Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív39

Japán fenyő

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Járőrözés közben beleakadtam és kérek segítséget. Hogy írjuk? Egyben japánfenyő vagy japán fenyő, esetleg kötöjellel. Előre is kösz a választ üdv. Andrew69. 2010. február 23., 22:17 (CET)

Az OH szerint japánakác, japánköles, de pl. japán rózsa. Szerintem egybe kéne. Kötőjellel semmiképp sem írunk egyszerű szóösszetételt. – Pagony ^vita 2010. február 23., 22:26 (CET)

A növénynevek külön boszorkányság. Javaslom kikérni a Wikipédia:Növények műhelye tagjainak véleményét. Bennó^fogadó 2010. február 23., 23:22 (CET)

Gugli szerint a Pinus thunbergii "japán feketefenyő". – Timish

^{sablongyári üzenőfal} 2010. február 24., 23:34 (CET)

Köszönöm a "japán feketefenyő" megjegyzést és javítom erre a cikket.Andrew69. 2010. február 25., 20:38 (CET)

Szent

Elmondaná-e nekem vki értelmesen, miért van a "szent" szó a szentek neveiben rendszeresen nagybetűvel? SZVSZ nem része a névnek:

Ez a szabály: Isten, Szűz Mária és a szentek jelzővel történő megjelölése esetén a jelzőt is nagybetűvel kell írni.[1] Dencey ^vita

P/c ^vita 2010. február 24., 18:12 (CET)

Szia! Része a nevüknek. Olyasféle állandó, a nevet egyedivé tevő jelző ez, mint Kálmán előtt a Könyves, Vilmos előtt a Hódító. Vungadu ^vita 2010. február 24., 18:19 (CET)

Nem éppen: Hódító is, Könyves is kevés van (éppen ettől egyedít). Szentekkel Dunát lehet rekeszteni, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a gyakoribb nevekből akár tucatnyi szent is van. Továbbá az egyedítő kiegészítések többnyire nem válnak a név részévé (mint pl. nagybaczoni).

P/c ^vita 2010. február 24., 18:25 (CET)

Egy Kozmát vagy Damjánt határozottan egyedivé lehet varázsolni a ezzel a jelzővel. A gyakoribb nevű szenteket jelzőhalmozással egyedítették: a tucatnyi Szent Jánosból csak egy Damaszkuszi, Aranyszájú, Keresztelő nagy Nepomuki van. Ilyenkor a Damaszkuszi Szent stb. a kvázi családnév. Vungadu ^vita 2010. február 24., 18:35 (CET)

A határ az alkalmi és az állandósult jelzők között van, ez utóbbiak szerves részét képezik a névnek az AkH. álláspontja szerint, és a családnevekre hasonlítanak, ezért hát: Könyves Kálmán, Nagy Károly, Szűz Mária és a szóban forgó szentek, pl. Keresztelő Szent János. Az más kérdés, hogy a róluk szóló szócikk elsődlegesen ezen a néven szerepelteti-e őket, vagy sem.

Nem akarom Ubul lelkét mételyezni, de a fenti logika szerint írandó csupa naggyal a Szent Korona és a Szent Jobb is mint személyiségi jelleggel bíró szent tárgyak. ;) Bennó^fogadó 2010. február 24., 19:49 (CET)

Nem Te mételyezed a lelkem, hanem a szabályzat. Egészen elképesztőnek tartom, ahogyan tisztességben elhunyt emberek neve3it testületi döntéssel megváltoztatjuk, amikor már nem tiltakozhatnak. Elhuny szegény teszem azt, Annaként, aztán egyszer csak Boldog Anna lesz belőle, és mire mexokhatná, már Szent Annának hívják. Természetes ugyebár, hogy ha a kat. egyház úgy dönt, hogy mivel már túl sok szent, a legkiválóbbakat (teszem azt, a 3. bizonyított csodatételtől) receficévé avatja, akkor átkereszteljük Recefice Annává is… vmi robottal, hogy naprakészek legyünk. (A királyok egészen más tészta: ők uralmuk alatt egyvégtében gyúrtak arra, hogy Bőkezű, Igazságos stb. nevek alatt vonuljanak be a krónikákba, és közben végig tisztában voltak vele, hogy jó, ha egy szolíd Békanyúzóval megússzák.) Nekem, mint egyszerű mérnökembernek egy tárgynak akkor kezd személyiségi jellege lenni, amikor saját szavaival illendően bemutatkozik, és kezet nyújt — egyre anakronisztikusabbnak érzem magam ebben szép, új világban.

Nomármost ez a Damaszkuszi stb. dolog öngólnak tűnik. Damaszkuszi Jánosból ugyebár egy van: nincsenek Damaszkuszi Nemszent Jánosok. Tehát a Damaszkuszi stb. egyénít, a szent pedig nem:

P/c ^vita 2010. február 24., 20:24 (CET)

Zsigerből Pc-vel értek egyet... és semmi se báncsa a szemem jobban, mint amikor egy pár dekányi aranyból összekalapált tárgyat szentnek neveznek és végignagybetűvel írják. A Szent Jobbról már nem is beszélve. L András^→ 2010. február 24., 20:46 (CET)

Mély fájdalommal tudomásul veszem nemtetszésteket, de a helyzet nem változik. ;) Bennó^fogadó 2010. február 24., 22:48 (CET)

Efelől szemernyi kétségünk se volt. Amint olvasható, eleve nem változtatást kértem, hanem indoklást. Ehelyett a „csak” (bővebben kifejtve: így csinálják, tehát így kell csinálni) eléggé vérszegénynek tűnik, de hát ez van.

Köv.képp a mély fájdalom nem a Tiéd, hanem a miénk:

P/c ^vita 2010. február 25., 11:06 (CET)

Formula–1 Egyesült Államok Nyugati Nagydíj

Nem tudom megmagyarázni, miért, de ez így szerintem iszonyat hülyén hangzik. Keleti párjával együtt. Redirként van ez és ez. Szerintem sokkal jobb lenne az utóbbi két forma.

Várnám a nálam okosabbak jelentkezését :) – Madridista ^Ideírjad 2010. február 26., 21:36 (CET)

Egyáltalán nem biztos, hogy okosabb vagyok :), de nekem is jobban tetszenek a redirként alkalmazott címek. … szalax ^vita 2010. február 27., 10:26 (CET)

Annak idején már nem akartunk az F1 műhellyel kötözködni, de sok ilyen név elég rémesre sikerült. Kéne egy teljes lista, és mellé javaslatok. Tud valaki ide másolni egy listát? És akkor tudnánk megállapodni a típusnevekben, hogy azt lehessen aztán alkalmazni. Felmerülhet sokféle jó megoldás, a címben lévő tényleg eléggé süket. Bennó^fogadó 2010. február 27., 11:57 (CET)

Igazából szerintem csak ezzel a kettővel van baj, az Amerikai Egyesült Államok, amerikai dollár és a Formula–1 Amerikai Nagydíj cikkek függvényében. Igazából a későbbiekben akkor lehet baj, ha egy ország kap még egy versenyt, és akkor nem lehet teszemazt az is Amerikai Nagydíj.

Amúgy itt egy cikk: Formula–1-es nagydíjak listája. Ezekből ki lehet választani azokat, amik nem tetszenek. Nem tudom, te pl. melyekre gondolsz. – Madridista ^Ideírjad 2010. február 27., 17:33 (CET)

Szerksztési és stilisztikai hiba

Kicsit átláthatóbbá akartam tenni a VIVA Comet oldalt, de valamit elrontottam és nem olyan lett mint ahogyan elképzeltem. Valaki megcsinálná?Maurice16 ^vita 2010. március 4., 22:45 (CET)

Középkori magyarok

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Az Ákos István (püspök) és Buzád István szócikkek lapján feltett kérdést általános jelleggel is megkérdezném: a középkori magyarok esetében helyesek-e a családnév + keresztnév típusú megnevezések, vagy ezek helyett inkább az Ákos nembeli István és Buzád nembeli István forma lenne a megfelelő? – Hkoala 2010. január 17., 15:02 (CET)

Csák Máté, Borsa Kopasz – ők sokkal ismertebbek. Végül is ez az általánosan használt alak, de ez nem feltétlenül mindent eldöntő érv. Bináris^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért Kelt: Wikipédia, 2010. január 17., 15:40 (CET)

Nekem is általánosabbnak tűnik a nembeli elhagyása, bár a "nembeli" kitétel nagyon precíz lenne. Én amondó volnék, hogy redirectre szükség lehet a nembeliről, de amúgy elég a cikkben feltüntetni, hogy nembeliségről van szó. – Μ. D. Fórum 2010. január 17., 16:54 (CET)

Ezek voltaképpen a vezetéknév korai formái. Szerintem is mindenképpen feltüntetendők, de talán nem baj, ha az utóbb elterjedt formára hozzuk őket, különösen, hogy vannak előzményei a gyakorlatnak (pl. a fent idézett Csák Máté esetében). De a kérdés jó... Bennó^fogadó 2010. január 18., 10:58 (CET)

megjegyzés A Magyar nagylexikon X. nembeli Y. alakban hozza ezeket a címszavakat. Felteszem, ők is a történeti szempontú pontosság okán. Pasztilla 2010. január 19., 11:06 (CET)

megjegyzés A Korai magyar történeti lexikon is, ha jól tévedek. De hát tőle el is várható. – Μ. D. Fórum 2010. január 20., 12:35 (CET)

Akkor maradjon így, ahogy most van + a rend kedvéért egy átirányítás a nembeliről? – Hkoala 2010. január 21., 17:13 (CET)

Továbbra is mint fent, úgy érzem, olyan enciklopédia szeretnénk lenni, Mathae szavaival, akiktől a pontosság el is várható. Pasztilla 2010. január 27., 12:36 (CET)

Mélyen egyetértek. Csak tudnám, mivel? Te akkor most mit javallasz? Bennó^fogadó 2010. január 27., 17:00 (CET)

Signum Laudis

Serényi Miklós szócikkben olvasható, hogy Signum Laudissal tüntették ki. Mivel a Laudis utolsó mássalhangzóját sz-nek ejtjük, a toldalékot is eszerint kellene kapcsolni, de bizonytalan vagyok hogy ilyen összetett szó esetében Signum Laudisszal vagy pedig Signum Laudis-szal lenne a helyes.– Csesznekgirl ^vita 2010. március 6., 00:20 (CET)

Szia! Nem kell kötőjel, a Laudisszal a megfelelő alak. Vungadu ^vita 2010. március 6., 00:30 (CET)

Az már más kérdés, hogy a signum laudis vajon tényleg nagybetűvel írandó-é. Bennó^fogadó 2010. március 6., 11:18 (CET)

Köszönöm szépen. Egyelőre javítottam Vungadu javaslata alapján. A Wikipédiában mindenütt két nagybetűvel (Signum Laudis) van írva, de pl. a Pallas Signum laudis formában említi. A két kisbetűs forma szerintem biztosan helytelen, de a másik két változat közül nem tudom, melyik a helyes.– Csesznekgirl ^vita 2010. március 6., 13:32 (CET)

Khanh-Hy

Aggaszt engem, hogy ennek a személynek nem tudok a nyomára bukkanni sehol az interneten. Gyanús, hogy nem is így írják, sőt arra is gyanakszom, hogy nem csupán mellékjel hiányzik (ha csak az hiányozna, akkor a Google azért megtalálná). Úgy sejtem, itt ejtenek szót a XI., XII. és kora XIII. századi vietnami irodalomról, de itt sincs említve semmilyen formában. Ha valaki segítene kinyomozni a szabatos alakot, annak örülnék. Ádám ✉ 2010. március 4., 19:03 (CET)

Lehetséges, hogy a név Thiền Sư KHÁNH HỶ (1066–1142), akinek van egy olyan műve, hogy Ngộ Đạo Ca Thi Tập. [2] Persze nem értek vietnamiul, úgyhogy nem tudom, azonos-e, de a cikkben írott adatok eddigi nyomozásom alapján nem zárják ki, hogy róla lenne szó. Ádám ✉ 2010. március 4., 19:12 (CET)

Zen master Khanh Hy’s family name was Nguyen. He was born in 1067 in Co Giao Village. He studied with Monk Ban Tich at Chuc Thanh pagoda, and became the head of the 14th generation of the Vo Ngon Thong school. He was a monk of great intelligence and quick wit, and often consulted about national affairs by King Ly Than Tong (1128 - 1137). The King appounted him administrative head of the nation’s Buddhist organization, the Supreme Patriach. His works were lost, except for one extant poem. [3] Ádám ✉ 2010. március 4., 19:15 (CET)

Mindamellett, hogy én se értek egy szót se ebből, a Khánh Hỷ meggyőzőnek tűnik, már amennyire egy ilyen forrás meggyőző lehet. :) Az a kényelmetlen helyzet, amikor valakinek az életéről annyira nem tudunk semmit, hogy egyáltalán.

