Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív120

Gondolatok a nevezetesség kritériumaihoz

"A nevezetességet független forrásokban mérjük, nem kiadott könyvek számában." Ez a míves argumentum a Szabó Benő cikk törlési vitája során merült fel ismét.

Lehet, hogy tetszetős ez a légből kapott szabály, ám a lexikon érdekeit szolgáló szabály - véleményem szerint - az lenne, hogy az a nevezetes, aki vagy ami valamiről olyan nevezetes, hogy egy lexikonban szerepeljen.

Tehát a nevezetesség hiányát mint az információ radikális kiirtását csak akkor helyes alkalmazni, ha tényleg nem nevezetes valaki/valami valami konkrét dologról.

Ez nem jelenti azt, hogy minden nevezetesnek számító tény/személy önálló szócikket érdemelne. Sőt. Többször igyekeztem bemutatni ezt a gyakorlatban. Ha valaki vagy valami csak egy-két konkrétum miatt nevezetes, akkor kizárólag abban a szócikkben érdemes megemlíteni, amihez a nevezetessége kapcsolódik.

Egy példa: Szepesi György Hübel Mátyás" kollégája" csak egyetlen dologról nevezetes számomra. Arról, hogy Szepesi így emlegette őt a rádióközvetítések során. És ez nem jelenti önmagában, hogy Hübel Mátyásról önálló szócikkre lenne szükség. Azt viszont jelenti, hogy adatgyilkosság lenne a nevezetesség hiányára hivatkozva eltüntetni e névre való minden hivatkozást a Wikipédiából.

Régóta csodálkozom a Szinyei életrajzoknál is azon, hogy százával indulnak törlési megbeszélések ahelyett, hogy egy vagy több ABC-s táblázatba foglalva készülne egy Szinyei-lista - a a nevezetesség határát alulról súroló szerzők nevéről és az írótól eltérő foglalkozásáról, a művek címéről, kiadási helyéről és idejéről. Gyakran magában a Szinyei-cikkben sincs több nevezetességet megalapozó adat.

Tehát a nevezetességet nem úgy kellene mérni, hogy "nevezetes = legyen róla önálló cikk avagy nem nevezetes = tehát töröljük ki még a nyomát is."

Mit gondoltok erről? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Linkoman (vitalap | szerkesztései)

Nem új ötlet:

Persze sok munkával jár. – Hkoala 2016. július 1., 17:35 (CEST)

Nagyjából azt gondolom, amit Linkoman. Ha mereven ragaszkodunk egy szabályhoz, olykor elmegyünk az élet mellett. Lehet, hogy egy grafikusról, iparművészről nem ír megbízható internetes forrás egy szót sem. Lehet, hogy egy naponta háromszor a képernyőn megjelenő arcról nincs szöveg. Lehet, hogy egy 99 film főcímén szereplő vágót, hangmérnököt soha nem emlegettek. De lehet, hogy ezek nem akárkik, vagyis lexikoncikkre méltók. Annyira biztosan, mint mindenféle bóvli-, bulvár-, stb. negyedórás hírességek, vagy ostoba, bár agyonnézett rajzfilmsorozatok. OsvátA ^Palackposta 2016. július 1., 17:48 (CEST)

megjegyzés A papíralapú lexikonok egyre ritkábban jelennek meg (és egy idő után természetesen elavulnak, hiszen nem frissülnek). Az internetes oldalak - néha a webes adatbankok is - egy idő után eltűnnek, átalakulnak. Akiről az egyik nap még 5-6 információforrás is létezik, lehet, hogy egy idő után egy sem lesz elérhető róla. – Jávori István ^{Itt a vita} 2016. július 1., 18:10 (CEST)

A magyar és nemzetközi ki kicsodákkal is 2009 után felhagytak.

Sok esetben csak akkor írnak valakiről részletesen, ha meghal. Más esetben szűkszavúan, de pl. kiemelve, hogy fontos szereplője volt a tudományos újságírásnak (pl. Juhari Zsuzsa esetében). Most várjuk meg egy-egy személy halálát, hogy azt mondhassuk rá, most már nevezetes, mert részletes nekrológ jelent meg X-ról? Apród ^vita 2016. július 1., 18:44 (CEST)

Én egyetértek Linkomannal. Már régen meg kellett volna csinálni, hogy ezeket a teljes tartalmukkal együtt listába tesszük és a nevek megmaradnak átirányításnak. Nem kell megfosztani sem magunkat, sem az olvasóinkat semmilyen információtól, még ha az csak töredék is, és Szinnyein kívül sehol nincs. Sőt akkor még inkább. Ezen nem változtat az sem, hogy Szinnyei néha téved. Ha ilyen kiderül, mindig van korrekcióra lehetőség, a „felelősség” pedig a megjelölt forrásé. – LA^pankuš 2016. július 1., 18:50 (CEST)

Egyetértek a felvetéssel, olyan feltételekkel dolgozhatunk mi is, mint egy nyomtatott lexikon, márpedig egy lexikoncikk gyakran az első mélyebb feldolgozása az illető életének. Ideje lenne a wikipédiabeli nevezetességfogalmat hozzáigazítani a való élet hasonló fogalmához.

Ha be akarjuk mutatni, hogy a való világban nevezetes az illető és ezért a Wikipédiába való, olyankor nem csak az kétségtelen eset a számomra, amikor valakinek az életét már feldolgozták, hanem az is, ha a műveit sokfelől, komolyan vehető helyekről hivatkozzák.

Ami az önálló cikket illeti: két dolog, hogy valaki érdemes-e önálló Wikipédia-cikkre, vagy hogy van-e annyi anyagunk, amiből telik is rá.

Ha az életrajról való információ kevéske, akkor jól tudjuk prezentálni az olyan listacikkekben, mint amilyeneket Hkoala belinkelt. Ezekben az egyes személyekre vonatkozó bekezdésekre önálló átirányítás is mutat, így közvetlenül hivatkozhatóak más cikkekből (a hivatkozás zöld lesz, de ez nem baj).

--Karmela posta 2016. július 2., 11:36 (CEST)

Nem kellene a kritériumok közé belevenni valahogyan, hogy Magyarországon legyen nevezetes? Nem biztos, hogy pl. a dél-koreai tévében játszott filmsorozatok nálunk is érdekesek, pláne, ha nincsenek még angolra sem szinkronizálva. Vagy mondjuk a Feröer-szigetek, amiről annyi szócikk van.

A nevezetesség kritériumai között már most is ott van, hogy tartósan legyen nevezetes a személy/dolog. Ebből számomra az következnék, hogy az n-ed osztályú futballisták, a helyi önkormányzatok tagjai, jelenleg népszerű énekesek és együttesek nem lennének ide valók. (Szerintem a polgármesterek már igen.) Gyimhu ^vita 2016. július 2., 20:06 (CEST)

Hálás vagyok Gyimhunak, amiért segít rávilágítani arra, hogy mitől olyan zseniális és megkerülhetetlen a nevezetességi irányelvünk. Gyimhu szerint fontos kritérium lenne az, hogy a Wikipédiába olyan dolgok kerüljenek be, amelyek Magyarországon nevezetesek; nekem ez innen Washingtonból nézve nem olyan fontos, én inkább azt szeretném, ha a huwiki kevésbé provinciális, inkább globális enciklopédia lenne. Szerinte érdemtelenek a Wikipédiás megjelenítésre a dél-koreai szappanoperák; Teemeah szerint nincs ennél izgalmasabb téma. Szerinte a Feröer-szigetek jelentéktelenek; Antissimót láthatólag lebilincseli ez az apró szigetvilág. Szerinte túlzott hangsúlyt kapnak az „n-ed osztályú” labdarúgók; Csurla alighanem másképp gondolja. Szerinte a polgármesterek már említést érdemelnek; nekem abszolút érdektelen például Mészáros Károly áporkai polgármester.

Mármost ezen a ponton véget nem érő vitába kezdhetnénk a doramák kulturális jelentőségéről; arról hogy a feröeri emberek ugyanúgy megérdemlik a létük megörökítését, mint a britek vagy a franciák; vagy éppen a legnépszerűbb magyarországi sport művelői iránti közérdeklődésről. De szerencsére nincs erre szükség, mert azt, hogy kiről lehet cikk a magyar Wikipédiában, eldönti helyettünk egy viszonylag egyszerűen ellenőrizhető és viszonylag objektív kritérium: arról szólhat nálunk cikk, akiről-amiről több olyan megbízható forrás írt részletesen, amelyeknek amúgy nem volt muszáj írnia a témáról, sőt nem is fűződött ehhez önös érdeke.

Ráadásul a nevezetességi követelményünk bónuszként megszabadít bennünket attól a téves koncepciótól, hogy a Wikipédiának feladata a jókat szócikkel jutalmazni, a rosszakat/érdemteleneket pedig feledésre ítélni. Valójában a Wikipédiának ilyen feladata nincsen; a Wikipédia arról tartalmaz cikket, ami-aki a nevezetességi kritériumnak megfelel, és amúgy valamelyik szerkesztőt érdekel, és arról nem tartalmaz cikket, ami-aki ezekből valamelyiknek nem felel meg.

Ezért én az utolsó töltényig harcolni fogok minden olyan ármány ellen amely a nevezetesség jelenleg érvényes, zseniális és megkerülhetetlen elvét le próbálja darálni, és helyette valamilyen szubjektív, populista, érzelmeken és egyéni preferenciákon alapuló kritérium-zagyvalékot próbál bevezetni.

A nevezetességi szabályunk alól megfogalmazhatunk kivételeket: a "sokan hivatkoztak rá" akár használható kivétel is lehet, de arról szó sem lehet, hogy a jelenlegi alapelvünket a kukába dobjuk. Malatinszky ^vita 2016. július 3., 03:49 (CEST)

Én azért rávilágítanék arra is, hogy a nevezetességi irányelv csak egy szükséges rossz. Egyetlen célja van, hogy a saját magukról és egyéb ismeretlenekről írt cikkek ezreit kivédje. Nem az a célja, hogy az információt korlátozza érdekes, ritka, kevéssé ismert dolgokról. Emellett egy nevezetességi irányelv sose lesz jó. Én például biztos vagyok benne, hogy bármelyik szinnyeis ember enciklopédikusabb téma Szalacsinál, akit viszont törlési megbeszélésen se lehetett kiirtani. – LA^pankuš 2016. július 3., 08:45 (CEST)

Kötve hiszem, hogy bármiféle enciklopédikusságot tudnál tulajdonítani például May Ferencz kereskedőnek, akit Szinnyei azért örökített meg, mert „Verzeichniss der vorzüglichsten Gemüse-, Garten-, Feld-, Futter-, Kräuter-, Wald- und Blumen-Saamen, dann Holländischen Blumenzwiebeln, Obstbäume und Gewächse” (A legelőnyösebb zöldség-, kertinövény-, mezeinövény- takarmány-, fűszernövény-, vad- és virágmagvak, valamint holland virághagymák, gyümölcsfák és dugványok jegyzéke) címmel termékkatalógust jelentetett meg német nyelven. De szerencsére nincs is szükség erre: nem a te véleményed és nem is az én véleményem dönti el, hogy Szalacsi és May közül melyik kerül be a Wikipédiába és melyik nem. Ehelyett van egy viszonylag egyszerűen ellenőrizhető és viszonylag objektív kritériumunk, amelynek Szalacsi vitathatatlanul megfelel, May meg vitathatatlanul nem felel meg. A nevezetességi kritérium nélkül vitatkozhatnánk napestig arról, hogy Szalacsi kultúrszemét-e, meg hogy May jelentősebb figura-e az eheti Tesco-szórólap szerzőjénél, így meg néhány perc alatt eldönthetjük, hogy melyikük teljesíti a nevezetességi kritériumot és melyikük nem, aztán továbbléphetünk és írhatjuk a cikkeinket a sumér agyagtáblákról meg a kanadai zeneszerzőkről. Malatinszky ^vita 2016. július 4., 16:00 (CEST)

Azt jól vetted észre, hogy magam nem foglalkozom Szinnyeivel. Ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy az általa leírt személy nem közvetlenül a katalógusa, hanem a korabeli nemzetközi kereskedelem története szempontjából értékes adat. Semmiképp nem mondható értékes adatnak viszont Szalacsi. Ez az én véleményem. Egyébként de, mi döntjük el, hogy mi legyen az enciklopédiában, mert az irányelveinket is magunknak készítjük, a saját megbeszéléseink és szavazásaink alapján. – LA

^pankuš 2016. július 4., 16:25 (CEST)

