Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív27

Trademark

A Remdesivir cikkben volt egy szerkesztésem, amely során egy márkanév mögül eltüntettem a trademarkot. Ennek okán az egyik szerkesztő felvetette, hogy a wikipédiának érdemes lenne betartani a magyar törvényeket, ami a védjegyet lajstromozásával kapcsolatos. Én sajnos nem vagyok járatos e törvényekben, de annyit azért sejtek, hogy ezzel a márkanév utáni trademarkot szeretné, hogy visszakerüljön a cikkbe. Én viszont azt látom a magyar wikin, hogy nem használunk ilyen trademark jelzéseket. Fel tudna világosítani valaki témában járatos, hogy ilyenkor mi a teendő? - Assaiki vita 2020. szeptember 25., 15:47 (CEST)[válasz]

Nem tudom, szabályba van-e foglalva valahol, de mindenesetre nem szokásunk a márkanevek mögött elhelyezni a ki bekarikázott TM szimbólumot. A törvény egyébként nem is ezt kéri, hanem azt, hogy ha a kontextus alapján azt lehet hinni, hogy itt nem márkanévről van szó akkor a védjegyjogosult kérésére fel kell tüntetni, hogy a védjegyet lajtsromozták. Például ha valahol a Wikin leírod, hogy a zsíros kenyeret alufóliába szokták csomagolni, majd az Első Magyar Alumíniumfólia Zrt. ír nekünk, hogy "hohó, alumínium fóliát sokan gyártanak, de az Alufólia a mi bejegyzett védjegyünk, kérjük ezt feltüntetni", akkor mi a törvény szerint tartozunk (mondjuk egy lábjegyzetben) feltüntetni, hogy "az Alufólia az Első Magyar Alumíniumfólia Zrt. bejegyzett védjegye". Úgyhogy ha majd a Remsdevir védjegyjogosultja kér minket, akkor lesz jogi kötelezettségünk, de akkor is csak abban az esetben, ha úgy írunk erről a szerről, mintha az valamilyen generikus fajtanév lenne.
Mindezzel együtt szerintem nem haszontalan, ha egy lábjegyzetben feltüntetjük, hogy egy ilyen szernek ki a védjegyjogosultja.
Mindehez a (TM) szimbólumocskának nem sok köze van. Malatinszky vita 2020. szeptember 25., 16:22 (CEST)[válasz]

Van nekünk egy cikkünk, amiben pont szó van arról, hogy nem kell feltüntetni Magyarországon... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. szeptember 25., 17:10 (CEST)[válasz]


Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- A trademark szó helyett nyugodtan használjuk magyarul a "védjegy" szót. (És nem "márkanév" szót, mert az angolul sohasem "trade mark" , hanem "trade name" vagy "mark".

  1. Nem kötelező a magyar védjegyjog szerint a gyógyszerspecialitás neve mellett (mert itt csak erről beszélünk, semmi másról!) annak a feltüntetése, hogy lajstromozott védjegyről van-e szó. Ezt Gaja nagyon helyesen megemlítette.
  2. Egy-egy gyógyszernév lehet triviális név (pl. Folsav), lehet nemzetközi szabadnév (INN név) és lehet védjegyként lajstrtomozható név (pl. Viagra). A trviális név nem kötődik vállalathoz, a nemzetközi szabadnév (pl. Ambroxol) a konkrét készítmányen pl. Ambroxol-Teva összetételben szerepel - tehát a Teva nem tiltakozhat az ellen, hogy ambroxol néven más is forgalomba hozza ugyanazt a szert!
  3. Vannak országok (pl. USA), ahol "marking is compulsory", vagyis kötelező a csomagoláson feltüntetni, hogy a az adott gyógyszernévnek mi a státusa. A karikába foglalt R betű a Registered rövidítése, de úriember csak akkor tünteti ezt fel a csomagoláson, ha ténylegesen megtörténet a név védjegyként való lajstromozása.

A TM rövidítést a név jobb felső sarkában szokás elhelyezni, a TM arra utal, hogy a név specialitás, és a jogosult lajstromoztatni kívánja.

  1. Véleményem szerint az adott gyógyszernév "márkanév" jellegét minden esetben helyes feltüntetni egy lexikonban. Számos szócikkünkben vannak is ilyen alfejezetek (pl. védett nevek, védjegyezett nevek). --Linkoman vita 2020. szeptember 25., 19:51 (CEST)[válasz]

+1, minden jogi szemponttól függetlenül, szerintem a gyógyszer szabadalmi és védjegystátusza releváns információ, aminek helye van a szócikkben. --Tgrvita 2020. szeptember 25., 22:03 (CEST)[válasz]

Köszi a válaszokat. Akkor tehát a cikk marad a mostani formájában, mert nem vet fel jogi aggályt. Viszont azt is írtátok, hogy hasznos lehet feltüntetni a védjegyjogosultat, illetve hasznos lehet megemlíteni magát a védjegystátuszt. Ha jól értem ez két külön dolog, az egyiknél megnevezzük mondjuk a jogtulajdonos céget is, a másiknál pedig csak jelöljük, hogy a márkanévnek van védjegystátusza. De javítsatok ki ha tévedek.
Mellesleg ezzel a hasznossággal azt akarjátok mondani, hogy az általam eltávolított cikkbeli mondatnak mégiscsak lehet létjogosultsága valamilyen formában?
Az a mondat nem a gyógyszer, hanem az egyik segédanyag védjegyeit tartalmazta. Rengeteg gyógyszerben van pl. mikrokristályos cellulóz, akkor most soroljuk fel mindnél, hogy milyen védjegyzett név alatt futnak ezek (Avicel, Vivapur stb.)? Szerintem nem erre gondolt fent Tgr, hanem a Vekluryra. Szaszicska vita 2020. szeptember 26., 10:38 (CEST)[válasz]
Na még egy kérdés. A szerkesztő által bemásolt törvényt megtalálni a jogtárban is, és nekem úgy tűnik, mintha nem lenne összhangban a fentebb elmondottakkal. Ez miért van, érvényét vesztette a törvény, hatályon kívül helyezték, vagy mi? Így szól: "1997. évi XI. törvény [ Védjegy tv. ]13. § * Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben - nyomtatott vagy elektronikus formában - való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul - nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták." Assaiki vita 2020. szeptember 26., 00:54 (CEST)[válasz]

@Szaszicska: -- Egyetértek. Nem helyes csak egyetlen védjegyzett nevet feltüntetni olyan esetben, ha számos különböző nevű termék van a piacon. (lásd reklámtilakom a Wikipédián).

@Assaiki: -- A hivatkozott rendelkezés hatályos. Lényegében alátámsztja, hogy valakinek jogos érdeke lehet annak elkerülése/megtiltása, hogy fajtanévnek (értsd: nem márkanévnek) tűnjön egy márkanév.) Az illető erre a jogszabályhelyre hivatkozva léphet fel adott esetben.

A Wikipédia - természetesen - nem köteles feltüntetni, hogy egy megjelölés (akár szó, akár logó stb.) védejgyoltalom alatt áll-e. De az alapelvei nem tiltják, hogy adott esetben, ha ezt bárki fontosnak tartja, ilyen információk kerüljön bele bármelyik cikkbe.--Linkoman vita 2020. szeptember 26., 15:48 (CEST)[válasz]

Értem, köszönöm. Assaiki vita 2020. szeptember 26., 16:08 (CEST)[válasz]

Jogsértő szöveg - "Ideglelés" film

Kivettem egy hosszabb szakaszt az Ideglelés szócikkből, mert szó szerinti másolmány volt innen [1]]. @Killgore85: visszatette "nem jogsértő" indoklással (difflink: [2]) Nem akarok visszaállítgatni, inkább megkérdeznék valaki wikijogban nálam jártasabbat: valóban nem jogsértő az átvétel? Viröngy vita 2020. október 6., 10:35 (CEST)[válasz]

1:1-ben vagy részben, de a szó szerinti másolás tilos!

Amúgy sem szokott megfelelni a szöveg egy enciklopédia stílusának és egyéb kívánalmainak (például szubjektív vagy bulvár stílusú), tehát már csak emiatt is rendszerint át kell írni az átvett szöveget. Egyszerű művelet a másolás, de utána mindig van vele munka. Én nem látható megjegyzésbe szoktam tenni az olyan szöveget, ami jogsértő, de használható, és utána vagy átfogalmazom - ha láttam a filmet - vagy ezt másokra hagyom.

Például ebben a konkrét esetben: nem láttam a filmet, és nem is tervezem megnézni, ezért nem fogok "Cselekmény" részt készíteni hozzá. De mások megtehetik, hogy megfogalmazzák, akik látták a filmet. misibacsi*üzenet 2020. október 6., 17:22 (CEST)[válasz]

A szerzői jogi törvény szerint "A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti." Egyrészt ilyenkor elvárható, hogy világosan elkülönüljön az idézett rész a többitől (ennek szokásos eszköze az idézőjel), másrészt "az átvevő mű jellege és célja" (vagyis enciklopédikus információk közlése a filmről) szerintem egyáltalán nem indokolja az ilyen idézést. Azt idézzük, ami önmagában is releváns, mondjuk egy fontos kritikus véleményét a filmről, vagy a rendező nyilatkozatát. Random mondatokat az internetről nem. --Tgrvita 2020. október 17., 07:23 (CEST)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés- Tgr +1.

Megjegyzem, olyan általános szabály sincs, hogy a szó szerinti másolás tilos! Más például a bemásolt szöveg helyzete, ha jogszabályból és más, ha pl. egy jogász által írt elemzésből származik.--Linkoman vita 2020. október 18., 23:16 (CEST)[válasz]

Alizée és a Starity.hu

Itt ez a cikk: Alizée (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd), amelynek szöveges része egy az egyben megegyezik a Starity.hu-n található cikkel. Ezt a részt MissKetrin (akinek a vitalapján csak a képekre vonatkozó jogsértési problémákat találtam) töltötte fel 2014-ben, forrásként ezt adta meg: http://alizeehungary.swhu.tk/reszletes-eletrajz/, ez ma már nem elérhető. A szöveg stílusa staritys, nem wikipédiás. Viszont vannak benne jegyzethivatkozások, amelyek nem a Starityre hivatkoznak. Akkor érdemes nyomozni, hogy a másolás honnan hova történt? Jogsértő a cikk vagy nem? Köszönöm, – Vépi vita 2020. október 19., 08:02 (CEST)[válasz]

És hol van a starity-s cikk? - Assaiki vita 2020. október 19., 08:42 (CEST)[válasz]

starity.hu/sztarok/alizee/eletrajz/ – Vépi vita 2020. október 19., 08:48 (CEST)[válasz]

Ilyen esetben az oldal archív változatával érdemes összehasonlítani. Ez szintén nagy fokú egyezést mutat a jelenlegi wiki oldallal. (a starity link fennakadt a wiki spamszűrőjén, úgyhogy javítsd ki a linket, csak egy "a" betű hiányzik a starity-ból) - Assaiki vita 2020. október 19., 09:12 (CEST)[válasz]
A MissKetrin előtti lapváltozat viszont alig egyezik a cikkel, tehát egyértelmű, hogy ő volt az, aki másolt a starity-ról. - Assaiki vita 2020. október 19., 09:16 (CEST)[válasz]

Jogsértő képek

@Regasterios: törlésire vitte a Commonson [3] a Kádár Gyuláról készült hivatalos fotót, ami őt 1945 előtt, egyenruhában, a kitüntetéseivel ábrázolja. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy ő nem talált olyan kiadványt, ami ezt a fotót 70 évvel korábban nyilvánosságra hozta volna.

A fotó nyilvánvalóan hivatalos fotó, ebben a minőségében közölte Szakály Sándor művében: „A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918-1945”. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. Ezek a fényképek véleményem szerint elkészítésük pillanatától (egyértelműen 1945 előtt) nyilvánosnak számítanak, mert ezzel a céllal készítették őket.

Nem értem, Regasterios kolléga milyen szerzői jogi érdekeket óhajt védeni azzal, hogy a wiki számára fontos személyekről készült hivatalos fotókat töröltetni akarja. Több mint egy hónappal ezelőtt mintegy 45 hasonló képet töltöttem fel ugyanebből a forrásból, túlnyomórészt ezek az egyedüli képek a magyar wikiben a szóban forgó nevezetes személyekről a cikkükben. További tíz ilyen képet szkenneltem még ki, ezek kevésbé nevezetes személyek, még gondolkozom a cikkek megírásán és képek felhasználásán.

