Főmenü megnyitása

Ha nem volt elég a promotál :)

Ezt olvastam egy álláshirdetésben:

„Olasz multinacionális vállalat magyar partnere, a ... Kft. Budapesten és környékén PROMÓTEREK-et keres az egyik legjelentősebb nemzetközi bank hitelkártya promóciójához.”

Tehát a promóter promotálja a promóciót. Vigyor

Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 17., 10:04 (CEST)

Ez szép. Mondhatni príma. L András vita 2009. június 17., 11:50 (CEST)

Átírás

Egy Egyesült Arab Emírségek beli autóversenyzőhöz kéne nekem a helyes magyar átírás: -> Khalid Al-Qassimi Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. június 17., 14:02 (CEST)

Hálid al-Kásszimi - CFC vita 2009. június 17., 14:24 (CEST)
(Bár megjegyzem, „UAE-tájszólásban” WP:ARAB alapján Hálid al-Dzsászimi lenne. De ezt az életben vissza nem fejtem, úh jó a klasszikus :P) - CFC vita 2009. június 17., 14:26 (CEST) )
Köszi - Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. június 17., 14:35 (CEST)

Nem akarok belekotyogni, de az amúgy valóban helyesen szóló professzor úr figyelmen kívül hagyja, hogy a dupla "s" csak a nyugatiak érdekében létrehozott csalás (mint Nászer » Nasser), nehogy véletlenül z-nek ejtsék. Az valójában sima sz. Ez "típushibának" mondható, érdemes rá odafigyelni. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 18., 21:35 (CEST)

Néhány egyéb más példából lestem el, amúgy egy sz-szel írtam volna. Mathae, egyszer remélem lesz valami egységes dolog, és az égre esküszöm, nem lesz több dupla sz. És nagyon nem vagyok professzor, ha te nem vagy, ma sem tudnék semmit (pl. li-kötés, hasonulások, Abd el-XY, stb.) Minap volt egy Abd en-Nászer-es átírásom is, Abdelnasser helyett. :) - CFC vita 2009. június 20., 15:40 (CEST)
Ugyan, ez a kis duplázás semmiség. Így is messze a legjobb átíró vagy, más nem is próbálkozik ;) Csak így tovább! – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 20., 15:51 (CEST)

CFC: nem akarnál esetleg egy arabos átírót szülni? ;) BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. június 20., 15:49 (CEST)

Tömören: lehetetlen átírót írni. De ezt Mathae jobban ki tudja fejteni, hogy miért. :-) Annyira valószínűleg van lehetőség, hogy betűről-betűre átíró, de a magánhangzókat a héberhez hasonlóan (köszi ELVe) a szövegkörnyezet adja, és nekem erről nincs infóm, hogy mikor melyik, ráadásul szabályszerűtlen (kivételnek a kivételének a kivétele). Néha én is érzésből, vagy a nemzetközi átírás szerint megyek. Azt vállalom, hogy a sportcikkekben átírogatom, ha látom, de egy politikust vagy híres embert a profira, Mathae-ra bíznám. Az egy dolog, hogy a mai tudásommal (ami nincs) kb. 80-90% pontosan belőném, de ez messze nem fér bele az én értékrendembe. - CFC vita 2009. június 20., 15:56 (CEST)

Egyértelmű (?)

Volt már róla szó korábban, én is felvetettem egyszer, de mindannyiszor elsikkadt: kéne valami szabályozásféle a zárójeles egyértelműsítések terén. Szerintem legalábbis a

helyett lehetne mindegyik (település). Hasonlóképp személyeknél a foglalkozás és nem a nemesi rang egyértelműsít. Több azonos nevű és foglalkozású esetében pedig a betöltött legmagasabb rang, mint pl. Nagy Ferenc (miniszterelnök). Egyéb esetekben is a lehető legáltalánosabb egyértelműsítést lenne érdemes használni. – Vince blabla :-) 2009. június 18., 23:25 (CEST)

