Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív155

Anton Antonovics Gyelvig

Hasonlóan Modeszthez, ezt Delvig-nek ejtik... – KoBeAt ^üzenet 2018. június 12., 14:04 (CEST)

Nem tudom, ki ejti úgy, az átírás mindenesetre Mogyeszt és Gyelvig. Pasztilla 2018. június 12., 14:13 (CEST)

@Pasztilla: Esetleg ránézhetnél Muszorgszkij vitalapjára. Ott épp a Mogyeszt kontra Modeszt megy. – LA^pankuš 2018. június 13., 17:11 (CEST)

Ezt egy gatyarohasztó nyári nap délutánján kéred tőlem? Pasztilla 2018. június 13., 17:17 (CEST)

Jó pár napja ott van már. Kibír még párat. – LA^pankuš 2018. június 13., 17:43 (CEST)

Delvig lesz az: Itt halgatható meg a Forvón (És Modeszt, de azt az említett vitalapra linkeltem...) - Gaja 2018. június 15., 00:11 (CEST)

Még egy ötlet: meg kellene nézni néhány nyomtatott lexikonban, hogy ott hogy írják a nálunk okosabbak... Hátha az segít (én sajnos most nem vagyok olyan állapotban, hogy megtegyem). - Gaja

2018. június 15., 21:53 (CEST)

A Delvig változat szerepel a vonatkozó akadémiai szabályzatban, éppen ez az egyik példa egyes "idegen eredetű" nevek kivételes átírására. – Peyerk ^vita 2018. június 16., 10:13 (CEST)

Tengeralattjáró-parancsnok

Ezt hogy írják: tengeralattjáró-parancsnok vagy tengeralattjáró parancsnok vagy tengeralattjáróparancsnok? Apród ^vita 2018. június 16., 13:06 (CEST)

6:3-as (vagy 3:6-os?) szabály alapján: tengeralattjáró-parancsnok. Wikizoli ^vita 2018. június 16., 13:40 (CEST)

Köszönöm szépen a választ. Akkor kiteszem a kötójeleket a parancsnok és tengeralattjáró szó közé, ahol nincsenek. Apród ^vita 2018. június 16., 13:47 (CEST)

Templomnevek mégegyszer.

Kötőjellel kell írni ezeket, vagy sem?

Angyali üdvözlet templom
Istenszülő elszenderedése templom
Mária mennybemenetele templom
Szent György templom

Nem tudok írni, na. Whitepixels ^vita 2018. június 18., 14:43 (CEST)

Az utolsót igen, mert tulajdonnévi elemekből álló szerkezethez kapcsolódik a köznévi utótag. Ugyanaz, mint Kossuth-szobor, Kossuth Lajos-szobor, de Erzsébet királyné szobor. Pasztilla 2018. június 18., 14:58 (CEST)

Köszönöm! Whitepixels ^vita 2018. június 18., 18:53 (CEST)

Un certain regard

MegoldvaÁtnevezem a javaslat szerint. Akela ^vita 2018. június 20., 16:58 (CEST)

Un Certain Regard: A cennes-i fesztivál francia kifejezést nem lenne-e helyesebb eredeti francia kisbetűs írással (Un certain regard) írni, nem az angolos átírásában? Akela ^vita 2018. június 20., 11:28 (CEST)

Szerintem feltétlenül. Pasztilla 2018. június 20., 12:12 (CEST)

Panama vagy Panamá tartomány?

Sziasztok, az biztos, hogy Panama, mint ország, már „a” végződéssel honosodott meg a magyar nyelvben. Vajon az ország Panamá hivatalos nevű tartománya is nevezhető magyarul Panama tartománynak, vagy az marad Panamá tartomány? És Panamá Oeste tartomány lehet Nyugat-Panama tartomány? Zerind ^üzenőlap 2018. június 20., 13:51 (CEST)

Szerintem Panama és Nyugat-Panama. A név honosodott, és ez nyilván ugyanaz a név, a tartományok, megyék stb. nevében a földrajzi jelző tagot általában lefordítjuk (ld. Észak-Rajna-Vesztfália, Új-Dél-Wales). – Peyerk ^vita 2018. június 20., 19:15 (CEST)

Kvíz Show, Kvíz show vagy Kvíz-show?

A magyar wikipédiában ugyan nincs szócikke még a Kvíz-show 1994-es filmnek, ám azt láttam, hogy a szócikkekben nincs a film címének egységes helyesírása: [1]. Hogyan kell írni helyesen a film címét? Szerepel kötőjeles címként és kötőjel nélküli címként, szerepel a show szó nagy kezdőbetűvel és kis kezdőbetűvel. Mindezt egyébként annak kapcsán vetődött fel bennem, hogy a film alapötletéül szolgáló regény írója május 20-án elhunyt. Apród ^vita 2018. június 4., 03:00 (CEST)

Maga a szó helyesen kvízshow lenne, azaz egyik sem a háromból, de filmcímeknél sajnos rögzült rosszként meg szoktuk tartani a forgalmazó által használt alakot. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2018. június 4., 06:17 (CEST)

És melyiket használja a forgalmazó? A port.hu Kvíz Show-ként, a filmkatalógus Kvíz-show-ként említi, az iszdb szerint Kvíz-show volt a magyar változat szerinti cím, de Quiz Show volt az eredeti cím. Apród ^vita 2018. június 4., 13:06 (CEST)

Helyesen kvízshow, mivel összetett szó. Bár egyre gyakoribb (sajnos), hogy az összetett szavakat külön írják, pl. a légifotó légi fotó alakban szerepel a Wikipédián. – Rosszkornyifog ^vita 2018. június 4., 14:22 (CEST)

(a légi fotóról viszont az e-nyelven több cikk is van, és szerintük nem összetett szó JSoos ^vita 2018. június 5., 15:54 (CEST))

Akkor filmcímként Kvizshowra javíthatom azokban a szócikkekben, ahol a film címe szerepel? Apród ^vita 2018. június 4., 15:41 (CEST)

Csak ne rövid "i"-vel írd! misibacsi*^üzenet 2018. június 4., 17:06 (CEST)

Érdemes a Mentő Botok írásmódját követni: a szócikknév mindig az, amit a forgalmazó használ (ezt írta fentebb Bináris is), de a jegyzetek közt jelölhető a magyar helyesírásnak megfelelő írásmód is. – Rosszkornyifog ^vita 2018. június 4., 15:58 (CEST)

Az OH-ban: "kvízjáték, kvízműsor" szerepel. misibacsi*^üzenet 2018. június 4., 17:06 (CEST)

Azért egy dolognak még utána kellene járni. Idegenes hangzók esetében akkor is kötőjelezünk, amikor egyébként helyesírási szempontból nem kellene, például épp a show w-je miatt a “helyes” írásmód show-biznisz. Na most, hogy a sh idegenes-e, nem tudom, de biztosan találni analóg helyzetet a peldatárakban. Pasztilla 2018. június 4., 17:35 (CEST)

Narancsshake vagy narancs-shake? Pasztilla 2018. június 4., 17:39 (CEST)

Shake-et, shake-ek, shake-e és shake-kel (ez nem válasz a kérdésre). Narancs(-)shake-et nem találtam az OH.-ban. Az MTA weboldala szerint egybe kell írni, de ez nem teljesen megbízható. Samat ^{üzenetrögzítő} 2018. június 4., 18:53 (CEST)

Szerintem az sh-t semmilyen helyzetben nem kötőjelezzük. – Pagony ^foxhole 2018. június 4., 18:57 (CEST)

Őszintén szólva sosem tudtam, hol kezdődik a magyar nyelvben a “szokatlan betűegyüttes” vagy vmi ilyesmi a szabálypont megfogalmazása, de nem gondolom, hogy a magyarban az s hangot jelölő sh szokásos. Pasztilla 2018. június 4., 19:28 (CEST)

Az AkH.¹² 217. d) csak arról szól, ha az előtag végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, tehát az utótagra nem vonatkozik. A szótári részben pedig szerepel olyan, hogy bűvészshow, valóságshow 111.; kibeszélőshow 118. (a citált szabálypontoknak egyébként nincs közük az idegen írásmódhoz, csak az egybeírásra vonatkoznak). – Tacsipacsi ^vita 2018. június 4., 20:06 (CEST)

A bűvészshow mindenesetre elárulja az akaratukat, tehát valóban kvízshow (magánirataimban továbbra sem leszek hajlandó így írni, hanem azt veszem alapul, hogy ez egy s hangot jelölő, a magyarban nem szokványos betűegyüttes). Hogy a toldalékolásnál említik csak, az a szokásos féloldalasság, hogy nem visznek végig egy elvet, mint például az egyik mozgószabálynál, ahol szintén elég későn került be, hogy nem csak az előtag íródhat egybe, pl. házifeladat-írás (sokáig csak az előtagot említette ebben a kontextusban a szabályzat), hanem az utólag is, pl. matek-házifeladat. Pasztilla 2018. június 4., 20:37 (CEST)

Az OH 275-276. oldalán van tételesen felsorolva, hogy mely idegen betűcsoportokhoz kapcsoljuk kötőjel nélkül a toldalékokat. Ezt lehet értelemszerűen kiterjeszteni az összetételekre a 12. kiadás óta. Habár, ha jól látom, valamiért csak az előtag végén szereplő idegen betűcsoportokhoz rendel kötőjelet. Talán épp az a megfontolás, hogy az utótag elején nem fordulnak elő ilyenek, mert azok a betűcsoportok, amelyek más nyelvekben szó elején szoktak állni, szerepelnek a felsorolásban, így az sh is. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2018. június 9., 07:35 (CEST)

Akkor tehát filmcímként Kvízshowra javítsam át ezeket? Apród ^vita 2018. június 13., 14:46 (CEST)

Bizonytalan maradtam ebben végül. Apród ^vita 2018. június 19., 01:59 (CEST)

Elvileg nem, filmcímként meg kellene keresni, hogy a forgalmazó hogy hivatkozik rá. – Máté ^(vitalap) 2018. június 19., 09:06 (CEST)

@Máté: Lehet, hogy a kérdésem h.lye (én mondtam magamra ezt a csúnya szót, úgyhogy nem más), de azt hol lehet megkeresni, hogy a forgalmazó hogy hivatkozik rá? Apród ^vita 2018. június 19., 11:53 (CEST)

Amit a plakáton/DVD-n ír: KVÍZ SHOW (innen nem derül ki, hogy a Show kicsi vagy nagy S akart lenni). – Vépi ^vita 2018. június 19., 12:11 (CEST)

Köszönöm a segítséget, Vépi. Apród ^vita 2018. június 22., 17:27 (CEST)

Egyiptomi arab nevek

Sziasztok! Sajnos csak létrehozás után vettem észre; Ahmed Fathy (أحمد فتحي‎) magyarul Ahmed Fathi nem? vagy mégsem? Segítenétek ebben? Illetve valaki hozzáértő ha lát hibát, ránézhetne a {{2018-as egyiptomi vb-keret}} sablonra, hogy jól vannak-e a nevek beleírva..Köszönöm! – Gerry89 ^vita 2018. június 20., 09:07 (CEST)

@Ogodej:, ebben tudsz segíteni? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. június 20., 09:16 (CEST)

@Cassandro, Gerry89: Épp tegnapelőtt írtam az egyiptomi keretet Joeyline vitalapjára Ogodej ^vitalap 2018. június 20., 09:21 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) @Cassandro, Ogodej::Áh, én is így gondoltam, csak észrevettem, hogy a keretsablonba meg nincs átírva. Tudja valaki, hogy miért nem tudom szerkeszteni? (Nincs ott a "sz" betű, amire kattinthatnék) Át kellene írni őket, én meg átnevezem Fathy-t.– Gerry89 ^vita 2018. június 20., 09:49 (CEST)

@Cassandro, Gerry89: Még nem volt időm a „köteg” átvezetésére (ma kezdtem volna vele foglalkozni), de ránézésre is van észrevételem, amivel majd élni is fogok @Ogodej: vitalapján, ahogy azt felajánlotta, ha látszólagos anomáliát vélek felfedezni. – Joey ^{üzenj nekem} 2018. június 20., 10:34 (CEST)

Utólagos engedelemmel a szakaszcímet megváltoztattam, hogy egyértelműbb legyen a nem óegyiptomi kérdés. – LA^pankuš 2018. június 20., 11:01 (CEST)

@Ogodej: A tunéziaiak arab neveinek átírásában is képben vagy? – Gerry89 ^vita 2018. június 20., 14:08 (CEST)

Szép sorban jönni fognak majd a keretek, egyelőre Egyiptomot tesszük rendbe teljesen a vitalapomon. Az eredeti felvetést lásd itt. – Joey

^{üzenj nekem} 2018. június 20., 20:43 (CEST)

