Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív88

Tádádádám: Kategorizálatlan lapok reloaded

Meghatottan jelentem, hogy ma valóra válik egy régi vágyam. (Hacsak az otthon bekapcsolva hagyott gépem le nem fagy vagy magára nem gyújtja a panelházat.) Évek óta gondolkodom rajta, hogyan lehetne kigyűjteni azokat a szócikkeket, amelyeknek nincsenek valódi kategóriáik, de vannak mindenféle álkategóriáik (ókori bantu kémikus életrajzával kapcsolatos csonk, forrás nélküli cikk 1526 augusztusából, hibásan átírt dakota közmondás, ötnél kevesebb infobox stb.) Az ilyenek ugyanis nem jelennek meg a Speciális:Kategorizálatlan lapok között. Nem csak én hiányoltam az ilyen lapok listáját, néhány röptében kikeresett hasonló óhaj: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala/Archív 3#Kategorizálás, Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala/Archív 7#csonkok és kategóriák, Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)/Archív24#Kategóriák. Nagyjából úgy körvonalaztam a problémát, hogy álkategóriának nevezzük a Figyelmet igénylő lapok kategóriát és alkategóriáit. Ezen esetleg lehet finomítani, de alapvetően leegyszerűsíti a megközelítést, ha egy kategóriára redukáljuk a problémát. Ezért is raktam ki ebből a kategóriából az egyértelműsítő lapokat és pár más dolgot. De ha valaki tud jobb meghatározást, akkor adja elő, és ne hallgasson örökre.

Önfejlődésem és a pywikibottal való barátkozásom a héten érte el azt a fokot, amikor abbahagytam a problémáról való gondolkodást, és ehelyett nekiláttam megírni a botot. Amilyen rövid a kód, olyan hosszan fut, és volt egyetlen sora, ami nyolc óra alatt sem futott le, így aztán átmenetileg kénytelen voltam az Istvánka által felajánlott segítséggel élni, amit itt is köszönök még egyszer. Többszöri teszt és próbálkozás után tegnap este fél nyolckor indult el az éles bevetés, és reggel negyed tíz táján, mikor eljöttem otthonról, már elhagyta az ábécében a szívemnek kedves témájú, de annál siralmasabb állapotú Magnetohidrodinamika szócikket (hú, de szíven ütött, ahogy rákattintottam!) és a 632. álkategorizált lapot. (Gyakorlatilag mind a 170 000 szócikket be kell olvasnia, csak az átirányításokat nem.) Becslésem szerint az esti órákban lesz kész a Wikipédia:Kategorizálatlan szócikkek lapon a lista, és nagyságrendben ezer szócikket fog tartalmazni. Ha ezt egyszer le tudjuk dolgozni, akkor a későbbiekben már nem várható hasonló mennyiség, mert ez a lista hiányának köszönhetően több év alatt halmozódott fel. Azt egyelőre nem tudom, mikor fog megint futni a bot, biztos nem túl gyakran, és még az is lehet, hogy csak a magyar toolserver beüzemelése után. Javaslom, hogy a karbantartók, járőrök vegyék figyelőlistára (a fejrészt elvileg csak a bot piszkálja, tehát annak a figyelésével lehet értesülni a frissítésről, míg magát a lapot bárki rövidítheti, aki kategorizált egy cikket).

Jelige: ha elkékült, elkészült! További hasonló ötleteket is fel lehet vetni, nekem már van is egy a fejemben, ami szintén 24 órás futással fog járni. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. augusztus 26., 12:44 (CEST)

Királyság, bár néhány fals pozitív is bekerült a listába, de a többségnél tényleg nincs kategória. Kíváncsiságból rákerestem azokra a lapokra, amelyek nem tartalmazzák a "[[Kategória:" kifejezést, főleg olyan lapokat dobott, ahol egy bizonyos sablon kategorizál. Bár lehet érdemes lenni elmenteni a listát, úgy tudom ezeket az autokategorizálásokat nem szeretitek a fő névtérben. Kategória névtérben szintén futtattam egy ilyen keresést, ott csak kb. 25 lap volt, szóval azokat javítottam. – Deni ^vita 2010. augusztus 26., 19:45 (CEST)

Igen, az álkategóriák mind sablonok által keletkeznek, ami nem is probléma, ha ki tudjuk gyűjteni a csak álkategorizált cikkeket. Konkrétan mik a fals pozitívak? Ha indiai vallással vagy kultúrával kapcsolatosak, akkor nem érdekes, azt már javítottam. Ezzel kapcsolatban arra kérek mindenkit, hogy szócikk-kategóriák sose kerüljenek be semmilyen rejtett kategóriába alkategóriaként se közvetlenül, se sablon által. Ez volt az indiai cikkekkel kapcsolatos probléma oka. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. augusztus 26., 22:04 (CEST)

Köszönet a listáért. Bónuszként csomó érdekességet találtam rajt'. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. augusztus 27., 00:20 (CEST)

Német nyelvű mondatok a huwiki cikkeiben?

Nem találkoztam még ezzel a jelenséggel: Raczrobert német mondatokat rak bele a cikkeibe, majd azon helyt lefordítja őket. Újságcikkekből, ebből-abból. Szoktunk ilyet csinálni? Szerkesztővita:Raczrobert#Hans Magnus Enzensberger, Szerkesztővita:Pagony#Hans Magnus Enzensberger. – Pagony^foxhole 2010. augusztus 26., 22:28 (CEST)

Nem tudom szokás-e. Magam részéről nem tartom szerencsésnek az idegen nyelvű szövegrészeket a szócikkekben. Egy ötlet: A cite sablonokban van a quote paraméter, az pont erre volna jó, az idézett német szöveg a forráshivatkozásban van, a magyar fordítás a cikkben. Bár ez a megoldás rövidebb idézeteknél működik igazán. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 22:44 (CEST)

Nem csak, hogy nem szokás, de nem is értem. Adott forrás oldalszámmal, pontos leírással hivatkozik az eredeti idézetre. Ha valaki szívesen elolvasná eredetiben, annak ott a forrás, azért van. Ha az idézetek olyan fontosak, vagy meg szeretnénk kímélni az olvasót a kutakodástól, lehet használni a cite sablonokban a quote paramétert. Ez a vegyes megoldás mindenki számára nehezen követhető. Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 26., 22:55 (CEST)

Per pillanat kiemelt cikkben is van idegen nyelvű szöveg (El sexto sentido, Thalía), megválasztása idején nem egy szerkesztő kardoskodott amellett, hogy maradjon benne. Akkor is feleslegesnek tartottam. Peligro (vita) 2010. augusztus 27., 18:49 (CEST)

Folytassa, kistérség-színező!

A szokásos félévi térkép, amely az {{user lakhely}}^(?) által településekhez bekategorizált Wikipédisták számát szemlélteti. Pár kistérség kiürült, miután az ott élők elvándoroltak, néhány pedig feljebb lépett a "zöldségre törekvő" színskálán. (Az előző térképek itt és itt). – Burrows ^vita 2010. augusztus 26., 23:34 (CEST)

de jó :) Makó milyen színűben van? Alensha 2010. augusztus 26., 23:37 (CEST)

Narancssárga még mindig, de közben háromról négyre nőtt a makóiak száma – Burrows ^vita 2010. augusztus 26., 23:39 (CEST)

Nem ad pontos képet, mert egy csomó pécsinél ott van a sablon, de már régóta nem szerkeszt. Tudom, hogy nem lehet belenyúlni, de néha jó volna mások lapjába, vagy valamit kitalálni. Szajci ^pošta 2010. augusztus 27., 18:25 (CEST)

Javaslat a kiemelési eljárás 5 %-os szabályára

Áthozva innen: Wikipédia-vita:Javaslatok kiemelt szócikkekre

A 1967-es Formula–1 világbajnokság szócikk kapcsán arra gondoltam, hogy nem volna-e érdemes a munkapadra kerüléskor a cikk kiemelési munkalapján feltüntetni, hogy az 5%-os módosítási limit ellenőrzése megtörtént? Ez akár történhetne úgy, hogy a munkalapon a várólistára felkerüléskor bejegyzésre kerülne a cikk karakterszáma, majd a munkapadra történő átemelés előtt – a cikket átemelő szerkesztő által – lenne ellenőrizve az 5%-os feltételt. A munkalapon a két karakterszám (és akár a változás mértéke) fel lenne tüntetve az ellenőrző aláírásával. Így elkerülhető, hogy egy cikk úgy kerüljön munkapadra, hogy e feltétel nem teljesül. Különben előfordulhat, hogy egy automatikusan sikertelen jelölésű cikken folyik a megbeszélés, mondhatni hiába, amire jelenleg is van példa. A kiemelési eljárás szabályai szerint a munkapadon folyó munka során sem változhat a cikk 20%-nál nagyobb mértékben. Ezt is lehetne hasonló módon ellenőrizni és tanúsítani közvetlenül az eljárás letelte után. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 08:37 (CEST)

Egy kérdés: mivel Repricarter csinálja általában a folyamatot, a kötetlen részhez odaírja, ha túllépte az 5%-ot, ha nem lépte át, akkor nem bántja. Így kevés adminisztráció, de ugye minden esetben megnézni. Ez kb. 1 perc. Szajci ^pošta 2010. augusztus 26., 08:39 (CEST)

Szerintem minden esetben oda kell írni még akkor is ha megfelel, mert így látható, hogy le lett ellenőrizve. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 08:52 (CEST)

Igaz. Szajci ^pošta 2010. augusztus 26., 08:54 (CEST)

Oké, ezentúl a kötetlen részbe mindig be fogom írni a karakterszámokat a várólistára felkerüléskor és a munkapadra kerüléskor. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 11:25 (CEST)

Javasolnám, hogy a várólistára kerülés dátumát is írjuk oda és aláírással is el legyenek látva a bejegyzések. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 11:41 (CEST)

Igen, már elkezdtem. Viszont: ezt csak akkor lehet betartani, ha a várólista alatt nincs belenyúlás más szerkesztőtől sem! Hiszen már a várólista alatt is teszünk hozzáfűzéseket, és a kiíró pedig igyekszik meg is oldani, így viszont simán összejöhet 5%-nál nagyobb módosítás. Szóval ez alapján a várólistás szócikkekre én nem engedném sem a tanúsítást, sem a módosítást más szerkesztő által, csak a kiíró nyúlhat bele. Viszont ha a kiírónak van esze, akkor nem nyúl bele ő sem, hogy ne legyen meg az 5%. -

Mindezek miatt ezt a karakterszámolást, felírást csak a mostantól várólistára kerülő szócikkektől kezdve kéne alkalmazni, ha tényleg nem nyúl bele más szerkesztő. RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 11:52 (CEST)

És még egy kiegészítés: mivel van egy olyan szabály is, hogy 20%-nál többet nem változhat a munkapad alatt sem a szócikk, az eljárási idő végén aktuális karakterszámot is bele kéne venni harmadik paraméternek ebbe az ellenőrzésbe. Hozzáteszem, nagy szívás azonban, hogy végigtanúzunk, ellenőrzünk egy szócikket, és 3 hét múlva meg sikertelen lesz a jelölése, mert 20%-nál többet változott. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 11:55 (CEST)

A szabály azt nem veszi figyelembe, hogy a belenyúlás más szerkesztők részéről történt-e vagy a kiíró részéről. De azt hiszem arra vonatkozik, hogy bármely módosítás a cikk érdekében történik és ha az meghaladja a kívánt mértéket, akkor a cikk bizony nem volt teljes. Emiatt pedig bele kell számolni mindent a változásba. De ez csak az én értelmezésem. A munkapadon való bővülés miatti sikertelen jelölésre van már példa: Enigma (gép). Igen ez nem könnyű eset, de a kiemelési eljárás jelenleg így szabályozza. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 12:51 (CEST)

De a várólistán való belenyúlás kigolyózhatja a szócikket! Mert a várólistán csak 5% a megengedett változás, a munkapadon viszont 20%. Tehát gondolkozó ember a várólistán inkább nem kéne, hogy belenyúljon, nem? - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 12:57 (CEST)

Igen akár elképzelhető, hogy kigolyózhatja. De ahogy írtam a szabály elsősorban a cikk érdekében történő változásokat feltételez. Én magam sem gondolnék sose arra, hogy valaki kigolyóz egy cikket. De a várólista ideje alatt is vissza lehet vonni vitás szerkesztést stb. Egyébként a munkapadon is kigolyózható a cikk, elég pár igény és meglesz a 20%, főleg forrásokkal. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 13:03 (CEST)

Nem úgy értettem, hogy xy szerkesztő golyózna ki direkt egy cikket, hanem hogy a jóakaratú szerkesztő vagy a kiíró még talál valami infót, amivel túllépi az 5%-ot. Tehát így inkább nem kéne belenyúlni a várólista idején. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 13:28 (CEST)

OK. hát igen munkapadon több lehetőség van még a módosításokra. Én is ott pótoltam pl. lemaradt jelölést (ami elég blama). Szvsz a gondom az, hogy a változások mikéntje nincs benne kezelve, hisz nőhet a cikk a formázástól (egy táblázat, vagy zászlóikonok stb.) vagy plussz megerősítő forrásoktól. Ráadásul tényleg sok mindent a többi szerkesztő fog észrevenni, mert akkor többen foglalkoznak a cikkel, így a növekedés nem jelent feltétlen nem teljes cikket. A munkapadon a változtatási igény miatt betettem még egy fejezetet és máris megugrott a cikk nagysága (kb 10%), pedig csak egy kis fejezet volt. Más érdemi változás ne mis történt a cikkben. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 13:52 (CEST)