Egyetértek, szóról szóra. :) – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2009. június 18., 23:33 (CEST)

  • Symbol support vote.svg támogatomIcône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. június 19., 00:30 (CEST)
  • Symbol support vote.svg támogatom csak valakinek meg kéne csinálni L András vita 2009. június 20., 12:43 (CEST)
  • Symbol support vote.svg támogatom. Ha valaki összegyűjti, milyen egyértelműsítő szavakat mire kellene cserélni az összes cikknévben, akkor megcsinálom (előbb-utóbb). Samat üzenetrögzítő 2009. június 22., 00:03 (CEST)
  • Symbol support vote.svg támogatom, maximálisan. Ádám 2009. június 22., 15:13 (CEST)

Megnevezés

2007-es argentin rali vagy 2007-es Argentin rali? Indokolt a nagybetű? Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. június 20., 00:08 (CEST)

  • Szerintem nem. Az argentin itt népnév, nem ország. A népneveket kisbetűvel írjuk. Ha ország lenne, akkor argentinai lenne, és az is kisbetű. L András vita 2009. június 20., 12:45 (CEST)
Rendben, köszi. És a Korzika-rali vagy a Wales-rali az viszont nagybetűs? Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. június 20., 13:09 (CEST)

Jobban belegondolva ha ez a verseny neve, akkor minden nagybetűs, ha viszont csak a megrendezés helyére utal, akkor kicsi. Az utóbbi két példád nagybetűsnek tűnik. Megjegyzem, nem vagyok nyelvész, csak nyelvhasználó. L András vita 2009. június 20., 13:20 (CEST)

Ne hallgass a szirénhangokra: a versenyek-rendezvények alapból[!] nem nagybetűsek, csakis akkor, ha intézményszerűen működnek (többnyire azonos néven háttérintézménnyel, céggel, cégszerűséggel), lásd pl. Budapesti Nemzetközi Vásár. az argentin rali egyértelműen kicsi, a Korzika-ralit és a Wales-ralit én hajlamos volnék i-síteni: korzikai és walesi rali formában. De meg kéne nézni a hivatásos honlapjukat. Ha viszont marad jelöletlen összetételként, akkor a Korzika és a Wales természetesen nagy. BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. június 20., 15:48 (CEST)

  • Pont erre gondoltam én is, csak nem voltam elég világos (szakszerű): ha önmagában egy versenyről beszélünk, akkor kicsi, és akkor válik nevesítetté (nagybetűssé), ha intézményes formájú. Egészen leegyszerűsítve: egy argentin ralli, az Argentin Ralli. (Hogy mikor határozatlan és mikor határozott a névelő, pont megmutatja a betűhasználatot. Ez pedig megint egy amatőr megközelítésű vélemény). L András vita 2009. június 20., 18:25 (CEST)

Fiatalkorú bűnözés

Először is ez egy jelöletlen összetétel, mert nem arról van szó, hogy a bűnözés új keletű jelenség volna, hanem fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények összességéről, úgyhogy kapásból egybe kellene írni, így: fiatalkorú-bűnözés. Amiért mégsem mozgattam át rögtön, hanem idejöttem, az az, hogy nekem a reléim azt súgják, fiatalkori bűnözés a bevett fogalom. Hm? Pasztilla 2009. június 20., 17:19 (CEST)

Az OH. a fiatalkori bűnözést hozza a fiatalkori jelzőnél példának. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 21., 14:21 (CEST)

Lehet, hogy a fiatalkorú bűnöző keverte meg a cikkírót (horribile dictu, a törvény megszövegezőjét)? A bűnöző ugyanis lehet ilyen, de a bűnözés nemigen. (Legföljebb metaforikusan.) Ádám 2009. június 22., 15:10 (CEST)

A kriminológiában is fiatalkori bűnözés alatt fut a fogalom. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. június 22., 15:19 (CEST)
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaÁdám 2009. június 22., 16:35 (CEST)