– chery 信 2010. március 5., 11:41 (CET)

Meg a műcímek közt is van hasonlóság (Ngo Pao thi tap / Ngộ Đạo Ca Thi Tập). Szerintem azonos a kettő. – Mathae Fórum 2010. március 9., 23:15 (CET)

Olomouc–Olmütz

Melyik legyen a cikk címe? Most a németes Olmütz az. Szerintem a cseh névnek kellene lennie. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. március 7., 01:26 (CET)

Sztem az Olmütz sokkal ismertebb, már-már magyar névnek tűnik. Véleményem szerint maradjon így. A cseh név redirben elég. L András^→ 2010. március 7., 08:50 (CET)

Az OH. szerint is az Olmütz az elsődleges, afféle kvázihonos. Bennó^fogadó 2010. március 7., 10:26 (CET)

Nem feltétlenül az ismertség számít, de ha az OH is ezt mondja, akkor legyen így. Számomra nem honos, de ez nem érv. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. március 7., 16:08 (CET)

BE

Mond valami okosat az OH arról, hogy hogyan kell írni a következőt: büntetőeljárás-jog vagy büntető eljárásjog? Tudomásom szerint az első, hiszen nem az eljárásjog büntet, hanem a büntetőeljárás jogáról van szó. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. március 10., 09:52 (CET)

Olyan van, hogy büntetőeljárás (544. o.). Jog az nincs, de hát nyilván büntetőeljárás-jog a hathármas szerint, ahogy mondod.

– chery 信 2010. március 12., 09:11 (CET)

Pon-tos-san. Jelzővel meg talán még jobb: büntetőeljárási jog.[?] Bennó^fogadó 2010. március 12., 11:19 (CET)

Persepolis (képregény)

Felmerült egy kérdés a fenti cikk vitalapján a nevek átírásával kapcsolatban, egy kicsit kacifántos, de megpróbálom érthetően előadni: Marjane Satrapi ( مرجان ساتراپی , Mardzsán Szátrápi) iráni származású írónő Franciaországban emigránsként kiadta Persepolis c. könyvét, amely franciául és különböző nyelveken, (magyarul is) a következő módon jelent meg: Marjane Satrapi – Persepolis. Van -e átírási tennivaló a cikk teljes szövegében Marjane Satrapi előfordulásakor, illetve magával az írónőről szóló cikk címével kapcsolatban? A mű egy képregény, ami nagyrészt Iránban játszódik. Amikor egymás között beszélnek, Marjane-t Marjinak (a magyar változatban Mardzsinak) becézik. Ha átírjuk a cikk címét Perszepoliszra, mint az ókori városról szóló cikk címe, illetve az írónő nevét Mardzsán Szátrápira, a magyar kiadványtól írójában és címében eltérő összetételt kapunk. A képregény egyébként egy jelentős kultúrtörténeti darab. Fontos, hogy az írónő a képregényt, és a belőle elkészített filmet francia nyelvterületen alkotta. Milyen irányelvek vonatkoznak az ilyen esetekre? Lásd továbbá Salman Rushdie Ogodej ^vitalap 2010. március 12., 22:49 (CET)

A kérdés kétfelé bontható:

MS esete a tipikus határeset: emigrált, és nevének latin betűs írását kialakítva a jelek szerint azt tekinti elsődlegesnek, noch dazu elsősorban franciául publikál. Én az ő nevét meghagynám úgy, ahogy írja.
A műve címe már más kérdés. Ha megállapítható, hogy a műcím a városnévre játszik rá, akkor egyszerűen a magyar kiadás elfelejtette a helyesírását igazítani, amire nekünk nem kell tekintettel lennünk a műről szólván, legfeljebb a kiadásról szólva meg lehet jegyezni, hogy valami oknál fogva így és így írják. Ez nem az az eset, amire a {{sic}} sablont feltaláltuk, ti. amikor a sajátos helyesírást láthatólag míjészi intenció előzi meg. Itt alighanem csak slendriánság, illetve a célirányos elgondolkodás hiánya. ;) Bennó^fogadó 2010. március 13., 09:48 (CET)

Rushdie hasonló eset, lásd egyébként Igor Stravinskyt örök példának. Természetesen ilyenkor is mindkét esetben zárójelben közölni kék az autentikus átírási formát is. Bennó^fogadó 2010. március 13., 09:54 (CET)

Köszönöm! Ogodej ^vitalap 2010. március 13., 17:06 (CET)

Plassey-i csata

Egy ideje a Brit Birodalom szócikk rendbetételével foglalkozom és sajnos nem találtam még újind nevekkel kapcsolatban szakértőt. Tapasztaltam, hogy több ilyen jellegű szavunk is az angol fordítás terméke. A Brit Birodalom szócikkben reményeim szerint egyre kevesebb a nem magyarosan átírt szó, de a Plassey-i csata vonatkozásában elbizonytalanodtam. A település, ahol zajlott a küzdelem Palashi, melyet az angolok Plassey-nek mondanak. Ha az eredeti nevét vesszük figyelembe és szerintem ez lenne a helyes, akkor palashii csatában történtekről kellene írnunk. Egyébként a Brit Kelet-indiai Társaság szócikkben így is szerepel, de ott BennóBot rátette az átír sablont. Most mi lehet a helyes? Kérek tőletek állásfoglalást, mert más wikin kivűli források alátámasztják az állításomat de ellenkezőjét is. Üdv. Andrew69. 2010. március 13., 08:13 (CET)

Ez hindiből átírva Palási, de a bengálinak kéne ott elsődlegesnek lennie, abban viszont nem vagyok biztos. :( Ha jól értem viszont WP:ÚJIND ezen szakaszát, megnyugodhatunk a dévanágariból átírt formában, de persze megnyugtatóbb volna valami rendezés e téren. Egyelőre az biztos, hogy hindiül Palási.

Minthogy semmi egyéb forma nem tekinthető honoskezdeménynek sem (mint mondjuk a Bombay Mumbai esetében), nincs okunk rá, hogy ne a hindit vagy a bengálit írjuk át. Tehát ez első közelítésben palási csata (az -i ugyebár nem kettőződik). Nagyon szép munkát végeztél. Bennó^fogadó 2010. március 13., 09:39 (CET)

Egyébként nagyon is kéne nekünk újindes szakértő több is. Bennó^fogadó 2010. március 13., 09:40 (CET)

Épp ezt akartam mondani... Az indiai nyelvek, bár különbözőek, de kiejtésükben nem térnek el ANNYIRA egymástól... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 13., 09:53 (CET)

orosz wiki: [4]. Palasi ez bizony :)) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 13., 09:54 (CET)

Köszönöm, hogy utánanéztetek. Ha nincs ellenvetés, akkor átírásra kell kerüljön minden szócikk a palási csata névre. a googliban erre még nincs példa :-). Andrew69. 2010. március 13., 10:42 (CET)

A szócikket már mozgattam, a találatokat kell még javítani majd. Bennó^fogadó 2010. március 13., 11:32 (CET)

Nyelvtani meghatározások: Latinul vagy magyarul?

Kérdés adott, és nem is kicsit, lásd pl. [5] – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 13., 15:59 (CET)

Valahol erről már vitáztunk. Előfordul, hogy némelyik esetnek nincs honos neve, vagy az nem elterjedtebb egy cseppet sem a grammatikai eset nemzetközi nevénél. Azért ha van a jelenségnek honos neve, azt én elsődlegesnek venném, és aztán a cikkben egyenrangúként kezelhetnénk. Ha jól emlékszem, az igeidők kapcsán jött elő már korábban ez. Bennó^fogadó 2010. március 13., 16:08 (CET)

Nem a magyarításra gondolok. Hanem hogy pl. ergativus / ergatívusz, ablativus / ablatívusz, dativus / datívusz és társai. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 13., 16:35 (CET)

Én a magyaros alakok elsőbbsége mellett volnék, OH. a latinosakat hozza egyedül. A szakirodalomban szokásos az sz-ezés. Bennó^fogadó 2010. március 16., 12:38 (CET)

Lokális Galaxiscsoport‎ vs Lokális galaxiscsoport‎

Melyik a helyes, a kis-, vagy a nagybetűs? Most a nagybetűs változat a hivatalos, de nekem is az a sejtésem, hogy ez Lokális galaxiscsoport‎ hasonlóan a Duna folyamhoz stb. – KGyST ^vita 2010. március 16., 00:49 (CET)

Szerintem is. A nagybetűs germanizmusnak tűnik. L András^→ 2010. március 16., 07:50 (CET)

A csillagászati nevek írása még csak szabályzatkezdeménnyel bír, az OH. részletesebb tanácsai alapján azt mondanám, hogy ezt az izét a földrajzi nevek mintájára kéne kezelni, és ha a Lokális rész a tulajdonnévi elem, akkor én kiskötővel kapcsolnám a galaxicsoportot, ad anal. Fertő-tó, ugyanis a köznévi elem itt a név szerves részének tekintendő, mert a Lokális elem önmagában nem azonosítja kielégítően az illető izét, poliszém lévén. Bennó^fogadó 2010. március 16., 13:02 (CET)

egyenesági vs. egyenes ági

Sziasztok! Nézegettem a családokról, királyokról szóló cikkeket, és feltűnt, hogy ingadozik az egyenesági / egyenes ági leszármazott használata. Nem tudom eldönteni, melyik lenne helyes, van esetleg valaki, aki tudja? Pumukli ^vita 2010. március 13., 17:29 (CET)

Az új MTA - A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány internetes helyesírási szótára szerint egyenes ági, külön írva.– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 15., 13:07 (CET)

Mi a honlap címe? – CsGábor^{megbeszélés} 2010. március 17., 22:46 (CET)

Nem hozzáférhető, csak annak, aki megvásárolta magát a helyesírási szótárt, és annak a regisztrációs számával használhatja ezt a kiegészítő szolgáltatást. Azt is csak egy évig. Egyébként ez[6].– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 17., 23:08 (CET)

Ezt nem lehet közzétenni, mint a szabályzatot? (Gondolom nem.) – CsGábor^{megbeszélés} 2010. március 17., 23:27 (CET)

E szerint nem. Kár. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. március 17., 23:39 (CET)

Nekem nem is CD-romom van (bár lehet, jobban jártam volna), csak egy hozzáférésem. A nagy átverés az volt, hogy sehol sem derül ki a reklámokban meg ismertetőkben, hogy csak egy év a hozzáférhetőség, utána már nincs, csak amikor regisztrálja az ember. Pedig a könyvhöz képest nagyságrenddel több szót tartalmaz.–

Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 18., 11:42 (CET)

Keresztnév és vezetéknév elkülönítése a dél-afrikai (és egyéb afrikai) neveknél

Van a Dél-afrikai költők, írók kategóriában egy csomó név, ahol nem tudom biztosan megállapítani, melyik a keresztnév és melyik a vezetéknév, így az ábécérendbe sorolást sem tudom elvégezni a DEFAULTSORT-tal. Sajnos többnyire más nyelvű Wikipédiákra sincs link, így onnan sem tudok puskázni. Mi a teendő?

