Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív2

Legutóbb hozzászólt Glanthor Reviol 18 évvel ezelőtt a(z) Joomla! témában

Internet Explorer képernyőkép

Kép:Internet_Explorer_6.png erről volt már itt szó? Nekem nem tűnik túl megengedőnek.

Ezt a lapot meg nem kéne már archiválni, vagy ez is le akarja körözni Pozsony vármegyét? :)

Alensha  2005. december 21., 01:11 (CET)

Hol itt a szerzői jogi kérdés? Egy print screen bemutatásához nem kell senkitől, pl. a fájlformátum kialakítójától sem engedélyt kérni. Az más kérdés, hogy minek foglaljuk a névteret ilyesmikkel.--Linkoman 2006. január 4., 20:41 (CET)

A képernyőn látható weblap (Wikipédia) szerzői joga a Wikipédia szerkesztőié, az Internet Explorer grafikai elemeinek szerzői joga pedig a Microsofté. Az utóbbira van egy sablonunk a {{kereskedelmi screenshot}}(?). Az előbbire nincs, ezt az EnWikiben a en:Template:wikipedia-screenshot-tal jelölik. A kép nem szabad licencű. Szerintem. -- nyenyec  2006. január 4., 21:35 (CET)

KétKép (áthozat a kezdők kocsmafaláról)

A frankhamisítási botrány nevű új laphoz szeretném ezt a két képet berakni, csak nem tudom, lehet-e, már ami a jogokat illeti:

képek címe

köszönettel Svejk 2005. december 22., 22:24 (CET)


Milyen jogokra gondolsz? Ezek a képek nyilvánvalóan közkincsek, meg az idő is múlik rendesen.--Linkoman 2006. január 4., 20:38 (CET)

cc-hungary lista és szerzői jogi kérdések

Az ilyesmi iránt érdeklődő szerkesztőtársaknak említeném meg, hogy a magyar Creative Commons listán "valami" beindult a szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban. A mi szempontunkból nem nevezném egyelőre előrehaladásnak, inkább mozgolódásnak, de én már ennek is örülök.

Szerzői jogban járatos, azzal foglalkozó tagok vannak, aminek nagyon örülök. Ami viszont kicsit elszomorít, hogy ők sem tudtak eddig egyértelmű, egybehangzó, világos válaszokat adni a kérdéseimre . Ez vagy azért van, mert túl nehezeket kérdezek, rosszul kérdezek, vagy azért mert nincsenek egyértelmű válaszok.

Ennek ellenére bíztató az egész, szerintem érdemes követni. (Már a magyar Wikipédia szerzői joggal kapcsolatos problémái is ismerté váltak valamennyire a listán.)

https://kelt.mokk.bme.hu/lists/mailman/listinfo/cc-hungary/

-- nyenyec  2006. január 3., 17:22 (CET)

Sablon:védjegy

Csináltam egy ilyen sablont: {{védjegy}}(?). -- nyenyec  2006. január 6., 03:00 (CET)

Wikipédia:Szabad licenc

Elkezdtem írni ezt a lapot. A célja az lenne, hogy elmagyarázza mit értünk mi itt szabad licencen, mi az és mi nem az.

-- nyenyec  2006. január 6., 03:00 (CET)

Közkincs-usa: csak az USA-ban közkincs

Erről már hallottam korábban is, de itt elég konkrétan le van írva:

"The prohibition on copyright protection for United States Government works is not intended to have any effect on protection of these works abroad. Works of the governments of most other countries are copyrighted. There are no valid policy reasons for denying such protection to United States Government works in foreign countries, or for precluding the Government from making licenses for the use of its works abroad." http://www.law.cornell.edu/uscode/html/uscode17/usc_sec_17_00000105----000-notes.html

Also see http://www.dau.mil/pubs/arq/2002arq/Manz.pdf, the section entitled "Copyright Protection Abroad For Government Works".

Under Bridgeman Art Library, Ltd. vs. Corel Corp. the lawsuits probably couldn't be initiated in a US court, though.


Tehát úgy tűnik, hogy a {{közkincs-usa}} sablonnal megjelölt képeket ugyanúgy védi a szerzői jog az USA-n kívül, mint minden mást.

Az ilyenekről már nem is szólok inkább: en:Image:Hundingsbane.jpg.

-- nyenyec  2006. január 24., 20:33 (CET)

Jaj de jó, mintha eddig nem lett volna elég bonyolult ez a kérdés... *sóhaj* --DHanak :-V 2006. január 25., 10:03 (CET)
Rákérdeztem a commonsban is. [1] ] úgy tűnik igaz és a USA kormányhivatalainak elvileg jogában áll fellépni azokkal szemben, akik külföldön használják fel ezeket a képeket. A DeWiki és a Commons is használja őket. Szerintem mi nem tudunk vele mit kezdeni, meg kell őket jelölni szépen és kész. -- nyenyec  2006. január 25., 16:09 (CET)

Közlési engedély

(Áthozva a kezdők lapról)

E-mailt írtam a forrásnak, kértem a közzététel jóváhagyását. Ma megkaptam az igenlő választ.

Kérdés: Most mi a teendőm?

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User_vita:Kelemen_Mikl%C3%B3s"

Üdv. leó 2006. január 26., 10:34 (CET)

Sziasztok még új vagyok és azt szeretném kérdezni, hogy az angol nyelvű wikipediáról áthozhatom e a képeket a magyarnyelvűre. Konkrétan a földrengési cikkel kapcsolatban kérdezem. A segítséget előre is köszönöm. --Tibike 2006. január 28., 13:06 (CET)

Milyen licensz?

A Kép:Kep gabden th 1.gif egy honlap engedélyével lett ferakva. Milyen licensz-sablont rakhatunk a képekre. Vissza kellene kérdezni az engedélyezőre? -- Árpi (Harp) 2006. február 10., 16:10 (CET)

Először is látatlanban fogadok egy piros mogyorósban, hogy nem az email küldője a jogtulaj. :) Ettől most tekintsünk el... Ami a Wikipédia számára legfontosabb, hogy csak a WP-nak engedélyezi a felhasználást, vagy bárkinek, bármilyen célra. Lásd: Wikipédia:Szabad licenc Előbbi esetben {{jogvédett}}(?) kell rá, utóbbi esetben me valamelyik ismert képlicenc sablon, pl. {{cc-by-sa}}(?) (vagy a kategóriájából valamelyik más).

A lényeg: tisztázni kell, hogy pontosan kinek és pontosan mire adott engedélyt (pl. belefér-e a kereskedelmi felhasználás stb.)

-- nyenyec  2006. február 10., 16:39 (CET)

A magyar Wikipédia jogi helyzete

Bocsi, ha már volt erről szó, nem rágtam át az összes archívumot, és valaki javítson ki ha tévedek, de szerintem már évek óta félre van értelmezve a magyar wiki jogi helyzete, ugyanis:

  • A magyar nyelvű Wikipédiának ugyanúgy a Wikimedia Foundation adja a jogi-szervezeti hátterét mint az angoltól a zulu nyelvűig az összesnek. Tehát a magyar wikipédiára is ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak mint az angolra, ugyanis nekünk a Magyar Köztársasághoz jogilag semmi közünk nincs, mert attól, hogy egy közösség (főleg egy internetes közösség) a magyar nyelvet használja, még nem a magyar, hanem a szerverek üzemeltetésének helyén, illetve a rendszert birtokló és felügyelő szervezet bejegyzésének a helyén hatályos törvények vonatkoznak rá. Mivel pedig a Wiki szervereinek a többsége Amerikában van, és az alapítványt is ott jegyezték be, ezért a magyar Wikipédiában is az amerikai és nem a magyar törvények (elsősorban a szerzői joggal kapcsolatos dolgokra gondolok) - szerint kéne eljárni.
  • Ebből kifolyólag nem értem miért nem lehet átvenni a "Fair use" licenszű képeket? Itt, a wikiben jogosan használhatnánk őket, a sablonba meg bele lehet írni, hogy ez bizonyos országokban nem így van (de megnézniük attól még szabad, csak nem használhatják fel őket).
  • Ugyanezért komolytalan amikor egyesek a Checkuser vizsgálatokkal kapcsolatban problémáznak (mint IGe a User:Csak az adatvédelmi Biztosnak gyüjtök terhelő adatokat nevű zonkijával), mert a magyar adatvédelmi biztosnak még akkor sem lenne joga bármit is tenni ha a legcsúnyább visszaéléseket követnénk el. Az amerikai előírásokat kell betartani.

Néhány példa, annak megerősítésére, hogy ránk nem a magyar törvények vonatkoznak:

  • A magyar wiki nem .hu domain alatt található
  • A magyar wikit kiszolgáló berendezések egyike sincsen Magyarország területés
  • Vajon miért csak Amerikában lehet leírni az adóból a wikinek adott adományokat?

Csak azért szóltam, mert nem találtam olyan irányelvet, ami leírná, hogy milyen törvényk vonatkoznak ránk, és a problémás esetekben néha igen érdekes (és hibás) érvelések fordulnak elő... Peppe83 2006. február 19., 14:51 (CET)

Többek közt pl. azért, mert a wikit elvileg bárki kiadhatja könyvben, és akkor már a magyar törvények érvényesek rá. (mindig jó látni, hogy új szerkesztők érkeztek... komolyan :)Alensha  2006. február 19., 20:05 (CET)

Ezt most úgy érted, hogy a magyar wikiben a magyar jog szerint kell eljárni? És ha az angol wikit itt Magyarországon kiadom könyv formában, akkor az enwiki szervereiről is törölni kell a magyar jog szerint aggályos anyagokat? Mivel a felhasználóink többsége fizikailag Mao. területén található tényleg praktikus a magyar törvények szerint eljárni de nem kötelező. Sőt, ha a magyar wikit valaki beperelné (szerzői jogok, rágalmazás, stb miatt) akkor az ügyben amerikai hatóságok lennének illetékesek eljárni. Tehát attól, hogy a hazai törvényeket tarjuk be, még nem azok az érvényesek ránk, szerintem. Kérlek fejtsed ki bővebben is, hogy Neked mi az álláspontod ezzel kapcsolatban. Peppe83 2006. február 19., 20:38 (CET)

Kedves Peppe83, nyugodj meg, a magyar Wikipédiára a magyar jog szabályai vonatkoznak, az adatvédelemre is, a szerzői jogra is stb. Emelett természetes, hogy az Alapítvány finanszírozza a projektet, ezért az Alapítvány követelményeit maradéktalanul be kell tartani. (Ha lenne magyar Wikimedia Alapítvány, az magyar jogi személy lenne és az annak adott adományok a mindenkor hatályos magyar jog szerint lennének leírhatók.)
Az Internetre minden ország saját jogzsabályai vonatkoznak, a Magyarországról felküldött adatokért a magyar jog szerint áll fenn a felelősség.
Az adatvédelmi kérdések nincsenek tisztázva, de nyugodtan fordulj az adatvédelmi biztoshoz, ő is azt fogja mondani, hogy ezekben a kérdésekben a magyar jog irányadó a magyarországi felküldőkre.
Ha valakit érdekel, tisztázhatók a Wikipédia nemzetközi magánjogi kérdései.--Linkoman 2006. február 19., 20:57 (CET)


Hali! Az a helyzet, hogy jó lenne olyan tartalmat építeni, amit egészben vagy részben bárki kiadhat Magyarországon nyomtatott formában, terjeszthet DVD-n, vagy részben feltehet mondjuk egy sulinetes szerverre, vagy egy magyar nyelvű Linux disztribúció telepítő CD-jére anélkül, hogy megsértené a magyar jogot.

A fair use mostani használatával az EnWikiben további problémák is vannak. Több tízezer olyan kép van, amire teljesen indokolatlanul szerepel a fair use megjelölés és ezt csak az utóbbi hónapokban kezdték el komolyabban orvosolni. A Pokemon és egyéb képeket pedig úgysem fogják kitörölni, hiába masszív jogsértés, mert a feltöltők foggal-körömmel ragaszkodnak hozzájuk és senkinek nincs türelme mániákusokkal vitázni. Az, hogy ez egy jogi időzített bomba, csak egy dolog.

A másik, hogyha mindenből oda lehet másolni "fair use" képeket, akkor senki nem fogja venni a fáradtságot, hogy szabad licencű képet keressen helyette. Az EnWikiben ebből adódnak olyan sajnálatos jelenségek, mikor triviális hétköznapi tárgyakhoz, mint pl. fűnyíró, vagy egy adott autómárka jogvédett képeket másolnak be, ahelyett, hogy kimennének az utcára és fényképeznének egyet.

A harmadik: hány olyan embert ismersz, aki meg tudja mondani, hogy egy adott kép felhasználása egy adott szócikkben megfelel-e az amerikai jog "fair use" gyakorlatának? Én egyet sem. Ez ugyanis nem egy világos szabály, határait csak a bírósági gyakorlat alakította ki, ezért halandónak közel lehetetlen megmondani, mi fér bele és mi nem. Lásd: Summaries of Fair Use Cases

Még a magyar szerzői joggal kapcsolatos kérdéseinkre sem találunk egyértelmű választ, nemhogy az amerikaira. User:Nyenyec/Kérdéseim jogászokhoz Mikor nagy néha kapunk választ, később kiderül, hogy mégsem úgy van az.

-- nyenyec  2006. február 19., 21:04 (CET)


A Nyenyechez intézett kérdésed

Bátorkodtam idemásolni a Nyenyechez intézett, tömör kérdésedet. Válasz: a magyar állampolgárokra a Magyar Köztársaság jogszabályai vonatkoznak, kivéve, ha a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján más állam joga alkalmazandó. Olyan kérdésekben, amelyeket a közösségi jog kötelező jelleggel rendez, a megfelelő közösségi jogszabály alkalmazandó - Magyarországra 2004. május 1-től. A különböző államok polgárainak szerződéseire nemzetközi magánjogi szabályok, államközi megállapodások vagy szokások vonatkoznak.
Bocs, hogy beleszóltam.
Szerkesztői ütközés után: Nicsak, kedves Nyenyec, csak nem kérdeztetek meg jogászokat? És mondd csak, mit mondtak?--Linkoman 2006. február 19., 21:07 (CET)

Linkoman, igyekeztem kérdezni jogászokat. Valahol már sírtam erről, de a magyar Creative Commons listán egymásnak ellentmondó és/vagy az én konkrét problémáim szempontjából használhatatlan válaszokat kaptam, ami nagyon elkeserített. Azóta nem is foglalkoztam a kérdéssel többet. És nem is lesz energiám egy ideig. Majd egyszer jön egy türelmes, időmilliomos, magyar szerzői jogban jártas jogász fehér lovon és elmondja közérthetően, hivatkozásokkal, hogy mi a helyzet és melyik kérdésemre mi a válasz és milyen hétköznapi nyelven megfogalmazott szabályokat kell hoznunk ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy nem követünk el jogsértést. Addig inkább szoftvert fejlesztek. -- nyenyec  2006. február 19., 21:15 (CET)

Kedves Nyenyec, Bizalmasak e jogászok véleményei, vagy tán megismerhetnénk ezeket szöveg szerént? Már csak azért is, mert Te mindig nagy megértést tanúsítottál a jogi problémák iránt - számos sablonnál örömmel vettem a javításokat, miután szóvá tettem ezt-azt.--Linkoman 2006. február 19., 21:19 (CET)
Emlékeim szerint talán a magyar levlistára továbbítottam leveleket a https://kelt.mokk.bme.hu/lists/mailman/listinfo/cc-hungary/ listáról. Mindkettőre érdemes feliratkozni szerintem mindenkinek akit a magyar Wikipédia és aszerzői jog kapcsolata érdekel. -- nyenyec  2006. február 19., 22:16 (CET)

Köszönöm a válaszaitokat, így már tisztább a kép, bocsi, hogy fel akartam találni a spanyolviaszt. Szóval az igazi gond az, hogy vannak bizonyos jogi alapelvek de senki nem tudja, hogy a gyakorlatban mit kéne csinálni :) Azzal persze egyetértek, hogy a 100% free anyagokat kéne erőltetni, hiszen végülis erről szól az egész, de néha annyira jó lenne szinte nélkülözhetetlen, de védett képeket felhasználni a cikkek színvonalának emeléséhez, hogy az ember elkezd kiskapukat keresni, például:

  • akkor a magyar törvények mégsem a magyar wikire, hanem csak a magyar állampolgárságú/Maon. élő felhasználóira vonatkoznak, nem? Tehát ha egy amerikai állampolgár, aki az USÁban él, arra már nem vonatkozhatnak a magyar, hanem csak az amerikai törvények (hiszen ránk se vonatkoznak a kínai törvények, mivel semmiféle jogi kapcsolatban nem állunk Kínával). Tehát ő áttölthet a magyar wikibe olyan anyagokat amik az angolban legálisak, és azok itt is legálisak lesznek, egészen addig, amíg valaki Mao. területén fel nem akarja használni őket (azt meg a sablonban lehet tudatni vele, hogy ne akarja, és csak megnézni egy jogvédett képet meg talán nem bűncselekmény).