@Gerry89: lásd itt és itt. Innen már minden egyéb szükséges helyre átvezethetőek az egyiptomiak. – Joey

^{üzenj nekem} 2018. június 21., 15:18 (CEST)

@Gerry89: Tulajdonképpen nem mondanám, hogy képben vagyok egyikben sem, csak a klasszikus átírással foglalkoztam, de azért próbálkozom. Egyelőre várj a nagy átírásokkal és átmevezésekkel, van néhány jogos észrevétel Joeyline vitalapján, átnézem én is mégegyszer. Ogodej ^vitalap 2018. június 20., 14:16 (CEST)

@Joeyline: Á, igen, láttam! Már csak a többi arabnál kellene megoldani. Valaki átírás nélkül csinálgatta meg a keretsablonokat. Ma Aziz Bouhaddouz és Szofjan Amrabat szócikkét írtam meg. Utóbbi a sablonban Sofyan Amrabat néven szerepel, angolosan és nem tudom ezt a sablont sem átszerkeszteni. Lásd : {{2018-as marokkói vb-keret}} – Gerry89 ^vita 2018. június 22., 08:50 (CEST)

@Gerry89: Türelem. Idővel a többi is meglesz, de hosszadalmas a dolog, mert egyrészt sok névről van szó, másrészt sok apró-cseplő dolog felmerül az átírás során, lásd a vitalapomon a megbeszélést az egyiptomiakról is. Arabból átírni nem egy mechanikus művelet, mint pl cirillből. Abból én is átírnék hiba nélkül néhány perc alatt akár egy kazalnyival is. – Joey

^{üzenj nekem} 2018. június 22., 12:44 (CEST)

Szofjant javítottam. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. június 22., 09:03 (CEST)

@Burumbátor: köszönöm! Gerry89 ^vita 2018. június 22., 09:53 (CEST)

Ohi-nap

Több probléma is van. Egyfelől úgy hiszem, az átírás óhi, de ebben nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy így különírva magyarul nem jó, vagy Óhi-nap vagy Az óhi napja vagy valami, ha valakinek van javaslata. Pasztilla 2018. június 20., 15:15 (CEST)

És nem lehetne lefordítani A „nem” napja címre például? Vagy A görög „nem” napja? - Gaja

2018. június 20., 17:56 (CEST)

De, én is azt gondoltam eredetileg, hogy több értelme volna, de aztán láttam, hogy egy csomó interwikin az eredeti görög szót használják. Pasztilla 2018. június 22., 16:35 (CEST)

6:3 avagy, Játszd újra Tutti

Csak részválasz az avagy körül. A címleírási szabvány könyvek esetében az avagy elé teszi a vesszőt és utána nagy kezdőbetűvel folytatja az alcímet, függetlenül a címoldal megoldásaitól. Azaz, ha könyv lenne és katalogizálnunk kellene: 6:3, avagy Játszd újra Tutti.

A megszólitás elé dukálna a vessző, utána a felkiáltójel, de ebbe a részébe nem folyók bele. Pasztilla 2018. június 22., 16:33 (CEST)

Szerintem inkább: "6:3, avagy Játszd újra, Tutti". misibacsi*^üzenet 2018. június 22., 17:02 (CEST)

Többféle módon is lehetne írni, mindegyik helyesebb lenne, mint az, ahogy most van. A neten meg plakátokon az összes itt-vesszős/ott-vesszős/kis/nagybetűs kombináció megtalálható. (Nem tudom, létezik-e hivatalos név, amit „muszáj” követnünk? Ha nincs, akkor a „6:3 (vessző) avagy (kisbetűvel) játszd újra (vessző) Tutti!” kombinációt javaslom. 2007-ben @Adam78: többször javította a filmcímet, talán ad véleményt, vagy kapaszkodót. Akela ^vita 2018. június 22., 17:15 (CEST)

Szokvány és megegyezés(?) szerint a filmben feltüntetett címet vesszük a szócikk címének. A linken elérhető a film, és ott csak a 6:3 szerepel. Szerintem átnevezhető erre (ha szükséges egyértelműsítéssel persze). Előtte azért más is nézzen bele a filmbe, hátha máshol bújik meg az „avagy, Játszd újra Tutti”. Mindenesetre, ha nincs benne magában a filmben, akkor ez lényegesen leegyszerűsíti a cím írását, szerintem. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2018. június 22., 17:23 (CEST)

Kotyelnyicseszkaja-rakparti lakóház avagy Kotyelnyicseszkaja rakparti lakóház

Olyan, mint az utca, külön kell írni. Bem rakpart stb. – Pagony ^foxhole 2018. június 11., 21:06 (CEST)

Én is külön írnám, ráadásul Kotyelnyicseszkij alakban, mert a szabály szerint nem a ragozott formát kell átvenni. (Ennek ellentmond, hogy ezt gyakran nem tartjuk/tartják be, pl. magyarul leírva én csak Manyezsnaja térről olvastam.) – Vadaro ^vita 2018. június 11., 21:23 (CEST)

Elnézést, kicsit elfeledkeztem a témáról. Egyelőre a kötőjelmentes alakra neveztem át. – XXLVenom999 ^vita 2018. június 18., 12:14 (CEST)

Szerintem a nyelvtani nem jelzése nem ragozott alak. Ha mindent hímnemben kellene írni, ami most a wikiben nem úgy van az orosz szócikkek címében, akkor igen nagy munka áll előttünk :-(((.– Szilas ^vita 2018. június 24., 19:25 (CEST)

A Luziadák – A Lusiadák

Luís de Camões hőseposza nálunk A Luziadák néven szerepel. Valójában Hárs Ernő fordításának címe (1997-es kiadás) is A Lusiadák, eredeti cím is Os Lusiadas de Luís de Camões. Mi indokolja a mi cikkcímünket (hacsak nem az, hogy Szerb Antal is így említi egy 1897-es fordítás alapján)? Ogodej ^vitalap 2018. június 19., 11:39 (CEST)

Tippem szerint a magyaros luzitán, Luzitánia szivároghat ide. Majd otthon megnézem a VIL.-ben meg a Művek lexikonában. Pasztilla 2018. június 19., 12:26 (CEST)

@Ogodej: A VIL. eredetiben utal rá mindig (Os Lusiadas), csak említi egyes magyar fordítások címeit (Greguss - A Luziáda stb.). A Művek lexikona a szimpatikus A lusiadák címen hozza. Szimpatikus, mert én sem értem, hogy ez miért tulajdonnév, bár filológiai ismereteim a műről valahol az 1 és 5 között vannak egy 100-as skálán. Megjegyzem, hogy az OSZK katalógusa a Hárs-fordítást is A lusiadák alakban, azaz kisbetűvel hozza. Pasztilla 2018. június 19., 22:17 (CEST)

És úgy fest, hogy a könyv fülszövege is. Pasztilla 2018. június 19., 22:20 (CEST)

@Pasztilla: teljesen vegyes. Ez a könyv van meg nekem is, a könyv címe mindenhol nagybetűvel szedve, tehát nem derül ki, hogy kis- vagy nagybetűs-e az lusiadák. Az elején rögtön így: Jorge Sampaio: A lusiadák magyar nyelvű kritikai kiadása elé, majd ugyanez a tartalomjegyzékben: Jorge Sampaio: A Lusiadák magyar nyelvű kritikai kiadása elé. Nem tudom egyébként, ha egy műről írunk cikket, és annak a műnek többféle magyar nyelvű fordítása van, akkor melyik a szócikk címe? Ezzel a példával A Luziadák, vagy A lusiadák? Ogodej ^vitalap 2018. június 20., 08:57 (CEST)

Kicsit utánanézve, a lusiadas valami olyasmit jelent, hogy a ’portugálok (luzitánok) viselt dolgai’, esetleg ’dicső tettei’. Nehezen tudok azonosulni azzal, hogy ez tulajdonnév. Pasztilla 2018. június 20., 12:22 (CEST)

A kérdésre válaszolva, az gondoltam volna, hogy mindig a legutolsó komolyan vehető fordítás címe számít, de aztán láttam, hogy nálunk még mindig Zabhegyező. Pasztilla 2018. június 20., 12:51 (CEST)

Már nem emlékszem, de valószínűleg Szerb Antal alapján írtam ezzel a címmel. El sem gondolkoztam rajta, megfontolatlan címadás. – Vadaro ^vita 2018. június 20., 21:46 (CEST)

Megnéztem a többi könyvtáraknál is. Az 1900 utáni megjelenések címleírása egyetlen kivétellel A lusiadák alakot vette fel (a kivételes A Lusiadák véletlen lehet, mert az ISBN-száma azonos a kisbetűsével). Általában a recenziókban is ezt látom. Pál Ferenc filológiai megfontolásokból berzenkedik ez ellen, neki rokonszenvesebb lenne A luziádok. Be is mutatja a cím értelmezésének történetét, Luziádák, A Luziádák, A Luziáda stb.; de azt korrektül megadja fejtegetéseiben, hogy az 1984-es fordítás, amiről beszél, A lusiadák címen jelent meg. Szerintem ez a legutóbbi lenne a célszerű forma. (A Rozsban a fogóról meg kéne legalább egy átirányítás, most még ennyi sincs.) – Garamond ^vita 2018. június 21., 15:32 (CEST)

A VIL/2. szócikkéből (Tavaszy Sándor–Kordás Ferenc):

Os Lusiadas (Greguss Gy., A Luziáda, 1865) c. 10 énekből álló nemzeti eposza. (...) Az eposz címe, az Os Lusíadas jelentése körülbelül annyi, mint Lusus leszármazottainak, vagyis a luzitánoknak viselt dolgai (a legenda szerint a portugálok magukat Bacchus isten fiának vagy kísérőjének, Lususnak utódaiként emlegették). A 17. sz.-ban a költeményt csodálói az Ilíada (az Iliász portugál neve) analógiájára Lusíadának. nevezték el; első magyar fordítója, Greguss Gy. is ezt a címet tartotta meg.

...a műnek néhány modernebb részletfordítása látott napvilágot, különféle gyűjteményes kötetekben. A jelentősebbek: Részlet a Luziadákból (Gáspár E., Válogatott műfordítások, 1956); Részlet A Luziadák c. eposzból (Majtényi Z., Dél-európai népek irodalma, 1967); Luziádák (Vidor M., Évezredek eposzai, 1970).

– Vadaro ^vita 2018. június 21., 16:49 (CEST)

A probréma az lenne, hogy melyik könyvcímet adjuk meg a könyvről szóló szócikknél. Nekem az van meg, amit Pasztilla belinkelt, (ford Hárs Ernő 1997-es kiadás). Ez a legutolsó, és ha minden igaz, A lusiadák a címe. De lehet, hogy A Lusiadák. Mert nagybetűzve van a teljes címsor. Viszont mint Vadaro írja, a VIL-ben Luziadák, nagybetűs és 'z'. Ogodej ^vitalap 2018. június 21., 18:31 (CEST)

@Ogodej, szerintem megértettük, hogy a példányodban csupa nagybetűvel szerepel a cím. Éppen az első ilyen irányú észrevételed adta az indítékot, hogy utánalapozzak a könyvtári forrásokban (FSZEK, MOKKA stb.), hogy akik katalógusba felvették a címet, azok hogyan rendezték ezt. (Lásd pár hozzászólással feljebb.) Mégiscsak az ő hivatásuk a könyv, érdemes odafigyelni rájuk. A legutóbbi fordítás (Hárs), 1984-es. Főleg csak a jegyzetapparátus változott a későbbiekben (1992., 1997.). A @Vadaro által jelzett részfordítások korábbiak, tehát az utolsó szó eddig Hárs Ernőé.

A szócikk címe tekintetében, ha számít a javaslatom, azt gondolom védhetőnek, hogy az utolsó címalakot használjuk, a többit (ha indokolt) átirányításként. (Azt el tudom képzelni, mert ez szakkérdés, hogy egy lexikon, vagy a portugál tanszék vezetője nem ért egyet a könyvkiadóval, de a mű de facto címe akkor is indokoltan lehet címszó.) – Garamond ^vita 2018. június 22., 15:35 (CEST)

Hogy könyvtári katalógusban kisbetűs, már a szakasz legelején, az érkezésed előtt megvolt. Pasztilla 2018. június 22., 16:28 (CEST)

@Garamond: A lusiadák vs. luziadák volt az eredeti kérdés, a kis/nagybetűzés később került képbe. Egyébként én is úgy vélem, hogy a cikkcím az utolsó kiadás, tehát a Hárs Ernő fordítása kellene hogy legyen, ami (a könyvtári katalógusok szerint) A lusiadák lenne. Csakhogy itt jött @Pasztilla: a Rozsban a fogóval, amire szintén lenne ötletem, de majd máskor.