@Pagony:, @Pasztilla:, @Tgr: - néhány kolléga, akinek a neve hirtelen eszembe jutott, de az egész közösség minél több tagjának a véleményét és segítségét kérném, hogy állítsátok le ezt a hallatlan károkozást. Attól tartok, hogy Regasterios kollégának személyes problémái vannak velem, és ezért ez a húzás. De ha a közösség szerint is neki van igaza, akkor kérem őt, hogy vigye törlésire a többi 45 képet is a Magyar Királyi Honvédség katonai attaséiról. Ha ez kell a szerzői jog védelméhez, ám legyen. Köszönöm előre is a reagálásokat.– Szilas vita 2020. október 18., 21:19 (CEST)[válasz]

Azt én nem hiszem, hogy Regasterios kipécézett volna vagy személyesen téged támadna, azért nem hiszem, mert a múltban én is hittem ezt, aztán rájöttem, hogy nincs igazam, őt az elv hajtja, és ahhoz tisztességesen ragaszkodik. Az elv, amelyhez ragaszkodik, az én ízlésemnek is gyakran merev, de miután lövésem nincs a copyright körüli kérdésekről, elfogadom, hogy ő viszont beleásta magát, érti és tudja. Ugyanakkor veled is együttérzek, nekem több erdélyi fényképemet vitte törlésre, és valóban fájdalmasan érinti az embert, mert mittudomén már miért, Romániában nincs panorámaszabadság vagy valami ilyesmi, ez már számomra túl merev, de belenyugodtam. Szóval a válaszom nesze semmi, fogd meg jól, de én hasonló esetekben kényszerű visszavonulót fújok. Pasztilla 2020. október 18., 21:32 (CEST)[válasz]

Köszi, Pasztilla, igyekszem lehiggadni. De kíváncsi lennék még más véleményekre (@Malatinszky:) is, ez nem panorámaszabadság, amit én is ismerek...– Szilas vita 2020. október 18., 21:53 (CEST)[válasz]

Jaja, a helyzet és a verdikt nyilván nem ugyanaz. Pasztilla 2020. október 18., 22:09 (CEST)[válasz]

De tényleg, Regasterios, nincs olyan kitétel a képek jogi helyzetét szabályozó törvényben, hogy hivatalos felvételek? Az szerintem ki van zárva, hogy ezt 1945 előtt valahol (katonai újság, közlöny, stb.) nyilvánosságra ne hozták volna, mert akkor minek készült, az asztalfióknak? @Teemeah:? – Pagony foxhole 2020. október 18., 22:04 (CEST)[válasz]

Egyetértek, szerintem az, hogy ADT-ben csak egy helyen található meg, nem jelenti azt, hogy korábban nem volt publikálva. Az ADT jó bizonyos napilapok archiválásában, meg pár lexikon is fent van, de koránt sincs meg nekik minden kiadvány. Ez egy hivatalos fotó, az állam készítette nyilván, feltehetően nem azért, hogy Kádár elvtárs asztalán díszelegjen. Xia Üzenő 2020. október 18., 22:42 (CEST)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- A kérdéses fotó elkészültekor valószínűleg még az 1924-es szerzői jogi törvény volt hatályban, de annyi bizonyos, hogy az 1969. évi III. törvény (szerzői jogi törvény) egészen más oltalmi időket határozott meg. Megkülönböztette a művészi fényképet az egyéb fényképtől. ( Utóbbinál úgy rendelkezett: XII. fejezet/Fényképek, ábrák és egyéb szemléltető eszközök védelme/ 51. § (1) A fénykép, továbbá az az ábra, műszaki rajz, térkép, szemléltető kép vagy eszköz és film, amely mint tudományos vagy művészi alkotás nem esik a szerzői jogi védelem alá, védelemben részesül, ha rajta a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel. (2) A védelem tartama a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal évét követő tizenöt év.) És ez így volt 1999-ig!

Az 1999-es magyar szerzői jogi törvény azt a nemzetközi fejlődést tükrözte, amely a fénykép készítőjének szerzői jogait az általános szabályok szerint kiterjesztette.

A Wikipédia angolszász változatának mindebből nincs lényeges hátránya. Ott a fair use szabály alkalmazásával egyensúly van a tényleg közölhető illetve a törlendő felvételek között.

Magyarországon a törvény a fair use fogalmát nem tartalmazza. A magyar Wikipédia illetékesei ebből azt a következtetést vonták le, hogy nálunk szigorúbbak a szabályok.

Még valami: a "hivatalos" szót nem érdemes jogszabályokban keresni, mert a "hivatalos használat" stb. köznyelvi kifejezés. A jogszabályok a jogosultat illetve a használót határozzák meg, az ő használatuk vagy az álaluk engedélyezett használat "hivatalos" (mármint köznyelven).

A magam részéről őszintén kívánom, hogy a Wikipédiát szerzői jogi kérdésekben képviselő szerkesztőtársaink gondosan elemezzék és mérlegeljék minden egyes esetben, hogy egyértelmű-e a konkrétan megjelölhető szabályba ütközése adott fénykép feltüntetésének.--Linkoman vita 2020. október 18., 23:11 (CEST)[válasz]

Symbol question.svg kérdés Szakály Ferenc könyvében feltüntették, honnan való a kép? Ha igen, honnan? Ha nem, Szakály Ferencet megkérdezte valaki? Valaki meg tudja erősíteni, hogy abban a feltételezett 70 évnél régebbi forrásban a szerző neve nélkül hozták nyilvánosságra a képet? Ha igen, mi a forrás? Ha nem, honnan lehet tudni, hogy lejárt a védelmi idő? – Regasterios vita 2020. október 18., 23:47 (CEST)[válasz]

Még egy megjegyzés, főleg Timire reagálva: nem azért adtam meg azt az 1994-es felbukkanást, mert biztos vagyok benne, hogy az az első megjelenés (nyilván nem lehetek), hanem hogy látszódjon, jobban utánanéztem a képnek. Egyrészt ne lehessen azzal vádolni, hogy ezt nem tettem meg, másrészt ha az Arcanumon és a Hungaricánában nem elérhető a fotó, akkor nagy valószínűséggel máshol sem a neten egy eredeti publikáció. A Commonsban írt indoklásban ez valószínűleg azért sem ment át, mert az angoltudásom meglehetősen harmatos. – Regasterios vita 2020. október 19., 07:10 (CEST)[válasz]

A kérdésedre: Szakály könyvében nincs feltüntetve, honnan a fotó. Mivel ő hadtörténész, és a könyv többi adata is kimondottan a honvédségi archívumokból származik, biztos, hogy onnan ásta elő. Szerepel néhány olyan életrajz is a könyvében, amihez ő sem tudott fotót mellékelni.
Más: a fotókat nyilván hivatalos fotós készítette a HM megrendelésére, (ilyen díszben nem tértek be a tábornokok egy körúti fényképész műtermébe) és az ő fizetsége minden bizonnyal tartalmazta a jogairól való lemondást is. Ez persze feltételezés, de nehezen elképzelhető, hogy a HM-mel vagy az ábrázolt személlyel szemben neki maradtak volna szerzői jogai a portrék felhasználását illetően.– Szilas vita 2020. október 19., 07:36 (CEST)[válasz]
Symbol opinion vote.svg megjegyzés Amennyiben a feltételezés egyezik a valósággal, nekünk akkor is a fényképész halálozási évét kellene figyelembe venni, kivéve persze, ha a személye nem deríthető ki. – Regasterios vita 2020. október 20., 08:12 (CEST)[válasz]
Az ilyen fényképek egy rendfokozatba előléptetéskor hivatalosan készültek a személyi anyaggyűjtő számára. Ha az illető részére fényképes katonai igazolványt is adtak ki, akkor az így készült kép került abba bele. Érdemes lenne megkérdezni a Hadtörténeti Intézetet és Múzeumot a fényképekről. Általában készségesen válaszolnak a kérdésekre. Talán tudnak mondani valamit a könyvbe került fényképek készítésének körülményeiről, valamint arról, hogy ezek a képek valamilyen igazolványba is bekerültek-e. Ha igen, akkor a szerzői jog kivételei alá tartozhatnak, az Szjt. 1. § (4) bekezdése alapján. – Dodi123 vita 2020. október 19., 09:18 (CEST)[válasz]

A kép a szerző halálától 70 évig védett; ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy átruházta-e a szerző a jogait másra vagy sem. Ha a szerző ismeretlen, és a képet először 1943-ban vagy korábban publikálták, akkor feltölthető a Commonsra {{commons:PD-HU-unknown}} sablonnal. Ha 1944 és 1949 között publikálták, akkor a magyar Wikipédiára feltölthető, de a Commonsra nem (hosszú történet, lásd az előbbi sablon leírását). Ha 1949 után publikálták, akkor még jogvédett, a magyar Wikipédiára sem tölthető fel (egyelőre). Ha nem tudjuk, hogy mikor publikálták, vagy nem tudjuk, hogy ismeretlen-e a szerző, akkor azt kell kideríteni - Szakály vagy a Veritas talán tud segíteni.

Olyan kategória, hogy "hivatalos felvétel", nincs, ahogy Linkoman is mondja. Bizonyos hivatalos iratok szabadon felhasználhatóak, de az egy jóval szűkebb kör: "jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések". Az igazolványképekre sem igazán lehet ezt ráhúzni szerintem. Esetleg arra lehet hivatkozni, hogy az igazolványképnek nincs egyéni-eredeti jellege, de az is eléggé kétes érv. --Tgrvita 2020. október 20., 09:59 (CEST)[válasz]

Ha a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében megtalálható a személyi anyaggyűjtő és esetleg talán még egy igazolvány is, amelyen a kérdéses fotó szerepel, akkor az tekinthető egyrészt hivatalos ügyiratnak, másrészt "jogszabállyal kötelezővé tett szabványnak vagy más hasonló rendelkezésnek". Ez ugyanis a hivatásos katonák számára jogszabályban kötelezően előírt nyilvántartás volt (és ez ma is így van). Ráadásul a konkrét esetben az esetlegesen ott található ügyirat, illetve az azon levő fénykép egészen biztosan 1945 (1943) előtt keletkezett (erre bizonyíték lehet az ügyiraton szereplő dátum). Mindenképpen érdemes lenne megkérdezni a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot a fényképek ügyében. – Dodi123 vita 2020. október 20., 15:37 (CEST)[válasz]

@Szilas: találomra rákerestem egy másik képre, a File:Schindler Szilárd.jpg-re. Megjelent a Képes Vasárnapban, 1941-ben. A képaláírás szerint a fényképész Brunhuber volt, aki nem más, mint Brunhuber Béla (1874–1953), tehát még jogvédett a fotó. Ebből is látszik, hogy nem lehet egy kalap alá venni a képeket, és egyáltalán nem biztos, hogy mindegyiknél ismeretlen a szerző csak azért, mert Szakály Ferenc nem adta meg. – Regasterios vita 2020. október 20., 15:25 (CEST)[válasz]

A File:Silley Antal.jpg-et szintén Brunhuber készítette, ez is megjelent a Képes Vasárnapban (1940). Ebben a lapszámban található egy csomó ehhez hasonló, tiszteket ábrázoló fotó, szinte mindegyiknél ott a szerző neve, eltérő fotósokkal. Messze nincs szó arról tehát, hogy az ilyen típusú képeknek ismeretlen lenne a szerzője. – Regasterios vita 2020. október 20., 15:36 (CEST)[válasz]

@Regasterios: Ezek szerint megint Neked volt igazad. Elnézést kérek tőled, különösen azért, mert hirtelen felindulásból személyes indítékokat vélelmeztem, és mindenkitől, akit belerángattam ebbe a vitába. Nem fogom vitatni a törléseket. A vonatkozó jogszabályokat persze életidegennek tartom a fotók hivatalos jellege miatt, de mint fentebb láttuk, ilyen fogalom a jogban nincsen. Talán néhány év múlva újra feltölti valaki ezt a félszáz képet, akinek lesz kedve és energiája hozzá. Nekem persze nagyon elment tőle a kedvem. A témát a magam részéről lezártam. Szilas vita 2020. október 21., 07:01 (CEST)[válasz]

@Szilas: nem kell újra feltölteni a képeket, helyre lesznek állítva, ha lejár a védelmi idő, Brunhuber esetén alig több mint három év múlva. A cikkekbe viszont nekünk kell visszahelyezni majd őket. Annak érdekében, hogy ez se maradjon el, feljegyzem majd őket itt a huwikin is a hamarosan közkinccsé váló képek közé. Az eddigiek alapján viszont most már tényleg átnézem egyenként a képeket. Az lenne a jó, ha minél tõbbnél meglenne a szerző, mert akkor záros határidőn helyre lehet állítani őket. Regasterios vita 2020. október 21., 10:37 (CEST)[válasz]

Halott link

A Budatin cikkben a "További információk" szakaszban miért csinálja azt a bot, amit csinál? Vagy ez a rendeltetésszerű működése? - Assaiki vita 2020. október 19., 22:33 (CEST)[válasz]

Nyilván ez valami hiba; a botnak, amely láthatólag havonta ellátogat erre a lapra, érzékelnie kéne, hogy már korábban megjelölte ezt a halott linket. Most kiveszem az egészet, mert bár a hivatkozott lap szerepel az archive.org-on, a legrégebbi archivált példány is csak arról tájékoztat, hogy a GeoCities nincs többé.