Na, mindegy. Az Internet meg amúgy sem könnyű terep a jogászoknak, lásd például az online szerencsejátékokat tiltó törvény körüli botrányt. Jó éjt mindenkinek Peppe83 2006. február 19., 21:40 (CET)

Kedves Peppe83, következtetéseid logikusak. Valóban, alapértelmezésben pl. egy amerikai és egy magyar állampolgár jogai nem feltétlenül azonosak, próbáld ki pl. a Washington National Airporton.--Linkoman 2006. február 19., 21:43 (CET)
Bezony. :) -- nyenyec  2006. február 19., 22:16 (CET)

Francia közkincsből angol közkincs

Szevasztok! Egy domaine public képet szeretnék public domain-ba átrakni. Szóval a franciából az angolba, hogy tényleg közkincs legyen. Hogyan, mi módon? --Dsamurai 2006 február 20., 7:39 (CET)

A Wikimedia Commonsba töltsd fel, ha lehetséges. Állapítsd meg, pontosan miért közkincs a kép, és ennek megfelelően add meg a sablont a Commonsban a kép oldalán. – KovacsUr 2006. február 20., 07:49 (CET)

Checkuser

Nem sikerült egész pontos leírást találnom arról, hogy mit is jelent a checkuser jog, illetve tevékenység. (Ez lehet az én hibám.) Azt feltételezem, hogy alapvetően zoknibábok kiszűrésére szolgál, és lehetővé teszi, hogy megnézze a jogosultsággal rendelkező, hogy egy adott felhasználó milyen IP-ről jön. És ha az megegyezik egy kitoltott vagy korlátozott felhasználó IP-jével, akkor azt blokkolhatja. (Vagy csak blokkolási joggal rendelkezőnek megmondhatja, hogy blokkolja? Mindegy, ez a lényegen nem változtat.) Ha ez így van, akkor igazat adok Math-nek abban, hogy ez paradox dolog. (Ezt Math kifejti Grin vitalapján, és elindult egy megint nem túl sok jót ígérő vita.) Szóval szeretném tudni, hogy hogy is van ez pontosan, mert ha Math-nak igaza van abban, hogy felhasználókat titkos adatok alapján ítélünk el, akkor az tényleg felháborító. Kérem azokat, akik pontosan ismerek ezeket a jogokat és mechanizmusokat (a sysop-okra gondolok elsősorban) írják le, hogy mit gondolnak erről. Előre is köszönöm. Péter 2006. március 3., 11:59 (CET) (aki nem Math zoknibábja :-) )

Igen, ez felelősségteljes feladat, ezért is kellett jelentős többséggel megszavazni. Olyannak adunk checkuser jogot, akiről feltételezzük, hogy nem fog hazudni az adatokkal kapcsolatban. Ha mégis ilyen gyanú merül fel benned, kezdeményezheted a jog elvételét. – KovacsUr 2006. március 3., 12:10 (CET)

Ööö izé, a checkuser logból nem ellenőrizhető az ilyesmi? Gubb     2006. március 3., 12:24 (CET)

A részletes leírást lásd itt, itt, itt meg itt. Röviden:

  1. mindenféle támadás és névtelenséggel való visszaélés (pl. szavazási csalások, blokk kikerülése, 3VSZ kijátszása, vandalizmus, spam) kiszűrésére szolgál.
  2. azt lehet megnézni, hogy az utóbbi pár hétben
    • egy adott felhasználó milyen IP-kről szerkesztett;
    • egy IP milyen felhasználónevekről szerkesztett;
    • egy adott IP tartományból milyen felhasználóneveken szerkesztettek.
  3. az IP egyezés vagy hasonlóság jelentősége változó (nem mindegy, hogy dialup, broadband, proxy, időben milyen közel van, stb.stb.), és az egyéb bizonyítékokkal együtt kell megítélni.
  4. a checkuser és az admin elvileg két külön jog, a gyakorlatban az utóbbi általában az előbbi részhalmaza.
  5. a checkuser kérések logolva vannak, de adatvédelmi okokból csak más checkuser joggal bírók nézhetik meg.

A konkrét esetet illetően csak annyit, hogy ha jól tudom, Math még nem nyilatkozott, hogy azonos-e a zoknibábjának vélt szerkesztővel, annak hiányában pedig egy kicsit komolytalan az egész ügy. --Tgr 2006. március 3., 13:36 (CET)

Lehet, hogy a kérdésem nem volt világos. Én nem vagyok Math fogadott prókátora, nem hiszem, hogy szüksége lenne rá, és azt sem hiszem, hogy ha mégis, akkor én lennék az alkalmas. Vagyis tekintsünk el a konkrét ügytől teljes mértékben. Nem érdekel. Az alapelvek érdekelnek.

Nem tekintem azt jogrendnek, ahol bár demokratikusan megválasztjuk a türannoszt, utána az lefejeztet mindenkit. (Megint direkt sarkítok, hogy világosabb legyen, amit mondani akarok.) Tehát rendben, hogy demokratikusan választjuk, de utána az intézkedéseket a magamfajta, többnyire jogállamban élő ember elvárná, hogy indokolják. Nem akarom senki szavahihetőségét kétségbe vonni, pont ez a gond. Mert ha a bizonyíték, ami alapján születik az ítélet titkos, akkor csak az egyik egyenlőbb áll szemben a másik kevésbé egyenlővel. Ezt minden demokratikus szavazás ellenére jogtalannak gondolom. Arról nem is beszélve, hogy mit jelent egy IP-egyezés? Nem sokat. Aki ehhez egy kicsit jobban ért az tudja, hogy az IP baromira nem egy egyedi dolog.

Összefoglalva: csak annyit akarok elérni, hogy értsem teljesen a mechanizmust, illetve ha ez sérti a megszokott jogi normákat, akkor erre felhívjam a figyelmet. Nem vagyok senki ellen, csak egy jobb WP mellett. Péter 2006. március 3., 13:46 (CET)

Miért felháborító dolog, ha nem nyilvános adatok alapján ítélnek el valakit? Ha a visszaélés alapos gyanúja merül fel, akkor még végső esetben is (ha netán a checkuserek is összeesküdnének a közösség ellen) mindig lehet a stewardokhoz fordulni, akik gondolom utánanéznének a konkrét ügynek, vagy ügyeknek. Róluk végképp nehéz lenne feltételezni, hogy mindenáron fedezni akarnák a helyi csekkjuzereket. --Ali # 2006. március 3., 13:51 (CET)


Nem kell rám támadni, szépen kérdeztem. Egyébként sajnos nem tudom kik azok a stewardok, és azt sem, hogy hogyan lehet megkérdezni őket, hogy igazat állítanak-e a helyi checkuserek. (Ez is lehet, hogy az én tudatlanságom, de már egy ideje WP-zom, de erről a lehetőségről még soha nem hallottam.) Ennek mi a módja? Megtennéd, hogy a konkrét esetben lefolytatod ezt a procedúrát? Nem a konkrét eset érdekel, hanem, hogy működik-e az, amiről írsz. Ha ez tényleg megy, akkor újra kell gondolnom, hogy ez már jó módszer-e. Mellesleg, arra azért a steward-ok sem jók, hogy ha két tök különböző felhasználó ugyanazt az IP-t használja. Péter 2006. március 3., 13:59 (CET)

Szerintem ezt már az előbb is elmondtam, de:

  1. a bizonyíték nem titkos, az összes checkuser joggal rendelkező látja.
  2. az IP egyezés jelenthet sokat is meg keveset is, körülményektől függően. Mivel magukat az IP-ket adatvédelmi okokból nem lehet nyilvánosságra hozni, ez ügyben meg kell bíznunk a checkuserek szakértelmében és ítélőképességében. Ezért kell 80%-os támogatottság ahhoz, hogy checkuser legyen valaki. (Itt jegyezném meg, hogy grin civilben ISP-t vezet, tehát valószínűleg elég jól ért a hálózatokhoz.)
  3. a stewardok listáját itt találod. Miután ők tizenpáran foglalkoznak a párszáz wikipédiával, lehetőleg csak akkor zavarjuk őket, ha indokolt, és minden mást már végigjártunk. (Megint felhívnám a figyelmet arra, hogy Math tudtommal nem mondta, hogy nem az övé a zokni, úgyhogy gyakorlatilag a semmiről beszélünk már hosszú ideje.)
  4. alapvetően az IP egyezés egy bizonyíték a sok közül. A legfőbb bizonyíték mindig is a stílus, a témák, a szerkesztési szokások hasonlósága. IP egyezés nélkül is blokkolunk ezek alapján, ha elég egyértelmű.

Van még valami, ami nem világos? --Tgr 2006. március 3., 14:14 (CET)

Ne haragudj, Péter, de ahogy Tgr is mondta, "próbaképpen" (csak hogy teszteljük a rendszert) a stewardokat nem illik birizgálni. Én legalábbis (a konkrét esetben, különösen, hogy Math valóban nem nyilatkozott arról, a zoknibáb az övé-e) nem szívesen tenném, ettől függetlenül te, vagy Math fordulhattok hozzájuk bizalommal, ha komolynak ítélitek az ügyet. --Ali # 2006. március 3., 14:27 (CET)

Ne haragudj Tgr, de elég bosszantó, hogy te mondod, hogy ezt már elmondtad, és akkor megint jössz azzal, hogy Math még mit mondott és mit nem. Elolvastad, amit írtam? Nem a semmiről beszélünk. A szabályok érdekelnek, illetve ezek a folyamatok. Nem érdekel a Math-ügy. Most világos?

Én nem akartam a stewardokat zavarni, ez más ajánlata volt, kíváncsi voltam, hogy ez tényleg létezik, vagy ez csak egy elvi lehetőség. Hát egyik sem, ahogy a szavaidból kiveszem, de inkább elvi, mert ne zavarjuk őket. OK. Ali, rendben, ne tegyünk semmi ilyet.

Ha megfigyelted, nem vontam kétségbe Grin szavahihetőségét, és szakértelmét sem. Vagy szerinted igen?

A 80%-os támogatást pedig elég nevetségesnek érzem, mert miből 80? Abból, akik odatévednek? Mert ezek a szavazások, illetve szabályok nagyon el vannak dugva. A mezei felhasználók nem veszik észre, és nem is élnek a joggal. Erre csak akkor érdemes hivatkozni, ha sokat szavaznak. Ahogy a normál választások is egy kritikus érték alatt érvénytelenek. Szerintetek nem? Péter 2006. március 3., 14:28 (CET)

Szia Péter!
Ha érdekel az ilyesmi, akkor vedd fel a figyelőlistádra a WP:KF-H lapot, illetve a Wikipédia:Közösségi Portált és máris nem lesznek "eldugva" előled az ilyen dolgok. Akit érdekel, szavaz, akit nem, nem szavaz.
Tgr elég jól leírta, hogy hogyan zajlik a folyamat, ha van további konkrét kérdésed, szívesen válaszolok. -- nyenyec  2006. március 3., 14:43 (CET)
A Wikipédia:kocsmafal (javaslatok) oldalt is érdemes felvenni, mert pl. a nyenyec chechuser-jogáról szóló checkuser-szavazás ott volt meghirdetve. :)
A stewardok nem csak "elvi lehetőséget" jelentenek arra, hogy "magasabb fórumokhoz" forduljanak azok, akik úgy érzik, igazságtalanság történt velük, volt már olyan eset pl., h. Gubb megkért arra egy stewardot, hogy vegye le a rajta felejtett blokkot (mert huwiki admint épp nem tudott elérni), és az illető meg is tette ezt.
Szerintem ha szólnának nekik, a mostani ügyben is vizsgálódnának, csakhogy én személy szerint nem hiszek Math "ártatlanságában" (bocs, tudom, hogy ez nem szép dolog tőlem), és ezért nem tudnám hitelesen képviselni őt. --Ali # 2006. március 3., 14:50 (CET)

Nyenyec, engem érdekel az ilyesmi, és én nem is maradok le a szavazásokról. (Bár eddig nem szavaztam, mert nem voltam kompetens a kérdésekben. Nem vettem a fáradtságot, hogy utánanázzek.) De én arról beszélek, hogy ezt itt te most elmondtad hogy, aki ez érdekel, ezt meg ezt tegye. De ez le van írva valami elemi tájékoztató oldalon. Tudom, hogy nyilván le van írva, de olyan helyen kell lennie szerintem, ahol minden felhasználó legalább egyszer belebotlik. Ha persze átugorja, akkor már az az ő baja (vagy szerencséje :-)) Nem tudom, hogy most világosan tudtam-e elmondani, amit gondoltam.

Ami pedig a folyamatot illeti, most már teljesen értem (elsőre is értettem), csak kérdés, hogy ez jó-e így. Illetve kinek kéne eldöntenie, hogy hogy jó. Péter 2006. március 3., 15:02 (CET)

  • Azt kérted Alitól, hogy forduljon a stewardokhoz (ebben a konkrét ügyben). Erre reagáltam. Azt, hogy ellentmondasz magadnak, ne rajtam kérd számon.
  • A stewardok úgy elvi lehetőség, ahogy a vonaton a vészfék. Szükség esetén nagyon is gyakorlati, de ha minden újonnan felszálló meghúzná, csak hogy kipróbálja, tényleg működik-e, az jelentősen megnehezítené az utazást.
  • Igen, szerintem kétségbevontad, amikor arra kérted Alit, hogy forduljon a stewardokhoz. (Vagy hogy gondoltad, mit mondjon? "Kedves Angela, ugyan nem vonjuk kétségbe, hogy grin nem hazudott, de azért nézd meg, nyilván úgyse lenne jobb dolgod"?)
  • Nem tudom, mi számít eldugottnak neked, a szavazás megtalálható például a friss változásokból (bármilyen érdekesebb szavazás során szinte folyamatosan fent van, plusz a lap tetjén állandó link is van rá), ami a Wikipédia második leglátogatottabb oldala; az irányelvek lapjáról; a Segítség lapról; a Kocsmafalról, ahol mindig jelezzük, ha történik valami; és újabban a Közösségi Portálból is. (De ha van ötleted, hogy hogy lehetne könnyebben megtalálhatóvá tenni, oszd meg velünk.) A "mezei felhasználók" tipikusan egy-két szerkesztés után örökre elhagyják a Wikipédiát, vagy félévente néznek be; az aktív felhasználók (értsd: akik csinálnak is valamit - a magyar WP szerkesztéseinek 50%-át a felhasználók 2%-a végezte) kb. fele szokott szavazni. (Általában nem szeretem a demokráciával való példálózást, mert ez azt a tévképzetet kelti, hogy a Wikipédiának demokratikusnak kell lennie, nem pedig működőképesnek, de ez nagyjából megfelel a fejlett demokráciák részvételi arányának.) A másik felének egy része tud róluk, de nem érdekli. Nyilván van olyan is, aki nem tud róluk, én nem hiszem, hogy sokan vannak. Érdekes lenne egy felmérést látni, ha esetleg érzel kedvet hozzá...
  • Vagyis tömören: aki kicsit is érdeklődik a Wikipédia működése iránt, az tud a szavazásokról, aki nem érdeklődik, az meg minek szavazna?