Szalacsi vagy Kiszel Tünde vagy Fekete Pákó ugyanúgy lehet pl syociológiai, szociálpszichológiai kutatás tárgya, amivel a korabeli társadalmat, normákat le lehet írni (az is egy jelenség, hogy miért lehetnek ezek az emberek népszerűek, szociológusok ilyenekkel is foglalkoznak). Hogy mi értékes, meg hasznos, azt nem egy enciklopédia dönti el. Főképp nem egyes szerkesztők saját értékítélete alapján kéne enciklopédiát írni. A saját magán blogodban megteheted, hogy nem foglalkozol Szalacsival, mert szerinted értéktelen. Másnak meg más értéktelen. Egyes amerikaiaknak a földrajz mint cakkompakk tárgy értéktelen. Észak-Koreában a nyugati civilizáció értéktelen. Nem hiszem hogy egyéni értékrendek alapján kéne szócikket írnunk. Pont, hogy objektív szabályokra van szükség, és a minimum két független forrás, ami behatóan foglalkozik a cikk tárgyával éppen elég objektív. Mindig lesznek olyasmik, amelyeknél rezeg a léc, vagy nehezebb megállapítani, de azért a születő szócikkek 98%-kára tökéletesen rá lehet húzni a WP:N objektív szabályait. Xia ^Üzenő 2016. július 5., 13:01 (CEST)

Magyar nyelvű enciklopédia vagyunk, nem magyar témájú enciklopédia. Engem meg Gyimhu huszmilliomodik népdalai nem érdekelnek. És? Ha van független forrás rá több, akkor legyen, ha neki ez a kedvenc témája. Jó hogy nem már akkor semmiről ne lehessen írni, ami Magyarországon kívül történik és nincs rá magyar nyelvű forrás, nem? Ennyire szűk látókörűnek nem kéne lenni. Ez nem egy papíralapú enciklopédia, hanem internetes. Korlátlan felülete van, és nem Gyimhu szerktársnak kell megírnia a koreai szappanoperákat, szóval nem értem a hőzöngést. Xia ^Üzenő 2016. július 4., 15:25 (CEST)

Egyébként Malatinszky+1, az öt pillér egyike az objktivitás, és ennek elkerülhetetlen feltétele az is, hogy a nevezetesség megállapítása is objektív legyen. Szerintem a Wikipédia nem állít fontossági sorrendet. (Egyébként meg az oldalak nézettségi statisztikái alapján az én szappanoperáim cikkeit többen olvassák mint Gyimhu népdalait. Szóval akkor kié a magyarokat jobban érdeklő téma? ). Xia ^Üzenő 2016. július 4., 15:31 (CEST)

Segítségkérés Pagony folyamatos zaklatása miatt

(Rosszul elhelyezett szakasz helyretétele. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2016. július 26., 02:08 (CEST))

Most már hosszabb idő óta szerkesztem az Új Művészet (Art Nouveau) nevű kulturtörténeti szócikket. Kezdetben a Szecesszió néven futó tákolmányt próbáltam szakszerűre gyűrni, melybe Pataki Mária-Burumbátor és folyamatosan Pagony beleavatkoztak, s még le is hordtak. Részemről a feltiekkel való reménytelen vitatkozást elkerülendő, újra indítottam a témát Nemzetközileg helyes címmel: Art Nouveau). Erre kiderült hogy e címet már belecseszték a szecesszió szócikkbe (amely az eredetinek csak egy helyi részterülete (képletesen: a mazsolába belegyömöszölték a mazsoláskuglófot !!!). Ezért harmadszor is újraindítottam a szócikket úgy, hogy eléje biggyesztettem a magyar megfelelőjét (hogy ne ütközzek velük): Új Művészet (Art Nouveau) formában. Erre elkezdte ez a szerencsétlen Pagony a gyötrést, hogy azt bele kell gyömöszölni a szecesszió szövegbe. Most legutóbb, ma - a szócikk feltöltésén dolgozva - vettem észre, hogy az egész szócikk eltűnt !!! A laptörténetben látom, hogy ismét Pagony munkálkodik. Én egyetlen kéréssel fordulok a Tisztelt Kocsmafal Közösséghez: Ezt az embert tüntessék el a szócikk közeléből, s hagyjanak dolgozni, hogy végre befejezhessem megfelelő néven, címmel és tartalommal (szerény mellékinformációként jelzem, a századvég művészete nekem szakmai kérdés, hiszen én voltam az, aki 1989-ben kutatási témaként a magyar anyag Európa-Tanácshoz történő juttatását szerveztem. Ha egy kicsit leeresztenék a gőzt, a források listában még a címet is megtalálhatnák. Magáról a szócikkről nem kell mentegetőznöm, annak mostani tervezett szerkezete mindezért beszél. Magamról pedig: ez a szócikkem a Bauhaus-nak a párja lenne, ha hagynák: azt rengetegen forgatják, s erre is várnak. 80 évesen már nincs időm hülyeségekkel vitatkozni, még életemben szeretném a mostanit befejezni. Köszönöm [[Kiss Tamás (építész) User:Kit36a^vitalap 2016. július 26., 02:00‎ (CEST)

[1]. – Pagony ^foxhole 2016. július 26., 02:14 (CEST)

Egyébként nem javaslati kocsmafalos téma. Akkor már inkább a Kocsmafal egyébre tartozik. Apród ^vita 2016. július 26., 22:37 (CEST)

Két azonos tartalmú lap

Sziasztokǃ

Rendezgetés közben találtam két azonos tartalmú lapot: Ciszterci kolostor (Pásztó) illetve, Pásztói ciszterci apátság. Az előbbinek vannak interwikis társai. Mi ilyenkor a teendő? – Rakás ^vita 2016. július 26., 16:32 (CEST)

A kettő szerintem nem ugyanaz. A Ciszterci kolostor (Pásztó) az épületről szól, míg a Pásztói ciszterci apátság az apátságról, mint a ciszterci rend egyik egységéről. Persze rendbe kellene rakni (pl. a műemlékem.hu forrás az elsőhöz illene, nem a másodikhoz), vagy akár össze is lehetne vonni őket. – Rlevente ^üzenet 2016. július 26., 16:42 (CEST)

megjegyzés - Érdemes lenne összevonni a két cikket, mert a témájuk olyan mértékben összefügg.--Linkoman ^vita 2016. július 26., 17:21 (CEST)

@Nemokap: talán megcsinálhatná, hisz egyiket ő hozta létre. A másik szerkesztő (@Civertan:) egy éve nem szerkesztett. Wikizoli ^vita 2016. július 26., 17:53 (CEST)

Kitettem rájuk az {{összevon}}^(?) sablont. A két infobox közül az apátság infoboxot vélem jobbnak. (Tartalmi különbség: egyik az intézményről, másik az épületről szól, de sok más hasonló szócikknél sincs szétválasztva, ezt a problémát a Nemzeti Színháznál sem oldottuk meg. Akela ^vita 2016. július 26., 18:38 (CEST)

Egyébként nem javaslati kocsmafalos téma. Akkor már inkább a Kocsmafal egyébre tartozik. Apród ^vita 2016. július 26., 22:38 (CEST)

@Apród: Nem igazán tudtam, hol tegyem fel a kérdésem. Leközelebb ott kérdezek ilyesmit. Rakás ^vita 2016. július 27., 08:15 (CEST)

Munkalehetőség

Kedves Kollégák, aki érez magában munkavágyat így augusztus első dekádjában, annak javaslom figyelmébe ezt az oldalt: Szerkesztő:Burumbátor/vitaredir egyért. A lapon azok a lapok és vitalapjaik szerepelnek, amelyek átnevezésre kerültek, de a két oldal között diszkrepancia van. Magyarul, az átnevezett lapot vagy nem követte a vitalapja, hanem megmaradt az eredeti nevén, vagy a vitalap feleslegessé vált, de nem került törlésre, vagy egyéb gazemberség érhető tetten. Ezt még Bean49 készítette, tehát nem mai csirke. Kellemes szórakozást! – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. augusztus 3., 09:19 (CEST)

kérdés @Burumbátor: Azok a vitalapok, amiken semmi érdemi tartalom nem áll (pl. csak annyi, hogy "bocs elrontottam, mindjárt átrakom" vagy "lécci írd már oda, hogy mi ez"), azok törölhetők/töröltethetők? – Sasuke88 ^vita 2016. augusztus 11., 00:08 (CEST)

@Sasuke88: Természetesen. Főleg, ha a tartalom már máshol van. Azokat a hozzászólásokat, amelyek bármilyen kapcsolatban vannak a cikk tartalmával, azokat inkább továbbítani kell az új oldalra. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. augusztus 11., 19:00 (CEST)

Mi a javasolt teendő olyan szerkesztői allapokkal, amelyeken szócikket szerkesztettek, de az már rég elkészült, át lett mozgatva vagy másolva a főnévtérbe, az allap meg csak ott pang, hosszú ideje? (Esetleg csak botos javítgatások, kékítések kerülnek rá). Érdemes-é felhívást rátenni, és 1-2 hét múlva törlésre jelölni, vagy ez nem illendő? Akela ^vita 2016. augusztus 11., 19:20 (CEST)

Erről megoszlanak a vélemények. Szerintem enni nem kér, a szerzője meg csak tudja, miért nem jelölte törlésre. A legegyszerűbb megkérdezni a szerzőt a vitalapján, vagy ha inaktív, akkor e-mailben. Mindenesetre ha az én allapjaimat törölgetné valaki öntevékenyen, morcos lennék. Mondok egy példát: ha valaki allapon szerkeszt cikket, és készen teszi ki a cikknévtérbe, akkor az allap őrzi a történetét, hogy mennyit dolgozott rajta, és ez megjelenik a szerkesztésszámlálókban is. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. augusztus 11., 19:32 (CEST)

Ez járható útnak tűnik. Köszönöm. Akela ^vita 2016. augusztus 11., 19:54 (CEST)

Szerkesztő:II. József allapjait ismerjük, csilliárd ilyen van. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. augusztus 11., 20:03 (CEST)

Ha nem az allap átnevezésével helyezte az illető a cikket a főnévtérbe, hanem csak copy-paste-elt, akkor a laptörténetek összedolgozása mindenképp szükséges az allap törlése előtt. – Sasuke88

^vita 2016. augusztus 11., 20:18 (CEST)

Néhány felesleges vitalapot felsablonoztam azonnali törlésre, de úgy tűnik ez a munka inkább adminfeladat: laptörténetek összefésülése, törlések. – Sasuke88 ^vita 2016. augusztus 11., 20:18 (CEST)

Való igaz, hogy a rendrakás egyes lépéseit csak admin jogosultsággal lehet végrehajtani. Azonban a feladat jelzése már nagyon fontos lépés, az adminok nem nézegetnek ilyen részletességig vitalapokat/lapokat, tehát már a jelzés is fontos lépés a rendrakás sziszifuszi terhében. Van olyan elem is abban a hosszú sorban, amit egyszerűen csak ki lehet venni belőle, mert semmi intézkedést nem igényel; bárki szerkesztheti az allapomat. Én magam köszönök minden mozzanatot, ami annak a listának a csökkentésére irányul. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. augusztus 11., 20:29 (CEST)

Javaslat inaktív járőrök jogosultságának visszavonására

Tudom, hogy vitát generálhat az alábbi felvetésem, ezért már az elején szeretném hangsúlyosan kijelenteni, hogy a felvetésem senkinek a személye ellen nem szól, egyedül a rendezettség és áttekinthetőség érdekében jártam utána ezeknek a dolgoknak. A magyar wikipédián pillanatnyilag 156 szerkesztőnek van járőr jogosultsága. Amióta bevezettük a jelölt lapváltozatokat, a járőrök feladata, hogy a jelöletlen szerkesztéseket megtekintsék, ellenőrizzék, jóváhagyják vagy visszavonják. Rengeteg hibás, téves vagy vandál szerkesztést sikerült már ezzel a módszerrel kiszűrni, úgy gondolom, hogy ez a rendszer összességében nagyon hasznos a pontos információk közlése érdekében. Sajnálatos azonban, hogy nagyon kevesen végzik el ezt az ellenőrzési munkát, így fordul elő, hogy időről időre több ezer szócikk várakozik az ezt összesítő listákon.

A járőr jogosultság az én elképzelésem szerint egy feladatra való megbízás, nem pedig kitüntetés. Ezt azért gondolom nagyon fontos különbségnek, mert amikor a járőr jogosultságok visszavételéről indítok megbeszélést, akkor egyetlen, korábban aktív járőr munkáját sem szeretném ezzel minősíteni. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megérdemelten kapta meg a jogosultságot, és abban is biztos vagyok, hogy amennyiben az inaktív szerkesztők újra aktívak lennének, jó járőrmunkát tudnának végezni.