Gondolom, ezt az egészet csak tévedésből írtad a jogi kocsmafalra.

--Malatinszky vita 2020. október 20., 17:01 (CEST)[válasz]

Köszi. Van több ilyen link is más oldalakon, akkor azokat csak simán töröljem, ha nem lehet visszahozni őket archive.org-ról?
Egyébként igen, tényleg tévedés történt, a Kocsmafal (egyéb)-re akartam írni. :) - Assaiki vita 2020. október 21., 10:50 (CEST)[válasz]
Nyilván ha egy lap már az archive.org-ról sem hozható vissza, akkor nem sok értelme van megtartani. Ha a halott link nem valami fontos állítás egyetlen forrása, hanem mondjuk a fentihez hasonlóan csak "további információ", akkor egyszerűen töröld. Ellenkező esetben igyekezz találni a helyére másik forrást, ami az adott állítást alátámasztja, hogy a cikk megfeleljen az ellenőrizhetőség követelményének. Malatinszky vita 2020. október 21., 15:16 (CEST)[válasz]

Ezek jogilag így elfogadhatóak

Ezek jogilag így elfogadhatóak VárkonyiB-től:

Ádám Klári

Bizonytalan vagyok: ez a szócikk Ádám Klári ebben a formában maradhat? Egy-két szó variálásával, minimális betoldással megegyezik a forrás szövegével [4]. A szócikk vitalapján szintén észrevételt tettem a betoldások miatt, ez ott olvasható. Viröngy vita 2020. november 5., 19:15 (CET)[válasz]

Jogsértő cikkek

Mostanában Ambrus59 egyre több cikkéről derült ki, hogy összeollózott, másolmány cikkeket írt. Elég végignézni a vitalapján, de azóta is akadnak újabbak, pl. legutóbb Dávid Lajos (gyógyszerész), Antioxidáns (amiből törlés helyett vissza lett állítva egy Ambrus59 előtti verzió), vagy amit legutóbb felfedeztem, a Szabad gyökök cikk, aminek első ránézésre is több mint a fele másolmány egy 2007-es PhD értekezésből (itt tudjátok ellenőrizni). És még csak kevesebb, mint 10 cikket ellenőriztem... Amúgy ezekkel a cikkekkel egyéb gondok is vannak, de a legnagyobb probléma mégiscsak az, hogy jogsértő részek vannak bennük. És amire nem jelez Copyvio, azok között is gyanítok másolmányokat, mert egyszer olyan szépen vannak megfogalmazva a szövegek, más helyen meg teljesen gépi fordításnak tűnnek. Mintha nem is ugyanaz az ember írta volna. Én még azt is el tudom képzelni, hogy offline könyvekből vannak bizonyos részek, de lehet, hogy erre sosem fogunk rájönni. Mindenesetre jó lenne legalább azokat kiszelektálni, amik online is leellenőrizhetők. Feltett szándékom a felhasználó összes cikkét ellenőrizni, de elég lassan haladok vele, kb. 50-60 cikk van, amit meg kéne vizsgálni és szükség esetén törölni vagy javítani. Ha esetleg valaki tudna segíteni ebben a feladatban, azt megköszönném.

Másfelől elég gyakorlatlan vagyok még, nem tudom, hogy mikor milyen döntést kell hozni. Ha pl. 80%-a a cikknek másolmány, akkor mi legyen, hagyjuk meg a 20%-át vagy töröljük az egészet? És mi van olyankor, ha fellelhető a neten az eredeti iromány, és van hozzá elérhetőség? Előbb próbáljunk meg engedélyt kérni, hátha megmenthető a cikk? Vagy nem szokás pepecselni ilyennel, menjen a törlés egyből? Mi legyen, ha megtaláljuk neten a cikk szövegét, de nem lehet eldönteni, hogy melyik az eredeti? Kirakunk egy jelzést, hogy jogsértő lehet a cikk, és talán az idők végezetéig így marad? - Assaiki vita 2020. október 5., 20:55 (CEST)[válasz]

Ez egy Augiász istállója... Pagony foxhole 2020. október 5., 20:57 (CEST)[válasz]
Azóta még három cikkét törlésre jelöltem. Kezdem azt hinni, hogy ez a szerkesztő tényleg nem írt egy betűt se a wikipédiába saját maga, hanem mindenfelől összeollózta a cikkeit. Van olyan wikicikk, ahol legalább 5-féle forrásból másolt. Ezzel kapcsolatban csak az a gond, hogy biztosan lesz olyan szövegrész, amire nem kapok találatot googlen, vagy azért, mert nincs fent a neten (tehát ez esetben offline forrás lehetett az eredeti anyag), vagy pedig azért, mert a google valamiért nem látja. Szóval maradni fog pár cikk, amiről nem lehet majd megállapítani, hogy honnan lett másolva, de így is szinte biztos vagyok benne, hogy másolmány lesz az is. Próbálok nem elfogult lenni, de a tények, a "cikkírási" tempója, a cikkek váltakozó stílusa, és a vitalapja ebbe az irányba mutat.
Nézzük meg például ezt a szöveget: "Pedig mennyire szeretett családjával - később már csak feleségével - a hegyekbe, természeti környezetbe utazni. E számára nélkülözhetetlen tájak levegőjét úgy szívta magába, mint növény az éltető napfényt."
Akárhogy keresem googlen, nem találom, de biztos vagyok benne, hogy valami könyvből tette bele az Ormos Gerő cikkbe. - Assaiki vita 2020. október 17., 00:59 (CEST)[válasz]
Az Arcanum adatbázisban meg lehetett találni: Fejér Megyei Hírlap, 2007. május 26. (52. évfolyam, 122. szám). – Garamond vita 2020. október 29., 12:18 (CET)[válasz]
@Garamond: ezt a hozzászólást csak most vettem észre. Köszönöm szépen, hogy utánanéztél. - Assaiki vita 2020. november 8., 19:24 (CET)[válasz]
@Assaiki, máskor is szívesen. Nekem van Arcanum előfizetésem, meg tudom nézni a számtalan feldolgozott magyar sajtótermékben, ha van valami gyanús. Ez már második próbálgatásra kibukott. –Garamond vita 2020. november 8., 23:32 (CET)[válasz]

Közkincs-információhiányos

A {{közkincs-információhiányos}}(?) szerint "Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: a szerző neve ismert, de személye nem azonosítható, így nem ismert a halálozási időpontja, viszont a kép első nyilvánosságra hozatalát tekintve – mely 70 évnél régebben történt – előfordulhat, hogy több mint hetven éve következett be."

Szerintem ennek nincs jogi alapja: az Szjt. 31. § (3) szerint "Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év."; ismert szerzőről ismeretlen halálozási időponttal nincs szó. Az ilyen esetre az árva művek szabályozása vonatkozna (41/A. § (1): "jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre"), ez a szabályozás viszont nem teszi lehetővé a Wikipédiában való felhasználást. Úgyhogy ezeket a képeket sajnos törölni kellene (összesen öt darab van). --Tgrvita 2020. november 12., 02:42 (CET)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ezen az ötön kívül vannak még ilyen képek, csak nem ez a sablon van rajtuk. Ezeket, gondolom, az első publikációt/készítést követő 120 év elteltével lehetne helyreállítani, és akkor már mehetnek a Commonsba {{commons:PD-old-assumed}} sablonnal. – Regasterios vita 2020. november 12., 11:04 (CET)[válasz]

Igen. Tgrvita 2020. november 12., 19:18 (CET)[válasz]

A St. Louis-i képen ott van, hogy "pobuda fényképe után", Pobuda Alfréd 1942-ben halt meg, sok sporttémájú képet csinált [5], szóval az ő képei már biztosan szabadon felhasználhatóak Viröngy vita 2020. november 12., 11:37 (CET)[válasz]

A Vasárnapi Újságnak nemcsak Pobuda Alfréd, hanem Pobuda Károly is fényképezett sporttémában, lásd itt (ez a konkrét kép vmiért kimaradt a felsorolásból, így ebből sem derül ki, melyikük készítette). Utóbbi halálozási éve sajnos nem ismert egyelőre. – Regasterios vita 2020. november 12., 12:03 (CET)[válasz]

Jogsértő szócikkek??

Tegnap Voxfax szerkeszt egy vita során megmutatta, hogy ő mennyi sok szócikket csinált már itt. Mivel az Ádám Klári szócikkel kapcsolatban felmerült a copypaste lehetősége, megnéztem a wiki másolmány-ellenőrzőjévek a cikkek szövegeit, és jópár esetében "bejelzett a rendszer", hogy jogsértő szakaszok vannak bennük, pl. Mikla Pál 83%-os egyezés [6], Páduai Szent Antal-templom (Ecser) 48%-os egyezés [7], Koppenbachi Vilmos 82% [8] (pedig ez fordításként szerepel), Balassa Zoltán 76% [9] ésatöbbi, csak az első néhány cikket ellenőriztem. Van egyáltalán ennek az ellenőrző eszköznek valami értelme? Kell egyáltalán foglalkozni azzal, ha bizonyos százalék feletti egyezést mutat a cikk szövege egy jogvédett forrással? Viröngy vita 2020. november 7., 14:52 (CET)[válasz]