Nagykisbetű

e-redmény: Országos Bio Borverseny Eredményei

Lelet shared. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. június 20., 18:16 (CEST)

Lxx, Vulg

Hadd kérdezzem meg, a Szeptuagintánál és a Vulgátánál mért nem érvényesül a magyaros átírás elve? Előbbi a latinos alakra mutat: Septuaginta, utóbbi még a Vulgatara sem. A Vulgátát még csak-csak érteném, de az Lxx-et nem. Általában magyarul is mindenhol „Sz”-el írják. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 21., 14:07 (CEST)

Hát ez jó kérdés. Én aszondanám, hogy honosodjanak, Szeptuaginta és Vulgáta, redirekkel respectively. De szegény fejekben már az is kavart okoz, hogy a görög hetvenes fordításnak latin a címe. ;) Nem is tudom, hogy emlegeti-e bárki mondjuk Hebdomékontának... | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 21., 14:17 (CEST)

Örülök, hogy egyetértünk. Sztem is. Megpróbálom majd megcsinálni (hacsak te hamarabb nem), redirektekben még amúgy sem vagyok otthon.
Lxx, LXX, lxx (opp, itt lesz bosszantó összeütközés a ruhaméretettekl :-), Hetvenes, Hetvenes fordítás, Hebdomékonta, Septuaginta → Szeptuaginta; Vulgata → Vulgáta; Van még ami kimaradt? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 21., 14:36 (CEST)

Szerintem mind megvan, bár a kicsi lxx-en csodálkozom, én olyat még nem láttam, esetleg még a Jeromos-féle Biblia kerülhetne bele? | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 21., 14:50 (CEST)

:Megoldva. Azóta már boldogan honosodnak. ;) Tévedtem. úgy tűnik kisebbfajta vihart kavart, lásd nálam. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 22., 10:30 (CEST)

Súly és tömeg

Mi a t. helyesírási, elnevezési, stilisztikai meg miegymás bizottság véleménye a súly és a tömeg használatáról a lexikonban? Ez a javítás a fizika szempontjából teljesen helyénvaló; a köznyelvben azonban leginkább súlynak hallottam eddig. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 21., 14:54 (CEST)

Erről nekem mindig Nádasdy élcelődése jut eszembe a 2000-ből a nettó súly és nettó tömeg közti egetverő különbségről. ;) Tömeg szócikkünk ezt mondja: Gyakran a hétköznapi értelemben a „súlyt” és a „tömeget” szinonímaként használják, mert a gravitációs tér nagyjából állandó nagyságú az egész Föld felszínén.

Én meg aszondanám, hogy szakszerű környezetben, tehát szakba vágó szócikkekben kövessük a szakmai sztenderdet, ha szerintük fontos a megkülönböztetés, akkor legyen. Ellenben mondjuk nyugodtan lehessen olyat írni, hogy Madonna súlya 54 kg vasággyal, és ezt már csak ne javítgassa ki senki tömegre. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 21., 15:05 (CEST)

Felőlem írhatunk a koala súlyáról, csak a mértékegység legyen kp kg helyett! --Bitman vita 2009. június 21., 20:56 (CEST)

Vagy newton? L András vita 2009. június 21., 20:59 (CEST)

Jajj!!! :))) Lelki szemeim előtt megjelent a megacoulomb, az attocandela valamint a köbfényév és a mikroÅngström... Vigyázzunk azért, kérem, a szócikkek életszerűségére is, tehát olyan módon fejezzük ki a mértékegységeket, amely a közember részére érthető (hosszas enciklopédiaforgatás nélkül is). Ha annyira rendkívül fontos, akkor jelezzük a SI-mértékegységet is, de ha ez nagyon eltér a köznapitól, akkor mindenképp értelmezzük... – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 21., 21:21 (CEST)