--Tgr 2006. március 3., 15:16 (CET)

Azért szenvedtem éjszakákat az új kinézetű Közösségi portállal, hogy ilyen célokra használjuk. A dolog működik is, hiszen ott fel van sorolva, minden a közelmúltban lezárt, ill. folyamatban lévő szavazás. Ha valaki ott nem veszi észre, akkor sehol. Mégsem rakhatjuk ki a szavazások, bejelentések tucatjtait a kezdőlapra. NCurse üzenet 2006. március 3., 15:18 (CET)


Na akkor ezt a vitát is lezárom, mert mindig megbánom, hogy kérdezek valamit. Azzal, hogy Alit megkértem a procedúra lefolytatására nem vontam kétségbe semmit. Egyszerűen tudni szerettem volna, hogy ez tényleg működik-e. Ha ezt nem lehet érteni, akkor nem tudok mit tenni. Emiatt nem is mondtam ellent magamnak.

A felmérés érdekelne, mert én sok olyan nevet látom a Friss változtatás lapokon, akiket még nem láttam szavazni. De nem láttam statisztikákat, így ezt nem tudom alátámasztani ez csak egy érzés. Abban is igazad van, hogy mindegy, hogy demokratikus-e vagy sem, ha működik. De úgy érzem (lehet, hogy tévedek), hogy túl sok energia megy el ilyen dolgokra. Ezért azt hiszem tényleg nem szállok be többet ezekbe a vitákba, inkább szerkesztek helyette.

NCurse, értem amit mondasz, el is fogadom. Köszi. Péter 2006. március 3., 15:35 (CET)

Ha a vitát lezártuk, akkor azt már csak a tanulság kedvéért jegyezném meg, hogy a stewardokhoz fordulás nem normál ügymenet, hanem felülvizsgálati "procedúra", mint a bíróságon megtámadott közig. hivatali döntések. Nyilván ilyesmit csak akkor lehet igénybevenni, ha kétségbevonjuk, hogy a "standard" folyamat megfelelő volt - ergo: azt, hogy grin nem hazudott. --Ali # 2006. március 3., 15:43 (CET)

Értettem. Köszönöm. Péter 2006. március 3., 15:47 (CET)

Bizony, bizony. Én is inkább már szerkesztek, még véletlenül sem folyok bele felesleges vitákba. Sajnos egyre inkább megy el a kedvem az egésztől, egyesek számomra szinte undorítóvá teszik itt a munkát. Mind1, dolgozzunk, a munka mindig kisegít az ilyenekből. Üdv Péter, NCurse üzenet 2006. március 3., 15:44 (CET)

Jogszabályok és a szerzői jog

A szerzői jogi törvény kimondja, hogy jogszabályok nem állnak a szerzői jogi oltalom alatt, tehát ezeket azabadon idézheti bárki, terjedelmi korlát nélkül-
Nem vonatkozik ez jogszabályokról készült tájékoztatókara, mert azokra az általános szabályok vonatkoznak.--Linkoman 2006. március 5., 20:16 (CET)

utólagos licencmódosítás

Szerintem a forrást elegendő megjelölni a képek forrás- ill. vitalapján, ezt általában így is szoktuk csinálni. Nem tartom szerencsésnek, hogy a szócikklapokon így hivatkozások vannak egy user névtérbeli lapra. (v.ö.: ne írd alá a szócikkeket.) --DHanak :-V 2006. március 9., 14:28 (CET)

Lehet-e / szabad-e / illő-e UTÓLAG szigorítást életbeléptetni felküldött anyagokra? Hogyan lehet, és kell-e egyáltalán VISSZAMENŐLEG módosítani a hivatkozó oldalakat? Le a gravitációval és le az egomániás vandálokkal! – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. március 9., 14:19 (CET)

Melyik kép esetében történt ilyen? A válasz egyébként az, hogy igen, de ez az addig a pontig készített másolatok licencelését nem befolyásolja. Javítson ki valaki, ha tévedek. --DHanak :-V 2006. március 9., 14:30 (CET)

cc-by-sa-2.5, 4. c: Such credit may be implemented in any reasonable manner; provided, however, that in the case of a Derivative Work or Collective Work, at a minimum such credit will appear where any other comparable authorship credit appears and in a manner at least as prominent as such other comparable authorship credit. Elegendő a kép lapján feltüntetni a szerzőt. KovacsUr@193.224.41.249 2006. március 9., 14:36 (CET)

A CC nem írja elő, hogy a képaláírásban legyen a link. A {{forrásjelölés}}(?) elvileg előírhatja, de azt meg utólag módosította Math; másrészt ez ugye ellentmond a CC licensznek. Úgyhogy akár figyelmen kívül is hagyhatnánk, de szvsz nem lenne méltányos: én arra szavazok, hogy ha Math ragaszkodik hozzá, tartsunk tiszteletben a kérését – ebben az esetben viszont WP:T-re küldöm az összes képét, mert ebben a formában hasznavahetetlenek (ellent mondanak több irányelvnek is - önreferencia, reklám, vanity), és nem is különösebben pótolhatatlanok. --Tgr 2006. március 9., 17:02 (CET)

A CC és a GFDL licenceket szerintem elvileg nem lehet visszavonni, ha egyszer már publikáltad. Viszont ez nem akadályozza meg a szerzőt abban, hogy az eredeti mellett más licencel is publikálja. A konkrét esetben Tgr-rel értek egyet. -- nyenyec  2006. március 9., 17:39 (CET)
Egy másik, esetleg hasonló eset: Elektromágneses indukció cikk - mi történik, ha a szerző töröltetni akarja egy cikkét? (Bár, mivel még nem válaszolt a vitalapján feltett kérdésemre, nem tudom, hogy nem véletlenül törölte-e a cikket, vagy esetleg azért, mert e tartalom máshol már szerepel. (Így csak gyanítom, hogy az lehet a problémája, hogy kitörölték a cikk végéről az aláírását.) (Ali) --194.152.154.1 2006. március 16., 00:55 (CET)

A helyzet szerintem itt is az, hogy ha ő ezt egyszer közkinccsé tette, akkor nem teheti meg, hogy visszaminősítse. Leicester 2006. március 16., 01:04 (CET)

Akik angolul tudnak, és értik a képjogot

Az itt közölt feltételekkel felhasználhatóak-e a képek?--Mathae نقاش المستخدم 2006. március 10., 00:46 (CET)

Az 1 és 3 pontok miatt nem szabad licencű, lásd: Wikipédia:Szabad licenc. -- nyenyec  2006. március 10., 00:54 (CET)

Címerekről

Tanácsot kérek: A magyar falvak, községek címereit felhasználhatjuk-e szabadon, vagy ezek is szerzői jog oltalma alatt vannak? Szeretném a Balatonföldvári kistérség községeinek címereit feltenni. Találtam is egy teljes címergyűjteményt: [itt]. Mit tegyek, illetve mit szabad tennem? Bp 2006. március 14. 21:02

Kérdezz meg egy jogászt... passz... :-S --Peda 2006. március 16., 01:27 (CET)

{{címer}} licenccel szoktunk felküldeni címereket. vagyis a jogi státusz nem 100%, de használjuk. legalábbis ez az eddigi bevett gyakorlat. Leicester 2006. március 16., 01:33 (CET)

Elméletileg a címer is jogvédett (legalábbis nincs róla tudomásunk, hogy ne lenne az). Gyakorlatilag a címerek nagy részének már régen lejárt a védelmi ideje, viszont egy konkrét címerről többnyire nagyon nehéz kideríteni, hogy mikor tervezték, úgyhogy használjuk őket, csúnya piros figyelmeztető sablonnal. Ha nem zavar, hogy esetleg később kiderül, hogy mégse jó így, és emiatt kárbaveszhet a munkád, akkor töltsd fel őket nyugodtan. --Tgr 2006. március 16., 11:57 (CET)

Köszönöm, ez utóbbit választom. Megjelölve csúnya piros figyelmeztető sablonnal. Bp 2006. március 16. 13:14

Tudtommal a címerek felhasználásának szabályozása az egyes önkormányzatok hatáskörébe esik, központi, egységes szabályozás nincsen. Mint Miskolcnál láttuk, abszolút fogalom nélkül teszik mindezt. Egyelőre szerintem sem tudunk jobbat, mint figyelmeztető sablonnal megjelölni. Annyit még lehetne majd tenni, hogy külön sablont csinálni a magyar települések címereihez.-- nyenyec  2006. március 17., 09:07 (CET)
A címerek Wikipédiában való felhasználása nem szerzői jogi kérdés. A szerzői jogi törvény nem tiltja, a helyi önkormányzatok nem foglalkoznak azzal, hogy a településről szóló szócikknek a település címerével való illusztrálását megtiltsák.
Egyértelmű, hogy semmi köze a címer felhasználásának a szerzői jogi védelmi időhöz.
A figyelmeztető sablon nem tesz mást, mint olyan felelősséget akar elhárítani, amely fel sem merül.
A magyar - nem magyar megkülönböztetés egyeseknek lételemük, a téma szempontjából logikátlan. Ha a címer a Wikipédia szempontjából szerzői mű lenne - márpedig nem az -, akkor logikátlan egy magyar címer megkülönböztetése másokétól, tehát ugyanolyan riasztó sablon kellene hozzá, mint Románia címeréhez.
Az egész kérdés jelenlegi kezelése része annak az informatikusok által diktált leegyszerűsítő jogértelmezésnek, miszerint minden tilos, amit jogszabály kifejezetten nem enged meg. A magyar Alkotmány szerint pont fordítva van: csak az a tilos, amit a jogszabály kifejezetten megtilt.--Linkoman 2006. március 17., 09:41 (CET)

(Ez Linkoman magánvéleménye, amit mindezidáig nem sikerült a jogszabállyal vagy bármilyen más hivatkozással alátámasztania. --Tgr 2006. március 17., 10:00 (CET))

Kedves Tgr, Mitől magánvélemény az, hogy: "Az egész kérdés jelenlegi kezelése része annak az informatikusok által diktált leegyszerűsítő jogértelmezésnek, miszerint minden tilos, amit jogszabály kifejezetten nem enged meg." -Te az előbb is ennek megfelelően érveltél.--Linkoman 2006. március 17., 10:28 (CET)
Szjt 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
... Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.

Az a baj, hogy ez százszor el lett neked mondva, és százegyedszerre ugyanúgy fújod a magadét. Lassan már ott tartok, hogy csinálok egy "miért nem igaz, amit Linkoman mond" sablont, amit minden hozzászólásod alá be lehet rakni... --Tgr 2006. március 17., 10:39 (CET)

Senki sem lehet próféta a saját hazájában

Az a baj, hogy sysop létedre személyeskedsz, érvek helyett.
"százszor el lett neked mondva" - mit képzelsz? Ki vagy te? Honnan gondolod, hogy Te jobban tudod? Honnan tudod, hogy nem Te tévedsz jogi kérdésekben? Honnan tudod, hogy Te érted jól a jogszabályt? Ti eddig annyi fáradságot sem vettetek magatoknak, hogy jogi szakértőkkel megbeszéljétek, az általam valóban többször közölt következetes álláspont vajon helyes-e? Miért vagy olyan biztos abban, hogy a szerzői jogot mint kényszerzubbonyt minden jogi kérdésre ráhúzó, finoman szólva is laikus álláspontod a helyes? Kívánom a sysopoknak, hogy egyszer szembesüljenek egy olyan jogi szaktekintély véleményével, aminek a fényében kiderül, milyen nevetséges tévedés az, amit már szászor mondtál és minden újabb szerkesztőnek úgy mondasz el, mintha ez lenne az egyedül helyes álláspont.
A megbélyegzési kísérleted ("Lassan már ott tartok, hogy csinálok egy "miért nem igaz, amit Linkoman mond" sablont, amit minden hozzászólásod alá be lehet rakni...) pedig egyszerűen undorító.--Linkoman 2006. március 17., 11:00 (CET)

Kedves Linkoman, a baj az, hogy ha beidézem a jogszabály vonatkozó passzusát (külön kiemelve azokat a részeket, amikben explicite ki van mondva, hogy minden tilos, amit a jogszabály vagy a szerző kifejezetten nem enged meg, az neked nem érv, hanem személyeskedés, és meg sem próbálsz érdemben reagálni rá. És ha legközelebb előkerül a téma, újra elő fogod adni egy szakértő leereszkedő hangnemében, hogy igazából nyugodtan lehetne a címereket (logókat, zászlókat stb.) használni, csak az informatikusok meg az ő jogértelmezésük... Tedd azt, ha jónak látod, de ebben az esetben kénytelen vagyok minden alkalommal felhívni a figyelmet arra, hogy amit te mondasz, az egy meglehetősen egyéni jogértelmezés, ami mögött semmi nem áll a végtelen nagy magabiztosságon kívül. --Tgr 2006. március 17., 11:08 (CET)

Rendszámok

Villy vitalapján merült fel egy belvárosi képpel kapcsolatban, hogy az autók rendszámát ki kell-e cenzúrázni róla. Ez sért valamilyen személyiségi jogot vagy hagyható? – Alensha  2006. március 16., 20:50 (CET)

Szvsz nem. Az emberekről készült képek felhasználását a Ptk 80. korlátozza, az biztosan nem vonatkozik rendszámokra. --Tgr 2006. március 17., 11:12 (CET)

akkor jó, mert jó pár képen van már rendszám. köszi, hogy utánanézél. – Alensha  2006. március 17., 15:59 (CET)
Gratulálok jogi szakértőnknek, hogy megírta, mi nem tiltja más rendszámát ábrázoló saját fotónk feltüntetését. Hozzáteszem: az Alkotmány sem tiltja és a Váncza-féle szakácskönyv sem. De azért mégsem egyértelmű a jogi helyzet, mert hol az a jogszabály, amelyik kifejezetten megengedi ezt? --Linkoman 2006. március 18., 11:02 (CET)
akkor szabad vagy nem szabad? – Alensha  2006. március 18., 13:28 (CET)
Természetesen jogi értelemben szabad, csak felesleges. A fényképezést közterületen nem tiltja jogszabály (kivétel, ha honvédelmi stb. okokból korlátozzák, de nem szerzői jogi alapon). A kérdés ugyanolyan, mintha azt kérdeznéd: baj-e, hogy járókelők is látszanak egy felküldött, szabad licencű képen.
Az egész kérdéskört én azért tartom fontosnak, mert a magyar Wikipédiában kifacsart értelmezése uralkodik a szerzői jognak, amelynek lényege: a Tgr által fent idézett egyetlen jogszabályhelyből kiindulva meg sem vizsgálják, hogy
  • a szerzői jogi törvény nem automatikusan érvényesül, a törvény széles körű oltalma a szerzői jogi igényt támasztó személyek érdekeit kívánja védeni. Márpedig egy jogállamban a magát szerzőnek tartó személynek kell bizonyítania, hogy
    • a kifogásolt szöveg, ábrázolás stb. eredeti szerzői mű
    • és a művet ő alkotta meg.
Jelenleg egy "szerzői jogi automata" működik, ami ezt figyelmen kívül hagyja és abból indul ki, hogy egyszerűbb mindent szerzői jogi oltalom alá eső műnek tekinteni, mint esetenként megvizsgálni, vajon tényleg az-e; ugyanez vonatkozik a védelmi időre: mechanikusan gondolkodav rögtön kész a döntés: ha a szerző (esetleg: nem ismert szerző) még él vagy a haláltól 70 év még nem telt le, akkor "nincslicensz", jön a fenyegető sablon és a "Linkoman, neked már ezerszer megmondtuk".
Ha valaki odafigyel, milyen tényleges szerzői jogi problémák voltak eddig pl. a német Wikiben, rájöhet, hogy sohasem voltak gondok egy település v. ország címerének a feltünetésével. Azt is hiába magyarázom, hogy a címerek sajátos grafikai alkotások: az a céljuk, hogy a települést "megszemélyesítsék" a hétköznapokban és az ünnepeken. Egyetlen helyi rendelet sem mond olyasmit, hogy pl. csak akkor ábrázolható a település címere egy lexikonban, ha előbb engedélyt kérnek ehhez, esetleg: fizetnek az engedélyért. Ennek egyszerű oka az, hogy a címer rendeletben rögzített használata a visszaéléseket kívánja megelőzni. A jogszabályok értelmezésénél nem elég nyelvtani szabályokat betartani, hanem a jogalkotó célját is vizsgálni kell.