Ogodej ^vitalap 2018. június 22., 20:06 (CEST)

Jajistenem, ne hasogassuk már a szőrszálakat, amikor egyébiránt egyetértünk. A többi katalógusban néztem meg, ami nem az OSZK Nektár. Hátha más kiadásnál más írásmódot éreztek elfogadhatónak. Az s vagy z dolgában nem érzem magam elég okosnak, ezért is linkeltem Pál Ferenc professzor berzenkedését, mert az ad szempontokat. (A nálam hozzáértőbbek számára.) De forrással alátámasztott adatnak a katalógusban találtat gondolom. Köszönöm szépen a válaszokat. – Garamond ^vita 2018. június 23., 13:14 (CEST)

@Garamond: Nem értem, mire gondoltál szőrszálhasogatás alatt, de szerintem itt abba is hagyhatjuk ezt a vitát, mert a téma lényegi részét nem érinti. Javaslom, az átirányítás meghagyásával nevezzük át A lusiadákra a szócikket. Ogodej ^vitalap 2018. június 24., 19:18 (CEST)

@Ogodej: Pontosan erre gondoltam a szőrszálak emlegetésekor. Szerintem adjál neki, nevezd át! – Garamond ^vita 2018. június 24., 19:30 (CEST)

Jereván terei

Köztársaság tér (Jereván) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)
Szabadság tér (Jereván) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

Segítséget szeretnék kérni az orosz és örmény nevek átírásában a fenti két szócikkben. Az esetek többségénél sajnos nem sikerült forrást találnom a helyes átírásra, a WP:ÖRMÉNY alapján pedig nekem nem sikerült átírni őket. Előre is köszönöm! Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2018. június 23., 13:25 (CEST)

A Szabadság térrel kapcsolatos szócikkben levő neveket a WP:ÖRMÉNY alapján írtam át (remélem, nem néztem el e késői időpontban). Hovhannesz Toumanjan [kettős hangzó van benne, mint Gjoumri város nevében]; (Vahan) Terjan; Szajat-Nova; (Meszrop) Mastoc; Alekszandr (Sztepanoszi) Szpendiarjan [örményből], vagy Alekszandr Afanaszjevics Szpengyarov [oroszból]; Gagik Beglarjan. --Sphenodon ^vita 2018. június 23., 23:16 (CEST)

@Sphenodon: Köszönöm a segítséget! Megtennéd, hogy leellenőrzöd? (a zárójeleket nem igazán értettem) Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2018. június 24., 09:45 (CEST)

@Bencemac: Szívesen! Szerintem jók lettek. A kerek zárójelekben levő nevek az említett személy nevének része, és a szócikkben nem szerepelnek. :) (Egy kivétel volt: Szpengyarov = Szpendiarjan, ahol az örményből átírt név esetén kétnevű és háromnevű változattal is találkoztam, s azt a nevet tettem zárójelbe, amelyik a kétnevűben nem szerepelt.) --Sphenodon ^vita 2018. június 24., 09:55 (CEST)

@Bencemac: Most látom, hogy egy „i” betűt kihagytam: helyesen Szpengyiarov. Elnézést! --Sphenodon ^vita 2018. június 24., 10:04 (CEST)

Javítottam, de legközelebb nyugodtan nyúlj bele magad. Ha van kedved, megnézhetnéd a szerkesztőmaratonra írt többi cikkemet; örülnék neki, ha más is olvasná/javítaná őket.

Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2018. június 24., 10:57 (CEST)

Korábban már belenyúltam a „Örményországi népszámlálások” cikkbe, s csak nemrég fedeztem fel, hogy ez is – a többivel együtt – szerkesztőmaratonra írt egyik cikk, s elbizonytalanodtam, hogy jó ötlet volt-e belenyúlni, mivel arra gondoltam, hogy a szerkesztőmaraton végéig talán békén kéne hagyni. De akkor lehet nyúlkálni. :) Habár kevés időm van wikizni, szívesen megírnék egy-két cikket... mondjuk tömeges cikkgyártást nem fogok végrehajtani, az szinte biztos. :/ --Sphenodon ^vita 2018. június 24., 17:09 (CEST)

Nem tartozik az alapkérdéshez, de nemrég szóbakerült, hogy a külföldi közterületneveket nem kellene magyarra átírni, hanem az eredeti nyelven és írásmódban használatos (természetesen latin betűs) változatot használjuk szócikk címként, és rögtön az elején tisztázzuk a közismert magyar változatot. Végül persze megállapodásig nem jutott el a kérdés, de elég nagy támogatottsága volt. Palotabarát ^vita 2018. június 24., 12:34 (CEST)

Mongol nyelvi átírás

MegoldvaGaja

2018. június 25., 14:43 (CEST)

Sziasztok! Éredklődni szeretnék, hogy a mongol nyelvű cikkekben lévő szövgeket hogyan szoktátok átírni. Az angol Wikin a legjellemzőbbnek a [GNC átírást] látom, van, ahol ennek a cikknek az átírását látom, megint máshol ezét. Mivel nincs úgy egységesítve, mint a pinjin magyar átírása, ezért nem tudom, melyiket célszerű használnom. Ebben kérném segítségeteket. Köszönettel: Markó Dániel ^vita 2018. június 9., 10:51 (CEST)

Ez általában attól függ, hogy az adott korban éppen mi a megfelelő. Amikor még a hagyományos mongol írást kell átírni, akkor annak az átírása kell, a cirilles korszakukban meg az. Kivéve a honosodott, átírástól eltérően bevett névalakokat. – LA^pankuš 2018. június 9., 11:17 (CEST)

A magyar Wikipédiában nincs még szabályrendszer lefektetve a mongol nevek magyaros átírására. A fenti két cikk egyike sem adja meg a mai cirill írásu mongolnak az itt használni illő magyaros átírását. Információim szerint valami ilyesminek kellene lennie:

А Б В Г Д Е  Ё   Ж  З  И Й К Л М Н О Ө П Р С  Т У Ү Ф Х Ц Ч  Ш  Щ  Ь Ъ Ы Э Ю  Я
a b v g d je jo dzs dz i j k l m n o ö p r sz t u ü f h c cs s scs i - í e ju ja

аа еэ еө ёо ий оо өө уу үү ээ юу юү яа
á  jé jő jó í  ó  ő  ú  ű  é  jú jű já

Na, hát valami ilyesmi. De mindjárt jönnek még és megcáfolnak... - Gaja 2018. június 9., 11:35 (CEST)

Ez nagyon hasznos! – Joey

^{üzenj nekem} 2018. június 9., 13:22 (CEST)

WP:MONGOL

Mivel a fenti megkeresésből kiderült, nincs még mongol átírásunk, elkezdtem egyet a próbalapomon megírni. Mivel nem vagyok mongolisztikus, szívesen venném a segítségeteket. Nyugodtan firkáljatok bele, minden kiegészítés, javítás, ötlet stb. jól jön. Erősen számítok @Ogodej, Pasztilla, Laszlovszky András, Bennó: segítségére (ha van kedvetek és affinitásotok hozzá). A próbalapom vitalapján van még néhány tisztázatlan kérdés, de mivel sajnos nekem nincs meg a KNMH, nem tudok utánajárni. Előre is köszönöm a közreműküdésteket! - Gaja 2018. június 9., 14:55 (CEST)

Remek! Nekem van KNMH., szívesen megnézek benne, ha mi kell. Bennó^fogadó 2018. június 9., 17:39 (CEST)

Én sajnos nem tudok hozzátenni a dologhoz, csak történeti nyelvészetben találkozom a mongollal (ott meg más átírások dívnak), KNMH-m meg nincs. De örülök ennek az átírási táblának. – LA^pankuš 2018. június 9., 20:34 (CEST)

Van KNMH.-m, ha Bennó elfárad bele, nézem tovább. Pasztilla 2018. június 9., 21:47 (CEST)

Akkor első nekifutásra megnéznétek, lécciléccilécci, hogy a vitalapomon található kérdésekre lehetne-e benne válaszokat találni? Előre is köszönöm! - Gaja 2018. június 10., 01:08 (CEST)

Szívesen segítek, nekem is van KNMH, és ha Bennó, Pasztilla elakad, én nézem tovább. Ogodej ^vitalap 2018. június 10., 17:55 (CEST)

Nos, azt hiszem, nagyjából elkészült az útmutató. @Ogodej, Pasztilla, Laszlovszky András, Bennó, Garamond, Vadaro: ha van időtök, legyetek szívesek megtekinteni a próbalapomon, ha hibát találtok, nyugodtan javítsátok, vagy pótoljátok, ami esetleg hinyzik. Előre is köszönöm! - Gaja 2018. június 16., 17:34 (CEST)

@BáthoryPéter: véleményére is kíváncsi lennék. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. június 16., 17:36 (CEST)

Nos, akkor úgy tűnik, hogy aki érintett, az jóváhagyta az átírási cikket. Mi a hivatalos menete az élesítésnek? Simán nevezzem át a helyére, vagy van még valami teendő vele? A sablonokat majd módosítani kell, azt tudom, egyébre gondolok. - Gaja 2018. június 21., 22:12 (CEST)

@Gaja: Átnevezheted, ez a helyesírási irányelv része, ha további vitás kérdés merül fel, itt meg lehet vitatni és átvezetni ha szükséges. Ogodej ^vitalap 2018. június 22., 10:14 (CEST)

Nos, jelentem, élesítettem a WP:MONGOL-t, használjátok egészséggel! - Gaja 2018. június 22., 20:36 (CEST)

Köszönjük! – Vadaro ^vita 2018. június 22., 22:08 (CEST)

Én is köszönöm, azt külön is, hogy látom, figyelembe vetted a megjegyzéseimet. Azt még gyorsan szeretném felvetni, praktikus okból, hogy ne a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjtessed a problematikus írásokat, hanem egy Rossz mongol átírású cikkek alá. Szerintem fontosabb, hogy a hibakategóriában böngésző leendő cikkíró jó mongolista legyen, mint hogy jól kezelje a cirillikát. Egy ukrán cikk esetében nem érezném, hogy aki főleg csak orosz szakértelemmel bír, az ne is merjen hozzászólni. De itt igen. Ebből az is következik, hogy viszont nem Rossz cirill betűs mongol átírású cikkek alá tenném, mert ha netán lenne irányelvünk a tradicionális átíráshoz is (ami egyébként az eredeti felvetésben is szerepelt), az is nyugodtan mehetne ugyanoda, mint a cirill. Ha egyszer főleg mongol hozzáértés szükséges. – Garamond ^vita 2018. június 23., 13:39 (CEST)

Scharnhorst osztály(ú) stb.

Felmelegíteném ezt, mert végül is nem csináltunk rendet, sőt, éppen ma kötőjelesítettek egyet. Járulékos érvek lehetnek még a különírásra az OH-ban található Föld típusú, Jupiter típusú stb., illetve A osztály megnevezések. @Adam78, Bennó, Bináris, Pasztilla:? – Pagony ^foxhole 2018. június 11., 00:49 (CEST)

Szia Pagony. Angol és német nyelven is kötőjellel használják az osztálymegnevezéseket és én magyarban is ezzel a formával találkoztam többnyire, ezért írtam át. Számomra kötőjel nélkül kimondottan zavaró. – Andreas ^vita 2018. június 11., 06:21 (CEST)

Engem meggyőz az analógia a típusú-val. Más nyelvek gyakorlata nem mérvadó. S hogy mivel találkozunk legtöbbször... – Vépi ^vita 2018. június 16., 12:29 (CEST)

Remélem, azért még @Adam78, Bennó, Bináris, Pasztilla: is idetalál! – Pagony ^foxhole 2018. június 16., 19:09 (CEST)

Hajlok arra, hogy a Škoda típusú autó = Škoda autó, Lehel gyártmányú hűtőszekrény = Lehel hűtőszekrény, Adidas márkájú cipő = Adidas cipő stb. mintájára különírjuk, ha az előző szerkezetekhez hasonlóan az osztály csupán egy elhagyható jelölőelem, és önmagában a Hjúga helikopterromboló is megállja a helyét. Pasztilla 2018. június 16., 19:17 (CEST)

@Adam78, Bennó, Bináris: ? – Pagony ^foxhole 2018. június 23., 21:33 (CEST)

Bevallom, nekem egyáltalán nem tetszik kötőjel nélkül. A Scharnhorst osztály szerintem akkor lenne jó, ha létezne olyan osztály (!), aminek Scharnhorst a neve. Amennyire utánaolvastam ezeknek, ilyen osztály valójában nincs, csak Scharnhorstok stb. alkotta osztály van. Ez tehát nekem ragelhagyásos vagy akár jelentéstömörítő, de mindenesetre összetételnek tűnik, ilyenformán a kötőjelre szavazok. Elsősorban tehát pont azért, mert az illető osztály mint olyan csak egy átmeneti konstruktum. Vagy más oldalról nézve: nekem ez az -osztályú a -szerű, -féle rokona, amelyek nyilván egybeíródnak, illetve tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolódnak. Erre még lehet mondani, hogy ez más felépítésű, de az előbbi szempont ettől függetlenül érvényes lehet. Ádám ✉ 2018. június 24., 00:07 (CEST)

Még egy (talán analóg esetekkel foglakozó) idézet az OH. neten fellelhető vitaanyagából:

Az értékű melléknév elsősorban a pénzbeli értékek megnevezésekor alkot szószerkezetet a főnévi jelzővel: (tízezer) forint értékű. Kivételes ebből a szempontból a negyedhang értékű szókapcsolat. Más példák azonban azt mutatják, hogy a főnévi előtaggal jelentéssűrítő összetételt hoz létre: gesztusértékű, dokumentumértékű, forrásértékű, jelzésértékű, lexémaértékű, modellértékű, mondatértékű, morfémaértékű, példaértékű, példázatértékű, precedensértékű, reformértékű stb. Az alapú melléknévvel alkotott szerkezeteket a következőképpen kell írni. Ha a melléknév valaminek a formájára utal, különírjuk a főnévi jelzőtől: négyzet alapú, képi séma alapú. Ha azonban fő összetevőt jelöl, vagy átvitt értelmű, az egybeírás a megfelelő megoldás: devizaalapú, forintalapú, hangalapú, hardveralapú, internetalapú, kiszolgálóalapú, korpuszalapú, költségalapú, moraalapú, papíralapú, protokollalapú, szilíciumalapú, szoftveralapú, tehéntejalapú, Windows-alapú stb.

