Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív24

Dávid-szobor sajtóértesülés

Kíváncsi lennék erről mit gondoltok? Ha helyesek a cikk állításai, én úgy értelmezem hogy ez éritheti a wiki-n használt licenszelést is. http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/11/28/mostantol_torveny_vedi_a_david-szobor_kepet/ – Kertek999 vita 2017. november 29., 03:53 (CET)

Nekem is eszembe jutott, hogy elérhető lesz-e továbbra is, aztán rájöttem, hogy ameddig a külföldi wikin elérhető, bemutatható, addig a magyar wikin meg pláne bemutatható. Apród vita 2017. november 29., 04:09 (CET)

Egyébként ez a kereskedelmi célra szó fontos kitétel, ugyanis azt lehet mondani, hogy a wikipédia nem kereskedelmi tevékenység. Apród vita 2017. november 29., 04:12 (CET)

A Wikipédia valóban nem kereskedelmi tevékenység, viszont arra törekszik, hogy a tartalma bármilyen célra, így a kereskedelmi felhasználásra is szabad legyen, úgyhogy... Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. november 29., 04:32 (CET)

A magyar Wikipédiára biztosan fel lehet tölteni róla képet, ami a WP:NEMSZABAD alapján használható szócikkben. Bár nem értem, hogy mire hivatkozva tiltották be, elvégre a szerzői jog elég régen lejárt… – Tacsipacsi vita 2017. november 29., 21:07 (CET)

A magyar források szokáshoz híven csak a hiszti tetejét hozták le, de itt a telegraph.co.uk-n leírták a kiindító történetet is, ami tükrében már valamennyire érthető, miről van szó... maradjunk annyiban, hogy tökös történet. ;o) (max le kell majd gyártani valami olyasmi sablont, mint a személyiségi joghoz... valami hasonlóról van szó.) Fauvirt vita 2017. november 29., 23:54 (CET)

Maradjunk meg a tények talaján: a Wikipédia irányelvei csak azt kötik ki, hogy szerzői jogi szempontból kell akadálymentesnek lennie az itt bemutatott tartalomnak; arról nincs szó, hogy más szempontból ne ütközhetne akadályba az itt bemutatott tartalom újrafelhasználása. Hadd mondjak néhány példát:

  • Az Audi négykarikás jelvénye nem élvez szerzői jogi védelmet, mert egyszerű geometriai formákból áll. Ezzel együtt senkit sem biztatnék arra, hogy a Paprika Népautó számára hasonló jelvényt használjon, mert a logó védjegyoltalom alatt áll.
  • A horogkereszt sem áll szerzői jogi oltalom alatt; ezzel együtt nem ajánlom, hogy valaki horogkeresztes pólóban flangáljon Berlin utcáin.
  • A CIA titkos ügynökeinek névsorát a hírszerző ügynökség igazgatójának kérésére a CIA dolgozói állították össze, és így a list az amerikai törvények értelmében szerzői jogi szempontból közkincs, és így a Wikipédia szabályai nem tiltják a közzétételét. Ezzel együtt -- hacsak nagyon nem vágytok egy hosszú távú guantánamói nyaralásra -- azt tanácsolom, ne töltsétek föl az esetleg birtokotokba került listát se a huwikire, se a Commonsra.

Hasonló a helyzet a Dávid-szoborral. A szobor közkincs, így az ilyen képek kereskedelmi célú felhasználását szerzői jogi szempontból semmi sem tiltja. Ennek megfelelően az ilyen képek minden további nélkül feltölthetők a huwikire és a Commonsra is. Puszta udvariasságból felhívhatjuk a felhasználók figyelmét, hogy a kép kereskedelmi felhasználása nem szerzői jogi jellegű jogi akadályokba ütközhet.

Malatinszky vita 2017. november 30., 05:05 (CET)

@Fauvirt: Elolvastam az Indexen hivatkozott angol cikket is, értem, hogy miért tiltották be a képet (kár, hogy csak így tudnak védekezni, de megértem, hogy megteszik). Azt nem értem, hogy milyen jogszabályra hivatkozva tehette meg ezt a bíróság, hiszen – ha jól értem – jogalkotás nem történt, csak jogalkalmazás. Mindegy, nem vagyok jogász. – Tacsipacsi vita 2017. november 30., 20:50 (CET)

@Tacsipacsi: jogász épp én sem vagyok és az olasz jogszabályokat sem ismerem, de náluk is van pl. olyan, ahogy Malatinszky is írja ("nem szerzői jogi jellegű jog"), hogy tulajdon- és felhasználási jog. De hogy hogyan működik ez, azt nem tudom pontosan. Annyi biztos, hogy a Dávid-ügy precedens értékű, azért hozzák ennyire az újságok és ezért örülnek ennek ennyire a múzeumok és egyéb ilyen jogokkal rendelkező intézmények.Azt mondjuk nem hiszem, hogy kisebb volumenű, vagy szemet nem szúró használatnál bárkit is fenyegetne jogi procedúra. @Linkoman: esetleg tudsz pontosítani vagy hozzáfűzni valamit? Fauvirt vita 2017. december 1., 00:03 (CET)

Az eredeti hírnek semmiféle szerzői jogi vonatkozása nincs és megnyugtatok mindenkit: nem igényel semmiféle intézkedést a Wikipédia részéről. A hír megfogalmazása alapján egyetlen konkrét bírósági ítéletről van szó, amelynek a tárgya egy konkrét műalkotás (közkincs) belépőjegyeken stb. való, a nagyközönséget megtévesztő feltüntetésének szabályozása, megakadályozása. Ez pedig egyáltalán nem szerzői jogi kérdés.--Linkoman vita 2017. december 1., 09:00 (CET)

@Malatinszky: Érdekesek a szempontok amiket mondasz. Viszont kötözködnék egy kicsit ha megengeded. A wikinek és a commonsnak is MINDEN törvényt betartva kell működnie, nem csak a szerzői jogot betartva. Namármost az önkényuralmi jelképek szabályozva vannak nálunk is, máshol is, nem csak a szerzői jogi tisztaság miatt használhatjuk, hanem mert a legtöbb országban oktatási, kutatási, tájékoztatási, művészeti stb. céllal ezt szabad. A CIA lista nyilván itt se maradna meg tíz percig sem, és biztos is lehetsz benne, hogy lenne jogi következménye, bár gondolom ironizáltál csak vele. A geometriai alakzatos dolog meg szerintem egyszerűen nem megy jogszerűen a wikin és a commonson, én legalábbis mindig is furcsálltam. Lehet hogy van olyan nemzetközi bírósági ítélet amiről én nem tudok, és ezen alapszik ez a kategória. De ha bíróságra vinné az audi hogy itt használják a logóját, biztos vagyok benne hogy nyerné a pert. Csak nem viszi. Igenis le lehet ilyesmit védetni, és ha le van védetve, más nem használhatja engedély nélkül. Jó nem egy kört vagy egy négyzetet, de azt is csak azért nem, mert az már a levédetésnél nem megy át. Ha viszont átment, akkor a wikin sem szabadon használható, úgy gondolom. Hogy ez most mit jelent egy olasz bíróság jelen ítéletét tekintve? Fogalmam sincs. De azt tudom, hogy pl.: a Bosco Verticale az összes képét eltávolították nem olyan rég a commonsból, mert az olaszoknál nincs panorámaszabadság, nálunk hiába más a törvény. – Kertek999 vita 2017. december 2., 02:26 (CET)

Ovidius

Hét éve rejtetten felfügesztett került a Publius Ovidius Naso szócikkbe azzal a megjegyzéssel, hogy jogi dolgok tisztázásáig felfüggesztve a kiemelése. Gondolom, hogy a DD-ügy miatt volt ez, de hogy áll a jogi dolgok tisztázása Ovidius esetében, mert még mindig rejtetten kiemelt a szócikkben vagy hogy is mondjam? Lehet vinni kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapadra? Apród vita 2017. december 17., 01:55 (CET)

Hát... nem kaptam választ. Apród vita 2017. december 30., 21:02 (CET)

Ha már az olaszok is felmentették minden vád alól kétezer év után, talán nekünk sem kellene sokat várni. Wikizoli vita 2017. december 30., 21:06 (CET)

Egyébként a rejtve azt jelenti a defaultsort felett, hogy {{kiemelt|kulcs=Ovidius Naso Publius}} jogi dolgok tisztázásáig kiemeltség felfüggesztve. Apród vita 2017. december 30., 23:11 (CET)

@Apród: bocsi, csak most látom. Én ebben nagyon laikus vagyok, de szerintem nyugodtan el lehet vinni a kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapadra, hivatkozva arra, hogy hét év eltelt és semmi előre (vagy hátra-) lépés nem történt, és akár ott tisztázni, szélesebb körben a jelenlegi helyzetet. Privát véleményem, hogy amely ügyben ilyen sokáig nem történik semmi, az megoldottnak tekinthető. – Burumbátor Súgd ide! 2018. január 2., 11:09 (CET)

Szerintem meg ez 1 az egy millió problémánk közül, ami csak ignorálva van, mert úgy egyszerűbb. Egyáltalán nincs megoldva a dolog, kiemelt státusz megvonásra kell vinni. –  OrsolyaVirágExtracted pink rose.pngHardCandy 2018. január 2., 17:32 (CET)

Odavittem: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkek felülvizsgálatára/Publius Ovidius Naso. Apród vita 2018. január 6., 05:52 (CET)

Térkép

Csináltam egy térképet a Google Maps-ról, különböző eszközök segítségével. Feltölthető-e a Commonsra? – Pegy22 vita 2018. január 7., 17:36 (CET)

Nem, a Google Maps jogi védelem alatt áll. Használd az Openstreet Mapot, az a Wikipédiához hasonlóan szabad felhasználású. Ha tudsz németül a térképkészítéshez itt találsz útmutatót: de:Wikipedia:Kartenwerkstatt/Hilfe – Texaner vita 2018. január 7., 17:51 (CET)

@Texaner: Köszönöm a segítséget, sikerült is feltöltenem. Sajnos, a sablon amit csináltam vele nem akar sikerülni. Sablon:Pozíciós térkép Nagyvárad utcákkal. Tudnál ebben is segíteni? Előre is köszönöm. – Pegy22 vita 2018. január 7., 21:00 (CET)

@Pegy22: A koordinátáknál (tizedes) pont kell, nem vessző. Javítottam. Így jó? Wikizoli vita 2018. január 7., 22:13 (CET)
@Wikizoli: Igen. Köszönöm szépen! – Pegy22 vita 2018. január 7., 22:15 (CET)

Bélyegek képeinek felhasználása szabad licenc alatt Wikipédián

Sziasztok! Ma a kezdőlapunkon két bélyeg képe is megjelent, aminek kapcsán a vitalapon felvetődött, hogy jogszerű-e a közlésük. Mindkét bélyeg tervezője ismert (Zombory Éva és Dudás László), egyikük halála óta sem telt el 70 év. A bélyegek leírólapján szerepel ugyan, hogy nem jogvédettek, de az indoklásban felsorolt pontok közül véleményem szerint egyik sem állja meg a helyét, mivel a bélyeg:

  • nem jogszabály;
  • nem az állami irányítás egyéb jogi eszköze (egy gazdasági társaság készíti/készítteti, és kizárólag ő fogadja el annak igazolására, hogy az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékét a részére megfizették);
  • nem bírósági vagy hatósági határozat;
  • nem hatósági vagy más hivatalos közlemény és ügyirat;
  • nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány és más hasonló rendelkezés; végül
  • nem a folklór kifejeződése.