Logikusan gondolkodó ember nehezen feltételezi, hogy Miskolc megyei jogú város önkormányzata tiltakozzék a Miskolc szócikknek a városcímerrel való illusztrálása ellen. Ha ez mégis megtörténne, egyszerűen külső linkbe kell tenni a címert ábrázoló weblapot és kész.--2006. március 18., 13:54 (CET)

Most nézem, hogy még folyik itt a vita a képemről. Hozzáteszem, hogy azonnal lecseréltem egy cenzúrázott rendszám nélküli változatra. Villy 2006. március 20., 11:32 (CET)

(Egyébként pont ezt akartam mondani: mibe kerül kihomályosítani a rendszámokat... Egyszerűbb, mint vitázni ezen. Amúgy is ez a szokás sok helyen a neten, törvénytől függetlenül. --grin 2006. március 22., 10:37 (CET))

Ez már nem a rendszámról folyik

Logikusan gondolkodva azt is nehéz elképzelni, hogy egy filmplakát vagy CD-borító ellen tiltakozna a jogtulajdonos, hiszen a terméket reklámozzuk vele valamilyen szinten. (jó lenne, ha azokat is lehetne). A címerről meg igazad van, de tudod, milyen hülye választ küldtek, amikor megkérdeztem… (megvan még Nyenyec valamelyik archívumában). – Alensha  2006. március 20., 14:19 (CET)
Logikusan gondolkodva azt is nehéz elképzelni, hogy a könyvkiadók bepereljék a Google Book Search-öt, aminek kimondottan az a célja, hogy a vásárlók könnyebben megtalálják, milyen könyvek szólnak egy adott témáról, aztán mégis. A szerző jog területén nem a logikus gondolkodás uralkodik, ezt tudomásul kell vennünk. A SLP könyveinek 90%-a már nem gyártott és nem forgalmazott könyv volt, és egy szerző/kiadó könyveit azonnal eltávolították, ha kérte; ennek ellenére bezáratták az egész oldalt, és a magyar könyvkiadók érdekvédelmi szövetségének vezetője azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az oldal alighanem az orosz titkosszolgálat akciója volt, hogy email-címeket gyűjtsenek, mert az teljesen kizárt, hogy ennyi ember dolgozna a digitalizáláson úgy, hogy semmi pénzt nem kap érte. Sajnos erre a fajta gondolkodásmódra fel kell készülnie minden szabad projektnek... --Tgr 2006. március 20., 14:49 (CET)
Kedves Alensha, örülök a szempontjaidnak. A címerre vonatkozó engedélykérés pedig a tapasztalat szerint néha akkor sem sikeres, ha egyébként semmi jogalapja nem lehetne a településnek (nem a tervezőjének, mert annak szava nincs, zsebre vágta a pénzt a tervért, esetleg ugyanazt az ötletet többször leadta (vesd össze Budapest X. kerületének és XVII. kerületének címerét). Egyedül a "reklámozzuk" szót cserélném le arra, hogy tájékoztatjuk róla a net közönségét. Mert ebben a nagy szerzői jogi rinyálásban hajlamosak vagyunk elfeljeteni, hogy önkéntes munkát végzünk, időnként nem is rosszul - pont a legkézenfekvőbb illusztrációktól fosztjuk meg magunkat (mert azt megérteném, ha lennének negatív tapasztalatok, amik erre a merev álláspontra visznek egyeseket, dehát nincsenek.--Linkoman

Kedves Linkoman, a nagy rinyálásban (hogy téged idézzelek) elfelejtettél válaszolni arra a kérdésemre, hogy a jogszabály a kedvedért külön kiemelt részei alapján jogszerű-e engedély nélkül felhasználni egy képet vagy sem; továbbá elfelejtetted megmondani, hogy címerügyben mivel is van bajod tulajdonképpen. (A vita hátterét nem ismerő olvasónak úgy tűnhet, hogy az ellen tiltakozol, hogy a Wikipédiát "megfosszuk" a címerektől, ami némileg félrevezető, mert - tudtommal - te vagy eddig az egyetlen ember a Wikipédiában, aki olyasmit javasolt, hogy vegyük le a címereket, és kívülről linkeljük őket. Mindenki más azt mondja, hogy jelöljük meg a szerzői jogi szempontból kérdéses képeket, hogy később könnyen beazonosíthatóak legyenek.) --Tgr 2006. március 20., 14:55 (CET)

Kedves Tgr, ha emlékezünk, emlékezzünk pontosan. Én a címereket nem azért javasoltam linkbe tenni, mintha egyetértenék azzal a megközelítéssel, hogy az általad idézett jogszabály tiltja címerek felhasználását. Ha jól emlékszem, éppen sysop Grinnel vitatkoztam ezen, és csupán a kérdés élezése érdekében tettem meg ezt a javaslatomat. (1) Nekem a jelenlegi sablonról az a véleményem, hogy olyan felelősséget akar kizárni, ami fel sem merül.
(2) A címer és a zászló nem "kép", mert nem szerzői jogi, hanem egyéb engedélyezés alá esik. A vita csak azon volt, hogy - ha jól emlékszem - Tatabánya önkormányzati rendelete tiltja-e a címer Wikipédiában való feltüntetését.
Idézlek:"Mindenki más azt mondja, hogy jelöljük meg a szerzői jogi szempontból kérdéses képeket, hogy később könnyen beazonosíthatóak legyenek." No, ezzel van vitám. Ez a "nincslicensz = törlendő" elv kimondása, ami feleslegesen egyszerűsíti a dolgokat. Egyrészt a képeknek vannak különleges kategóriái (pl. a logók), másrészt sztem esetenként kell eldönteni, aggályos-e egy kép fennhagyása. (3) Nem helyeslem, hogy kétség esetén nem csupán a törlés mellett döntünk, de még arról is meg vagyunk győződve, hogy a szerzői jog követelményeit teljesítjük. Én vitatom, hogy a Wiki kereskedelmi célú továbbfelhasználása szempontjából aggályos, ha nem törlünk mindent, aminek nincs licensze. Vitatom, márpedig azért, mert a továbbfelhasználás nem jelenthet sneki számára több jogot, mint amit a GFDL licenc ad. Tehát: nem tünetetheti fel szabadon a honlapján mondjuk a Windows emblémáját úgy, hogy egyben nem utal a Microsoftra illetve nem veszi át a megfelelő Wiki-lap információit. Ha valaki ezt másképp látja, akkor ezáltal azt ismeri el, hogy a továbbhasználónak több joga van, mint szegény szerkesztőnek, aki merőben erkölcsi sikerért dolgozik. Ezt a gondolatomat már részletesen kifejtettem, sajnos, nem látom, hogy sikerült volna meggyőznöm erről az illetékeseket. Pedig az én szememben az egész projekt egyik lényegi kérdéséhez jutattunk el.
A nyilvánvalóan szerői jogba ütköző képek, ábrák stb. feltüntetését meg kell akadályozni, szerintem is.
(4) A logók, címerek, zászlók esetében viszont felesleges azt feltételezni, hogy van olyan jogosult, aki a GFDL licenc szerinti publikálásba bele fog kötni. Nem tudom, volt-e erre példa más nyelvű Wikikben.
Tisztában vagyok vele, hogy a Wiki program nyújtotta szenzációs tájékoztatási lehetőség mgában foglalja a nemkívánatos hatásokat pl. más szerzői jogába való ütközést. Ezt a magam részéről ugyanúgy el kívánom kerülni, mint bárki más (nem dicsekvés, csak tény: a közreműködéseimet nem szokták valószínűleg jogsértőnek bélyegezni; soha nem küldtem fel egyetlen képet sem).
amit szóvá teszek, az csupán annyi: ha nem differenciálunk a szerzői alkotásnak tekintett ábrák között, nem jutunk helyes eredményre. Ezért nem érzem indokoltnak, hogy a logók, címerek és zászlók esetében félretegyük a kérdés praktikus oldalát: ha ezekkel illusztrálni akarunk, nem követünk el jogsértést.
És ha véletlenül valakinek mégsem tetszik egy logó stb. feltüntetése, egyszerűen eltávolítjuk (v. linkbe tesszük, mert az ellen az információ szabad áramlása miatt senki sem tehet észrevételt - egy wikipédia-link nem lehet jogsértő.
Elnézést kérek, a mondandómmal nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy minden vonatkozásban vita van közöttünk. Én csupán a logók, címerek és zászlók sablonját látom abszolúte indokolatlannak, durván szólva: ágyúval verébtre lövésnek.
Véleményeteket örömmel veszem.--193.224.133.12 2006. március 20., 16:48 (CET)--Linkoman 2006. március 20., 16:50 (CET)
  1. Ezt nem értem, hogy tudna egy sablon bármilyen felelősséget kizárni? Attól még, hogy ott a figyelmeztetés, hogy valószínűleg jogsértő, éppolyan jogsértő. A sablon a szerkesztőknek szól (ill. részben technikai célokat szolgál), nem a jogtulajdonosnak.
  2. Továbbra sem látok semmi alapot arra az állításodra, hogy a címer nem szerzői mű. Ha már szóbahoztad Tatabánya címerét, azt Oláh György (Munkácsy-díjas grafikus, a Képzőművészeti Egyetem docense) tervezte négy évvel ezelőtt. Az Szjt szerint "Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása ... A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg." Nekem elég nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a leírás ráillik erre az esetre.
  3. Most a logókról/címerekről van szó vagy valami másról? Mikor töröltünk címert azért, mert jogsértő?
  4. Különböztessük meg azt a problémát, hogy jogsértő-e egy adott kép használata, és hogy bele fog-e kötni valaki. A logók használata szinte minden esetben jogsértő, a címereké többnyire nem (lejárt a védelmi idejük), de nem tudjuk megmondani, mikor az mégis. (Illetve néha igen - Tatabányáé pl. jogsértő.) Ha ebben sikerül egyetértésre jutni, akkor a "kinek fáj" kérdésére még visszatérek.

--Tgr 2006. március 22., 02:42 (CET)

Vitamin

A gugliban rákerestem a "Brokkoli" zöldségnövényre, és az egérkurzurt véletlenül a vitamin szóra helyeztem. Ekkor megnyílt egy szürke oldal, amelyben az általam leírt vitamin szócikket találtam meg teljes egésszében. Természetesen a ma bevítt anyag hiányzik belöle, és a hivatkozásokban is kismértékü változás van, de a szócikkre rá lehet így is ismerni. A lap többnyelvű, ezért valószínüleg más nyelvekre is lefordították. A lap itt található meg. Felháborító, hogy lopják a cikkemet...:))) - Üdv. » KeFe « * 2006. március 17., 13:46 (CET)

Ezzel önmagában nem is lenne baj, a forrást megjelölik, meg a GFDL-t is, viszont nem linkelnek se a wikipédiára, se az eredeti szócikkre, pedig ha jól emlékszem, mindkettő szerepel a használati feltételek között. --Tgr 2006. március 17., 14:42 (CET)

Hány ilyen van még... Érdemes felvenni a kapcsolatot velük? Peppe83 2006. március 17., 14:45 (CET)

  • Valószínűleg elég sok, mert a zöldégek közül a karfiol cikkem is és a biológia cikk is itt található, valamint az aminosav cikkem, még a javítás előtti változata. Egy több nyelven is beszélő wikipédistának kellene átnézni, mert én nem igazán könnyenigazodok el ezen a lapon.

Ha valaki ír nekik, akkor nem ártana szóbahozni, hogy a tőlünk átvett cikkek egy része pontatlan, amit mi már nem csak pontosítottunk, hanem ki is egészítettünk. Pl.: aminosav, biológia - Üdv. » KeFe « * 2006. március 17., 15:21 (CET)

Szvsz olyan mindegy, de ha valaki fontosnak érzi, megkérheti őket, hogy tegyék ki a linket. Biztos nem rosszindulatból hagyták le, csak olyan bonyolult a jogi háttere a másolásnak, hogy könnyű ilyen hibákat véteni benne. --Tgr 2006. március 17., 15:12 (CET)

Még az interwikit is átvették. Én még a daganatok.hu linkgyűjteményére is külön engedélyt kértem. Szal amit ők csináltak, az nálam lopás... NCurse üzenet 2006. március 17., 15:13 (CET)

Ott van a lap legalján és a GFDL linkelve van: All articles come from wikipedia.org and are licensed under GFDL Nikita 2006. március 17., 15:36 (CET)

Mondom, elvileg linkelni kéne az itteni szócikkre (vagy annak hiányában feltünteni a laptörténetben szereplő összes szerkesztőt mint társszerzőt)... --Tgr 2006. március 17., 15:54 (CET)

A mi Vitamin cikkünk azóta már klasszisokkal jobb és pontosabb, NCurse jóvoltából képeket is tartalmaz, sokkal több linkje élő (kék), míg alemásolt példány csak üres linkeket tartalmaz: Pl.: kálium, kálcium, tápanyag, ásványi anyagok. Arra leszek kíváncsi, hogy mikor fogják frissíteni. - Üdv. » KeFe « * 2006. március 20., 17:46 (CET)

Arról, hogy lopják a cikkeket: Az Esztergomos cikkeimet mind megtaláltam már máshol is. Nem egy helyen, idáig kettőn. Gátlástalanul viszik, és meg itt szenvedek a licences bajommal (lásd eggyel lejjebb). :) Villy 2006. március 20., 17:55 (CET)

Civertan-féle légifotók

BIzonyára ismeritek a www.civertan.hu lapot. Aki nem, annak mondom, hogy Mo. szinte minden településéről van légifelvételük, és elég jó is. Gondoltam, hogy kérek rá engedélyt, amire meg is jött az igenlő válasz. Hogy ne kelljen minden kép felhasználásakor beítni beledobtam egy sablonba, ami itt található: Sablon:Civertan-licenc. Felmerült a probléma, hogy milyen licenc alá lehetne helyezni a képeket, minek minősül a levélváltás. A sablon vitalapján megnézhetitek, hogy mizu. Ha írni kéne nekik egy újabb levelet, konkrétan mit írjak bele? Köszi Villy 2006. március 20., 11:38 (CET)

A levél alapján {{jogvédett}}(?). Ha azonos feltételekkel bárkinek engedélyezik a felhasználást (üzleti célra is), akkor {{forrásjelölés}}(?). Az is jó lenne, ha rá tudnád beszélni őket arra, hogy a nevüket elég legyen a képleírásban megadni (a szócikkekben nem túl esztétikus). --Tgr 2006. március 22., 02:17 (CET)

Remélem a második levél már megfelel mindenkinek. Ők mindenben benne voltak, csak azt kérték, hogy a nevük legyen fel tüntetve. Villy 2006. március 22., 18:20 (CET)

GFDL

A figyelmeztetések átírása közben belebotlottam az enyhén szólva is infernális állapotban lévő jogi lapokba. (Pl. durva, hogy eddig sehol nem volt meg a GFDL licensz szövege...) Jó lenne rendbetenni őket, mindenekelőtt a Wikipédia:Copyright lapot.