Járőrök visszahívásáról vagy a járőrjogosultság elvételéről külön nem szól ugyan az irányelv, de annak bevezetőjében az rögzítve van, hogy „a jogosultság addig tart, amíg valaki járőrözik, ha ezt a tevékenységét befejezi, a jogosultságra sem lesz tovább szüksége”. Az adminisztrátorok esetében az irányelv szerint „az az adminisztrátor, aki 6 hónapon át folyamatosan semmilyen adminisztrátori tevékenységet nem végzett, és ugyanakkor az utolsó 1 év alatt az adminszerkesztéseinek száma a tízet nem haladja meg, adminisztrátori jogosultságát elveszti”. A járőrök esetében tehát nincs kimondva ez a fajta automatizmus, így a közösségnek konszenzusra kell jutnia abban a kérdésben, hogy a tartósan inaktív járőrök jogosultsága elvehető-e vagy megtartandó.

Az én javaslatom az, hogy az ilyen szerkesztőtől vegyük el a járőr meghatalmazást, ezzel legyen sokkal tisztább a kép arról, kik azok a szerkesztők, akikre valóban lehet számítani járőrként. Egyrészt ha egy szerkesztő járőr segítségét kérné, a járőrök listájából pillanatnyilag jó eséllyel bök véletlenül olyan szerkesztőre, aki egyáltalán nem is aktív, másrészt a járőrök közössége is jobban átláthatja, kik alkotják, kikre számíthatnak ők maguk.

A tényleges járőri munka egy része sajnos nehezen észrevehető. A jelöletlen lapváltozatok megjelölését nem mutatja a Friss változtatások, nem jelennek meg egy szerkesztő Közreműködéseinek oldalán sem. Az alábbi listában tehát nem is azokat a járőrjogosultsággal rendelkező szerkesztőket sorolom fel, akik nem végeznek rendszeres járőri munkát, hanem csak azokat, akik szerkesztői tevékenységükben is alig vagy egyáltalán nem aktívak az utóbbi időben. Azt is fontosnak gondolom hangsúlyozni, hogy amennyiben egy szerkesztő később újra aktív lesz, bármikor és gyorsan megkaphatja újra a járőri jogosultságot.

A járőrök aktivitásánál azt a szempontot figyeltem, hogy ha egy szerkesztőnek az elmúlt egy éven belül nincs összesen ötven szerkesztése, akkor nem tekinthető aktívnak, feltételezhető, hogy nagyon kevés időt tölt a Wikipédián, így a járőri munkáját sem tudja ellátni. A jelenlegi 156 járőr között 43 ilyen szerkesztő van.

Inaktív járőrök

Járőr	Közreműködései	Aktivitás
Szerkesztő:BotlikBB	közreműködései	2014 áprilisa, bő két éve nincs szerkesztése, teljesen inaktív.
Szerkesztő:Buda	közreműködései	Az elmúlt évben 4 apró szerkesztése volt, 2012 augusztusa óta volt 50, többnyire apró szerkesztése.
Szerkesztő:Composer	közreműködései	2 éve inaktív, azóta összesen 20 szerkesztése volt, idén szócikk névtérben 1 forrás hozzáadás.
Szerkesztő:Csaszar.viktor	közreműködései	Az idei évben 1 apró szerkesztése volt, 2011 augusztusa óta nem aktív, azóta nincs 50 szerkesztése.
Szerkesztő:Deni42	közreműködései	2012 októbere óta összesen 3 apró szerkesztése van, 4 éve inaktív.
Szerkesztő:Dj	közreműködései	2014 októbere óta inaktív, idén 1 szerkesztése van, egy vitalapi cikkértékelés.
Szerkesztő:Domokdr	közreműködései	2013 októbere óta nem aktív, szűk három év alatt azóta 20 szerkesztés, idén 1 apró.
Szerkesztő:Dunee	közreműködései	2 éve, 2014 augusztus 8-a óta inaktív, utána 5 vitalap szerkesztése volt, azok is egy évnél régebben.
Szerkesztő:Eino81	közreműködései	Legutóbb csak a szerkesztői lapját rendezte, nagyon ritkán és keveset van jelen, a legutóbbi 50 szerkesztése két és fél év alatt jött össze (és ennek a fele is szerkesztői lap vagy szerkesztői vitalap volt), régóta nem aktív.
Szerkesztő:eLVe	közreműködései	2014 májusáig volt aktív, majd 2014 szeptemberében Wikipédia-névtérben volt pár szerkesztése, 2 éve teljesen inaktív.
Szerkesztő:Emailmumus	közreműködései	2014 október eleje óta nincs szerkesztése, csaknem két éve teljesen inaktív.
Szerkesztő:Ercsaba74	közreműködései	2014 márciusában szakad meg a szerkesztések sorozata, bő két éve inaktív.
Szerkesztő:FirstTBull	közreműködései	2012 nyaráig volt igazán aktív szerkesztő, azóta ritkán tűnik fel, a legutóbbi 50 szerkesztése bő három év alatt született meg.
Szerkesztő:Glanthor Reviol	közreműködései	2012 októberéig volt aktív szerkesztő, azóta négy év alatt összesen 30 szerkesztése volt, ő is inaktív.
Szerkesztő:Gothika	közreműködései	Igazán rendszeres szerkesztői munkája 2011 januárjáig volt, azóta néha szerkeszt, neki is két és fél év kellett a legutóbbi 50 szerkesztéséhez, nem aktív.
Szerkesztő:HáeS	közreműködései	2014 márciusáig szerkesztett, azóta 2014 decemberében volt 1 apró szerkesztése.
Szerkesztő:Ithildraug	közreműködései	2013 októbere óta, tehát közel három év alatt összesen 22 szerkesztése volt (egy kivételével apró szerkesztések), ő sem aktív.
Szerkesztő:Jmagyar1993	közreműködései	2014 decemberében volt az utolsó szerkesztése, csaknem két éve teljesen inaktív.
Szerkesztő:Mami	közreműködései	2012 augusztusa óta nem aktív, összesen 12 szerkesztése volt 4 év alatt.
Szerkesztő:Morden	közreműködései	Bő három éve, 2013 júniusától inaktív, azóta összesen 7 szerkesztése volt, az utolsó 2015 januárjában, másfél éve. Inaktív szerkesztő.
Szerkesztő:Nikita	közreműködései	2011 szeptembere óta nem aktív, tehát csaknem öt éve. Azóta összesen 11 szerkesztése volt, abszolút inaktív szerkesztő.
Szerkesztő:Orion 8	közreműködései	Bár még többször jelen van, az elmúlt egy év alatt neki is csak 29 szerkesztése volt összesen, ezek egy jó része is törlési megbeszélésen. Ő sem aktív szerkesztő.
Szerkesztő:Pakos	közreműködései	2011 októberéig volt aktív, az azóta eltelt csaknem öt év alatt 13 szerkesztése volt, szócikk névtérben 2013 márciusa óta 0. Inaktív.
Szerkesztő:Pala	közreműködései	2014 februárja óta, két és fél év alatt volt 7 apró szerkesztése, inaktív.
Szerkesztő:Peti610	közreműködései	2015 januárjáig szerkesztett, jó másfél éve nincs szerkesztése, teljesen inaktív.
Szerkesztő:Ramirez	közreműködései	2011 őszéig volt több-kevésbé rendszeres szerkesztő, azóta 7 szerkesztése volt, a legutóbbi 2014 novemberében, teljesen inaktív.
Szerkesztő:Ryca	közreműködései	2014 őszéig volt rendszeres szerkesztő, azóta 13 szerkesztése volt, a legutóbbi 2014 augusztusában, egy éve, ő is inaktív.
Szerkesztő:Sanyi4	közreműködései	2014 augusztusáig folyamatos a szerkesztése, utána még decemberben van 1 db apró szerkesztés, tehát 2 éve teljesen inaktív ő is.
Szerkesztő:SirGazsi	közreműködései	2015 májusáig nagyjából folyamatosan szerkesztett, az azóta eltelt csaknem másfél év alatt már összesen csak 9 db szerkesztése van, inaktív.
Szerkesztő:Stewe	közreműködései	2015 április végétől alig szerkeszt, a másfél év alatt történt 17 szerkesztéséből összesen 3 volt szócikk névtérben.
Szerkesztő:Szabi237	közreműködései	Ő is 2015 áprilisáig volt rendszeres szerkesztő, azóta a másfél év alatt 13 szerkesztése volt, nem aktív.
Szerkesztő:Szasza	közreműködései	Legutóbbi 50 szerkesztése három és fél év alatt gyűlt össze, 2013 májusa óta csak alkalmanként szerkeszt, akkor is keveset.
Szerkesztő:Taurus1047.5	közreműködései	2014 áprilisa óta egyáltalán nincs szerkesztése, de a legutóbbi 50 szerkesztése is 2011 decembere óta jött össze, teljesen inaktív.
Szerkesztő:Tdombos	közreműködései	Bár jelenleg is szerkeszt időnként, de nincs folyamatosan jelen, neki sem volt egy év alatt összesen 50 szerkesztése. (39 volt)
Szerkesztő:TheEalma	közreműködései	2013 novemberéig folyamatosan szerkesztett, utána még 14 szerkesztése volt, a legutóbbi 2015 májusában.
Szerkesztő:Tkarcsi	közreműködései	2013 februárja óta csak alkalmanként szerkesztett, a legutóbbi 50 szerkesztése három és fél év alatt gyűlt össze, 2015 márciusa óta nem szerkesztett.
Szerkesztő:Tobi	közreműködései	Ő is szerkeszt most is, de nagyon ritkán, az elmúlt egy év alatt 26 szerkesztése volt, már nem aktív úgy, mint amikor járőrként szerkesztett.
Szerkesztő:Tricsa	közreműködései	Az utolsó 50 szerkesztése több mint 6 év alatt gyűlt össze, 2010 júliusa után már alig szerkesztett, teljesen inaktív.
Szerkesztő:Tomeczek	közreműködései	Bár az elmúlt hónapokban kissé újra aktív lett, de 2013 májusa óta alig szerkesztett, a legutóbbi 50 szerkesztése azóta számoltatik.
Szerkesztő:Vénróka	közreműködései	2014 szeptembere után még tavaly áprilisban szerkesztett egy keveset, de azóta teljesen inaktív.
Szerkesztő:W9871	közreműködései	2012 júniusa után már csak pár szerkesztése van, 2014 augusztusa óta 1 db apró. Teljesen inaktív ő is.
Szerkesztő:Wojnarovits	közreműködései	Nagyon ritkán szerkeszt, neki is másfél év alatt gyűlt össze a legutóbbi 50 szerkesztése, nem aktív.

Abban is biztos vagyok, hogy ha egy korábbi járőr újra aktív szerkesztőként kérné ismét a járőri jogosultságot, azt hamar megkapná, hiszen korábban már bizonyíthatta azt, jól tud vele élni.

A fentiek alapján tehát azt javasolom, hogy - akár a táblázatban szereplő 43 szerkesztő esetében, akár más szempontok figyelembe vételével egy másik összesítés alapján - az inaktív járőrök jogosultságát vonjuk vissza, a járőrök listáján így a valóban aktív szerkesztők maradjanak. Nl ^vita 2016. augusztus 10., 09:48 (CEST)

Hozzászólások

Szerintem ezt már kismilliószor megtárgyaltuk. A járőrbit nem kér enni. ellenzem Xia ^Üzenő 2016. augusztus 10., 10:18 (CEST)

Habár a fentiek átgondoltak, és mélyen megfontolandók, én mégis ellenzem. Nagyon egyszerű, könnyen és hétköznapian megfogalmazható éervem van erre: ha a (ki tudja miért ritkán benéző) járőr mégis beugrik és járőröz egyet, szinte biztos, hogy a távolléte alatt sem hülyült meg. Ugyanolyan lelkiismeretesen teszi meg, amiért visszanézett, mint azelött. OsvátA ^Palackposta 2016. augusztus 10., 10:28 (CEST)

Már megbocsássatok, de ez pótcselekvés. Attól, hogy figyeljük mások aktivitását, még egyetlen ellenőrzéssel sem lesz több.

Semmiféle alapja nincs annak, hogy bárki "inaktivitás" esetén elveszíthetné a járőrjogát. Miért zavar, hogy x elvileg járőr? Engem biztosan nem.