Ha kiderül, mi a megoldás, jó lenne automatizálni, ha lehet valahogyan, mert kézzel elég fárasztó. :-( Egyúttal azt is javítani kéne, hogy ahol olyan van: [[Dél-afrikai Köztársaság]]béli vagy [[dél-afrikai köztársaság]]béli, azt arra javítsuk, hogy [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai köztársaságbéli]].

Köszönöm előre is a segítséget. Ádám ✉ 2010. március 18., 18:34 (CET)

Lőkösháza

Kérem nézze meg valaki, akinél kéznél van, igaz-e, hogy az OH szószedetében Lőkösháza neve rövid ö betűvel szerepel az első szótagban. (Vita:Lőkösháza).

– Peyerk ^vita 2010. március 16., 18:43 (CET)

A hír igaz. Röviddel szerepel (OH. 1013b) a szótári részben. Bennó^fogadó 2010. március 16., 18:46 (CET)

Csodás hír. – Peyerk ^vita 2010. március 16., 18:50 (CET)

A vitalap és a cikk laptörténetének tanúsága szerint le lett szavazva. Már csak az a kérdés, hogy van-e érvényes helységnévtárunk, amire hivatkozhatunk (ha igen, fel lehet venni az OH. hibalistájára). Ádám ✉ 2010. március 18., 23:49 (CET)

Még online változata is van a mai és az 1910 előtti helységnévtáraknak, egyébként meg a polcomon ül az összes kiadás az elsőtől kezdve (1873). Bár Lőkösháza 1950-ben alakult.

De nekem még kérdés egyelőre az, hogy az OH szószedete számít, vagy a helységnévtár(ak), és milyen alapon. Szavazást azt nem látok.

– Peyerk ^vita 2010. március 23., 08:56 (CET)

Néhány bonyolultabb helységnév listája az OH.-ból

Annak apropóján, hogy most felmerült Lőkösháza nevénél a rövid ö-s írásmód, kikerestem azt a listát az OH.-ban (196–197. o.), ami az érvényes hivatalos helységnévtárból válogatva néhány bonyolultabb egy- és többtagú helységnév helyes írásmódját mutatja.

Akinek be van kapcsolva az a css-okosság, ami az átirányításokat zölddel jelöli, az láthatja, hogy hol van átirányítás vagy egyértelműsítő lap valamelyik linkről: akár azért, mert át van irányítva egy másik, helyesnek tartott névre, akár azért, mert mondjuk keresztnévre hivatkozik. (Akinek nincs ilyen css-e, azok kedvéért alább kigyűjtöttem ezeket.)
A piros linkek is beszédesek, vagyis ha az adott néven nem létezik szócikk a Wikipédiában: akár azért, mert egyszerűen nem készült még róla, akár azért, mert van már szócikk, csak hibás néven, akár pedig azért, mert esetleg az OH.-ba csúszott hiba. (Remélem, én nem írtam el semmit.)
Igaz, a kékekben sem lehet megbízni: ezek is hivatkozhatnak más szócikkekre, főként keresztnevekre.

Abaúj, Alcsútdoboz, Alsórajk, Andornaktálya, Apaj, Babett, Babetta, Badacsonytomaj, Bajánsenye, Bajna, Bajót, Bakonyjákó, Balajt, Balatonfőkajár, Baranyahidvég, Bejcgyertyános, Bodajk, Bodolyabér, Borjád, Bucsu, Bucsuszentlászló, Bucsuta, Buj, Buják, Büssü, Cún, Csabacsűd, Csajág, Csávoly, Csengerújfalu, Cserszegtomaj, Csikóstőttős, Csobaj, Csólyospálos, Csököly, Dejtár, Dömjén, Drávacsepely, Drégelypalánk, Dunapataj, Dúzs, Esztergályhorváti, Fajsz, Fatima, Fatime, Felícia, Füzérkajata, Füzvölgy, Gacsály, Géberjén, Gelej, Gerjen, Gesztely, Gréte, Gutorfölde, Gyepükaján, Gyermely, Gyöngyössolymos, Győrzámoly, Gyugy, Gyulaj, Hajmás, Halmaj, Hedrehely, Hejce, Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Henriett, Henrietta, Hernádbűd, Hidvégardó, Homorúd, Hosszúpályi, Hövej, Iréne, Jáfet, Jágónak, Jánd, Janka, Jánkmajtis, Járdánháza, Jásd, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Joachim, Joáhim, Joakim, Jobaháza, Józsué, Júda, Kajárpéc, Kajászó, Kajdacs, Kapoly, Karancslapujtő, Karin, Karina, Karolin, Kaskantyú, Kátoly, Kazimír, Kelevíz, Kemenessömjén, Keszü, Kisbajcs, Kisbajom, Kishajmás, Kisköre, Kismarja, Kissomlyó, Kisvejke, Komjáti, Kótaj, Kővágótőttős, Kunbaja, Lesencetomaj, Lucfalva, Ludányhalászi, Lúzsok, Magyarbóly, Majosháza, Majs, Mályi, Mályinka, Marcalgergelyi, Margarita, Mártély, Mátraverebély, Megyehid, Milejszeg, Miriam, Monaj, Monostorpályi, Múcsony, Nagybajcs, Nagycsepely, Nagyhajmás, Nagykörű, Nagyszokoly, Nagytálya, Nagytilaj, Nagyvejke, Nemesbikk, Nemesbük, Novaj, Novajidrány, Nyírcsaholy, Nyírgyulaj, Nyírjákó, Nyírmihálydi, Nyírtass, Nyírtura, Óhid, Ompoly, Ópályi, Ostffyasszonyfa, Ozmánbük, Ököritófülpös, Ömböly, Pálmajor, Pécsely, Pély, Perjámos, Petúr, Pocsaj, Pörböly, Prügy, Rábahidvég, Rábatőttős, Rákhel, Rihárd, Rozsály, Röjtökmuzsaj, Sajóhidvég, Sajószentpéter, Sály, Sarolt, Selyeb, Siójut, Sóly, Somogyfajsz, Somogyjád, Somogytúr, Söjtör, Súr, Sülysáp, Szabadhidvég, Szajk, Szajla, Szajol, Szakály, Szakoly, Szamossályi, Szemely, Szijártóháza, Szin, Szinpetri, Szomolya, Szúcs, Szűcsi, Tabajd, Taktabáj, Taliándörögd, Tállya, Tanakajd, Tápióbicske, Tilaj, Tiszalúc, Tiszasüly, Tiszaug, Tiszazug, Tomaj, Torvaj, Töttös, Tura, Túristvándi, Túrony, Túrricse, Türje, Úny, Vajszló, Vállaj, Vejti, Vérteskethely, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vilyvitány, Vitályos, Völcsej, Zajk, Zajta, Zichyújfalu, Zselyke, Zsira, Zsujta, Zsuzsánna

Ezek tehát azok, amelyek átirányítanak: Abaúj, Babetta, Baranyahidvég, Bucsuszentlászló, Dömjén, Fatime, Gréte, Henrietta, Iréne, Joáhim, Józsué, Karin, Karolin, Kazimír, Margarita, Miriam, Petúr, Rákhel, Rihárd, Sajóhidvég, Sarolt, Szabadhidvég, Vitályos, Zsuzsánna.

Pirosból pedig kevés van: Füzvölgy, Kővágótőttős, Megyehid, Óhid, Rábatőttős. - Ezekről az alábbi .pdf alapján megcsináltam az átirányításokat. – Pilgab ^üzenet 2010. március 19., 08:32 (CET)

Ádám ✉ 2010. március 18., 23:21 (CET)

Ajánlott irodalom: Lazarus, a Földrajzinév-bizottság határozatai a témában, pl. Búcsúszentlászló esetére. De hasonló volt Pethőhenyén is, ami nincs a listában: ott sima "t" volt sokáig. Pilgab ^üzenet 2010. március 18., 23:33 (CET)

Elég érdekes, hogy Csikóstőttős van, és egyszersmind Rábatöttös… Jó lenne látni a hivatalos listát! Ádám ✉ 2010. március 22., 17:01 (CET)

FNB? Bennó^fogadó 2010. március 22., 19:14 (CET)

A gyűjtemény elismerésre méltó, de valami fura logikája lehetett az eredetinek, ahonnan másoltad, mert vegyesen tartalmaz helységneveket és olyan személyneveket, amelyek többnyire még távolról sem emlékeztetnek helységek neveire... A hivatalos helységnévtár itt található. Annak alapján szűrve a fenti listát az alábbiak a tényleg helységnevek:

Abaúj (ez igazában nem helységnév, hanem csak földrajzi név, de mivel egy megye neveként sok helységnév elemeként szerepel, van itt némi létjogosultsága), Alcsútdoboz, Alsórajk, Andornaktálya, Apaj, Badacsonytomaj, Bajánsenye, Bajna, Bajót, Bakonyjákó, Balajt, Balatonfőkajár, Baranyahidvég, Bejcgyertyános, Bodajk, Bodolyabér, Borjád, Bucsu, Bucsuszentlászló, Bucsuta, Buj, Buják, Büssü, Cún, Csabacsűd, Csajág, Csávoly, Csengerújfalu, Cserszegtomaj, Csikóstőttős, Csobaj, Csólyospálos, Csököly, Dejtár, Drávacsepely, Drégelypalánk, Dunapataj, Dúzs, Esztergályhorváti, Fajsz, Füzérkajata, Füzvölgy, Gacsály, Géberjén, Gelej, Gerjen, Gesztely, Gutorfölde, Gyepükaján, Gyermely, Gyöngyössolymos, Győrzámoly, Gyugy, Gyulaj, Hajmás, Halmaj, Hedrehely, Hejce, Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Hernádbűd, Hidvégardó, Homorúd, Hosszúpályi, Hövej, Jágónak, Jánd (ez amúgy miért is "bonyolultabb"?), Jánkmajtis, Járdánháza, Jásd, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Jobaháza, Kajárpéc, Kajászó, Kajdacs, Kapoly, Karancslapujtő, Kaskantyú, Kátoly, Kelevíz, Kemenessömjén, Keszü, Kisbajcs, Kisbajom, Kishajmás, Kisköre, Kismarja, Kissomlyó, Kisvejke, Komjáti, Kótaj, Kővágótőttős, Kunbaja, Lesencetomaj, Lucfalva, Ludányhalászi, Lúzsok, Magyarbóly, Majosháza, Majs, Mályi, Mályinka, Marcalgergelyi, Mártély, Mátraverebély, Megyehid, Milejszeg, Monaj, Monostorpályi, Múcsony, Nagybajcs, Nagycsepely, Nagyhajmás, Nagykörű, Nagyszokoly, Nagytálya, Nagytilaj, Nagyvejke, Nemesbikk, Nemesbük, Novaj, Novajidrány, Nyírcsaholy, Nyírgyulaj, Nyírjákó, Nyírmihálydi, Nyírtass, Nyírtura, Óhid, Ompoly, Ópályi, Ostffyasszonyfa, Ozmánbük, Ököritófülpös, Ömböly, Pálmajor, Pécsely, Pély, Perjámos, Pocsaj, Pörböly, Prügy, Rábahidvég, Rábatőttős, Rozsály, Röjtökmuzsaj, Sajóhidvég, Sajószentpéter, Sály, Selyeb, Siójut, Sóly, Somogyfajsz, Somogyjád, Somogytúr, Söjtör, Súr, Sülysáp, Szabadhidvég, Szajk, Szajla, Szajol, Szakály, Szakoly, Szamossályi, Szemely, Szijártóháza, Szin, Szinpetri, Szomolya, Szúcs, Szűcsi, Tabajd, Taktabáj, Taliándörögd, Tállya, Tanakajd, Tápióbicske, Tilaj, Tiszalúc, Tiszasüly, Tiszaug, Tiszazug (tkp. ez sem helység-, hanem tájegységnév), Torvaj, Töttös, Tura, Túristvándi, Túrony, Túrricse, Türje, Úny, Vajszló, Vállaj, Vejti, Vérteskethely, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vilyvitány, Völcsej, Zajk, Zajta, Zichyújfalu, Zselyke, Zsira, Zsujta,