Szerintem nagyon zavaró, hogy ugyanazon a lapon vannak a Wikipédiába írni akaróknak, és a Wikipédiát másolni akaróknak szóló információk. Jelenleg a Wikipédia:Copyright átirányít a Wikipédia:Szerzői jogok oldalra. (A Wikipédia:Copyrights pedig a könnyű áttekinthetőség jegyében a GFDL szócikkre irányít, talán azért, mert valamikor régen ott volt a GFDL nemhivatalos fordítása.) Szét kéne szedni, a Copyright-ba a felhasználási lehetőségeket, a Szerzői jogokba a szerkesztőknek szóló információkat tenni, és mindent sokkal olvashatóbbra csinálni.

Aztán ha marad rá energia, akkor jöhet a Wikipédia:Jogi nyilatkozat, ami szvsz a magyar jogi környezetben teljesen értelmetlen, és abszolút feleslegesen foglalja a helyet a láblécben; meg a WP:FÚ, amit valahogy egyszerűsíteni kéne, hátha úgy el is olvassák.

Ja és jó lenne egy alkategória a WP-adminisztrációba a jogi dolgoknak.

--Tgr 2006. március 22., 13:00 (CET)

Továbbá azt is végig kéne nézni, hogy melyik lapok linkelnek a GFDL, a WP:GFDL, ill. a WP:GFDL-hu-ra, és melyik másikra kéne linkelniük valójában. (A projekt névtérből a sima szócikkre linkelő lapokkal szinte biztosan baj van.) --Tgr 2006. március 22., 13:03 (CET)

NOL cikk a szerzői jogokról

Egy mai cikk a szerzői jogokról: [3]. Előfordul benne a wikipédia, a commons és a GFDL szó is. OsvátA. 2006. március 22., 17:48 (CET)

Meg az is, hogy "A GFDL a szerzői jogokról történő lemondást jelenti, a CC csupán ezen jogok korlátozásáról szól." Brr? :-) --Ali # 2006. március 22., 17:56 (CET)
Köszönöm a linket, kedves OsvátA. Végre egy szerzői jogászt is megszólaltat a napilap, idézem:

" hagyományos szerzői jog (copyright) védelmezői szerint káoszhoz vezet az alternatív jogfelfogás követőinek tevékenysége. Creativ humbug címmel írt feltűnést keltő vitairatot Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület munkatársa. Ebben kifejti: 1. Félrevezető a CC "néhány jogról lemondó" jelszava. A copyright érvényesítése sem volt soha teljes körű, a szerző bármikor bárkinek jogot adhat arra, hogy térítés nélkül használja szellemi termékét. 2. A CC propagálói állítják, hogy sok országban elfogadják az elveiket. Tóth szerint ez igaz lehet, bár még egy országban sem iktatták törvénybe őket. 3. Téves állítás, hogy "a szerzői jog akadályozza az információk szabad terjedését".

Csak azért idézem, mert ez csattanós válasz a "százszor megmondtuk már neked, hogy (szerintünk) hogyan van" állításra. Magyarul: a CC egy kísérletezés, kétes következményekkel.--Linkoman 2006. március 22., 18:30 (CET)
A pártatlanság kedvéért viszont mondjuk CC-ék válaszából is idézhettek volna. --Ali # 2006. március 22., 18:35 (CET)

Teljesen fogalom nélküli a NOL cikk, hemzseg a hülyeségektől, még Lessig nevét se tudták leírni helyesen. TPB-t a CC-ről kérdezni meg olyan, mintha Orbán Viktort kérnéd meg, hogy értékelje az MSZP működését: abszolút ellenérdekelt fél, nyilván nem a pártatlan tájékoztatásra fog törekedni. Magyarországon egyébként januárban "iktatták törvénybe" a CC-t, a másik két pont meg tömény mellébeszélés. --Tgr 2006. március 22., 19:41 (CET)

Szegény TPB védelmében: 2005. 06. 24. a megjelenési dátuma annak a cikknek (http://www.indicare.org/tiki-read_article.php?articleId=118), amiből itt a NOL idéz, akkor nem tudhatott róla, mi lesz idén januárban. --Ali # 2006. március 22., 19:56 (CET)
Éppenséggel tudhatott volna, ha veszi magának a fáradságot, hogy utánanézzen (mondjuk beírja a gugliba). A CC magyarításának előkészítése már 2004-ben elkezdődött. A törvényjavaslatot egyébként valamikor ősszel adták be, január már az életbelépés időpontja. --Tgr 2006. március 22., 20:15 (CET)
És mint a válaszból is kiderül, már TPB cikkének időpontjában is vagy húsz országban honosították a licenszt. TPB egyébként nem is azt írja a cikkben, hogy még nem honosították, hanem hogy ez jogilag értelmetlen, mert egy állam nem tud elfogadni egy licenszt. (Ami persze megintcsak mellébeszélés.) --Tgr 2006. március 22., 20:22 (CET)

Minek vannak a Wikinek szabályai, ha nem lehet ezeket betartani? (Önéletrajz)

.Jelenleg vizsga folyik a törlési oldalon arról, vajon ki mennyire veszi komolyan a Wiki szabályait és milyen könnyen lép át bármilyen szabályon ahelyett, hogy azon gondolkodna: hogyan lehet a szabályok keretei között élni.

Én komolyan veszem a szabályainkat, ezért nem értem, hogyan kerülehetett az új cikkek szerkesztőablakához az a megjegyzés, hogy ne írjunk termékekről és cégekről.
Ez egyszerűen érthetetlen és betarthatatlan. Töröljük a Linux, Microsoft, MALÉV, Polaroid, Portói bor stb. cikkeket, hiszen formailag ebbe beleütköznek??
Ha azt akarjuk mondani, hogy ne küldjünk fel sem cikket, sem linket, amely termékeket és/vagy cégeket reklámoz, azt megérteném.
Tehát javasolom, dolgozzuk át a szöveget, hogy a tilalom tényleg komolyan vehető és következetesen alkalmazható legyen.--Linkoman 2006. március 29., 14:53 (CEST)
A Virághalmy és Gervai ügyben leadott szavazatok jelentős része nem kívánja betartani azt a tilalmat, hogy "ne írj magadról". Ha a két szócikk marad, javasolom törölni ezt a tilalmat,

mert a többség nem akarja betartani.--Linkoman 2006. március 29., 15:32 (CEST)

Csak a Virághalmy-szavazást érinti a felvetés. Gervai Péter nem írt magáról szócikket. Leicester 2006. március 29., 16:13 (CEST)

Melyik megjegyzésről van szó? És mennyiben jogi probléma ez? --Tgr 2006. március 29., 16:08 (CEST)

Kedves Tgr, Te határesetnek minősítetted az előbb azt, hogy valaki saját magáról írt szócikket, a tilalom ellenére. Mi az, hogy határeset? Vagy magáról írta, akkor törlés, vagy nem magáról írta, akkor marad. De jött egy másik user, aki azt mondta: játsszuk ki a szabályt, hazudjuk azt, hogy én írtam és akkor rendeben van.
Ha tehát nem akarjuk betartani az egyszerű, világos szabályt - akkor ne legyen ilyen szabály. Kérem, szavazzunk a törléséről.--Linkoman 2006. március 29., 17:07 (CEST)

A szavazás folyik. Ha a Virághalmi cikk marad, akkor a szabály megy. Ilyen egyszerű. Leicester 2006. március 29., 17:11 (CEST)

Linkoman: olyan kérdést feszegetsz, ami már számtalan témában felmerült, és mindig kiderült, h nincs rá válasz. Kivéve egyet. Sztem a közösségi dinamika a kulcs, egyszerűen működik itt a rendszer. Ha a közösség úgy dönt, h egyik cikk marad, másik nem, akkor ennyi. Például. NCurse üzenet 2006. március 29., 17:23 (CEST)

Itt a tévedés. Vagy van egy világos szabály (2x2=4), akkor az mindig érvényes. Vagy fogalmazzuk a szabályt úgy, hogy a többség szavazásán múljon, vajon 2x2 mennyi. A szabályozás mindig önkorlátozás; ha az önkorlátozást egyesek nem tartják be, az nem az ő szabad döntésük, hanem szabályszegés. És ahol a mindenkori hatalom a saját szabályait nem tartja be, ott a szabályok tekintélye megszűnik és okkal gondolhatják egyesek, hogy belga, aki betartja. Remélem, ez világos.--Linkoman 2006. március 29., 17:43 (CEST)

Ez egy népszerű félreértés. Nincs olyan szabály, hogy nem szabad magunkról szócikket írni. Nem túl ízléses, de semmilyen irányelv nem tiltja (a WP:NEM se, ha figyelemsen elolvasod). --Tgr 2006. március 29., 17:49 (CEST)

Ezek szerint az új lap szerkesztésénél megjelenő kísérőszöveg nem szabályokat, csak jámbor óhajokat tartalmaz (Ne írj magadról...)? Akkor onnan kell törölni.--2006. március 29., 17:52 (CEST)
Kedves Linkoman, miért nem tudod azt a részt úgy értelmezni, hogy „ne írj magadról, mert ez többekben ellenérzést válthat ki, és vitákat gerjeszthet”, mint ahogy teszi most is? Ez csak egy jótanács, ajánlás, útmutató. Ugyanúgy esetenként kell mérlegelni, mint a jogi kérdéseknél is, neked magyarázzam? --DHanak :-V 2006. március 29., 18:01 (CEST)
Igazat kell adnom Dhanak-nak... 19. pont: A Wikipédia nem való (ön)reklámozásra. Csak azért ne kezdj egy szócikket valamiről, mert érdekelt vagy benne. Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat. Sokak szerint nem érdemes szócikket írnod saját magadról, vagy olyan projektekről, amelyekben személyesen részt veszel. Néhány híresebb Wikipédista jelentősen hozzájárult a saját magáról, vagy munkáiról szóló szócikkhez, és ezt némi vita, ideális esetben, szavazás után általában elfogadjuk. Az ilyen oldalakra persze ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint a többire. Az önéletrajzi művekre való túlzott hivatkozás nem egyezik a Wikipédia szellemével. A részleteket az Önéletrajzok szócikkben találod. A Wikipédia nem foglalkozik üzleti tevékenységgel és nem társul más vállalatokkal. forrás itt. Dr. Steller nagyott hibázott amikor magáról írt szócikket (minek neki?? elismerés, ismertség??). Egyszóval: Hagyjuk kérem, ráadásul volt olyan szerkesztő, akinek nem szavaztuk meg lásd az archívot... --Peda 2006. március 29., 18:28 (CEST)

Az, hogy ellenjavalt önéletrajzi szócikket írni nem öncélú szabály (vagyis kérés). EnWikis kollégáink már számos hosszú és keserves vitán túlvannak ezzel kapcsolatban. Szerintem a lényeg az, hogy más, tényleg fontos irányelveket nagyon nehéz betartani, mikor az emberek magukról írnak szócikket.

Elkezdtem fordítani az angol lapot, akinek van kedve segíthet, most egy darabig nem nyúlok hozzá: Wikipédia:Önéletrajz

-- nyenyec  2006. március 29., 18:33 (CEST)

Saját írás feltöltése?

Mostanában egyre gyakrabban találkozok honlapokról bemásolt szövegekkel, amikről a beküldő azt állítja, hogy saját kezűleg írta az eredetit. A kérdés az, hogy vajon ez tényleg így van-e minden esetben? És mi van, ha mégsem? Lehetséges erről egyáltalán bizonyosságot szerezni? Mit csináljunk az ilyen szócikkekkel? -nagytibi üzen, ? 2006. április 22., 17:39 (CEST)

Csak félve szólalok meg. Előbb utóbb talán akár el is hihetnénk nekik. Sokasodnak azok a hangok, amelyek engem sem hagynak érintetlenül: a szerzői jog sértése valójában csak akkor merül fel, ha a jog tulajdonosa tiltakozik... De, mint köztudott, én ezekhez nem (sem) értek... --Burumbátor 2006. április 22., 17:42 (CEST)


A saját írásokra is vonatkozik a GFDL licenc alá helyezés.
A problémát viszont nem értem. A Wikipédián nincs "saját írás", magyarul az ilyen szöveget ugyanúgy "felülszerkeszthetjük", mint bármi mást. Aki felküldi a szövegét, az többé nem az övé.
Én személy szerint nem is örülök neki, ha valaki arra hivatkozik, hogy ez az ő írása. Attól még igen gyakran lektorálni kell.--Linkoman 2006. április 22., 17:51 (CEST)

Praktikusan: elhisszük neki, amíg nem ad rá okot, hogy kételkedjünk a szavában. Jelezzük a szócikkben vagy a vitalapon az eredeti forrást. Fontos, az is, hogy megértse, mit is jelent számára a GFDL alatti publikáció. Innentől fogva ugyanúgy szabadon szerkeszthető, mint bármely más szócikk. Ha kiderül, hogy mégis jogsértő, akkor kitöröljük a problémás részeket. Az én tippem, hogy a szövegeink minimum 10%-a legjobb igyekezetünk ellenére plagizált anyag. -- nyenyec  2006. április 22., 17:59 (CEST)

Tökéletesen egyetértek. Az én tippem, ezen felül meg az, hogy a szócikk térbe bevitt anyagok, amit mi gyakran 4-5 percen belül törlünk, nos ezek 50 százaléka senkit nem zavarna, ha ott maradna. A szerzői jogi védelem - értsünk egyet - az adott szöveg KERESKEDELMI felhasználására vonatkozik elsősorban. Nem mondom, hogy itt nem érvényes, csak azt, hogy, akkor igazán fontos, ha más szövegével valaki hasznot ér el, azt sajátjaként feltüntetve. Itt ez nem valósul meg. Példa: Ha én George Harrison "My sweet Lord" című dalát megbolydítom basszussal, magyar szöveget írok neki és kiadom CD-n, akkor a szerzői jogot megsértem, hiszen jogtalan haszonra teszek szert vele. Ha az építőtáborban hajnali fél hatkor a zuhany alatt ordítva énekelem (nagy nyilvánosság előtt engedély nélkül történő előadás), az a kutyát nem fogja zavarni. Lehet, hogy hülye vagyok, mint oly sokszor... :)--Burumbátor 2006. április 22., 18:18 (CEST)