Csakhogy a javaslat tipikusan az aktívak hatalmát akarja megszerezni és biztosítani az inaktívak felett - üzenjünk az inaktívaknak, hogy nincs itt a helyetek?

A Wikipédián semmiféle "munkakötelezettsége" nincs senkinek. Nemrégiben azt javasoltam, hogy szervezzünk ügyeleti szolgálatot a friss változások figyelésére - semmiféle kedvező reakció nem született erre, sőt, valaki kifogásolta, hogy ez kötelező jellegű lenne. NEM. Az önkéntes kötelezettségvállalás nem kényszer, hanem etikai kérdés.

És ilyen látványos "tisztogatásokkal" aligha lesz kevesebb az ellenőrzendő szócikkek száma.--Linkoman ^vita 2016. augusztus 10., 10:40 (CEST)

Ellenzem! Ennyi erővel a megerősített szerkesztési jogot is megvonhatnánk a nagyon inaktív szerkesztőktől, mondván, ha nem szerkeszt, akkor úgysincs szüksége a megerősített szerkesztői jogra, ha meg szerkeszteni akar, akkor meg csak kérnie kell, mert egyszer már megbíztunk benne annyira, hogy megkapja. Tovább menve, akár még szerkesztési jogaikat is felfüggeszthetnénk, hiszen úgysem szerkeszt, minek tudnia szerkeszteni? Ha meg vissza akar térni szerkeszteni, akkor meg kuncsorogjon érte a szabadon hagyott vitalapján. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2016. augusztus 10., 11:23 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Szerintem eleve hibás a kiindulás, amelyre az érvelést építetted. A Wikipédia:Friss változtatások járőrözése ugyanis semmilyen szempontból nem irányelv, csak egy segítségoldal. Ami a bevezetőjében van, az lehet akár egy régebbi álláspont, lehet esetleges, vagy lehet egy megközelítési mód. Én inkább úgy fogom fel, hogy a járőrség egy szint, amit a tevékenysége közben elér az ember, és akkor szoktuk visszavonni, ha úgy tűnik, hogy mégis ez alatt a szint alatt van. Aki egy ideje nem járt erre, az nem veszíti el a képességét a járőrözésre. OsvátA és Linkoman véleményét osztom. Olyan dolgot javasoltál, amiből egyszerűen senkinek semmi haszna. Mi értelme, hogy Vénrókát, aki Karmela zoknibábja (egy kattintással látható, hogy mire való, de ezek szerint nem kattintottál) megfosszuk a bitjétől? Karmela egy internetkávézóban nem képes ugyanolyan döntést hozni, mint odahaza? Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. augusztus 10., 11:29 (CEST)

Előző vita a témában: Wikipédia:Bürokraták üzenőfala/Visszavonás/Archív2015#43 inaktív járőr bittelenítésének kérelme (2015. július)

ellenzem a járőrjogosultság elvételét a fenti hozzászólókkal azonos érvekkel. Az egyedüli reális probléma, hogy nem látjuk az aktív járőrök számát és kilétét; ezen viszont lehet segíteni egy listával, amit a járőrök üzenőfalára tennénk ki. – Hkoala 2016. augusztus 10., 12:44 (CEST)

ellenzem A megvonásnak haszna semmi, hátránya akár jelentős is lehet. – LA^pankuš 2016. augusztus 10., 12:48 (CEST)

Ellene és mellette is szólnak érvek. A járőrjogosultság visszavonása mellett szól, hogy - ahogy Hkoala mondta - nem látni az aktív járőrök számát és kilétét. Viszont elmondta, hogy ezen lehet segíteni egy listával (hogyan frissülne viszont a lista?), amit a járőrök üzenőfalára tesznek ki.

Ellene szól viszont, hogy a visszavont járőrjogtól mennyivel leszűnk informatívabbak? Én ugyanis úgy gondolom, hogy háromféle járőr létezik: 1. Aki évekig nem ér rá vagy egyszerűen évekig erőt gyűjt a visszatéréshez 2. Akire az év bizonyos időszakaiban abszolute nem tud vagy nem szeretne járőrködni (téli-nyári nyaralás, vizsgaidőszak stb.) és ha rákérdeznénk, némelyikük talán meg is tudni azokat az időszakokat - hónapok vagy évszakok szerint - amikor abszolute nincs itt. 3. Akinek nincsenek évbeli periódusai, ami miatt fel tudná függeszteni a járőrségét.

Éppen ezért szerintem egy másik dologra volna szükség. Olyan userboxokra vagy sablonokra, amik ilyeneket tartalmaznak:

Ez a járőr egész évben ráér
Ez a járőr nem ér rá télen
Ez a járőr nem ér rá nyáron
Ez a járőr nem ér rá tavasszal
Ez a járőr nem ér rá ősszel
Ez a járőr nagyon ritkán ér rá.

Aztán a szerkesztő kitenné ezt a szerkesztőlapjára, aztán ha változik a helyzet, lecseréli a sablonokat vagy userboxokat egy másik sablonra vagy userboxra vagy a nagy semmire. Apród ^vita 2016. augusztus 10., 13:18 (CEST)

Ennek sok értelme nincs. Naponta változik az élet. Terhes leszek, fáj a fogam, éjjel-nappal dolgozom, vérig sértődtem, meghaltam, már az internet előfizetésre sincs pénzem, tele van a hócipőm az egésszel..., egyszerűen meguntam. Hogy csak néhány példát említsek. Az userboxok meg ottmaradnak örök félrevezetésül. OsvátA ^Palackposta 2016. augusztus 10., 13:26 (CEST)

Ha valakinek nagyon szükséges látnia az aktív járőrök listáját, akkor alkossa meg az aktívság definícióját. Biztos vagyok benne, hogy sablonokkal ezt elég alacsony hatásfokkal lehet lefedni. Aki egyszer csak eltűnik, az nem fog visszajönni azért, hogy sablont cseréljen, csak eltűnik. Ha van definíció, akkor esetleg lehet olyan botot írni, amelyik időnként frissít egy listát ennek alapján. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. augusztus 10., 14:14 (CEST)

Egy ötlet: inaktív az a járőr, akinek két éve egyáltalán nem volt sem szerkesztése, sem ellenőrzése. Ők feltehetően teljesen abbahagyták a wikit. Ha valaki fenn akarja tartani a jogát, az mondjuk évente be tud nézni. Ez azért nem olyan fárasztó. Ennyi idő után egyébként sem könnyű belerázódni a sok változás miatt.

Jogot meg azért nem szeretünk ok nélkül fenntartani, mert kiderülhet a jelszó, és a járőrbit elég erős jog. Gyimhu ^vita 2016. augusztus 10., 14:37 (CEST)

És az elmúlt 10-enX év alatt ez a probléma mennyiszer is jelentkezett? Pontos kimutatást kérek róla, alátámasztó bizonyítással arra vonatkozólag, hogy ez egy ennyire reális veszélyt jelent. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2016. augusztus 10., 16:21 (CEST)

Pedig ez egy valid érv, az első a korlátozás mellett. Nem kell megvárni, amíg megtörténik, ez informatikai biztonsági elv. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. augusztus 10., 18:37 (CEST)

Szerintem nem valós, illetve nem reális veszély, hogy valaki azért szerzi meg egy járőr jelszavát, hogy hülyeségeket tehessen ellenőrzötté. Másra meg úgyse jó, más tevékenyésget kiszúr a többi járőr. Milyen előnye származhatna bárkinek ebből? – LA

^pankuš 2016. augusztus 10., 22:37 (CEST)

Pontosan! Ha valaki megszerzi egy járőr jelszavát is akár, akkor nem visszaélő ellenőrizgetésre fogja használni az azonosítót, hanem vandálkodásra és/vagy másokkal való személyeskedésre. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2016. augusztus 10., 23:29 (CEST)

ellenzem Felesleges, értelmes munkától elvonó vita. Csurla ^vita 2016. augusztus 10., 19:34 (CEST)

inaktív az a járőr, akinek két éve egyáltalán nem volt sem szerkesztése, sem ellenőrzése. Ők feltehetően teljesen abbahagyták a wikit. Azért volt már olyan, hogy valaki évekig nem szerkesztett a wikiben, aztán visszatért.

Ennek sok értelme nincs. Naponta változik az élet. [...] Az userboxok meg ottmaradnak örök félrevezetésül. Nem fedi le teljesen a valóságot ugyan, de ha valaki kiteszi, hogy ''Ez a járőr nem ér rá télen, akkor a szerkesztő ebből azt fogja tudni, hogy 2016 decemberében optimistán kis, pesszimistán nulla eséllyel lehet most számítani. Szándékosan nem olyan userboxokra gondoltam, hogy Ez a járőr téli időszakban ráér vagy olyanra, hogy Ez a járőr téli időszakban ér rá, hanem olyan, hogy Ez a járőr nem ér rá télen. Vagyis pesszimistább hangvételű sablonokat. Egyébként pedig az ilyen sablont nem kötelező jelleggel gondoltam, hanem lehetőségként.

Ennyi erővel a Friss változtatások járőre userboxra is rámondható, hogy aki kiteszi vagy komolyan gondolja vagy nem vagy esetleg már ne, mégsem jut eszébe senkinek, hogy azt mondja rá, hogy felesleges kitenni az ilyet.

Szerkesztők tették ki több esetben vitalapjukra vagy szerkesztőlapjukra a visszavonult sablont vagy pedig ki lett téve náluk a Kategória:Visszavonult wikipédisták, aztán szerkesztettek tovább, most akkor felesleges a Kategória:Visszavonult wikipédisták kategória és a Visszavonult sablon? Apród ^vita 2016. augusztus 10., 19:41 (CEST)

ellenzem mi értelme van? Nem az a fontos, hogy lássuk, hány aktív járőr van, mert attól, hogy látjuk, nem fogunk (ők sem meg mi sem) aktívabban járőrködni. Az, meg hogy kire számíthat egy járőr, ha csinálja a munkáját úgyis látszik. Van olyan járőr, aki szinte kizárólag a saját szerkesztéseit ellenőrzi le. Ez nem gond, annyival kevesebb jut azoknak, akik szörföznek az ellenőrizetlen lapok között, és ott csökkentik az elmaradást. Amúgy, meg Timi+1 (a járőrbit nem kér enni). Ogodej ^vitalap 2016. augusztus 10., 20:15 (CEST)

megjegyzés A javaslatban és a hozzászólásokban azzal egyetértek, hogy a járőraktivitást mérni kell és ezt ki kell jelezni valahol, és hogy a járőrbitet egy idő után érdemes elvenni biztonsági okokból (megszerzett jelszó esete). Tehát itt legalább két javaslatról van szó, a legtöbben a kevésbé lényeges részhez, a járőrbit elvételéhez szóltak hozzá. Ez inkább biztonsági kérdés. (A bitet el lehetne venni egy inaktív időszak után, hogy ne lehessen visszaélni vele).

A szerintem lényegesebb dolog az lenne, hogy a járőr aktivitást/inaktivitást mérni és látni lehessen. Ehhez nem kell "elvenni" a járőrbitet, csak számolni kellene az "ellenőrzöttnek jelölés"-eket egy adott időszakban. Ennek száma ösztönzőleg hatna a legtöbb járőrre, akik valamilyen szinten aktívak és időnként ránéznek a listára.

Erre a feladatra valamilyen botos megoldás kellene, ami rendszeresen lefutna (ideális esetben naponta, de ha az nem megy, akkor hetente). A bot egy általa frissített listát hozna létre a következő tartalommal:

járőr neve,
ellenőrzött lapok száma az elmúlt napon (vagy napokon)
ellenőrzött lapok száma az elmúlt hónapban
ellenőrzött lapok száma az elmúlt évben
utolsó szerkesztés vagy ellenőrzés dátuma
kategóriák, amiket figyel

A listából a járőrök láthatnák a saját maguk és mások aktivitását. Kétségtelen, hogy ez feszültséget kelt majd, de a feszültség a fejlődés motorja.

A kezdőket ide is lehetne irányítani, ahol eldönthetnék, hogy a figyelt kategóriák/témakörök és az aktivitás alapján melyik járőrhöz forduljanak, ha egy lapot sürgősen ellenőrizni kell. Illetve láthatnák, hogy ha nagyon partikuláris témában szándékoznak írni egy cikket, azt csak sokára fogja ellenőrizni valaki.

misibacsi*^üzenet 2016. augusztus 10., 21:39 (CEST)

ellenzem mint általában az olyan javaslatokat, amikor a normális "probléma megfogalmazása -> lehetséges megoldások áttekintése -> javasolt megoldás" gondolatmenet helyett rögtön a megoldással indít valaki, és utólag, mintegy mellékesen, próbál problémákat keresni hozzá. Általában ilyenkor olyan problémákat sikerül csak találni, amik vagy mondvacsináltak, vagy sokkal direktebb megoldás is van rájuk.