A copyvio egy hasznos eszköz, de a százalékos jelzése max arra szolgál, hogy megállapítsuk, hogy véletlen egyezésről van szó, vagy tényleg köze van egymáshoz a bal és a jobb oldali szövegnek. Ettől még nem biztos hogy másolmány, hiszen lehet, hogy a külső lap másolta le a Wikipédia cikket. Én azt szoktam nézni, hogy mennyi a pirossal jelölt rész, és mennyire összefüggő, vagy szakaszos. Mikla Pál esetében szerintem egyértelmű, hogy a két szövegnek köze van egymáshoz, de sajnos az ecser.hu lapon nincs dátum feltüntetve, így nem tudjuk melyik keletkezett korábban. Viszont szerencsére van egy olyan oldal, hogy archive.org, ami lement sok internetes oldalt, így meg lehet nézni, hogy az adott címen lévő lap milyen állapotban volt évekkel ezelőtt. Klikk ide. Ez azt mutatja, hogy már 2017-ben is fent volt ez a szöveg, Voxfax cikke viszont 2020-as. Innentől valószínűnek tartom, hogy inkább Voxfax követte el a másolást. Ezen felül a wiki cikk amúgysem felel meg a szabályoknak, mert azok kimondják, hogy egy cikk maximum 10%-a állhat idézetekből, de nekem az az idézettömb ott többnek tűnik a szöveg tizedénél. - Assaiki vita 2020. november 7., 15:59 (CET)[válasz]
Még annyit, ha már beszélünk róla, akkor megpingelem, hátha őt is érdekli. Utólagos ping Voxfaxnak. - Assaiki vita 2020. november 7., 16:07 (CET)[válasz]
Elnézést, nekem kellett volna megpingelnem, figyelmetlen voltam. Kérdezem: mi ilyenkor a teendő? Adott néhány (pontosan nem tudom mennyio, ahhoz az összes cikket át kellene nézni) részben esetleg jogsértő cikk (szigorúan feltételes módban írva ezt), mint pl. Mikla Pál. Ki kell venni a jogsértő részt? Törlésre jelölni? Személyes érintettség is felmerül ráadásul, tekintve, hogy tegnap a vitalapján szóvá tettem egy modortalan szerkesztési összefoglalóját [10], le is lettem bunkózva gyorsan, de nem ez a lényeg: "érvként" mutatta fel az általa létrehozott cikkeket, így találtam rájuk, az Ádám Klári-probléma miatt néztem meg őket, s jöttem ide - nem lenne szerencsés, ha én foglalkoznék az általa létrehozott, esetleg (szigorú feltételes mód megint) jogsértő cikkekkel... Viröngy vita 2020. november 7., 16:17 (CET)[válasz]
A következőket általánosságban írom. Alapból az lenne az ideális, ha az "elkövető" oldaná meg az ügyet. Szerintem alap dolog, hogy rendet rak maga után, ha már szabályellenesen másolt. Ez a rendrakás történhet többféleképpen is, átfogalmazhatja a szöveget annyira, hogy a potenciális jogsértés fenyegetése elháruljon. Aztán le is törölheti a másolmány részeket. Végezetül pedig ha a másolmány rész olyan kevés, hogy nem éri el a cikk 10%-át, akkor idézetbe is lehet foglalni. (Konkrétan a Mikla Pál cikkben jól látszik, hogy a másolt szöveg aránya túllépi a 10%-ot, tehát itt az idézőjelezés max részben oldhatja meg a problémát.)
Minden cikk egyedi megítélés tárgya, meg kell vizsgálni, hogy a cikkíró hajlandó-e változtatni a cikken. Ha elzárkózik tőle, akkor megpróbálhatja valaki más a szöveg átfogalmazását. Ha nincs erre önként vállalkozó, akkor véleményem szerint el kell távolítani a másolt szöveget a cikkből. Ha az eltávolítás után a cikk eléri legalább a csonkszintet, akkor nyilván megmarad a cikk. Ha viszont a törlés hatására szubcsonk válna belőle, akkor egyből listázható a Wikipédia:Szerzőijog-sértés oldalon. Assaiki vita 2020. november 7., 16:36 (CET)[válasz]
Az igazi kihívás az, amikor "tarkabarka" a szöveg copyvioban, tehát gyors egymásutánban váltogatja egymást a piros és a fehér, akár egy mondaton belül is. Én azt szoktam csinálni, hogy először a legnyilvánvalóbb részeket törlöm, pl. egybefüggő "piros" mondatok vagy szövegtömbök. Utána megnézem a fennmaradó szöveget, hogy a törölt részek után értelmes marad-e. Ugyanis lehet, hogy pont olyan kulcsmondatokat törlünk, ami elemi feltétele lenne a fennmaradó szöveg megértésének. Szóval esetenként én nem csak másolmány részeket gyomláltam ki, hanem ezeket a járulékos veszteségeket is, amik önmagukban nem állnák meg a helyüket. Persze a legideálisabb az lenne, ha csak át lennének fogalmazva ezek a szövegek törlés helyett.
Még egy fontos dolog copyvioval kapcsolatban: néha fehérnek jelöl egy-egy szövegrészt amiatt is, mert más a központozás, pl. pontosvessző helyett vessző stb. Ettől még másolmány marad, csak fehérrel lesz jelölve. Egyszóval érdemes átolvasni a szöveget, nem csak azt nézni, hogy mennyi a piros. - Assaiki vita 2020. november 7., 16:45 (CET)[válasz]
Még annyit, hogy a Mikla Pál cikkben egyértelmű, hogy Voxfax másolt a külső oldalról, mivel meg is adta forrásnak. De nehezebben eldönthető esetekben jól jöhet, amit fentebb írtam (archive.org-os megoldás stb.) - Assaiki vita 2020. november 7., 16:58 (CET)[válasz]
@Assaiki: elolvastam amit írtál, hasznos volt - a baj az, hogy azóta is több, másolmánynak tűnő szócikket találtam, pl. Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika - vesd össze ezzel: [11], 2014-ben már megvolt a szöveg [12]. Hagyjam a fenébe az egészet? Álljak neki, mint te a gyógyszerészcikkeknek, és próbáljam átnézni amit jogsértőnek vélek? Csaknem 1000 szócikket írt Voxfax, a következő évem rámenne, ha egyedül csinálnám, viszont mindenképp ellenőrizni kellene őket, úgy érzem (nem rádlőcsölni akarom a dolgot, ne érts félre, van neked dolgod elég a gyógyszerészettel) Viröngy vita 2020. november 7., 22:59 (CET) Ez Óbudai Kisfaludy Színház gyakorlatilag szó szerint megegyezik ezzel [13] ... Viröngy vita 2020. november 7., 23:08 (CET)[válasz]
Szerintem 85% alatt nem érdemes foglalkozni vele: az (a 15%) már olyan mértékű munka, amit a joggyakorlat is jelentősnek tekint. A cél az hogy a konkrétan másolt (copy-paste) tartalmakat megtaláljuk nem pedig az, hogy hókon csapjuk ha valaki túl jól emlékszik a frissen olvasott forrásra. Még a 85-90% körül is érdemes kedvesen és finoman nekiállni mert azt mutatja, hogy a szerkesztő dolgozott vele és teljesen elképzelhető, hogy a forrás megfogalmazása a legjobb, amit mi is le tudunk írni.
Vélhetően nem jó, ha valaki kampányszerűen nekiáll egyező cikkeket vadászni mert ez várhatóan egy konfliktusokkal gazdagon tűzdelt folyamattá válik pillanatokon belül. Az is problémás hogy nehéz a szerkesztők felől szeretetet kapni ha mindenkinek van tőled egy tüske a körme alatt. Inkább egyedi esetekben vagy tényleg magas mértékű egyezések esetén javaslom ezt az utat. Ez a magánvéleményem (főleg mert idepingeltek aztán visszavonták, és ez kíváncsivá tett). grin 2020. november 10., 16:02 (CET)[válasz]
@Grin: bocsánat, elfelejtettelek megpingelni. - Assaiki vita 2020. november 10., 17:18 (CET)[válasz]
Én elfogadom a véleményed, de remélem tisztában vannak vele, akik olvassák ezeket a sorokat, hogy én a copyviot csak egy eszköznek tekintem. Ahogy írtam is fentebb: minden cikk egyedi megítélés tárgya. Számomra (és remélem mások számára is) a copyvio csupán egy hasznos segédeszköz, ami megkönnyíti annak a megállapítását, hogy mennyire kiterjedt a másolás. Én személy szerint semmit nem töröltem csak azért, mert a copyvio x százalékot mutatott. Nyilván ezt a 85%-ot te is csak általánosságban gondoltad, hiszen vannak olyan cikkek, ahol 30%-os copyvio jelzés mellett is vannak összefüggő másolmány részek. Teszem azt négy egymás után következő mondat betűről betűre megegyezik. Ebben az esetben ez a négy mondat bizony copypaste technikával lett másolva. Az itt kivesézett cikkek közül egyikre sem mondható el, hogy 100%-os copypaste másolás lett volna. Van, amikor mondatonként, van amikor többmondatos tömbökben történt a másolás, ezek között pedig olyan szövegek foglaltak helyet, amelyek nem másolásból származtak. Én azon a véleményen vagyok, hogy az efféle másolás nem sokkal szabályosabb, mint a teljes copypaste technika, csak nehezebben észrevehető.
Azt is írtad, hogy azért nem jó nekiállni cikkeket ellenőrizni, mert abból konfliktusok származhatnak. Tényleg ennek kéne elsődleges szempontnak lennie? Wikipédián amúgy is szinte bármiből lehet konfliktus, elég hozzá két magabiztos ember, aki nem ért egyet.
A köröm alatti tüske igaz, de arról nem én tehetek, hogy ezt tüskeként élik meg az emberek. Amúgysem azért jöttem ide, hogy barátokat szerezzek, úgyhogy ez a része nem foglalkoztat. Én személy szerint nem terveztem a közeljövőben tömeges ellenőrzést, de nem a személyemet ért támadások miatt, hanem mert baromi unalmas és monoton munka a cikkek ilyetén ellenőrzése. Ez persze a jövőben változhat még.
Nehéz kérdés ez a másolós dolog. Sosem hittem volna, hogy egyszer ilyenek után kutakodok majd, de van pár dolog, ami meggyőzött. Igazságtalannak tartom, hogy egyesek ontják magukból a másolmány (értsd: nagyrészt másolmány) cikkeket, amelyeket sokszor még el sem olvasnak rendesen! Ezalatt a többi becsületes szerkesztő veszi a fáradságot, és teljesen egyedi, saját megfogalmazásban komponálja a cikkeit, akár hetek vagy hónapok alatt.
Ha rajtam múlna, én drasztikusan lecsökkenteném a szerzői jogok lejárati idejét, és akkor máris megoldódna csomó probléma. De amíg nincs így, addig figyelembe kell venni a potenciális jogi vonatkozásokat is. Gondolom legfőképpen ezért került bele a Wiki szabályai közé a másolmány meg a jogsértés fogalma.
Azt is nehezményezem, hogy a másolmány részek miatt a becsületesen szerkesztők munkája is kárbaveszhet. Nem csak azért, mert az ilyen cikkek felkutatása, kigyomlálása, vagy rosszabb esetben törlése komoly energiákat emészt fel, hanem azért, mert a másolmány szövegeken elvégzett kisebb-nagyobb módosítások (pl. helyesírás) is törlés veszélyének vannak kitéve.
Talán megelőzhető lenne a cikkek törlése, ha meg se születnének ezek a cikkek. Ahhoz, hogy meg se szülessenek ezek a cikkek, az kellene, hogy az ilyen szerkesztők orrára idejekorán rá legyen koppintva (ami sajnos nem minden esetben történik meg).
Ez meg csak az én magánvéleményem volt. - Assaiki vita 2020. november 10., 17:14 (CET)[válasz]
(Kapok én a nyakamba pingeket, ne aggódj. :-]).
Nagyrészt elfogadom és egyetértek; a copyvio ésszel használandó eszköz. Jó eszköz, de nem az dönt.
A konfliktusokról: ez egy közösség; ha valaki erősen szembe megy a közösséggel akkor előfordulhat, hogy annyi falba fog ütközni egy idő után hogy nem tudja a dolgát tenni; ha valaki olyan célt tűz ki maga elé ami előreláthatóan feszültségeket szít akkor erősen ajánlott más – praktikusan ismert és elismert – szerkesztőket is az ügy mellé állítani, ha másért nem azért, hogy látszódjon számára is, hogy ez nem egyéni hóbortja, hanem tényleg van rá közönségigény. Csak a „rendcsinálás kedvéért” nem javasolt elkezdeni rendet csinálni (tipikusan törölgetni), kifejezett cél nélkül, mert senki nem szereti ha valaki „jön és rendet csinál” a dolgai között. Lehet úgy tenni, mintha nem így lenne, de a világ nem változik meg attól hogy állítjuk, hogy nem olyan. Szerintem.
Amit a munkáról mondasz teljesen úgy van, és emiatt mondtam, hogy nem a másolás (lehetséges) ténye számít hanem hogy van-e munka a cikkben vagy nincs: ha láthatóan dolgoztak vele akkor még a magas másolási valószínűség is jobb, mint a 30%-os másolás egy összecsapott cikken. Egyedileg kell mindig ránézni.
A jogi értelmezésekbe szerintem ne menjünk bele, mert a Wikipédia részben preventív módon működik (vagyis nem csak azt gyomlálja ami jogsértő hanem azt is, ami valószínűleg az lehet), részben pedig tág értelmezéssel (ha bele lehet érteni valamilyen módon azt, hogy jogszerű, akkor tekintsük annak), és csak igazán konfliktusos esetekben vagyunk kénytelen pontosan ránézni, hogy mit mondhat rá pro- és kontra a bíró meg a zugügyvéd.
Ha a fejre koppintáson egy akaratlan mentorálási folyamatot gondolsz, vagy egy pozitív kicsengésű figyelmeztetési rendszert, feltételezve a jóindulatot és a lehetséges alulinformáltságot, akkor teljesen egyetértek; de ha azt gondolod hogy bele köll rúgni mert direkt másol, xar cikket ír vagy lop csen csal akkor kifejezetten nem értek egyet. Az ilyen cikkek nagy része szerintem nem tudatos jogtiprás, hanem részben információhiány, részben az a tévhit, hogy Wikipédia cikket lehet könnyen és gyorsan írni. grin 2020. november 13., 19:33 (CET)[válasz]
@Grin: Természetesen a szerkesztőket én is az ügy mellé akartam állítani, ennek az egyetlen általam ismert módját választottam, megpróbáltam kulturált módon vitatkozni, és érveket felhozni az álláspontom mellett. Mérlegeltem, hogy melyik a fontosabb. Felvállalni az esélyét, hogy falba ütközzek, és hogy talán nehézkesebben végzem majd a "munkát", az a kisebbik rossz. Csak a rendcsinálás kedvéért én se teszek semmit. Fentebb leírtam néhány okot, hogy mi a másolás hátránya, de még az itt felsoroltakon kívül is vannak ellene érvek, melyek bővebben ki lettek fejtve az első felvonásban.
Legalább 5-6 érv szól a másolás ellen, mellette viszont csak egyetlen érv van, hogy gyorsan lehet segítségével gyarapítani a cikkek számát. Ez az egyetlen érv is gyenge lábakon áll, ugyanis a Wikipédia nem verseny, nem a mennyiség a fontos (ezt nem én mondom, hanem az itteni tapasztalt szerkesztők).
Elhibázott volt azt a kifejezést használnom, hogy "orrára kell koppintani", mert ebből akár egy dorgáló hangnemű, zéró toleranciás, aggresszív elriasztás kívánalmát is ki lehetett olvasni. Ezzel szemben én azt tartanám előnyösnek, hogy udvariasan, konkrét magyarázatokat adva, pozitív hozzáállással közelítsünk a másolmányt létrehozó szerkesztők felé. Mint ahogy az összes jó szándékú szerkesztő felé így kellene kommunikálni. - Assaiki vita 2020. november 13., 20:51 (CET)[válasz]

Na jó, ez komolyabb: Uzsoki Utcai Kórház, copyvio nem mutatott egyezést [14], de gyanúsnak tűnt, rákerestem a gugliban, az egész szó szerint innen van másolva [15] (a szócikk 2019-ben készült, a cikk 2017-ben már elérhető volt [16]). A szócikkben az uzsokis cikk forrásként nincs feltüntetve (a szemérmes "az intézmény honlapja" nem klikkelhető megjegyzést nem venném annak), noha Voxfax egyértelműen dolgozott vele, nüansznyi eltérések vannak, pl. a wikicikkben " Automata sterilizálógépek, kémiai- és hematológiai automaták, az ultrahang-diagnosztika bővítése jelezte az orvostechnika fejlődését." - a forráscikkben: "Automata sterilizáló gépek, kémiai- és haematológiai automaták, ultrahang diagnosztika bõvítése jelezte az orvos-technika területén a haladást.". Eszerint az sem garancia a szerkesztő cikkeinek tisztaságára, ha a copyvio szerint rendben van a dolog. Az eddig talált jogsértőnek tűnő cikkek száma alapján tartok attól, hogy komoly problémára találtam - ne legyen igazam... @Assaiki: komolyan tanácstalan vagyok. Viröngy vita 2020. november 7., 23:28 (CET)[válasz]