A Wikipédia azt állítja, hogy az itt olvasható szövegek GFDL licencűek. Nemcsak, hogy megsértjük a szerzői jogi törvényt ha megengedjük a jogvédett, plagizált szövegek feltöltését, de a szánkból is segget csinálunk.
Másrészről könnyű bátornak lenni a jogsértésekkel, mikor sem a jogi, sem az anyagi felelősség nem a mienk (a morálist meg kikerüljük). Könnyű a Wikimedia Alapítvány ..val verni a csalánt.
Hogyha a jogtulajdonost tényleg nem zavarja, hogy a Wikipédiában publikálják a szövegét, akkor engedélyezze a GFDL alatti közzétételt és mindenki nyugodt és boldog lesz.
Ajánlott olvasnivaló: szerzői jog. -- nyenyec  2006. április 22., 18:32 (CEST)

A szabad felhasználás alá helyezett művek licenszének is szerves része az eredeti szerző feltüntetése. A magyar nyelvű Wikipédia-anyag mekkora hányadánál tüntetünk fel szerzőt??? Vagy maga a Wikimedia Foundation válik azzá? Milyen jogi úton-módon?--Godson 2006. április 22., 18:43 (CEST)

Pontosan a szabad felhasználás milyen esetére gondolsz? Közkincs vagy valamilyen szabad licenc esetleg idézet? -- nyenyec  2006. április 22., 18:49 (CEST)

"A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is) és szabadon módosítható, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt, és – módosítás esetén – az új mű is GFDL licenc alá kerül." GNU Free Documentation License, Linloman linkelte be itt fönnebb. Mi itt ezt állítjuk.--Godson 2006. április 22., 18:59 (CEST)

Alapító atyánk, sysop Grin többször rámutatott, hogy a Wikipédiában nincsenek szerzők, csak szerkesztők vannak. Ezért egyetlen lapon sem tűrhető meg bármilyen szerző nevének feltüntetése.
Sajnálattal látom, ismét nem sikerül valamit megmagyaráznom. Nem elég, hogy nincs szerzője a feltüntetett szövegeknek, de kifejezetten káros is, ha valaki szerzőként lép fel és nagylelkűen engedélyezi számunkra, amit régi iskolájáról írt, mondjuk.
Az ilyen "szerzők" szövegei ritkán alkalmasak lexikoncikknek (az emberek a Wikin kívül ritkán írnak közvetlenül és kifejezetten lexikonba való cikkeket.)
Ha már nálam a szó, hadd mondjam el, hogy a Szeleczky Zita eset mutatja, hogy nem lehet gépiesen, gondolkodás nélkül "copypaste"nek minősíteni egy bemásolt (persze, nem a Wiki szerint szerkesztett) szöveget, ami nyilvánvalóan nem áll szerzői jogi oltalom alatt.
Igaza van Godsonnak, elvileg lehetne cc licenceket is alkalmazni, csak minek? Bárki szabadon szerkesztheti a Wikipédiát - elég öröm a saját, jó szövegünket jól szerkesztve látni - nevünk feltüntetése nélkül. (egyébként kérdezzetek már meg egy szerzői jogászt, vajon publikus adatok tetszés szerinti összeszerkesztése szerzői jogi oltalom alatt áll-e. Mert én határozottan állítom, hogy nem.--Linkoman 2006. április 22., 19:14 (CEST)


- Apám tyúkja, írta Bruckner Szigfrid.

Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bent lakik a szobában kend?

- Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! - dühöngtek a többiek.

- Így nem lehet szavalni! - háborgott Bruckner Szigfrid. (Lázár Ervin:Dömdö-dömdö-dömdödöm)--Godson 2006. április 22., 19:46 (CEST)

Az újság

  • A szerzők listája a laptörténetben található. (Nem vicc, ha pl. újságban le akarod közölni az egyik cikket, a GFDL szabályai szerint elvileg be kell másolnod a laptörténetet, vagy megadni a pontos elérési helyét.)
  • Cikkek engedély nélküli szerepeltetése egyrészt törvénysértő (az Szjt szerint "a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére"), másrészt sérti a GFDL-t, harmadrészt nem túl etikus (és reklámnak se a legjobb). Az se igaz, hogy nemkereskedelmi célokra használnánk fel, a GFDL definíció szerint kereskedelmi cél.
  • Kétség esetén mailt kell írni a honlap tulajdonosának, hogy tényleg ő adott-e engedélyt. Szvsz alapból nincs különösebb okunk a kételyre.
  • Tények puszta felsorolása tényleg nem jogvédett (erről kérdeztünk jogászt is, persze ez nem garancia arra, hogy a következő jogász nem mondja az ellenkezőjét), de szvsz ha valaki szóról szóra másolja be, abból többnyire úgyis pocsék cikk lesz, tehát nyugodtan rá lehet szólni, hogy ne csinálja. (Tények felsorolásának bemásolása nagyipari mennyiségű cikkbe már rázósabb kérdés lenne.)

--Tgr 2006. április 23., 21:54 (CEST)

Kösz a tények ismertetését, Tgr! Az első és a negyedik pont szerinti állapotok nem túl biztatóak: az első nonszensz (pl: wikisítő lépések), az utolsó megfoghatatlan (meddig "magától értetődő" tény valami, honnantól igényel forrást, bizonyítékot, és a forrás és bizonyíték használata pedig mikortól csúszik át plagizálásba, jogorzásba?) Persze addig nincs baj, amíg baj nincs:-))--Godson 2006. április 24., 20:04 (CEST)

A fentiekben leírtak nem mindenhol fedik a valóságot: A Gyümölcsbor cikkem elején, mint egy bevezető, vagyy előszó gyanánt közlök egy újságcikk részletet. Mivel ezt az újságot eltettem valahová, módom volna a teljes cikk közlésére is.

Mielőtt ebbe belekezdenék, felhívtam telefonnon a lap főszerkesztő helyettesét, és elmondtam, hogy mi a szándékom. A válasz az volt, hogy bármely megjelen cikket felrakhatok a Wikipédiába, (de bármely más weblapra, kiadványba is), ha megjelölöm az újság és a szerző nevét. Amikor elmondtam, hogy egy 1998-ban megjelen cikkről van szó, azt válaszolta, hogy az ilyen régi cikkekkel ők már nam foglalkoznak, azt csinálok vele, amit akarok. Én tovább értetlenkedtem és hivatkoztam a 70 éves elévűlési időre. A válasz : ez egyszerűen nem igaz, nyugodtan használjam fel a cikket, merterre ez az elévűlési idő nem alkalmazható. Mi az igazság? Talán egy jogász kikereshetné. - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2006. május 2., 21:25 (CEST)

A jogi részben tévedett a főszerkesztő-helyettes, gyakorlatilag bizonyára igaza van abban, hogy nem szoktak ilyesmivel törődni, de ez a mi számunkra érdektelen, mert a GFDL licenc miatt mindenképpen engedélyt kell kérni (a cikk írójától, nem a szerkesztőtől). Rövidebb cikkrészletet lehet idézni a szerző és a cím feltüntetésével (az újságot nem kell ilyenkor megjelölni, de illik), az szabad felhasználás, ami nem engedélyköteles; de hosszú szöveget vagy teljes cikket mindenképp csak engedéllyel szabad bemásolni. --Tgr 2006. május 3., 13:40 (CEST)

Godson: a közreműködések listájában meg lehet nézni minden egyes közreműködés tartalmát, ha valamiért kíváncsi vagy a főbb szerzőkre; illetve ha nagy a lista, akkor pl. adatbázisban meg lehet nézni, ki hány sort/bájtot módosított. Elvileg a komolyabb, tartalmat módosító szerkesztések és az apró javítások megkülönböztetésére szolgál az "apró változtatás" kapcsoló, gyakorlatilag biztonsági okokból anonok nem használhatják, és a bejelentkezetteknél sem egységes a használata, úgyhogy nem sokat ér.

Ami a negyedik pontot illeti, a szerzői jog nem a tényszerű tartalmat védi, hanem a művészi hozzájárulást (szerkezet, forma, stílus), tehát a tényeket elvileg korlátlanul átveheted. Ha egy szöveg csak tényekből áll (pl. azok az életrajzok, ahol csak fel van sorolva, mikor mit csinált az illető), akár szó szerint is átmásolható lenne, de abból úgyse lesz jó cikk, tehát jobb kerülni. A forrás megjelölése se szükséges ilyenkor jogi szempontból (a lexikon használhatóságának szempontjából viszont igen).

Röviden: olvasd el, értsd meg, írd le (ha lehet, fejből, vagy legalábbis az eredeti szöveg szerkezetétől elszakadva), jelöld meg a forrást - ebből szerintem nem lehet baj. (IANAL, persze.) --Tgr 2006. május 3., 14:22 (CEST)

Nagyon jó összefoglalót írtál, kedves Tgr, akár metaoldalra is mehetne ez a szöveg.--Linkoman 2006. május 3., 17:28 (CEST)

Másolt anyagok a Magyar Nagylexikonból

Nikita szólt ma, hogy Kelemen Gábor, a Magyar Nagylexikon kiadójának vezérigazgatója jelezte, hogy több Wikipédiás szócikket talált, ami az ő lexikonukból lett átvéve néhány szó (pl. lakosság / népesség) felcserélésével.

Én azt javaslom, hogy ezzel kapcsolatban a magyar Wikipédia félhivatalosan lépjen kapcsolatba vele és kérjük meg, hogy segítsenek tisztázni melyik szócikkekről van szó pontosan, hogy az esetleges jogsértéseket mihamarabb tisztázni tudjuk, hiszen az sem nekik, sem nekünk nem jó, ha ilyesmi előfordul. Ha valóban plágiumról van szó, az ilyen szócikkeket sürgősen kitöröljük az ő segítségükkel.

Van valakinek Magyar Nagylexikon kéznél otthon esetleg? Ez ugyebár elég fontos lenne a probléma megoldásában.

Azt hiszem én máris felveszem a kapcsolatot Kelemen Gáborral.

-- nyenyec  2006. május 2., 18:04 (CEST)

Helyes. Az sem jó, ha egyszerre tízünktől kap e-mailt. Írja meg, ha lehet, h mely cikkekről van szó, és nekiállunk mindnek. Úgy tűnik, bűrmennyire is vigyázunk, megesik a baj... NCurse üzenet 2006. május 2., 18:07 (CEST)

Egyetértek. Ha együttműködő szándékkal keressük meg, biztos, hogy ő is segítőkészen fog reagálni. (A javításért bocs) --Burumbátor 2006. május 2., 18:23 (CEST)

Írtam neki, a levelet továbbítottam a levlistára is. -- nyenyec  2006. május 2., 18:39 (CEST)

Csak óvatosan merek jelentkezni: van bármikor elérhető Magyar Nagylexikonom, ha nem is közvetlenül a gép közelében. (egy másik privát helyszínen tartjuk) És a kikeresgéléshez is felajánlom a közreműködésemet... Talán itt végre hasznát láthatjuk, ha a saját szócikkei számát tekintve valaki garantáltan gyanún felül áll:-)--Godson 2006. május 2., 19:00 (CEST)

Sajnos ez várható volt, és minden bizonnyal a jövőben is lesz ilyen eset. Még a friss változtasok figyelésével és képtelenség kiszűrnünk az összes létező nyomtatott forrás szövegeit. Google Print kéne nekünk magyarul is...! --DHanak :-V 2006. május 2., 19:12 (CEST)
100%-os még akkor sem lenne a védelem, mert a jogvédett anyagok fordításait még úgysem találnád meg... -- nyenyec  2006. május 2., 19:47 (CEST)
Jó lenne, ha Nyenyec felkérné Kelemen urat a konkrét szócikkek pontos megjelölésére. Általánosságban nem tudunk mit tenni,viszont a szerzői jog valószínű megsértésére kialakult eljárásunk van. --Linkoman 2006. május 2., 21:18 (CEST)


Kezdetnek itt van a Caracalla cikk. Jó lenne összehasonlítani a nyomtatott lexikonnal de erős a gyanúm, hogy ez szó szerinti másolás. Peppe83 2006. május 3., 14:15 (CEST)

Viszont meg van benne jelölve a forrás, és az ilyenek közül ez tűnik az egyetlennek, ami másolt lehet. (Azért átnézhetné valaki, ha van lexikonja és nagyon ráér.) Úgyhogy valószínűleg nem erre gondolt Kelemen Gábor. --Tgr 2006. május 4., 20:58 (CEST)

cc-by kérdés

Feltöltöttem az enwikiből egy képet (Kép:Whitfield_Diffie.png), aminek az enwiki eredetije cc-by-2.0 licenc van (en:Image:Whitfield_Diffie.png). Az enwikibe az infosecpediából került, aminek az összes anyaga egységesen cc-by-2.0 alatt van ([4]). Nálunk nem találtam ilyen sablont, most a képen cc-by-1.0 van, maradhat ez, tehetek rá cc-by-2.5-öt, írjam ki sablon nélkül hogy cc-by-2.0, vagy esetleg mindegy?  – Glanthor  2006. május 17., 21:41 (CEST)

Tehetsz rá 2.5-öt. A 2.0-s cc licenszek minden későbbivel kompatibilisak. --Tgr 2006. május 18., 09:37 (CEST)

Kép probléma

Feltöltöttem egy képet Kép:Pajortamás.jpg, amit úgy készítetem, hogy lefotóztam a televízióm képernyőjét, amikor az a film ment amelyhez a szócikket írtam...Ez esetben jogot sértettem vagy nem? Jó lenne tudni ezt, mert akkor leveszem a szócikkből, ha valami baj van vele...Snorri 2006. május 25. 10:09 (CEST)