A kérdésem gondolom ezek után egyértelmű: ha nem a fentiek miatt, akkor miért nem jogvédett művek a Magyar Posta által kibocsátott bélyegek? – Puskás Zoli vita 2018. január 1., 19:15 (CET)

A bélyeg grafikai alkotás és mint ilyen minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar jog szerint jogvédett. Egy derék kanadai bélyeggyűjtő feltöltött egy mázsa magyar bélyeget a commonsra amiket töröltetni kellene. – Texaner vita 2018. január 1., 19:50 (CET)

Puskás Zoli kérdése teljesen jogos, és egyetértek Texaner válaszával. A Commonson megadott indoklás nem állja meg a helyét, és legjobb tudomásom szerint a bélyegek nem mentesülnek a szerzői jogi védelem alól. Aki ennek a kocsmafalnak az archívumában rákeres a "bélyeg" szóra, láthatja, hogy a kérdés újra meg újra felmerül. @Tgr (és állítólag Data Destroyer is) kérte a Postát, hogy helyezzék szabad licenc alá a bélyegeket, de erre legjobb tudomásom szerint nem került sor. Ezek után a bélyegeket valóban töröltetni kéne a Commonsról, és persze addig is, amíg az meg nem történik, a bélyegek szerzőijog-sértő felhasználását a huwikin mellőzni kell. Ennek megfelelően én a két bélyeg képét a kezdőlapról most eltávolítom; a commonsos törlést talán intézze valaki más. Malatinszky vita 2018. január 1., 20:10 (CET)

Nem emlékszem, hogy kértem volna ilyesmit. --Tgrvita 2018. január 1., 21:04 (CET)
Akkor lehet, hogy félreértettem, amit itt írtál. Mindegy, a lényeg az, hogy engedély nincs. – Malatinszky vita 2018. január 1., 22:21 (CET)
Nem emlékszem, miről beszéltem ott, és az elküldött leveleim között se találom, mindenesetre ha lett volna valami releváns eredménye, biztosan beszámoltam volna róla. --Tgrvita 2018. január 3., 10:52 (CET)

A Commonson ezeket találtam a magyar bélyegekre vonatkozóan:

Ezek alapján számomra nem igazán kérdéses, hogy mi a jelenlegi álláspont ebben a kérdésben a Commonson, de szívesen veszem nálam képzettebb „angoltudorok” véleményét. – Puskás Zoli vita 2018. január 1., 20:52 (CET)

Kicsit a kapcsolódó jogszabályokban is elmerültem. A Commonson a magyar bélyegeknél a jogvédettség alóli mentesség indoklásaként hivatkozott 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a bélyeg szót egyszer sem tartalmazza. A 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról szerint:

  • postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának megfizetésére használható, a névértékére utaló jelöléssel ellátott olyan bélyeg, amely tartalmazza a „Magyarország” feliratot vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét;
  • az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek tartalmaznia kell … a postabélyeg kibocsátására, forgalomba hozatalára és forgalomból történő kivonására, valamint érvényességére vonatkozó részletes szabályokat;
  • az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult … postabélyeg és „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező egyéb postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból való kivonására.

Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés 5. számú mellékletének 1. pontja pedig kimondja, hogy:

„A Szolgáltató az éves postabélyeg-kibocsátási tématerv miniszteri jóváhagyása alapján, illetve azt követően a postabélyegek, valamint a „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező egyéb postai értékcikk kibocsátását, forgalomba hozatalát és forgalomból történő kivonását saját hatáskörben – belső szabályozása szerint – végzi. A postabélyegek grafikai kivitelének elbírálása érdekében művészeti tanácsadó bizottságot működtet.”

Kiemelések tőlem. – Puskás Zoli vita 2018. január 1., 22:29 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Idáig már több mint egy évtizede eljutott a diskurzus itt. Akkor is felmerült, hogy a legegyszerűbb a Magyar Postával letárgyalni a kérdést valamennyi magyar postabélyeg tekintetében. Ha a szövegelésen túl van elszántság is, akkor találgatások helyett a magyar Wikipédia képviseletére jogosult egy vagy több szerkesztőnek kellene megkeresnie a Postát ebben az ügyben.--Linkoman vita 2018. január 1., 22:42 (CET)

Bíztam benne, hogy a feltett kérdésből is kiderül, nem a képek töröltetése a célom, hanem első körben annak kiderítése, hogy tényleg nem jogvédettek-e azok, illetve – amennyiben jogvédettek – ki lehet a szerzői jogok tulajdonosa. Ebben nyilván sokat segít a korábbi hasonló témájú megbeszélések tartalmának megismerése, az ebben nyújtott segítséget köszönöm! És azért a korábbi megbeszélésekben találni érdekes dolgokat:
  1. „…a posta a jogtulajdonos. Ez azonban elméleti tulajdon, hiszen egy nyilvánosan, pénzért eladott termékben a szerzői jog rádeső részét is megveszed.” – Igen, egy DVD esetében például otthon megnézhetem, és talán saját használatra készíthetek másolatot is, de nyilvánosan nem vetíthetem le, nem tölthetem fel a netre stb. A bélyeggel vajon mit veszek meg? Oké, lefényképezhetem magamnak mielőtt feladnám vele a levelet, de aligha tölthetem fel a képet a netre.
  2. „Lásd: köztéren álló szoborról bárki készíthet felvételt, nem kell engdélyt kérni a szobrásztól, még akkor sem, ha él” – Ez így van, mivel a szerzői jogi törvény 68. § (1) így szól: „A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható”, ebben az esetben nincs kérdés. A bélyeg azonban nincs szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállítva, ezen kívül pedig a fenti paragrafus (2) bekezdése alapján képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe csak tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára használható fel szabadon.
  3. „temészetesen ugyanaz a helyzet, mint a bankjegyeknél: bár van tervezője, de semmi sem tiltja, hogy a megfelelő módon (az értékjelzés áthúzásával) akár a legfrissebb bélyeg képét is szerepeltessük” – De igen, tiltja, mégpedig az 1999. évi LXXVI. törvény 68. § (2) bekezdése.
Röviden: nem látom, hogy a korábbi megbeszéléseknek lett volna egyértelmű, nem feltételezéseken alapuló eredménye, és talán ezért is fordulhatott elő, hogy a Magyar Postánál sem értették, hogy miért kérdés ez egyáltalán. Ezért szeretnék a lehető legalaposabban utánajárni a kérdésnek, és mivel nem vagyok jogász, és soha semmilyen formában nem foglalkoztam szerzői jogi kérdésekkel, szívesen veszem ebben a nálam jártasabbak segítségét.
Az ezt követő lépésekről pedig nyilván a fentiek tisztázása után érdemes csak beszélgetni. – Puskás Zoli vita 2018. január 2., 00:08 (CET)

@Puskás Zoli: -- Nem véletlen, hogy a Magyar Postánál sem értették, mit akar tőlük a Wikipédia. Annyira nem értették, hogy eszükbe sem jutott kifogásolni, hogy egyes postabélyegek jpg-jei (tehát nem maguk a bélyegek, mint nyomdai termékek, hanem csak és kizárólag ezek digitalizált változatai) a Wikipédiában szerepelnek. A kérdés csak a magyar Wikipédia azon szerkesztői számára kérdés, akik igen-nem alapon döntik el, mi a jogszerű és mi nem az.

Nem kérdéses az, hogy a postabélyeg ábrája műalkotáson alapul. Az sem kérdéses, hogy a magyar szerzői jogi törvény nem sorolja a szabad felhasználás körébe a postabélyegeket.

Ebből a logikából az következik, hogy minden, nem közkincs minősítésű ábra engedélyköteles, ha a szerző halálától számított 70 év még nem telt el.

Nosza, akkor kérjen valaki engedélyt.

Csak ne csináljunk úgy, mintha bármilyen újdonságot sikerült volna fellelni.--Linkoman vita 2018. január 2., 00:35 (CET)

@Linkoman: Mivel a törvény nem a művészeti alkotás, hanem a művészeti alkotás képének publikálására vonatkozóan fogalmaz meg korlátozást, a jpg-kkel kapcsolatos megjegyzésedet nem értem. Az Alapítvány pedig tudtommal nem fogadja el a hallgatás = beleegyezés megközelítést, és a vélhetően jogszerű minősítést sem, így marad az igen-nem. De javíts ki, ha tévedek. – Puskás Zoli vita 2018. január 2., 00:54 (CET)

@Puskás Zoli: - A jpg-vel kapcsolatos megjegyzésem arra irányul, hogy világossá tegyem: a postabélyeg nem titkos, papíralapú árucikk, amely akár egymillió példányban is forgalomba kerül. Ha elképzelsz egy fotót, ami téged ábrázol, egy magyar postabélyeggel bérmentesített borítékkal a kezedben, akkor szerinted a művészeti alkotást publikálja az, aki felteszi az internetre? Szerinted talán ez a bélyeg publikálása?

A másik: a "hallgatás = beleegyezés" a fair use körében az angol Wikiben elfogadott. Mivel a magyar wikipédisták körében irányadó felfogás szerint a magyar jogban a fair use nem ismeretes, a magyar gyakorlat sokkal szigorúbb az angolnál. (Márpedig nem ismeretes, hogy a magyarnál sokkal sikeresebb angol Wikinek bármilyen problémája, balhéja lett volna a fair use alkalmazásából.)

El lehet tekinteni attól a valószínűsítő ténytől, hogy a magyar Wikin akár 10 éve fent levő képekkel kapcsolatban soha senki nem lépett fel szerzői jogi igénnyel, ez csak elhatározás kérdése, de akkor - véleményem szerint - folytatódik az árnyékbokszolás az Alapítvány részéről, hogy "szerzői jogi rendőrt" játszik és a fair use eseteit meg sem fontolja.

A Wikipédia nem jogalkalmazó szerv, nem kötelessége semmiféle ténynek a hiteles tanúsítása, szavatolása.

Az más kérdés, hogy a Wikipédia szerzői közössége összefogott és összefog annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a lexikonban szereplő tények, adatok, képek tekintetében a lehetséges kifogásokat, igényeket. Ezen dolgozunk.

Ennek azonban nem az egyetlen lehetséges módja az, hogy mindent csak és kizárólag a felküldő szerkesztőtől várunk el, egyoldalúan, és egyre többen csak rendőr (vagy polgári őr, ha jobban tetszik) szerepében tetszelegnek és "várakozás nélkül" távolítanak el bármit, aminek a megfelelősége, jogszerűsége még nem bizonyosodott be.

A másik mód a megfelelő sablonozás, ami figyelmezteti az olvasót, felhasználót az adott cikk kapcsán felmerülő problémákra.

A harmadik mód a felküldő szerkesztővel való együttműködés annak érdekében, hogy megnyugtató választ kapjunk a szerzői jogi aggályokra (nem annak elbírálására, hogy bármi "jogsértő"-e vagy jogszerű - mert a Wikipédia nem hatóság). Tisztában vagyok azzal, hogy -sajnos - számos szerkesztő nem törekszik az együttműködésre, de ez tartósan nem lehet akadály és nem helyes a Wikipédiát mint lexikont büntetni azért, mert XY vagy NN nem teljesíti az elvárásokat illetve nem is kommunikál ezekről.

Ha elfogadjuk azt, hogy az egyes magyar postabélyegek szócikkek illusztrációjaként való felhasználása hasznos az adott szócikkek szempontjából, akkor ez megér egy "központi" akciót, tehát azt, hogy a szerzői jog jogosultjainak kilétéről a Wikipédiát képviselő néhány avatott szerkesztő tájékozódjon.--Linkoman vita 2018. január 2., 13:19 (CET)

Ne ködösítsünk már! Pont az a lényeg, hogy a szerzői jogi törvény nem a bélyeget védi a cakkosszélű ragadós papírral (azt a BTK teszi, és bélyeghamisításnak nevezi), hanem a rajta lévő grafikai ábrázolást. Ez pedig független a példányszámtól, vicces lenne, ha egy bestsellert azért nem lehetne lefordítani kínaira, nehogy elveszítse a szerző a saját szellemi termékéhez való jogát. :-) Azt meg engedd meg, hogy végképp rossz viccnek tekintsem, hogy összemosol egy képet rólam, amin látszik úgy-ahogy egy bélyeg, egy grafikai ábrázolásról készített 2400 DPI-s szkennelt képpel, vagy egy 12 megapixeles kamerával készített makrofotóval. – Puskás Zoli vita 2018. január 2., 20:22 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Bár én nem szoktam "ködösítésnek" nevezni más véleményét, ha nem értettem meg, de maradjunk ennyiben, az egész nem fontos.

Ennyit állítottam: "Ha elfogadjuk azt, hogy az egyes magyar postabélyegek szócikkek illusztrációjaként való felhasználása hasznos az adott szócikkek szempontjából, akkor ez megér egy "központi" akciót, tehát azt, hogy a szerzői jog jogosultjainak kilétéről a Wikipédiát képviselő néhány avatott szerkesztő tájékozódjon."--Linkoman vita 2018. január 2., 21:34 (CET)

Ha nem sejteném, hogy jogász vagy, biztosan tudnám. ;-) – Puskás Zoli vita 2018. január 2., 22:33 (CET)

Hajrá, tájékozódj! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 2., 21:36 (CET)

Esetleg a postán kivül a bélyegmúzeumtól is meg lehet kérdezni. Egy múzeumnak rendkivül fontos, hogy saját anyagainak jogi státusza tisztázott legyen. És egyébként is azt figyeltem meg, hogyha a wikipédia valamely múzeumtól kér tájékoztatást valamiről, egyértelműbb válaszokat szokott kapni, mint egy hivataltól.