Ezer cikk átnézése nem lehet probléma, feltéve, hogy ráérsz a következő évtizedben ezzel foglalkozni :) Nekem még most is tart Ambrus59 cikkeinek átnézése, igaz, már csak kettő van hátra a kb. 80-ból.
Az Uzsoki cikket javaslom, hogy URL comparison módban vessük össze. Első ránézésre, csak a színek alapján azt mondanám, hogy határeset. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a szöveget, akkor kiderül, hogy a "fehér részek", tehát az elvileg nem egyező részek több okból nem egyeznek. Van, ahol valóban tisztességes átfogalmazás történt, néhol viszont csak apró formai eltérések miatt nem jelez az összehasonlító-motor (pl. hematológia vs haematológia, vagy II. világháború vs második világháború, vagy fejlõdését vs fejlődését [ez utóbbinál a hullámos ékezet és a rendes ékezet a különbség]). Előfordulnak elírások is, pl. rehabilitációs vs rehabilitálóciós.
Van egy viszonylag egyszerű módszer, amivel meg lehet vizsgálni, hogy mennyi lenne az egyezés, ha a fentebb említett apró különbségek nem léteznének. Az uzsoki.hu cikket lemásoltam magamhoz, szövegszerkesztőben kijavítottam az ékezeteket, meg a II. világháborút, kiskötőjel-nagykötőjelet is egyformára alakítottam, és egyéb apró javításokat végeztem, amik nem változtatják meg a szöveg jelentését. Az így kapott szöveget feltöltöttem egy "szövegmegosztó" oldalra, és ezt a módosított anyagot hasonlítottam össze a Wikipédia cikkel. Az eredmény önmagáért beszél, itt lehet megtekinteni. Így már szembetűnően több piros "szigetet" találunk.
Számomra amúgy nyilvánvaló, hogy valamely netes oldalról (valszeg a fent említett uzsoki.hu-ról) vette át a cikk szövegét Voxfax, és azt alakítgatta át kisebb-nagyobb sikerrel. Azért vagyok meggyőződve erről, mert a cikkben bennefelejtett egy darab hullámos "õ" karaktert a következő mondatrészben: "dr. Farkas Károly patológus fõorvos igazgatta az intézményt". Nagy valószínűséggel ezt nem a saját billentyűzete produkálta, hanem a másolás során maradt benne.
Azt le kell szögezni, hogy a wikicikk sokkal jobb helyesírással rendelkezik, sok hibát javított Voxfax, amiért köszönet jár neki, de sajnos azt kell mondjam, hogy másfelől meg egyértelmű másolmány a cikk, ami kifejezetten kerülendő a Wikipédián, és potenciálisan jogsértő vonzata van.
Az én véleményem az, hogy Voxfax tudja jól, hogy mik a szabályok, és törekszik a potenciális jogsértés, illetve a wikipédia szabályok megszegésének elkerülésére, de legtöbbször ezt nem valódi átfogalmazással éri el, hanem technikai megvalósítással. Pl. lecserélte azt a mondatrészt, hogy "dr. Szegedy László nyugdíjba vonult" arra, hogy "dr. Szegedy nyugdíjba vonult". Egyszerűen lehagyta a vezetéknevet, és így jókora részről lekerült a piros jelzés. De volt olyan is, ahol csak egy igekötőt toldott hozzá az egyik igéhez, és megint csak eltűnt az egyezést mutató jelzés.
A fentiek tükrében én azt mondanám, hogy a cikk "A második világháború alatt" bekezdés utáni része átírásra vagy törlésre szorul. Véleményem szerint a jelen állapotban potenciális jogi veszélyt jelenthet, illetve a Wikipédia szabályainak sem felel meg.
Voxfax többi cikkét egyelőre még nem tudtam megvizsgálni, de ha lesz időm, akkor megnézek párat. - Assaiki vita 2020. november 8., 03:51 (CET)[válasz]
Egyébként hiába írt nagyon sok cikket Voxfax, én nem hiszem, hogy ebből olyan ellenőrzőkampány lesz, mint a VIL copy ügyből. Nem mintha nem érdekelné ez az embereket, de szerintem manapság nincs annyi lelkes szerkesztő, aki át tudna nézni ilyen sok cikket. Ha mégis tévedek, annak persze csak örülnék. - Assaiki vita 2020. november 8., 04:14 (CET)[válasz]
Még valami: általánosságban mondom, hogy amikor cikkeket vizsgálunk, akkor néha felmerül annak a lehetősége is, hogy a wikin lévő cikk és egy netes oldal nagy hasonlóságot mutat, de mégsem egymásról másolt a két szerző/cikkíró. Ugyanis létezhet egy harmadik forrás is, például egy csak nyomtatott formában megjelent anyag, amit nem fogsz megtalálni netes kereséssel. Előfordulhat olyan is, hogy ez a harmadik forrás már nem élvez jogvédettséget, pl. nagyon régi lexikonok, könyvek ilyenek, ha jól tudom. Ezen kívül az egyéni megfogalmazástól mentes, csupasz tényközlést sem véd szerzői jog, pl. "A víz átlátszó" vagy "A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budán található a XI. kerületben". Az uzsokis cikk szövegének nagy részét valószínűleg nem ilyen régi lexikonból másolták, és a cikk nem csak egyszerű tényközléseket fogalmaz meg, ezért továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy a cikkel valamit kezdeni kéne. Remélem Voxfax fog erre hajlandóságot mutatni. - Assaiki vita 2020. november 8., 04:46 (CET)[válasz]
@Assaiki: Voxfaxtól segítségre ne nagyon számítsunk, lásd személyeskedő hozzászólását lentebb. Az a probléma, hogy ez az "átírok két szót - már jöhet is" semmiképp sem elfogadható, sőt véleményem szerint kimondottan káros, hisz ahogy mondod a copyvioban eltűnnek ugyan a piros jelzések, de a cikk ettől még jogsértő marad, tehát a copyvio "hamis zöldet" ad. A másik, hogy pont az Uzsokis cikkben pont nem adja meg Voxfax a forrást, tehát a copyvio teljes jogtisztaságot mutat - és ez volt az a pont, amelynél azt mondtam: át kell nézni minden cikkét tüzetesen, mert nem lehet hinni a megadott forrásoknak. Torkon kellene ragadni a problémát, mint Pelikán elvtárs az Angolparkot, mert ebből potenciálisan baj lehet (szigorúan feltételes módban: beesik egy szerző, akinek a szövege be lett másolva, botrányt csinál, ne adj' Isten több szerző érintett, vagy egy szerző több szövege érintett - nem kell a botrány senkinek...) Viröngy vita 2020. november 8., 09:24 (CET) Legörgettem a régebbi cikkeihez, megnéztem, hogy csak a friss szócikkeket érinti-e a probléma. Minden kommentár nélkül: Batthyány Fülöp, 2017 decemberi szócikk, copyvio: majdnem 80% [17], a Népszava-forrás jóval korábbi, 2015-ös [18]. Viröngy vita 2020. november 8., 09:37 (CET)[válasz]

Úgy látom, itt megint összehangolt támadás készül ellenem. Nem baj, új seprő jól seper. Azt azért tisztességesebbnek tartanám, ha a cikkre tennétek rá a másolmánysablont. Azt se ártana figyelnetek, hogy én vettem-e le az építéssablont. További jó áskálódást! Voxfax vita 2020. november 8., 08:59 (CET)[válasz]

Ezt nem hiszem el, de komolyan, egy kupac szócikkedről kiderül, hogy szimplán bemásolgattad őket jogvédett oldalakról, ezzel potenciálisan az elképzelhető legnagyobb kárt okozva a wikinek, és még neked áll feljebb?? Ahelyett, hogy legalább megpróbálnád helyrehozni a dolgot mondjuk azzal, hogy nekiállsz törölni a másolt részeket/nulláról átírni a másolt részeket? Kiderült, hogy másolmány, ja, tegyük rá a cikkre a másolmánysablont, oszt' kész, mi? Összehangolt támadás, ja. Enné meg a fene ezeket a wikiszerkesztőket, már azért is szólnak, ha egy cikk jogsértő. Viröngy vita 2020. november 8., 09:15 (CET)[válasz]

Tessék, Lux (együttes) - a 2017. decemberében készült szócikk gyakorlatilag 100 % másolmány [19], a copyvio linkje csalóka, ide visz [20], amely oldalon a copyright jelzés 2019-es, tehát a wikicikknél későbbi, de az archive.org-on kutatva könnyen megtalálható a cikk 2016-os, azaz a wikicikknél jóval korábbi közlése [21]. Itt is jelentéktelen változtatások vannak csupán a jogvédett szöveghez képest. Viröngy vita 2020. november 8., 09:55 (CET)[válasz]

Véleményem szerint nem jó irányba halad ez a vita. Nem a másolt szövegek törölgetése, és ezzel esetleg az egész szócikk összefüggéstelen mondatok halmazává változtatása a megoldás. Az egész szócikk "jogsértő" felkiáltással történő töröltetése sem viszi előre a Wikipédia ügyét. Egyrészt meg kellene különböztetni a teljes eredeti szöveg szó szerinti bemásolását attól, amikor dolgoznak a szövegen, csak egy-gy mondatot vesznek át esetleg a szócikk 10%-át meghaladóan, de ezek mellé nagy mennyiségben hozzáadott érték is társul. Nem olvasom a fenti hozzászólások egyikében sem azt, hogy meg lett-e vizsgálva, hogy az adott forrás nem tette-e szabadon hozzáférhetővé a szöveget. Nem olvasom egyetlen hozzászólásban sem azt, hogy a törölgetések előtt meg lett-e kérdezve a forrásszöveg fenntartója a szöveg eredetéről, illetve arról, hogy hozzájárul-e a szöveg vagy szövegrészek felhasználásához. Még azokban az esetekben is a szócikk megtartására törekvésnek kellene az elsődlegesnek lennie, ahol változtatás nélkül egy-az-egyben lett átvéve a forrásból a szöveg. Ahol pedig néhány mondat lett szó szerint átmásolva az eredeti forrás(ok)ból, ott ezek átfogalmazása lenne a feladat. Egyetértek azzal, ha törlésre kerülnek a szó szerint átmásolt rajongói oldalak, de nem értek egyet azzal, ha a szócikk minőségét befolysoló káros csonkítása vagy teljes törlése történik, és nem a megtartására törekszünk azoknál a szócikkeknél, amelyeknek egyébként helyük lenne a Wikipédián. – Dodi123 vita 2020. november 8., 10:22 (CET)[válasz]