A kimaradtak pedig nem azért hivatkoznak keresztnévre, mert pl. a megfelelő helység szócikke még nem készült volna el, hanem azért, mert ilyen nevű helység nincs; ezek tényleg csak keresztnevek, itt valójában nincs helyük – nem is értem, hogy keveredtek ide:

Babett, Babetta, Dömjén, Fatima (ez ugyan helységnév is, ámde nem Magyarországon: nálunk csak keresztnév), Fatime, Felícia, Gréte, Henriett, Henrietta, Iréne, Jáfet, Janka, Joachim, Joáhim, Joakim, Józsué, Júda (Júdea ugyan földrajzi névnek is tekinthető, de nem helységé, nem mai és nem magyar), Karin, Karina, Karolin, Kazimír, Margarita, Miriam, Petúr, Rákhel, Rihárd, Sarolt, Tomaj (ez ugyan szerepel három helység nevében, de azok mind ott vannak a fenti listában; ilyen rövid formában a Tomaj bizony csak keresztnév), Vitályos, Zsuzsánna

Ragold ^vita 2010. március 22., 23:35 (CET)

Mit mond a szabályzat?

Csókoltatom az OH szerkesztőit ismét

A településnevek helyesírását az AkH. 173. pontja világosan rögzíti: úgy kell őket írni, ahogy jogszabályok alapján elnevezték és a hivatalos helységnévtárba felvették őket. Punktum.

Nem is értem, miféle szándék vezérelte a szerzőket abban, hogy hibákkal terhelt, redundáns listát állítsanak össze.

A hivatalos heységnévtár online változata (is) ráadásul történeti adatokat is tartalmaz, ahol meg lehet találni a névváltoztatásokat is, például ezt is.

Arra különben kíváncsi lennék, miféle helyesírási szempont merülhet fel, aminek alapján választani lehet a Lőkösháza és a Lökösháza változat között, ha nem a hivatalos, jogszabályban rögzített írásforma?

– Peyerk ^vita 2010. március 23., 09:09 (CET)

Generation Y

Y generáció (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

A Generation Y-nak mi a magyar neve? Y generáció? Y-generáció? Y nemzedék? Y-nemzedék? - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2010. március 19., 16:49 (CET)

Az attól függ, miből származik neki a neve, ha olyan szerkesztés, mint az A osztály, akkor Y generáció. Bennó^fogadó 2010. március 19., 17:00 (CET)

A Generation X után kapta . Azt meg szokás szerint valami újságíró találta ki. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2010. március 19., 17:18 (CET)

Akkor Y generáció és X generáció, ahogy A osztály, B osztály sat. :) Bennó^fogadó 2010. március 22., 19:12 (CET)

Köszi! - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)}

2010. március 23., 17:24 (CET)

中央新幹線

Ejtsd [csúó sinkanszen]; Csúó Sinkanszen; en:shinkansen. A csúó kb. annyi, hogy központ vagy központi. Ez most

Csúó Sinkanszen,
Csúó sinkanszen,
csúó sinkanszen

vagy másegyéb magyarul?

– chery 信 2010. március 24., 07:57 (CET)

A második. A vonal neve a Csúó, mellette a sinkanszen típusjelölő, mintha csak egy buszjáratnak volna a neve. Bennó^fogadó 2010. március 24., 10:45 (CET)

Esetleg lehetne még Csúó-sinkanszen is, kötőjellel, nem? Mint a Bécs--Budapest-vasútvonal vagy mi.

– chery 信 2010. március 25., 09:18 (CET)

Hát ha a Csúó helynév, ráadásul kettő, és benne tól-ig távolságot lehet kifejezni, akkor igen. ;) Bennó^fogadó 2010. március 25., 10:29 (CET)

Háát… Csak azért gondolom, mert a Csúó így önmagában bizonyosan nem a sinkanszenvonalra utal, mert annyira általános. „Központi gyorsvasútvonal”, nagy k-val?

– chery 信 2010. március 25., 11:12 (CET)

Mármint, hogy egyértelmű legyen, ez nem egy újabb magyarosítási felvetés, hanem hogy biztosan nagy csúó-e. :)

– chery 信 2010. március 25., 11:13 (CET)

Nagytucat, nagy tucat

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Nagytucat vagy nagy tucat? A 144-ről van szó, vagyis a tucatnyi tucatról (12X12). Pont egy nyelvészkedős cikkünkben (rövid skála-hosszú skála) találtam különírva, de szerintem egybe kell. Nincs szótár nálam, kisegítenétek? Kösz, szevasztok December ^vita 2010. március 24., 12:03 (CET)

Egybe, olyasfajta jelentésmódosulásról van szó itt, mint a nagytemplomnál, tehát ez mindenképpen egybe szerintem. Bennó^fogadó 2010. március 24., 17:32 (CET)

Oké, kösz! Dec

Aragónia

w:Aragon_motorcycle_Grand_Prix

Hogy kéne fordítani? Van olyan, jelzőként, hogy aragón? Egy helyen fordult eddig elő, ott Aragóniait alkalmaztam. De ez kicsit fura, olyan nekem, mintha a maláj helyett malajziait írnék. – Madridista ^Ideírjad 2010. március 24., 12:52 (CET)

Aragon, rövid ó-val. A malájziai/maláj párhuzam nagyon jó, de ha végiggondolod, nem minden maláj malájziai és megfordítva. ;) Ha a két kategória történetesen egybeesnék, meg kell fontolni, hogyan alkalmazzuk a minősítéseket: olasz konyha, de olaszországi vasútvonalak stb. Bennó^fogadó 2010. március 24., 17:25 (CET)

Aragon? Wow, mindig tanul az ember... (Különben van ez valahol kodifikálva?) – Mathae Fórum 2010. március 25., 14:12 (CET)

Nincs, sőt hevenyészett vizsgálat azt mutatja, hogy a spontán írásgyakorlat szívesebben megőrizné a hosszú ó-t, és aragónt írna, dacára az analógiáknak és a kényelmes képzésnek. Korpuszvizsgálat nélkül ennél többet nehéz volna mondani, meg lehet nézni, a mérvadó történeti szakmunkák milyen szórásban hozzák. Bennó^fogadó 2010. március 25., 14:23 (CET)

Én is a spontán írásgyakorlatot követem, ezért is lepődtem meg :) – Mathae Fórum 2010. március 25., 14:58 (CET)

Elgondolkodtam az analógiákon. A Mandzsúria/mandzsu mondjuk tiszta sor. De akkor Patagónia/patagon? L András^→ 2010. március 25., 19:50 (CET)

Ehe. Patagon nagykövetünk bemutatta megbízólevelét őfelségénél... Hirtelen megszemlélve a macedon/macedón, makedon/makedón páros is ingadozást mutat. Jó kérdés, hogy miért nem egyértelmű, hogy a nyúlásra semmi szükség a szó végén? Bennó^fogadó 2010. március 25., 20:03 (CET)

Ingadozást? Nemá, hogy a makedón meg a macedón is rövid o legyen! Én úgy tenném fel a kérdést: miért kéne rövidülnie a szó végi ónak? – Mathae Fórum 2010. március 25., 20:14 (CET)

Ha már az analógiák vizsgálatánál tartunk: analógia, de analóg. Mi okunk van, h földrajzi neveknél másként járjunk el? – Winston ^vita 2010. március 25., 22:13 (CET)

Diakron/diakrónia, szinkron/szinkrónia, aszinkron/aszinkrónia stb. Nem biztos, hogy az analóg/analógia a tipikus.... Bennó

^fogadó 2010. március 26., 14:53 (CET)

Egyébként találtam egy még jobbat: Anatólia és Anatol. Esetleg Anatole, Anatol[ij]?

Bennó

^fogadó 2010. március 26., 17:43 (CET)

Utóbbi különösen jó példa, hiszen Anatole France és Louis Aragon egyaránt francia író volt. Mindkettő rövid o-val. – Mathae Fórum 2010. március 26., 21:59 (CET)

Mivel az utolsó szótag nyújtása súlyosan idegennek tűnik, asszem értem a rövidülést. Sokkal kevésbé azt, hogy az Aragónia miért hosszú? L András^→ 2010. március 25., 22:24 (CET)

Gondolom azért, amiért az összes többi ónia, ógia, ólia. – Mathae Fórum 2010. március 25., 23:42 (CET)

Adalék: a Harcos női nép (ld.lejjebb) válaszában említett MTA kiadvány netes szótára szerint az alábbi szavakat hozza: Aragónia, aragóniai, aragonit. Aragont mint szót nem említ. Már korábban volt szó róla, hogy ez az említett internetes helyesírási szótár a könyvben szereplő regisztrációs kóddal használható egy darabig. Itt megadom a példányomban szereplő kódot, amivel regisztráltam, őszig használható, aztán lejár. Ha a mellékelt linkbe beírjátok, akkor lehet benne keresgélni. Olyan mindegy hányan használják a kódot. Szóval akit érdekel mentse el. [7] A kód:60-391-177-114-624. – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 27., 09:01 (CET)

Beat, zene

Hogy írjuk: beat zenekar, beat-zenekar, vagy beatzenekar? Mindhárom előfordul a Wikipédiában, szerteszét. OsvátA ^Palackposta 2010. március 26., 12:52 (CET)

A rockzenekar, rockegyüttes, beategyüttes és egyéb OH-példák analógiájára beatzenekarnak írnám. Vungadu^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. március 26., 14:49 (CET)

Valóban. Bennó^fogadó 2010. március 26., 14:52 (CET)

Köszi. Ha valaki fabrikálna egy botot, ami ezt a szerteszétet összeseperné, az se lenne rossz. OsvátA ^Palackposta 2010. március 26., 22:05 (CET)

Botgazdák üzenőfala? Bennó^fogadó 2010. március 26., 22:26 (CET)

Falra üzentem. OsvátA ^Palackposta 2010. március 26., 22:37 (CET)

Harcos női nép

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Melyik a helyes? Amazonok vagy Amazónok? Majd az egyik redirekt lesz, csak még nem tudom melyik, de gondoltam segíthetnétek. Deni^vita 2010. március 27., 00:43 (CET)

Szófejtés: ama zónák, ahol harcias nők macsókat ütlegelnek. – OsvátA ^Palackposta 2010. március 27., 07:04 (CET)

Off: Az egyik legjobb rész: és nem csak ütlegelik őket

Pilgab

^üzenet 2010. március 27., 09:23 (CET)

Az MTA A magyar helyesírás szabályai, 2009. kiadvány szerint amazon. A folyó Amazonas és amazonasi(174.) – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 27., 08:48 (CET)

Oksa köszi. Deni^vita 2010. március 27., 11:40 (CET)

CSK népek kezdőbetűi

Helyes-e, hogy a Csillagkapuban szereplő fajok vagy népek neveit nagy betűvel írjuk? A szócikkekben 99%-ben nagy betűvel van írva a goa’uld, az asgard, az aschen, a nox, stb. Az „embert” sem írjuk nagy betűvel, ha mint faj, beszélünk róla. És ha ezek a nép nevek hasonlíthatók ahhoz, hogy pl. németek, angolok, stb., azokat sem nagy betűvel írjuk. - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 27., 14:53 (CET)