Egyébként nem csodálom, hogy tíz éve királyt megölni nem kell félnetek jó lesz-tipusú választ kaptak, mivel a bélyegeket többféle kategóriába lehet sorolni. Van bélyeg, ami olyan, ami több ezer formában ugyanolyan. De van olyan bélyeg, ami attól válik muzeális ritkasággá - és ennélfogva több lesz, mint csak grafikai alkotás -, amit véletlenül nyomdahibásan készítettek el pl. öt példányban a 19. században. Tehát szerintem más egy muzeális ritkaság esete és más egy 2015-ben készült normál bélyeg esete. Például. De az is előfordulhat, hogy egy film kedvéért bélyegutánzatokat készítenek és filmkockában tűnik fel egy filmben a bélyegutánzat, mert pl. Giotto felügyelő az ellopott bélyegek után nyomoz :-).

Egyébként nekem úgy rémlik, hogy könyvekben is szokott lenni bélyegek képe. Á, itt is van az egyik ilyen könyv: Bélyegek és bélyeggyűjtés - A legteljesebb képes enciklopédia. Apród vita 2018. január 6., 06:13 (CET)

Nem volt egyszerű, míg sikerült megtalálnom a megfelelő jogalapot. Ez a következő: a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, ugyanúgy, ahogyan a bankjegyek és a pénzérmék a kibocsátás után hivatalos bérmentesítő eszközként funkcionálnak, e tekintetben hivatalos iratnak minősülnek. Ennek megfelelően az Szjt. 1.§ (4) bekezdés alá esnek, és e minőségükben nem esnek a szerzői jogvédelem alá. Másolásukra külön törvény vonatkozik (lásd Btk. 391.§ bélyeghamisítás). Ez a másolási tilalom azonban arra vonatkozik, azt tekinti büntetendőnek, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget valódiként vagy fel nem használtként forgalomba hoz vagy felhasznál. A szerzői jogvédelem alól történő kivétel azonban csak az Egyetemes Postaszolgáltató által kibocsátott bélyegekre (beleértve az illetékbélyegeket is) vonatkozik. Más által, hivatalos forgalomban általánosan nem elfogadott bélyeg (bankjegy vagy pénzérme) azonban nem esik az Szjt 1.§ (4) hatálya alá, azokra vonatkozik a szerzői jogi törvény. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Posta által kibocsátott bélyegek bármelyike szabadon felhasználható illusztrációként a wikipédián. A felhasználás jogalapja a Szerzői jogi törvény 1.§ (4) bekezdése. Akit érdekel a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleménye az analóg tárgyban (a bankjegyekre és pénzérmékre vonatkozóan) az itt megtalálja. – Dodi123 vita 2018. január 8., 22:45 (CET)

Ez elég szabados értelmezése a szakvéleménynek, ami szerint "A forgalomban lévő pénz utánzatai készítéséhez, és más, egyéb, az Szjt. szerinti felhasználáshoz (tipikusan: többszörözés és terjesztés) a szerzői jogosult engedélye is szükséges (ld. 4. pont)." (nb. egyszerűbben megtaláltad volna, ha elolvasod a Zoli által is hivatkozott commonsos megbeszélését, ami hivatkozik rá.) --Tgrvita 2018. január 9., 08:39 (CET)

Az félrevinné a vitát, ha a bélyegek és a bankjegyek közötti különbségeket vennénk sorra (van köztük különbség bőven), mert nem ez a kérdés. A Szerzői Jogi Szakértői Testületnek a bankjegyekkel és pénzérmékkel kapcsolatos szakvéleményét azért linkeltem, mert az indoklás a bélyegekre vonatkozóan is sok esetben megállja a helyét. A kérdés az volt, hogy megállja-e a helyét a feltöltött bélyegeknél a wikipédiás megjelentetést alátámasztó azon jogcím, hogy az az Szjt. 1.§ (4) bekezdés szerint nem tartoznak a szerzői jog hatálya alá. A szerzői jogról szóló törvény szerint: Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
a) A bélyegek kiadása és terjesztése a Magyar Posta kizárólagos hatásköre, és ez nem változott sem az 1992-es postatörvény megalkotása után, sem a 2013-as postaliberalizáció bevezetése után.
b) A bélyegek vonatkozásában ugyanúgy nem áll fenn az Szjt. 16.§ és 17.§-a, mint a bankjegyeknél és érméknél, azaz az alkotója nem rendelkezik a felhasználás, a többszörözés és a terjesztés jogáról.
c) A Magyar Posta által kibocsátott bélyegek nyomtatott képei a korábbi időszakban a Magyar Közlönyben, később a Postaügyi Értesítőben, azaz hivatalos közleményként megjelentek.
d) A Magyar Posta által kibocsátott bélyegek használata jogszabállyal lett kötelezővé téve a postai forgalomban történő bérmentesítésre, azaz jogszabállyal kötelezővé tett "más rendelkezés". – Dodi123 vita 2018. január 9., 15:38 (CET)

Pont a különbségek lehetnek azok, amik miatt nem biztos, hogy egy az egyben igaz a bélyegekre, amit a bankjegyekről mond a testület. Ha mindenben egyeznének, még akkor sem feltétlenül születne öt másik jogásszal ugyanaz az eredmény, erről szól az egész fellebviteli bírósági macera, de nyilván az se véletlen, hogy ebben az esetben is öt főből állt a tanács, véletlenül se négyből vagy hatból. – Puskás Zoli vita 2018. január 9., 22:52 (CET)

Figyelmedbe ajánlom az előző hozzászólásom c) és a d) pontját. Felejtsük el a bankjegyekkel és pénzérmékkel való analógiát. Ez a két pont elegendő ahhoz, hogy megállja a helyét a képekhez megadott felhasználási jogcím. – Dodi123 vita 2018. január 9., 23:17 (CET)
Pont a jogszabállyal kötelezővé tett „más rendelkezés” az, ami miatt óvatos lennék. A bankjegy vagy a bélyeg mitől rendelkezés? Jogszabállyal kötelezővé tett „más rendelkezés” például egy társasház szervezeti és működési szabályzata: megmondja, hogy az adott házban kinek mik a jogai és kötelességei, és ez a tulajdonosokon számon is kérhető. A bankjegy és a bélyeg nem rendelkezik semmiről, különböző jogszabályok rendelkeznek róluk.
A bankjegyek kibocsátása rendeleti úton történik, a bélyegeké meg nem. A rendelet egy jogszabály, ami ebben az esetben meghatározza a bankjegy kinézetét is, a bankjegy kinézete tehát egy jogszabály része. A bélyegé nem. Ettől még elképzelhető, hogy van olyan jogszabály által kötelezővé tett egyéb rendelkezés, amiben megjelenik maga a bélyeg kinézete is, ha találunk ilyet, akkor alighanem nyert ügyünk van, de magát a bélyeget rendelkezéssé nyilvánítani számomra erőltetett gondolatmenetnek tűnik. – Puskás Zoli vita 2018. január 10., 00:00 (CET)

Dodi, nem hiszem, hogy elolvastad az SZJSZT szakvéleményt, amire hivatkozol, az egész arról szól, hogy mikor alkalmazható az Szjt. 1.§ (4) és mikor nem (spoiler: nagyjából sosem, kivéve ha te vagy a Magyar Nemzeti Bank / Posta, és éppen pénzt / bélyeget nyomsz). --Tgrvita 2018. január 10., 06:08 (CET)

Nekem is kb. ugyanez az érzésem volt a szöveg elolvasása után. Vigyor – Puskás Zoli vita 2018. január 10., 18:11 (CET)
Hogy ti mit gondoltatok és mit éreztetek, az nem érv egy vitában, ha nem társul megalapozott, logikailag levezetett és bizonyító erejű állításokkal. A feltételezésetekre egyébként a fentebb és lentebb ismertetett érveimmel és levezetésemmel, azt hiszem, megadtam a választ. Várom a vitát konkrétan érintő ellenérveiteket, ha van. – Dodi123 vita 2018. január 10., 20:37 (CET)

Kedves @Tgr: A levezetésemnek és a következtetésemnek az SZJSZT szakvélemény csupán az alapját adja: az ott alkalmazott logikai menetet és érvelést követtem, melyekből azokat az elemeket használtam fel, amelyek a bélyegekre is vonatkoztathatók. Már a legelső hozzászólásomban írtam, hogy az SZJSZT szakvélemény analógiájára (és nem közvetlenül arra hivatkozva) lehet levezetni a bélyegekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekre adott válaszokat, és nem maga a hivatkozott szakvélemény dönti el a kérdést. A korábbi hozzászólásom a), b), c) és d) pontjában kifejtett következtetéseimet csak úgy tudtam levezetni, hogy aprólékosan elolvastam az SZJSZT szakvéleményt, amelyben – a te állításoddal ellentétben – egy szó sincs sem a Postáról, sem a bélyegekről. A spoilered többi része igaz :-) – Dodi123 vita 2018. január 10., 10:58 (CET)

@Puskás Zoli: Az Szjt. 1.§ (4) egészen pontosan így szól (ahogy korábban már te is idézted): „nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány és más hasonló rendelkezés”. Abban igazad van, hogy az MNB a bankjegyeket jogszabállyal adja ki, a bélyegekkel kapcsolatban jelenleg ilyen jogszabály nincs érvényben. Régebben azonban volt. 1991-ig az egyébként hatósági jogkörrel rendelkező Magyar Posta által kiadott bélyegeket a postaügyekért felelős mindenkori miniszter egy ideig (Közlekedésügyi, illetve Közlekedési és Postaügyi) rendeletben adta ki, és ezek a rendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben. (Csak egy példa, de többet is hozhatok: a közlekedésügyi miniszter 248.600/1948 Közl. M. száú rendelete új általános orgalmú postai bélyeg kibocsátása tárgyában). Bárki utánanézhet. Hogy ez meddig volt így, annak nem néztem pontosan utána, az biztos, hogy 1991-et jóval megelőzően, feltételezhetően, hogy 1977-ig az Egyetemes Postaegyezmény kihirdetéséig (3/1977 (III.1) miniszterntanácsi rendelet), de akinek van Jogtár előfizetése, némi munkával kibogarászhatja. 1991-ig a Postaügyi Értesítő hozta le a bélyegek kibocsátásáról szóló nem jogszabállyal, kvázi szabványként, „más hasonló rendelkezésként” (és nem rendeletként, mert a két szót jogilag nem szabad összekeverni) a postai küldemények bérmentesítésére kötelezően elfogadandó bélyegek nyomtatott képeit és leírását. Jogtár előfizetéssel ennek is utána tud nézni az, akinek van. Az 1991-ig kibocsátott postabélyegek esetében tehát mindenképpen megállja a helyét az, hogy azok nyomtatásban megjelenő képe szabad licenc alatt terjeszthetők. Ez azonban csak magára a bélyegre, annak egészére vonatkozik. Ha a bélyegen egyedi művészi alkotás szerepel, és azt a bélyegtől elvonatkoztatva, abból digitális úton kivágva külön akarja valaki megjeleníteni, arra már a szerzői jog szabályai érvényesek. Az 1991 után kiadott bélyegek esetében számomra is homályos egyelőre a helyzet, ugyanis a Magyar Posta csak éves bélyegkiadási tervet készít, amit az illetékes miniszter jóváhagy. A postabélyegek forgalomba hozatalát és forgalomból történő kivonását saját hatáskörben – belső szabályozása szerint – végzi. Az utóbbi időben nem találkoztam azzal, hogy a kibocsátott postabélyegek képe bármilyen hivatalos közlönyben – akármilyen nem jogszabállyal kötelezővé lett volna téve. Ezért problémás az 1991 utáni helyzet, mert a postabélyegek képmása esetében valószínűleg nem elég annak a hirdetménynek a szöveges megjelenése, hogy ilyen bélyeg, ilyen-és-ilyen címletben, ilyen-és-ilyen kép ábrázolásával kiadásra került, ha annak a képe nem szerepel a hivatalos kiadványban. Ugyanakkor az 1991 utáni bélyegek esetében is felvetődik a kérdés, hogy milyen alapon jelennek meg ezeknek a bélyegeknek a képei a bélyegkatalógusokban, amiket nem a posta ad ki. Nem olvastam egyetlen bélyegkatalógusban sem azt a szöveget, hogy a bélyegek képei a Magyar Posta (vagy akármelyik más ország postája) engedélyével szerepelnek benne. Ugyanúgy egyetlen bélyegaukciós oldalon sincs feltüntetve az, hogy az ott megjelent bélyegek engedéllyel szerepelnek a katalógusban, illetve a weboldalon. Ezek annyira nem ismeretlen, elszigetelt kiadványok, hogy a magyar (és más országok) postáinak már régen fel kellett volna lépni ez ellen – ha valóban valami szerzői jogsértés történt volna. – Dodi123 vita 2018. január 10., 11:41 (CET)

Dodi123-nak igaza van. Minden évben (néhány éve kétévente) megjelenik a Magyar posta- és illetékbélyegek katalógusa című kiadvány, amelynek kiadója a Philatelica Hungarica Kft., a 2018-as itt látható. Ebben szerepel egy mondat: "A bélyeg kiadásaira vonatkozó adatok a szakirodalmon, valamint a Postaügyi Értesítők hirdetményein és a Magyar Posta Újdonság tájékoztatóin alapulnak." És minden, Magyarországon kiadott bélyeg képe benne van. Sehol egy Copyright vagy egy egyéb jelzés. A Postaügyi Értesítő ezek szerint az államigazgatás egyéb eszközeként értelmezendő, amelyben megjelent adatok nem képezik a szerzői jog alanyait vagy tárgyait. Értelemszerűen örömmel rendelkezésre bocsátom a nálam lévő 2014-2015-ös kiadást, betekintésre. – Burumbátor Súgd ide! 2018. január 10., 18:28 (CET)

Akkor mégegyszer, a hivatkozott SZJSZT-szakvéleményből:

„ 1. A megbízó álláspontja szerint „a szerzői jogi törvény alapján a bankjegykép, illetve annak részlete nem áll szerzői jogi védelem alatt”. A kérdés az, hogy jogszerűen alkalmazza-e az 1999. évi LXXVI. törvény [Szjt.] 1. § (4) bekezdését, illetve 1999. szeptember 1. előtt az 1969. évi III. tv. [rSzjt.] 1. § (3) bekezdését a forint bankjegyhez kötődő szerzői jogosultsággal kapcsolatban?

