-os villamosok; 54-es, 55-ös autóbuszok).
Expresszjárat, gyorsjárat szerkesztés
Az expresszjáratok (gyorsjáratok) rendszerint csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállóhelyeken (átszállóhelyeken) állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt az utasok célhelyre való gyorsabb eljutása érdekében. Budapesten E betűvel, más helyeken a régi módszer szerint 100-as számmal és/vagy piros számokkal jelölik (pl. 7E, 200E).
Zónázó járat szerkesztés
A zónázó járatok célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba. A belvárosi szakaszon expresszjáratként, a külvárosi területen alapjáratként közlekedik (pl. 20E, 23E, 97E, 261E).
Céljárat szerkesztés
A céljárat csak a két végállomáson áll meg, az érintett köztes megállóhelyeken nem.
sugaras (félátmérős) járat szerkesztés
Különjárat szerkesztés
Nem menetrend szerint közlekedő járat!
Szerződéses járat szerkesztés
Menetrend szerint közlekedő járat! Általában gyárakkal, áruházakkal kötött szerződés által közlekedtetett járat. (pl. 224-es busz)
Szolgálati járat szerkesztés
Buszsofőrök közt: üresjárat. Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!
Garázsmenet szerkesztés
Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!
Átmérős járat szerkesztés
Gyakran használt rövidítések szerkesztés
| aut.áll. | autóbusz-állomás |
| aut.ford. | autóbusz-forduló |
| aut.vt. | autóbusz-váróterem |
| bej.út | bejárati út |
| H | HÉV-állomás |
| HÉV | Helyiérdekű vasút |
| M | megállóhely[2] vagy metróállomás[3] |
| mh. | megállóhely |
| M+H | metró- és HÉV-állomás |
| MM | kettős megállóhely |
| MM+M | hármas megállóhely |
| pu. | pályaudvar |
| vá. | végállomás vagy vasútállomás |
| vh. | városháza |
| vmh. | vasúti megállóhely |
| vt. | váróterem |
Lásd még szerkesztés
Források, jegyzetek szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
- A BKV személyszállítási üzletszabályzata, I. 2. Fogalomtár, 2010. július 15.