Ennek a szabálynak akkor van értelme, ha nagy gondok vannak a szócikkel. Élő személynél bármikor felmerülhet új információ (közben megjelenik egy új filmje/könyve/albuma), akkor most ne írjon róla a szerkezstő két hónapig ne frissítse a szócikket, mert kiemelésen van és fél az 5%-os szabálytól? Ez a Wikipédia up-to-date elvei ellen van. – Timish 李连杰 ^{levél zsetonlínek} 2010. augusztus 26., 11:57 (CEST)

Az 5%-os szabály is része az eljárásnak, még ha szigorú és nem veszi figyelembe a változások mikéntjét sem: pl. további megerősítő források, formázások is beleszámítanak a változás mennyiségébe, nem csak a tiszta cikkszöveg stb. Élő személynél mindig lesz új infó. De kiemelésnél szempont a téma és a cikk stabilitása is. Véleményem szerint inkább meg kell húzni egy dátumot, hogy ameddig naprakész a cikk. Az alapján megtörténik a kiemelési eljárás, a cikk pedig később az új infókkal úgyis bővülhet (és reméljük fog is). – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 12:51 (CEST)

Ez esetben pontosítani kéne az 5 és 20%-os szabályt a eljárás menetében. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 11:58 (CEST)

Talán ez már kocsmafalra való megbeszélés, nem? - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 12:01 (CEST)

Hülyeségnek tartom az 5% és a 20% ilyenfajta értelmezését. Szerintem csak a látható szöveg mennyisége számítson, azaz annak a szövegnek a hossza, ami megjelenik a cikkben. Különben semmi, a várólistán felmerült igényt nem lehet kielégíteni, mire a cikk munkapadra kerül, így a korai igényjelölésnek sincs értelme. Ezzel viszont el lehet veszíteni embereket, hiszen ha a munkapadon levő érdekes cikkek már gyakorlatilag készen vannak, akkor nincs értelme ránézni a kiemelésre. Szalakóta ^vita 2010. augusztus 26., 16:18 (CEST)

Egy pillanatra álljunk má' meg gondolkodni. A várólistán miért nem bővülhet a cikk? (Leszámítva azt, hogy a szabályban ez van.) Ezt már akkor is nagyon elleneztem, meg most is ellenzem. A százalékos változásokat azért vezettük be (már ha jól értettem), hogy a meglévő tanusítások ne avuljanak el a kiemelés végére. Ezt még – úgy, ahogy! – megértem. De hogy a várólistán se bővülhessen a cikk, az már katasztrófa. Ott még senki sem tanusít, legfeljebb nézegeti, gusztálja. Egyébként a munkapadi bővülést is ki kéne egészíteni azzal, hogy a szükséges változtatás miatt történő bővítés nem számít bele. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 16:33 (CEST)

Azért lett beletéve az eljárásba ez a korlátozás, mert sok esetben volt, hogy félig, háromnegyedig kész szócikkek kerültek várólistára, mondván, hogy maaaajd, mire a munkapadra kerül, kész lesz. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 16:44 (CEST)

Igen. Ezt az érvet már olvastam, de nem tartom releváns érvnek. Egyfelől azért, mert a várólistás bővülés senkit sem (kellene) zavar(ni). Másrészt meg mert ennek lehet oka. Például ha egy évfordulóra szeretnék kiemelt, kezdőlapos cikket gyártani, de látom, hogy mire befejezem, pont lemarad róla a várólista miatt (könnyen számítható, sőt ha a molyolás közben valaki berak még két hasonló témát, máris újabb két hónap ugrik). Szóval tarthatatlan a várólistás korlátozás. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 17:01 (CEST)

A várólistás korlátozás értelmét nem értem, ez azzal a következménnyel jár, hogy már a várólistára való kerülés után is tilos hozzányúlni a cikkhez, nehogy a változás több legyen, mint 5%... Szerintem ez egy értelmetlen korlát, amit el kell törölni. Én mindig a várólistás cikkeket nézegettem, javítgattam, hiszen ha már munkapadra kerül, akkor sokkal nagyobb a szerk.ütk. veszélye, és ott már nem akarom zavarni a jelölő munkáját.

Lehet, hogy valaki feltett kiemelt jelölésre olyan cikket, ami félig volt kész, de ezért a többséget büntetni...? Inkább azt az 1 személyt kell szankcionálni, pl. adott ideig ne jelölhessen újabb cikket. misibacsi*^üzenet 2010. augusztus 26., 17:33 (CEST)

A várólistás korlátozást arra szántuk, hogy ne kerüljenek színvonal alatti cikkek az eljárásba, amit aztán a többi szerkesztőnek "kell" nagy erőfeszítéssel javítania. Viszont ugyanezt a célt szolgálja a legutóbbi reform során bevezetett szigorítás is: a nagyon nem megfelelő cikket három szerkesztő javaslatára le lehet venni a várólistáról, és a jelölöjét figyelmeztetni kell az elvárásokra. (Erre volt is példa az utóbbi időben.) Mivel ez így dupla biztosítás, nem ellenzem a várólistás korlátozás megszüntetését. A munkapadon viszont továbbra is javasolnám meghagyni a 20%-os szabályt, egyszerűen azért, mert ha a cikk túl sokat változik az eljárás során, akkor azt jelenti, hogy maradnak benne olyan részek, amit senki nem olvasott át, mert a tanúsítások már a változtatás előtt megtörténtek. – Hkoala 2010. augusztus 26., 17:38 (CEST)

Re LAndrás: éppen az mutatja a cikk nem teljes körűségét, és a követelményeknek való nem megfelelését, ha szükséges igény merül fel, amire bővíteni kénytelen a szerző. A jó lenne csak egy kívánság, arra adott esetben még azt is mondhatja, hogy nem.
Egyébiránt meg nem emlékszem, hogy a várólistáról 5%-os bővülés miatt le lett volna parancsolva szócikk. A 20%-os korlátba is csak az Enigma futott bele, de ott nyilvánvaló is volt, hogy Szalakóta még nem végzett a fordításokkal, amivel még ki szerette volna egészíteni, és korán lett újrajelölve. Tehát köze nem volt semmiféle szükséges vagy egyéb kívánságnak a bővüléshez. Egyébként az a 20% nem kevés, pláne ha valaki a 20% elején tanúsított, és utána a 20%-át nem... Szerintem amíg nem potyognak ki cikkek e miatt nagyobb számban (az eddigi egy szócikkből, ami ráadásul speciális eset volt ne vonjunk már le olyan következtetést, hogy szar a rendszer...), addig ezzel a munkapados kérdéssel szerintem teljesen felesleges vihart kavarni. Az 5% várólistás változás, amennyiben ez bizonyítottan már gondot jelentett, inkább elhagyható, mivel tanúsítás még ott nem folyik.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 18:11 (CEST)

Én sem láttam még ilyet, ezért én is azt gondolom, hogy felesleges róla beszélni, ki kéne venni a szabályból. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 18:14 (CEST)

Ami a jelenlegi vitát kiváltó 1967-es Formula–1 világbajnokság szócikket illeti, azt hiszem az alábbi adatok a „no comment” kategóriába tartoznak: A jelölő a szócikket aug.16. 14.44-kor jelöli, ekkor mérete 37 460 bájt. Alig telik el egy óra, amikor a jelölő hozzárak egy akkora anyagot, hogy a mérete felugrik 47 998 bájtra!!! Mikor Szajci felfedezi és lezárásra kerül a jelölés, tegnap, a mérete 56 505 bájt. Ja és senki más nem nyúlt bele és nem merült fel semmilyen megjegyzés vagy igény a munkalapon. Miről beszélünk???--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 18:45 (CEST)

Szalakóta felvetésén azonban egyszer érdemes lenne elgondolkodni, mármint hogy nem ua. egy bővítési korlát esetében az, hogy refeléssel, galériákkal, navboxokkal lépjük túl, vagy mert egy komplett szakasz hiányzik. Eleve az olvasható szövegtörzs a fontos szerintem is, az olvasható a WP felhasználói számára. Természetesen a szövegtörzs megtámogatása nagyon fontos (szerintem egyik legfontosabb), de mégiscsak egy kiegészítő funkció. Egyébként Hkoala+1. Re: L.András – Ha nem számítana bele a szükséges változtatás a munkapadon a bővülésbe, az azt jelentené, hogy egy olyan szükséges változtatás, mint pl. "hiányzik a város története a városról szóló cikkből" se számítana bele (ugye itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy valaki nem teljes cikket rakott fel kiemelésre) és ezek már azon a határon mozognak, hogy igazából több vitát gerjesztenének, mint amennyi eredménye volna. Azaz olyan túlszabályozás kerekedne, ami már nem éri meg szerintem. Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 26., 18:57 (CEST)

Csak két megjegyzés: először is, a tárgyi cikk ilyen bővülése senkinek semmilyen hátrányt nem okozott. Másodszor: a kiemelt cikkek teljességére vonatkozóan abszolút szubjektív megítéléssel lehet szükségest tenni hiányzó szakasz/tárgykör miatt. Amiről mások önálló monográfiákat írnak, azt itt 100 kB körüli méretben kell megírni. Lehet, hogy én nem tartom szükségesnek az adott szakaszt, ezért nem teszem bele, miközben másnak meg szükséges. Ezért nem fogadom el, hogy a bővítésre vonatkozó szükséges változtatás kérése automatikusan a teljesség hiányát jelentené. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 19:05 (CEST)

Pontosan azt mondom, hogy nem automatikusan, hanem további vitákat generál(hat), amikre meg nem nagyon van szükség. Másfelől, meg az jó, ha egy cikk bővül. Akár 100%-al is. Ez lenne a lényeg. A küszöbök csak arra vonatkoznak, hogy ha már bővül, azt ne a kiemelésen tegye. Ahogy sokan nem értik, hogy miért baj az, ha egy cikk a kiemelésen bővül (nem baj, csak szerintem az eljárás nem arra való, hogy aki jelöli, úgy gondolkodjon, hogy majd mire a munkapadra kerül, addig kész lesz) szóval én éppúgy nem értem, hogy a szerkesztő a várólistára miért nem akkor teszi fel a cikket, amikor elégedetten hátradől, mondván: elkészült a nagy mű... Ezzel szemben még anélkül, hogy bárki is hozzászólna, lázasan elkezdi bővítgetni. De hát ahány szerkesztő, annyi szokás. Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 26., 19:53 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

A szükséges változtatás, jellegénél fogva alapvető hiányosságokról szól. Nem szubjektív kategória, hogy nekem szükséges, neked nem. Többek között a meghatározott követelmények hiányáról (pl. források, linkek), vagy olyan fejezetekről, amelyek szerves részei lennének egy adott cikknek. Egyéb más esetben a szükségesről vitát lehet nyitni, végső esetben szavazásra vinni, ellent lehet mondani megfelelő érvekkel, és az ilyen szükségesek, amennyiben a jelölő megfelelően hárít, legtöbbször jó lennére módosulnak, vagy visszavonásra kerülnek. Szóval azért nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogyan itt kinéz. De szívesen látok példát arra, amiről beszélsz, vagyis olyan felesleges vagy szubjektív szükséges miatt bukott el egy cikk, amit említesz. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 19:34 (CEST)

Sztem mind az 5%os, mind a 20%os küszöb(?), szigorítás(?) teljesen fölös, szükségtelen piszkatúra az amúgy sem egyszerű eljárásban. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. augusztus 26., 19:21 (CEST)

Sokan felvetik, hogy a kiemelési eljárás bonyolult, holott szerintem egyszerűbb, mint a régi rendszer volt, hiszen tartalmaz fogódzókat az értékelő szerkesztők számára. A legnagyobb akadálya a szerkesztők nagyobb arányú részvételének nem az eljárás bonyolultsága, hanem maga a cikk. Azt ugyanis el kell olvasni, felelősséggel véleményezni, javítani ha kell, forrásokat nézegetni stb. Tehát elvileg nem különbözik a nagyon régi eljárástól. Időt, energiát igényel. Az, hogy mütyűröket kell rakosgatni, már szinte szórakozás a végén Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 26., 20:12 (CEST)

Én is támogatom a két %-os szabály fölszámolását, mivel kirívó esetekben három szerkesztő levetethet szócikket a listáról. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 19:41 (CEST)

Fentebb leírtam, hogy a 20%-os szabály a munkapadon milyen célt szolgál, de erre nem reagált senki. A cikket tanúsítja a kellő számú szerkesztő, majd utána valaki beleír egy vadonatúj fejezetet. Ebben nyugodtan lehetnek helyesírási hibák, esetleg téves állítások, mert a kellő darabszámú tanúsítás már megvan, ezért senki nem fogja törni magát, hogy újból végigolvassa. Ennek az esetnek a kezelésére jelenleg csak a 20%-os "fék" áll rendelkezésre. Aki ellenzi (eLVe, RepliCarter), írhatna valami alternatív megoldást helyette. – Hkoala 2010. augusztus 26., 19:54 (CEST)

Az a baj ezzel, hogy a probléma ugyanúgy fennáll akkor is, ha már megvan a csillag, és azután ír bele valaki egy fejezetet tele helyesírási hibákkal, nem? Ettől függetlenül valóban kéne valami fék, de valahogyan pontosabban meghatározva, mert

• nem mindegy, hogy a karakternövekedést pl. egy teljes fejezet okozza, ami mondjuk alkalmas lenne a sikertelenség kritériumára, vagy a szócikkben mindenhol egy-egy mondat, ami viszont nem. Esetleg lehet, hogy pl. táblázat okozza.
• a másik, hogy az sem mindegy, hogy a várólistára felkerülés után kezd el maga a kiíró még ezerrel bővíteni, mert tényleg csak sietségből tette várólistára azt, vagy pedig a várólistán/munkapadon az értékelő szerkesztők javasolnak valami plusz szükséges tartalmat.