(...)

Válasz az 1. kérdésre

  • Az egyéni-eredeti jelleggel bíró bankjegy-kép, illetve pénzérme szerzői mű, amelyre az Szjt. szabályai vonatkoznak.
  • Az MNB a bankjegy- és pénzérme-kép hivatalos lapban történő közzététele során nem valósít meg szerzői jogi felhasználást, mert a hivatalos irat funkciója kivételt jelent a szerzői jogi védelem alól.
  • (...)
  • A forgalomban lévő pénz utánzatai készítéséhez, és más, egyéb, az Szjt. szerinti felhasználáshoz (tipikusan: többszörözés és terjesztés) a szerzői jogosult engedélye is szükséges (ld. 4. pont).”

„A szerzői jogi védelem kizárásának a feltétele a „közérdekű” megismerést, érzékelhetővé tételt jelentő, kifelé ható felhasználási mód. Hiába mutat egyéni eredeti jelleget egy jogszabálytervezet, jogszabály, vagy bírósági/hatósági határozat, e funkciójában nem részesül szerzői jogvédelemben, és közlése előtt szerzői jogi akadály nem áll. Mivel a kibocsátásra kerülő bankjegy/pénzérme közérdekű megismertetésének funkciója az MNB hirdetménye esetében maradéktalanul teljesül, állítható, hogy a hirdetményi közzététel vonatkozásában a bankjegy grafikai képe (a pénzérmén rögzített mű) nem tekintendő szerzői jogilag védettnek. Ha azonban egy, a kizárás körébe eső szerzői művet nem „külső célú” ügyiratként használnak fel, a védelem fennáll.”

Szerintem ezt nem különösebben nehéz értelmezni. Az SZJSZT-t megkérdezték, hogy az MNB-nek joga van-e a szerző engedélye nélkül pénzt nyomni (többszörözni). Az SZJSZT válaszában értelmezte az állami irányítás egyéb jogi eszközei kitételt: eszerint egy adott mű (pl. bankjegy képe) nem önmagában véve az állami irányítás eszköze, hanem lehet az állami irányítás eszközeként felhasználni (és akkor nem jogvédett) és lehet nem az állami irányítás eszközeként felhasználni (és akkor jogvédett és a felhasználása a szerző engedélyéhez kötött). Amikor az MNB pénzt nyom, vagy közzéteszi a bankjegy képét a Magyar Közlönyben, az állami irányítás, amikor te feltöltöd a Wikipédiára, az nem állami irányítás. --Tgrvita 2018. január 11., 10:46 (CET)

Ez rendben is van a bankjegy grafikai képe (a pénzérmén rögzített mű) (ahogy helyesen idézed a szakvéleményt) vonatkozásában. Nem a teljes bankjegy/pénzérme (a mi esetünkben a postabélyeg), hanem az azon rögzített mű szerzői jogvédelem alatt áll. Ezt én is írtam korábban. Ezzel kapcsolatban nincs vita köztünk.

A teljes postabélyeg képének azonban, amely megjelent valamely közönyben, nem a szerző a vagyoni jogtulajdonosa az Szjt. 16. és 17. §-ai alapján. Itt csupán arról van szó, hogy az Szjt 16. és 17.§-ában tételesen felsorolt vagyoni jogok a bankjegyek, pénzérmék és a bélyeg vonatkozásában nem érvényesíthetők a szerző részéről. Elvileg lehetne a kiadó nemzeti posta (a Magyar Posta) a jog tulajdonosa, de ez a tulajdonátszállás sehol nincs nevesítve, mert a bankjegyek, pénzérmék, postabélyegek esetében ez a vagyoni jog – a speciális használati jellege miatt – nem értelmezhető: egyszerűen fogalmazva senki nem birtokosa a vagyoni jogoknak. Ha azonban nem a szerző a vagyoni jog tulajdonosa, akkor nem is indíthat a jogosulatlan (engedélye nélküli) felhasználás miatt vagyoni kártérítési pert.

Más kérdés a (nem vagyoni jellegű) személyhez fűződő szerzői jog (lásd Szjt. 9. §), amely a bankjegy, pénzérme, bélyeg egésze vonatkozásában is a szerzőnél marad. Ez viszont csak annyit követel meg, hogy a felhasználás során fel kell tüntetni az alkotó nevét, de ez nem vagyoni jellegű szerzői jog. A szerző ez esetben csak akkor léphet fel jogai érvényesítéséért, ha nincs feltüntetve a neve. Ezért szerepel minden bankjegyen és bélyegen is az alkotó neve (legalábbis az utóbbi időben, régebbi bélyegeknél nem minden esetben). Ez azt jelenti, hogy a postabélyeg megjelenítése során az alkotó nevét fel kell tüntetni, de maga a megjelentetés nem engedélyköteles. Ha a bélyegen ábrázolt mű a bélyegtől elválasztva, (digitálisan kivágva) önmagában kerül megjelentetésre, ahhoz már az alkotónak a szerzői és vagyoni jogai is fennállnak, és ez kizárólag az ő (vagy örökösei) hozzájárulásával tehető meg. – Dodi123 vita 2018. január 11., 16:24 (CET)

A legtisztább az lenne, ha az SZJSZT-től kérnénk szakvéleményt kifejezetten a bélyegekre vonatkozóan, de ennek megszabott, elég borsos ára van. Ami még gondolat az előzőhöz: miért védi a törvény a szerző vagyoni jogát? Azért, hogy más ne jusson jogosulatlanul vagyoni előnyhöz a szerző által készített mű forgalmazása, többszörözése stb. után úgy, hogy abban nem részesíti az eredeti szerzőt. Juthat-e valaki vagyoni előnyhöz abból, ha a postabélyeget megjelenteti? Ilyen előnyhöz a bélyegkatalógusok megjelentetői juthatnak. Őket viszont sem régebben, sem most nem perelte be senki a bélyegek alkotói közül. Vajon miért? Éppen azért, mert nincs olyan, aki a vagyoni jog tekintetében érintett lenne. – Dodi123 vita 2018. január 11., 16:35 (CET)

Vissza-visszatérő gondolat az, hogy a bélyegek képe megjelenik mindenféle bélyegkatalógusokban, amiért a bélyegkatalógusok kiadóját nem perli a jogtulajdonos, amiből aztán egyesek (pl. fentebb Burumbátor most meg itt Dodi123) azt a következtetést vonják le, hogy a bélyegek képei ezek szerint biztos nem élveznek szerzői jogi védelmet. Hadd mutassak rá hogy itt azért bőven vannak egyéb plauzibilis magyarázatok:

  • Elképzelhető, hogy a bélyegkatalógusok kiadója beszerezte a Posta engedélyét, csak ezt nem látták szükségesnek beleírni a katalógusba.
  • Elképzelhető, hogy a Posta engedélyét ugyan nem kérték ki, de a Posta nem kekeckedik, mert úgy érzi, céljaival egybevág, hogy a bélyegképek megjelenjenek a katalógusban.
  • Elképzelhető, hogy a Posta illetékesei ugyan nem kívánják azt, hogy a bélyegek a katalógusokban megjelenjenek, de úgy érzik, egy per költség- és időigénye aránytalanul nagy lenne, és inkább legyintenek a dologra.

Hadd mondjak egy személyes analógiát. Kertes házban lakom, és a helyi szokásnak megfelelően a házam előtti kert és a járda között nincs kerítés. Ennek az a következménye, hogy mindenféle postások, elszaladt kutyájukat kergető szomszédok, olcsó nyílászáró-cserét ajánló vigécek és a gyerekeimmel találkozni kívánó barátok az engedélyem nélkül átsétálnak a birtokomon. Ezt én ilyen-olyan okból tűröm vagy kifejezetten támogatom, és az elkövetőket nem lövöm le és nem is indítok ellenük birtokháborítási eljárást. Nyilván ti is látjátok, hogy ezt hiba lenne úgy értelmezni, hogy a házam előtti kertrész közterület. – Malatinszky vita 2018. január 13., 06:53 (CET)

Ez tetszetős analógia, de nem tudom mit szólnál, ha a gyepedet a szomszéd kölykök rendszeresen focipályának használnák, vagy a vándorárusok, vásárosok ott tartanák a standjukat. A bélyegkatalógusok mellett ugyanis a bélyegek képei megjelennek a bélyegkereskedők, aukciósházak, bélyegkiállítások katalógusaiban, szórólapjain és weboldalain is. Ezeknél sincs feltüntetve az, hogy engedéllyel történt-e. Egyébként is kétlem, hogy egy bélyeg-világkatalógus, vagy egy sok országból származó tematikus bélyegkiállítás esetén minden érintett országtól beszerezték volna vagy a szerző vagy a kibocsátó posta engedélyét. – Dodi123 vita 2018. január 13., 09:09 (CET)

Zavarbaejtő ez az egész vita. Az SZJSZT-határozatban egy kétoldalnyi szakasz (4. pont) foglalkozik azzal, hogyan szállnak át a vagyoni jogok a bankra (vagy maradnak a szerzőnél, attól függően, hogy mi volt a szerződésben, az 1999-es szerzői jogi reform előtt készült-e a mű stb). Egy teljesen világos analógián keresztül mutatja be a határozat az államigazgatás eszköze / nem az államigazgatás eszköze kérdést (a doktori disszertáció nem jogvédett, amikor a doktori védés folyamatának részeként másolgatják ide-oda, de egy folyóiratban leközölni csak a szerző engedélyével lehet). Amiket Dodi állít, azoknak egész egyszerűen nyoma sincs a szövegben. --Tgrvita 2018. január 13., 08:03 (CET)

Én nem azt állítom, hogy az államigazgatás jogi eszközéről van szó a bélyegek esetében, hanem azt állítom, hogy a szerzői jogi törvény vonatkozásában rá a „nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány és más hasonló rendelkezés” illeszthető. A bankjegyekre vonatkozó szabályozást és szakvéleményt nem lehet teljes mértékben átültetni a bélyegekre, mert jelentős különbségek vannak köztük. Néhány pontban azonos csak a funkciójuk és a hozzájuk kapcsolódó szerzői jog. A hivatkozott szakvéleménynek én az érvelési logikáját vettem alapul, és csak azokat a pontokat használtam fel, amelyek a bélyegekre is vonatkoztathatók. A bélyegek és a bankjegyek közötti különbséget jól mutatja az is, hogy forgalomban levő pénzek nem tárgyai kereskedésnek, míg a bélyegek igen. Ugyanakkor a forgalomból már kivont pénzek esetében ugyanúgy van kereskedés a gyűjtők között, mint a bélyegek esetében. Ezeknek a bankjegyeknek a képét ugyanúgy felhasználják a kereskedés során, mint a bélyegekét, és ezekhez sem szükséges a jogtulajdonos (sem az alkotó, sem a kibocsátó bank) engedélye. A forgalomban levő pénzek képe is megjelentethető nyomtatott és elektronikus sajtóban, ha azon jól láthatóan, hangsúlyosan szerepel a „minta” vagy „specimen” felülnyomat. Ha érvényes lenne az, amit mondasz, akkor ezekre se lenne lehetőség. A doktori disszertációk esete meg egészen más. De az már egy teljesen más kérdés, és nagyon elkanyarodnánk a vita tárgyától, ha azt boncolgatnánk. – Dodi123 vita 2018. január 13., 09:26 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés36. § (5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.” És ugye a szabadon terjeszthetőség, felhasználhatóság se nem jelent (feltétlen) közkincs jelleget, (pláne) se nem szabad licencet.... ahogy a szabad enciklopédia sem azt jelenti, hogy itt bármit bárkinek szabad (hiszen nagyon is sok mindent kell figyelembe venni ahhoz, hogy a tartalom szabadsága a lehető legkevésbé sérüljön, mind a tiszteletteljesség - mondhatnám semlegesség -, mind a jogtisztaság révén). Fauvirt vita 2018. január 13., 11:50 (CET)