Ádám ✉ 2018. június 24., 00:51 (CEST)

Létezik olyan típus, aminek Föld a neve? Létezik olyan osztály, hogy A? – Pagony ^foxhole 2018. június 24., 01:31 (CEST)

Nem értem Ádám egész okfejtését, már a legelején elakadtam. Ha Scharnhorstokból (??) álló osztály lenne a szerkezet jelentése, akkor mi a frászkarika az a Scharnhorst-osztályú?? Pasztilla 2018. június 24., 07:35 (CEST)

Szerintem félreviszi a témát, ha le akarjuk választani az -ú/-ű képzőt (amint azt Pasztilla értetlensége és Pagony kérdése is mutatja). Pont arra akartam ugyanis rámutatni, hogy ilyen (nevű) osztály nincs, ugyanúgy, ahogy *papír alap, *Windows alap, *reform érték vagy *modell érték sincsen. Ádám ✉ 2018. június 24., 10:12 (CEST)

Szerintem az osztályú és az alapú már csak szemantikai okokból sem vethető össze. – Pagony ^foxhole 2018. június 24., 10:37 (CEST)

@Adam78: Pagony +1, pontosan ezért nem értem én sem az egész okfejtést. Arra gondolok, Ádám, hogy az egész okfejtésedet megalapozó kiindulópont zavaros: „csak Scharnhorstok stb. alkotta osztály van”. Nincs ilyen, hogy “Scharnhorstok”, ezért a hozzászólásomban a dupla kérdőjel. Laikusan elmagyarázva: volt egyetlenegy cirkáló, amelyet Scharnhorstnak hívtak. Ennek voltak mindenféle technikai, hadászati és fegyverzeti paraméterei, amelyek alapján további cirkálókat építettek, mindnek volt saját egyedi neve, de ezeket együttesen az első hajó neve után nevezték el Scharnhorst típusú cirkálóknak, csak úgy fest, a hadaszatban az „osztály” a „típus”. A Scharnhorst a névadó, állításoddal szemben ugyanis számomra ez kifejezett névadásnak tűnik. Az ú/ű egyáltalán nincs elfelejtve, nem vetted észre, de fentebb épp az Audi típusú autó párhuzamát hoztam fel. Az értetlenkedésem arra vonatkozott, hogy amennyiben szerinted a Scharnhorst-osztály ‘több Scharnhorstból álló osztály’ (analógia: Ikarus-flotta), akkor mi a frászkarikát jelent a Scharnhorst-osztályú vagy Ikarus-flottájú szó, mert én nem tudom értelmezni. Épp arra akartam rávilágítani, hogy a te definícióddal az -ú képzős bővítménynek nincs értelme, ellenben ha az Audi típus és Audi típusú gépjárművel állítjuk párhuzamba, van. Pasztilla 2018. június 24., 10:51 (CEST)

Lehet, hogy ez az ad hoc parafrázis tényleg nem a legszerencsésebb volt részemről; a mondandóm lényege az volt, hogy összetétel (aztán hogy ragelhagyás vagy jelentéstömörítés, s az utóbbin belül mely konkrét értelmezés a legtalálóbb, az már másodlagos). Vagy ha mégis értelmezni kell, akkor mondhatjuk: 'az egyetlen Scharnhorst mint modell alkotta fiktív osztály'. NB., szerintem az *Audi típus is mondvacsinált dolog (nem olyan, mint az Omnia kávé), így az ún. *Scharnhorst osztályt sem volna szükséges boncolgatni, ha egyszer nem használatos. (Ne vezessük vissza mindenáron csak azért, mert vissza tudjuk vezetni, ha egyszer abban a formában nem mondjuk.) Az osztályú ellenben olyannak tűnik nekem, mint a -féle, a -szerű, valamint az egybeírt (és szerintem elegendő mértékben analóg) -alapú és társai. Én ezt tudom mondani; lássuk, mit szól @Bennó: és @Bináris:. Ádám ✉ 2018. június 24., 15:00 (CEST)

Miért ne volna használatos? "A Scharnhorst osztály hat egységből állt." "A Scharnhorst osztályból mindössze hat hajó készült." Stb. – Pagony ^foxhole 2018. június 24., 15:08 (CEST)

Arról nem beszélve, hogy magáról a Scharnhorst osztály (1936) szócikkről van szó, ami nem létezik mint fogalom, ezért fölösleges értelmezgetni. Ha jól értem. Pasztilla 2018. június 24., 15:25 (CEST)

Ádám: Az azért bájos, hogy te adsz levezetési tanácsokat úgy, hogy már sokadszor melléfogsz az értelmezéseiddel, és pont egy mondattal azután, hogy kijelented, az értelmezés másodlagos (egy magyar helyesírási kérdés eldöntéséhez!), és hogy ez értelmezés nélkül is összetétel, punktum. Arról nem beszélve, hogy a Scharnhorst osztály és az Ikarus autóbusz meg az Omnia kávé különírva is összetételek, csak éppen különírjuk őket. Miután már harmadszor nem értem az épp aktuális kikapaszkodási kísérletedet, szerintem ez az a pont, ahol egy viccbe fordul az egész párbeszéd, és én inkább eleresztem. Jó munkát! Pasztilla 2018. június 24., 15:20 (CEST)

Bocsánat, hogy nem képeztem ki magam teljes mélységben a téma irodalmában, és csak annyit olvastam el, amit itt a kocsmafalon fontosnak tartottak megosztani a kollégák. Az összetételen belüli konkrét értelmezésről egyébként olykor az akadémikusok is vitatkozni szoktak, néha nem is csak egy értelmezés lehetséges, de hogy erről nem tudsz vagy nem szeretnél tudni, az már nem az én bajom.

Ha létezik az osztály önmagában is, úgy talán egyszerűbb a helyzet: ha a Scharnhorst egy jármű neve, akkor értelemszerűen nem a róla elnevezett osztálynak a neve, úgyhogy az osztály nevében már kötőjel kéne. Akkor lenne csak különírva, ha pusztán fantázianévként lenne eléje illesztve, mint pl. Kodály vonósnégyes, ha viszont eredetjelző kapcsolat van, akkor kötőjel indokolt, lásd Tátrai-vonósnégyes, amit ugye Tátrai maga alapított, amint a Scharnhorst-osztálynak is az egyedi Scharnhorsthoz van ténylegesen köze (nem pedig a Mókus őrs, Hófehérke ruhabolt stb. esete, ahol szükségszerű a különírás).

Hangnem ide vagy oda, köszönöm a kritikus észrevételeket! Lám, azért csak kiforr végül a jó megoldás és annak elégséges alátámasztása. Ha legközelebb kicsit kevesebb indulattal fejezed ki magad, egy echte konstruktív vita kerekedhet ki. :) Ádám ✉ 2018. június 24., 16:02 (CEST)

Azért mindennek van ám oka, 10:51-kor még hűvös homlokú voltam, de ehhez a mellébeszéléshez idegek kellenek (a -szerű-analógiától a „Scharnhorst osztály kifejezés nincs, tehát értelmezni sem kell” tézisig). Sorozatosan nem olvastad el, amiket írtunk, esetleg mondvacsinált vagy nem létező okokkal söpörted félre, pl. pár hozzászólással korábban egyszer már elmagyaráztam neked, hogy mi az a Scharnhorst osztály, te csak most csodálkoztál rá, hogy ilyen van, de addig is bő mellénnyel osztottad a semmit. Most is önmagadat ünnepled, hogy megtaláltad a megoldást, mert nem is érdekel, amiket mi gondolunk. Egyszerűen bicskanyitogató. Most is leírsz egy bravúros logikai bukfencet: “ha a Scharnhorst egy jármű neve, akkor értelemszerűen nem a róla elnevezett osztálynak a neve”. Most akkor róla neveztek el egy osztályt, de az mégsem az osztály neve? Mi van?! Pasztilla 2018. június 24., 16:10 (CEST)

Írod: „Az összetételen belüli konkrét értelmezésről egyébként olykor az akadémikusok is vitatkozni szoktak, néha nem is csak egy értelmezés lehetséges, de hogy erről nem tudsz vagy nem szeretnél tudni, az már nem az én bajom.” Tényleg ennyire eltompultál??? Te írtad, hogy az értelmezés másodlagos, én írtam, hogy fontos!!! Pasztilla 2018. június 24., 16:15 (CEST)

Leírtam a példákat. Az osztály neve nem a névadó példány neve, mint ahogy a Kodály vonósnégyes sem Kodály maga, nyilván. A *Scharnhorst osztály is csak akkor lenne jó különírva, ha a Scharnhorst csak fantázianév lenne ott. Minthogy azonban oki, eredetbeli kapcsolat áll fenn, a Tátrai-vonósnégyes esete relevánsabbnak tűnik. Ádám ✉ 2018. június 24., 16:26 (CEST)

Engedtessék meg, hogy mielőtt itt új dolgokat találtok fel; a különírás a katonai irodalomban általánosan elfogadott. Kár az ellentmondásos érzéseinkre hagyatkozni, amikor valaminek elfogadott irodalma van. A Magyar Hadtudományi Társaság által 1995-ben kiadott két kötetes Hadtudományi Lexikon is így használja például. A nyelvhasználat konvenció kérdése, és ha ez, a különírás, a szaktudományban az érvényes konvenció, akkor felesleges ötletelni. – Szilas ^vita 2018. június 24., 19:19 (CEST)

Csak most néztem meg a vonatkozó kategóriáinkat, hajmeresztő ez az összevisszaság. Mielőbb meg kéne állapodni és átvezetni a kategóriákon, mert ez így nagyon csúnya látvány.– Szilas ^vita 2018. június 24., 19:32 (CEST)

Pont ezért tettem fel a kérdést. Káosz. – Pagony ^foxhole 2018. június 24., 19:36 (CEST)

Szerintem érdemesebb lenne a magyar szakirodalomban fellelhető példákat alapul venni. Itt van egy cikk A Császári és Királyi Haditengerészet „csatahajói" az első világháborúban* címmel 2014-ből vagy épp egy másik A "megerősített TEGETTHOFF-osztályú" csatahajók torpedóvédelmének tesztelésére végzett szekciókísérlet és jegyzőkönyve*, melynek már a címe is sokatmondó. Az én meggyőződésem az, hogy minden esetben kötőjellel kell írni, legyen a névadó a Scharnhorst, a Hjúga a Queen Elizabeth vagy bármi más. – Andreas ^vita 2018. június 24., 22:51 (CEST)

@Andreas P 15: Ha már a szakirodalomra hivatkozol, de valamiért nem láttad Szilas ma 19:32-kor tett fenti megjegyzését, tedd meg kérlek, hogy most ránézel, és eldöntöd, a két random linked hogyan viszonyul a Hadtudományi lexikonhoz. Köszönöm. Pasztilla 2018. június 24., 23:10 (CEST)