Tehát ha szabály, akkor legyen pontosítva, vagy maradjon a szubjektívebb háromszerkesztős véleményezés a nagy volumenű változtatások esetén való levételre. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 20:06 (CEST)

A háromszerkesztős véleményezés és levétel nem ilyen esetekre van kitalálva, hanem valami ordító elégtelenségre. A cél az volt és van, hogy ne kerüljön nem kész szócikk a munkapadra. Ezt szolgálja a 20%. Ha egy cikk kész van a jelölő legjobb tudása szerint, esetleg még mielőtt feltenné a várólistára még meg is körözteti, ahogy szokás is, akkor ez a 20% bőven elégséges a felmerülő változtatási igényekre (a jogosra). AZ 5 %-kot el lehet törölni végeredményben, mert addig na tanúsítson senki, csak véleményezzen. De még mindig nem értem, minek merül ez fel egyáltalán. Indokolatlanul potyognak ki a cikkek??? Itt állunk nyárvíz idején eredményes jelölések nélkül??? Vagy a semmiből kreálunk megint óriási problémát? (Ez alatt az idő alatt legalább 3 jogtalan szükségest rányomhattam volna valamelyik cikkre --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 20:19 (CEST)

A "vita" igazából egy javaslat felvetése lett volna. Azért merült fel, mert a Forma-1-es szócikk az 5%-os korlát miatt levételre került (mert Szajci észrevette), viszont van olyan cikk, mely már munkapadra került, pedig 5%-nál többet bővült és folyik a tanúsítás. Úgy tűnt számomra, hogy nincs kialakult gyakorlata ezen szabálynak. Arra gondoltam, hogy a várólistáról való lekerülés előtt az 5%-os korlátot ellenőrizni kellene minden esetben és ezt fel kellene tüntetni az adott cikk munkalapján. Így elkerülhető, hogy egy cikk úgy kerüljön munkapadra, hogy e feltétel nem teljesül. Különben előfordulhat, hogy egy automatikusan sikertelen jelölésű cikken folyik a megbeszélés, mondhatni hiába. – Silvio ^Üzenj! 2010. augusztus 26., 20:36 (CEST)

RepliCarternek, szerk.ütk után:

1. "Legyen pontosabban meghatározva" - Egyetértek, találj ki valamit helyette. Nekünk (a jelenlegi verzió kialakítóinak) nem sikerült ennél jobbat, ezért kerül be a 20%-os korlát.

2. A háromszerkesztős levétel jelenleg csak a várólistáról való levételre érvényes, tehát az 5%-os szabályt tudja helyettesíteni, a 20%-ost (jelenleg) nem, mert a munkapadon nincs ilyen lehetőség. Furcsa is lenne, hogy miután mondjuk öten már tanúsították, három szerkesztő kigolyózhassa. – Hkoala 2010. augusztus 26., 20:24 (CEST)

Re Ivanhoe: ha visszaolvasod az elejét, azért merült fel az egész, mert elkezdtem a gyakorlatban megvalósítani Silvio javaslatát, és a Kötetlen részbe beírogatni a várólistára és munkapadra kerülés karakterszámát. Aztán ott előugrott, ahogy a laptöriket néztem, hogy sok apróságból is összejöhet az 5%, aminek nem kéne egyből levételt okoznia. Ugyanakkor Timish fentebbi hozzászólása is helytálló, hogy főként élő személyek esetében simán beugorhat egy plusz fejezet menet közben. Ezért merült fel, hogy nem egészen egzakt a szabályozás.

Re Hkoala: azt hiszem csak annyit tudnék javasolni, hogy a várólistás 5%-os határt kéne kihagyni, maradjon a munkapados 20% csak. A várólistás kirívó problémákra meg maradhat a háromszerkesztős vétózás. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 20:35 (CEST)

Egyetértek,  támogatom--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 20:50 (CEST)

Az Enigma elsőre lekerült a munkapadról, mivel Szerkesztő:Szalakóta még jobbá akarta tenni. (Nem Ő jelölte!) A második jelölésnél, kérnem kellett, ne írjon olyan sokat, nehogy elérje a 20%-ot. Így jogosan felvetődik: mi a fő cél? Saját, magunknak felállított szabályok nagyon pontos betartása, vagy a lehető legjobb szócikk? Valóban nem a munkapadon kell kialakulni a cikknek, de például 3 járőr (vagy valakik) ellenőrízhetnék, alkalmas-e? Ellene vagyok minden számszerűsítésnek. 19,95% még jó cikk, de 20,05% már nem? Tambo ^vita 2010. augusztus 26., 21:24 (CEST)

1. Az Enigma nagyon jó példa arra, hogyan nem kellene működnie az eljárásnak. Miután a második jelöléskor (amit Szalakóta elsietettnak tartott) megkapta a kiemelt csillagot, Szalakóta tovább bővítette, így maradtak benne olyan részek, amiket senki nem ellenőrzött és a címlapra kerülése előtti héten kellett átnézni.

2. A 19,95% kontra 20,05% kérdéseddel kapcsolatban: Ilyen alapon a "kopasz" szót sem lehet használni, mert nincs pontosan definiálva, hogy hány hajszál megléte az, aminél még kopasznak nevezhető valaki. – Hkoala 2010. augusztus 26., 21:32 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Ebben a konkrét esetben egyszerű a válasz, nem kellett volna újrajelölni, ha már előre elhatározottan még bővíteni akartátok, illetve le kellett volna venni, ha már jelölve lett. Általános esetben pedig szerintem az a cél, hogy a várólistán/munkapadon jobbára bólogatás legyen (persze hibafeltárás, ha van), és nem szócikk újraírás, átszerkesztés, stb. Vagyis az író/jelölő szerint kész szócikkek kerüljenek ki, és ne ott dolgozzanak rajta még ezerrel. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 21:35 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) - 1. Az Enigma nem túl jó példa! Ha megkapja egy cikk a kiemelést, akkor már nem módosíthatnak rajta? (vagy erre is kellene egy szabály?) 2. Ha javasolják címlapra, akkor módosítani kell? Miért nem akkor, ha közben helytelenségeket írnak bele? 3. A „kopasz” példa sem szerencsés. Fejen lehet, hogy kevés, de levesben sok. Tambo ^vita 2010. augusztus 26., 21:44 (CEST)

Re Tambo 1. pont: lehet módosítani kiemelés után, ezért van a vitalapon a cikktöriben oldid, hogy mutassa, melyik állapot kapta a csillagot. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 21:46 (CEST)

Re RepliCarter Most akkor Hkoala, vagy a Te hozzászólásod a mérvadó? Tambo ^vita 2010. augusztus 26., 21:59 (CEST)

Őszintén? Túl hosszúra nyúlik már a megbeszélés, a fene se tudja. Talán fel kéne vésni pár lehetőséget, és lehetne rá plecsnizni, kinek melyik jobb? Például felvésni a változatokat, ötleteket és lehetne tömören véleményezni pelcsnikkel. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 22:11 (CEST)

Csak a tisztaság kedvéért, itt jó sokat beszéltünk félre, de az 5 és 20% nem karakterszámra vonatkozik, hanem kilobájtra. - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 22:17 (CEST)

Én mindig azt hittem, hogy itt a wikin a kilobájtot a karakterszám határozza meg, hiszen direktben csak karaktereket teszünk be. Pasztilla 2010. augusztus 26., 23:31 (CEST)

Mivel a karakter / kilobájt (egy adott kódkészleten belül) állandó arány, mindegy, hogy melyikből számolod a százalékos változást. – Hkoala 2010. augusztus 27., 18:12 (CEST)

Mivel unicode kódolással dolgozunk, kis mértékű eltérések lehetnek, de nem jelentős a különbség. Viszont a 20%-os szabálynak lehet még egy érdekes vonzata. Egy viszonylag rövidebb (de egyébként a kritériumoknak megfelelő) cikk hátrányba kerülhet egy terjengősen megírt, vagy pusztán csak nagyon nagy témát feldolgozó másik cikkel szemben, mivel ez utóbbi 20%-a megközelítheti a rövid cikk akár teljes hosszát is. Esetleg lehetnek maximálni a változást 30 kilobyte-ban, az sacc-per-kb az átlag cikkek 20%-t bőségesen lefedi. Vagy ezzel az esettel majd akkor foglalkozzunk, ha precedens van rá, épp elég bajunk van e nélkül is? -- 2010. augusztus 29., 01:05 (CEST)

1. változat

Maradjon a jelenlegi szabályozás, 5%-os és 20%-os szabály.

2. változat

Várólistás 5%-os szabály megszüntetése, jelentős gond esetén három szerkesztő egyetértésével a szócikk levehető a várólistáról + 20%-os munkapados szabály marad

•  támogatom - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 26., 22:11 (CEST)
•  támogatom Mivel harmadik lehetőség nincs L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 22:29 (CEST)
•  támogatom de azért beírtam neked a logikailag lehetséges harmadik és negyedik változatot. – Hkoala 2010. augusztus 26., 22:32 (CEST)

Én egy ötödiket is tudok... L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 22:43 (CEST)

Írd be nyugodtan – Hkoala 2010. augusztus 26., 22:48 (CEST)

•  támogatom Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 26., 22:38 (CEST)
•  támogatom ahogy fentebb is már. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 26., 23:06 (CEST)
•  támogatom Mivel nincs jobb, ezt támogatom. Tambo ^vita 2010. augusztus 27., 08:55 (CEST)
•  támogatom – Einstein2 ^Góóól! 2010. augusztus 27., 11:13 (CEST)
•  támogatom  … szalax ^vita 2010. augusztus 27., 12:25 (CEST)
•  támogatom Szalakóta ^vita 2010. augusztus 27., 16:47 (CEST)
•  támogatom -- 2010. augusztus 29., 00:34 (CEST)

3. változat

Az 5%-os várólistás szabály maradjon, a 20%-os munkapados szabályt szüntessük meg.

4. változat

Mindkét százalékos korlátot meg kell szüntetni.

• nem pont az a lényeg, hogy jó cikkek szülessenek? ha ehhez az kell, hogy a kiemelésen 20%-kal változzon, akkor az kell. ellenben kiemelésről is lehessen levenni 3 szerkesztő egyetértésével (nem tudom, jelenleg így van-e), több értelme lenne, mint a várólistáról. Alensha 2010. augusztus 27., 20:08 (CEST)

• Mindkét korlát úgy tűnik, amiatt van, mert a kiemelés elbírálásán részt vevő szerkesztők egy pillanatnyi állapotot képesek/akarnak elbírálni, nem pedig a szerkesztési folyamatban részt venni.

Emiatt azt javaslom, hogy mindkét korlát szűnjön meg, a bírálók 1 hét alatt el tudják olvasni a cikket, és hozzá tudnak szólni, elmondják a hiányosságokat. Ezután a cikk "háttérbe vonul", a szerkesztője dolgozik rajta, pótolja a hiányosságokat, majd egy adott idő múlva (3-4 hét) újból felteszi a kérdést, hogy "megfelel-e a szócikk?" A bírálóknak így csak 2x kell elolvasniuk a cikket (a laptöriből diffet használva ez lehet, hogy könnyebb, lehet, hogy nehezebb), és ekkor is eldöntik, hogy megfelelő-e már a cikk, hogy kiemelt legyen. Ekkor megint elhangozhatnak bírálatok, ami után a cikk írójának már 2x annyi ideje lenne javítani rajta (mondjuk 6-8 hét). Ha ekkor sem felel meg, lekerülne a listáról.