Ezt köszönöm, ez tisztázza a bélyegkereskedők helyzetét. Azonban szó sincs arról, hogy teljesen szabad licenc alatti lenne a postabélyegek képe. Az alkotó szerzői jogai nem idegeníthetők el, ezért is kötelező a nevét valamilyen módon feltüntetni, ha a postabélyeg megjelenítésre kerül. A vagyoni jogokról van szó, amely – nagyon úgy néz ki – hogy a bélyegek esetében senkinek a tulajdonában nincsenek, azaz az alkotó nevének feltüntetésével a postabélyegek a nyomtatott és az elektronikus médiában véleményem szerint megjelentethetők. Abban egyébként nem vagyok biztos, hogy a több ezer, esetenként több százezer példányban kinyomtatott bélyegek azonos elbírálás alá esnek, mint az eredeti műkincsek. A teljes kollekciókat tartalmazó bélyegkatalógusok sem azonosak egy esemény reklámozása céljából kiadott katalógussal, mert nem eseményt reklámoz, és nem műkereskedő adja ki, mert a benne szereplő bélyegek többsége nincs is a tulajdonában. Az ilyen katalógusok a gyűjtők tájékoztatását szolgálják, és a képek elhelyezésével a katalógusok kiadói a kiadványuk terjesztése révén, annak bevételéből jutnak jövedelemhez. – Dodi123 vita 2018. január 13., 12:16 (CET)
Nem vagyoni, hanem szerzői jogokról van szó. Attól, hogy valakinek a műve bélyegen megjelent, még nem jelenti azt, hogy azt szabad felhasználásúvá tette, pláne nem azt, hogy a Wikipédia számára szabad Cc-by-sa licenc bármelyike alá helyezte. A bélyegek jogvédettek ilyen szempontból, tehát engedélykötelesek a Wikipédia számára, mégpedig azért, mert egyik olyan opció sem húzható rájuk, amelyek a sablonban fel lettek tüntetve a jogszabályból való kiemeléssel. Szabad licenc alatt semmiképpen nem használható. Legfeljebb jogvédett-sablonnal, mint amilyenek az igazolványképek, bár azok is eléggé ingatag talajon állnak. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 13., 12:31 (CET)
@Dodi123: először is pont hogy azt írtam, hogy nincsenek szabad licenc alatt, csak a szabad felhasználás bizonyos feltételei teljesülnek. A személyi és vagyoni jogviszonyok a szerzői jog egyik és másik típusai... a személyi jogviszony az, ami nem ruházható át a magyar jog alapján (más nemzetekét nem ismerem, de gondolom az EUban nagyjából hasonló lehet ebben a helyzet). A műkincs az egy teljesen más fogalom, azt ne keverjük ide... ;-) Az általad citált katalógusok épp úgy működnek, mint a használt cikk árusító pl. Vatera vagy Antikvárium... attól, hogy ott megjelennek képek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ott ábrázolt tárgyak vagy azok részleteit bárki is szabad licenc alatt közölhetné... márpedig a Commonsba való feltöltés ezt jelenti... Fauvirt vita 2018. január 13., 12:54 (CET)
Ezt én értem, és egyetértek veled, de van némi eltérés a véleményünkben. Ássunk egy kicsit mélyebbre, és nézzük meg, hogy a jogalkotónak mi volt a célja a szabályozással? Az, hogy az eredeti mű alkotója ne kerüljön vagyoni vagy nemvagyoni hátrányba azzal, ha a művét mások felhasználják. Egy postabélyeg képének a megjelentetése révén milyen módon lehet vagyoni vagy nemvagyoni előnyhöz jutni az alkotó sérelmére? Vannak a katalógusok, amelyekről már szó volt, és előfordulhatnak bélyegtörténettel összefüggő könyvek és kiadványok. (Most csak a bélyegek képéről van szó, nem az eredeti bélyeg reprodukálásáról, mert az más tészta: az bélyeghamisítás). Ha valóban fennállnak a @Hungarikusz Firkász által említett korlátozások, akkor például a bélyegtörténeti művek, folyóiratcikkek honoráriumban részesülő szerzői megsértik a postabélyeg alkotójának szerzői jogait és ráadásul vagyoni előnyhöz is jutnak az alkotó kárára. Bármilyen bélyegkép megjelentetést nézek, egyetlen egy alkalommal sem találkoztam azzal, hogy az alkotó engedélyével lett volna közzétéve. Például a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyveiben rendszeresen jelennek meg postabélyegek képei, de a sajtóban is: a Békés Megyei Népújság rendszeresen közölt bélyegekkel illusztrált filatéliai híreket, a Népszabadságnak is volt bélyeggyűjtés rovata, vagy éppen az Új Ember 2012-ben megjelent száma is mutat be, ez utóbbi ráadásul színesben bélyeget, mindenféle engedélymegjelölés nélkül. Amit az ilyen bélyegkép-megjelentetéseknél sok esetben látok: vagy az értékjelzést húzták le, vagy nem az eredeti méretben közölték. Vélhetően ezek valamelyikének, vagy mindkettőnek az alkalmazása esetén nem szükséges a megjelentetéshez az engedély beszerzése. A wikipédia szerinti jogcím pedig az, ami a már eddig is fentlévő bélyegeknél szerepel: az Szjt. 1.§ (4)-re történő hivatkozás, de nem azért mert az állami irányítás egyéb jogi eszköze, ahogyan hibásan ezt többen megadják, hanem azért, mert nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány vagy más hasonló rendelkezés. – Dodi123 vita 2018. január 13., 13:36 (CET)
Először is, attól, hogy nem tüntetik fel, hogy az alkotó engedélyével lettek közzétéve, nem jelenti azt, hogy nem az engedélyükkel lettek közzétéve. De ha úgyis van, hogy ők jogot sértenek (amit nem hiszek), az nem jogosít fel minket is arra, hogy jogot sértsünk. A 'nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány vagy más hasonló rendelkezés pont azt indukálja, hogy engedélykötelesek a képek. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 13., 13:44 (CET)
Bocsánat, de az utolsó mondatodban tévedsz. Az idézett pont az Szjt. 1.§ (4) bekezdése szerinti kivétel, amely éppen azt mondja ki, hogy az ilyen művek (és a többi ott felsorolt alkotások) nem tartoznak a szerzői jogi törvény hatálya alá, azaz szerzői jogi szempontból nem engedélykötelesek. Az első két mondatoddal egyetértek. – Dodi123 vita 2018. január 13., 15:27 (CET)
Nem, nem tévedek. Te itt valamit nagyon félreértesz. Vagy a jogszabályi pontot, vagy pedig azt, amit én mondtam. De mindegy, ugyanis nem nekünk kell bizonyítani azt, hogy ezek nem szabad licenc alatt felhasználhatóak, hanem azoknak kell bizonyítaniuk, hogy szabad licenc alatt felhasználhatóak, akik azt állítják, hogy igen. Én viszont itt nem láttam elhangzani perdöntő érvet erre, csak a jogszabályok kifacsart, erőltetett értelmezését. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 13., 18:34 (CET)

Megpróbálom összefoglalni. A képek megtartása mellett két érv hangzott el:

  1. Dodi123 olvasatában az SZJSZT 2001/09 azt mondja, hogy (idézem) "a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, ugyanúgy, ahogyan a bankjegyek és a pénzérmék a kibocsátás után hivatalos bérmentesítő eszközként funkcionálnak, e tekintetben hivatalos iratnak minősülnek. Ennek megfelelően az Szjt. 1.§ (4) bekezdés alá esnek, és e minőségükben nem esnek a szerzői jogvédelem alá."
  2. mások használják a bélyegek képeit, akár üzleti célra is, és biztosan(?) nincs rá engedélyük, és biztosan(?) nem hagyják figyelmen kívül a szerzői jogot, tehát bizonyára törvényes ilyet tenni.

Az első pontot illetően, a szakvélemény nagy részét annak a boncolgatása tölti ki, hogy milyen felhasználás során minősülnek a bélyegek hivatalos iratnak minősülnek:

„A szerzői jogi védelmet kizáró okok szóba jöhető csoportja „alulról”, az alkotások rendeltetésére tekintettel zár ki bizonyos eredményeket a védelem köréből. Ezeket tartalmazza az 1. § (4) bekezdése. (...) A szerzői jogi védelem kizárásának a feltétele a „közérdekű” megismerést, érzékelhetővé tételt jelentő, kifelé ható felhasználási mód. (...) Ha azonban egy, a kizárás körébe eső szerzői művet nem „külső célú” ügyiratként használnak fel, a védelem fennáll.”

A bankjegyek esetében két "közérdekű" felhasználási módot nevez meg a szakvélemény: az új bankjegyek képének közzétételét a Magyar Közlönyben, és a bankjegyek forgalomba hozásával kapcsolatos tevékenységeket (a bankjegyek nyomtatását).

Az egyik lehetséges olvasata ennek, hogy az Szjt. 1.§ (4) csak a "hivatalos" felhasználási módokra vonatkozik - a bélyeg maga hivatalos dokumentum, a bélyegről készített fénykép nyilván nem az. Ez a logika érvényesül a doktori disszertációknál (amiket az SZJSZT szakvélemény hoz fel, mint releváns példát): a cikk az egyetem archívumában (ahol minden disszertáció visszakereshető) hivatalos irat, a könyvtári példány kinyomtatásához nem kell a szerző engedélye, de ha én otthon kinyomtatnám, ahhoz már igen. A másik lehetséges olvasat, hogy a "közérdekű" felhasználásokra vonatkozik az Szjt. 1.§ (4) - a közlönyben közzétenni a bankjegy képét azért, hogy mindenki értesüljön róla, közérdekű, de a Wikipédiára is azért töltjük fel, hogy mindenki megnézhesse, tehát az is közérdekű felhasználás (ahogy a bélyegkatalógus is). Ez a logika érvényesül a jogszabályoknál: ha én a saját honlapomra felmásolom a szerzői jogi törvényt, az nyilván nem egy hivatalos dokumentum, mégsem jogvédett, mert közérdek fűződik a törvény minél szélesebb körben való ismertetéséhez, kommentálásához stb.

Egyik olvasat sem teljesen abszurd; szerintem az első az általánosan elfogadott (pl. amikor az MNB-vel leveleztünk a bankjegyeik felhasználásáról, határozottan úgy gondolták, hogy ők jogosultak felhasználási engedélyt adni), de megérhet egy utánakérdezést a Postánál.