Természetesen nem nagy egyik sem, ahogy helyesen összevetetted az egyéb népnevek írásával. Bennó^fogadó 2010. március 27., 15:09 (CET)

Naccerű, akkor átnézek pár száz CSK lapot és átírom, ahol kell. Köszi. - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 27., 15:12 (CET)

Esetleg valami bot? Mert ez kézzel kemény lesz :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. március 27., 15:16 (CET)

Nem hinném, hogy lehet bot, lévén, hogy ha mondat első szava, akkor jó a nagybetű. Nem tartom valószínűnek, hogy a bot megkülönbözteti, hogy hol van a szó. De nem terveztem nekiesni, hanem ahogy elém kerülnek a szócikkek, mindig javítom, amit látok. - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 27., 15:28 (CET)

Ha .;!;? vagy * (felsorolás) van a népnév előtt marad nagybetű, egyébként mehet kicsire. Így szerintem minimálisra lehet szűkíteni a hibát. Pilgab ^üzenet 2010. március 29., 13:32 (CEST)

Igen, ez talán jó lehet. Ki botja művel ilyesmit? - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 29., 13:44 (CEST)

Ugyanez a téma, de Lidércek esetében. Itt már nem olyan egyértelmű, vagyis inkább furcsa egy mondatban leírni, hogy a „lidércek ezt-azt csináltak”, ennél mintha jobb lenne a nagy betű. Bár gondolom, helyesírás szempontjából a „jobb lenne” nem túl jó érv. - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 29., 13:46 (CEST)

Illetve hasonló a problémám az Ősök esetében is. Szövegkörnyezeten ez is idétlen lenne kis betűvel írva. - RepliCarter ^Wormhole 2010. március 29., 13:47 (CEST)

karika keszeg

Csináltam rá a karikakeszegről átirányítást, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem kéne megfordítani az irányt. Az Osiris nem hozza tételesen. SyP 2010. március 28., 16:17 (CEST)

Az AkH.¹¹ 129. szerint egybeíródik (a két tagja közti kapcsolat csak bonyolultabban fejthető ki, ezért jelentéssűrítő vagy jelentéstömörítő kapcsolatnak nevezhető). Ádám ✉ 2010. március 29., 11:52 (CEST)

Politika(i élet) országok szerint

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Gondoltam, nyolc hónap várakozás már csak elegendő, hogy ha bárkinek bármi ellenvetése van, az jelezze, úgyhogy most végrehajtottam, amire 2009. júliusában jutottunk az országok szerinti kategóriák nevének egységesítéséről. Az egyetlen, ami hátravan, az Országok politikája. A kérdés az, mi legyen belőle: Politika országok szerint vagy Politikai élet országok szerint (esetleg másvalami). Az országok szerint sablont most már sikerült rögzíteni,^* úgyhogy csak az előtag a kérdéses. (Azért itt vetem fel, mert nem maga a kategorizálás, hanem annak nyelvileg, értelmileg célszerű elnevezése az érdekes.) Köszönöm előre is a véleményeket. Ádám ✉ 2010. március 29., 11:49 (CEST)

____________________
*: Emellett szólt egyébként nemcsak a két hozzászóló, Pasztilla és Vadaro véleménye, valamint hogy nekem is minimum elfogadhatónak tűnt, hanem az is, hogy a legtöbb kategórianév már amúgy is ilyen névvel szerepelt (14 db, szemben 6-tal az "ország szerint" formával és 3-mal az "országonként" formával; a ritkábban használt "Országok X-e(i)" pedig kiesett, mert sok esetben nem alkalmazható), továbbá a Google is több találatot az "országok szerint"-re, mint az "ország szerint"-re.

támogatom Bennó^fogadó 2010. március 29., 12:05 (CEST)

Köszi, de melyiket? Ádám ✉ 2010. március 29., 13:44 (CEST)
Jahogy úgy. :) Hát az életet, az szerintem értelmesebb és pontosabb is. Bennó^fogadó 2010. március 29., 13:49 (CEST)

Köszi, átraktam! Ádám ✉ 2010. március 29., 21:40 (CEST)

Zajoljon, sikoljon

Sziasztok, mi a a zajlik és a siklik igék helyes felszólító módú alakja? Hasonló mássalhangzó-tarlódásos, -lik végű igéket mintául véve (ömlik → ömöljön, hajlik → hajoljon) akár zajoljon, sikoljon is lehetne, de ez nem hangzik valami jól. Üdv, Timur l e nk ^disputa _tettek 2010. március 29., 23:09 (CEST)

Zajlódjon, siklódjon... mondjuk a második már neccesPilgab ^üzenet 2010. március 29., 23:13 (CEST)

„Minden nyelvben vannak olyan igealakok, melyek hiányzanak, mert nem lehet kimondani őket. Nálunk is akad néhány, sokkal kevesebb, mint egyéb nyelvekben. Az ablak fénylik, az ablakok fénylenek. Ha óhajtó módban akarom ezt kifejezni, nyelvem belesántul. Az ablak fényljék, az ablakok fényljenek. Mit mondok? Azt, hogy az ablak ragyogjon, csillogjon, a nyelv pedig tündököljön.”

– Kosztolányi Dezső

Köszönöm. Akkor nem csak az én nyelvérzékem szerint nincs efféle szavaknak felszólító alakja. Marad a körülírás, átfogalmazás, hogy ki ne sikoljon a vonat. Timur l e nk ^disputa _tettek 2010. március 30., 18:28 (CEST)

Hogy némi segítséget nyújtsak hozzá: ... a vonat kisiklását megakadályozandó... L András^→ 2010. március 30., 18:30 (CEST)

Brunswick-Lüneburgi Frigyes

MegoldvaHiányzik az aláírás!

(megoldás: I. Frigyes braunschweig–wolfenbütteli fejedelem

Jó rég óta eldöntetlen: Brunswick-Lüneburgi Frigyes, vagy mint ahogy a Német királyok listája és Braunschweig uralkodóinak listája szócikkekben szerepel: Braunschweig-Lüneburgi Frigyes? Van hozzáértő, aki magabiztosan tud választani? Kösz, sziasztok December ^vita 2010. április 1., 12:48 (CEST)

I. Frigyes braunschweig–wolfenbütteli fejedelem. Átnevezem mindjárt. – Crimea^vita 2010. április 1., 12:51 (CEST)

Nagyon kösz! Dec

Negatív számok és tizedestörtek írása

A -1 vagy a –1 a helyes?
A tizedeseknél is van hármas tagolás?

Az AkH-ban nem találtam erre semmit, illetve csak annyit, hogy a kivonás jele a „–”. A Négyjegyű függvénytáblázatokban hármas tagolást (9,806 65), illetve nagykötőt (–7,2) használnak, ugyanakkor a {{szám}}^(?) sablon nem tagol, illetve kiskötőjelet használ. Melyik a helyes? (Ha előbbi, akkor ennek megfelelően próbálom javítani a szám-sablont.) A WP:SZÁM-ban nincs erről szó. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. március 30., 10:03 (CEST)

Az első bizonyosan tipográfiai kérdés, nem helyesírási. A másodikra: én ezzel nem találkoztam sokszor, szerintem nem szokás. Ha belegondolsz, ez inkább nehezíti, mint könnyíti a felolvasást. Ez ugyanis 9 egész 80 665 százezred. Nincs kialakult egységes gyakorlat. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2010. március 30., 23:46 (CEST)

Emlékeim szerint nem csak "nem szokás", hanem nem helyes tagolni a tizedesvessző utáni részt. Vagyis a 3,14159265 forma használandó (a végtelenségig nyújtva). Táblázatban persze meggondolandó a formázás, de gondolom olyan szám, amiben háromnál több tizedesjegy van (és azt van is értelme feltüntetni) nem sűrűn fordul elő táblázatokban sem. misibacsi*^üzenet 2010. március 31., 14:42 (CEST)

A második kérdésre jelen pillanatban nem tudok válaszolni, az elsőre viszont igen: szigorúan véve egyik sem helyes. Létezik ugyanis egy mínuszjel, amely alakilag majdnem olyan, mint a gondolatjel, illetve nagykötőjel (tehát ez: –), de külön HTML-kódja van (−), kicsivel rövidebb az előbbinél (bár a kötőjelnél hosszabb), és némileg másképp viselkedik: emlékeim szerint sor végén sosem válik el a számtól, tapad hozzá, míg a nagykötőjel elválhat tőle (ezt asszem egy szócikk szerkesztésekor vettem észre). Most nem tudok olyan példát produkálni, ahol ezt bizonyíthatnám, de addig is, itt van mindhárom nagy méretben:

–1 (nagykötőjel, ill. gondolatjel)

−1 (mínuszjel: negatív számok előtt ezt használjuk, hogy az előjel ne váljon el a számtól)

-1 (kötőjel)

(A mínuszjel használatos a kivonás jelölésére is.)

Vannak más hasonló jelek is, de azokkal nem akarom bonyolítani a témát. Ádám ✉ 2010. március 31., 19:40 (CEST)

Köszönöm. Ezt a jelet beleteszem a {{szám}}^(?) sablonba. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. április 2., 23:09 (CEST)

ragozott idegen név: Dragan Đukić

MegoldvaHiányzik az aláírás!

"Dragan Đukić (magyar átírással Drágán Gyukity)" - Ez a róla szóló cikkből való.

A szövegben valahol előfordul a név -val, -vel raggal, a kérdésem: hogyan írjuk helyesen? Érzésem szerint a kiejtést kell alapul venni:

Dragan Đukićtyal

Jól gondolom?

A cikkben így szerepel:

Dragan Đukićcal

Ez öszvérnek tűnik. misibacsi*^üzenet 2010. április 1., 19:16 (CEST)

Szerintem is Đukićtyal. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2010. április 1., 19:21 (CEST)

Dragan Đukićtyal. Azért, mert sokan nem tudják, hogy a ć (ћ) != č (ч), arról a magyar sportmédia kimagaslóan tehet. - CFC ^vita 2010. április 1., 19:33 (CEST)

Đukićtyal, bár ejtésben sok helyen közelebb van a mi cs-nkhez, mint a ty-hez, mégis ty-nek kezeli a magyar helyesírás. --Dami ^vita 2010. április 1., 20:13 (CEST)

OK, kösz a megerősítést! Átírtam a cikkben. 2010. április 2., 16:31 (CEST)misibacsi*^üzenet

Hellász

Ez a fogalom az Ókori Görögország című cikkre irányít át. Véleményem szerint igen helytelenül. Leginkább azért, mert az ókorban nem létezett Görögország. Sőt továbbmegyek, görögök sem léteztek. Etnikailag egy rakás nép keveréke, politikailag meg egy halom önálló városállam. Szerintem az ókori Hellász, vagy valami hasonló jobb lenne. Már csak azért is, mert magukat helléneknek nevezték az ókorban. L András^→ 2010. április 1., 22:49 (CEST)

Szigorúan véve igazad van, mégis szoktunk ókori Görögországról és ókori görögökről beszélni. Az ilyen finomításokat el lehet magyarázni a cikkben magában, szentelhetünk például egy külön szakaszt a Hellász névnek. A hellének egy a görögség önelnevezései közül, a görög (grikoi) is autentikus, ha nem is egészen úgy, mint a hellénesz. Az más kérdés, hogy a hellénesz egy idő múlva pogányt kezdett jelenteni, és ezért szorult ki a használatból. :) Egy szó mint száz: szerintem a jelenlegi keretek között egy szépen kifejthető. Bennó^fogadó 2010. április 3., 15:25 (CEST)

Nekem nyóc. Gondoltam egy egyszerű átnevezéssel gyorsabban lehet ugyanarra az eredményre jutni. Azt a fejezetet akkor majd egyszer megírom, ha lesz időm, és nem előz meg senki vele. L András^→ 2010. április 3., 16:27 (CEST)

Névelő a mű címében

Valószínűleg hülye kérdés, de van arra valami helyesírási szabály, hogy ha egy mű címe névelővel kezdődik, azt hogyan kell kezelni egy mondatban? Ilyesmire gondolok például: „Jókai Az új földesúr című művében…” vagy „Jókai az Az új földesúr című művében…”. → Raziel ^szóbuborék 2010. április 4., 07:51 (CEST)

Lehet, hogy hülye kérdés, de engem is érdekel a válasz.