Úgy tűnik számomra, hogy a katonai irodalomban a különírás mégsem olyan általánosan elfogadott dolog. Különben ennek megfelelően írták volna ezek a - Magyarországon - elismert szerzők az osztályneveket. Ha már a Hadtudományi Lexikonra hivatkoztok, akkor érdemes lenne kivárnotok annak az új kiadását, mielőtt nekikezdenétek az átírásoknak. Úgy olvastam egy ideje dolgoznak már rajta. Ahogy én látom a kötőjeles írásforma a hajóosztályok esetén már legalább száz éve megvan magyarban is. A lexikonokat meg 10-20 évente újraírják... – Andreas ^vita 2018. június 25., 00:39 (CEST)

Sajnos úgy látszik, hogy mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet példát találni a katonai szakirodalomban is. Megjegyezném, hogy @Andreas P 15: példái a közlési dátum frissessége ellenére igen régi, 100 évvel ezelőtti nyelvhasználatot tükröznek. Én a magam részéről nem ragaszkodnék körömszakadtáig az egyik vagy másik megoldáshoz sem, számomra az egységesség a fontos, mert annak hiánya rendkívül rossz képet nyújt az olvasóinknak a lexikonunk minőségéről. De ami a modern nyelvhasználatot illeti, nekem itt a lexikonon kívül hirtelen Pirityi Sándor és Sárhidai Gyula ismert modern szakírók munkái vannak a kezemben, ők következetesen a kötőjel nélküli változatot alkalmazzák. – Szilas ^vita 2018. június 25., 07:04 (CEST)

Miután a kérdésről magáról fogalmam sincs mellőzve a véleménynyilvánítást csak arra mutatnék rá, hogy a 100 évvel ezelőtti nyelvhasználat az kábé a legaktuálisabb amink van, mivel pont száz éve vesztettük el az egyetlen tengerünket, így ezt követően a magyar hadihajós szakirás és szaknyelv sem fejlődött, mert okafogyottá vált.Sierrahun ^vita 2018. június 25., 14:19 (CEST)

Sok 100 évesnél fiatalabb, egyetemes hadtörténettel foglalkozó magyar szakember sír most valahol (a tengerbiológusokról nem beszélve), hogy a tevékenységük szerinted okafogyott. Űrhajónk soha nem volt, úgyhogy javaslom, ősmagyar mitológiai nevekkel írjuk át az űrhajózással kapcsolatos szócikkeinket. Pasztilla 2018. június 25., 14:26 (CEST)

Haha. Sierrahunnak igaza van abban, hogyha egyszer a korabeli szakirodalomban ez így volt használatos és aki mélyebben foglalkozik ezzel a témával az is ebben a formában fog vele találkozni, akkor kár utólag kötőjel nélkülivé tenni, de legalábbis itt a Wikipédián ezt erőltetni. Nem ómagyarról van itt szó, az olvasása nem okoz gondot senkinek.

Nem tudom amúgy ennek a váltásnak mi az oka és mikortól datálódik. Beck Zoltán csatahajók tüzérségéről írt művében még pl. „Tengernagy-osztály” szerepel a világháború előttről. A német és angol szócikkek is kötőjellel írják a hajóosztályokat, viszont az orosz Wiki-oldalon nincs kötőjel. Nem lehet, hogy ez a forma még szovjet hatásra került be hozzánk és ezért szerepelt még ekként az 1995-ös Hadtudományi Lexikonban? Csak találgatás, de lehet van egy ilyen háttere.

Űrhajónk tényleg nincs, nem is tudnám minek kéne őket nevezni. A németeket is rákényszerítették egy ilyen nyelvújításra, most Raumschiff a neve, eredetileg Vergeltungswaffe volt. Ha űrhajónk nincs is, műholdunk azért van/volt. De az igazi Hold mellett az olyan kicsi, hogy a neve is csak az, hogy maszat. Azért remélem a magyar tengerbiológusok tevékenysége sem vált okafogyottá és jut azért nekik még pár moszat :D – Andreas ^vita 2018. június 25., 15:15 (CEST)

Ne haragudjatok, ez már tényleg nem vicces. A tudomány és az apparátusa folyamatosan változik. Az, hogy 100 évvel ezelőtt milyen helyesírással írtak az első világháború eseményeiről, haditechnikai aspektusairól stb., Semennyiben nem határozza meg, hogy ugyan azokról a dolgokról ma milyen keretrendszerben írunk. Pasztilla 2018. június 25., 15:43 (CEST)

Pasztilla kartárs, értetted te azt, hogy mit akartam írni. Arról nem beszélve, hogy az első mondatot azzal kezdtem, hogy akármit is írok, az nem a vita végkimenetelét akarja befolyásolni, mert nem értek hozzá. Hagyd, kérlek a vitriol locsolását; engem hóttfelesleges savaznod, nem állunk vitában (én kötőjel nélkül írnám, ha döntenem kéne, de nem kell szerencsére), és konszenzus se lesz tőle. Mindenki nyugi, jószándék feltételezése, konstruktív hangvétel, békesség. Sierrahun ^vita 2018. június 25., 16:14 (CEST)

Laszky Jeromos

Megoldva– Hkoala

2018. június 25., 14:51 (CEST)

Laszky Jeromos neve honosodottnak tekinthető? Amúgy Hieronym Łaski lenne. – Hkoala 2018. június 20., 08:52 (CEST)

Hogy a nagybátyja Laszky János gneseni érsek lenne, és nem Jan Łaski Gnieznóból, azt mindenképpen kétlem-gátolom. Pasztilla 2018. június 20., 12:15 (CEST)

Hogy nagy legyen a vidámság, az ÚMÉL. szerint az ő neve Laski Jeromos. Amit mondjuk nagyságrendekkel könnyebben el tudok fogadni, mint a 19. századi retrospektív aktualizálást Laszky-ra. Pasztilla 2018. június 20., 12:19 (CEST)

Ugyanez a helyzet Schwendi Lázár esetében. Persze Laszky Jeromos tudtommal Szapolyaitól birtokot kapott, vagyis magyar nemesnek tekinthető. – Rosszkornyifog ^vita 2018. június 20., 11:19 (CEST)

A lengyel formát inkább az újabb publikációkban találtam:

Szívem szerint átnevezném Hieronym Łaskivá. – Hkoala 2018. június 20., 15:17 (CEST)

Szerintem bátran. Pasztilla 2018. június 20., 15:21 (CEST)

Megtörtént. – Hkoala 2018. június 25., 14:51 (CEST)

Dávinson Sánchez vagy Davinson Sánchez? - vagy?

Sziasztok! A fenti kolumbiai válogatott labdarúgó nevét, hogy kell írni magyarul helyesen? Attila1486 ^vita 2018. június 24., 21:26 (CEST)

Pontosan úgy, ahogy spanyolul. A latin betűs neveket eredeti formájukban vesszük át. – Tacsipacsi ^vita 2018. június 25., 00:15 (CEST)

Rendben. De spanyolban is mindkettőt használják. Akkor hogy legyen?

Attila1486 ^vita 2018. június 25., 03:27 (CEST)

Én látom a problémádat, de szerintem több dolog szól az ékezetes verzió mellett. – EniPort ^eszmecsere 2018. június 25., 04:12 (CEST)

Oita vs Óita

Sziasztokǃ A japán város neve helyesen melyik a kettő közül? Mindkettő előfordul. Rakás ^vita 2018. július 1., 20:17 (CEST)

Óita. – Pagony ^foxhole 2018. július 1., 20:39 (CEST)

@Pagony: Köszönömǃ A válaszod után fedeztem fel, hogy Óita prefektúráról van is cikk, az Oita prefektúra meg átirányítás. De nem jutott hamarabb az eszembe. Rakás ^vita 2018. július 1., 20:45 (CEST)

Bölöni Györgyné

Sziasztok! Biztos, hogy Otilia Marchiş (vagy Marcusiu/Marcişiu Ottiliának) a Bölöni Györgyné a legjobb cikknév? Nekem vannak kétségeim, hisz nem ezen a néven futott az irodalmi életben. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. július 2., 08:00 (CEST)

Egyáltalán nem biztos. Az az összevissza névkavalkád rögtön a szócikk elején, teljesen tarthatatlan írásképekkel is megér egy misét. Pasztilla 2018. július 2., 08:20 (CEST)

Megnéztem az OSZK katalógusát, illetve a google-val a könyvei címlapját, és amelyik könyve magyarul nem álnéven (Kémeri / Itóka) jelent meg, azon Bölöni Györgyné szerepelt. Román nyelvű cikkekben viszont elég következetesen Otilia Marchiş vagy Otilia Marchiş-Bölöni. – Hkoala 2018. július 2., 09:04 (CEST)

Én is csak Marchişt találok román névként, nem tudom, hogy a szócikkben említett Marcusiu/Marchisiu honnan jöhetnek. A RMIL.-ben nem is találom, te több szerencsével jártál? Pasztilla 2018. július 2., 09:12 (CEST)

A RMIL-ben nincs cikke, de kétszer említik ([2] és [3]) "Itóka (Bölöni Györgyné)" illetve "Bölöni Györgyné" néven. Arra nem tudtam rájönni, hogy a PIM honnan szedi a Marcusiu/Marcişiu alakokat. – Hkoala 2018. július 2., 09:23 (CEST)

Marchisiu: https://www.torontopubliclibrary.ca/detail.jsp?Entt=RDM2224100&R=2224100. És ő lenne az apja? https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/m-96B16/marchisiu-gyorgy-97B0A/ – Vépi ^vita 2018. július 2., 09:33 (CEST)

Az első link nem tudom mennyiben vehető a név forrásának, ha jól értem, a katalógus értelmező kiegészítése a tételhez, mindenesetre még a születési évet sem sikerült eltalálniuk a könyvtárosoknak. Pasztilla 2018. július 2., 10:01 (CEST)

Második link: a helyszínek alapján elég valószínű hogy ő a papa. Román forrásokban protopop din Carei, Gheorghe Marchiș. Pasztilla 2018. július 2., 10:05 (CEST)

(Csak úgy offként, én a legszívesebben kigyomlálnám a WP-ből az X Y-né formákat, ahol lehet. Persze vannak kivételek, de Itóka esetében talán található más forma is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. július 2., 10:07 (CEST))

Azt azért nem javasolnám. Értem én, hogy ma más világ van, de a névválasztás mindenkinek szíve joga, nem eshet éppen aktuális emancipációs törekvések áldozatául, pláne nem visszamenőleg. Pasztilla 2018. július 2., 10:10 (CEST)

Erre írtam a kivételek lehetőségét (lásd Keserű Jánosné). Cassandro

^{Ħelyi vita} 2018. július 2., 11:04 (CEST)

Észak-Koreai szálloda, Janggakto

Ha esetleg fontolgatnám, hogy írok arról a phenjani szállodáról, ahol az a később elhunyt srác is megfordult, akkor hogy helyes a címválasztás?

en:Yanggakdo International Hotel, de ha magyarosan írom a szálló tulajdonnevét (ami egyébként annak a szigetnek a neve, ahol áll), vagyis a Janggakto formát használom, akkor a többit is le kell fordítani? A Phenjan szócikk ide linkel: Janggakto Nemzetközi Hotel, vagy inkább Janggakto International Hotel? Vagy a Rjugjong Hotel mintájára egyszerűsítsem le Janggakto Hotel-re? Egyáltalán jó ez a Yanggakdo-Janggakto ? Kösz előre is Palotabarát ^vita 2018. június 26., 12:09 (CEST)

A koreai neve, ha jól látom Janggakto Gukcse Hotel, ez tűnik logikus elsőrendű névnek, legfeljebb lefordítani rögtön utána, hogy mit jelent. Nem? Bennó^fogadó 2018. július 4., 18:58 (CEST)

Korai élete

270+ olyan szócikket látok, amelyekben szerepel egy “Korai élete” fejezetcím vagy a szövegben szerepel ez a kitétel.

Azt gondolom, hogy egy embernek lehet ifjúkora, pályájának kezdete, életének korai szakasza stb., de életünk csak egy van, és a korai élet szerkezet számomra rettentően pongyola. Másrészt az összetétel szoros értelmezése is nehézkes, az élet akkor van, amikor van, mihez képest volna korai, netán később kellett volna születni?

Gondolja-e valaki úgy, hogy márpedig ez egy teljesen helyénvaló megfogalmazás, mielőtt nekiesek átírni?

UI. Hogy kései élet van-e bárhol, azt nem néztem, de a kérdés arra is vonatkozik.

Pasztilla 2018. június 27., 10:54 (CEST)

Ápdét: kései élet hála égnek nincs. Pasztilla 2018. június 27., 10:57 (CEST)

De „későbbi élete” szakasz sajnos van sok helyen. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2018. június 27., 11:34 (CEST)

Basztikuli, a korábbi/későbbi középfok fel se merült bennem mint elképzelhető megoldás. Pasztilla 2018. június 27., 12:49 (CEST)

Mennyiszer volt már erről szó!! Ebbe a fejezetcímbe (early life) szuszakolják bele a családi, iskolai éveket, ami MÉG nem a pályája. Nagyon jó volna mindenhonnan kivágni! Mi a javaslat helyette? Egyszerűen Élete? vagy Fiatalkora? vagy? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. június 27., 11:08 (CEST)

Az előző rész tartalmából...