Két konkrét probléma merült fel:

az inaktív járőrök számottevő biztonsági kockázatot jelentenek. Egysrészt nem: az adminokkal és interfész-szerkesztőkkel szemben a járőröknek semmi olyan jogosultsága nincs, ami kockázatosabbá tenné őket egy tetszőleges szerkesztői fióknál. Másrészt az inaktív fiók nem kockázatosabb, mint az aktív fiók, pont ugyanakkora erőfeszítés bármelyik jelszavát ellopni. Harmadrészt a jelszólopás biztonsági kockázatának kezelésére vannak jól bevált standard módszerek (jelszóerősség, második faktor), amik sokkal nagyobb arányban csökkentik a kockázatot, mint a járőrök számának megfelezése. Ezeket egyszerűen azért nem alkalmazzuk járőrökre, mert nincs mit megvédeni.
nehéz nyomon követni a járőri aktivitás szintjét. Erre nyilván nem az a jó megoldás, hogy egy csomó járőr letiltásával nyerünk egy alig használható egybites információt (volt-e szerkesztése az elmúlt fél évben?), hanem valami olyasmi, amit misibácsi ír. A lekérdezést szívesen megcsinálom, ha összegyűjtitek, hogy pontosan mi kéne.

– Tgr^vita 2016. augusztus 15., 02:19 (CEST)

Korábban volt olyan eszköz, ami listázta az elmúlt hét/hónap(/év?) legaktívabb járőreit, ezt hiányolom (de lehet, hogy csak nem tudom, hol keressem) informatív és motivációs hatása miatt is. Ebben csak a manuálisan végzett lapellenőrzések (megerősítések+ezek visszavonásai) kellene benne legyenek, az automatikusak nem. Tudom, hogy a szimpla kattintásszám nem a legjobb mérce a járőrök minősítésére, de jobbat nem tudok. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 2., 06:58 (CEST)

Hát, tedd hozzá az azonnalira jelöléseket (a törölt szerkesztések közül), a visszavonásokat és visszaállításokat, a kihelyezett figyelmeztető sablonokat... vagyis az összes olyan járőrtevékenységet, amelyek már a jelölt lapváltozatok bevezetése előtt is léteztek. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 2., 07:06 (CEST)

ellenzem átgondolatlan felvetés, nem létező problémára megoldáskeresés. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2016. szeptember 2., 07:13 (CEST)

Természetjáró-műhely

Kedves szerkesztők! Felmerült, hogy induljon egy Természetjáró-műhely, mely jelenleg műhelytervként vár az alapításra. A cél a bakancsos turizmussal kapcsolatos cikkek gondozása lenne. A műhely megalapítása segíthetne összegyűjteni a tennivalókat. Tájegységek, túraegyesületek, túrautak szócikkeinek, navboxainak, infoboxainak megírásával és javításával foglalkoznánk. Kérem, hogy akit érdekel a dolog, csatlakozzon az elkezdett eszmecseréhez! Üdv, Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. augusztus 16., 09:48 (CEST)

Wiki Loves Monuments 2016

Nem tudom hogy a megfelelő helyen teszem-e fel ezt a kérdést, de van még rá remény, hogy Magyarország is csatlakozzon a Wiki Loves Monuments 2016 fotóversenyhez? – Kertek999 ^vita 2016. szeptember 1., 22:38 (CEST)

Sajnos az idei évre kevés.

Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 2., 06:49 (CEST)

:( Köszi a választ! Sajnálatos hogy évek óta nem jön össze, pedig a legutóbbin amin részt vettünk fantasztikus magyar fotók születtek. Esetleg lehet tudni más, közeljövőben érkező fotó vagy szócikk versenyről? – Kertek999 ^vita 2016. szeptember 2., 16:50 (CEST)

Jelenleg nem tudok semmi pontosat mondani, de lesznek. Jelentkezem, amint tudsz készülni :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 2., 19:26 (CEST)

Szerkesztői státus automatikus megjelenítése szerkesztői lapon

Látnátok-e értelmét annak, hogy minden szerkesztő saját szerkesztői lapján (opciósan annak allapjain is), megjelenjen a szerkesztő státusa, szövegesen (vagy ikonokkal). A jelzés automatikusan kellene, hogy odakerüljön, a szerkesztő ne befolyásolhassa. Megvalósítható lenne-e műszakilag, nem extrém munkaráfordítással? Akela ^vita 2016. szeptember 6., 10:45 (CEST)

Teljesen automatikusan a wiki felületén nem lehet megoldani (legfeljebb JavaScripttel, de én pl. biztos nem szeretnék magamnak, ugyanis ritkán használnám, viszont minden egyes lapbetöltésen lassítana, ami már most se gyors – segédeszközként OK). MediaWiki-kiterjesztést lehet fejleszteni – ezt meg kell írni, át kell nézetni, majd be kell kapcsoltatni az üzemeltetőkkel (ez utóbbi lesz a legnehezebb). Egyébként milyen státuszra gondolsz? – Tacsipacsi ^vita 2016. szeptember 6., 18:24 (CEST)

A szerkesztő aktuális, hivatalos státusza: sima, megerősített, blokkolt, admin, járőr. (lehet, hogy nem a státusz a helyes kifejezés). Gondoltam, hátha segítene az időnként önhatalmúlag odaírt hamis adattal szemben. De megértettem, hogy ez nagyobb léptékű fejlesztő munka lenne, és esetleg műszaki hátránnyal is járna. Akela ^vita 2016. szeptember 6., 23:24 (CEST)

Nem extrém munkaráfordítás, de – igaz, nem messziről feltűnő módon – a Látszer is kiírja a legalsó sorban, pl. nálad trusted, nálam editor, interface-editor, templateeditor (igazán eldönthették volna, hogy most kötőjeleznek vagy sem…), ennek magyarítása egyszerűnek tűnik, pl. trusted helyett megerősített szerkesztő. Ha feltétlenül szükséged van egy új eszközre, meg tudom csinálni, de mondom, legfeljebb segédeszközként vagyok hajlandó JavaScripttel, hogy utána gyorsan kikapcsolhassam.

Ahhoz, hogy segédeszközt bekapcsoltassunk, egyértelmű konszenzusra van szükség, különben nem csinálják meg, akkor meg én se látok hozzá. Valószínűleg amúgy se engedik, hogy minden kis vacakra segédeszközt csináljunk. – Tacsipacsi ^vita 2016. szeptember 6., 23:38 (CEST)

Tényleg, ha bekapcsolom, nálam is látszik. Nem erőltetem egyébként, csak egy ötlet. Köszönöm, az utánanézést, és a magyarázatot. Akela ^vita 2016. szeptember 6., 23:46 (CEST)

NOTOC (tartalomjegyzék letiltása) szócikknévtérben

Az egyéb kocsmafalon szóba kerültek a keresztnevek cikkeiben, majd a többi szócikkben elhelyezett __NOTOC__ varázsszavak. Sikerült felmérni az érintett cikkek körét, és végül javaslat lett belőle, amely a formai útmutatót is érint. Nem gondolom, hogy rendes szavazási eljárás kéne, ilyen horderejű dolgot elég csak támogatni (vagy ellenezni): Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Pontosított javaslat. Vita ott, csak a rend kedvéért írom ide, mert megjavaslatult. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 19., 11:37 (CEST)

'56-os szócikkíró verseny, hiányzó szócikkek listája

Sziasztok!

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára egy szócikkíró versennyel készülünk. Kérlek, segítsetek összegyűjteni azokat a szócikkeket, amik hiányoznak vagy nagyon-nagyon hiányosak a témakörön belül. Vadaro már elkezdte ezt a munkát, de szükség lenne segíteni neki, az elkezdett listákat kiegészíteni. Bármilyen téma vagy tudományterület jöhet, ami kapcsolatban van 56-tal. Ezen az oldalon nyugodtan dolgozhattok. Köszönök minden segítséget!

Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 19., 20:59 (CEST)

Bocs, ez az oldal úgy van-e beállítva, hogy a szakaszcímek ne legyenek külön szerkeszthetők, vagy csak nálam jelenik meg így? (Más oldalakon szerkeszthetők a szakaszcímek.) Akela ^vita 2016. szeptember 19., 22:02 (CEST)

Nem jelennek meg, de nem találom az okát, pedig az egyik szemem még résnyire nyitva van. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 19., 22:21 (CEST)

Valószínűleg azért, mert az egész sablonparaméter. Szerintem ez felesleges, nem kell lezárni a szürkítést intéző <div>-et, a cikk végén a MediaWiki automatikusan lezárja. Egyszerűen a fejrész lezáratlanul marad HTML-ileg, majd szimplán utánaírjuk a többi szöveget. – Tacsipacsi ^vita 2016. szeptember 20., 01:11 (CEST)

@Akela, Tacsipacsi: ha az oldal működését nem befolyásolja, csak megjelennek a szakaszcímek, akkor kérlek, töröld a záró div-et az oldal könnyebb szerkeszthetősége érdekében. Köszönöm! (Én majd csak késő este tudom megnézni.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 20., 11:02 (CEST)

@Bináris, Samat: Visszatérnék a kérésre! Én nem merek belebuherálni, mert a szócikknek sok allapja van, teli vannak "záró <div>-ekkel". Akela ^vita 2016. szeptember 24., 22:11 (CEST)

@Akela:: egyszerűbb megoldásként az oldal tartalmi részét átmentettem egy allapomra (a nagyon nagy beillesztett táblázat nélkül). Kérlek, szerkesszétek, javítsátok. A végén átmozgatom a pályázat alá. Tacsipacsi megoldotta, így inkább az eredeti oldalon dolgozzunk: nincs párhuzamos szerkesztés, amit össze kell dolgozni, és a szerzői jogok is megmaradnak. @Vadaro: nem tudom, ki oroszos még rajtad kívül, de az átíráshoz szükség lenne ezen a lapon szakértők segítségére. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 24., 22:20 (CEST)

Nálam a sok allap ezt jelenti, az itteni ötöt simán végig tudtam javítani kézzel is, úgyhogy most már működnek a szerkesztéslinkek a rendes lapon is. – Tacsipacsi ^vita 2016. szeptember 24., 22:48 (CEST)

Köszönöm! (Egyetlen elméleti szépséghibája, hogy akkor is színezi a lapot és a csíkot az aljára, ha nincs is az oldalnak tartalma. De van, úgyhogy lényegtelen.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 24., 22:53 (CEST)

@Samat:: Ha arra gondolsz, hogy az orosz cikkek címeit (amelyekre a linkek mutatnak) kell magyarra átírni, illetve lefordítani, azt persze megcsinálom. Ha másról van szó, akkor mi lenne az? – Vadaro ^vita 2016. szeptember 25., 20:18 (CEST)

@Vadaro: igen, erről lenne szó: a most kérdőjelekként jelölt magyar szócikkcímek helyett lenne szükség a cirill betűs változat magyar átírására. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 25., 20:24 (CEST)

@Samat: Rendben, ma vagy legkésőbb holnap este meglesz. – Vadaro ^vita 2016. szeptember 25., 20:41 (CEST)

A nap képe október 23-tól november 4-ig

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára javaslom, hogy ezen a néhány napon a szokásostól eltérően ne vegyük át a Commonsról a nap képét, hanem válogassunk a Category:Hungarian Revolution of 1956 in Budapest kategóriából, ahova több száz fényképet töltöttek fel. Tudom, hogy ezeknek a fotóknak a minősége nem vetekedik egy mai digitális fényképével, de az értékük nem is a magas művészi színvonal, hanem az, hogy eredeti és szabad licencű képekkel tudjuk illusztrálni a magyar történelem egyik nagy eseményét. Ha támogatjátok ezt a javaslatot, akkor vállalom, hogy összeállítom a képek listáját, amit természetesen lehet véleményezni, vagy módosítani. – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 21., 11:31 (CEST)