Ez a kivitelezés több előnnyel járna:

• gyorsabb kiemelési eljárás
• nem kellene a cikk minden változását figyelni, csak a végeredményt, és a "pillanatfelvételt" elbírálni
• a jelölő meggondolná, hogy mennyire veszi komolyan a bírálatokat, mennyire javítja fel a cikket (másrészt több ideje maradna rá kidolgozni, nem kellene rohannia)
• változatosabb témájú szócikkek kerülnének elő, nagyobb lenne a "pörgés" (ez persze hátrányként is felfogható)

misibacsi*^üzenet 2010. augusztus 27., 20:13 (CEST)

Erre is volt már megoldási javaslat, ami - sok minden máshoz hasonlóan - hamvába holt. Mégpedig, hogy jöjjön létre egy olyan műhely, amely a kiemelésre való felterjesztés előtt véleményezéssel és egyéb segítséggel támogatja, illetve tanácsolja el a cikket a jelöléstől. Így nem kellene összekeverni a két dolgot, a tanúsítás is menne a maga útján, és annyi felkészülési idő lenne, amennyit a jelölő akar az előzetes vélemények, javaslatok alapján. Jelen pillanatban ezt helyettesíti az előzetes köröztetés, ahol a témában jártas szerkesztő kollégáktól kér átolvasást az aspiráns. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 27., 20:53 (CEST)

A jó cikkeknek nem a munkapadon kell születnie, hanem jelölés előtt. Éppen ennek eléréséért kerültek ezek a szigorítások a rendszerbe. A kiemelési eljárás egy tanúsítási eljárás, ahol a tanúsítók tanúsítják, hogy a kérdéses cikk megfelel-e a kiemelt szócikkekkel szemben támasztott követelményeknek, vagy sem. Közben megjegyzéseket, kérdéseket, változtatási igényeket fogalmaznak meg, amennyiben ez indokolt, valamint bekapcsolódhatnak ezek kijavításába is. Nem tudom mennyire kíséred figyelemmel az ott folyó munkát, de a reform óta színvonalasabb szócikkek kerülnek a munkapadra, elmaradtak a hiányos, rossz fogalmazású, forráshiányos cikkek, na ezért kell a 20%. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 27., 20:45 (CEST)

Ezután a cikk "háttérbe vonul", a szerkesztője dolgozik rajta Igen, ez az, amit ki akartunk küszöbölni, hogy egy kiemelési eljáráson lévő cikken már ne kelljen elvonulni és dolgozni, hanem max "igazítgatni". - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 27., 21:03 (CEST)

5. változat

Az 5%-os várólistást teljes mértékben, a 20%-os munkapadost pedig bizonyos esetekben. Bár ezek az esetek még további megbeszéléseket igényelnének. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 22:54 (CEST)

Hát ezt a kérdésfeltevést az OVB simán visszadobná, mert nem egyértelmű ... – Hkoala 2010. augusztus 26., 22:57 (CEST)

Ezért nem is akartam igazából idetenni, hanem szavaztam a másodikra. Ez pontosítást igényelne. L András^pankuš→ 2010. augusztus 26., 23:00 (CEST)

És mik lennének a kivételek? Szalakóta ^vita 2010. augusztus 27., 16:48 (CEST)

Például általában a szükséges változtatások miatti kiegészítések. Mivel mint fentebb kifejtettem, attól hogy valaki szükségesnek tart valamilyen témakört még, nem feltétlenül érinti a "teljesség" fogalmát, vagyis nem jelenti automatikusan azt, hogy félkészen került munkapadra. Csak annyit jelent, hogy az adott témáról esetleg más az elképzelésünk (hová való, mennyire fontos, adott helyen mennyire kell részletezni, stb). Akár egy nagyobb fejezet is belekerülhet úgy, hogy előtte is teljes volt, meg utána is az. L András^pankuš→ 2010. augusztus 27., 18:28 (CEST)

András, fent már leírtam, de valószínűleg elkerülte a figyelmedet: a 20%-os munkapados szabály annak az esetnek a kivédésére szolgál, amikor már többen tanúsították a cikket, utána új fejezettel bővül, amit már senki nem fog ellenőrizni sem tartalom, sem helyesírás, sem linkek szempontjából. Nem a cikk teljességével van tehát a gond, hanem azzal, hogy ellenőrizetlen részek maradnak benne. – Hkoala 2010. augusztus 27., 18:33 (CEST)

Nem kerülte el, csak azt könnyen kivédhetőnek gondolom. A laptörténet mindent elárul. Ha netán eléri a 20%-ot a változás, első lépésben mindössze fel kéne kérni az addig tanusítókat, hogy ugyan nézzék má' meg még egyszer. Át se kell újra olvasniuk hozzá, mert a tanusításuk időpontja és az új felkérés közti lapváltozatokat kell összehasonlítani. Szerintem nem okozna senkinek nagy gondot, főleg, hogy nem túl sokszor fordul elő. L András^pankuš→ 2010. augusztus 27., 18:53 (CEST)

Szükséges erősségű kiegészítés csak erősen indokolt, vagyis alapvető hiányosságra nyomható rá. Az összes egyéb jó lenne és nem kötelező. Tehát, a szükséges az nem extra kívánság, csak mondjuk valami kifelejtődött valamilyen oknál fogva, és attól lesz teljes körű, ha az is belekerül. Vagy infobox, vagy forrás, vagy hasonló. Tehát, éppen, hogy ezeknek kell beleszámítódnia csak igazán... Egyébként hasonló sűrűséggel, mint a munkapad bővülése iránti igény, hangzik el, hogy alig van szerkesztő a kiemelés környékén. Akkor örüljünk, hogy egyszer odajutott és ne rángassuk vissza. És ha nem nézi át és erősíti meg, akkor az érvényességét veszti? És ha e miatt nem lesz meg az öt tanúsítás az első pontnál? Valós lehetőség? Igen. Valósabb, mint a 20%-os korlát miatti kiesés? Igen. Szerintem a gyakorlatban ez nem megvalósítható ötlet. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 27., 19:44 (CEST)

„attól hogy valaki szükségesnek tart valamilyen témakört még, nem feltétlenül érinti a "teljesség" fogalmát” – András, ezt hogyan gondolod??? Ha teljes, akkor új témakört nem lehet felvetni, legfeljebb abban kötözködni, hogy a meglévő témák milyen mélységben szerepelnek. Ha lehet új témakört felvetni, akkor a cikk nem teljes. Elvégre a teljes cikknek ez a definíciója. Egyébként az egész kiemelési eljárással komoly gondnak látom, amikor félkész, elnagyolt cikkek kerülnek fel, aztán az értékelő szerkesztők „de hát annyit dolgozott vele szegény!” felkiáltással félredobják a saját dolgaikat, és ezerrel mentik a cikket, hogy mégis meglegyen a csillag. És érdekes módon, akik ilyen cikkeket tesznek fel várólistára, azok is vitatják a 20%-os szabály létjogosultságát. Egy kiemelésre jelölhető cikknek szerintem úgy kell a várólistára kerülnie, ahogy a dínós anon cikkeinek, vagy Ragusának, vagy ha engedékenyebb vagyok, akkor úgy, mint a Cimbalomnak, vagy a Persepolisnak. Az Enigma kifejezetten a kiemelésre még éretlen cikk jelölésének rossz példája volt. Amúgy, ha éppen a közelgő évforduló miatt tesz fel például valaki még alakuló cikket a várólistára, tegye meg, hogy a jelölésnél jelzi, hogy az évforduló miatt ilyen sietős neki. És ebben az esetben fogadjuk is el, hogy a várólistán ezerrel változik még a cikk – de a munkapadon már tényleg csak az ellenőrzések és az utolsó simítások, javítgatások zajoljanak. Amikor az új rendszert kidolgoztuk, ez volt a cél, és ebből nem is kellene engedni. -- 2010. augusztus 29., 00:52 (CEST)

Mondok egy egyszerű példát. Ha már a dínós cikkek szóba kerültek, nekem abszolúte nem tartozik hozzá a dinoszauruszról szóló cikk teljességéhez a minden cikk végén ott díszelgő popkulturális hatás nevű szakasz. Ha hiányozna belőle, akkor is teljes lenne az én véleményem szerint, ugyanakkor lehet, hogy másnak hozzátartozik, mert érdekli, hogy milyen rajzfilmeket gyártottak, amiben az adott dínó szerepel. De egyébként minden egyes kiemelt cikkre igaz, hogy lehetne olyan témakört felvetni, ami nem szerepel benne, és valakinek esetleg hiányzik. Ezek ugyanis enciklopédia-cikkek, és nem monográfiák vagy disszertációk. Hogy csak aktuális példával éljek: feltettem a Hettita Birodalom cikket várólistára. Szerintem teljes volt már akkor is. Mégis most épp a bővítésében vagyok, mert máris érkezett igény olyan témakörre, ami nem volt benne, szerintem nem is tartozik a teljességhez. Mire végzek vele, nemhogy az 5%-ot fogom meghaladni, de rezegni fog a 20-as léc is. És csak annyi a szerencsém, hogy az igény még a várólistán érkezett, nem a munkapadon. L András^pankuš→ 2010. augusztus 29., 13:08 (CEST)

Általánosságban is: a legtöbb vitát a következő, gyakran felmerülő kérdés generálja: "Nem az a cél, hogy minél teljesebb és jobb cikkek kerüljenek ki a kiemelés után?". De igen, és az is, hogy már eleve közel ilyenek kerüljenek közösségi ellenőrzés elé, mivel szerintem az eljárás nem feljavító műhely, hanem ellenőrző. Az apróbb, de esetleg fontos változtatási igények beleférnek a jelenlegi százalékokba. A külön "feljavító" műhely ötletét támogatnám, ha lenne rá elég jelentkező. Addig mindenki önszántából köröztesse azoknál, akiknek az ítéletében megbízik. Ekkor gyorsul egyébként az eljárás, és nem akkor, ha a munkapadon kell elmagyarázni, hogy az enwiki mért nem forrás, vagy hogyan működnek a cite sablonok. Személyes véleményem egyébként - bár a kiemelési eljárás motiváló szerepét fontosnak tartom - hogy nemcsak a várólistán, vagy a munkapadon lehet "kiemelt" cikkeket írni. Hogy saját értékelésünk a cikkünkről megfelelő-e, arra való a közösségi ellenőrzés. Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 29., 08:17 (CEST)

Ezt csak bizonyos esetekben tudom elfogadni. Ugyanis akinek terhet jelent a kiemelésen való részvétel, megteheti, hogy nem tanusít. Ahogyan a szerkesztők igen nagy része meg is teszi. Ha valaki önszántából javít, és utána tanusít, az nem jelenti azt, hogy a munkapad feljavító műhely lenne, mert szintén fennáll a lehetősége annak, hogy nem javítok és nem tanusítok. Vagy javítok, és ennek ellenére sem tanusítok. Egyébként pedig szerintem a munkapad megnevezés önmagában is arra mutat, hogy létrehozásának szándéka szerint éppen ez az a csiszoló műhely, esztergapad vagy fényező-polírozó hely, ahol az arra érdemes cikk megkapja a végső formáját. Már csak azért is, mert a műhelyek továbbra sem igazán aktívak ebben a kérdésben. L András^pankuš→ 2010. augusztus 29., 13:08 (CEST)

Nem, egyáltalán nem teher, szívesen javítok, és szívesen átolvasom a cikkeket, és mondom el róla a véleményem. De itt nem is a javításról van szó, hanem arról, ami a vita kiindulópontja is volt, azaz nagy mennyiségű anyag felrakása kérdésessé teszi azt, hogy eleve teljes volt a cikk, pedig a jelölő úgy gondolta hogy teljes. Egyébként én általában ritkán szoktam szükségeseket berakni, megpróbálom megkeresni a megoldásokat, ami egyenlő a javítással. Ezzel nincs semmi baj. szoktam

Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 30., 00:39 (CEST)

Kedves András! A munkapad szerintem csak annyit jelent, hogy a cikk tanúsítása műben van... vagyis munkálkodnak a tanúsításán. Nem a cikkíráson. Ha a Hettita birodalom cikkedhez, szerinted, nem jogos a bővítési igény, mert anélkül is teljes, akkor győzd meg róla megfelelő érvekkel és indokokkal annak igénylőjét. Egyébként Raziel csak megjegyzésként tüntette fel az igényét, ami ugye nem kötelező érvényű, ha nem értesz egyet vele. Ha mégis ekkora mértékű bővítésbe kezdtél, akkor mégiscsak lehet valami abban, hogy nem volt tutira teljes. De ugye ez most már nem probléma. Ha meg mégsem készülne el időre, vagyis a munkapadra kerülésig, biztos vagyok benne, hogy kérésre, tovább várakozhat. Egyébként maximálisan egyetértek Horemmel és Ogodejjel.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 29., 15:09 (CEST)

Valamit félreértesz: nem panaszkodásként, csak példaként hoztam fel a konkrét esetet. Egyébként a jelen szabályozás mellett ha már a munkapadon lenne, akkor az ilyen igényt elutasítottam volna, a szükséges ellen meg tiltakoztam volna. Így viszont még megvan a lehetőség rá, hogy csináljak vele valamit. Ha viszont lehetséges lenne a munkapadon is ilyen változás, egyszerűen csak annyit kellene tenni, hogy azt a pár tanusítót, aki addig tanusított, felkérném arra, hogy ha van kedve, olvassa már el az újabb részeket is. És ez még mindig nem jelenti azt, hogy bárki helyettem írta volna meg. Szóval örülök az 5%-os eltörlésének, hozzáteszem, hogy a 20%-kal nem értek egyet, de tudomásul veszem, hogy olyan a szabályozás, amilyen. Majd alkalmazkodom hozzá. L András^pankuš→ 2010. augusztus 29., 15:35 (CEST)

A tanúsítás legalább olyan felelősség, mint a jelölés. Ha valaki később megnézi a cikket (és addig optimális esetben senki nem berhelt bele marhaságokat), és felfedez benne valami bődületes hiányosságot, vagy téves információt, akkor joggal kérdezi azt, hogy hová tették a szemüket azok, akik azt mondták, hogy ej, igen, ez egy csillagos cikk? Úgyhogy nem kedv kérdése ("...hogy ha van kedve, olvassa már el az újabb részeket is.") az, hogy tudja, mihez adja a nevét. Legalábbis én így gondolom és állok hozzá. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 29., 15:49 (CEST)

Dehogynem kedv kérdése . Ha nincs kedve, energiája hozzá, nem teszi meg. Inkább azt kellene a szabályban rögzíteni, hogyha meghaladja a 20%-ot, akkor az addigi tanusítások érvénytelenek.Ezt én ennyire egyszerűnek látom. Lehet, hogy szimplifikálok. Ezért nem is támogatom a sablonos jelzést, mert akkor már patikamérleggel kéne mérni, hogy 19,9%-nál járunk-e, vagy már 20,1%-nál. L András^pankuš→ 2010. augusztus 30., 09:28 (CEST)