Egy sort sem törölt senki sem egyetlen Voxfax-cikkből sem, így nem igazán értem mire célzol ezzel: " a törölgetések előtt meg lett-e kérdezve a forrásszöveg fenntartója a szöveg eredetéről, illetve arról, hogy hozzájárul-e a szöveg vagy szövegrészek felhasználásához". Szócikk megtartása: persze, így van, de ehhez a szócikk létrehozójának közreműködése is kellene - eddig nem sok hajlandóságot látok erre. Semmilyen, ismétlem: semmilyen tevékenység nem történt még, csupán beszélgetünk. A források nem igazán szokták szabadon hozzáférhetővé tenni az anyagaikat, Népszava semmiképp, de még a Lux együttes oldalán is ott a copyright-jelzés. Meg lehet kérdezni őket persze, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a már úgyis bemásolt szövegeik maradjanak, ha már itt vannak pár éve. A jogvédett források tessék-lássék átfogalmazásának nem vagyok híve, ez elég csúszós dolog (vö. ha ellopok egy piros trabantot, aztán átmázolom zöldre, csak lopott trabant marad). Viröngy vita 2020. november 8., 10:40 (CET)[válasz]
Nem értek veled egyet. A Wikipédia minden szócikke kötelezően forrásokon alapul, tehát a megjelenő információk átfogalmazásával készül. Akkor minden szócikk "csúszós"? Másrészt a másolások csak abban az esetben jogsértőek, ha eredeti gondolatot tartalmaznak. Tények ismertetése, még ha szó szerint, is nem lehet jogsértő. (Hogyan lehet egy tényt másként közölni, mint tényként?) A célzásom pedig arra vonatkozik, hogy első körben az eredeti forrásról kell megkérdezni a szövegben forrásként megadott (vagy megtalált) szerzőt. Lehetséges, hogy ő egy szabadon felhasználható anyagból dolgozott. Ez esetben attól, hogy ő egy jogvédett sablonnal ellátott oldalon teszi közzé, attól a a szöveg nem válik az ő tulajdonává. Nem olyan egyszerű ez. Nem minden fekete vagy fehér. – Dodi123 vita 2020. november 8., 10:53 (CET)[válasz]
" Lehetséges, hogy ő egy szabadon felhasználható anyagból dolgozott." Ha egyetlen cikkről lenne szó, hajlanék erre - de itt legalább tíz, egymástól teljesen eltérő témájú szócikkről van szó (s ki tudja, mennyi lehet még). Az eredeti cikkek szerzői mind szabad felhasználású anyagból dolgoztak volna? Kétlem. Tényközlés?? Hol kezdődik az eredeti gondolat és hol végződik a tényközlés? Egy együttes pályafutását, egy kórház történetét bemutató szöveg, amit valaki megírt, véleményem szerint kimeríti az "eredeti gondolat" fogalmát, s túlmutat a száraz "tényközlésen", tehát abszolút jogvédett - ha nem így lenne, mi sem tartana vissza bennünket attól, hogy két igekötő megváltoztatása után bemásoljuk ide az összes fellelhető lexikont, akár a legújabbakat is - hiszen a lexikoncikkek az esetek 99%-ában tényközlések, tehát ahogy írod "eredeti gondolatot nem tartalmaznak". A wikicikkek forrásokon alapulnak, ez így van, de éles különbséget kell tenni ezen források bemásolása (akár tessék-lássék atírogatás után) és a források alapján történő cikkírás között, amikor új szöveg születik egy lexikoncikk, újságcikkek, lemezek, akármi adatainak összessége alapján. Nem minden fekete és fehér, de van, amikor az adott dolog inkább világosszürke, mint sötétszürke (keverjük a két színt...) Viröngy vita 2020. november 8., 11:11 (CET)[válasz]
Amit írsz, azok egyrészt feltételezések, illetve a te véleményed, másrészt általános gondolatok. Minden egyes konkrét szócikk esetében egyedileg kell aprólékosan megvizsgálni a feltételezett jogsértést. Ha már nyomozgatás folyik egyes szócikkek eredete után, akkor ezt a nyomozást végig kell vinni. Minden egyes esetben. Attól, hogy egy szerkesztőnek esetleg van egy, kettő vagy tíz olyan szócikke, amely jelentős részben szó szerinti átvétel, egyáltalán nem biztos, hogy mind az ezer cikke ugyanígy készült. Ez nem matematika, itt nem érvényes a bizonyításra a teljes indukció tétele. – Dodi123 vita 2020. november 8., 11:18 (CET)[válasz]
Kérlek tisztelj meg azzal, hogy elolvasod, amit eddig írtunk/írtam, mielőtt reagálsz. @Assaiki:vel pont arról beszélgettünk fentebb, hogy az összes cikket át kellene nézni egyenként (azaz "minden egyes esetben", ahogy írod), kiszűrendő a potenciálisan másolt cikkeket, ez több emberes munka lenne, nem biztos, hogy lenne rá kapacitás, ésatöbbi. Senki, ismétlem: senki sem állította, hogy Voxfax minden egyes cikke másolmány lenne, ez még csak gondolati szinten sem merült fel. Én magam szó szerint így fogalmaztam: "Adott néhány (pontosan nem tudom mennyio, ahhoz az összes cikket át kellene nézni) részben esetleg jogsértő cikk (szigorúan feltételes módban írva ezt), mint pl. Mikla Pál." Viröngy vita 2020. november 8., 11:33 (CET)[válasz]
Ebben legalább egyetértünk. A forráskeresésben viszont mélyebbre kellene ásni. – Dodi123 vita 2020. november 8., 11:47 (CET)[válasz]
Örülök, hogy egyetértünk abban, amit már tegnap leírtunk, és amit úgy kifogásoltál, hogy senki sem állította azt, amit felhoztál. Tényleg jó veled beszélgetni. Mélyebb forráskeresés majd akkor lesz, ha elkezdjük átnézni a cikkeket (ha elkezdjük egyáltalán), alig néhány órája beszélünk erről az egészről, meglátjuk mi lesz a vége. Ha a közösségből néhány szerkesztő úgy dönt, hogy nekiveselkedik a munkának, akkor egész biztos vagyok abban, hogy nagyon alaposan utána fognak menni a forrásoknak. Viröngy vita 2020. november 8., 12:00 (CET)[válasz]
Azt hiszem, továbbra sem érted, értitek a lényeget. Addig még jó, hogy utána mentek a forrásoknak. Ha ezzel szerettek foglalkozni, akkor ezt senki nem gátolhatja. Azt nem tartom jónak, hogy ezzel a célotok nem az építés, hanem a rombolás, azaz az általatok jogsértőnek kikiáltott szócikkek eltávolítása. Akkor örülnék én is feltétel nélkül ennek a tevékenységeteknek, ha ezzel az lenne a célotok, hogy ezeket a szócikkeket, ha szükséges akkor átfogalmazással, ha szükséges, akkor teljes újraírással megőriznétek az utókornak. – Dodi123 vita 2020. november 8., 12:24 (CET)[válasz]
Nekem nem célom a rombolás, viszont azt nagyon sajnálom, hogy neked mindössze annyi a célod, hogy minél több másolt tartalom legyen Wikipédián. - Assaiki vita 2020. november 8., 13:05 (CET)[válasz]
Amit az én célomról írtál, arra inkább nem válaszolok semmit. Neked mi a célod? Számomra csak az látszik, hogy aprólékos munkával "bebizonyítod" egy cikkről hogy "jogsértő" (ami már önmagában feltételezés, ilyet csak bíróság mondhat ki), majd felteszed az alig néhány ember által látogatott Wikipédia:Szerzőijog-sértés lapra, ahol néhány nap után törlődik. De lehet, hogy rosszul látom. – Dodi123 vita 2020. november 8., 13:48 (CET)[válasz]
Számomra nagyon úgy tűnik, hogy könnyű kézzel osztogatod a minősítéseket, és veszed semmibe más szerkesztők munkáját, de az már kevésbé tetszik, amikor ugyanezt veled teszik meg.
Eddig az Ambrusos vitában is, majd most a Voxfax cikkeiről szóló vitában több ezer karaktert öltél a cikkek ellenőrzésének ellehetetlenítésébe, viszont konkrétan 0, azaz nulla karaktert szántál arra, hogy jobb belátásra bírd azokat, akik másolmány cikkeket gyártanak. Az, hogy minket minősítesz rombolónak, nem pedig a másolmány cikkek gyártóit, sokat elmond. Nem gondoltam hogy ezt bárkinek magyarázni kell még, de arra pláne nem számítottam, hogy pont számodra kell ecsetelni, hogy a másolmány cikkek miért ártanak a Wikipédiának. De ha gondolod, akkor megteszem.
Hadd éljek egy hasonlattal. Az emberi testben a tumorképződés egy rendkívül kockázatos, káros dolog. Hiába áll a saját sejtjeinkből, ha tehetjük, akkor minél előbb eltávolítjuk szervezetünkből. Lehet, hogy az eltávolítás során egészséges részek is ki lesznek vágva, ez sajnos a legtöbb esetben a műtét velejárója. A cikkek esetében a másolmány részek jelentik a daganatot. Ha arra törekszel, hogy ezek a cikkek megmaradjanak Wikipédián, akkor el fognak szaporodni, ugyanis a cikkírók látván, hogy nincs következménye a dolognak, továbbra is teljes nyugalomban "írogatják" az efféle cikkeket. Időnként van, hogy egy-egy lelkes szerkesztő belejavítgat a másolmány cikkbe, pl. helyesírási hibákat korrigál, értékes időt fektetve ezirányú tevékenységébe. Ezek a "jó" részek a járulékos veszteségek, amik a tumor eltávolításával szintén megsemmisülnek. Magyarul nem csak a Wikipédia jogi szempontjairól és renoméjáról van szó, hanem arról, hogy más emberek idejével és munkájával játszik az a szerkesztő, aki másolmány cikkeket gyárt.
De még sok érv szól a másolmányok ellen. Pl. a másolmány részek sokszor se stílusban, se másmilyen szempontból nem képeznek ideális anyagot a cikkekhez, nem képezik a cikkek szerves részét, nem olvadnak bele a többi szövegbe, nincs megfelelő átvezetés a különböző helyről származó részek között. Nem mindig ellenőrzik a tartalmat, amit bemásolnak, ezért nyelvtani, ténybeli tévedések, elavult információk melegágya lehet. Természetesen ezek nem minden esetben mondhatók el, de az esélye simán megvan, én már sok ilyen cikket láttam.
"Neked mi a célod?"
Fentebb már leírtam. Kérlek olvasd el a vitát, mielőtt reagálsz. Még egyszer megismétlem, jelen ügyben a másolmány részek rendbetétele, vagy rosszabb esetben törlése a cél. Ahogy írtam, elsőnek meg kell próbálni Voxfaxxal beszélni, hogy fogalmazza át ezeket a részeket. Ha erre nem hajlandó, sajnos kevés opció van. Esetleg ha jön egy lelkes önkéntjelentkező, aki átjavítja a cikkeket, az nagyon jó lenne. Viszont amíg az átírás nem történik meg, addig a másolmány részek eltávolítására lesz szükség. Ezt nem én mondom, hanem a Wikipédia szabályai nem engedik azon cikkek létezését, amelyek túlnyomó részt másolmányok.
Általánosságban véve elmondható, az a célom, hogy minél színvonalasabb és minél több cikk legyen Wikipédián, és az is cél, hogy a Wikipédia neve egyben egyfajta rangot, nívót is jelentsen. Ez a cél nem a copycatek (másolók) simogatásával, és nem is a másolmány cikkek megőrzésével érhető el, hanem az eredeti tartalmak gyártásával (még mielőtt bárki meggyanúsít, eredeti tartalom alatt NEM az első közlést értem).
Azt az állításomat, mely szerint az a célod, hogy minél több másolmány legyen Wikipédián, mindaddig fenntartom, amíg vissza nem vonod a fenti gyanúsítást, mely szerint a mi célunk a rombolás. Assaiki vita 2020. november 8., 14:18 (CET)[válasz]
Nem mi távolítjuk el az esetleg jogsértő cikkeket, nem rajtunk múlik, hogy a tartalom eltűnik-e avagy nem. Mi annyit tehetünk (annyit KELL tennünk), hogy alaposan átnézzük a szerkesztő cikkeit, utánajárunk a forrásnak, tisztázzuk engedélyezett-e a tartalom. Ha nem: törölhető a szöveg, azt is megmondom miért. Senki, ismétlem: SENKI sem kötelezhető arra, hogy olyan szócikkeket írjon át, esetleg írjon újra a nulláról, amelyek témája nem érdekli. Ha megcsinálja, minden tiszteletem az övé, de nem kötelező, s ha emiatt egy cikk eltűnik innen, akkor sajnos eltűnik. Ezért lenne jó, ha maga a szócikkek szerzője foglalkozna ezzel, ő állna neki és tenné tisztába a dolgot egész az alapoktól. Véleményem szerint a wikipédiára mint projektre a legnagyobb veszélyt a jogvédett szövegek bemásolása jelenti, minden más szinte elhanyagolható jelentőségű. A vandál, aki disznóságokat ír a cikkekbe, vagy beléjük töröl, az önreklámozó, a POV-sértő, mind-mind kezelhető akár azonnal, adminisztrátori segítséggel. Továbbmegyek: veszélyesebb akár a Peadar-ügynél is, az egy ember disznósága volt, el tudta tolni a wiki közössége magától a dolgot (teljes joggal). Ha viszont egy csomó jogvédett szöveg bukkan fel, az rendszerszintű probléma, az egész wiki megítélését rombolja, ha nem figyelünk oda, nem lépünk. A baj az, hogy nem Voxfax az egyetlen, aki cikkeit át kellene nézni, @Assaiki: most küzd a gyógyszerészcikkekkel, @12akd: szekrényéből is időről időre pottyannak ki csontvázak [22]. Ki tudja, mi van még a szervereken... Nem lehet annyiban hagyni, hogy "jó, de fontos cikkek, nem romboljunk, satöbbi" - egy copypaste cikknél még az is jobb, ha semmi sincs a wikin egy témáról. Viröngy vita 2020. november 8., 13:59 (CET)[válasz]
A gyenge téglát meghagyni az épületben a legnagyobb rombolás - Assaiki vita 2020. november 8., 14:25 (CET)[válasz]