Én támogatom – Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 21., 13:07 (CEST)

támogatom – Wikizoli ^vita 2016. szeptember 21., 14:04 (CEST)

támogatom én is és remélem @Fmvh: sem bánja. Őszintén szólva a szárítási technikával tartósított csikó képénél szívesebben látnám akármelyik 56-os fotót. Atobotnak kiadtam, hogy a jövő havi képeket már ne írja felül a Commonsban lévőkkel és a jelen állás szerint a novemberieket szeptember 30-án reggel fogja utoljára ellenőrizni. -- ato ^vita 2016. szeptember 21., 18:52 (CEST)

támogatom– Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2016. szeptember 21., 20:21 (CEST)

támogatom - Rengeteg kép van. Portré vagy tömeg jól mutatna... – Fmvh ^vita 2016. szeptember 21., 23:36 (CEST)

Közben most esett le, hogy nem csak egy napról lenne szó... Én csak 23-át (esetleg még november 4-ét) támogatom, mert véleményem szerint az, hogy majdnem két héten keresztül ugyanarról a témáról szóljanak a képek, kissé unalmassá teszi a kezdőlapot. Főleg úgy, hogy a korabeli képek fekete-fehérek.– Fmvh ^vita 2016. szeptember 22., 11:31 (CEST)

Miért lenne unalmas? Egyáltalán nem az! Minden nap más kép lenne! ;-) Wikizoli ^vita 2016. szeptember 22., 13:59 (CEST)

Más, de ugyanabban a témában. – Fmvh ^vita 2016. szeptember 22., 14:07 (CEST)

Nekem a (mai) tarkalepkéknél (és mennyi lepke és hernyó volt már) sokkal érdekesebbek, mégha nem is színesképek azok. Wikizoli ^vita 2016. szeptember 22., 14:16 (CEST)

Azért lehet azt is változatosan: közeli portrék - harckocsik - tömegjelenetek - romos épületek - felborult járművek - katonák - kilőtt tankok - holttestek - ágyúk - ma is ismert épületek, helyszínek - stb. – Rlevente

^üzenet 2016. szeptember 22., 14:24 (CEST)

Vagy pl. ez utóbbit (ma is ismert épületek, helyszínek) megpróbálhatjuk egy mai fotóval összemontírozva bemutatni. – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 22., 14:25 (CEST)

Ilyenekre gondoltam:

– Rlevente

^üzenet 2016. szeptember 22., 15:38 (CEST)

Engem a fekete-fehérség nem zavar, abból is látszik, hogy történelemről van szó. Ezek a fortepanos képek nagyon jól közvetítik az '56-os 13 nap hangulatát, de azt én se szeretném, ha minden nap valami "két nemzetőr áll a Kis salétrom utca sarkán" jellegű kép lenne. Levente, szerintem, ha van egy kis időd, válogass össze egy képsorozatot, aztán nézzük meg, hogy eléggé változatos-e az anyagunk ahhoz, hogy két hétig ez legyen a kezdőlapon. Ha igen, örülünk, ha nem, az is lehet, hogy csak néhányat jelenítünk meg. Malatinszky ^vita 2016. szeptember 22., 15:15 (CEST)

Itt is megismétlem: támogatom, továbbá javaslom, hogy kezdjünk mielőbb és első lépésként csináljuk meg a komplex agendát. *feridiák ^vita 2016. szeptember 22., 17:13 (CEST)–

@Samat, Wikizoli, Ato 01, Történelem p, Fmvh, Malatinszky, *feridiák, köszönöm a támogatást. Hogy ne terheljük tovább a kocsmafalat, A nap képe vitalapján gyűjtöttem össze a javasolt képeket. Kérem, hogy aki szeretne tovább foglalkozni ezzel az üggyel, ott írja le a véleményét az egyes képekről, vagy akár az egész miniprojektről! – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 23., 13:10 (CEST)

Eltávolíthatóak az mny sablonok?

Akkor a leírt alternatíva alapján megoldott a kérdés és eltávolíthatóak az mny sablonok a Zeneszerzők listájából? Emlékeztetőül egy összehasonlítás:

Hova mutat:

wd: a Wikidatára, és ezáltal megmutatja az összes létező más nyelvű Wikipédia-cikket
mny: csak egyetlen máswiki cikkre. Ebben a {{linkiw}}-re hasonlít, ami éppen ezért csak kivételesen megengedett.

Eltávolítása amikor kész a magyar cikk:

wd: automatikus. (A sablon átkategorizálja magát, és így HerculeBot látja, hogy el kell távolítani.)
mny: nincs megoldva. (A sablon nem tudja átkategorizálni magát, mert nincs benne sem a magyar cikk neve, sem a Wikidata-azonosító.)

Erőforrás-igény:

wd: nem igényes.
mny: nem igényes.

Sablonhasználat:

wd: {{wd|azonosító}}
mny: {{mny|nyelvkód|szócikk-cím}}

Meghívó az eddigi hozzászólóknak: @B.Zsolt, Rendes Kis, Malatinszky, Puskás Zoli, Dodi123, EniPort:@Joeyline, Csigabi, Tacsipacsi, Gyimhu, Hhgygy, Oliv0: --Karmela posta 2016. június 12., 09:14 (CEST)

támogatom Egyértelműen ellene vagyok az {{mny}} bevezetésének, ha tehát a javaslat az, hogy legyenek eltávolítva a Zeneszerzők listájából a már ott lévő mny-sablonok, akkor a válaszom: igen. Semmivel nem tud többet, mint a {{linkiw}}^(?), csak kevesebbet, mivel automatikusan nem távolítódik el, ha a magyar szócikk elkészül. Előnyeként az lett felhozva, hogy a linkiwhez képest nincs erőforrásigénye, de ahogy egy korábbi hozzászólásból kiderül, ez csak 500 egy szócikken belüli használat esetén jelent problémát. Az esetek túlnyomó többségében a wd sablon használata mellett vagyok, nagyon kivételes két esetben tartom elfogadhatónak a linkiwet: a) ha tényleg valamely nyelven különösen részletesen van kidolgozva más nyevekhez képest; b) ha csak egyetlen nyelven van róla szócikk, és még nincs róla wikidata-lap. De még ez esetekben sem támogatom az mny-sablont. – Dodi123 ^vita 2016. június 12., 11:16 (CEST)
támogatom Igen, határozottan eltávolíthatóak az {{mny}} sablonok minden előfordulási helyükről, sőt maga a sablon határozottan törlendő. – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 12., 12:35 (CEST)

Nincs szükség szavazásra.

El fogom távolítani az mny hivatkozásokat és utána a sablont is. – Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2016. június 12., 21:02 (CEST)

Zeneszerzők listájában mindent {{Wd}}^(?)-re javítottam. Akela ^vita 2016. szeptember 22., 15:26 (CEST)

@Karmela: Jól gondolom, hogy ez egy korábbi, már archivált főszakasz alszakasza volt? Főszakasz legyen belőle vagy más megoldás legyen? Apród ^vita 2016. szeptember 24., 00:30 (CEST)

Az mny sablon törölhető, ráteszem az azonnalit. --Karmela posta 2016. október 4., 20:29 (CEST)

Irányelv-értelmezés törlési megbeszélések kapcsán

A közelmúltban egy törlési megbeszélés kapcsán felmerült a szócikk törlésének alternatívájaként az a lehetőség is, hogy allapra mozgassuk az adott tartalmat. Ebben a konkrét esetben az történt, hogy eredetileg saját kutatásnak, első közlésnek véltük a szócikket; utóbb kiderült, hogy jogsértő tartalomról van szó. Előbbi esetben néhányan az allapra mozgatást vélték üdvös megoldásnak, ám amikor kiderült, hogy jogsértő, ugyanezen szerkesztők számára is egyértelmű volt, hogy az allapra mozgatás nem lehet alternatíva, a szócikket törölni kell.

Ez szöget ütött a fejembe, mert számomra az a kézenfekvő, hogy amennyiben valamit azért törlünk, mert „nem a Wikipédiába való”, akkor azt erősen meg kell indokolni, miért volna keresnivalója a Wikipédia bármilyen névterében. Malatinszky is jelezte az AÜ-n, hogy ezt üdvös lenne tisztázni, ezért bátorkodom itt felhozni a témát. Jó lenne dűlőre jutni ezen irányelvek közösségi értelmezésében, hogy a jövőben egyértelműbbek legyenek az ilyen helyzetek.

Tehát dióhéjban, ahogy vitaindítóként én látom, mi nem való a Wikipédiába, és ehhez képest mi lehet az ilyen tartalmak sorsa?

A Wikipédia közismereti enciklopédia, azaz kétes nevezetességű, forrásolatlan és ellenőrizhetetlen információkat tartalmazó szövegeknek nincs helyük sem a fő, sem másmilyen névtérben. Törlés alternatívája: NINCS
A Wikipédia enciklopédia, nem szótár, azaz puszta szótári definíció(k)ból álló szócikkeknek nincs keresnivalójuk a főnévtérben, hacsak nem egyértelműsítő lapokról beszélünk, amelyek formailag értelemszerűen tömör definíciókat sorakoztatnak fel. Az ilyen szócikkek törlendőek, ugyanakkor miután szerkesztési segédletként felfoghatóak, nem hibáztatható az allapra mozgatásuk vagy átmentésük a Wikiszótárba. Törlés alternatívája: inkubátorba mozgatás, Wikiszótárba átmentés
A Wikipédia nem propagandaanyag és nem brosúra, azaz a cégeket, intézményeket, személyeket nem független források, hanem önvallomások vagy rajongói ajnározások alapján bemutató szócikkek nem kívánatosak semmilyen névtérben, az allapra mozgatás nem lehet alternatíva, hiszen ott is propaganda marad a szöveg. Törlés alternatívája: amennyiben nem nevezetes, NINCS; ha nevezetes, átírás, bár érdemes volna a propagandaváltozatot a laptörténetből is törölni
A Wikipédia nem publikációs lehetőség, azaz teljes egészében saját kutatások első közlésének itt nincs helye, semmilyen névtérben sem, bármennyire nevezetes is a szócikk tárgya. A hivatkozott törlési megbeszélés fényében talán ez a legneuralgikusabb pont, többen úgy vélik, ha a téma nevezetes, a szócikk írója rengeteg munkát fektetett bele, akkor a tartalom allapra mozgatható; én ezt vitatom, hiszen szerkesztői allapon is éppen úgy a Wikipédia „szállásolja el” egy saját kutatás eredményeit, mint ahogy főnévtérben teszi. Törlés alternatívája: NINCS, de a tartalom a szócikk elindítója számára talán-talán lementhető.
A Wikipédia nem is blog, azaz egy akár nevezetes téma esetén is megkívánt a címszó forrásokkal támogatott, kiegyensúlyozott bemutatása, nem pedig saját véleményünk és meglátásaink esszészerű összefoglalása. Ha a téma a Wikipédia szerkesztésével, közösségével kapcsolatos, megfontolandó lehet az allapra mozgatás vagy akár a Wikipédia-névtérbe mozgatás is. Törlés alternatívája: teljes átírás, de ez esetben is mérlegelendő az esszés lapváltozat törlése, amennyiben a Wikipédia számára kedvezőtlen lehet a tárolása; egyébként NINCS
A Wikipédia nem elsődleges forrás, azaz eredeti szövegeket, még ha jogtiszták is, sem fő-, sem egyéb névtérben nem látunk szívesen. Törlés alternatívája: amennyiben jogtiszta, átmozgatás a Wikiforrásba; ha nem jogtiszta, akkor lásd eggyel lentebb: NINCS
Jogsértő tartalmak: ha csak a kétség is felmerül, hogy a tartalom jogsértő, az jogsértő lesz minden névtérben. Törlés alternatívája: NINCS, még ha át is írja valaki, a jogsértő lapváltozat akkor is törlendő
Szubcsonk: ezt ismerjük. Ha a téma nevezetessége egyértelműen megállapítható, az inkubátorba mozgatás kívánatos lehet. Törlés alternatívája: áthelyezés szócikkinkubátorba
Veszett fejszék nyelei, azaz botrányosan rosszul megírt, totálisan forrásolatlan, összefüggéstelen szócikkek, gépi fordítások, amelyek újra- és átírása egész embert kíván. Törlés alternatívája: inkubátorba kerülés

Biztos van más is, kezdetnek ennyi. Pasztilla 2016. szeptember 24., 15:20 (CEST)

A korábbi lapváltozat törlésének – természetesen a jogsértő szöveg kivételével – nem látom értelmét, ugyanis tárhelyet nem szabadít fel (sőt, maga a törlés ténye még némi plusz tárhelyet is foglal), a keresők meg úgyse találják meg a korábbi lapváltozatokat. – Tacsipacsi ^vita 2016. szeptember 24., 16:42 (CEST)

Csak azért vetettem fel, mert ha az a lapváltozat megvan, könnyen elérhető, akkor forrása lehet a jogsértő stb. szöveg reprodukálásának. Ezt pedig, gondolom, nem akarjuk. Pasztilla 2016. szeptember 24., 16:46 (CEST)