Azért a te javaslatod is rejt buktatókat. Mert mi van, ha mondjuk az ucsó napokban haladja meg a 20%-ot? Ok, érvénytelen mondjuk a min. 5-ből 3, 3-ból 2, (ha éppen megvolt). Van pár nap a pótlására? Nagy a valószínűsége, hogy ugyanúgy bukta lesz belőle. De szerintem ez az egész kérdés a 20% miatti kiesésről kicsit túl van lihegve, pláne, hogy most már az 5%-os korlát is el lett vetve. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 30., 11:04 (CEST)

Hát épp ez az. A kiesés akkor is esélyes, de legalább megvan a lehetőség, és nem kifejezetten csak a számokon múlik. De mint alább is mondottam: nem kívánok tovább érvelni. L András^pankuš→ 2010. augusztus 30., 11:41 (CEST)

Valóban ezek sarkalatos pontok:

1. Bárkinek jogában áll vitatni egy {{szükséges}}^(?)-t, és volt is példa már arra, hogy visszavontak megkérdőjelezett igényt (én magam is vontam már vissza indokolatlannak bizonyult elvárást). Tehát az, hogy olyan bővítési igénnyel lép fel valaki, ami a megengedett mértékűnél nagyobb cikknövekedést eredményez, igenis, de facto a cikk teljességét vonja kétségbe. Ha a bővítés nem teszi teljesebbé a cikket, csak sallangokat aggat rá, akkor meg kell támadni az igényt, és vissza kell vonatni. Az eddigi esetekben az értékelő szerkesztők odaálltak a megfelelő oldalra, és segítettek akár a visszavonatásban, akár az igény megtartásában, tehát nem kell szélmalomharcot vívni.
2. Súlyozni kell a felvetődő igényeket. Másoknál is tapasztaltam, hogy egy megjegyzésre pánikszerűen güzülni kezdtek, miközben nem értettek vele igazán egyet, vagy vitába szálltak egy {{jó lenne}}^(?) jelzésű igénnyel. Nem kell! A megjegyzésre elég, ha hümmögsz egyet, ha amúgy nem értesz egyet vele, a {{jó lenne}}^(?)-re pedig kettőt, és közben megfontolod. Ennyi. Sem a megjegyzésnél, sem a {{jó lenne}}^(?)-nél nem kell még indokolni sem, hogy miért nem valósul meg. Udvarias dolog megtenni, de nem kötelező.
3. Kismilliószor újraolvasni egy cikket azért, mert újabb változások vannak benne, akkor is megerőltető feladat, ha egyébként érdekel a téma. Ha annyira nem is érdekelne, akkor még inkább. Bocs, hogy megint az Enigmával jövök, de azt annyiszor olvastam át elejétől végéig, hogy a végén már jojózott a szemem, és még Michael Cretu nevéről is a titkosítás jutott eszembe. Pusztán azért, mert az elején érdekelt, és aztán meg nem akartam cserben hagyni azokat, akik olyan sok és komoly munkát belefektettek. És itt nem csak arról volt szó, hogy belekerült egy (néhány) új szakasz, de időnként cikkszerte kellett megtalálni az apróbb javításokat, újabb, sablonozatlan hivatkozásokat. Tehát a „fusd át újra” kétélű fegyver. (Elnézést kérek Tambótól és Szalakótától, hogy már megint az Enigmával példálózom.) -- 2010. augusztus 30., 07:57 (CEST)

Bocsi, de másról beszélünk. Egészen más az, amikor a munkapadon a tanusítók javítgatják és toldják meg a cikket, és testszerte mindenhol kisebb-nagyobb változtatások tömkelege lesz, vagy pedig bővül két új fejezettel, amit csak simán el kell olvasni, nagyjából három perc alatt (hozzáteszem, hogy ez a plusz három perc akkor is meglenne, ha a bővítmény már a várólistára kerülésnél ott lett volna, és meglesz akkor is, ha másodszor kerül jelölésre). Mindegy, végeredményben fentebb már leírtam, hogy erről igazából nem kívántam polemizálni, részemről itt befejeztem ennek a boncolgatását, olyan a szabály, amilyen, majd én alkalmazkodom hozzá, mert én vagyok kisebbségben. L András^pankuš→ 2010. augusztus 30., 09:28 (CEST)

Mivel mindig előkerül az Enigma, mint elrettentő példa lenne néhány észrevételem: Próba a terjedelemre majd visszavonva. Enigma (gép)#Autentikus rádióadások nem tudom mond-e egyáltalán valakinek valamit? A teljes kriptográfiai részt ki lehetett volna emelni, külön lapra, mint ahogy meg is történt [1] Itt és 20. század első fele és itt

Ezek voltak még a szempontok: *körű  megjegyzés "Hááát a német cikkben lényegesen több információ van, érdemes lenne még kiegészíteni, mert sok a hiányosság". Miért kell a német cikket egy az egyben átvenni?

• körű  Jó lenne a következő változtatás: az angol cikk "Fiction" illetve a német cikk "Filmische Rezeption" fejezetéhez hasonló fejezetet betenni a végére. Miért kellene az angol cikket teljesen átvenni? Pláne fikciókat? Tambo ^vita 2010. augusztus 31., 09:27 (CEST)

Gyakorlati megoldás

Mivel úgy tűnik, a 2. változat a nyerő, a gyakorlati megoldást is szeretném pontosítani. Van-e igény rá, látjátok-e szükségességét annak, amit a téma elején Silvio ajánlott, tehát hogy látható jele legyen 20% ellenőrzésének? Konkrétan úgy, hogy a Kötetlen részben mindig ott lenne az eljárás lezárásának időpontjában pár plusz sor, hogy "kilobájt a munkapadra kerüléskor", "kilobájt az eljárás végén" és hogy történt-e 20%-ot meghaladó változás vagy sem (Danival már egyeztettem, hogy lenne erre egy sablon, hogy mégis kinézzen valahogy). Vagy pedig nem kell adminisztrálni, hanem olyan "ránézésre" dolog legyen? - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 27., 18:55 (CEST)

Szerintem a ránézésre nem korrekt. A későbbi viták elkerülése végett legyen ott, akkor mindenkinek könnyebbség követni az eseményeket, még ha konkrétan nem is bogarássza át a laptörténetet, hogy melyik pillanatban került fel a cikk. Ha nem okoz akkora többletmunkát, én köszönettel venném. Mivel eltűnt a bővítési korlát a várólistáról, ott mindenki elvégezheti a jelöléskor még aktuális további bővítési és befejezési munkálatait, itt legyen komolyan véve. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 27., 19:49 (CEST)

Jelezzük egy sablonnal

1.  támogatom -- 2010. augusztus 29., 00:56 (CEST)
2.  támogatom  … szalax ^vita 2010. augusztus 29., 11:22 (CEST)
3.  támogatom--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. augusztus 29., 15:13 (CEST)

Ne jelezzük sehogy

Könyvek amik lehetnének, de nincsenek

Sziasztok!

A Könyvkészítő vetélkedő vitalapján felmerült a gondolat, hogy nehéz jól kidolgozott témát találni a Wikipédián az elkövetkező két hétben, amíg még tart a vetélkedő nevezési szakasza.

Ezzel kapcsolatban biztatnék ismét mindenkit arra, hogy gondolja végig, milyen igazán kidolgozott cikksorozatot látott már a Wikipédián és nevezze be a vetélkedőbe. Nekem pl. kapásból több témakör is eszembe jut, amelyekről csodálom, hogy még nem jelölte senki. Csak hogy párat említsek: Albánia, Világörökség, klasszikus zene, űrkutatás (azon belül Apollo-program), Egyiptom, Thalia, Olaszország városai, dinoszauruszok, állatok különböző kategóriái, stb., stb., stb.

Ha valakit esetleg az idő szorítana egy-egy cikk átszerlesztásáre a vetélkedő határidejének lejárta után is lesz még idő; a könyvkészítő eszköz a kategórialapokon egy kattintással hozzáadja az egész kategóriát a könyvhöz, így igazán gyorsan lehetne a fenti és még rengeteg egyéb témát nevezni.

Üdv, – Dami ^vita 2010. augusztus 30., 15:01 (CEST)

A mű, mint a szereplők szócikkeinek forrása

Ide is beírom a vitaindítómat, hátha többen hozzászólnának, de kéretik a Források kocsmafalon reagálni! – Ary ^vita 2010. augusztus 31., 19:49 (CEST)

„Van egy kis problémám azzal, hogy rengeteg szócikkben, ami regények vagy filmek szereplőiről (nem a színész, hanem a fiktív személy, dolog, stb) szól, mindössze az adott mű szerepel forráshivatkozásként a nevezetesség alátámasztására. Pedig maga a mű nem elég forrásként a nevezetesség alátámasztására fiktív személyek esetén, ahogy az a Wikipédia:Nevezetesség (fikció) irányelvből kiderül. A szereplő nevezetességének alátámasztásához szükség van olyan forrásokra, amelyek a művet kritikusan elemzik, és ezek a források alátámasztják, hogy az adott szereplő fontos szerepet tölt be a műben. Az már a nonplusultra lenne, ha egy forrás magát a szereplőt elemezné. Ezért a szereplő szócikkében a művet maximum a külső hivatkozások között tartom elfogadhatónak felsorolni, és ha nincs más hivatkozás csak a mű, tehát nincs megbízható független forrás, akkor az ilyen szócikkeknek (ami gyakorlatilag a mű egyfajta kivonata, a cikk szerzőjének saját kutatására alapuló összefoglaló) ne legyen helye a Wikipédián. – Ary”

Piros linkek a szeptemberi napok képeiben

• Szent Márk-székesegyház
• Tinórufélék
• Dendrit
• Krepuszkuláris sugarak
• Golden Gate nemzeti park

--TgrBot ^vita 2010. augusztus 31., 21:22 (CEST)

Írók, költők kategóriái

A Foglalkozások nemzetiség szerint kategórián belül egymás mellett van a Írók nemzetiség szerint valamint a Költők, írók nemzetiség szerint, pedig szerintem az íróknak a költők, írók kategória alkategóriájának kellene lennie. A gondom az, hogy nem igazán tudom kibogozni, hogyan lehetne berakni őket. Tudna valaki segíteni? – Silvio ^Üzenj! 2010. szeptember 2., 08:54 (CEST)

Ha arra gondolsz, hogy a Költők, írók kategória alá akarod berakni az "írók..." kategóriát, akkor egyszerűen add hozzá az előbbit az utóbbihoz, és vedd ki a Foglalkozások közül. (Egyébként a kategóriákkal kapcsolatos kérdéseket a Wikipédia:Kategóriajavaslatok lapon érdemes felvetni). – Winston ^vita 2010. szeptember 2., 09:03 (CEST)

Köszi. Megkérdezem. – Silvio ^Üzenj! 2010. szeptember 2., 09:13 (CEST)

Enigma a kezdőlapon, miért pont most? Jobbra tolódott a wikipédia?

Furcsának tartom, hogy ugyanazon a héten amikor megnyílik a magyar CTU, a magyar Jack Bauer-rel (Orbán Viktor személyes testőre), akkor egy kódfejtő gépet raktok a kezdőlapra. Biztos nem véletlen, tudunk olvasni a sorok között. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.0.92.32 (vitalap | szerkesztései)

Mi a halál az a CTU és ki az a Jack Bauer? Alensha 2010. szeptember 3., 02:48 (CEST)

24 (televíziós sorozat) – Malatinszky ^vita 2010. szeptember 3., 03:36 (CEST)

Hogy miért éppen most került ki az Enigma? Azért, mert ezzel emlékezünk a második világháború kitörésére. Semmi más indíték nincs. Szalakóta ^vita 2010. szeptember 3., 17:12 (CEST)

Lehet, hogy meg kellene próbálni végre a sorokat olvasni :DDDDD – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 3., 05:28 (CEST)

Ez nagyon jó! :D 2010. szeptember 3., 08:01 (CEST)

Kedves olvasónk! Végre, célba ért a kódolt üzenetünk! Az igazság az, hogy pár napja hajnalban 12 Szalai Annamária által vezetett fekete ruhás verőlegény rontott be a Wikipédia szerkesztőségébe. Először is erőszakkal kifüggesztettek egy NENY-t a falra, leváltották az összes főszerkesztőnket, majd mindannyiunkat C-típusú NENY-zetbiztonsági átvilágításnak vetettek alá. Egy szerkesztőnknél egy nem nemzeti együttműködő párt részére kiállított kopogtatócédulát találtak, őt a szomszéd helyiségbe kísérték és néhány perc múlva tarkónverték. Egy másik szerkesztőnk véletlenül népszabis cikket hivatkozott be, hát ne tudd meg mi történt vele! Az enigma címlapra kerülése a Wikipédia segélykiáltása. Talán még reménykedhetünk, Gyurcsány Ferenc állítólag hamarosan ír majd néhány szót érdekünkben a blogjában. – Beroesz 2010. szeptember 3., 06:34 (CEST)

Na ezért megérte bekapcsolni a számítógépet . És én még azt gondoltam, hogy unalmas, esős napnak nézek elébe – Istvánka ^posta 2010. szeptember 3., 08:06 (CEST)

Ez hatalmas :D Szajci ^pošta 2010. szeptember 3., 08:20 (CEST)

12 Szalai Annamária? – Vadaro ^vita 2010. szeptember 3., 22:16 (CEST)

Re Burumbátor: szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között: Enigma (gép) Tambo ^vita 2010. szeptember 3., 07:56 (CEST)