Nagyon örülök, hogy ezzel foglalkoztok. Azzal is egyetértek, hogy elsősorban a szócikk létrehozóját kell figyelmeztetni, és a figyelmét felhívni arra, hogy írja át megfelelőre a szócikkeit. Az engem ért vádaskodásokra nem ragálok, mert azok nem tekinthetők érvnek ebben a vitában. Szerintem a problémát túlreagáljátok, és nagyobbnak mutatjátok, mint amilyen valójában. De tőlem távol áll, hogy bárkit is befolyásoljak abban, hogy milyen munkát végez a Wikipédián. Ha ti ebben a tevékenységben látjátok a magyar Wikipédia épülését, gyarapodását, akkor ezzel foglalkoztok. Lebeszélni nem akarlak titeket, csak megosztottam az ezzel kapcsolatos gondolataimat. – Dodi123 vita 2020. november 8., 14:40 (CET)[válasz]

A téged ért vádaskodás csak egy reakció volt a minket ért vádaskodásra. A kettőnek kb. ugyanannyi a valóságalapja, ezért nem tudsz olyan érvet mondani, amivel ne beszélnél önmagad ellen. Ilyen esetben sokan választják a hallgatást bocsánatkérés helyett, ami teljesen emberi dolog. Szerintem nem reagáljuk túl a problémát, inkább te tünteted fel a kelleténél kisebbnek. Én személy szerint már elmondtam miben látom a Wikipédia épülését. Kérlek ne próbálj úgy tenni, mintha Viröngy meg az én tevékenységem arra korlátozódna, hogy másolmány cikkek után kutakodunk, és törlünk. Ez megint csak olyan, mintha arra célozgatnék, hogy a te tevékenységed abban merül ki, hogy védd a másolókat és a kreálmányaikat. - Assaiki vita 2020. november 8., 14:48 (CET)[válasz]
Dícséretes a törekvésetek, de felületes a végrehajtása. Ennyi részemről a lényeg, aminek tartalmát korábban kifejtettem. Egy jogsértés megállapítása, az eredetvizsgálat nem kizárólag annyiból áll, hogy két szövegben vannak-e azonos mondatok, mondatrészek. Ezt kívántam kifejteni. – Dodi123 vita 2020. november 8., 15:03 (CET)[válasz]

@Grin:-- Két viszonylag nemrég csatlakozott, új cikkek írásával magát nem fárasztó szerkesztőtársunk elhatározta, hogy felborítja a Wikipédia amúgy is elég magasra tett követleményrendszerét.

A magyar Wikipédia 2003-as indulása óta ilyen minden racionalitástól elrugaszkodott, ám makacsul és demagóg módon a jogra hivatkozó állásponttal korábban senki nem támadta meg az önkéntes szócikkírók munkáját. Ez a két szerkesztő veszi a bátroságot, hogy mások cikkeinek ezreit minősítse jogsértőnek. Viröngy nyíltan fellép a mozgalmi jelleg ellen: "egy copypaste cikknél még az is jobb, ha semmi sincs a wikin egy témáról."

Csakhogy a copypaste nem azt jelenti, hogy egy szöveg csupán hasonlít egy jogvédett szövegre! Az nem elég. A copypaste - mint neve is mutatja - egy mozdulattal való bemásolást jelent. És a hatályos szabályok - a Wikipédia közössége által elfogadott évtizedes szabályok szerint - még a szó szerinti bemásolás is elvileg javítható hiányosságnak számít, vagyis nem azonnali törlést von maga után.

Viröngy viszont tagadja, hogy lehetséges lenne a "copyvio" kijavítása. (Vajon megpróbálta ő már ezt akár egyetlen alkalommal???)

Csakhogy Voxfax cikke nem copypaste, több forrásból áll össze. Ha valakinek az a hasfájása, hogy mondjuk ezt vagy azt a kifejezést miért írta be az egyébként összességében korrekt cikkébe, akkor azt konkrétan lehet felvetni a cikk vitalapján vagy a szerkesztő vitalapján.

Visszautasítom, hogy a Copyvio - amely önmagában hasznos eszköz - teljes nyilvánvaló esetket kivéve a konkrét szöveg szerzői jogi tartalmának alapos egyedi vizsgálata nélkül is alkalmas lenne a szöveg jogsértő jellegének alátámasztására!

Ennek a vitának súlyos következményei lehetnek. Assaiki és Viröngy naív hülyéknek nézi az új szócikkeket létrehozó szerkesztőket - ír valaki egy szócikket, aztán akár évek múlva jön két szerkesztő, aki el akarja érni, hogy tízezrével töröljük (vagy legalábbis csonkítsuk meg) a meglevő cikkeinket - olyan cikkeinket, amelyek már régen eredményesen átmentek a jogtisztasági ellenőrzésen is?

Ennek a vitának súlyos következményei lehetnek. Szögezzük le: 2003 és 2020 között fennálló jogtisztasági szabályok nem támasztják alá Assaiki és Viröngy véleményét. Ha bárki szigorítást tervez, indokolja meg, tegyen javaslatot és a közösség vitassa meg, hogy akar-e szigorítani. Addig viszont le kellene állni a TMB-dömpinggel.

Ez nem személyes vita, hiába próbálja Assaiki a fórumos "vádaskodás" szóval illetni. Senki nem védi a copypaste szövegek fennmaradását.

De Assaiki és Viröngy gondoltak egyet, és hirtelen átértelmezték a copypaste fogalmát. Ezt tarthatatlan. --Linkoman vita 2020. november 8., 15:06 (CET)[válasz]

Ennyi személyeskedő zagyvaságra nem reagálnék - egy dolgot viszont kikérek magamnak: "Két viszonylag nemrég csatlakozott, új cikkek írásával magát nem fárasztó szerkesztőtársunk elhatározta..." Vegyél vissza, Linkoman. Tessék, eddigi, önállóan létrehozott szócikkeim [23], egy év alatt több, mint 200 darab, és nem szubcsonkok, lásd Primo Levi, Lautréamont, Murray Leinster, stb., de ha egyetlen egyet sem írtam volna, akkor is jogom lenne leírni a véleményem a másolt szócikkekről. Várom az elnézéskérésed, de nagyon gyorsan. Viröngy vita 2020. november 8., 15:28 (CET)[válasz]
Megpróbálok válaszolni a szerkesztőnek (Linkoman), aki úgy gondolja, hogy minden esetben neki van igaza, mivel ő több cikket írt, mint az új wikipédisták. Mivel legutóbbi vitánkban is politikusokat megszégyenítően demagóg stílusban vitázott, itt sem számítok más viselkedésre részéről.
"Ez a két szerkesztő veszi a bátroságot, hogy mások cikkeinek ezreit minősítse jogsértőnek."
Minek vitázni, ha el sem olvasod az előzményeket? Olvasás és értelmezés nélkül hogy akarsz érvelni és értelmes vitát lefolytatni? Fentebb már leírtam ezeket, hadd idézzek saját magamtól:
  • "szabályellenesen másolt"
  • "amúgysem felel meg a szabályoknak"
  • "tudja jól, hogy mik a szabályok"
  • "wikipédia szabályok megszegésének elkerülésére"
  • "illetve a Wikipédia szabályainak sem felel meg"
  • "hanem a Wikipédia szabályai nem engedik"
Ezeket a részeket a mostani vitából másoltam ki a saját szövegemből, ezek a bizonyítékok, hogy én nem csak a potenciális jogi problémákat hoztam fel érvnek, hanem a Wikipédia szabályait. Most akkor várnám a te érveidet, hogy mire alapoztad azt, hogy minekünk a jogi szempont az elsődleges.
"még a szó szerinti bemásolás is elvileg javítható hiányosságnak számít, vagyis nem azonnali törlést von maga után."
Akkor javítsd, senki nem akadályoz meg.
"Ennek a vitának súlyos következményei lehetnek. Assaiki és Viröngy naív hülyéknek nézi az új szócikkeket létrehozó szerkesztőket"
Sajnálom, hogy Linkoman buta és primitív népnek tartja a Wikipédia közösséget, mely személyekről azt hiszi, hogy félrevezető, demagóg, hazug szájbarágással félre tudja vezetni őket. Én a helyében inkább intelligens emberekként kezelném ezt a közösséget, nem pedig birkáknak.
"aki el akarja érni, hogy tízezrével töröljük"
Köszönöm az újabb csúsztatást, de fentebb leírtuk, hogy mi lenne a cél, megint az a kérdésem, hogy kit akarsz átverni ezzel a szöveggel? Elmondtam többször is, hogy jelen ügyben az a cél, hogy a másolmánykreátort rábírjuk, hogy fogalmazza át a cikkeit. Ha ez nem történik meg, akkor valaki más önkéntjelentkezőre lesz szükség. Ezeknek hiányában a másolt szakaszok eltávolítása szükséges véleményem szerint. Persze csak akkor, ha figyelembe szeretnénk venni a Wikipédia szabályait, amely kimondja, hogy nem lehet a cikk túlnyomó része másolmány, és az idézetek nem haladhatják meg a 10%-ot.
"TMB-dömpinggel"
Újabb bizonyíték, hogy el sem olvastad, hogy mit írtunk. Te mindig így vitázol? - Assaiki vita 2020. november 8., 15:32 (CET)[válasz]
Csodálom a türelmed. Komolyan. Nekem már ott elszakadt a cérna hogy nem írunk szócikkeket - megnéztem, én 365 nap alatt 239 szócikket írtam, és nem félsorosakat, ebben a pillanatban el is ment a kedvem a Linkomannal való eszmecserétől. Értelmetlen, a te válaszod viszont köszönöm. Viröngy vita 2020. november 8., 15:36 (CET)[válasz]
@Linkoman: megkérlek, hogy ne törölgesd a hozzászólásomat. Se szándékosan, se véletlenül. - Assaiki vita 2020. november 8., 17:53 (CET)[válasz]
@Linkoman: ez soha többé ne forduljon elő, ti. törlöd a hozzászólásom. Se szándékosan, se véletlenül. Álljon már meg a menet, mindennek van határa! Viröngy vita 2020. november 8., 18:21 (CET)[válasz]
@Viröngy:-- Tőled is elnézést kérek, mert nem szándékosan töröltem a hozzászólásodat. (Nem stílusom az ilyesmi, nem emlékszem, hogy 16 év alatt ez előfordult volna máskor.) Assaikinek külön írtam már hasonló üzenetet. Tehát elnézést. Fel sem merült, hogy láthatatlanná tegyem a szövegedet.

Azért is elnézést kérek, hogy feltételeztem, kevés szócikket indítasz. Örömmel olvastam a statisztikádat. Csak így tovább.

Az álláspontomat érdemben viszont fenntartom, függetlenül attól, hogy van-e kedved eszmét cserélni. De most már kiszállok, mindkét oldal elmondta a magáét.

A magyar Wikipédia pedig megérdemli, ha álszabályok alapján tömegestől kerülnek majd törlésre olyan cikkek, amelyek egyeznek ugyan más szövegekkel, de nem tekinthetők jogsértőknek, főleg, a terminus technikusokon kívüli, kevésébé lényeges szavak cseréje után. Köszönöm az eszmecserét.--Linkoman vita 2020. november 8., 18:41 (CET)[válasz]

Rendben, elnézéskérés elfogadva, szót se erről többet. Viröngy vita 2020. november 8., 18:43 (CET)[válasz]
A legtöbb Wikipédia irányelv és útmutató a magyar közösség által lett megszavazva, egy része pedig tudtommal át lett véve enwikiről, amit az ottani közösség szavazott meg. Ezek alapján vissza kell utasítsam, hogy a huwiki álszabályok alapján működne. Ha tényleg érdekel ezeknek a cikkeknek a sorsa, akkor tegyél értük valamit, pl. írj ki új szavazást, hogy meg szeretnéd változtatni a huwiki szabályait. Vagy fogalmazd át a másolmány részeket a cikkekben. Vagy akár írhatsz Voxfaxnak és Ambrus59-nek, hogy meg szeretnéd őket kérni ezentúl a saját megfogalmazásban való cikk-közlésre, illetve a másolmány részek újraírására. - Assaiki vita 2020. november 8., 18:55 (CET)[válasz]

@Grin:-- Köszönöm higgadt, mértékadó szavaidat. Ennek alapján fenntartom eddigi álláspontomat.

És az is természetese, hogy Assaiki és Viröngy a maximális jogtisztaságra törekednek és halomra töröltetik a vitathatatlanul copypaste-elt szövegeket.

Az is nyilvánvaló, hogy az a szerkesztő felelős a copypast-eért, aki felküldi. És az is, hogy elvileg is sokkal több munka kijavítani, mint eleve nem tűrni az ilyeneket. Üdv.