- Gaja

2018. június 27., 11:12 (CEST)

Valóban sokszor volt már téma, mindig el is halt. Abszolút marhaság ez a kifejezés az angol szó szerinti fordításban, szerintem az ifjúkora, vagy gyerekkora lenne a helyes fordítás. – LA^pankuš 2018. június 27., 11:22 (CEST)

Oké, nem tudtam róla, hogy volt már terítéken. Pasztilla 2018. június 27., 11:29 (CEST)

Bár nem volna jellemző rád, de nehogy elbátortalanodj!! Pont az a baj, hogy sose vitte végig senki, az idétlen kifejezés pedig ott virít egy csomó cikkben. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. június 27., 11:31 (CEST)

Ugyan, úgy értettem, hogy akkor adott alkalommal nekiesek. Hogy éppen melyik másik fogalommal lehet kiváltani, az eseti döntés eredménye lesz. Pasztilla 2018. június 27., 11:32 (CEST)

Korai évek. Jó sok van az is.– RuIsZa ^vita 2018. június 27., 11:37 (CEST)

Az életünknek korai szakasza, korai évei szerintem lehetnek, az élet lekoraizását érzem csak egyértelműen rossznak. Pasztilla 2018. június 27., 12:52 (CEST)

Legyen ifjúkora... – Rosszkornyifog ^vita 2018. június 27., 18:02 (CEST)

Teljesen jó a probléma felvetése, és még jobb lesz a WP számára, ha tényleg végig is viszed. Amint látod, (eddig) mindenki támogatja ennek a szerencsétlen, szolgai fordításnak a módosítását ("early life", ha valaki még nem találkozott volna vele). Az is jó ötlet, ha variálod a szakaszcímet, tehát ne mindenhol kötelezően ugyanaz legyen, hanem az "ifjúkora, pályájának kezdete, életének korai szakasza, gyermekkora, családi háttere, stb." közül az éppen odaillőt használd. misibacsi*^üzenet 2018. június 27., 18:52 (CEST)

Én szoktam javítani, ha véletlenül beleakadok (még kiemelési eljáráson levő cikkben is megtörtént), de módszeresen végigmenni rajta nem volt energiám. Sok türelmet hozzá! – Hkoala 2018. június 27., 19:03 (CEST)

Én fiatalabb személyeknél a "Gyermekkora" (mert pl. egy 20-30 éves személynél elég furán hangozna, hogy "fiatalkora" :D), idősebbeknél a "Fiatalkora" címet szoktam írni. Ha részletesebben szó van a családjáról és/vagy a tanulmányairól is az adott szakaszban, akkor pl. a "Gyermekkora és családja" vagy a "Fiatalkora és tanulmányai" formátumot használom. – HG ^vita 2018. június 27., 20:44 (CEST)

Örlilájf, ölijírz szolgai, betű szerinti fordítása helyett bármi jobb. Fiatalkora helyett ifjúkora jobb. De valóban nem kell ugyanazt a sablont ráerőszakolni. Van, akinél ifjú évei, gyermekkora, iskolái, tanulmányai, pályakezdése, neveltetése, származása, ahogy a szöveg tartalma megkívánja. Én is szoktam javítani, ahol csak rábukkanok. Késői élete/kései évei helyett utolsó évei. (Élete alkonya is jó, kicsit költői, azt valaki előbb-utóbb visszajavítja valami színtelenebbre, enciklopédikus stílusra hivatkozva). Akela ^vita 2018. június 27., 21:19 (CEST)

Már írtam fent, hogy én sem akarok sémákban gondolkodni, hanem egyedileg döntöm el, mi legyen helyette. Azért így is akadhat helyzet, amikor megáll a tudomány, mert valahogy sem a családi háttér, sem a tanulmányok nem lenne igazi. Pasztilla 2018. június 28., 14:16 (CEST)

Kölyökkora és pályakezdése? – Hkoala

2018. június 28., 16:05 (CEST)

Macsekról lévén szó, HuFi javaslata szerintem tökéletes. Kis frivolság férjen’má bele az enciklopédiába, különösen, ha szabatosan kifejezi a tartalmat. Akela ^vita 2018. június 28., 16:08 (CEST)

Akarod mondani, Hkoala? Kitöröltem a francba az egész szerkezetet.Pasztilla 2018. június 28., 16:33 (CEST)

Számomra megtisztelő, hogy összekevertek Hkoalával.

Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2018. június 28., 16:40 (CEST)

@Hkoala, Hungarikusz Firkász: elnézést kérek a névtévesztésért. Akela ^vita 2018. július 6., 00:13 (CEST)

Lajos (és) Miksa Egyetem

Megoldvakijavítottam. Megbeszélést szócikk vitalapjára másolom. Akela ^vita 2018. július 6., 17:52 (CEST)

A müncheni Ludwig-Maximilian-Universität magyarított neve Lajos Miksa Egyetem jó-e így? Ugyanis nem „Lajos Miksa” a névadó, hanem két korábbi uralkodó, IX. Lajos és I. Miksa. Nem kívánkozik-e (jobb híján) legalább egy hosszú kötőjel a két személynév közé? Akela ^vita 2018. július 2., 23:37 (CEST)

Mivel két különböző emberről van szó, a válasz: igen. – Vépi ^vita 2018. július 4., 18:19 (CEST)

Tehát helyesen Lajos–Miksa Egyetem lenne. Közben találtam egy ezt alátámasztó példát: Babeș–Bolyai Tudományegyetem. Akela ^vita 2018. július 5., 17:20 (CEST)

Peter Carington/Lord Carrington

Szócikkekben - ha pirosan linkelik -, akkor hogyan írják Peter Carington/Lord Carrington nevét: Elhunyt Lord Carrington, volt NATO-főtitkár? Apród ^vita 2018. július 11., 00:14 (CEST)

Magyarán mi szerepelne a szócikke címében? Ha csak annyi, hogy Peter Carington, akkor ez. Ha a lordi titulus is belekerülne valamiképpen, akkor csakis két r-rel: [4]. – Pagony ^foxhole 2018. július 11., 01:00 (CEST)

Akkor eszerint javítottam, ha jól értettem: Észak-atlanti Szerződés Szervezete lapváltozata, Bilderberg-csoport lapváltozata, 1987 lapváltozata, 1984 lapváltozata.

Megjegyzem, ez egy kiemelt szócikket is érint, mivel a Vukovári csata egyik szakaszában rejtetten Peter Carington 6. carringtoni báró, nyilvánosan Lord Carrington néven van jelölve. Apród ^vita 2018. július 11., 01:36 (CEST)

Így helyes, de nyilván nem ez lesz a magyar szócikk címe, ha egyszer elkészül (nem szokvány). Mellesleg valami macska szabadult rá a Wikidatán a billentyűzetre? – Pagony ^foxhole 2018. július 11., 01:49 (CEST)

Nem, csak B.Zsolt két éve. Megjegyzem, többször vontam már vissza hasonlóan jól sikerült QuickStatements-es címkézését (lehet, hogy ugyanabból a pakkból, lehet, hogy több is volt). Engem mindig is a hideg rázott, amikor B.Zsolt azzal reklámozott feladatokat, hogy „botjog sem kell hozzá”. Persze, technikailag ahhoz sem kell botjog, hogy a Wikipédiát tömegesen szerkessze az ember, csak a hozzá nem értésnek meglesz a következménye… – Tacsipacsi ^vita 2018. július 11., 02:00 (CEST)

Jacksonok

A Jackson (egyértelműsítő lap)ra bekerülhet a sportlövő Joseph Jackson és az úszó Joseph Jackson is? Ez azért dilemmám, mivel így nehezen átlátható lesz A Jackson zenész család tagjai szakasz miatt, hogy három Joseph Jackson van. Vagy akkor mégis inkább Joe Jackson legyen az elhunyt menedzser linkelt szócikkcíme (egyébként az angol és német Jackson egyértelműsítő lapon nincsenek is rajta a Jackson-zenész-énekestestvérek nevei, a németben pedig Jackson keresztnevűek vannak és nem Jackson vezetéknevűek). Idehívom @Alensha:t is, mert annak idején réges-régen a Jackson zenészcsaládot ő helyezte be az egyértelműsítőre. Apród ^vita 2018. július 8., 17:57 (CEST)

@Apród: Betettem őket ábécé szerint, a család úgyis megérdemel egy külön cikket majd. Alensha 2018. július 12., 22:58 (CEST)

Köszönöm, Alensha. Apród ^vita 2018. július 12., 23:14 (CEST)

Így már könnyebb volt behelyezni az úszót és a sportlövőt az egyértelműsítőre. Apród ^vita 2018. július 12., 23:29 (CEST)

Emirátus

Kaukázusi Emirátus címe nem volna jobb Kaukázusi Emírségként? Ha már egységesen ezt a szót használjuk? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 13., 08:59 (CEST)

Jóannész, Ióannész

I. Jóannész, II. Jóannész, III. Jóannész (trapezunti császárok), ezeket valszeg szintén Ióannész-nak kellene írni, a Ióannész nevű bizánci császárokhoz hasonlóan? Akela ^vita 2018. július 13., 11:45 (CEST)

Az ó- és újgörögben is betű szerinti átírást alkalmazunk. A probléma mindig a középgöröggel van. A többi uralkodónév is ógörögös átírású, így szoktuk meg, ezért a Joanisz helyett a Ióannészt javasolnám. – LA^pankuš 2018. július 13., 11:50 (CEST)

Nem vagyok nagy híve a névmagyarososításnak, de ezeknek nem Jánosnak kellene lenniük? – Hollófernyiges ^vita 2018. július 13., 12:10 (CEST)

WP:NÉV#Uralkodók nem szól külön ezekről, de rémlik, láttam régen vitát és megállapodást az ókori, kora középkori (egyiptomi, római, bizánci) névhasználatról (latinos, görögös). A bizánciak pl. mind át lettek nevezve egységesen, görögösre. Akela ^vita 2018. július 13., 12:22 (CEST)

És III. Alexandrosz makedón király sem lett magyarosítva. Ott valahol húztunk egy határt, amitől visszább nem magyarosítjuk az uralkodói neveket. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 13., 13:43 (CEST)

Szürke hályog

A minőségjelzős szóösszetételeket akkor írjuk egybe ilyen esetben, ha megkülönböztető funkciója van. Pl.: angol tanár, angoltanár. Ebben az esetben nincs más jelentése, ha különírjuk a jelzőt és a jelzett szót, így különírva helyes. Elképzelhetetlennek tartom azt az esetet, hogy a hályog színéről beszélnénk, ami szürke. Markó Dániel ^vita 2018. július 4., 18:42 (CEST)

@Markodani1997: Az is elképzelhetetlenül hangzik, hogy egy olyan lámpáról beszéljünk, amely olvas, mégis egybeírjuk az olvasólámpát.– RuIsZa ^vita 2018. július 4., 18:51 (CEST)

@RuIsZa:Az olvasólámpa jelentéstömörítő szóösszetétel. Olyan lámpa, amit olvasáshoz használunk. Markó Dániel ^vita 2018. július 4., 18:53 (CEST)

@Markodani1997: Egy-két dolog nem áll össze abban, amit írsz. A „megkülönböztető funkció” nem helyesírási fogalom, itt jelentésváltozásról van szó, azaz akkor írunk egybe egy minőségjelzős szerkezetet, ha annak jelentése eltér az őt alkotó elemek együttes jelentéseitől. Azaz ha ez a bizonyos hályog nem szürke és nem zöld, az éppenséggel indok volna a szerkezet egybeírására. Ahogy a kékharisnya sem kék harisnya és a sárgaláz sem sárga láz. A folyamatos mellékévi igenévi jelzős szerkezetek esetében lehet szempont az, hogy jelentéstömörítő összetétel, csak ezzel nem fogsz tudni minden esetet lefedni. A nem alkalmi, rögzült szerkezeteket egybeírjuk akkor is, ha nincs jelentéssűrítés, például a mosógép tényleg mosó gép. Pasztilla 2018. július 4., 20:49 (CEST)

@Kohlins, Vépi: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szócikk jelenlegi tartalma nem átnevezéssel jött létre, hanem azt Kohlins kivágta és átemelte a szürke hályog szócikkből. Szerencsés lenne most az átnevezéskor a laptörténet helyreállítása is. JSoos ^vita 2018. július 5., 21:14 (CEST)