A saját kép az saját kép, mindegy, hogy mit ábrázol.--Linkoman 2006. május 25., 10:31 (CEST)
Egészen biztos vagy benne, hogy ez a mondatod elősegíti a Wikipédia képhasználati gondjainak tisztázását? Ha nem, akkor nagyon kérlek, hogy ne csapd ide az asztal közepére! Egészen biztosan tudod, hogy például személyiségi jogok sora van, ami miatt máris hamis a fenti általánosító mondatod. Akkor minek? Nincs elég zűrzavar a képhasználatban?--Godson 2006. május 25., 10:55 (CEST)
A Wikipédiában nincsenek képhasználati problémák, mert a jelenlegi hangadók úgy küzdenek a szerzői jogi oltalom ellen, hogy azt általános, kötelező érvényűnek tekintik, tehát nem várják meg, hogy bárki tiltakozzon szerzői jogai alapján, hanem a szerzői jogra hivatkozva, önkényesen képek ezreit törlik a magyar Wikiből.
Én már számtalanszor elmondtam, hogy az Alapítvány követelményeire kell hivatkozni és nem a szerzői jogra.
A saját kép az saját kép és ne vicceljünk itt személyiségi jogokkal. Mi a baj az általánosítással? A nyilvánosság számára elérhető látvány lefényképezése - ha rendészeti stb. okokból helyileg nem korlátozzák - bárki számára szabad. Pl. Egy székesegyházról készült saját fotó közzétételéhez nem kell senkinek az engedélye, sem az építészé, sem az egyházé.
Az általánosítás igenis indokolt. Egy jogállamban mindent szabad, amit a törvény nem tilt és nem fordítva.
Bonyolítani a kérdést csak egyes nagy tekintélyű társaink szokták, akik kimutatták, hogy a "fair use" az nem egy törvényi engedély, hanem egy tilalom. Persze, mindig hozzáteszik, hogy nem jogászok, egyesek még büszkék is rá: nehogy már.
Sokáig én is azt hittem, hogy a Wikipédia egy lexikont akar létrehozni, de az ilyen kérdésekben elfoglalt merev, felküldőellenes magatartás is mutatja, hogy erről szó sincs.
A Wikipédia a technokratáké. Ezt a szerzői jog agyonhivatkozással való lejáratása is mutatja.
A jogalkalmazás sokkal magasabb rendű szellemi tevékenység, mint a mit a technokraták gondolnak, szerintük ugyanis csak az a jogszabály, amit a szövege szó szerint tartalmaz. (Obligát kérdés: "Mutass egy jogszabyált, ami ezt előírja").
Az új userek a technokratáktól kapják a válaszokat, akik ahelyett, hogy az Alapítványra hivatkoznak, a szerzői jogra kenik saját merevségüket. Így az új userek is elhiszik, hogy "nincslincenc" a legnagyobb bűn, amit egy felküldött kép elkövethet. A tapasztalatlanok ugyan még fel-felküldenek egyx-egyképet, mondjuk a Révaiból, de a techokraták máris készen állnak az ítélettel: jogsértő, majd a lexikon legutóbb elhúnyt szerkesztőjének halálát követő 70 év múlva lesz közkincs.
Ha valaki lefényképezi a Volkswagen gépkocsiját, szerinted ennek a Wikiben való megjelenítéséhez a Volkswagen AG előzetes engedélye kell? Ha látszik az embléma (védjegy, akkor szerinted védjegyhasználati engedélyt (informatikai zsargonnal: "licenszet" kell kérni? A Parlamentről készült saját fotóhoz a Ház elnökének a hozzájárulása kell? A nyilvánosság előt megjelenő színészről készült saját kép felküldése előtt az ő engedélye kell?
Tehát miután a kérdést ügyesen leszűkítették 1-1 szabályra, a szabályt gondolkodás nélkül is nyugodtan lehet alkalmazni. És ráadásul egyikük még azzal is megfenyegetett, hogy sablont csinál ellenem, mondván, hogy az csak az én véleményemet tükrözi. Ez más Wikipédistával még nem fordult elő, és nem is ajánlom, hogy előforuljon. Üdv--Linkoman 2006. május 25., 11:16 (CEST)


A Polgári Törvénykönyv emígy viccelődik a személyiségi jogokkal:
Ptk. 80.§ (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Megértem, hogy bosszant a kicsinyesen kukacoskodó, esetenként határozottan gyáva forráshasználati hozzáállás a magyar wikipédisták körében. Engem is bosszant. De erre nem a parttalan agyalás és általánosítgatás a gyógyír, hanem a pontosság és jogszerűség. A Wikipédia ma a "tűrt" kategóriában szerepel. Annyira még nem mászott bele egzisztenciális, üzleti és politikai érdekekbe, hogy érdemes legyen kikezdeni vele. Azt is mondhatnám: egyelőre nem sok vizet zavar. De sok ponton támadható, ha valakinek oka vagy ingerenciája támad a támadásra. Ahogy növekszik, szinte automatikusan egyre több és több más érdeket fog keresztezni. Erre föl kell készülni, és nem azzal, hogy hogy bakfitty...--Godson 2006. május 25., 11:54 (CEST)
Kedves Godson, örülök a tárgyszerű megközelítésednek.
Igazad van, a Ptk valóban ezt rendeli. Én sem gondoltam másként: a közszereplőről közszereplése alkalmával készült saját képről beszéltem, és nem egy paparazzi módjára készült lesipuskás felvételről.--Linkoman 2006. május 25., 12:06 (CEST)

Közeledünk, és ez már valami. Snorri viszont nem közszereplőről és nem élőben, hanem műalkotásról, azaz szerzői jog alá tartozó valamiről készített képet. Ha elment volna egy nyilvános Pajor Tamás fellépésre, és ott fotózott volna, és a rendezvény szervezői ezt nem tiltották volna, akkor saját szerzeménye lenne ez a fénykép egy közszereplő közszerepléséről. Így viszont maximum "képidézet" lehet az általa készített fénykép, amit itt a magyar Wikipédián emlékem szerint a "képkocka" vagy "filmkocka" fogalmával igyekeztünk leírni. Hogy végül is mire jutottunk, azt már nem tudnám hirtelen megmondani. Pedig roppant hasznos lenne az ilyen tipikus és ismétlődő eseteket valami visszakereshető kategóriarendszerben tárolni.--Godson 2006. május 25., 12:33 (CEST)

Jogvédett műről készülő fénykép általában a mű felhasználásának számít. és a szerző engedélyéhez kötött. Egy kétdimenziós kép lefényképezése viszont nem igényel művészi hozzájárulást, így nem is hoz létre új művet, vagyis a kép nyugodtan tekinthető az eredeti mű (film) részének. {{filmkocka}}(?), ahogy Godson is mondja. A jogállása bizonytalan, kaptunk már olyan szakvéleményt, hogy idézésnek tekinthető, ami a szabad felhasználás körébe tartozik, de azért jobb lenne kicserélni egy valóban szabad képre, mondjuk lefotózni egy koncerten. A Ptk. érdektelen, mert a nyilvánosságra hozatal már az adással megtörtént, nyilván Pajor beleegyezésével.

Godson: meg tudnád nevezni, mit tartasz "kicsinyesen kukacoskodó, esetenként határozottan gyáva forráshasználati hozzáállás"-nak? Azt már megszoktam, hogy Linkoman össze-vissza beszél (jogászként például tudnia illenék, hogy az Szjt. 68. § (1), ami alapján egy székesegyház képe felhasználható, csak nyilvános helyen állandó jelleggel kiállított művekre vonatkozik), nem örülnék, ha te is beszállnál mellé... --Tgr 2006. május 25., 12:59 (CEST)

Icikét-picikét félve... Kérlek, TGr, ne irgumburgumozz. Te is tudod, miről szól ez a morfémasor, amit odaidéztél... --Burumbátor 2006. május 25., 13:09 (CEST)

Ha tudnám, nem kérdezném. --Tgr 2006. május 25., 14:06 (CEST)

Megpróbálom megnevezni:

Kicsinyesen kukacoskodó, esetenként határozottan gyáva forráshasználati hozzáállás a magyar nyelvű wikipédisták körében:

(A kétszeres kiegészítés (magyar wikipédisták, majd pontosítva magyar nyelvű wikipédistákra) rendkívül lényeges, ugyanis egy pszichoszociális („pszochológiai”!) jelenséget elemzek, egy jól meghatározott körben. Na, ez itt eddig a körről szól. Nem lényegtelen ugyanis, hogy a magyar nyelvű wikipédisták jó pár országból verbuválódnak, amelyeknek mind megvan a maga jogrendszere, és legalább három nagyon különböző körből: USA-beli, uniós és azon kívüli. Kulturálisan pedig még tarkább az a háttér, amelyből a magyar nyelvű wikipédisták verbuválódnak, hiszen belépnek nemzedéki, osztály- és rétegmeghatározottságok is.)

Magáról a forráshasználatról: a Wikipédia nem elsődleges forrás, tehát teljesen logikus, hogy minden jelentősebb állítást külső (még az enwikin is túl, ott, ahol a kurtaeszű elsődleges közreadó túr...) forrásokkal alátámasztva kellene közzétennie. Igen ám, de minden használható (dekódolható) forrás eleve valamilyen formába van már öntve (kódolt és rögzített), azaz a szerzői jog körébe eső alkotás is egyben. A tartalmilag és jogilag is tolerálható forráshasználat az átkódolás lenne: a tények közlése nem helyezhető szerzői jogvédelem alá, csak azok a formák, amelyekben ezeket a tényeket valaki rögzítette. Azaz: ha egy témáról három vagy húsz forrásom van, és azokból rakosgatok össze egy szócikket, akkor senkinek semmi nyögnivalója nem lehet, ha nem lépem túl az „idézet” mértékét egyik forrásom esetében sem. A gondok ott kezdenek sűrűsödni, amikor valaki tartalmilag semmit sem változtatva egy az egyben átemel egy forrást, méghozza teljes egészében, vagy „jelentős kiterjedésben”, és semmit sem ragaszt hozzá se más forrásból, se saját kútfőből. Azaz: egyszerűen csak másol olyat, aminek a másolására nincs joga. (Hogy miért nincs, azon kár agyalni: a dolgok jelen állása szerint nincs, kész.) Mit lépünk ilyenkor? „Jogszerűtlent” kiáltva törlésre javasoljuk. Ezt az attitűdöt nevezem „kicsinyesen kukacoskodó, esetenként határozottan gyávának”. Holott lenne egy jobb megoldás: a forrásfeldolgozás. Kinyerni a másolt kódsorazatból a tényeket, transzponálni egy másik kódsorba, mellétenni még egy-kettő-akárhány egyebet ugyanebből a témából, ugyanígy átszabva, és máris kész egy minden igényt kielégítő lexikon-szócikk. (Vagy legalább csonk, ha már nem tudunk kikeveredni az enciklopédista elefantiázisból.) Be kell látnom, hogy eddig nem volt elég alapos a leírásom, ugyanis kihagytam a lustaság, a tehetetlenkedés vonását a képből. Így most teljesebb. Összefoglalva: kényelemből és félelemből inkább eleve kidobálunk egy csomó hasznos alapanyagot, semmint hogy megvizsgálnánk, mit is kezdhetnénk vele.--Godson 2006. május 25., 14:36 (CEST)

Tudsz olyan esetet említeni, amikor a magyar Wikipédiában valaki akadályozta a jogvédett források feldolgozását? -- nyenyec  2006. május 25., 16:28 (CEST)
Akadályozásról egy kukkot se szóltam. Annyit mondtam Linkomannak, (ld. fent), hogy engem is bosszant a tárgyszavunkban ecsetelt magatartás. Tgr irgumburgolt, hogy nehogy már én is összevissza beszéljek, mint a nevezett kiváló wikipédista. Megróbáltam (mint ezt is jeleztem: próbáltam) nem összevissza beszélni a felvetett témáról. Eddig ennyi. Nehogy mégis tovább félre akard érteni: egy pusztán védekező, elhárító magatartás terméketlenségét elemeztem. Nem vadászni kellene folyvást, darabonként és esetenként a jogsértőre (anyagra és elkövetőre is), hanem megtanítani a népet a lexikonírásra. Meggyőződésem, hogy a magyar nyelvű Wikipédiára kerülő "jogsértő" anyagok döntő többsége nem rosszindulat, hanem tájékozatlanság és töketlenkedés eredménye. Kétoldali töketlenkedésé...--Godson 2006. május 25., 16:49 (CEST)
A jogsértő anyagokat, ha megtaláljuk 5 napon belül kitöröljük. Ez alatt az idő alatt van idő újraírni, amennyiben a {{jogsértő}}(?) sablon szövegéből általában megérti a felhasználó, hogy mi a probléma és mi a teendő (újraírás allapon).
Ezzel együtt szerintem nagyjából az anyagaink 10%-a másolt valahonnan, ami elég súlyos probléma. A felhalmozott jogsértő anyagok egy jogi és anyagi időzített bombát jelentenek az alapítványnak és a projektnek, ezért elég határozottan fellépünk velük kapcsolatban, ha tudunk. A presztízsüknek is elég sokat ártanak. A jogsértő anyagok eltávolítását valami káros, vagy negatív tevékenységnek beállítani szerintem nem szerencsés, sőt én elég sértőnek érzem. ("kicsinyes", "kukacoskodó", "gyáva", "vadászat")
Senki nem akadályoz abban, sem téged sem mást, hogy mindemellett műveld a népet a szerzői jogról, a lexikonírás mikéntjéről. Sőt.
-- nyenyec  2006. május 25., 17:26 (CEST)


Teljesen egyetértünk abban, hogy közvetlenül senki sem akadályoz engem, vagy bárki mást a wikis népművelésben. Ahol eltér a véleményünk, az részben a tevékenységek közti erőmegosztás kérdése, részben a hangnem, amit a "gyanúsított" objektumokkal és személyekkel szemben használunk. A kettő szorosan összefügg, és a Wikipédia központi problémáját képezi: minden szabad - feltéve, hogy pontosan megfelel minden elvárásunknak. Körülbelül Mr.Ford hozzáállása a gépkocsi színválasztékához az 1920-as évekből. Vagy Mr. George Sandor húsbolti produkciójához: "Nyul. Mondom:nyul..." És ne sértődj meg, mert mindez nem sértődés, hanem belátás kérdése. Hogy teljesen egyértelmű legyek: úgy két éve hordok olvasószemüveget. A története idevág: gunyoros megjegyzéssel illettem a feleség által főzött rizs gyanúsan maszatos állagát. Mire a kisebb lányom rámrivallt, hogy a rizsnek semmi baja, inkább én vagyok vaksi vagy utálatos, választhatok. előhalásztunk hát egy hányódó (örökölt) hemügét: én voltam vaksi, sőt a tetejébe még utálatos is. Tehát: teljesen egyértelmű, hogy a jogsértő (így, idézőjel nélkül) anyagok fel nem robbant bombaként lapítanak a Wikipédiákban. Az se döbbentene meg, ha egy töredéküknek kifejezetten az lenne a szerepe, hogy csöndben sunyítsanak mindaddig, míg valaki a meg nem nyomja a gombot. Viszont abban is biztos vagyok, hogy az általad a tartalom tíz százalékára becsült közvetlen másolat zömének a "jogsértő" mivolta nem szándékosan sért jogot. Hanem a butaságból, lustaságból, nemtörődömségből, kivagyiságból berakott másolmányok "szövődményeként", "mellékhatásaként". Gondold meg: mennyi időbe telik vajon, mire egy kezdő wikipédista magabiztosan szét tudja válogatni, hogy mik a "külső jogot", és mik a "wikipédista normákat" sértő cselekedetek? Személytelen és hivataloskodó sablonokat lökünk az orra elé, amelyek egy valag unalmas, és valljuk be becsülettel, zagyva és pontatlan részletekben is bővelkedő szöveg átnyálazására kötelezik, miközben a másik oldalon a "szerkessz bátrant" meg az "ignore the rules" szövegeket nyomatjuk a fülébe. Te vagy az egyike a legbuzgóbb szerzői jogi kérdezőknek, külön allapot is nyitottál a témának. És az ott feltett kérdéseknek mekkora hányadára sikerült meglelni az egyértelmű választ, és ezek az egyértelmű válaszok hol olvashatók feketén-fehéren pontokba szedve? Kezdő és haladó wikisták okulására? Én itt látok egyre jobban nyíló szakadékot: a megválaszolatlan, elrendezetlen kérdések száma nemcsak abszolút számban növekszik, de arányában is. Mi a lexikon? Mi az enciklopédia? Mi a csonk? Mi jogsértő? Én nem tudok ezekre szabatos választ adni, és tartok tőle, hogy más sem. Nemhogy műszaki, még jogászi pontosságút sem. A miskolci egyetemen (még NME korában) dívott a kollégiumok közötti huszonnégyórás stúdiós vetélkedő. Minden lexikális kérdés mellé előre meg volt adva (de nem minden esetben lett közzétéve) egy tűrés, és a külön felállított reklamációs bizottságnak csak azokkal a kérdésekkel kellett foglalkoznia, amelyek a tűrésen belül estek, de a verseny pörgésében a pontozók rosszul számolták vagy becsülték a mellélövés mértékét, és az elutasított válasz mégiscsak a tűrésen belül esett. És mindehhez nem kellettek jogászok, sőt kifejezetten kétkedve fogadta az addigi bányász- kohász- és gépésznépség az első paragrafusrágók felbukkanását...--Godson 2006. május 25., 18:35 (CEST)

WP képernyőképek felhasználása

A licencgurukhoz lenne a következő kérdésem: a Web 2.0 Symposiumra készülök az előadásommal, és a fóliáimon jópár WP-lapokról készült képernyőkép szerepel illusztrációként. (Lapba illesztett kép eddig egyetlen esetben látható.) Feltételezem, hogy ezek a képek is (az ábrázolt szövegekhez hasonlóan) GFDL licencűek (az egy „kép-a-képben”-t leszámítva). A kérdés, hogy elég-e, ha az első fólián feltüntetem, hogy a továbbiakban látható képek GFDL licencűek (URL a licenc szövegére), és a WP-ből származnak? Elvileg a szerzőket is fel kellene sorolnom, de ez a fóliákon elég hülyén hatna.