Érdekes, hogy egyre többen mindenféle sanda furmányos mesterkedést vélnek belelátni a cikkekbe (terrorizmusra való felbujtás, jobbos/balos hatalomátvétel), lassan a sámliról sem lehet cikket írni valaminő politikai indíttatású elítélő kocsmafalos megjegyzés nélkül (mondjuk annyiból ez még jó is lehet, hogy jelzi, figyelemmel kísérik munkáinkat). Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 3., 09:55 (CEST)

Régen röhögtem már ilyen jót, re Ogodej: a sámli nem a munkás, paraszti réteg kedvelt bútordarabja? Naná, hogy gyanús! --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 3., 10:42 (CEST)

A sámli szónak már az eredete is mutatja, hogy kriptofasiszta aknamunka folyik a háttérben! – Winston ^vita 2010. szeptember 3., 10:53 (CEST)

Az nem tűnt fel senkinek, hogy egy hónapja megállás nélkül Schmitt Pál van a címlapon, az Aktuális rovatban? – Hujber Tünde ^vita 2010. szeptember 3., 12:06 (CEST)

Ja tiszta gáz. Valami bal oldali dolog is kéne. Mondjuk ez :D [2] Szajci ^pošta 2010. szeptember 3., 12:13 (CEST)

Schmitt Pállal (aki megbízható támogatója volt a Kádár-rendszernek) ellensúlyozzuk a jobboldali befolyást, de pszt! :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. szeptember 3., 12:11 (CEST)

Mindenkinek nagyon köszönöm! Nem elég, hogy péntek délután van, lejárt a munkaidő, tele a hasam, és még jó kávét is ittam, de hozzá ilyeneket olvashatok, hát ennyi pont elég egy kellemes délutánhoz. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 3., 16:42 (CEST)

kiemelt lista

Az lenne a kérdésem, hogy az angolon van külön kiemelt szócikk és kiemelt lista? Vagy egy kalap alá veszik. Forgalomban lévő pénznemek listája ez a cikk akár kiemelt is lehetne, ahogy nézem az angolon az is. Szajci ^pošta 2010. szeptember 5., 14:10 (CEST)

Az angolon van, már javasoltam párszor, hogy vezessük be itt is. Alensha 2010. szeptember 5., 16:09 (CEST)

Én támogatom! Írjunk ki egy szavazást, hogy támogatják-e az ötletet, a részleteket meg utána megbeszéljük? Szajci ^pošta 2010. szeptember 6., 07:52 (CEST)

Tkp. mitől lesz/lehet kiemelt egy lista? – Istvánka ^posta 2010. szeptember 6., 15:28 (CEST)

Hát olyan szép meg teljes, meg lehetőleg sok kép van benne, de még nem nyomják nagyon szét. Pilgab ^üzenet 2010. szeptember 6., 16:18 (CEST)

Mit mondtok, vigyem szavazásra, hogy a közösség támogatja-e egyáltalán? Szajci ^pošta 2010. szeptember 6., 20:58 (CEST)

Segíthetnél, ha gyakorlott wikipédista vagy!

Ha észreveszel egy új mentorkeresőt,

• üdvözöld az új szerkesztőt a {{subst:üdvözlet}} segítségével és
• írd hozzá az alábbi listához, vagy
• ha a kérés névre szóló, szólj a címzettnek, vagy
• egészítsd ki egy-két szóval a még „társtalan” segítségkérők sorát: mióta vár segítségre, miket szokott szerkeszteni, van-e konkrét kérdése, vagy
• jelentkezz segítőül az illető vitalapján, és addig is, amíg visszajelzés jön tőle, tedd nowikik közé a segítségkérését. Amikor visszajelentkezik új társunk, akkor lecserélheted a kérését a mentorsablonodra (ha van ilyened).

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 6., 15:49 (CEST)

---

Mentort kérnek maguk mellé (Ha már reagált valaki egy kérésre, akkor cseréld le a sablont a sablonra):

• Aoleon (vita | közrem. | törölt szerk. | ) filmes cikkeket szerkeszt, és Vilorist kéri mentorául. Szóltam neki.
• Asdda (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. szeptember 3-án tette ki a segítségkérést, Enbéká segítségét kérte, csakhogy ő augusztus eleje óta nem szerkesztett. Asdda az Adobe Flash ‎ és a Számítógépvírusok listája ‎ cikket szerkeszti.
• Borsi Zoltán Csaba (vita | közrem. | törölt szerk. | ) ezt kérdezte (2010. szeptember 6., 12:16): A susztermatt cikk javításra szorul. Belejavíthatok vagy a vita-lapra kell írjak? Még egy kérdés, sakktáblát hogyan tudok beszúrni ha új cikket akarok írni? Kösz a segítséget előre is! (Szerkesztő:CsGábor válaszolt. Aztán, mivel tőlem is még egyszer megkérdezte, én is. Karmela)
• Dionüszosz (vita | közrem. | törölt szerk. | ) Dionüszosz szeretné, ha Einstein2 őt mentorként segítené. A segítségérésen kívül még nem szerkesztett mást. (Einstein2 most wikiszabin van, a segítségkérést nowikik közé tettem, és üzentem Dionüszosznak. Karmela)
• Gnagyrobi (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. augusztus 22. óta vár segítőtársra. A Lengyel Pál és az Eszperantó Park cikkeket szerkeszti. Gnagyrobi szeretné, ha Hidaspal őt mentorként segítené. (Úgy tűnik, hogy már nem aktuális, nowikibe tettem. Karmela)
• Kolosh (vita | közrem. | törölt szerk. | ) Neki azt kéne elmagyarázni, hogy milyen módon tudja egy máshol már közölt cikkét a Wikipédián is hasznosítani. A Corvin Nemzeti Radikális Párt cikkről van szó. Kolosh a Szajcinál és Vadarónál hagyott üzenete óta többé nem szerkesztett.

Az angol wikin a gay miért negatív jelző?

Egy szócikkhez tettem hozzá, akiről egyébként tudom, hogy meleg, erre átjavították, és azt írták, hogy "has been reverted, as it introduced negative or controversial biographical material". Ami a szövegen és a tartalmán túl számomra a legmegdöbbentőbb, hogy ez sablonnak tűnt az angol wikin. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 82.131.149.198 (vitalap | szerkesztései)

Így kontextus nélkül egy kicsit nehéz válaszolni erre. Esetleg megneveznéd a cikket, ahol ez a probléma felmerült? Amúgy miért is a huwikin veted fel ezt a problémát? – Malatinszky ^vita 2010. szeptember 6., 02:54 (CEST)

Megnéztem a cikket, forrás nélkül ilyet beírni rágalom vagyis vandalizmus.– 77.103.34.37 (vita) 2010. szeptember 6., 08:21 (CEST)

És akkor sem a gay jelzőt kell írni, mert az valóban negatív konnotációkat hordoz. Ha van megbízható forrás rá, akkor lehet normális megfogalmazásban (semlegesség irányelve) beírni ilyen információt. Az élő személyek szócikkeit külön figyelik, mert az ilyen információ rágalmazásnak minősülhet. – Timish 李连杰 ^{levél zsetonlínek} 2010. szeptember 6., 08:37 (CEST)

Ez lényegében nálunk is hasonlóan van: Wikipédia:LMBT-irányelv – CsGábor^{megbeszélés} 2010. szeptember 6., 15:23 (CEST)

Nem negatív, sablonszöveget kaptál, erre inkább az lehetett igaz, hogy vitatott (controversial). A LMBT az LGBT magyarítása, amiben a G a gayt jelenti, szóval ők maguk is ezt használják. Alensha 2010. szeptember 7., 21:32 (CEST)

Építés alatt sablon használata

Vá Peligro: Csak erre akarok reagálni. Régebben mindig allapon írtam a szócikkeimet, de az akadémikus-életrajzok írásakor megesett a szívem az adminokon, hogy napi rendszerességgel a szócikknévtérbe mozgatás után az allapomként megmaradt redirektekhez ugrasztom őket azonnali törlés ürügyén. (A copy-paste allapról szócikknévtérben megnyitott lapra nem megoldás, mert a gyakran fontos forrásinformációkat tartalmazó laptöri elveszik.) Felesleges baromsággal kötöttem le az energiájukat, és azóta direktben és élesben építés alatt sablonnal nyomom, először hallom, hogy ez lehet visszatetsző is. Úgy tudtam, a Wikipédia dinamikusan épül, miért baj, ha van ennek más – meglehetősen szórványos – jele is, nemcsak a húszezer csonksablon? Pasztilla 2010. szeptember 7., 22:51 (CEST)

Ez persze csak egyéni véleményem, de szerintem nem feltétlenül kellene a böngésző olvasónak a szócikkírás fázisaival szembesülnie, a saját példámból okulva, amikor egyszerre több témába is belekezdek, és esetenként hónapokra hanyagolom utána őket. Ma is vannak olyan cikkförmedvények, amelyeknek a fejezetcímeik olyan szépen fel vannak sorolva, és két sor szöveg van bennük. (Nem feltétlenül az én teremtményeim. ) De ez csak egy szvsz megjegyzés volt a részemről, természetesen ennek a kérdésnek is vannak ilyen és olyan irányultságú véleményezői. És nem is kapcsolódik túlságosan Linkoman esetéhez, talán annyiban, hogy azt olvastam az egyik ilyen lap tőrijében, hogy nyersanyaggyűjtés zajlik, na ezt sem osztanám meg szívesen az olvasóval. Egyébként soha eszembe nem jutott, hogy ne copypészteljem a kész cuccot, nem tudom elképzelni mi olyan lehet a laptöriben, ami elvészhet. Peligro (vita) 2010. szeptember 7., 23:00 (CEST)

Ami nem csoda, hisz nem vagyunk egyformák és nem egyforma a metódusunk sem, a magunk módszerét sem üdvös mindenki másénak feltételezni, mert attól nem leszünk közelebb ahhoz, hogy megértsük: ki mit miért csinál. A magam részéről például egészen egyszerűen nem vagyok rávehető 5000 leütéses szócikkek lábjegyzetekkel való agyonzsúfolására, valszeg akkor fogok kiszállni a wikiből, amikor ez követelmény lesz (haladunk, haladunk). Így hát magam elé húzok egy forrást, beabálom, amit találok benne és a forrást kiemelő szerkesztési összefoglalóval mentem el a verziót. Magam elé húzok egy másik forrást, azt is beabálom, azt a forrást is kiemelem a szerkösszefoglalóban, és elmentem. Aki nagyon akar vele így molyolni, az a laptöriből megtudhatja, melyik állítás honnan van. Sokszor van úgy, hogy ezeket a verziókat már előre megírom a gépemen, és így töltöm fel egymás után. Nézd meg Csűry Bálint laptörténetét például, egészen friss, már az építés alatt sablont is levettem róla ijedtemben. (Ettől függetlenül is fontosnak tartom a szócikkek szerkesztési összefoglalóit, és igyekszem is használni becsülettel.) Pasztilla 2010. szeptember 7., 23:15 (CEST)

Még mindig egyszerűbb a lábjegyzeteket bepréselni, mint amikor valaki meg akarja nézni, hogy mi honnan való, akkor a laptörténetben kelljen guberálnia. Micsoda ötlet. Peligro (vita) 2010. szeptember 7., 23:21 (CEST)

Találkozó a Konfuciusz Intézettel: eredmények

Ma Prücsök és jómagam voltunk a Konfuciusz Intézetben az ELTE-n, hogy együttműködést kezdeményezzünk a Kína témájú szócikkeknél, mivel sajnos elég gyatra állapotban vannak. Az eredmények:

• az intézet munkatársa nagyon barátságos volt és abszolút nem zárkóznak el az együttműködéstől
• lehetséges, hogy a meglévő matematika-projektek mintájára szerveződne a dolog, erről visszajelzést fogunk kapni
• van egy saját, wiki alapú enciklopédiájuk, aminek a licence (elvileg) kompatibilis a miénkkel http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Kezd%C5%91lap Innen vehetnénk át szócikkeket, ha forrásként hivatkozunk rájuk. Ide csak olyan cikkeket tesznek fel, amit vagy tanár írt vagy diák, de akkor tanár ellenőrzi, mielőtt kikerül (zárt rendszer, nem szerkesztheti mindenki).
• A kínai átírás kapcsán azt az infót kaptuk, hogy (és most Bennó őrjöngeni fog) a magyaros átírás tudományos körökben Magyarországon sehol nem divat, minden kiadott könyvben, beleértve az abszolút laikusok számára készülteket is, a pinjint használják, a magyarost csak másodlagos infóként, és azt javasolják, hogy mi is így járjunk el, a pinjin legyen az elsődleges és említésképen a magyaros.
• A kantoni nyelvre nincs létező magyaros átírás, így maradni kell a pinjinszerű angolnál.