Szép estét! --Linkoman vita 2020. november 10., 16:55 (CET)[válasz]

Több, mint 10 éve harcolnak egymással a Törlisták és a Megtartisták (Deletionists and Keepists?) és ennek a harcnak a világnak végéig nem lészen vége. ;-) Ügyesen kell lavíroznunk hogy fenntartsuk az egyensúlyt és ne harapjuk át egymás torkát, legalábbis évente maximum egyszer. (Ennek egy módja a törlésre jelölés ami időt ad a cikk javítására.) grin 2020. november 13., 19:38 (CET)[válasz]

A közkincsek reprodukciói is közkincsnek tekintendők

A Creative Commons eredeti közleménye, amely itt magyar fordításban is olvasható. Ez a magyar Wikipédiát is erősen érintheti. A leglényegesebb része: „A jogtulajdonlási igények egy része a tárgyakról készült 3D-szkennelt fájlokra és fényképes reprodukciókra vonatkozik, nem szükségszerűen magukra a tárgyakra. Azonban a digitalizálás önmagában nem hoz létre új szerzői vagy hasonló jogokat, mivel az esetek túlnyomó többségében nem beszélhetünk eredetiségről egy kreatív alkotás pontos digitális reprodukciójának elkészítésekor. Ezek a reprodukciók általában prezervációs célú, régóta bevett ipari sztenderdeknek felelnek meg. Még azokban az esetekben is, amikor szakértői munka eredményeként jönnek létre, a reprodukciók nem igényelnek elegendő kreativitást ahhoz, hogy a szerzői jog védelme alá essenek szinte bármelyik országban.” És még egy: „A Creative Commons-licencek nem a közkincsek felfedezésének, megosztásának és felhasználásának korlátozására használandó eszközök.” – Dodi123 vita 2020. november 13., 11:34 (CET)[válasz]

Az USA-ban még jogvédett közkincs képek

Az USA szerzői jogi nem követi a rövidebb védelmi idő elvét (miszerint közkincsnek minősülnek azok a művek, amik a a származási országukban már közkincsek), ezért előfordulhat, hogy valami a magyar jog szerint közkincs, de az USA szerzői joga szerint még jogvédett (akár sok évtizedig). A leggyakoribb példa talán az ismeretlen szerző által készített, soha nem publikált művek, amik az EU-ban 70 évig védettek (esetleg utána az első közzétevőnek járó 25 évvel), az USA-ban viszont 120 évig. A {{közkincs-ismeretlen}}(?) erre azt mondja: Azok a képek, amelyeket egyáltalán nem hoztak nyilvánosságra (pl. családi fényképek), jelenleg amerikai szerzői jogi problémák miatt csak akkor tölthetőek fel, ha legalább 120 évesek.. Ezt valamikor régen én írtam, de így utólag egyre inkább kételkedem a jogosságában. Hogy a Commonsra nem tölthetőek fel az ilyen képek, az egyértelmű (ott kifejezetten kritérium, hogy az USA szerzői joga szerint közkincs legyen); a magyar Wikipédiára való feltöltéshez két dolgot kell megvizsgálni:

  1. Jogszerű-e a kép? (Szabályt sért-e a Wikimédia Alapítvány azzal, hogy a szerverein tárolja?) Az Egyesült Államok szerzői joga viszonylag széleskörű szabad felhasználást (fair use) enged, akár nem publikált művekre is. A fair use egy elég szerencsétlen doktrína, nincsenek igazán meghatározott kritériumai, ez igazából egy védekezési módszer annak, akit a jogtulajdonos beperel, a bíróság egy sor általános szempont alapján eldönti, hogy a felhasználás fair use volt-e vagy sem. Pragmatikusan ez azt jelenti, hogy egy olyan képnél, amiért soha nem fognak beperelni (pl. ismeretlen a szerző), nem jár kockázattal a fair use-t a lehető legkiterjesztőbb módon értelmezni. Kevésbé pragmatikusan, a fair use szempontjai közül legalább kettő viszonylag jól passzol a Wikipédiához (nonprofit célra használjuk a művet, és a felhasználás nem csökkenti a mű piaci értékét).
  2. Megfelel-e a Wikimédia Alapítvány szabályzatának? Ez első körben a szabad művek definíciójára hivatkozik, ami a szokásos "közkincs vagy szabad licenc" koncepciót próbálja egzaktul meghatározni, viszont egyáltalán nincs szó benne arról, hogy az USA szerzői joga bármilyen kitüntetett helyzetben lenne. Így ésszerű feltételezni, hogy ha egy mű a származási országában közkincs, az szabad mű (és így megfelel az Alapítvány szabályzatának), az USA-beli jogállásától függetlenül. De ha nem így lenne, még mindig ott van a szabályzat másik ága, miszerint a nem szabad tartalom felhasználásáról szóló irányelvben tehetünk kivételeket (feltéve, hogy a felhasználás a magyar és USA-beli jog szerint is jogszerű, ami az 1. pont értelmében teljesül).

Ez alapján szerintem engedélyezhetnénk az ilyen képek feltöltését, a következő feltételekkel:

  • legyen a leírólapjukon világos figyelmeztetés, hogy a kép az USA-ban nem szabad, a Commonsra nem tölthető fel;
  • a kép felhasználása megfelel a Wikipédia:Nem szabad tartalom felhasználása#Általános szabályozás pontjainak (értelemszerűen a publikáltságot kivéve), amik nagyjából a fair use szabályozásnak próbálnak megfelelni.
  • konkrétan a még soha nem publikált képek esetén betartjuk az EU első publikációra vonatkozó jogszabályát (vagyis hozzájárulást kérünk a képet küldőtől / feltöltőtől, hogy a képet szabad licenc alá teszi, és csinálunk erre valami célsablont).

Mi a véleményetek? --Tgrvita 2020. október 31., 04:14 (CET)[válasz]

Támogatok minden olyan megoldást, amely rendezi és egyértelművé teszi az ilyen szürke zónában mozgó képek helyzetét. – Regasterios vita 2020. november 6., 09:27 (CET)[válasz]

Egyetértek a megoldással, amely több kép feltöltéséhez keres jogi lehetőséget. Akela vita 2020. november 7., 15:15 (CET)[válasz]

@Tgr: Ehhez kapcsolódó alkérdés: árverési katalógusokban/internetes honlapokon lévő fekete-fehér, feltehetően 1900 körül készült (bár egy 1890-ben épült, 1945-ben elpusztult zsinagóga esetén nehéz pontosan a képeslap/fénykép dátumát meghatározni...) fényképeket szabad akkor feltölteni? 12akd vita 2020. november 10., 10:10 (CET)[válasz]

Ez annyira nem kapcsolódik, merthogy ez pont az USA-ban közkincs, nálunk (talán) jogvédett lenne. Ha a szerző azonosítására nincs reális mód, és a kép 1944 előtt készült, akkor a jelenlegi szabályozás alapján is feltölthető a Commonsra, lásd a {{commons:PD-HU-unknown}} sablont. Tgrvita 2020. november 11., 03:17 (CET)[válasz]

@Tgr: Köszönöm a választ. Akkor, ha jól értem, ezek mehetnek: [24] Így jó? [25] 12akd vita 2020. november 12., 13:25 (CET)[válasz]

@12akd ezzel a sablonnal nem, mert az 1900 előtt készült képekre vonatkozik, de a fent említett sablonnal igen. Tgrvita 2020. november 12., 19:49 (CET)[válasz]

@Tgr: Köszönöm. 12akd vita 2020. november 13., 06:25 (CET)[válasz]

-> {{közkincs-nempublikált}}(?). --Tgrvita 2020. november 12., 02:34 (CET)[válasz]

@Tgr: köszönet a munkádért. Több észrevételem, illetve kérdésem volna.

  1. a Wikipédia:Nem_szabad_tartalom_felhasználása#Általános_szabályozás alapján milyen méretkorlátozás vonatkozna az ilyen képekre?
  2. milyen indoklást fogadnánk el annak bizonyítására, hogy a képet korábban sehol nem publikálták?
  3. ha a képet feltöltő szerkesztő nem a saját családi archívumából szedte a képet, hanem valaki mástól kapta, ki jogosult az OTRS-be engedélyt küldeni, a képet feltöltő szerkesztő, vagy az a személy, akitől a képet kapta? („a kép birtokosától” kifejezés arra utal, hogy utóbbitól, de azért rákérdezek)
  4. az OTRS-be küldött engedélyben elvárjunk-e indoklást arra vonatkozóan, miért biztos abban a képet közlő, hogy azt korábban sehol nem publikálták? (ha nem teszi, akkor nem tudjuk ezt feltüntetni a leírólapon, és a sablon jelenlegi szövege szerint ez elengedhetetlen)
  5. ha én a családi képtárban találok egy 70 évnél régebbi fotót a nagyapámról, ki jogosult engedélyt adni a használatára, ha még él az apám és az anyám is, sőt van egy nálam idősebb testvérem is? Én az utolsó vagyok a sorban, vagy családtagként egyedül is rendelkezhetek? Esetleg többünk engedélye is kell?
  6. mitől jogszerű vagy nem jogszerű egy kép nyilvánosságra hozása?

Köszönöm. – Regasterios vita 2020. november 12., 12:53 (CET)[válasz]

@Regasterios szerintem ha a szerző személye nem állapítható meg és a kép valamilyen privát forrásból (pl. családi archívum) származik, akkor joggal feltételezhetjük, hogy soha nem publikálták. (Ha rögtön az elkészülése után mégis publikálták volna, attól a felhasználási feltételek csak kedvezőbbek lennének. Ha sokkal az elkészülte után publikálták, akkor nem, de az elég valószínűtlen.) A szerzői jogi értelemben vett nyilvánosságra hozás egyébként szűkebb fogalom, mint az ember intuitíve gondolná (pl. úgy rémlik volt olyan ítélet vagy szakvélemény, hogy egy kiállításon szerepeltetni egy képet nem számít nyilvánosságra hozásnak).
Engedélyt adni az jogosult, aki a képet nyilvánosságra hozza, vagyis aki elküldi nekünk. Hogy milyen kapcsolata van a képen ábrázolt személlyel, annak nincs jelentősége (kivéve, ha nem törvényes úton jutott hozzá a képhez, de betörők viszonylag ritkán küldenek nekünk képet). Szigorúan véve az OTRS-kezelő is lehetne a nyilvánosságra hozó, mert ő tölti fel a képet a Commonsra, de elegánsabb a kép tulajdonosának átengedni az ezzel járó jogokat. Ha a képen ábrázolt személy még él, akkor neki is vannak releváns (nem szerzői jogi) jogai, de ez megintcsak független attól, hogy ki küldheti el nekünk a képet / ki lesz az Szjt. 32. §. értelmében vett jogtulajdonosa.
A méretkorlátot nem tudom, mennyire kell szigorúan venni (vagy egyáltalán venni). A fair use-nál ugye ezeket veszik figyelembe:
  • the purpose and character of the use, including whether such use is of a commercial nature or is for nonprofit educational purposes;
  • the nature of the copyrighted work;
  • the amount and substantiality of the portion used in relation to the copyrighted work as a whole; and
  • the effect of the use upon the potential market for or value of the copyrighted work.
ebből gondolom a harmadik, amire a felbontást rá lehet húzni, de a jogszabály semmilyen konkrét támpontot nem ad. Tgrvita 2020. november 13., 11:09 (CET)[válasz]

@Tgr: jogos azt feltételezni, hogy a privát forrásból származó képeket korábban nem publikálták, de akkor miért így fogalmaztad meg a sablon szövegét, miszerint a leírásból ki kell derülnie, „honnan tudjuk, hogy [a kép korábban] nem került nyilvánosságra”? Ha eleve ebből az alapfeltételezésből indulunk ki, felesleges ez a követelmény. Mindenesetre valamilyen sablonszövegre szükség volna, mint amilyen az {{engedélyszöveg kép}}, és abban ki kellene jelentenie ezt a tényt a tulajdonosnak. A méretkorlátozás kérdését nem azért hoztam fel, mert ragaszkodnék hozzá, de ha nem ragaszkodunk hozzá, akkor ezt is fel kellene venni a kivételek közé az útmutató szövegében. – Regasterios vita 2020. november 16., 19:10 (CET)[válasz]

Ha a tulajdonos azt mondja, hogy az ő privát archívumából van, akkor onnan tudjuk. A szöveg csak arra akart utalás lenni, hogy random, teszem azt, kukában talált képet ne töltsünk fel ilyen indoklással. De valószínűleg nem hasznos.
A méretkorlát kapcsán azért vagyok ambivalens, mert itt olyan (az EU-ban és a legtöbb más helyen szabadon használható) képekről lesz szó, amiknek a Wikipédia az első megjelenési helye, vagyis mindenki másnak tőlünk kell átvennie. Nem tűnik baráti dolognak olyan lebutított méretben közzétenni, ami nekünk még épp elég. Szóval én tennék itt kivételt. Tgrvita 2020. november 17., 00:57 (CET)[válasz]

@Tgr: jogi szempontból nem tudok hozzászólni, szóval ha azt mondod, belefér, hogy ne legyen méretkorlát, akkor nincs érvem ezt megkérdőjelezni, és nem is áll szándékomban. Erről az új sablonról és eljárásrendről szükséges egyébként közösségi szavazást tartani, vagy elég az, hogy e megbeszélés során senki nem kifogásolta a bevezetését a jogi háttér általad való felvázolását követően? – Regasterios vita 2020. november 17., 10:38 (CET)[válasz]

@Tgr: mi a következő lépés? – Regasterios vita 2020. november 29., 10:47 (CET)[válasz]