Peligro (vita) 2010. április 4., 10:48 (CEST)

Saját gyakorlatom: kihagyom ilyenkor a második névelőt. Vagyis az első verzióra szavazok. (A szabály ismerete nélkül.) L András^→ 2010. április 4., 10:54 (CEST)

Ha a névelő a mű címének része, semmiképpen nem hagyjuk le. Lehetőleg szerencsés úgy fogalmazni, hogy ne ütközzön a környezettel: „Jókai Az új földesúr című regényében…” És természetesen nem duplázódik a névelő. :) A betűrendbe sorolásnál kicsit már bonyolultabb a helyzet, és még bonyolultabb akkor, ha idegen szót előz meg névelő, pl. The Times, The Beatles. Én ilyenkor a névelő lehagyásának híve volnék, de az is tökéletesen elfogadható, ha valaki az egész alakulatot értelmezhetetlen idegenként kezeli: A The Timesban azt írták vagy A Le Monde-ban olvastam.

Lásd egyébként: Da capo ad libitum DonB-től és A The Game Nádasdy Ádámtól. :) Bennó^fogadó 2010. április 4., 12:57 (CEST)

Köszi, valahogy így gondoltam én is, de nyelvtannál soha nem lehet tudni :-S → Raziel ^szóbuborék 2010. április 4., 18:39 (CEST)

Forráshivatkozások számozása

Bár félig műszaki kérdés, de Tgr javaslatára felvetem itt is, hátha tudtok vele valamit kezdeni. Nálam folyamatosan jelentkező probléma a szócikkek szerkesztésénél, hogy a forráshivatkozások számozása a szövegben önálló életet él, vagyis átkerülhet egymagában új sorba is, ha éppen úgy jön ki, és ez nem túl esztétikus. Erre viszont van egy olyan megoldás, hogy ha a <ref> tagok mindegyike elé beteszünk egy nem törhető szóközt, akkor a probléma megszűnik, viszont így a számozás előtt mindenhol lesz egy szóköz. Próbaképpen megcsináltam a Thalía szócikkben, megnéztem IE-ben és FireFoxban is, mindkettővel működik. A legszebb megoldás az lenne, ha ez a nem törhető szóköz sem látszana szóköznek (vagyis rejtett lenne), de mégsem kerülhetnének át a számozások egymagukban új sorba. Tgr azt mondta, hogy megpróbál valamit csinálni. – Mex ^plática 2010. április 4., 15:01 (CEST)

Esetleg {{nowrap}}^(?) sablon? Peligro (vita) 2010. április 4., 15:25 (CEST)

Ez is jó, bár célszerű lenne ezt MediaWiki-szinten rendezni, hogy ne kelljen ezért az összes szócikket átszerkeszteni. – Mex ^plática 2010. április 4., 15:32 (CEST)

A szóköz mindenképpen kerülendő, az indexszám szorosan tapad vagy a mondatzáró/tagmondatzáró írásjelhez, vagy a szóhoz, amire vonatkozik. Nekem eddig sose tűnt fel, hogy átvinne következő sorba indexszámot, sorkizársz talán? Ha meg lehet oldani láthatatlannal, az lenne az igazi. Bennó^fogadó 2010. április 4., 16:26 (CEST)

Igen, nálam be van állítva a sorkizárás, mert úgy szép, bár szerintem nem függ a sorkizárástól. Kijelentkezek és megnézem. – Mex ^plática 2010. április 4., 16:32 (CEST)

Sorkizárás nélkül is töri. – Mex ^plática 2010. április 4., 16:39 (CEST)

Az indexszámok csak akkor kerülnek át másik sorba, ha több ref van egymás mellett. Én most először találkoztam ezzel, és most is csak úgy, hogy direkt méretezgettem az ablakot. Szóval nem túl sűrűn elforduló probléma. → Raziel ^szóbuborék 2010. április 4., 18:36 (CEST)

Nem igaz. Akkor is átkerül, ha csak egy van és éppen úgy ér véget a sor, hogy nem fér el a szöveg után.– Mex ^plática 2010. április 4., 18:56 (CEST)

Akkor te ügyesebb vagy mint én. Nekem egyetlen indexszámot még akarattal sem sikerült másik sorba küldeni :-) → Raziel ^szóbuborék 2010. április 4., 18:59 (CEST)

Íme a bizonyíték.

Eddig is csak úgy vettem észre, hogy akaratlanul is átment, és nem tudtam már hogy átírni, hogy ne menjen át, ezért is vetettem fel problémaként, hátha lehet csinálni valamit műszakilag. – Mex ^plática 2010. április 4., 19:03 (CEST)

Szerintem a vessző okozza a problémát, pontosabban annak helye, mivel ebben az esetben ugyanolyan a hatása, mintha szóköz lenne ott. A vessző elé kell tenni a refet. – Peyerk ^vita 2010. április 4., 19:19 (CEST)

Az írásjelek után szoktuk rakni, mivel azok jelölik egy gondolatsor végét, amire a ref vonatkozik. Elé max akkor, ha csak egy bizonyos szóra vagy adatra vonatkozik. → Raziel ^szóbuborék 2010. április 4., 19:35 (CEST)

Nem, mindkét esetben az írásjel után kell tenni. Ez esztétikai/stilisztikai szabály, nem tartalmi. ;) – Mex ^plática 2010. április 4., 19:40 (CEST)

A jelzett képen az infobox melletti szövegrészben csúszott el a szám. Nem lehet, hogy ez a hiba oka? Az infoboxok és más dobozok sok zavart képesek okozni az Erőben. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2010. április 6., 10:13 (CEST)

Megint japán

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A rossz átírás miatt született egy sajnálatos duplikátum: Odava Dzsiszaburó és Ozava Dzsiszaburó. Keresési találatok szerint szerepel még Odzava Dzsiszaburóként is. Megcsinálom az egyesítést, csak valaki nagyon magabiztosan mondja meg hogy írjuk az ő nevét. Kösz December ^vita 2010. április 7., 11:36 (CEST)

Ozava Dzsiszaburó a tuti. A többiről is maradjon redir. :) Bennó^fogadó 2010. április 7., 11:44 (CEST)

OK kösz Dec

Kínai nevek írásmódja

Tisztelt szerkesztőtársak! A témában folytatott szavazás eredményére, illetve a Fengsuj vitalapon felhozott véleményekre támaszkodva kérném a kínai szavakat tartalmazó szócikkek felülvizsgálatát, egységesítését. Úgy vélem, a következetesség jegyében vagy minden szócikkben a nemzetközileg hivatalos pinyin átírást alkalmazunk (esetleg a magyar kiejtés szerinti írásmóddal karöltve), vagy minden szócikkben az AkH. illetve az OH. által rögzített irányelvek szerint a magyar kiejtés szerinti írásmódot használjuk – a jelenleg uralkodó következetlenség szerintem kerülendő. A magyar wikin eddig megjelent, kínai hagyományokról szóló szócikk – Yi jing, Taijiquan, Wushu – esetében csak említve van a magyaros írásmód, nem az az elsődleges. Ám a jelenleg Fengsuj címet viselő szócikk címében illetve tartalmában eltér ezektől. A következetesség jegyében ott is lehetne alkalmazni a fengsuj változatnál hazánkban (is) jóval elterjedtebb Feng Shui írásmódot. Sajnos a magyar szócikk megtalálási esélye feng+shui kulcsszavak alapján megállapításom szerint hátrányban van, mert jelenleg a magyar wiki-szócikkre csak a találati oldal alján lehet ráakadni (megelőzik a Feng Shui szóalakot alkalmazó oldalak), míg az angol oldalak közt keresve az angol wiki-szócikk a találati oldal tetején kap helyet. Bárhogy is döntötök, kérlek, indoklásotokat írjátok ide vagy a Fengsuj vitalapra. Köszönöm. – Olman ^vita 2010. március 30., 23:01 (CEST)

(csak zárójelben:

1. a Google-találatok aránya lényegtelen helyesírás szempontjából,
2. nem akarunk a találati lista elejére kerülni,
3. a találatok szempontjából angolul kellene írni a cikkeinket, mert az internetes anyagok túlnyomó többsége angolul van - de erre már ott van az angol Wikipedia). misibacsi*^üzenet 2010. március 31., 14:46 (CEST)

(Zárójel folytatása:

4. A webes keresőmotorok (google stb.) találati listáján elfoglalt helyet az adott webcímre rábökések darabszáma adja meg és nem az, hogy mi a szócikk címe és legkesésbé az, hogy az adott első három helyezett címe helyesírásilag korrekt-e vagy sem... Azaz ha nekiállsz és 2-5 nap alatt 500-szor ráböksz/nap a „fengsuj” wikicikkre, garantáltan az első 3-ban benne lesz a magyar... Jóeszű programozók erre „bökdösőprogramokat” használnak. Elméletben ez a ranglista a legolvasottabbságot hivatott mutatni, a gyakorlatban pedig egy nagy fake.
5. A magyar wiki nem titkolt szándéka a magyar helyesírással való harmonizálás, ezért az akadémiailag helyesnek vélt kiejtés szerint kell átírni, tehát AkH. és OH. az irányadó, meg még pár, ha van.
6. Mivel ezekkel a szabályokkal elég kevés olyan magyarul szerkesztő van tisztában, aki sejti is a hivatalos kínai kiejtést – bátorkodom kijelenteni, átlagban 10 magyar wikis közül 1 embör – ezt tükrözi a jelenlegi állapot (vagy gyakorlatilag 150 aktív szerkesztőből ~2-4 fő).
7. Bármi is van, az 5. pont az „erősebb kutya” ;) ). --Gyantusz ^vita 2010. március 31., 18:58 (CEST)

8. Azaz, a nem korrekt átírású cikkeket korrekt átírásúvá kell tenni. Ez történik a japánnal, meg a többi nem latin betűssel. Ennyi a történet. Egyébként megboldogult kiscsikó koromban én is úgy gondoltam, ahogy Te, azaz a nemzetközit (angolt) kell követni, mert a kutya se fogja meglelni. Részben erre vannak kitalálva az átirányítások. Azóta már kinőtt a sörényem. ;) Jó – és szakszerű(!) – átírást! --Gyantusz ^vita 2010. március 31., 19:02 (CEST)
(9.) Bármennyire is favorizálnám az 5. pontot, sajnos a Li Bai, Du Fu stb. szócikkeink nem erre hajaznak. Lehet, hogy egyszer majd rendet teszünk? – Pagony^foxhole 2010. március 31., 19:05 (CEST)

Valamikor biztosan... ;) Össze kell írni egy listába, kinek mi a baja (adott témában), aztán egyszerre rázúdítani a helyes(át)írással foglalkozókra és jól az orruk alá dörgölni. Vagy külsős okosokat is faggatni (MTA, akármi). --Gyantusz ^vita 2010. március 31., 19:37 (CEST)