--DHanak :-V 2006. május 28., 11:32 (CEST)

Én, mint "középguru", a következőt mondanám. Ha egyszer egy kép jogtisztán helyet kap a Wikipédián, magyarul korlátlanul nyilvánosságra hozatalra kerül, azt továbbfelhasználásra is jogtisztaként kell értelmezni. Tehát, ha az első lapok valamelyikének kisérőszövegeként ELMONDOD, hogy az illusztrációként szereplő WP oldalak és az esetleg rajtuk található képek GFDL liszensz alá esnek, és hogy ez a GFDL liszensz röviden mit jelent, onnantól kezdve az előadás anyagaként bemutatott képekkel kapcsolatban minden szerzői jogi előírásnak megfeleltél.

Sajnálom, hogy nem lehetek ott veletek, de keresztbe feszítem mutató- és középső ujjaimat! --Burumbátor 2006. május 28., 11:38 (CEST)

Ahogy írtad is, elvileg fel kellene sorolni, és elvileg a GFDL teljes szövegét is tartalmaznia kéne a fóliának. Gyakorlatilag meg a Wikipédia maga se teljesen felel meg a GFDL előírásoknak, szóval nem érdemes túl komolyan venni. --Tgr 2006. május 28., 12:16 (CEST)

Egy kép nyilvános előadáson való felhasználához nem kell semmiféle szerzői jogi engedély, ha a kép nyilvánosságra került. Más kérdés, ha az előadásvázlat terjesztésre kerül, akkor helyes a GFDL licencre hivatkozni. Természetesen a GFDL licenc szövege - van egyáltalán magyarul hiteles fordítás? - nem mellékelendő.--Linkoman 2006. május 30., 09:45 (CEST)
Az a terv, hogy a fóliák letölthetők lesznek, ezért akartam időben tisztázni ezt a kérdést. Kösz a válaszokat mindenkinek. --DHanak :-V 2006. május 30., 13:24 (CEST)

Képek megint

Ismét képek. Például itt: Kategória:Képek az angol Wikipédiából van egy csomó ilyen licencű kép: {{védjegy}}(?)

Most ezek a képek maradhatnak?

Meg mondjuk ez a licencsbalon, a többi is hasonló:

{{kereskedelmi screenshot}}(?)

Mi az, hogy egy későbbi időpontban? Most vagy törlendő, vagy maradhat, nem? Vagy itt is be kellene vezetni egy fix időpontot, mint a szubcsonkoknál, ami után törlődnének. -- puncsos vitám  2006. június 6., 23:35 (CEST)

Őszintén: hova sietsz? Rosszul alszol, ha nem vagyunk korrektek jogilag? Majd ha baj lesz belőle. Eléggé agyoncsapja a Wikipédiát ez a jogfétis - véleményem szerint. (Nem feléd irányul a rosszindulat, a jogi helyzet és megítélése felé.)--Mathae Page de débat 2006. június 7., 00:25 (CEST)

A sablon eszmei mondanivalója, hogy ilyet ne tölts fel, ha nem muszáj. Egy részüknek tisztázatlan a jogi helyzete (a screenshot például lehet, hogy elmegy idézésnek), a többit meg egyszer majd törölni kell, mondjuk a Wikipédia CD kiadása miatt. Az angolok pl. most álltak neki a bizonytalan fair use képek törlésének. --Tgr 2006. június 7., 00:34 (CEST)

OK, értem. Mathae: ez van, vettek már le Wikipédiát bírósági ítélet miatt, ha csak pár napra is, ha jól emlkszem. A szerzői jogok is lehetnek ilyenek, vagy várjuk meg, míg egyszer tényleg követeli valaki a jogdíját, akkor már baj lesz. És te akarod ezt fizetni? -- puncsos vitám  2006. június 7., 00:50 (CEST)

Nem én. De akkor minek teszik egyáltalán lehetővé a jogsértést, kérdem én? Kerek perec ki kéne mondani, hogy csak a commons, és kész. Ezzel az egyes Wikikről elhárulna a felelősség, és szerintem tárhelyspórolásra is jó lenne. Magyarán elég baj, hogy jogi bizonytalanságaink vannak. Ha félünk, akkor tegyünk ellene (jogászt meg kellett volna keresni már az elején). De a témába nem megyek bele, csak felidegesít.--Mathae Page de débat 2006. június 7., 01:33 (CEST)

Ugyanott tartunk, mint eddig, de végre User:Puncsos határozottan kimondott valamit: jelenleg jogszabályokra fogjuk azt a merev szemléletet, amely az idegennyelvű Wikikből árad felénk. Igaza van Puncsosnak abban, hogy senki nem fog szerzői jogaira hivatkozva fellépni pl. egy screenshot felküldése miatt.
Tgr-nek is igaza van abban, hogy a screenshot az idézet szerzői jogi kategóriájába tartozik, amelyhez nem kell a szerző előzetes vagy "utózatos" engedélye.
Mathae véleménye a jelenlegi helyzet alapján érthető: mivel a "nincslincenc" általánosan alkalmazott katagória, ezért jelenleg nem ugyanazt a mércét alkalmazzuk a szöveg illetve a képek szerzői jogi megítélésére. A szövegeknél alapértelmezésben elhisszük, hogy a szerkesztő szerzői jogilag szabad szöveget küldött fel és csak gyanú esetén vitatkozunk arról, hogy törlendő-e az anyag szerzői jog valószínű megsértése miatt (ugyanis a szerzői jog megsértését bíróság állapíthatja meg, a Wikipédia szerkesztőinek csak véleménye lehet). A képeknél a bizonyítási teher jelenleg a felküldőé és még a saját képeknél is bármikor megkaphatja valaki azt a téves tájékoztatást, hogy szerzői jogba ütközik, mondjuk egy albumborítóról készült kép, mint illusztráció, az adott albumról készült szócikkhez.
Természetesen nem az egyes szerkesztőknek kellene mindig eltöprengenie azon, hogy egy screenshot "kereskedelmi felhasználása" vagy egy logó kereskedelmi felhasználása esetén mi történne.
Egyetértek Puncsossal abban, hogy a logókkal kapcsolatos téves szöveget tartalmaz és még bizonytalan is. Ezt ugyan többször elmondtuk már, de eddig - úgy látszik - hiába-
A logó mindenképpen jogvédelem alatt áll: vagy védjegyoltalom alatt áll vagy tisztességtelen verseny megsértése címén lehet fellépni az oltalma érdekében. A védjegy akkor lajstromozható - többek között - , ha nem ütközik más szerzői jogába. Csakhogy az országok többségében (így Magyarországon 2004. május 1. után, a közösségi védjegyjogban stb.) az utóbbi feltételt nem hivatalból vizsgálják, hanem annak kell bizonyítania, hogy a védjegyként bejelentett megjelölés a szerzői jogába ütközik, aki erre hivatkozik (erre felszólalást lehet alapozni). Ebből az következik, hogy nem a bejelentőt terheli annak bizonyítása, hogy nem ütközik szerzői jogba, hanem a szerzői jog jogosultjának kell bizonyítania, hogy abba ütközik.
A kereskedelmi felhasználhatóság követelménye a Wikipédiát létrehozó Alapítvány nagy újítása, amelynek viszont semmiféle jogszabályi alapja nincs és a Puncsos által fent észrevételezett sablon is ennek a következménye.
Nevezetesen: a Toyota szócikkben a cég emblémájának a feltüntetése semmiféle szerzői jogi szabályba nem ütközik, mivel az embléma védjegy. Elképzelt esetben a Wikipédia megfelelő oldaláról lekopizza valaki az emblémát és trikókat gyárt illetve forgalmaz, amelyeken az emblémát feltünteti. Valszeg nagyobb lesz az üzleti sikere, mintha mondjuk Moszkvics emblémával tenné mindezt.
Mi történik, várhatóan: a Toyota védjegybitorlás miatt fog eljárást indítani (és rá se bajszint arra, ki rajzolta az ő számára az emblémát). Ha az elképzelt jogsértő azzal védekezik, hogy dehiszen a Wikipédiáról másolta le az emblémát, a Toyotát valszeg ez sem fogja érdekelni, ugyanis honlapok százain szerepel az emblémája és bármelyik honlapról való lemásolás után a jogsértés elvileg ugyanúgy - és az adott honlap "felelős kiadójának" felelőssége nélkül - elkövethető.
Viszont a mi szerzői jogi "fundamentalistáink" erre várhatóan azt válaszolják:
    • A Toyota nem ezt fogja lépni, hanem a szerzői jog megsértését fogja szóvá tenni, mert ő is elhiszi, hogy a szerzői jog az egyetlen dolog, amitől egy informatikusnak tartania kell
    • Előzzünk mindenféle jogsértést már eleve, ezért inkább fojstuk meg logót mint kiscicát, akkor nem fog tüdőgyulladást kapni
    • És a fő adu: Nincs olyan jogszabály, amely a fenti gondolatmenetet szó szerint tartalmazná, ebből következően ez nem is így van.
Nos, ameddig a példaként említett Toyota esetben nem változik meg a közmegítélés és a fenti sablonok továbbra is fenyegetőzhetnek a törléssel - minden jogszabályi és racionális alap nélkül - addig a szerzői jogi kérdésekben egy helyben fogunk topogni és ezért álszent módon a többség a jogászokat fogja okolni--Linkoman 2006. június 7., 12:28 (CEST)

Címerek

Úgy látom, hogy az önkormányzati címereket ábrázoló képek többségén a {{címer}} sablon van. Tudom, hogy volt már róla vita de kielégítő válasz nem született. Az lenne a kérdésem, hogy azóta sem sikerült találni valami olyan jogszabályt, vagy valamit, ami tisztázza az összes települési címer jogállását? Ugyanis szeretném őket a commonsba feltöltögetni, eniwikiben használni, stb... - Peppe83 2006. június 8., 17:14 (CEST)

DVD-albumok borítói

Töltsek-e fel párat cikkekhez, és ha igen, milyen licenszet adjak nekik? Gubb     2006. június 8., 19:52 (CEST)

Ne, és {{albumborító}}(?) :-) --Tgr 2006. június 8., 19:57 (CEST)

Hangfájlok/videofájlok, licenszeik és feltöltésük

Gondolom, hogy hangfájlok és videók is a képekhez hasonlatos jogi probléma alá esnek nálunk... Mi minősül szabadon felhasználhatónak? Pl. ha én egy együtessel készítek egy interjút, és ebből részletet feltöltök ogg formátumban, az saját alkotásnak minősül? Vagy az együttes beleegyezése is kell? és akkor milyen licensz? Van EGYÁLTALÁN szabadon felhasználható hang/videó? Pl. ha a zene illusztrálására töltök fel egy dalrészletet/videórészletet, azt szabad? Mert pl. a hanganyagok használata oldalon meg van adva a http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/7/70/Trombo.ogg fájl, ami Spike Jones: Carmen c. darabjából készült. Köszönöm a felvilágosítást, gondoltam előbb érdeklődöm, mielőtt bármibe is belekzdenék. --Teemeah Gül Bahçesi 2006. június 11., 21:33 (CEST)

Az említett Hanganyag Trombo?* idézés: a mű egy nem jelentős része, forrással megjelölve. Ha úgy érzed, hogy ennek megfelel valami, akkor úgy gondolom, hogy a wikipédia jogosan használhatja fel.
A probléma másik része azonban az, hogy ezek a file-ok amúgy, a cikktől függetlenül milyen körülmények között használhatóak fel. Míg mondjuk az említett trombo szerintem bármilyen környezetben megtartja az idézet formát, addig pl. egy film filmkockája esetében nem merném ezt kijelenteni (habár számomra logikusnak tűnne, hogy igen).
A saját interjú a saját műved, azt csinálsz vele amit jónak látsz, te döntöd el a licencet is.
Zene illusztrálására elvileg feltölthetsz idézést ha az a mű nem jelentős része, és amúgy a szerző érdekeit nem károsítja (vélhetően 5 másodperc egy klipből sosem lesz önmagában eladható, tehát nem gondolom hogy bárkit károsíthatna, de egy 4 perces klipből 2 perc már vélhetően egészen más eset).
Nem vagyok jogász (viszont nem minden jogász mond okosakat ;)). --grin 2006. június 11., 22:29 (CEST)

Az interjúhoz mindenképp kell az együttes engedélye, személyiségi jogok miatt. (Persze ha nem akarnák engedélyezni, nem adnának interjút...) --Tgr 2006. június 11., 22:42 (CEST)

Köszönöm :) Tehát marad az interjú, engedéllyel, és akkor ez lehet hosszabb is, uyge? mármint nem két órás :P de mondjuk 3-4 perc? --Teemeah Gül Bahçesi 2006. június 12., 15:28 (CEST)

Szerzői jogi szempontból akármilyen hosszú is lehet. De ide feltölteni szerintem (hossztól függetlenül) nem szerencsés, mert a Wikipédia nem elsődleges forrás. --Tgr 2006. június 12., 15:46 (CEST)

Adórendszer(ünk)

Wikipédia:Kocsmafal (egyéb) NCurse üzenet 2006. június 14., 09:39 (CEST)

Joomla!

A Joomla! szabad forráskódú tartalomkezelő rendszer GPL licensz alatt van, lehet róla képeket készíteni a cikkhez? --bDaneΞ wita 2006. június 15., 10:57 (CEST)

Tudomásom szerint igen, de felesleges, van róla a commonsban. Az infoboxába tettem is képet. Mindig érdemes előbb megnézni a commonsban van-e kép akármiről, mint feleslegesen feltölteni. – Glanthor  2006. június 15., 14:20 (CEST)

A Commons-ban tényleg nem néztem, de mondjuk egy olyan programhoz, jelen esetben cms-hez, melyből van magyar változat, szivesebben rakok fel a magyar verzióról képet...szerintem többet mond. --bDaneΞ weeta 2006. június 15., 14:29 (CEST)

Akkor rajta:) Jogilag lehet, és így elvileg nem is kell a commonsba tölteni, máspédiák úgysem fognak magyarszky feliratos képeket használni. A screenshot thumbnailja úgysem jön be nekem, csak a logo... Túlságosan lefoglalja a SuSE DVD letöltésem a sávszélt? Hmm. – Glanthor  2006. június 15., 14:41 (CEST)

Ne aggódj, nekem sem jön be (a sablonoknál lehet valami probléma, mert beraktam máshol egybe egy commons-os képet és nem jött be!) --bDaneΞ weeta 2006. június 15., 14:54 (CEST)

Azt nem hiszem, a KDE cikk pl. ugyanezt a sablont használja, mindkét képe a commonsból van, és be is jönnek. A Joomla!-nál is csak a screenshot nem jön be, a logo igen, pedig szintén mindkettő from commons. Szelektíve error. – Glanthor  2006. június 15., 15:05 (CEST)