– Timish 李连杰 ^{levél zsetonlínek} 2010. szeptember 6., 22:23 (CEST)

Nagyon nagy gratu nektek! Sajnálom, hogy a hangom totális elmenetele miatt nem tudtam megjelenni. Amennyiben bármi segítség kell, szóljatok nyugodtan! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 6., 22:37 (CEST)

Az eredményekhez én is gratulálok, sikeres együttműködést kívánok! – Joey ^{üzenj nekem} 2010. szeptember 7., 08:16 (CEST)

Miért őrjöngenék? Nélkülük is hajszálpontosan tudtuk, hogy tudományos körökben mi a divat, csakhogy mi népenciklopédiát írunk. Tudományos körökben mindig is divat volt lenézni az ún. népszerűsítő átírásokat, mert azok kellemetlenül tudománytalanok. Ez minket hidegen hagy. Az illető információi egyébként tévesek: nagyon is sok mérvadó kiadó (pl. az Európa következetesen) a népszerűsítőt alkalmazza a nagyközönség számára készült kiadványaiban (épp most olvasom a kiváló Mao-monográfiájukat, ami végig következetesen átír), számunkra is ez a követendő, a tudomány pedig csak szolgálja ki a maga szempontjait. Bennó^iroda 2010. szeptember 7., 10:38 (CEST)

Bennó +1. Nem alszom minden este kínai tárgyú könyvekkel, de én még éppenséggel olyan népszerű kiadvánnyal nem találkoztam, amelyben a pinjint használták volna. A laikust is meg kell becsülni laicitásában, és nem csőbe húzni azzal, hogy a saját anyanyelvének fonetikai szabályai szerint olvassa ki és jegyezze meg maozedong, hiangkajsek és egyebek neveit. Ilyen alapon visszafordíthatnánk minden átírásunkat a tudományosba, aztán küzdjön a plebsz a Swami Satyananda Saraswati, az ʿAbd al-Wahhāb ibn Aḥmad aš-Šaʿrānī meg a többiek kibötűzgetésével. Pasztilla 2010. szeptember 7., 11:03 (CEST)

Nyugalom, nyugalom, én is fonetikapárti vagyok :) Hideg kiráz a pinyin látványától is. Egyetértek azzal, hogy oké., hogy a tudományos világ a pinyint jobbnak tartja, mert kifejezőbb (ugye pl. amit mi 'cs'-nek írunk át az náluk lehet zh, ch meg q is, és a magyaros a legtöbb esetben jóformán csak megközelítő etést tesz lehetővé), de valóban a mari néniknek és józsi bácsiknak készül a lexikon és nem pinyinben perfekt kínai szakosoknak. – Timish 李连杰 ^{levél zsetonlínek} 2010. szeptember 7., 11:23 (CEST)

Hadd legyek egy percre az ördög ügyvédje: ha a Máo Zédōng helyett üdvösnek találjátok a Mao Ce-tung átírást a marinénik és józsibácsik kedvéért, akkor mi tart vissza benneteket attól, hogy Szően Kígegó, Dömojn vagy Morisz Sövaljé nevének kiolvasásában is segítsetek nekik? – Malatinszky ^vita 2010. szeptember 7., 19:05 (CEST)

Malatinszky +1. Én a franciát se tudom kiejteni, mégse mondom, hogy írjuk át. Alensha 2010. szeptember 7., 21:30 (CEST)

Hadd szólaljak meg, mint abszolút laikus! Az iskolában történelemórán tanultunk híres kínaiakról, mint például Mao Cetungról, Csang Kaj Sekről és a többiekről. Itt a Wikipédián, vagy például a National Geographicban meglátom a Máo Zédōng nevet. Kiolvasom, hogy: Mao Zédong. Az vajon ki? A másik kedvencem: a Hsziang név Xiangként írása.

Egyébként: franciául nem tudok, és meggyűlt a bajom a francia nevekkel. Balzac nekem örökre Balzac marad így, parasztosan. Nem beszélve Poncelet-ről, meg társairól; ha nem lenne a kötőjeles szabály, azt sem tudnám, hogy itt a t néma. A Bézier név kiejtéséről nem tudok semmit; új ejtem, ahogy írva van.

Cassandro, hogy van a hangod? Nekem tavaly nyáron voltak gondjaim a hangommal, de máig sem tudom, miért. Két hétig mesébe illő volt: hol volt, hol nem volt, aztán két hetes beszédtilalmat kaptam a gégésztől. Szalakóta ^vita 2010. szeptember 7., 22:00 (CEST)

Re Malatinszky: Természetesen azért, mert a kínai átírás esetében van hátterünk Józsi bának kedvezni, a latin betűs nyelvek esetében ilyen megoldás fel sem merül, hiszen ebben nem támogatna bennünket semmiféle norma, míg a kínai, japán, arab stb. magyaros átírása a kánon része. A nem latin betűs krikszkrakszból mindenképpen egy általunk is befogadható és ajakmozgatásra ingerlő betűt csinálunk, legyen hát akkor az az általánosnak feltételezhető olvasási készséghez közelítő (azaz magyaros) megoldás. (Mondom én.) Emellett az ún. nyugati nevek fonetikus írásának csak sporadikus gyakorlata ismert (egyes nyelvművelő írók, majd agylágyultak, lásd alább), széles körű konvenció soha nem volt. Hasonló törekvés volt az 1940-es–1950-es években, eme dicső korszak kiadványaiban rendre találkozol ilyen szépségekkel, hogy Noviszád, Katovice, Bratiszlava stb. (Csak a leendő KGST területének földrajzi neveit fedte le ilyen szép irállyal az akkori kánon.) Pasztilla 2010. szeptember 7., 22:40 (CEST)

Új üzenetek

Elnézést, ha ez nagy garral be lett volna harangozva valahol vagy megtárgyaltátok volna másutt, én mindenesetre a Guglival semmi nyomát nem találtam. Nálam a napokban a fejlécben megjelent egy új üzenetek link. Mi ez? Hiábba kattintgatom, nem tudok rájönni. Pasztilla 2010. szeptember 7., 08:22 (CEST)

Lásd műszaki KF. – L András^pankuš→ 2010. szeptember 7., 08:33 (CEST)

Kösz, de a legtöbb, amit az ott zajló párbeszédecskéből le tudok szűrni, az az, hogy nincs idő elmagyarázni, mi ez. Pasztilla 2010. szeptember 7., 11:06 (CEST)

Fórumosítani kívánják a vitalapokat. Az új világban fölül jelzi a rendszer, ha új üzeneted érkezett. Itt tesztelődik a cucc: Wikipédia:Tudakozó/teszt. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 7., 11:13 (CEST)

Tyű. És lehet ezt nem szeretni? Szerény véleményem szerint egy merő iszonyat az egész. Mi a baj a mostani vitalapi struktúrával? Lehetővé lesz téve, hogy avíttas júzerek, mint jómagam, a régi rend szerént lássák és gyámbásszák a vitalapokat továbbra is? Pasztilla 2010. szeptember 7., 12:41 (CEST)

Nem szeretni éppen lehet. Hogy használata kötelező avagy fakultatív lesz-e, azt nem tudom. Előnyei között említik, hogy látszik majd, ki kinek válaszolt, meg állítólag átláthatóbb rendszer, mint a mostani. (Én speciel nem látom át, és a laptörténetet is iszonyatosnak találom.) Ha minden igaz, most épp fejlesztik a dizájnt, ez még csak az előzetes. (Egyébként kedvelem Karmelát, de nem vagyok vele azonos. ) Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 7., 13:00 (CEST)

Vaó, ezt hogy benéztem, nem is értem. Szent meggyőződésem volt, hogy Karmelának válaszolok, talán mert ő szokott így tüsténkedni vagy mert Tudakozó-allapon van a cucc. Frajdbácsi meglátogatott. Pasztilla 2010. szeptember 7., 14:08 (CEST)

Hümm. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 7., 15:26 (CEST)

Remélem, ez egy kellemes hümm. Pasztilla 2010. szeptember 7., 16:50 (CEST)

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 7., 21:33 (CEST)

Rendelési idő

Sziasztok! A HIV szócikkben külön alfejezet tárgyalja a tanácsadással és szűréssel foglalkozó központokat, a pontos címtől kezdődően egészen a rendelési időig. Szerintem az ilyesmi nem szócikkbe való. A WP:NEM szerint: A Wikipédia nem üzleti katalógus, nem címjegyzék, nem áruházlista . Vélemények?– Istvánka ^posta 2010. szeptember 7., 09:06 (CEST)

Igaz. Viszont egy olyan link kell oda, ami egy ilyen felsorolásra mutat. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 7., 09:39 (CEST)

Karmela +1. - RepliCarter ^Wormhole 2010. szeptember 7., 09:44 (CEST)

Jogos. – Ary ^vita 2010. szeptember 7., 10:55 (CEST)

Én azt hittem, erre minden kórházban képesek… Alensha 2010. szeptember 7., 21:25 (CEST)

Rendelet szabályozza, hogy melyek a HIV-vel való fertőzöttség megállapítása céljából térítésmentes szűrővizsgálat végzésére jogosult laboratóriumok. Nics sok belőle. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 7., 21:47 (CEST)

→Itt van egy használható lista az AIDS tanácsadás, szűrés fejezetben. Lehet, hogy tőlünk vették át? Vagy mi tőlük? Túlságosan is hasonlítanak. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 7., 21:47 (CEST)

Azért sem érdemes ezeket említeni, mert a rendeletek változnak, a kijelölt kórházak átalakulnak, az időpontok módosulhatnak stb. Viszont linket lehet hozzá tenni, ahol ezekről konkrét információkat talál az érdeklődő. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 7., 21:56 (CEST)

Adminválasztás

Itt is tisztelettel jelentem, megindult Pagony adminszavazása; ezen a lapon lehet voksolni és kérdezni a jelölttől. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 7., 14:08 (CEST)

Wikipédia:Nem létező kategóriák

Újabb kampánylehetőség elszántaknak! A Wikipédia:Kategorizálatlan szócikkek hallatlan sikerén felbuzdulva (aki nem látta volna, néhány ember odament, és napok alatt felszámolt több mint 1200 problémát) elkészítettem a Wikipédia:Nem létező kategóriák lapot is. Ez tele van a szócikkekbe vagy máshova beillesztett piros kategóriákkal (762 db), amelyeknek egyáltalán nem lenne szükségük a létezés örömére. Habár ez a lista eddig is létezett a speciális lapok között, de talán az ijesztő ömlesztettségével riasztott el mindenkit, és halmozódott fel az évek alatt sok százas hosszúságúra. (Habár amikor először próbálkoztam vele, még a mostaninál is hosszabb volt.) Tehát most van egy témakörök szerint hozzávetőlegesen csoportosított és szerkeszthető lista, ahonnan a javított kategóriákat el lehet távolítani. Így talán biztatóbb, és ha egyszer átrágjuk magunkat a kásahegyen, ez se gyűlik fel máskor ilyen hosszúra. (Psszt, utána jönnek még a sablonok, de lehet, hogy ott már botozni is kell majd...) Kb. azt lehet tenni vele, mint az előzővel, tehát ha felesleges a piros kategória, kivenni, ha rossz, akkor kicserélni jóra (néhol csak gépelési hiba, de az alkotójának fel sem tűnt!), esetleg ha indokolt, akkor létrehozni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 08:52 (CEST)

Óvatosan azzal az eltávolítással! Sok esetben indokolt a kategória elhelyezése a szócikken, csak még nincs 5 szócikk, amivel létrehozható a kategória. – Winston ^vita 2010. szeptember 5., 09:13 (CEST)

Szerintem ezt az ötös merevséget meg kell szüntetni. Van olyan eset, ahol indokolt akár egyetlen elemnek is kategória. Például nemrégiben a harcjárművek kategorizálását rendeztem kissé. Itt a kategóriarendszer idő és ország szerinti leosztású. Egyetlen lengyel önjáró löveg volt, de annak csináltam alkategóriát, hogy ne árválkodjon a főkategóriában. Kismillió más indoka is lehet ötnél kevesebb elemű alkategóriának. L András^pankuš→ 2010. szeptember 5., 09:21 (CEST)

Az utóbbi időben de facto elterjedt a létszám rugalmasabb kezelése. Sok szakterületen induktív alapon kiterjesztették a kategorizálást, és a nagyobb kategóriák mintájára létrehozták a kicsiket is, hogy teljes legyen a fa. Ezért fogalmaztam úgy, hogy ha indokolt, létrehozni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 09:25 (CEST)

A fogalmazás rendben is van. A gondom az, hogy ezt a listát elég nehézkes használni. Nem lehetne a hozzájuk tartozó cikkeket listázni? L András^pankuš→ 2010. szeptember 5., 09:28 (CEST)

De, lehetne, csak több munkával. Elsőre azt akartam írni, hogy sokkal több munkával, de aztán egy sajtos zsömle elfogyasztása működésbe hozta az agysejtjeimet, és rájöttem, hogy talán nem is annyival több, majd átgondolom. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 09:56 (CEST)

 kérdés Úgy nem lehetne módosítani a botot, hogy a szerkesztői allapokat hagyja ki? A nem létező angol című kategóriák jelentős része szerkesztői allapokon lévő félkész fordításokhoz tartozik, allaopkba pedig nem illik belenyúlni. Ha pedig valaki véletlenül az angol kategóriával tenné ki szócikk névtérbe, akkor a következő frissítéskor úgyis megjelenne. Vagy az szándékos, hogy a csak allapokról linkelt kategóriákat is gyűjtse? – Xnull ^vita 2010. szeptember 5., 10:06 (CEST)