A második pontot illetően, azt az elképzelést, hogy valaminek az interneten, könyvekben stb. való megtalálhatósága ráutaló bizonyíték lenne arra, hogy szabadon használható, az összes érintett (magyar wikiközösség, a Commons közössége, a tárhelyet szolgáltató alapítvány) kategorikusan elutasította. Lásd pl. itt. Ezt a vitát felesleges lenne újra feléleszteni. --Tgrvita 2018. január 13., 13:00 (CET)

Nem győztetek meg, de elfogadom, hogy maradjon az eddigi gyakorlat, amíg hivatalos helyről nem érkezik elfogadható állsfoglalás. Azt viszont szeretném megjegyezni, hogy a bélyegekre is vonatkoztatható az, ami minden más művészeti alkotásra, azaz a róluk készített fénykép, ha az nem szemből, hanem más szögből készül vagy valamilyen egyedi jelleget ad az eredeti képnek, akkor az már a fotós alkotásának tekintendő. Tehát közülünk bárki készít fotót egy birtokában levő bélyegről, azt felteheti ide. – Dodi123 vita 2018. január 13., 14:12 (CET)

Hú, na ezt vajh milyen logikai cikk-cakk alapján állítod? Mert ha arra próbálnál utalni, hogy pl. bizonyos esetekben szobrokat lehet fotózni a 33. § alapján és annak a szerzői jogiságát a fotós engedélyezheti, abból még közel nem lehet levezetni azt, amit írsz. Fauvirt vita 2018. január 13., 15:26 (CET)
Ez nemcsak a szobrok esetében, hanem más, például festmények esetében is elfogadott itt a wikipédián. Nem én találtam ki, többször is találkoztam ezzel. Egyébként az Szjt. 4.§ (2) bekezdésén alapul: „Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.” – Dodi123 vita 2018. január 13., 15:42 (CET)
Jó, és akkor most gondolt át, hogy mik is azok a "az eredeti mű szerzőjét megillető jogok" és azok hogyan nem sérülnek (...súgok... netán engedélyt kell tőle kérni? ;o) ) Illetve felhívnám a figyelmedet a "pl." szócskára az iménti hozzászólásomban, amihez reméltem, hogy nem kell ideidéznem, de ezek szerint kellett volna... tehát jó, akkor tehát igen, nem csak szobrok esnek ezen lehetőség alá, hanem mindazon a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások látképére vonatkozik, amik szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel vannak felállítva, vagy pedig már lejárt a védelmi idejük... így már érthető? Fauvirt vita 2018. január 13., 15:51 (CET)
Akkor kérlek, olvasd el még egyszer figyelmesen, az általam dőlt betűkkel szó szerint idézett részt a szerzői jogi törvényből. Akármerről olvasom, én nem látom benne azt, hogy kizárólag csak a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások látképére vonatkozna a kitétel. Sokkal inkább azt olvasom ki belőle, hogy minden, egyébként szerzői jogvédelmet élvező alkotásra. Nehezen tudnám értelmezni például egy szobor, vagy bármilyen képzőművészeti, iparművészeti alkotás esetében a fordítást. De ezt nem azért írtam, hogy ebbe beleköss, hogy ez a bélyegnél sem értelmezhető (mert valóban nem), csak annak illusztrálására, hogy nem biztos, hogy mindent helyesen tudsz a szerzői jogokról. (Ahogyan én sem állítom magamról ezt, de én legalább mindig utánanézek annak, amit írok.) – Dodi123 vita 2018. január 13., 16:01 (CET)
Ezt direkt csinálod?? Hogy jönnek ide a fordítások és bármi más, amiről most írsz?... miről beszélsz egyáltalán? Mert én azt látom, hogy egyre csak behúzol a témához egyáltalán nem kapcsolódó dolgot, hogy félrevidd a figyelmet.
Tehát a bélyegek esetében se neked, se senki másnak nincs joga azokat közkinccsé nyilvánítani, amíg ahhoz a szerzői jog tulajdonosa egyértelműen hozzá nem járul. Bélyegek esetében tehát ez úgy áll össze, hogy van egy megrendelő (pl. a Magyar Posta) és van egy tervező... attól, hogy a megrendelő megrendel egy terméket, nem feltétlenül lesz ő a szerzői jog tulajdonosa, azaz egyáltalán nem biztos, hogy van engedélyezési jogosultsága... a tervező nem látom, milyen jogalappal vesztené el a szerzői jogosultságát (ahogy egy épület esetében sem vitathatjuk azt el). Tehát a kérdés, hogy pl. közös mű (5.§) keletkezik-e (ebben az esetben is megmarad a tervező szerzői joga is), együttesen létrehozott mű (6.§), vagy lehet munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű (30.§). Főleg, hogy ma már lehetőség van egyéni bélyeg készítésére is (Filatéliai szolgáltatások ÁSZF, posta.hu), ami méginkább alátámasztja azt, hogy a szerzői jogok az eredeti művek alkotóit illeti meg. Tehát visszatértünk oda, hogy ezek egyedi műalkotások, amik engedélykötelesek, leszámítva azokat az eseteket, amikor egyértelmű engedély van a szabad licenc (akár PD) alá helyezésre vagy ha a védelmi idő már lejárt.
És köszi a feltételezést, de én is igyekszem utánajárni annak, amit írok. Fauvirt vita 2018. január 13., 16:45 (CET)

@Fauvirt: Azt döntsék el mások, akik figyelmesen olvassák a vitánkat, hogy ki viszi félre a figyelmet. Te azt állítottad, hogy csak a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások látképére vonatkozik az Szjt. 4.§ (2) szerinti kitétel, én pedig azt, hogy minden szerzői jog alapját képező alkotásra, beleérve a bélyegeket is. Kérlek, olvass figyelmesen, és olvasd el a korábbi hozzászólásaimat is. Sehol nem állítottam, hogy a postabélyeg alkotójának nincsenek személyhez fűződő szerzői jogai. Más állásponton vagyok viszont abban, hogy a postabélyegek esetében a bélyegek képmásai a nyomtatott vagy elektronikus médiában megjelentethetők-e vagy sem. Érveimet már leírtam, nem akarom megismételni. Én végig csak a postabélyegekről írtam, mert azok véleményem szerint az Szjt. 1.§ (4) szerint nem jogszabállyal kötelezővé tett szabvány vagy más hasonló rendelkezés körébe sorolhatók. A személyes bélyegek és más egyéb bélyegformátumú és -kivitelű alkotások nem tartoznak ebbe a körbe. Az általad most megadott linkben (Filatéliai szolgáltatások ÁSZF) sehol sem olvastam a hivatalos postabélyegekkel kapcsolatos szerzői jogról, az csak a személyes bélyegekkel kapcsolatos szerzői jogokat részletezi. Te próbálod elvonni a figyelmet a lényegről.

Mivel nem te vagy jogosult a döntésre ebben a kérdésben, fogadd el, hogy van más vélemény is a tiéden kívül. Én sem mondom azt, hogy az én véleményem a helytálló és követendő. Mivel úgy látom, hogy kifogytál az érvekből, és én is csak ismételni tudnám korábbi érveimet, javaslom itt hagyjuk abba. Felajánlottam kompromisszumként, hogy addig, amíg hivatalos szakvéleményt nem kapunk, maradjon az eddigi gyakorlat a bélyegek esetében, és ezt a javaslatomat most is tartom. Azt viszont nem szeretném, ha erre a megbeszélésre hivatkozva most valaki nekiesne a commonson már hosszabb idő, több éve fentlévő magyar bélyegeknek. Ez a megbeszélés ugyanis nem döntött el semmit. Akkor sem, ha te ilyen értelemben foglaltad össze saját szájízed szerint a vitát. A magam részéről nem kívánom folytatni, van sok egyéb más dolgom is. – Dodi123 vita 2018. január 13., 18:12 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) @Dodi123: 1) én nem a 4.§ (2) bekezdésére reagáltam, hanem arra a furcsaságra, miszerint szerinted „a róluk készített fénykép, ha az nem szemből, hanem más szögből készül vagy valamilyen egyedi jelleget ad az eredeti képnek, akkor az már a fotós alkotásának tekintendő”. 2) a postabélyeg postai értékcikk, nem pedig jogszabály/az állami irányítás egyéb jogi eszköze/bírósági vagy hatósági határozat/hatósági vagy más hivatalos közlemény és ügyirat/jogszabállyal kötelezővé tett szabvány és más hasonló rendelkezés... (lásd: 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról) 3) Persze ahogy a mondás tartja, máséval könnyű a csalánt verni... hadd érje jogsértés a bizonytalankodás és a szerintemezések miatt, ha valaki(k)nek mégis van szerzői jogosultsága, mert van, akiknek ez jobban esik vagy mi... annyira szeretem ezt a hozzáállást. :o( De persze, nyilván legyen neked igazad akkor is, ha nem biztos, hogy tényleg nem ér senkit jogtalanság. Fauvirt vita 2018. január 13., 18:44 (CET)

Olvasgatom a vitát, és közben azon gondolkozom, hogy miért van a Commonson "Stamps of Hungary by year" kategória, tele képekkel, mikor a Commons:Stamps/Public domain lapon kategorikusan leírják, hogy "Stamps of Hungary are not considered to be in the public domain. Assume copyrighted until general term of protection expires." – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. január 13., 14:21 (CET)

Esetleg mert nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos bélyegek már szabad felhasználásúak lehetnek. Sajnos számos esetben töltenek fel törvénybe ütköző képeket és akár kategorizálják is azokat szerkesztők... addig, amíg nem kezdeményezi valaki a törlést, vagy nem tud a tömeges törlésre megfelelő alkalmazható definíciót írni, hogy az esetleges jogszerűen szereplő képek ne essenek törlés alá, addig nem fognak tudni lépni az illetékesek, akik többségükben nem tudnak magyarul és nincsenek tisztában a magyar szabályozásokkal. Fauvirt vita 2018. január 13., 15:26 (CET)

A Commons tele van olyan képekkel, amikről még nem vették észre, hogy jogsértőek. A pénz/bélyeg egyes országokban nem jogvédett, egy időben hibásan azt írta a vonatkozó Commons irányelv, hogy Magyarországon sem jogvédett, és gondolom senkinek nem volt kedve törlésre jelölni és ezzel főgonosszá válni a szerzői jogi anarchista frakció szemében. --Tgrvita 2018. január 14., 06:40 (CET)

@Dodi123 A bélyegkibocsátás állami monopólium. Ennek tükrében napnál világosabb a “hasonló rendelkezés” fennállása, hiszen a postatörvényt is elolvashatjuk, ha nagyon kell. Vagy itt még azon is vitatkozni kell, hogy állami monopóliummal állunk szemben ? Dodi123 helyesen, pontosan megfejtette és jogszabályi hivatkozásokkal egyértelműen igazolta a bélyegekkel kapcsolatos szerzői jog mibenlétét: a bélyegek az Szjt.1. §-ban foglaltak alapján n e m esnek szerzői jogi védelem alá. A wikipédia számos rosszizű, a fontos anyagok megjelenését megakadályozó bozótharcának ezt a fejezetét érdemes lenne most már lezárni. Nem kell ahhoz jogász legyen valaki, hogy felfogja: a törvény betüjét alkalmazni kell, akár logikus, akár nem. Az állami szabályozás (törvény 1.§.) irányadó. Akár indokolt a szerzővel szemben, akár nem. Ráadásul itt még indokolt is a szerzővel szemben: munkaviszonyban készitette az ábrát, amúgy sem őt illetnék meg a szerzői jogok (ha lennének). – Elekes Andor vita 2018. január 23., 19:47 (CET)

A Szjt. 1.§ rendelkezéseiből a bélyegekre illik a következőː jogszabállyal ...... kötelezővé tett rendelkezések. (A jelzős szerkezet - jogszabállyal kötelezővé tett - vonatkozik egyrészt a szabvásokra, másrészt a "hasonló rendelkezésekre"). Ilyen rendelkezések azok, amelyek megállapítják a Magyar Állam monopóliumát arra, hogy bélyegeket adjon ki. A Magyar Állam által - a Magyar Posta útján - kiadott bélyegek kiadását illetőleg magának a monopóliumnak a gyakorlását is jogszabályok mondják ki. Ezek a jogszabályok a szerzői jog rendszerében "hasonló rendelkezések", így a bélyegek vonatkozásában teljesül a szerzői jogi törvény 1. §-ban írt utolsó fordulat. Teljesül azonban a második fordulat (jogszabályok) is. Valamennyi állami bélyeget jogszabály alapján adnak ki. Ezért fölösleges egyenként vizsgálni hogy volt-e a bélyegre vonatkozó jogszabály (volt.