Extrém lehetőségként még azt is el tudom képzelni, hogy ilyenkor a törlésre készülő admin a józan eszét használja, és ha lát valami nyomós okot a törlésre, töröl, ha meg nem, akkor nem. – Malatinszky ^vita 2016. szeptember 24., 17:02 (CEST)

megjegyzés Nagyon jól összeszedted a lehetőségeket, Pasztilla, és az értékeléseiddel is egyetértek. Felteszem, hogy amikor szócikkinkubátorról beszélsz, akkor a Feljavításra váró cikkjelöltekre gondolsz. Néha (a fenti rendszer szerinti 1., 2., 3., 8. és 9. típusba tartozó cikkeknél) előfordul, hogy vállalkozik valaki, hogy majd ő rendbe teszi a cikket, csak kell egy kis idő rá. Szerintem ilyenkor is jobb a cikket a cikkjelöltek közé tenni, amíg ki nem kupálódik, mint a szerktárs allapjára, mert egyrészt így más is javítgathatja, másrészt ha a szerktárs elveszti a lelkesedését, akkor a cikkjelöltek automatikus, három hónap utáni törlési mechanizmusa elintézi a hulladékeltakarítást is. Malatinszky ^vita 2016. szeptember 24., 16:59 (CEST)

Igen, arra gondoltam. A nem nevezetes (1-es pont) és a propagandaszöveg (3-as) esetében nem értek egyet az inkubátorba mozgatással. Ha nem nevezetes, nem kell róla szócikk; ha pedig reklámduma, nem kell sehol sem, pláne ne tároljuk még iksz hónapokig, hogy idő legyen letükrözni mindenféle wikiwandos lapokra. Elölről megírható, de ne a reklámot írjuk felül, szerintem. 2-es, 8-as és 9-es esetében jogos, a 8-ashoz írtam is az inkubátort. A szubcsonk kapcsán az is felmerülhet, sőt, itt javaslom izibe, hogy a „Ez a lap témáját tekintve fontos lehet a Wikipédiának, de sajnos jelenleg annyira kevés a hasznos tartalma, hogy nem éri el a csonkszintet. Ha 5 napon belül a lapot senki nem bővíti legalább csonkszintre, törölni fogjuk.” szöveg végét módosítsuk akképpen, hogy a cikkjelöltek közé kerül. Pasztilla 2016. szeptember 24., 17:17 (CEST)

Viszont annyira egyetértek, hogy az allapos lehetőségeket ki is loptam a szövegemből. Pasztilla 2016. szeptember 24., 17:22 (CEST)

megjegyzés: A múltban is volt már rá példa, hogy az eredeti szerkesztő e-mailben elkérte egy törölt szócikkének a szövegét, hogy neki meglegyen. Ezt meg szoktuk tenni. Persze jobb, ha időben lementi magának, aminek nincs is akadálya, ha megkapja a figyelmeztetést a tmb-ről. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 26., 11:58 (CEST)

Hát ez akkor, gondolom, marginális. Pasztilla 2016. szeptember 28., 21:40 (CEST)

Csak megjegyzem, hogy nagyon régen létrejöttek a Kategória:Szócikkinkubátorok, évekre lebontva. Ez ezek szerint Karmelának nem volt elég korszerű, ezért bevezetett egy párhuzamos, másik rendszert. Pasztilla még bizonyosan a régire emlékszik, javaslom a két változatot együtt érteni a "szócikkinkubátorba" kifejezés alatt. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. szeptember 28., 21:56 (CEST)

Egyszemélyi bevezetés? Szállj le rólam Burumbátor. --Karmela posta 2016. október 4., 20:15 (CEST)

„Források” sablon

Javaslom, hogy a {{források}} sablon előfordulását egy botgazda cserélje le {{jegyzetek}}^(?)-re, és a jelenlegi {{források}} átirányítást töröljük, mert nagyon megtévesztő – nem a forrásokat listázza... Vélemények? - Gaja 2016. szeptember 30., 15:35 (CEST)

támogatom Korábban elkezdtem egyenként, de kaptam jelzést, hogy ilyen volumenű változtatást csak megegyezéssel lehet. Főleg ott nem, ahol a {{források}} sablon "Források" alcím alatt szerepel. Ahol "jegyzetek, lábjegyzetek, hivatkozások" alcím alatt szerepel, ott ki szoktam cserélni. Javaslom még a <references/> formulát ugyanígy kezelni (hacsak nincs valami műszaki eltérés köztük). Akela ^vita 2016. szeptember 30., 19:52 (CEST)

ellenzem A Wikipédián nagyon gyakran jegyzet formájában adjuk meg a forrásokat is. Elvileg persze minden cikkben a Források szakaszban kellene felsorolni a forrásokat, és a jegyzeteknek a Források szakaszban felsorolt forrásokra kellene hivatkozniuk, mint pl. a 2011. évi CCIII. törvény cikkben. A gyakorlat azonban az, hogy a forrás és a jegyzet szinonim módon szerepel, mint például A mesék meséje cikkben. Emiatt szerintem teljesen rendjén való, hogy a {{források}} a {{jegyzetek}}^(?) szinonimája. – Malatinszky ^vita 2016. szeptember 30., 20:25 (CEST)

megjegyzés Lehet persze, hogy először azt kellene tisztáznunk, mi is a különbség a „források”, a „jegyzetek”, a „külső hivatkozások” és az „irodalom” között, tekintve, hogy mindegyik használatos szakaszcímként „ezekből írtam a cikket” értelemben. Malatinszky ^vita 2016. szeptember 30., 20:30 (CEST)

megjegyzés Hát szerintem pedig roppant zavaró. Én eddig ahol találkoztam vele, emlékeim szerint mindig jegyzet volt az a forrás... Egyébként meg ha olyan fontos, akkor a források között ismételten fel lehet sorolni az adott forrást, ami nem csak jegyzet. Nem hiszem, hogy ez problémát jelentene, és még a cikkméretet sem nyomja meg annyira... - Gaja 2016. szeptember 30., 21:06 (CEST)

Abszolút támogatom, Akela nagyon fontos kiegészítéseivel. A forrás és a jegyzet nem egymásnak megfeleltethető kategóriák. A jegyzet egy formai-technikai apparátus, amikor a főszövegtől elkülönítve, de arra visszautalva adunk meg az állításokhoz kapcsolódó kiegészítéseket; ezek a kiegészítések lehetnek megjegyzések, életrajzi adatok, és persze lehetnek forráshivatkozások is, ám ez már tartalmi definíció, a jegyzet pedig, mint utaltam rá, merőben formai, tipográfiai dolog (szövegközi jegyzet, lábjegyzet, végjegyzet, széljegyzet stb.). A {{források}} megnevezése valóban félrevezető, mert végjegyzet formában adja közre a járulékos infókat, a belinkelt törvényes cikkben ugyanezt látom, egészen más kérdés, hogy tartalmilag kettőben megjegyzés, a többiben pedig forráshivatkozás van, attól ezek együtt mind jegyzetek. A forrás és az irodalom között a szerkesztői gyakorlatban az szokott lenni a különbség, hogy az előbbi esetében a tanulmányomhoz felhasznált forrásmunkákat sorolom fel, a második esetben pedig szorosan fel nem használt, de további kutatásra alkalmas kútfőket. A további irodalom és a külső hivatkozások között a különbség az lehet, hogy előbbi kifejezetten forrásmunkaként felhasználható, szerzőiséggel stb. rendelkező tanulmány, cikk, azaz szakirodalom többnyire nyomtatott, de akár elektronikus is, a külső hivatkozások alatt pedig elfér a mindenféle más, a felhőben keringő resztli (imdp adatlap, curriculum vitae, honlap stb.). András, amit írsz, hogy a jegyzetben csak a forráshivatkozás, a Források alatt pedig ezek feloldása (teljes címleírás) található, csak egy lehetséges megoldás (persze a legmegbízhatóbb), nyugodtan lehet a teljes címleírás a jegyzetekben (és akkor nincs Források szakasz), vagy nyugodtan lehet az is, hogy nincsen semmiféle forráshivatkozás jegyzetekben, hanem csak a források vannak felsorolva. Pasztilla 2016. szeptember 30., 21:27 (CEST)

Nézzük most egy percre A mesék meséje cikket. Ha jól értelek, Pasztilla, itt szerinted a korrekt eljárás az lenne, hogy az utolsó szakasz címe ne Források, hanem Jegyzetek legyen (tekintve, hogy itt jegyzetek vannak felsorolva). Ezzel egyet is tudok érteni, de amikor a múltban ilyet csináltam, akkor egy arra járó szerktárs rávágott a cikkre egy „nincs forrás” sablont, gondolom azért, mert a cikkben nem volt „Források” szakasz. Márpedig én úgy gondolom, ez itt nem lenne fair, hiszen A mesék meséje gondosan van forrásolva, csak éppen a források teljes egészükben jegyzetek formájában vannak megadva.

Szóval, ha rögzítjük, hogy nem hiányos az a cikk, amelyben nincsen „Források” szakasz, hanem a cikk forrásai egy „Jegyzetek” szakaszban vannak felsorolva, akkor akár rá is szokhatok erre a formára, és akkor persze „Jegyzetek” szakaszban szívesen használom a {{jegyzetek}}^(?) sablont. Mindenesetre nekem úgy tűnik, a Wikipédián széles körben elterjedt gyakorlat az, hogy a forrásokat „Források” szakaszcím alatt, de jegyzetek formájában soroljuk föl. Malatinszky ^vita 2016. szeptember 30., 21:56 (CEST)

Ugyan nem tőlem kérdezted, de válaszolok: felületesen járt el, aki ilyen esetben nincs forrás sablont tett a cikkedre. Egy ilyen cikk nem hiányos, maximum keveredik benne a forrás és a jegyzet. De ez csak formai hiba.

Én annyira azért nem látom széles körben elterjedtnek a két fogalom keveredését, viszont ha találkozom vele, akkor ki szoktam javítani, mivel ez egy rossz gyakorlat. Piraeus ^vita 2016. szeptember 30., 22:05 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

támogatom A forrás és a jegyzet jelentése és funkciója elválik. Szerintem itt nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, a jegyzetelés szabályait tanítják a legtöbb felsőoktatási intézményben, ahol szakdolgozatot kell írni a diploma megszerzéséhez. Az összes cikkemet ennek szellemében írom. Alapvetően Pasztillához csatlakozom ebben a kérdésben. Piraeus ^vita 2016. szeptember 30., 22:01 (CEST)

támogatom Rengeteg veszekedésem volt már belőle, hogyha a Források sablont jegyzetekre cseréltem, akkor az illető elkezdte megmagyarázni, hogy én ezt mennyire rosszul gondolom. Azt viszont hogy mennyire lehet gyakorlatban megvalósítani a Források sablon jegyzetekre cserélését, kétséges, mert a szerkesztők egy része kifejezetten magáénak tekinti a szócikkek egy részét, abból kiindulva, hogy ő kezdte el a szócikket, tehát akkor ő is határozhassa meg, hogy mi milyen szakasznevet meg sablont kap.

Elvben ugyanis a Wikipédia:Szócikkek felépítése legeslegelején Az oldal tartalma dióhéjban: Az ajánlott cikkszerkezet: alatti rész világosan megmutatja, hogyan néz ki egy szócikkfelépítés. Jegyzetek szakasz alatt Jegyzetek szakasz, Források szakasz alatt csillag és utána na minek kell következni? Ami az alatta levő Lorem ipsum dolor sit Amet Források része alatt szerepel, vagyis a források listája.

Vagyis még lentebb a forrásokról írva, Ebbe a szakaszba kerül a források listája, azaz azoknak a forrásműveknek a részletes leírása, amiket az adott szócikk szerzői ténylegesen fel is használtak a szócikk megírásához.

Míg a Jegyzetek szakasz alatt a Ebben a szakaszban jelenik meg a szövegtörzsben elhelyezett referenciahivatkozások (röviden ref-ek) listája, ami közvetlenül a cikktörzset követi. A jegyzetekről többet megtudhatsz a Wikipédia:Jegyzetek lapon. A szakaszban azonos nevű sablon gondoskodik a ref-ek megjelenítéséről:
. (a félkövér kiemelések tőlem származnak)

Gyakorlatilag ha valaki olyan változtatást megpróbál manapság, hogy a refek listája esetében a Források sablont Jegyzetekre, a Források szakasznevet Jegyzetekre cseréli, némely esetekben visszavonást kap. És a legszomorúbb az egészben, hogy régi megerősített szerkesztőktől. És hogy mindezeket jó szócikkek esetében is teszik, függetlenül attól, hogy jó szócikkek esetében A szócikk felépítése megfelel a Wikipédia által támogatott szócikk-szerkezetnek és elvárásoknak is kritériumként szerepel (Wikipédia:Jószócikk-státusz kritériumai).