Válasz: lehetne, de még több munkával. Jelenleg nem a bot gyűjti a kategóriákat, hanem a speciális lapról másolom át Excelbe, ott témát rendelek hozzá, majd a téma szerint sorbarendezve mentem egy szöveges állományba, ahonnan a bot kiolvassa, szakaszcímekkel látja el és feltölti. Jelenleg tehát a bot egyetlen tényleges kapcsolatot létesít a Wikipédiával. Azonban ha az előző kérést megoldanám, akkor úgyis látszana, melyik a szerkesztői lap. Most akkor várok még kicsit a brainstormingra, nem állok neki botot fejleszteni (eddig tényleg a kézi munka volt a legnagyobb része a csoportosítással). Véleményem szerint egyébként a készülő cikkek kategóriáit és interwikijeit helyesebb lenne nowikibe tenni, és az élesítésnél eltávolítani azt. Úgy tűnt az elmúlt időben, hogy az allapok szentsége sem abszolút, többen is bejárkáltak mások allapjaira kategorizálni, és a rendszer tisztasága, átláthatósága érdekében ezt talán ebben az esetben is megtehetnénk, hogy az allapos cikkek kategóriáit nowikibe tegyük (erre akár botot is lehetne írni, de csak közmegegyezéssel!). Szerintem az is egy fontos közérdek, hogy a piros kategóriákat listázó speclap használható legyen (hogy eddig nem volt az, azt bizonyítja a néha majdnem ezer cikkig dagadó mérete), és ha arra egy szerkesztő ránéz, akkor tudja, hogy ott javítandó dolgok vannak, és ne kelljen válogatnia. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 10:15 (CEST)

 támogatom A szerkesztői allapokon a nowikisítő botot. De vannak (lehetnek) olyan kategóriák a szerk. allapokon, amelyeket nem kellene bántani pl. inkubátor vagy ilyesmi. A szerkesztői lapokon is vannak zavaró kategóriák, valamelyik szerkesztő például benne vann a Magyarország világörökségei kategóriában – Hkoala 2010. szeptember 5., 10:24 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Ja. Én is kivettem tegnap allapból kategóriát. Nem hiszem, hogy gondot jelentene bárkinek is: az allap ne legyen kategorizálva, legfeljebb a nekik fenntartott kategóriákban. (Főleg ha a "tulajdonosa" esetleg hónapok óta nemcsak arra nem nézett rá, de egyáltalán a wikire se.) L András^pankuš→ 2010. szeptember 5., 10:27 (CEST)

Ahhoz, hogy ez szavazásra vagy gyakorlati felhasználásra alkalmas legyen, jobban körül kellene írni, hogy mely kategóriák indokoltak allapon. Az egyik lehetőség, hogy csak a kékek maradjanak, a pirosak legyenek nowikiben. Ez megvalósítás szempontjából egyszerűbb. A másik, hogy a kékek is nowikiben legyenek, egy megadott kör kivételével, amit viszont össze kell gyűjteni. Pl. Bennó elkezdte a díjak helyesírását írni allapon, arra rátettem a Wikipédia-helyesírás kategóriát, mert már most is használható állapotban van, és jó, ha megtaláljuk onnan. Tehát kéne egy lista a szóba jöhető kivételekről. Lehetne azt is, hogy csak a Kategória:Wikipédia-adminisztráció alkategóriái maradjanak, de ezzel technikai nehézségem van, egyelőre nem tűnik egyszerűnek a megvalósítás. Talán szerencsés lenne egyelőre a pirosakra korlátozni a dolgot. Másrészt a kék kategóriának van előnye is, mert ha valaki megnéz egy kategóriát, és látja, hogy benne van egy allapos készülő cikk, akkor nem áll neki ő is megírni ugyanazt. A userlapokat kivenném ebből a körből, attól tényleg joggal lesz ideges a gazdája, csak akkor nyúljunk bele, ha nem járt itt már hosszabb ideje. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 10:37 (CEST)

L. András kérését máris teljesítettem, és ebből tulajdonképpen az is látszik, amit Xnull kérdezett, hogy melyik tartozik allapokhoz. Bár az én kívánságaim is így teljesülnének! :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 15:32 (CEST)

Még egyszer a szerkesztői allapok kategóriáiról. Szerintem a kékek nem okoznak komoly problémát. A pirosak viszont igen: olyan számban léteznek, hogy a spec. lapot, ahonnan ezeket a kategóriákat nyertem, teljesen áttekinthetetlenné teszik. Pedig ez napi használatra való volna, és vannak is, akik használnák, mert pl. a kategorizálatlan szócikkekre is sok panasz érkezett, hogy nem frissül rendesen, tehát nézik. Ezen meg mégis ott volt 764 kategória, ami azt jelenti, hogy senkinek nem volt lelkiereje felszámolni ezt a dzsumbujt a mai napig. És ezután sem lesz, ha mindig ennyi szerkesztői allap floodolja. A Wikipédia:Nem létező kategóriák lapot pedig ritkán tudom frissíteni, mert sok kézi munka van benne, de jó volt, hogy most sikerült ezt a felhalmozott nagy tömeget kirakni oda. Száz szó mint egy: a piros kategóriák a szerkesztői allapokon gyakorlatilag megakadályozzák a szócikkek piros kategóriáinak felszámolását, tehát nowikibe velük! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 5., 15:55 (CEST)

Én szoktam nézni a speciális lapok közt a keresett kategóriákat, de jelentős részük szerklapon van, allapon van, stb., abba meg rossz érzés belenyúlkálni. Időnként szólok azoknak, akik ilyet használnak, hogy szedjék le vagy cseréljék le álkategóriára, de ez meg lassan halad :) Alensha 2010. szeptember 5., 16:15 (CEST)

Érdekes ezeket pont Bináristól olvasgatni... :))) De minden jó, ha a vége jó, és ha eljő a világosság, az jó szokott lenni. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 6., 10:10 (CEST)

Sejtettem, hogy lehet tőled ilyen reakcióra számítani, de én nem változtam meg, és most sem gondolom másképp a dologkat. :-) Szerintem mi ketten egészen másról beszélünk. Itt ugyanis nem törlésről van szó, és elég konkrét hátrányát sikerült kimutatni annak, ha otthagyjuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 6., 10:31 (CEST)

Nem beszélünk másról, hiszen én kb. 2,5 éve folyamatosan irtom a piros kategóriákat és a sablonokat is (az egy sokkal izgalmasabb meló). De mondom, a lényeg az, hogy többen csináljuk és van remény arra, hogy előbb-utóbb elfogynak.

Való igaz, én radikálisabban járnék el néhány esetben (pl. az angolból átemelt, nem elkészített sablon szerepeltetése vagy angol nyelvű kategóriák...), de ez már nem érdekes. Jó munkát! – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 6., 10:37 (CEST)

A kategorizálatlan lapok projektje és a nem létező kategóriák projektje után a sablonokat tervezem kardélre hányni, de azt hiszem, az lesz mind közül a legkeményebb. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 6., 11:30 (CEST)

Vadaro hagyott egy üzenetet a vitalapomon, miszerint egy cikkből törölt egy piros kategóriát, amit nemrég tettem be az adott cikkbe, majd ide irányított, mivel itt éppen megbeszélés folyik ebben a témában. Ha már idehívtak, elmondanám, hogy én nem támogatom ezen kategóriák törlését, mivel úgy gondolom, nem véletlenül lettek berakva bizonyos cikkek bizonyos - ámde még nem létező - kategóriákba. Ugyan eddig nem sok piros kategória-linkkel találkoztam, de elképzelhetőnek tartom, hogy nagyobb munka lenne majd egyszer utólag újra megkeresni azokat a cikkeket, amik beleillenek a most törölt, ám később létrehozott kategóriákba, mint amekkora problémát okoz most valaki szépérzékének a piros kategória-link. Az általam beírt, de még piros Csendes-óceán kategória most ilyen. Egy olyan cikkbe tettem bele, amit később lehet, hogy már nem találnék meg (Maris Pacifici). Éppen azért tettem bele, hogy majdan ne felejtődjön el a kategorizálása. Ráadásul ez pont olyan kategória, amit már most is létre lehetne hozni és számtalan cikket beletenni. Az angol vagy egyéb nyelvű kategóriák törlését támogatom, de inkább magyarosítani kellene őket. Azt pedig, hogy csak 5 cikkel lehet kategóriát létrehozni, elavultnak és végtelenül bürokratikus, rugalmatlan és életszerűtlen szabálynak tartom (nem is szoktam betartani ). – Hujber Tünde ^vita 2010. szeptember 6., 22:24 (CEST)

A piros kategóriáknak abszolúte semmi értelmük. Már csak azért is, mert lehet, hogy egyetlen karakter eltéréssel valami más lesz végül a neve, és akkor ugyanúgy nem lehet megtalálni később, mintha ott se lenne. Ennek egy jobb megoldásával találkoztam már, ahol offba kerültek a még nem létező, de később létrehozandó kategóriák. Azonban még ennél is sokkal jobb megoldás az, hogy indokolt esetben a még nem létező kategóriát azonnal létre is kell hozni. Akár ha csak egy tagja is van. L András^pankuš→ 2010. szeptember 7., 21:28 (CEST)

Nem értek egyet veled, de mindegy. Mindenesetre jól látom, hogy olyan kategóriák is törölve lettek, amikben volt 1 elem?– Hujber Tünde ^vita 2010. szeptember 8., 10:39 (CEST)

Pedig LA-nak szerintem igaza vannak. Vannak az ún. strukturális kategóriák, amiket akkor is létre lehet hozni, ha egy elemük van. Ilyenek az évek vagy az XYZ sportélete típusú kategóriák. Minden országnak van sportélete, és ez egy megállapodott rendszer.

Ami a kategóriák törlését illeti: sok olyan "kategória" volt, ami létezik csak más néven, és az ebben szereplő egy szócikkben egyszerűen javítottuk a kategóriát. Pl. Kat:Amerikai cégek volt az egyik szócikk alján, és már létezett egy Kat:USA-beli vállalatok" kategória. Az ilyen egyszerűen úgy jön létre, hogy a szócikk írója nem ismeri eléggé a szakterület kategóriafáját, és kitalál valamit. Mi pedig látjuk hogy a dolog majdnem jó, és javítjuk. Az így kiürült kategóriát pedig nem is kell törölni, hiszen amennyiben egy pirosban nincs már szócikk, akkor a kategória eltűnik a listából. Remélem, segítettem. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 8., 10:44 (CEST)

Kedves Tünde! Két dologról van szó: a cikkekből eltávolítjuk a piros kategóriákat, az allapokon pedig a bot nowikibe teszi őket. A piros kategóriáknak (szemben a piros szócikkekkel) valóban semmi értelmük; ha szükség van rájuk, létre kellene hozni őket. Nem valakinek a szépérzékét zavarják, hanem a szócikkekben a kategóriarendszer működését, az allapokon pedig a karbantartását. És azért nem találkoztál sokszor ilyenekkel, mert igyekszünk karbantartani őket. :-) Remélhetőleg a mostani kampány végén egy sem marad. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 8., 12:12 (CEST)

Piros kategóriák nowikizése szerkesztői allapon

No tehát megcsináltam a botot, a fene gondolta, hogy egy napom és két éjszakám is elmegy ezzel a problémával. Itt van egy mintaszerkesztés:

• Nowikizés allapon
• A tulajdonos értesítése

A bot csak a szerkesztői allapokra van programozva, tehát szerkesztői lapokhoz, vitalapokhoz nem nyúl. Ehhez kéne a támogatás, hogy működni tudjon, mert így sokkal áttekinthetőbb lenne a speciális lap, és semmi oka, hogy ilyen zavaró kategóriákat éveken át őrizgessünk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 6., 05:45 (CEST)

 megjegyzés: (Ide fölülre írom, hogy ne szakítsa meg a kis zöld sormintát.) A bot a Speciális:Keresett kategóriák lapról dolgozik, ahonnan a fenti Nem létező kategóriák oldalt is generáltam. Ebbe ugyan be-be csúszik egy elkékült kategória, főleg ilyen karbantartó kampány idején, de nem ez a jellemző, hanem a pirosak. Ahhoz, hogy a kékeket is nowikibe tegyem, egy másik botot kellene írni, amelyik végigmegy a szerkesztői allapokon, és lényegesen hosszabb ideig fut, és problémás is lenne a megőrzendő és a kikapcsolandó kategóriák elkülönítése. Ezért maradnék a pirosaknál egyelőre, az az igazán zavaró (és mint fentebb mondtam, a kéknek akár előnye is lehet). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 6., 14:05 (CEST)

1.  támogatom (Nemcsak a pirosakat.) L András^pankuš→ 2010. szeptember 6., 08:10 (CEST)
2.  támogatom - Szajci ^pošta 2010. szeptember 6., 08:11 (CEST)
3.  támogatom - Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 6., 11:31 (CEST)
4.  támogatom már nagyon régóta (én persze az ésszel végzett végleges eltávolítást sem tartanám kizártnak...) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 6., 12:08 (CEST)
5.  támogatom – Antissimo ^vita 2010. szeptember 6., 12:12 (CEST)
6.  támogatom – Winston ^vita 2010. szeptember 6., 12:19 (CEST)
7.  támogatom – Akela ^vita 2010. szeptember 6., 12:30 (CEST) Ne húzza ki, de szóljon! Ne csak pirosat, kéket is nowikizze. (A magaméit gyakran kintfelejtem, pontosan a kékek miatt már rámszóltak párszor, igyekszem megjavulni).
8.  támogatom, a pirosat is meg a kéket is nowikizheti. – Hkoala 2010. szeptember 6., 13:20 (CEST)
9.  támogatom– Istvánka ^posta 2010. szeptember 6., 15:28 (CEST)
10.  támogatom Burrows ^vita 2010. szeptember 6., 16:08 (CEST)
11. Mindkettőt irtsa csak kiPilgab ^üzenet 2010. szeptember 6., 16:19 (CEST)

A bot végre elkészült, és nagyon összkomfortos lett. Az első futása az imént megtörtént, a fenti okok miatt csak a piros kategóriák tekintetében (mivel másra most nem is képes, és a kékeknél bonyolultabb is lenne a helyzet). A Wikipédia:Nem létező kategóriák lapot a bot felújította, most egy kis takarítás kéne ott. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. szeptember 8., 12:12 (CEST)