Egyébként szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen szerzői jogi kérdés eldöntése van annyira komplikált, hogy indokolt lehet jogászok véleményének meghallgatása. Rajtam kivül még nyilatkozhatna két-három jogász ebben a kérdésben. A jogászok többségi álláspontját akár figyelembe is vehetnénk. – Elekes Andor vita 2018. január 24., 17:04 (CET)

A szabad felhasználású bélyegekről azt állítani, hogy szabad felhasználásuak a wikipédián nagyon veszélyes. Könnyen vandalizmusnak minősülhet: https://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:Administrators%27_noticeboard/User_problems#Elekes_Andor Ami igazán érdekes, az az az, hogy miből kellene tudja azt egy szerkesztő, hogy a bélyegekkel kapcsolatos téves megoldás (hogy védettek lennének) megbeszéléssel "lezárt". Jó lenne erre a kérdésre választ kapni, mivel ilyen körülmények között lehetetlen vitázni. Az ellentartó vélemény kifejtője vandalizmusnak minősíti a véleményemet és kitilt a wikipédiáról. Erre vágytok ? Ilyen "vitára" ? – Elekes Andor vita 2018. január 25., 08:38 (CET)

Hát hogyha homlokegyenest az ellenkezőjére módosítasz egy olyan előírást, útmutatást, amelyet egy, sőt több megbeszélés alapján hoztak meg, az eléggé vandálgyanús. Elfogadom, hogy nem tudtad, hogy megbeszélések előzték meg azt a beírást, amit átjavítottál, de azért kicsit utánanézhettél volna a dolgoknak, ráadásul hetekkel ezelőtt fentebb Puskás Zoli már egyszer betette a vonatkozó linkeket. Egyébként hiába hivatkozol ott erre a vitára, nem fogják meggondolni magukat egy olyan megbeszélés miatt, amit nem is értenek, és amelyben a többség szerint a magyar bélyegek jogvédettek. – Regasterios vita 2018. január 25., 10:19 (CET)

A jelen vita témájába vágó törlési eljárás folyik a commonson, ahol szakértői bizonyítás készül. Ott ezt a javaslatot tettem: "Egyetértek azzal, hogy vonjunk be jogászokat. Hungarikusz Firkásznak az a véleménye, hogy copyright alá esnek a bélyegek, azaz felhasználási engedély kell a felhasználásukhoz. Ezzel megvan a felhasználást "tiltó" oldal jelöltje (ha elfogadjátok Hungarikusz Firkász jelöltjét ilyennek). Javasolom vagy fogadjátok el személyemben a "megengedő" oldal jogászát. Ha ez bármi miatt nem megy, akkor azok, akik a felhasználás megengedése mellett érveltek eddig, Pld. Dodi123 vagy más akár a hu.wiki kocsmafalán folyó vita résztvevői közül is jelöljön szintén egy jogászt. A Hungarikusz Firkász által jelölt jogász önmagában elfogadhatatlan elfogultság lenne a vitában (szokás szerint). Egy jó döntéshez az érvek hatalma és nem a hatalom érvei kellenek. --Elekes Andor (talk) 00:08, 26 January 2018 (UTC)" Javasolom, hogy kapcsolódjatok be a vitába és jelöljetek egy jogászt, akinek a véleményét meg kellene kérdezni az ügyben. A vita a commonson: https://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:Deletion_requests/File:Horthy_Mikl%C3%B3s_(2).jpg#File:Horthy_Mikl%C3%B3s_(2).jpg – Elekes Andor vita 2018. január 26., 01:13 (CET)

Elekes Andor hozzászólása masszív csúsztatás. Nem az én véleményem, illetve nem csak az enyém és nem csak vélemény, hogy a bélyegek jogvédettek. Erre az alábbi hivatkozások vannak ott felvonultatva: [1], [2], [3], [4], miközben Elekes Andor csak erre hivatkozik, ahol még említés szintjén sem szerepel a bélyeg szó. Hol van megvétózhatatlanul, bizonyíthatóan, minden kétséget kizáróan leírva, hogy a bélyegek jogszabállyal kötelezővé tett rendelkezések?

Az pedig nonszensz, hogy az jelentkezik független jogi szakértőnek, aki többszáz esetben követett el szerzői jogsértést, valamint az egyik oldal elkötelezettje (ez olyan lenne, mint amikor az ügyész bíró is), ráadásul határtalanul arrogáns gondolat, hogy egy folyamatosan jogsértéseket elkövető személy jogi szaktanácsokat adjon. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 26., 01:32 (CET)

1. Soha nem állítottam, hogy csak Hungarikusz Firkász akarja törölni a magyar bélyegeket a wikipédiáról. Van egy egész terminátor csapat. 2. Hungarikusz Firkász véleménye csak egy vélemény. Csak annyi a súlya, amennyi az érveinek a súlya. Emellett figyelembe kell venni, hogy álnév alatt levelezik, nem jogász. 3. Lehet hogy nonszensz, lehet hogy nem nonszensz az, hogy úgy gondolom, hogy adhatok jogi véleményt ebben az ügyben. Emellett szól, hogy a nevemmel vállalom – veled ellentétben – a véleményemet. Emellett szól, hogy jogász vagyok. Az pedig nem szól ellenem, hogy más ügyekben hogy ítéli meg Hungarikusz Firkász (vagy más) a tevékenységemet. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a “megengedő” oldal helyett nem neked (nektek) kell eldönteni, hogy kiben bízik meg, kit állít szakértőként. Ha a megengedő oldal engem állít szakértőként, akkor az is jó, ha mást állít az is jó. None of your businnes. – Elekes Andor vita 2018. január 26., 08:59 (CET)

Kérlek, mutass rá a (szerinted) létező rendelkezésre, ami a (szerinted) jogalapot képező mintaképet tartalmazza. Ennyit kellene csak tenni, nem jogi csűrés-csavarással obstruálni, és független szakértőként próbálni fellépni egy olyan ügyben, amiben érvelőként már felléptél. Felteszem, tisztában vagy a független szakértő kifejezéssel. Ha nem, az is gond ebből a szempontól és ha igen, az is. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 26., 19:43 (CET)

@Elekes Andor: kérlek szépen, hogy amikor a szakasz szerkesztésekor megjelenik az automatikus összefoglaló (pl. /* Bélyegek képeinek felhasználása szabad licenc alatt Wikipédián */ vagy hasonló), akkor ne írd át a /* */ jelek közötti részt, hanem hagyd változatlanul, és esetleges rövid megjegyzésedet utána írd. Nem kell hosszan, azért van a vitalap, csak címszerűen. A /* */ közötti rész a szakasz címét tartalmazza. A friss változtatásokban, a laptörténetben és a figyelőlistánkon is ez mutatja, hogy melyik szakaszhoz szólt hozzá valaki, és egyúttal az előtte levő nyilacskára kattintva oda is navigálhatunk. Az átírás jelentősen megnehezíti a vitalap használatát. Köszönöm szépen előre is! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. január 26., 10:36 (CET)

Rendben. – Elekes Andor vita 2018. január 26., 15:14 (CET)

Bélyegek képeinek hivatalos megjelenései

@Elekes Andor: A Coomonson ezt írod:

„Azért rendelkezés a bélyeg, mivel az állami monopólium gyakorlása során, jogszabályban meghatározott módon és minta szerint adják ki a bélyegeket, amelyek értelemszerűen sem funkciójukat, sem megjenésüket tekintve nem műalkotások (piece of art). A bélyegek, pontosan ugyanúgy ahogy a pénzjegyek ezen állami monopólium alapján készített tárgyak,a rendelkezések egyes részeinek (a jogszabályban k ö t e l e z ő e n megjelent minta) többszörözései. Ilyen értelemben a bélyegek r é s z e i a rendelkezéseknek. A postán árult bélyeg maga is, a jogszabályban megjelent bélyeg m á s o l a t a, szerzői jogi értelemben f e l h a s z n á l á s a. Ahogy a Magyar Állam megbizottjaként a Magyar Posta is felhasználási engedély nélkül, pusztán a jogszabály erejénél fogva, engedély nélkül másolhatja a jogszabályban s z e r e p l ő bélyeget, mi is másolhatjuk, felhasználhatjuk a jogszabályban szereplő bélyegábrát.” (Kiemelések tőlem. – PZ)

Én korábban – még a vita legelején – pont erre hívtam fel a figyelmet, és mutattam jogszabályt is, amiben ténylegesen megjelenik egy bankjegy képe. A kérdésem továbbra is változatlan: hol van az az általad itt ismét említett jogszabály, amiben megjelenik az általad hivatkozott minta bármelyik magyar bélyegről? – Puskás Zoli vita 2018. január 26., 23:10 (CET)

Amit kérsz, azt egy korábbi hozzászólásomban én már megadtam. Egy példa: a közlekedésügyi miniszter 248.400/1948 Közl. M. számú rendelete új, általános forgalmú postabélyegek kibocsátása tárgyában. Ennek bevezetője: „A Magyar Közlöny 1948. évi 62. számában közzétett 217.400/1948. Közl. M. számú rendelettel 1948 március 15-én forgalomba bocsátott ,,Centenáris“ bélyegsorozat kiegészítésére 1948 július 27-én l0, 12, 20, 40 és 60 filléres értékeket bocsátok forgalomba.” Ezt követően részletesen egyenként ismerteti a kibocsátásra kerülő bélyegek leírását, és megadja azok tervezőjének nevét. Majd ezt írja: „E bélyegeknek az 1948 március 15-én a 217.400/ 1948. Közl. M. számú rendelettel forgalomba bocsátott 8 és 80 filléres értékkel együtt, az eredetitől eltérő nagyságban készült képét itt közlöm” és ott látható a teljes bélyegsorozat képe. A bélyegek kibocsátása így történt ismereteim szerint 1991-ig egészen biztosan. Az 1991 után kibocsátott bélyegek esetében nem tudom, mi a helyzet, de akinek van Jogtár előfizetése rá tud keresni, hogy a Postaügyi értesítő című hivatalos közlönyben milyen módon történt (történik) a postabélyegek kiadásáról szóló hirdetmény. – Dodi123 vita 2018. január 27., 00:06 (CET)
Na, ez már valami. Az a baj, hogy amikor korábban hivatkoztál erre a jogszabályra, egy szóval sem említetted, hogy a bélyegek képe is megjelent benne, a gugli meg a számra nem adott találatot, így megnézni nem tudtam. Biztos nem vagyok „bárki”, mert nekem most is azt mondja az általad linkelt oldal, hogy előfizetés nélkül csak bélyegkép méretben láthatom a közlöny lapjait, azon meg akármi lehet, nem tudom elolvasni, a képeket meg aztán végképp nem látom, de elhiszem. Az a baj, hogy ezután elment abba az irányba a vita, hogy maga a bélyeg a rendelet, rendelkezés stb., pedig ez továbbra sem látszik igazoltnak. Tulajdonképpen így annyi a feladat, hogy kiderítsük, mettől meddig tartott az az időszak, amikor rendelettel adták ki a bélyegeket, és akkor azt már vihetjük is a Commonsra, hogy az abban az időben megjelentek nem jogvédettek, hiszen a miniszteri rendelet minden kétséget kizáróan jogszabály, az abban megjelent kép pedig annak része, tehát itt teljes az analógia a bankjegyekkel. Azt írod, hogy kb. 1977-től 1991-ig a Postaügyi Értesítőben jelentek meg a bélyegek. Itt nyilván akkor tudnánk továbblépni, ha megtalálná valaki, hogy milyen jogszabály alapján adta ki azt a Magyar Posta (vagy egyáltalán jogszabály alapján adta-e ki), és mi volt a jogszabály által meghatározott státusza az abban megjelenteknek. A még későbbi bélyegeknél pedig úgy tűnik megint új helyzet van, hiszen ott egyelőre csak annyit tudunk, hogy a Posta már kifejezetten kiköti, hogy megszerzi a szerzői jogot, de nem tudjuk, hogy hol és hogyan teszi közzé az új bélyegek képét. Persze nyugodtan javítsatok ki, ha tévedek, simán lehet, mert a sok mellékvágányon sajnos már rég elvesztem. – Puskás Zoli vita 2018. január 27., 01:22 (CET)
Itt látok egy logikai bukfencet. Egy 1999-es törvényt vetítünk vissza az azt megelőző időszakra. Ha ezt tesszük, akkor a 2012. évi CLIX., postai szolgáltatásokról szóló, Puskás Zoli és Fauvirt által fentebb már citált törvényt is visszavetíthetjük, amely ebből a szempontból éppen az ellenkezőjét állítja a másik jogszabálynak. Egyrészt. Másrészt ha mégis elfogadjuk rendelkezésnek az 1991 előtti bélyegeket, és eltekintünk a postatörvénytől, akkor is mindegyik bélyeghez külön-külön fel kellene tüntetni forrásként az adott rendelkezést a szóban forgó bélyegekkel együtt, mert az „ismereteim szerint” itt nem elég. – Regasterios vita 2018. január 27., 08:00 (CET)
Nem vetítünk vissza semmit. 1948-ban a miniszteri rendeletet nyilván magasabb szintű jogszabályi felhatalmazás alapján adta ki a miniszter. Ezt kéne megtalálni, megnézni a szövegét és azt, hogy meddig volt hatályos. Ha az van benne, hogy bélyeget csak miniszteri rendelet formájában lehet kibocsátani, akkor az érvényességi időszakra fölösleges egyenként megkeresni a rendeleteket, ahogy ezt a bankjegyek esetében sem tesszük, hanem kijelenthetjük, hogy abban az időszakban a bélyegek egy jogszabály részeként nem jogvédettek. A többi időszakot pedig ugyanígy kell megvizsgálni. – Puskás Zoli vita 2018. január 27., 12:48 (CET)

Most találtam... úgy látom sok érdekes és értékes infó van itt, de nekem most se időm, se energiám átböngészni, van-e ide-releváns infó... De hátha benne van valahol valami ide-releváns infó: Mafitt Monográfia-projektje: Magyar Bélyegek Monográfiája. Fauvirt vita 2018. január 27., 13:17 (CET)