A GoogleFight szerű hivatkozást azért tettem ki, mert nem tudok egyszerre hivatkozni a magyar nyelven megjelent Feng Shui könyvekre, amelyek egységesen a Feng Shui írásmódot használják. Fengsuj alakkal elvétve találkozni. A pinyin meg nem angol, hanem nemzetközi, mivel a franciák, olaszok, németek is ezt használják előszeretettel (az angol átírás a Wade-Giles nevet viseli, megalkotójuk révén). A szócikkben természetesen szerepelhetne a magyar átírás, így az olvasó nem fogja hangsúlyos h-val kiolvasni a shui szót, de a címben és a cikkben egységesen a pinyin forma lehetne az elsődleges (ahogyan más cikkeknél is úgy van, zárójelben pedig a magyar kiejtési formával – lásd Wushu, Taijiquan, Yi jing, Lu Xun, Li Bai, Gao Xingjian, Jiangxi, Du Fu, Zhu Xi, Zhuangzi, Qian Xuesen stb. magyar wiki-szócikkeket). Nyilván azért, mert e nevek alkalmazóik körében pinjin átírással használatosak, a felsorolt személyek pedig az irodalomban gyakrabban fordulnak elő pinjin átírással, mint magyar kiejtés szerintivel. Például a "jicsing" és a "tájcsi" is magyar kiejtéssel "honosodott meg", de a hagyományos Taijiquan gyakorlók a pinjin átírást követik, ahogyan a témában kiadott szakkönyvek is (pl. Havasi András: A TaiJiQuan elmélete és filozófiája, ISBN: 9789639219328). Ezek alapján a kérdésem: ha sem a hazánkban tevékenykedő feng shui mesterek ill. tanácsadók, sem a hiteles szakkönyvek nem alkalmazzák fengsuj alakban, akkor egy lexikonban (pl. wikipédia) miért szerepelne ez az alak elsődlegességgel (a címben és a cikkben)? – Olman ^vita 2010. április 1., 23:23 (CEST)

Másrészről akkor a témában folytatott 2007. június 9.-i egyik és másik szavazás eredménye, amely a pinjin mellett döntött (a magyar kiejtés feltüntetésével zárójelben), már smafu? ("Erre példa a A kínai és japán nevek egységes átírása, mely az OH ajánlásai ellenére a pinjint rendeli alapértelmezett lapnévnek kínai nevek esetében." - Önálló helyesírási keretirányelvről). A Fengsuj szócikk vitalapjának tanúsága szerint az érdeklődő szerkesztők egy-két kivétellel egyhangúlag a pinjint részesítették előnyben. Ez a tény és a szavazások elfogadott eredménye nem számít semmit? Ez alapján ugyanis a pinjin szerinti Feng shui lenne az alapértelmezett lapnév (vagyis a szócikk címe), és a cikkben is ez szerepelhetne elsődlegesen. Kérem, indokoljátok meg, miért térnétek el ettől az elfogadott irányelvtől, ha már lezárult egy érvényes szavazás és a Feng shui esetén az érdeklődő szerkesztők a pinjin átírást támogatják! – Olman ^vita 2010. április 1., 23:56 (CEST)

Csak jelzem (elvekben gondolkodok - tiszta Godson... ;) ), hogy mindez mivel jár (anno a szavazók egy része valószínűleg nem értette ezt meg, pedig akkor is állt a fentebbi 150:2-4, azaz nem vájt szemű:nyelvértő arány): ha a kínait a nemzetközi (pinjin/pinyin) szerint írjuk át, akkor a japánt a Hepburn szerint, a hébert és a cirillt szintén a nemzetközi és nem a kiejtés szerint kell átírni. Azaz vagy az összes nem latin betűs nyelvvel így járunk el, vagy egyikkel sem. Legyünk már következetesek! Miért kivételezzünk csak és kizárólag a kínaival, ha ott a többi nem latin betűs nyelv is?

Egyébként ha korrekt módon akarunk szócikket szerkeszteni, zárójelben fel kell(ene) tüntetni a szövegben való első előfordulásánál az átírt mellé a nemzetközi változatot (pl. kismiskabela (kishmishkabela)), tehát az a kifogás, hogy nem található meg a kiejtés szerint átírt szó az interneten, egyszerűen nem igaz! Ráadásul átirányításokat is lehet készíteni a nemzetközivel a magyarra átírtra. Nyílván ugyanez igaz fordítva is. Az, hogy a papíralapú, magyar nyelvű írásoknak miért egyszerűbb (és olcsóbb) a nemzetközi átírást használni, az egyértelmű: az adott szóra könnyebb rákeresés idegen nyelvű írásokban és nem kell külön betűlélekbúvárt alkalmazni, mikor még mezei szaklektorra „sem telik” az adott kiadónak... Ez itt viszont egy digitális világ, annak minden előnyével. Ha következetesek leszünk és minden nem latin betűs szót a magyar wikipédiában átírunk (visszaírunk) nemzetközire, kik fogják ezt megcsinálni? Hány (ro)botgazda fog 1-2-3 hónapon keresztül azon fekvőtámaszozni, hogy az összes „javított” cikkben tényleg jók-e a javítások?

Egyébként a wikipédia szavazásainak „jópofa”, pszichológiailag determinálható eredményei születnek. Érdemes lenne megnézni, az eltelt ~7 évben mikor születtek és a szakszerűség szempontjából milyen végeredményű szavazások... (meg mennyi) --Gyantusz ^vita 2010. április 2., 00:52 (CEST)

Abban az esetben, hogyha a felelős szerkesztők jelenlegi álláspontja eltér az idézett két wiki-irányelvtől, és a korábbi szavazásokat érvénytelennek nyilvánítottátok, akkor javasolt lenne a szavazásos oldalak frissítése és helyesbítése. Mert jelenleg írásban rögzített irányelveknek az alkalmazott gyakorlat ellentmondani látszik – ez pedig félrevezető az új szerkesztők számára. – Olman ^vita 2010. április 2., 14:16 (CEST)

Az alapvelv úgy fest, hogy az egyes nyelvek átírására vonatkozó irányelveket követjük, HA valamelyik helyesírási alapvetés (Akh, OH, KNMH) nem szabályozza a konkrét szóalak magyaros átiratát. [Abból az idealista elképzelésből kiindulva, hogy ott tényleg értenek hozzá, szép is lenne, ha felülbírálnánk őket...] A fengsujt nyilván nem csupán azért írta át valaki annak idején magyarosra, mert úgy szottyant kedve. Azzal feltehetően mindenki tisztában van, hogy a másik alak jóval gyakoribb a közhasználatban, de ez a mi a szempontunkból nem releváns, mert "hivatalosan" kanonizálva van a fengsuj alak. – Mathae Fórum 2010. április 2., 14:35 (CEST)

Az általam favorizált megoldás megtalálható a Mao Ce-tung vagy a Teng Hsziao-ping cikkben (használati tipp a cikk tetején lévő sablonban). Kívánságműsor is van. Mami^rendelő 2010. április 6., 23:15 (CEST)

Ez igazán tisztességes megoldás, köszi szépen. Így mindkét "tábor" olvashatja a neki megfelelő átírással - kivéve persze a címet (lapnevet).– Olman ^vita 2010. április 7., 18:10 (CEST)

Nagyon szép megoldás, gratulálok. Ha az alternatív cikknév nem átirányítás, hanem önálló cikk, de az egyedüli tartalma ez: {{másik címváltozat}}, akkor még a cikknév-változatok is megoldottak. Karmela^üzenőlap 2010. április 7., 19:30 (CEST)

Hát ez zseniális! És mindenhol automatice működni fog, vagy külön meg kell csinálnod? – Pagony^foxhole 2010. április 7., 20:36 (CEST)

A szépséghiba az, hogy ehhez minden érintett cikket át kell masszírozni. Az automatikus működést feltehetően nem is lehetne megvalósítani technikailag. Mami^rendelő 2010. április 8., 11:16 (CEST)

Szinte biztos, hogy kézi módszerrel kell megcsinálni őket, hiszen ilyen paraméterezést nem lehet velük megcsináltatni. Persze ha csinálunk egy szép nagy táblázatot, ahonnan a robot ki tudja nyerni az adatokat... :S Nincs aki(k) megcsinálja(k), nincs aki frissítse, lektorálja stb. Felejtős.

Egyébként erről szól fentebb a 8. pont és a „korrekt módon” való szócikkszerkesztési kívánalmak. Ezt a módszert alkalmazzuk többnyire a cirill betűs cikkeknél (pláne ha az illető nem orosz származású, akkor az oroszon kívül a többijét is odaírjuk), illetve részben a japánoknál, a zsidóknál és araboknál is.

A nyelvi sablonok itt érhetőek el: Kategória:Nyelvi sablonok (nem mindennek van még ilyen sablonja). --Gyantusz ^vita 2010. április 8., 11:40 (CEST)

Férfinév vs. férfi név

Hogyan kell írni a fenti szóösszetételt? A női név szerintem biztosan külön írandó. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 10., 14:54 (CEST)

Igen, ez egy specialitás, a női jelző, tehát külön írandó, a férfiből azonban, minthogy -i-re végződik, -i képzővel jelzőt alkotni nem tudunk úgy, hogy az egyértelmű legyen, tehát főnévként van kezelve. Így aztán jelöletlen összetételt alkot az utótaggal, és lesz belőle férfinév, férfiruha, férfikalap, férfimosdó stb. stb. Bennó^fogadó 2010. április 10., 15:00 (CEST)

Köszi! – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 10., 15:15 (CEST)

Kisbolygók

Kedves kisbolygószakértők! A minap Burumbátor belebotlott a Cvetajeváról elnevezettbe, és mindjárt (helyesen) javította is magyar átírás szerint. Én viszont azt látom, szaporodnak a japán nevűek, a legkülönfélébb átírások szerint. Szívesen segítek mindenkinek, hogy mi lenne a helyes magyar forma, de nem akarok átnevezési dömpinget csinálni. Ha adtok egy listát, készséggel kiigazítom, azután intézkedhetnétek. – Pagony^foxhole 2010. április 6., 12:30 (CEST)

Szerintem jobb, ha a Csillagászati műhely vitalapjába is berakom, ők masszírozzák ezeket a szócikkeket (nem biztos, hogy mindenki figyeli ezt a lapot). --Gyantusz ^vita 2010. április 6., 14:49 (CEST)

A japán nevekről van átírási irányelvünk, a nehézség inkább az, hogy a forrásoldalon csak a nevük angol átírata olvasható, abból is többnyire csak a családnév, szóval személyenként utána kell járni. Mami^rendelő 2010. április 6., 14:51 (CEST)

Szerkesztő:Mami/japánkisbolygók. Kellemes kis lista lesz

. Mami^rendelő 2010. április 6., 15:06 (CEST)

Hm. :) A következőkre lennék képes, iszonyú munkával: a listádon végigmenve ott minden nevet javítanék, majd az egyes szócikkeken végigmenve azokban is javítanék mindent, amit kell. De ami közben van: az átnevezéseket és a járulékos linkjavításokat nem vállalom. És persze hogy ne legyen parttalan az egész: a lelkes kisbolygószakértők addig ne döntsék tovább az újakat, illetve kérjenek előtte tőlem tanácsot. Közös érdek, gondolom. :) Ennek a folyamatát viszont meg kellene valahogy szervezni. – Pagony^foxhole 2010. április 6., 15:51 (CEST)

1. Az átnevezésben, linkjavban tudok segíteni. 2. Új cikkekhez a tanács kérése megfontolandó, bár úgy tudom, valami droidprogrammal gyártják a cikkeket, nem tudom, mennyire lehet létrehozás előtt beleszerkeszteni. Jól meggondoltad te ezt?