A "szent és sérthetlen" OH szerint külön van... Minden estre a zöld hályog 2010-óta szintén külön. Bár én úgy gondolom, mindegy mit mond egy nyelvész, ha az orvosi szakma meg egybeírja. Ugyanúgy nem nyelvi kérdés, mint a fekete rigó és a sárgarigó. JSoos ^vita 2018. július 5., 20:58 (CEST)

Azt kell mondjam, hogy számomra is valóban érthetetlen, hogy ezeket miért rendelik különírni a helyesírászok. És épp azért érthetetlen, mert nyelvészek. Rohadtul nem mindegy, mit mond a nyelvész, éppenséggel az orvos véleménye számít keveset helyesírási kérdésben. (Egyébként az orvosszakma közreműködésével szerkesztett Orvosi helyesírási szótárban is különírva szerepel.) Pasztilla 2018. július 5., 21:26 (CEST)

Ez a különírás már beteges. Épp olyan, mikor az internetszolgáltató helyett „internet szolgáltatót”, légifotó helyett „légi fotót” írnak. Kíváncsi vagyok, mikor lesz a tűzoltóból „tűz oltó”, a könyvtárból „könyv tár”, mert a helyesírások számára lassan minden összetett szó minőségjelzős szóösszetétel. – Rosszkornyifog ^vita 2018. július 6., 18:48 (CEST)

Az internetszolgáltató a helyesírás szerint targyas összetétel, egybeírandó, a légi fotó esetében pedig nincs semmiféle jelentésváltozás, ami miatt egybe kellene írni. Soha semmilyen szinten nem merült fel a tűzoltó és könyvtár különírásának a lehetősége, amelyek egyébként távolról sem minőségjelzős összetételek.Pasztilla 2018. július 6., 19:47 (CEST)

Utóbbi kettő retorikai túlzás volt. Azonban lélekben fel kell készülnünk rá, hogy a szürkemarha nyelvészeti vágóhídra megy, hogy átadja helyét a szürke marhának. – Rosszkornyifog ^vita 2018. július 6., 22:00 (CEST)

<szarkamus>A következő helyesírási szabályzatban már mindent külön kell írni, hogy közelítsék a helyesírási szabályozást a trendekhez. Ma már elvetemült gonoszság az igekötők egybeírása az igével, mint tudjuk, miért kellene hát a többi szót is egybe írni?.</szarkazmus> - Gaja

2018. július 7., 11:13 (CEST)

…de akkor a szó helyesen: szar kazmus. :-P – grin ✎ 2018. július 13., 01:05 (CEST)

Ott a pont!

- Gaja

2018. július 13., 16:08 (CEST)

De mi a fészkes fenét jelent az, hogy kazmus? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 13., 16:26 (CEST)

Már előre látom, hogyha a nagyravágyó kifejezést is kettébontják nagyra vágyóra, hogyan fog kinézni egy-egy történészi vagy poltikai elemzés, pl. Gipsz Jakabról, aki akár régen is élhetett, akár most is élhet a világ valamelyik országában: XVI. Gipsz Jakab nagyra vágyó (vagyis nagyravágyó) terveinek végül XVI. Gipsz Jakab nagyra vágyó tervei vetettek véget, mivel a nép megelégelte, hogy vezetőjük minél nagyobb címletű pénzjegyek kibocsátására, minél nagyobb paloták építésére törekszik. Apród ^vita 2018. július 15., 19:12 (CEST)

Cím kerestetik

ennek a szócikknek: Ausztrál Háborús Emlékanyaggyűjtő Regiment (angolul: Australian War Records Section). – Vépi ^vita 2018. július 10., 12:18 (CEST)

A szócikkben szereplő "Ausztrál Háborús Levéltár" miért nem válik be? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 10., 12:28 (CEST)

Ha lefedi az angol változat címét és tartalmát, nekem megfelel. @KorosiF: Kérdés, miért szerepel más változat a címben és más a cikkben. – Vépi ^vita 2018. július 10., 12:31 (CEST)

Nem gondolnám, hogy a szócikkben szereplő megnevezés jó lenne. Ez nem egy intézmény, különösen nem egy levéltár, hanem egy katonai egység, amelynek feladata a háborús dokumentumok (fényképek, iratok), tárgyak gyűjtése volt. Ausztrál Háborús Dokumentációs/Emlékanyaggyűjtő Egység vagy bármi más (a Regiment túlzás), amire van hadtörténeti analógiánk más nemzetek történetéből. Pasztilla 2018. július 10., 14:18 (CEST)

Köszönöm a figyelmeztetést, Vépi. - Pasztilla-val értek egyet abban, hogy ez nem kifejezetten levéltár; ezért döntöttem végül az emlékgyűjtő regiment mellett, jelezve, hogy egy alakulatról van szó. - Viszont, először én is a levéltár kifejezésen vaciláltam, ezért esett meg, hogy két elnevezés is van. Ezt máris javítom. A regiment helyett, az alakulat alkalmasabb? KorosiF 2018. 07. 10. 22:42 – KorosiF ^üzenőlapja 2018. július 10., 22:43 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

@KorosiF: Szerintem a regiment kicsit régies kifejezés, ha nem tévedek, utoljára a 19. században nevezték így az ezrednél nagyobb alakulatokat vagy azok valamelyikét. A sectiont én egységnek fordítanám. Pasztilla 2018. július 10., 22:53 (CEST)

@Pasztilla: Egyetértek ezzel az elmélettel, de van egy problémám. A cikk első mondata ugyebár magyarázza a címet, e magyarázatban a szerintem legkifejezőbb "egység" szó szerepel; ha a sectiont egységnek fordítom, mindenképp meg kell változtatni (az azonos szóval nem magyarázunk szót alapján) a cikk első mondatában szereplő egységet ezt pedig nem akarom, amint már mondtam azért, mert abban a mondatban az egység, és (legjobb ismeretem szerint) semmi más nem elég egyértelmű, és kifejező. Szóval én az alakulat, esetleg az osztag szót választanám. KorosiF ^vita 2018. július 11., 12:28 (CEST)

Az egység az értelmező szótár szerint önálló harci tevékenységre képes, a mi katonai nómenklatúránkban ez általában egy ezred. Hadtörténeti Osztag? Mert szó szerint fordítva rettenetesen csikorog. A tevékenységét meg amúgy is meg kell magyarázni. – Garamond ^vita 2018. július 16., 00:51 (CEST)

Videóbíró

Nemrég át lett nevezve a videóbíró szócikk videobíróra, forrásként megadva ezt. Erős érvnek tűnik, de biztos, hogy itt is alkalmazható? Nekem valahogy az az érzésem, hogy ez a rövid-o-sulás csak akkor érvényes, amikor ilyen technikai kifejezéseket alkotunk, mint pl. a videokazetta. A bírónál szerintem ez simán az önállóan hosszú ó-val létező videó és a bíró szavak összetétele, és ilyenkor mindenféle helyesírási okoskodással együtt sem változhat meg az összetétel első szavának egyetlen betűje sem. Mint ahogy például a videógyártás, ez is biztos, hogy nem lehet videogyártás. Hiába írja ez a honlap, hogy az a szabály, hogy „minden esetben”. (Amúgy szerintem ez egy borzasztó ostoba szabály, nem is értem. Létezik egyáltalán a 2015-től érvényes új szabályzatban?) Zerind ^üzenőlap 2018. július 16., 08:14 (CEST)

Magánvélemény alapján nem ildomos ostobázni. A videobíró is készülék, akárcsak a videomagnó stb. Videó az eredetileg mágneses rögzítésű film (ma már minden nem filmalapanyagra készült mozgókép). Sem az AkH. 11, sem a 12 nem tartalmazza sem a video, sem a videó szót. A 11-es szótára szerint készült az e-nyelv válasza, a 12-esét nem láttam. (A foto vs. fotó esetében is fennállhatna e probléma.) Voxfax ^vita 2018. július 16., 09:36 (CEST)

Az AkH. 12. szótári része szerint:

videóklip 111.

Az AkH.¹² 111. pedig így fogalmaz: „Sok alárendelő összetett szó elő- és utótagja között olyan, bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat (= vámnál végzett, vámmal kapcsolatos vizsgálat); csigalépcső (= a csiga házához hasonló lépcső); stb.” A videóbíró véleményem szerint nem egy technikai eszköz, hanem képrögzítő eszközt (videót) használó játékvezető, aki javaslatot tesz a vezetőbírónak a felvétel megnézésére, és a döntésének ez alapján történő megváltoztatására. A szótári részben persze megtalálható ez is:

video- (előtag): videotechnika

Ezek alapján én azt mondanám, hogy videóbírók dolgoztak a világbajnokságon, nem pedig videobírót használtak, hiszen az eszköz nem hozott döntést (ellentétben például a teljesen automatikus gólbíróval), csupán segítette a játékvezetők munkáját. – Puskás Zoli ^vita 2018. július 17., 20:41 (CEST)

megjegyzés A szótári rész szerint egyébként:

videófeltöltés, videómegosztó 110.

Az AkH.¹² 110. pedig a jelölt és jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos kapcsolatokról szól, és ez alapján a videógyártás a helyes forma.– Puskás Zoli ^vita 2018. július 17., 20:48 (CEST)

A VAR egyébként is a video assistant referee rövidítése, az assistant referee pedig közismert nevén a partjelző, tehát az angol eredeti sem az eszközt, hanem az előtte ülő asszisztenst jelenti. – Puskás Zoli ^vita 2018. július 17., 20:53 (CEST)

A videóbíró nem eszköz. Hanem egy új lehetőség, amely technikai és emberi erőforrások együttes alkalmazásával ér el eredményt. Szerintem itt fog maradni velünk, és a magyar nyelv szabályai szerint hosszúlni fog a video utolsó betűje. És mi járhatunk az élen, már megint. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 17., 20:57 (CEST)

Szarvasfélék vs. Szarvas (állat)

Sajnálom, nem magyarul beszélek. Could someone explain the difference between Szarvasfélék and Szarvas (állat)? They both seem to refer to deer and this is causing confusion on Wikidata. Thank you! Kaldari ^vita 2018. július 20., 14:41 (CEST)

Kaldari nevű szerkesztő a Szarvasfélék és a Szarvas (állat) szócikkek közötti különbséget kérdezi, a Wikidatán való használat szempontjából. Mindkettő az angol deer szócikkel van összekapcsolva és ez problémákat okoz. misibacsi*^üzenet 2018. július 20., 16:28 (CEST)

Írtam neki (https://en.wikipedia.org/wiki/User_talk:Kaldari) JSoos ^vita 2018. július 21., 17:37 (CEST)

Streetfood

Sh nassau szerkesztőtárs kategóriát hozott létre Kategória:Streetfood néven. Én próbáltam vele megbeszélni, hogy talán előbb konszenzusra kéne jutni, mert erősen vitatható az egybeírás (de akár az is, hogy honosultnak tekinthető átvétel-e a szó), de se nem kompromisszumképes (lásd vitalapja), se nem hajlandó itt felvetni ezt megbeszélésére, ezért megteszem én. Szerintem az egybeírás hibás, magyar nyelvű cikkekben is jobbára külön írva ("street food") szerepel, lásd pl. Dining Guide, HVG, de használatos az utcakaja és utcai étel kifejezés is. Mivel nem honosodott szóról van szó szerintem, ezért van létjogosultsága annak, hogy megbeszéljük a Wikipédián melyik változatot szeretnénk egységesen használni. Én elkerültem a street food kifejezést a szócikkeimben (lásd pl. koreai utcai ételek). Ha konszenzusra jutunk, akkor ezek is átnevezendőek lesznek természetesen.

Tehát az opciók:

A: streetfood (egyben)
B: street food (külön)
C: utcakaja (informális)
D: utcai étel

Én a D-re szavazok. Xia ^Üzenő 2018. július 17., 20:28 (CEST)

B, nem látok okot az egybeírásra, de a fordításnak sem látom értelmét, különösen nem különírt jelzős szerkezetként, van itt azért jelentésváltozás, nálunk például tipikusan nem utcán árulnak streetfoodot. Pasztilla 2018. július 17., 20:38 (CEST)
B, a fordítást még én sem érzem megalapozottnak, ha ebben a formában olvasnám, eszembe sem jutna, hogy a street foodról van szó, pedig szó szerint azt jelenti. Palotabarát ^vita 2018. július 17., 23:30 (CEST)

Szerintem először meg kellene határozni a fogalmat, meg hogy milyen kajákról van szó, mi jellemző erre a dologra, majd utána lehetne beszélni a fordításról. Például a közelemben van egy büféféle, aminek van egy nagy, nyitott ablaka az utcára, és azon keresztül árusítják a kaját (szendvicset meg hasonlókat), gondolom erről lehet szó. Magyar kifejezéssel még nem találkoztam, de hátha mások igen, és ha van magyarul ilyen kifejezés, akkor ne maradjon angolul nálunk sem.