Ne haragudjatok, de nem értem, miért lovagoltok annyit ezen a közlönyös dolgon. Nekem nyilvánvaló, hogy a Magyar Közlöny 1948. évi 62. száma az Szjt. 1. § (4) bekezdés szerint nem jogvédett, és ha benne tényleg szerepel a 60 filléres Centenáris bélyeg képe, akkor nincs (szerzői jogi) akadálya annak, hogy ezt az ábrázolást feltöltsd a Commonsba. Attól még sem maga a bélyeg, sem a bélyegen ábrázolt grafikai alkotás nem szűnik meg jogvédettnek lenni, és ha valaki közvetlenül a bélyeget digitalizálja és tölti föl, annak a munkáját az adminok törölni fogják. A helyzet nagyjából ahhoz hasonlít, mint amikor Gipsz Jakab állatvédelmi miniszterről fényképet készítesz, amint a Gyepmesterek Lapja legfrissebb számát olvassa. A fényképet feltöltheted, de attól még a Gyepmesterek Lapja jogvédett marad. Malatinszky vita 2018. január 27., 15:27 (CET)

@Malatinszky: nem kizárólag a Magyar Közlöny 1948. évi 62. számában megjelent bélyegről beszélgetünk, de egyelőre ez az egyetlen, amiről tudomásunk van, hogy szjt. 1 § (4) bekezdése alapján felsorolt kivételek (jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések) egyikének részét képezi, így ez az egy bélyeg igen, rendben van, de ebből még nem következik, hogy az összes többi is(!). Ráadásul a hasonlatod ott sántít, hogy az olvasó miniszter ettől az olvasástól egészen eddig is terjedhet, pedig az utóbbira már inkább a borítóképekre vonatkozó szabályozásunk áll... szóval némileg bonyolultabb ez, mint ahogy itt leírod. És épp erről próbálunk a lehetőségekhez mérten biztos tudást szerezni. Én azt nem értem, hogy miért baj a szerzői jog vélelme, amíg az ellenkezője kétséget (lehetőleg) kizáróan be nem bizonyosodik? Fauvirt vita 2018. január 27., 16:03 (CET)

Remélhetőleg senki nem gondolja komolyan, hogy az egyetlen postabélyeg (pontosabban bélyegsor), amelynek a képe jogszabályként megjelent a hivatalos közlönyben, az az egyetlen, amelyet példának hoztam fel. Az általam most átnézett 1949–1950-es Rendeletek Tárában 11 alkalommal találtam postabélyeg forgalomba hozatalára vonatkozó miniszteri rendeletet, amelyek mindegyikében szerepel a bélyeg képe is. Ha kéritek megadom a linkeket az arcanum adatbázisban. Egy korábbi hozzászólásomban már idéztem, de akkor az a megjegyzésem is elsikkadt, hogy az 1992-es postatörvény szerint:
3. § (1) Postabélyeget és postai értékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, valamint az alapszolgáltatás körébe tartozó [4. § (1) bekezdés] postai küldeményeket nemzetközi forgalomba átadni, átvenni és közvetíteni csak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet jogosult.
(2) A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit - így a bélyeg leírásával, példányszámával, jellegével és árusításának időtartamával összefüggő szabályokat - a miniszter rendeletben állapítja meg.
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvényt a 2003. évi CI. törvény váltotta fel, amely már ezt a rendelkezést nem tartalmazza, csupán azt írja elő, hogy a miniszter az egyetemes postaszolgáltató éves bélyegkibocsátási tervét jóváhagyja. Ez alapján az 1946–2003 között megjelent postabélyegek mindegyikére vonatkoztatható az, hogy képük, vagy legalább a részletes leírásuk jogszabályban megjelent. Egyébként ez az 1946 előtt megjelentekre is igaz. Találtam néhány olyan miniszteri rendeletet 1946 előttről, amelyben a forgalomba hozott postabélyegek részletes leírása szerepelt (képük nélkül). – Dodi123 vita 2018. január 27., 22:44 (CET)

Persze, Dodi, világos, hogy nem a példaként hozott bélyegsor az egyetlen, amelynek a képe jogszabályként megjelent a hivatalos közlönyben. Amit én fentebb mondani próbáltam, az az, hogy bármelyik bélyeg közlönyben megjelent képét feltöltheted a Commonsba, mert a közlöny nem jogvédett (legalább is szerzői jogi akadáya nincs ennek), de ez nem jelenti azt, hogy az adott bélyegről közvetlenül készített másolatot feltölthetnéd. – Malatinszky vita 2018. január 27., 22:56 (CET)
Dodi123, írnék a Hungartnak jogi szakvéleményért, de mivel már rengeteg jogszabály és jogszabályi pont elhangzott itt, megtennéd azt, hogy megadod azt, amelyre konkrétan hivatkoztok, miszerint az alapján a bélyegek olyan értelemben közkincsnek minősülnek, amely alapján a Wikipédiára feltölthetőek? Bár megadom a kocsmafal linkjét, szerintem nem várhatjuk el, hogy az egészet végigolvassa. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. január 27., 23:01 (CET)
A kérdés arra irányulhat, hogy a postabélyegek az Szjt. 1. § (4) bek. szerint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések közé sorolhatók-e, figyelembe véve a mindenkor hatályos postatörvényt, amely alapján – a 2003. évi CI. törvény megjelenéséig – korábban (például lásd az 1992. évi XLV. törvény 3. § (2) rendelkezését) a postabélyegek kibocsátásakor minden esetben jogszabályban (miniszteri rendeletben) jelentették meg a bélyegek leírását és képét. Változott-e a postabélyegek szerzői jogának megítélése a 2003. évi CI. törvény 44.§ f) pontjának életbe léptetésével, amely már nem írja elő a postabélyeg kibocsátása esetében a rendeletben történő megjelentetést, és a miniszter csupán az éves bélyegkibocsátási tervet hagyja jóvá. Ha mégis az Szjt. alá tartozik szerzői jogi szempontból a postabélyeg (azaz az Szjt. 1. § (4) szerinti kivétel nem vonatkozik rá), akkor a kérdésünk az, hogy az Szjt. 16.§ és 17.§-ainak figyelembe vételével (mivel a postabélyegek esetében kizárt, hogy az alkotó rendelkezzen a többszörözés és a terjesztés jogával, hiszen az állami monopólium) ki rendelkezik (rendelkezik-e valaki) a postabélyegek vagyoni jellegű szerzői jogaival? Ha írsz, akkor abban feltétlenül jelezd, hogy azzal tisztában vagyunk, hogy a postabélyegek alkotóinak személyhez fűződő szerzői jogai nem idegeníthetők el, ezért ha – más feltétel nem zárja ki – és megjelentetjük a Wikipédiában egy postabélyeg képét, akkor természetesen minden esetben feltüntetjük az alkotó nevét (ha az ismert). – Dodi123 vita 2018. január 27., 23:59 (CET)

Gőzerővel beindult a postabélyegek törlése. Nem kellett volna megvárni a Hungart véleményét? Ha már hosszú évekig senkit nem zavartak, azt a néhány napot még kibírták volna... Ha mégis megjelentethetők, akkor vissza lehet őket állítani? – Dodi123 vita 2018. január 30., 20:38 (CET)

Gőzerőt nem látok ott, csak a racionális érvelés erejét... Azt viszont nem értem, hogy miért kéne megvárni a Hungart válaszát. A Hungart nem hatóság, nem bíróság, a törvény nem ad neki döntési jogkört a szerzői jogi kérdésekben. Mindenesetre ha meg tudod győzni a commonsos adminokat, hogy a magyar bélyegek közkincsek, akkor nem lesz technikai akadálya a visszaállításnak. – Malatinszky vita 2018. január 31., 05:16 (CET)

@Malatinszky: érdekes gondolatnak tartom a törvény által bárkinek biztosított döntési jogkör felvetését. Ha tehát a Hungartnak nem ad ilyen felhatalmazást a törvény, akkor kinek ad? – Burumbátor Súgd ide! 2018. január 31., 07:36 (CET)

Hát a bíróságoknak. Malatinszky vita 2018. január 31., 12:04 (CET)

Igazán kár volt Regasterios hozzászólását (HuFi, igazából kár erre több szót vesztegetni. L a s s a n í r o m, h o g y m i n d e n k i m e g é r t s e: a k é p e t m i n d e n k é p p e n t ö r ö l n i f o g j á k. Slussz passz. --Regasterios (talk) 06:57, 26 January 2018 (UTC)) az én válaszaimmal együtt nyomtalanul eltüntetni ebből a vitából. Egy méltányos feltételek mellett folytatott vitában nem fordulhatna elő a másik fél elhallgattatása. Ilyen körülmények között lehetetlen megbeszélni bármit a magyar wikipédián.– Elekes Andor vita 2018. február 1., 10:14 (CET)

Ne csúsztassál, Andor! Ebből a vitából nem lett eltüntetve senkinek, semmilyen hozzászólása. Az idézett szövegrész nem ebben a vitában hangzott el, hanem a a Commonson Deletion requests/File:Horthy Miklós (2).jpg lapon, és – jól láthatóan – még mindig ott van. Egyébként nyomtalanul semmit nem lehet eltüntetni. Mindennek nyoma marad, még a törlésnek is. Nem tudom, ezzel az állítással mit akartál elérni, de jó lenne ha ilyen sumákolások helyett (mert ilyen körülmények között lehetetlen bármit megbeszélni) inkább a tárgyra koncentrálnál (már ha tudsz). Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. február 1., 10:34 (CET)

@Elekes Andor: Mutasd meg, légy szíves azt a difflinket, amely bizonyítja, hogy bármelyik vitából bármi el lett tüntetve szerinted. Ez az úgynevezett megbeszélés, amelynek a méltányos feltételeit hiányolod, kb. olyan, mintha azon vitáznánk délben, hogy este lemegy-e a Nap. Nincs rá befolyásom, mégis biztosan állíthatom, hogy le fog menni. Így van ez a bélyegekkel is. – Regasterios vita 2018. február 1., 10:28 (CET)

A Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJSZT 9/200 ügyszám alatti szakértői véleménye - Bankjegy-, illetve pénzérme-kép szerzői jogi védelme, felhasználása; a szerzői jogok jogosultja http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2001/2001PDF/szjszt_szakv_2001_009.pdf

A Szerzői Jogi Szakértői Testület fenti szakértői véleménye az Szjt. 1. §. 4. bek-ét értelmezi, a következő kérdésre adott válasszal:

A megbízó által feltett kérdések: 1. A megbízó álláspontja szerint „a szerzői jogi törvény alapján a bankjegykép, illetve annak részlete nem áll szerzői jogi védelem alatt”. A kérdés az, hogy jogszerűen alkalmazza-e (A kérdést feltevő felhasználó, “megbízó” – megjegyzés Elekes Andor) az 1999. évi LXXVI. törvény [Szjt.] 1. § (4) bekezdés ét, illetve 1999. szeptember 1. előtt az 1969. évi III. tv. [rSzjt.] 1. § (3) bekezdését a forint bankjegyhez kötődő szerzői jogosultsággal kapcsolatban?

Válasz az 1. kérdésre: A pénzkibocsátás hivatalos irat funkció által átfogott többszörözési cselekményeit a megbízó valósítja meg.

Magyarul: 1. A bélyegkibocsátás esetével a n a l ó g bankjegykibocsátás esetében a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleménye szerint a bankjegykibocsátás “hivatalos irat funkció által átfogott többszörözési cselekmény”. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a bélyegkibocsátással analog bankjegykibocsátás az Szjt. 1. §. 4.bek. szerinti “jogszabállyal kötelezővé tett …. rendelkezések” kategóriájába esik, ennek megfelelően nem esik szerzői jogi védelem alá. Ennek a megállapításnak természetesen nincs semmilyen kihatása a művész és a bankjegy kibocsátó (illetve Magyar Posta, a bélyeg esetében) közötti jogviszonyra, amelyre a törvény 1. §. 4. bekezdése értelemszerűen nem vonatkozik. – Elekes Andor vita 2018. február 1., 11:08 (CET)

Ergó a bélyegeken látható grafikák jogvédettek, köszönjük. – Regasterios vita 2018. február 1., 11:17 (CET)

Azt, hogy a postabélyegeken látható grafikák önmagukban jogvédettek, azt senki nem vitatja. Ezt én már többször hangsúlyoztam, például itt. A közlönyben kihirdetett, forgalomba hozott postabélyeg azonban már más jogi megítélés alá kell, hogy essen. – Dodi123 vita 2018. február 1., 17:32 (CET)

Gyenge, nagyon gyenge. El kell búcsúzzak ettől a vitától. Amit figyelmetekbe kell ajánljak, az az, hogy merjetek nagyok lenni, az igazat írjátok, bővítsétek, szépítsétek a magyar wikipédiát. Inkább fényképezek. Sok sikert ! – Elekes Andor vita 2018. február 1., 11:21 (CET)

Vicces, hogy, az aki ekkorát csúsztatott pár perce, írja, hogy írjunk igazat. Azt hiszem, van erre egy kifejezés. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. február 1., 11:25 (CET)