Mami^rendelő 2010. április 6., 16:01 (CEST)

Pf, aztanemjóját... Kedvezőbb lenne majd egy kétoszlopos táblázatba rendezni őket (már csak a neveknél, amúgy +1-et a többihez), egy fellelttel és egy átírttal. Vagy ha nem is táblázatba, mellé írni... (másképp nem is megy) --Gyantusz ^vita 2010. április 6., 16:07 (CEST)

Ráadásul ez még csak az első három japán felfedező termése, akikre véletlenül rátaláltam az FV-n

Mami^rendelő 2010. április 6., 16:11 (CEST)

Tényleg, az angolra átírt japán névből előállítható egyértelműen a magyar változat, vagy kellenének a japán írásjegyek? Mami^rendelő 2010. április 6., 16:14 (CEST)

Többé-kevésbé igen, de pl. a magánhangzók hosszúsága az angolban elvész. – Winston ^vita 2010. április 6., 16:17 (CEST)

Nem, nem gondoltam meg. :))) A pontos átírás nekem nem fog gondot okozni. Az a kérdés, érdemes-e ennyi probléma láttán belevágni. – Pagony^foxhole 2010. április 6., 16:30 (CEST)

Ne add fel! Küzggyé'! Egyébként most túrtam át az FNB határozatait, találtam benne idevágó passzust.

Az FNB 45. ülése 2003. április 28-án:

„45/423. Égitestek földrajzi nevei. A bizottság megállapítja, hogy az égitestek és az égitesteken előforduló alakulatok nevével kapcsolatos előterjesztés alkalmas a magyar nyelvű nevek egységes megállapítására, szükség esetén közreműködünk az előkészítésben és a kialakított nevek megvitatásában.”

Bontsd fel a melót kis szeletekre („5 éves” tervekre :) ), úgy menni fog. --Gyantusz ^vita 2010. április 6., 17:15 (CEST)

Ha jól értem, ez a határozat azt mondja, hogy az Illetékes Elvtársak egy jól sikerült előterjesztés alapján majd később szabályozzák az égitestek földrajzi neveinek helyesírását, nem pedig azt, hogy ez a szabályozás elkészült volna. Persze azóta eltelt hét év. - Malatinszky ^vita 2010. április 9., 18:53 (CEST)

Kösz! :)) – Pagony^foxhole 2010. április 6., 17:17 (CEST)

Ez már egyszer előjött,ha nem mobilról kellene most írnom akkor vissza is keresném nektek. Akkor abban maradtunk hogy nem nevezünk át,mivel erre minden nyelv afféle kódként tekint, függetlenül attól hogy mi szerepel benne.Ettől függetlenül ha akarjátok,hajrá. Ha a kisbolygók listájában előre javitjátok a neveket, akkor a fél automata program helyesen fogja menteni. Üdv: Pakos ^üzenet 2010. április 6., 23:45 (CEST)

Ha van egy kétoszlopos lista (miről és mire) kell javítani, akkor az összes többi már botmunka. Ha egyikőtök sem botgazda, akkor itt lehet segítséget kapni: WP:BÜ.

Karmela^üzenőlap 2010. április 7., 19:16 (CEST)

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a helyesírási szabályokat jól értelmezte Burumbátor akkor, amikor a Tsvetaeva kisbolygó nevét Cvetajevára változtatta. Afelől persze nincs kétség, hogy Марина Цветаева orosz költőnő nevét magyarul helyesen Marina Cvetajevának írjuk, azonban a Burumbátor által átnevezett szócikkben nem az orosz költőnőről, hanem a (munkanyelvként az angolt használó) Nemzetközi Csillagászati Unió által 3511 Tsvetaeva névre keresztelt kisbolygóról van szó. Ennel megfelelően a 3511 Tsvetaeva angol földrajzi név, és így rá nem a cirill betűs nevek átírására vonatkozó szabályok érvényesek, hanem a latin betűsekére vonatkozók, amelyek szerint megtartjuk az eredeti (angol nyelvű) helyesírást. Az, hogy a Tsvetaeva kisbolygót Cvetajeváról nevezték el, ebből a szempontból nem releváns.

Aki kételkedik az igazamban, gondolkodjon el a következő analóg példán. Van Alaszkában egy Chichagof Island nevű sziget, amit Vaszilij Csicsagov (van-e ki e nevet nem ismeri?) orosz tengernagyról neveztek el. Magyarul azért ezt a szigetet Chichagof-szigetnek nevezzük (ld. ABC-szigetek), hiszen egy angol nyelvű ország földrajzi egységéről van szó. – Malatinszky ^vita 2010. április 9., 19:44 (CEST)

Tehát 4483 Petöfi? Pasztilla 2010. április 12., 11:34 (CEST)

Meglátjuk, hogy döntenek az Illetékes Elvtársak. Lehet, hogy ebben az esetben ragaszkodnunk kéne a hagyományos Petrovics írásmódhoz. – Malatinszky ^vita 2010. április 16., 01:28 (CEST)

Tehát 4483 Petrovič? Pasztilla 2010. április 17., 17:38 (CEST)

Én ezt nem látom ennyire egyértelműnek, sőt. Különbség tétessék aközött, hogy egy nemzetközi szervezet angolul ad nemzetközi neveket valaminek, és különbség tétessék aközött, hogy valami angol. Ez nagyon nem ugyanaz, lásd a nemzetközi szervezetek többszörös neveit. Miért volnának ezek angol nevek, amikor látványosan nem angolokról vannak elkeresztelve? Egyszerűen egy nemzetközi kóddal át vannak írva mondjuk oroszból, innen-onnan ezek a tiszteleti nevek, amiket az egyszerűség kedvéért a nemzetközi szervezet angolul kezel. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy nekünk mondjuk a Cvetajeváról elkeresztelt 3511 Cvetajeva kisbolygót egy kifacsart, kiejthetetlen, bizarr helyesírású formában (Tsvetaeva, nesze nektek!) kellene hoznunk, csak mert valahol egy nemzetközi adatbázisban úgy szerepel, miközben nekünk van egy szép cikkünk az egyértelmű néven – ami ráadásul zavarba ejtő is lehetne.

Nagy cucc. A kereshetőséget szerencsére megoldottuk már régen, tehát nem VALAMI vagy VALAMI közül kell választanunk. Létre kell hozni az átirányítást az adatbázisban szereplő alakokról, az elsődleges cím pedig legyen a kiolvasható, kényelmes, logikus és a tiszteletnevek származását tekintve autentikus változat. Bennó^fogadó 2010. április 9., 19:52 (CEST)

Egyébként az egész vita merőben akadémikus lesz, amint az FNB közzéteszi határozatát, ami majd eldönti a kérdést. Bennó^fogadó 2010. április 9., 19:56 (CEST)

Talán addig érdemes lenne felfüggeszteni az átnevezőkampányt. Malatinszky ^vita 2010. április 9., 20:31 (CEST)

Ja. Én is így gondolom. FNB-döntés, ami gondolom lesz vagy fél év minimum (vagy még több). Pláne, hogy lassan 7 éve gyűjtik az információkat (2003. április 28-tól). ;) --Gyantusz ^vita 2010. április 10., 01:26 (CEST)

Bakker! Télleg kéne már valami felülbírálat az AkH. 11. kiadásáról, mert ez képtelenség, hogy minden szaros bolygó (kisbolygó, minibolygó meg egyebek) állandó vita van, hogy most ki, hogy mint használja és mit mond az AkH. Más nyelveken/országokban is ennyire túl van bonyolítva, vagy csak nálunk nem eccerű? Amúgy van valami hír az Akh. 12. kiadásáról - mikor fog kijönni? Még esetleg ebben az évszázadban? :-)) – Peda ☎ 2010. április 10., 01:35 (CEST)

Az AkH. 11., per pillanat érvényes kiadása tömör szabálykönyv, némi példákkal enyhítve. Rendkívül sok konkrét kérdésre nem válaszol, ezek az értelmezés során dőlnek el – egyáltalán például az, hogy mikor milyen szempont érvényesítendő, és hogy a konkrét szabályok szempontjából mi minek tekintendő. A konkrét helyzetekre tehát értelmezni kell (vagy dönteni az általános szempontok alapján). Az OH. sok ilyet elvégez, sokkal bővebb, mint az AkH., egyáltalában hogy van neki szabályértelmező része. De minden ott sincs leírva, például ez sem. Bennó^fogadó 2010. április 16., 10:59 (CEST)

halcsalád

1. Tepsifejű harcsa-félék; 2. tepsifejűharcsa-félék, vagy 3. tepsifejű harcsafélék? Köszi, SyP 2010. április 10., 16:34 (CEST)

Háthát. :) Bennó^fogadó 2010. április 12., 14:12 (CEST)

Az OH. 133. o. szerint „a második mozgószabályt a képzőszerű utótagok esetében is érvényesíteni kell”, pl. névszói állítmány, de: névszóiállítmány-szerű; fogadalmi templom, de: fogadalmitemplom-féleség; kezelési útmutató, de: kezelésiútmutató-féle stb.

Tehát a 2. megoldás lesz a jó: tepsifejűharcsa-félék. (A 3. megoldáshoz többtagú tulajdonneveknél és más nem összevonható kapcsolatoknál folyamodunk az OH. 125. alapján: Péter bácsiféle, Váci utcafajta, alany-állítmány viszonyszerű, lásd még: Nagy indiánkönyv-szerű.) Az 1. megoldás tudtommal semmiképp nem képzelhető el.)

Hasonló a helyzet egyébként a szótagszámlálási szabálynál is (tehát olyan esetekben, amikor az összetétel eleve egybeíródik, nem csak a közös utótag miatt „ugrik össze”): „A képző- és ragszerű utótagokra is érvényes a szótagszámlálási szabály, azaz összetételi utótagként kezeljük őket ebben a vonatkozásban. Elsősorban a -szerű és a -féle, valamint a -ság/-ség képzővel továbbképzett alakokban realizálható: programjavaslat-szerűség, nyereményjáték-féleség, kutyamenhely-szerűség, macskakarmolás-szerű, teljesítménytúra-szerű, tanszékvezető-féle stb.” (OH. 130.)

Ádám ✉ 2010. április 16., 01:38 (CEST)

Ha már halcsaládok

A Bölcsőszájú halfélék-et átneveztem Bölcsőszájúhal-félék névre – ez gyakorlatilag biztosnak tűnt a fentiek alapján. Azt viszont nemigen látom be, hogy a Csövescsőrű-félék nevébe miért kell kötőjel: akkor kell, ha a csöves csőrű mint halnév alapesetben különíródna, és csak a félék miatt vonódik össze. Halnévként viszont sokkal inkább egybeírnám, s mivel 6 szótag alatt vagyunk, a Csövescsőrűféléket is egybeírnám. Van valakinek ellenvetése? Ádám ✉ 2010. április 16., 01:59 (CEST)

Ez nagyon szép, csak biztos vagy-e benne, hogy az állati nevezéktanra is így áll? Bennó^fogadó 2010. április 16., 10:57 (CEST)

Amennyire én láttam, eddig így alkalmazták az érintett cikkek szakértő szerkesztői, vö. Kategória:Halcsaládok, Kategória:Halrendek. Ádám ✉ 2010. április 16., 11:04 (CEST)

Átnéztem a halrendeket, és ott csak elenyésző számú (két) szabálytalan(nak tűnő) névre bukkantam: Lepényhal-alakúak, Makrahal-alakúak (szintén nem kellene kötőjel). A halcsaládok közt az alábbiak tűnnek problémásnak: Algaevő pontyfélék, Elevenszülő fogaspontyfélék, Fűrészfogú sügérfélék, Mélytengeri viperahalfélék, Tengeri angolnafélék, Valódi rájafélék, Valódi tokfélék (ezeket a mozgószabály szerint kéne írni, tehát Algaevőponty-félék stb.), valamint az említett Csövescsőrű-félék mellett a Skorpióhal-félék írásmódja is kétséges (egybeírhatók). Ádám ✉ 2010. április 16., 12:38 (CEST)

Mindenesetre a makra- és lepényhal-alakúak sztem kötőjelesek. Hét szótagúak. L András^→ 2010. április 17., 18:14 (CEST)

A többes szám jele nem számít bele a szótagszámba. Ádám ✉ 2010. április 18., 14:13 (CEST)