Sok szerencsét kívánok mindenesetre a források sablon jegyzetekre cseréléséhez, bárki is teszi meg ezt! Én úgy gondolom, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha a mindennapokban az ilyen cseréket a szerkesztők nem vandál beavatkozásként, trollkodásként fogják fel, nem szlengszavakkal próbálják a másik törekvéseit felháborítónak beállítani, hanem elfogadják azt, hogy erre is az útmutató ezen mondata vonatkozik: Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Apród ^vita 2016. október 1., 00:27 (CEST)

Jó lenne végre tisztázni, hogy mi minek számít. Szerintem egy komplett cite webes forrásmegjelölés nem jegyzet, hanem forrás vagy hivatkozás, ennélfogva nem kerülhet Jegyzetek szakasz alá. A megjegyzések és a forráshivatkozások meg ne legyenek már összekeverve egy szakaszcím alatt. – Sasuke88 ^vita 2016. október 4., 11:59 (CEST)

Olvasd már el a fentieket. Annak a kijelentésnek, hogy "a forrásjelölés nem jegyzet" eleve nincs értelme. Tartalmilag forrásjelölés, formailag jegyzet. Lehetne éppen Források is a címe, ha a tartalmi vonalat követjük, de akkor azzal fogunk szembesülni, hogy kell majd egy Források és megjegyzések cím (amikor nem csak forráshivatkozások vannak a jegyzetekben) és egy Megjegyzések cím is. A mostani Források címre, ahol a címleírások sorakoznak betű- vagy időrendben, meg ki kellene találni valami mást (Bibliográfia, mittomén). Ennél lényegesen egyszerűbbnek tűnik jegyzeteknek hívni a jegyzeteket. Pasztilla 2016. október 4., 12:21 (CEST)

Megjegyzések és források pedig a publikciós gyakorlatban is keverednek a jegyzetekben, nem utolsósorban azért, mert gyakran szervesen összetartoznak. Szeretném tudni, hogy látod megvalósíthatónak például itt a 22es számú jegyzet forráshivatkozás és megjegyzés elemeinek a szétválasztását, és főként mi lenne a haszna. Pasztilla 2016. október 4., 12:27 (CEST)

A legnagyobb baj az, hogyha nincs Források szakasz, olyan mintha nem is lennének a cikknek forrásai és a jelenlegi útmutató szerint a Források szakaszt (ami valójában irodalomjegyzék), csak könyvforrásoknál van értelme használni. Talán ha az internetes forrásokra támaszkodó cikkeknél Jegyzetek helyett a Hivatkozások megnevezés lenne az elfogadottabb, azzal már előnyösebb helyzetben lennénk. A megjegyzéseket általában el lehet különíteni (ha sok van akkor szerintem mindenképpen érdemes, akár a Jegyzetek/Hivatkozások szakaszon belül), az általad hozott vegyes esetnél célszerűbb a többi ref között hagyni. Haszna annyi, hogy a szövegtörzsben a megjegyzések nem egy számként jelennek meg, mint a többi hivatkozás, hanem például így: ^{[Megj. 1]}, ezzel az olvasó látja, hogy mi az, ami megjegyzés, és mi az, ami forrásmegjelölés. – Sasuke88

^vita 2016. október 4., 13:10 (CEST)

Amúgy mi a véleményed erről a megoldásról? (Gondolom nem fog tetszeni.) – Sasuke88

^vita 2016. október 4., 13:16 (CEST)

megjegyzés @Piraeus, Akela, Pasztilla: Talán most már látjátok, hogy miért vonakodom támogatni a javaslatot. Szeretném megtartani magamnak azt a lehetőséget, hogy egyszerűen jegyzetformátumban tüntessem fel a cikkeim forrásait (ezt az opciót, gondolom, nem is akarja elvenni tőlem senki). Ezen túl nekem mindegy, hogy a jegyzetformátumban feltüntetett forráslistám fölött a „Jegyzetek” vagy a „Források” szakaszcím áll-e, de az egyáltalán nem hiányzik, hogy aztán a Sasuke88-hoz hasonlóan gondolkodók „nincs forrás” sablont tegyenek a cikkeimre, meg azt mondják, hogy az ilyen cikk nem lehet jó szócikk, mert nincsenek benne források.

Úgy gondolom, mielőtt leszámoltok a {{források}} sablonnal, az itt felszínre jött eredeti nézetkülönbséget kell felszámolni. Malatinszky ^vita 2016. október 4., 14:18 (CEST)

@Malatinszky: Valószínűleg félreértetted, amit írtam. Én biztosan nem fogok olyan cikkre nincs forrás sablont tenni, ami valamilyen módon feltünteti a felhasznált forrásokat, legyen az jegyzet vagy bármelyik másik mód. Csak amiatt vonakodtam, mert vannak itt olyanok, akik csak annyit néznek, hogy van-e források szakasz és ha nincs, máris pakolják a sablont. – Sasuke88

^vita 2016. október 4., 15:17 (CEST)

Az biztos, hogy nem helyes a szakaszcím neve alapján forráshiányosnak minősíteni a cikket, hanem meg kell nézni, hogy van-e forrása egy cikknek és annak megfelelően rátenni a {{nincs forrás}}^(?) sablont A „Jegyzetek” lehetnek a „Források” szakaszban feltüntetett anyagokra vonatkozó utalások pl. az {{opcit}}^(?) sablonnal, de lehetnek önálló megjegyzések is, sőt lehetnek konkrét forrásleírások is, főleg ritkábban előforduló hivatkozások esetén. Ha ezek vegyesen vannak, vagy valamiért nem különíthetők el egymástól, szerintem nyugodtan, az útmutatótól kicsit eltérően egy "Jegyzetek, források" szakaszt hozhatunk létre. A szokásos helyzet egyébként az, hogy van egy könyv, amelynek több oldalára refekben hivatkozunk, akkor a könyv a források között szerepel egyszer (minek annyiszor leírni) és a jegyzetekben oldalszámokkal utalunk és hivatkozunk. Ha viszont egy webes forrást egyszer használunk, felesleges egyetlen hivatkozás miatt a forrásokban is feltüntetni és a jegyzetekben is. Ezért van az, hogy a „jegyzetek” szakasz nagyon vegyes képet mutat, tulajdonképpen forrásokat is tartalmaz, megjegyzéseket is, és ez nem is baj, hiszen a ref-re kattintva olvassuk a megjegyzéseket, forrásokat és jegyzeteket és nem fordítva a jegyzetek-források szakaszból felfelé. Ogodej ^vitalap 2016. október 4., 15:36 (CEST)

A mostani útmutató szavazásra bocsátását megelőző hosszadalmas megbeszélésen az itt is felmerült probléma áthidalására javasoltam a "Források és jegyzetek" összefoglaló szakaszcímet, de eredmény nélkül. A vitából azután kiszálltam. – Vadaro ^vita 2016. október 4., 18:15 (CEST)

@Malatinszky: Való igaz, én egyszerűbbnek, pusztán technikai különbségnek tekintem a {{jegyzetek}}^(?) és a redir {{források}} dolgát. Két külön ügynek vélem az alcímeket (jegyzetek-források), és magát a sablont (sl-jegyzetek-források). Én így látom: "Jegyzetek" alcímbe sorolnék mindent, ami "szövegközi-ref" formátumú hivatkozásban van (tartalma lehet forrás, cite web, cite book, magyarázat, bármi), ezzel szemben "Források" és "További információk" alcím alá tennék minden olyan címet, hivatkozást, cite webet, cite bookot, ami NEM "szövegközi-ref" -be van beleírva, hanem sima listában van felsorolva. A "jegyzetek alcímhez" én nem rendelek "tartalmi tulajdonságot" csak "technikai tulajdonságot", azaz "jegyzet" = "szövegközi-ref", függetlenül annak adattartalmától. Innen kiindulva gondoltam, hogy a források és jegyzetek "sablon" (nem az alcím, csak a sablon) egymással tök csereszabatos, és a kékítés pusztán technikai, formális. (Elnézést a hosszú lé-ért). Akela ^vita 2016. október 4., 20:04 (CEST)

megjegyzés Többféle cikkszerkezetet látok a gyakorlatban:

A legkisebb cikkekben nincsenek megjegyzések, a források pedig a Források című szakasz csillag kezdetű sorai. Nincs sem {{jegyzetek}}, sem {{források}} sablon.
Kicsi, de az előbbinél gondosabban kialakított cikkek: Az állítások külön-külön vannak alátámasztva, a refeket a Források nevű szakaszba gyűjti a {{források}} sablon, vagy máskor a Jegyzetek nevű szakaszba gyűjti a {{jegyzetek}} sablon, – de nincs mindkét szakasz egyazon cikkben.
A közepes vagy nagy cikkek között elterjedt a vegyes felvágott: van egy Jegyzetek szakasz, ebben a
sablon a forrásoknak csak egy részét toborozza össze. Kiegészítésül van egy Források szakasz is, ebben pedig további források vannak, és ezek nincsenek hozzárendelve semmihez, hanem a teljes cikkre vonatkoznak generálisan.
Gondosan kialakított szerkezet ambiciózus cikkekben: az állítások melletti referenciákat és megjegyzéseket a Jegyzetek szakaszba gyűjti a {{jegyzetek}} sablon, és ezek rámutatnak az egyes forrásokra, amiket a Források szakasz csillag kezdetű sorai sorolnak fel.

A normák kialakításánál többféle szerkezetet is figyelembe kell vennünk. Sok olyan cikk van, ami mindig is kicsi marad. --Karmela posta 2016. október 4., 19:52 (CEST)

Nekem ez az egész téma bonyolult és zavaros, és el tudom képzelni, hogy nem vagyok egyedül. Amikor egy új szerkesztő regisztrál, azt mondjuk neki, hogy tüntesse fel, milyen források alapján készült a cikk, és minden lényegi állítását forrással támassza alá, ez a Wikipédia egyik alapszabálya. Ha ezek után azt mondjuk, hogy az egész cikkre vagy annak nagyobb részére vonatkozó általános forrásokat, forrásműveket egy források szakasz alá helyezze el, míg az egyes, kényesebb állítások és tények forrását egy jegyzetek alá, az már (véleményem szerint) szükségtelenül bonyolítja egy Wikipédia-cikk elkészítését és úgy általában az egész rendszert; de ezt még meg lehet érteni. Többetek fenti, ennél összetettebb követelményrendszerét viszont már én sem értem, látom át; akkor hogyan várjuk el, hogy új szerkesztők jöjjenek (mert a Wikipédiát könnyű és egyszerű szerkeszteni)? Lehetőség szerint inkább egyszerűsítsünk, mint bonyolítsunk. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. október 8., 13:28 (CEST)

Engem nagyon zavar, ha a források és a jegyzetek keverednek. Ha egy cikk összeállításakor különböző szakkönyveket, cikkeket, interneten megjelent közleményeket felhasználok, ahol egy-egy megállapítást vagy adatot megtaláltam, vagy amikkel azokat alá akarom támasztani, akkor ezek az én megítélésem szerint a forrás fogalmát merítik ki, és aszerint is kell ezeket feltüntetni. A jegyzet – mint a neve is mutatja – olyan adalék, ami valamely megállapítást, nevet, adatot megmagyaráz, kiegészít, értelmez, és amit a főszövegbe illesztve azt megtörné, zavarossá tenné. A forrás egy adat: egy már megjelent műre való tételes utalás (ki írta, hol és mikor jelent meg, esetleg az interneten hol férhető hozzá), a jegyzet akár egy több mondatos kiegészítő magyarázat is lehet (akár önálló forrásmegjelöléssel is). Mindenképpen javasolom ezt a megkülönböztetést fenntartani és az általam írt szócikkeknél ehhez is tartom magam. – Elkágyé ^vita 2016. október 8., 15:07 (CEST)

Nem kell semmit sem kitalálni elölről. A jegyzet nem jelent semmi olyasmit, amit írsz, amiről te írsz, az a megjegyzés. Föntebb már párszor le lett írva (a jegyzet a főszövegtől elkülönülő stb,. stb.) Pasztilla 2016. október 8., 18:45 (CEST)