Én arra szűkíteném le a fogalmat, amit jellemzően vagy kizárólag utcán át forgalmaznak, tipikusan ilyen például a fagylalt vagy a vattacukor (amiket persze cukrászdában vagy máshol is lehet fogyasztani, de a tipikus az utcai árusítás). misibacsi*^üzenet 2018. július 18., 16:18 (CEST)

Pont az a dolog lényege, hogy ennél sokkal bonyolultabb a fogalom: még akár levest is kaphatsz street foodként. – Puskás Zoli ^vita 2018. július 18., 16:34 (CEST)

@Puskás Zoli: Ha bonyolultabb, írd körül, magyarázd el.

Ha az elején kezdenénk a dolgot, akkor kellene valami "street food"-ról szóló szócikk, ami elmagyarázza, hogy miről van szó.

A levest mifelénk jellemzően otthon esszük, vagy étteremben (meg lehet venni papírcsészében és az utcán meginni??). A kategóriában jelenleg benne lévő hamburger és pizza sem való ide szerintem. A hamburgert megvesszük egy erre a célra szolgáló étteremben és ott leülve elfogyasztjuk (egyébként az utcán hogyan akadályozod meg, hogy az alkatrészei kipotyogjanak, és utána miben törlöd meg a kezedet, hogyan iszod meg az italodat (melyik kezedben tartod addig?), vagy ezek nem számítanak?) Pizzát meg házhoz rendelni szokás. E példák alapján a torta, a legtöbb gyümölcs, mindenféle ital, sült oldalas, paprikás csirke, töltött káposzta, stb is "street food", hiszen bizonyára lehet találni olyan bolondot, aki ezeket az utcán fogyasztja el (és miért ne lehetne találni?).

Amíg magát a fogalmat nem tisztázzuk, nincs értelme a kategóriának. misibacsi*^üzenet 2018. július 18., 17:25 (CEST)

megjegyzés Nálunk valóban nem jellemző utcára a hamburger meg a hot-dog (bár vásárban, fesztiválon meg ilyen helyeken ott is lehet kapni), de az USA-ban, főleg New Yorkban 3 méterenként van az utcákon egy kiskocsi ami hamburgert, hotdogot vagy pizzaszeleteket (ritkábban grillcsirkát, melegszendvicset meg gyrost) árul, és mivel ez onnan származú kifejezés, így ezek is beletartoznak, még ha nálunk ezeket az ételeket jellemzően nem is az utcán fogyasztjuk. – XXLVenom999 ^vita 2018. július 18., 17:32 (CEST)

Felejtsük el az utcát, az csak etimológiailag fontos. A street food nagy vonalakban egyszerű, gyorsan elkészíthető melegétel. Street food a hot dog, a hamburger, a gírosz, a hentesnél kisütött kolbász, a rántott hekk, a meleg szendvics, a lángos, a csípős savanyú leves. Nem feltétel, hogy utcán vedd vagy edd, inkább az, hogy egy éttereménél jóval kisebb infrastruktúrával és ráfordítással előállítható melegkaja, a kicsi, fix vagy mozgó vendéglátó egységekre jellemző eledel. Pasztilla 2018. július 18., 18:11 (CEST)

Ne felejtsük el, hogy az angolban van "fast food" is. Ezeket nem egészen az utcán árulják/eszik hanem egy gyorsétteremben. – Pegy22 ^vita 2018. július 18., 19:16 (CEST)

A fast food futószalagon tömegtermelés (Meki), a street food nem az. Pasztilla 2018. július 18., 19:20 (CEST)

Másként a Meki-hamburger fast food, a kézműves hamburger street food. Pasztilla 2018. július 18., 19:21 (CEST)

Pontosan. A hamburger lehet ez is, az is. – Pegy22 ^vita 2018. július 18., 19:32 (CEST)

Ne felejtsük el az utcát, nem véletlenül van benne a névben. Attól lesz valami street food, hogy olyan „csomagolásban” kapod meg a meleg ételt egy kiadóablakon keresztül, vagy autóból, riksáról stb., hogy az utcán el tudod fogyasztani. (A Meki elviteles zacskója nem ilyen.) Látszik, hogy Venom nagyon fiatal: a hot dog és a hamburger tipikusan utcai fogyasztásra szánt étel volt nálunk is, leülve először a Mekiben lehetett ilyesmit enni Magyarországon, méghozzá a Váci utca (!) közvetlen közelében, nem sokkal a rendszerváltás előtt. A levest meg tényleg papírpohárban adják, de nem kell meginni, mivel elég régóta készül már kanál műanyagból is. Üssétek be a gugli képkeresőjébe, hogy street food, és csodákat láthattok. – Puskás Zoli ^vita 2018. július 18., 21:39 (CEST)

Ezt jó volna hanyagolni, ha nem tudod, nem tudod, de az utca és a csomagolás erőltetése elég mellékvágány. Ez az eredete, etimológiája, azért szerepel a szerkezetben a street szó, de ma már rég nem ez a street food, különösen nem nálunk. Te is nyugodtan googlizhatsz, ma már asztalt kell foglalni a jobb street food bárokban. Szerinted ez hogy viszonyul utcához és csomagoláshoz, szemben azzal, amit fentebb leírtam (egyszerű, de nem futószalagon gyártott melegétel kis infrastruktúrával.) Olvasd végig. Pasztilla 2018. július 18., 22:26 (CEST)

Másként: hogy utcán eheted vagy becsomagoltatva hazaviheted, az nem a fő ismérve, hanem a street food egyszerűségének a következménye. A gírosz nem attól lesz street food, hogy utcán eszed, ha beülsz a törökhöz és ott eszed meg tíz perc alatt, attól még street food marad. És bár a Meki-hamburger is egyszerű meleg étel, eheted utcán, parkban, attól még nem lesz street food, mert nincs meg az egyedi kézműves gondossága, ami a lángosnak megvan, hanem csaknem ipari infrastruktúra áll mögötte. Pasztilla 2018. július 18., 22:40 (CEST)

Ja, és például annyira folyamatosan tágul és változik a fogalom, hogy pár éve még lehetett mondani, hogy a street food evőeszköz nélkül, kézből is ehető melegétel (és ebbe remekül illeszkedett a poharas leves is), de ma már a “kézműves” főzelékeseket is a streetfood-szcénához sorolják, kezd a jelenség sok ponton összeérni a kifőzdével. Pasztilla 2018. július 18., 23:00 (CEST)

Rendben, ezek szerint én a pár évvel ezelőtti állapotnál leragadtam, és – ahogy negyven év alatt szinte mindig – erről a hype-ról is lemaradtam.

– Puskás Zoli ^vita 2018. július 19., 00:11 (CEST)

Én is a B-re szavazok, azaz street food. Amennyit értek a gasztronómiához, így használatos nálunk is, legalábbis én mindig így láttam a témával foglalkozó műsorban vagy internetes portálon. Amúgy Pasztilla remekül kifejtette a szó jelentését, mint gasztronómiai fogalom. Gerry89 ^vita 2018. július 19., 15:03 (CEST)

Jó, az etimológiát hagyjuk meg a street food szócikknek akkor :) Lényeg, hogy a többség a B megoldásra szavazna. Ennek fényében át kell nevezni a kategóriát is. Még itt hagyom pár napig, hogy aki akar hozzászólhasson, mielőtt nekifekszek. Xia ^Üzenő 2018. július 20., 23:19 (CEST)

@Misibacsi: Először is, ha egy adott szakirányban teljesen tájékozatlan vagy (márpedig fenti hozzászólásaid erre engednek következtetni), akkor nem biztos, hogy helyénvaló ekkora vehemenciával beleszállnod. Képes voltál egy ilyen röhejesen indifferens részletkérdésben venni a fáradtságot, hogy visszavonj egy kategória hozzáadását, továbbá, hogy írogass a vitalapomra egy csonk és szaklektorálásra szoruló szócikknél, ahelyett, hogy ezzel az energiával a szócikken javítottál volna!

@Teemeah: Másodszor, nem igaz, hogy kompromisszumképtelen lennék, de lám, itt vagyunk X-en és rágjuk a gittet egy totál részletkérdésen. Miért nem írtad át a kategória nevét egyszerűen "street food"-ra, ha ennyire piszkálja a csőrödet??? Alapvetően igazad van, mert a magyar helyesírás 213. pontja szerint "Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat, például: all right, park and ride; eppur si muove, sine qua non; tête-à-tête." Ugyan akkor, megírtam Neked, hogy köszönöm, nekem így megfelel, én így látom jónak, de TERMÉSZETESEN semmi kifogásom ellene, hogy változtass rajta, ha Te meg úgy látod jónak. Talán, ha a fenti (213-as) szabály nem létezne és egy szócikk címéről lenne szó, akkor látnám értelmét ennek a megbeszélésnek, de a kategóriák és elnevezéseik "enciklopédiai" szempontból abszolút sokadrangú kérdések, hiszen ezek csak technikai linkjei egy számítástechnikai szolgáltatásnak, amely adott szempont szerint kigyűjt laplinkeket. A WP filozófiája, hogy azért írunk szócikkeket, mert arra számítunk, hogy az adott kérdést nem csak mi tennénk fel és ha már mi magunk elvégeztük a kutatást a megválaszolására, akkor ezt tegyük közkincsé, hogy a következőnek egyszerűbbé tegyük a dolgát. Na, most a kategorizálással pont ugyan ezt a filozófiát követjük. Ebben az esetben, én, ha rábukkanok egy szócikkre, amely az én véleményem szerint beleillik ebbe a kategóriába, akkor hozzáadom, hogy ha legközelebb, valaki más ugyanezeket keresi, akkor megkönnyítsem a dolgát. A WP további lényege, hogy sokan adjuk hozzá a tudásunk és a közös nevezőnk legtöbbször kiadja a legrelevánsabbat. Éppen ezért, mindenki szerkesztheti a szócikkeket és a kategóriákat is. Ha Te úgy gondolod, hogy jobban tudsz valamit - esetünkben a "street food" helyesírását, akkor bátran változtass rajta, mert ha mégis rosszul tudod, akkor majd jön más, aki megint csak átírja és így tovább, amíg ki nem alakul egy konszenzusos állapot. Az már a magyar WP sajátossága, hogy ezt a konszenzust nem az eredeti filozófia szerint átírással, hanem gittegyleti ülésezéssel próbáljátok elérni, ami (többnyire) nagyon klassz kis shitstormingot szokott eredményezni, konkrét végeredmény nélkül. Ha az ebbe fektetett időt és energiát minden résztvevő a szócikkek írására és javítására fordítaná, már quantitíve és qualitatíve is a német WP magasságaiban járhatnánk... Shakes 2018. július 21., 17:17 (CEST)

A kategóriák neve nem részletkérdés, a helyesírás sem részletkérdés. Az sem részletkérdés, hogy itt egy közösségben dolgozol, ahol az emberek 'hozzászólnak és megvitatnak kérdéseket és nem önkényesek, egymaguk döntik el, hogy egy kategória neve helyes-e. Hogy ki mivel foglalkozik a szabadidejében, ahhoz meg semmi közöd. Xia ^Üzenő 2018. július 22., 18:11 (CEST)

@Teemeah: Hogy kinek mi részletkérdés és mi nem, azt mindenki maga dönti el. Számomra totál indifferens, hogy egy algoritmus linkje, ami lapokat indexel, konkrétan micsoda, amíg abból következtetni lehet arra, hogy az indexeléssel kigyűjtött lapokban mi a közös. Nem véletlenül vannak ezek a lap lábrészében. Ezek nem szerves részei az enciklopédiai értelemben vett szócikknek. Ugyan abba a csoportba tartozik, mint a licencek és a többi link a lap alján. A WP jobb, használhatóbb lesz attól, ha valaki a szócikkírás mellett arra is veszi a fáradtságot, hogy az ilyen és ehhez hasonló szolgáltatások linkjeit is elhelyezi a szócikkek alatt. Valamiért úgy tekintesz erre, mint a zsinat által érvényesített katekizmusra, noha itt semmi sincs kőbe vésve. A WP használati utasításának egyik első mondata, hogy bátran javítsd ki, amit jónak látsz. Parlamenti szavazásról nincsen benne szó. A helyesírásról meg az MTA dönt, nem a véleményt-nyilvánító WP userek. "Hogy ki mivel foglalkozik a szabadidejében, ahhoz meg semmi közöd." - Ezt nem tudom mire írtad. Sehol sem állítottam az ellenkezőjét. Mindössze megjegyeztem, hogy hol tarthatna a magyar WP, ha a fórumozásra szánt energia a cikkírásra fordítódna. Shakes 2018. július 22., 18:33 (CEST)