A közember számára a koalának súlya van és nem tömege. Egy műszaki tárgyú szócikkben súlyos hiba lenne a kettőt összekeverni, a zoológiai tárgyúaknál (mint azt ma számos esetben javították) számomra zavaró a precízkedés. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. június 21., 21:27 (CEST)

Én ezzel az utóbbival értenék egyet. Az ilyen javítgatás egy kicsit arra emlékeztet, mintha valaki a Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél mondatában a Himnusznak kicserélné a nektárt, mert a szőlővesszőről nem nektár csepeg a növénytan szerint. Vigyor Nem is beszélve mondjuk arról, hogy az ezer éve nem láttalak köznyelvi fordulatban az ezer merőben szakszerűtlenül van használva... ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 21., 21:56 (CEST)

Akkor viszont valaki szóljon már Enbékának, mert ma egész nap ezeket a cseréket csinálja. L András vita 2009. június 21., 22:14 (CEST)

Szóltam. Időközben már Vadszederke is reklamált nála a lovak súlya miatt. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. június 21., 22:24 (CEST)

Megnéztem Enbéká mai szerkesztéseit. Meglehetős ámokfutást rendezett. Az rendben van, hogy a Panzerkampfwagen V esetében kicserélte a súly szót tömegre, de hogy Tony Curtis tömege 82 kg? Vigyor CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. június 21., 22:42 (CEST)

A Pz V-nél tűnt fel nekem is. Tony Curtisnek meg ez a versenysúlya, vagy súlyfeleslege van, esetleg kiegyensúlyozatlan? Vigyor Enbéká vitalapján meg nem láttam semmit, azért vetettem fel. L András vita 2009. június 21., 22:46 (CEST)

Látom, hogy már lement a vita, de valahogy tudatosítani kellene eljövendő esetekre, hasonló ámokfutások elkerülésére, hogy egy diszciplína szóhasználata nem ráerőltethető egy másikra, sőt, még csak nem is egyenesen következik belőle Gonosz. Csak mert a fizika szempontjából a tömeg a helyes, attól még zoológiai szakmunkák, ismeretterjesztő munkák egyaránt a súlyt használják (pl. a Biológiai lexikon is). Persze ez egy nagy pofon a kibontakozó interdiszciplinaitásnak, de ez vanik. Pasztilla 2009. június 21., 23:14 (CEST)

Ámen. Büntessük Enbékát azzal, hogy állítsa vissza az összes mai szerkesztését (kivéve Pz V és hasonlók) maga? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. június 21., 23:19 (CEST)

Bele tudok nyugodni Csigabi fenti javaslatába, hogy ahol a cikk témája (fizikai) szakmai, ott legyen szigorúan tömeg, ahol zavarólag hathat a köznyelvhez szokott olvasóknak, ott pedig maradjon súly. Bár én erre kényesen ügyelek a közbeszédben is, ezt a furcsa szokásomat nem erőltetném rá másra… Samat üzenetrögzítő 2009. június 21., 23:56 (CEST)

Valójában a köznyelvi érzék szerint a választóvonal az élő-élettelen között húzódik meg, nem? Vagyis az emberek, lovak és más élőlényeknek engedjük meg, hogy súlyuk legyen, a tárgyaknak pedig maradjon a szabatos tömeg. Vélemény? Samat üzenetrögzítő 2009. június 21., 23:59 (CEST)
Ez elég világos és logikus, akár irányelvbe is véshetnénk. – Winston vita 2009. június 22., 06:39 (CEST)
Ökölvívó fizika tanárom szavai jutnak eszembe, amikor mondta: fizika órán tömeged, az életben súlyod van ;) - CFC vita 2009. június 22., 06:57 (CEST)
  • Valójában meg mindkettő egyszerre. Súlyos probléma ez a tömeg. Földi körülmények között teljesen mindegy, hogy melyiket használjuk (csereszabatosak), akár még a műszaki cikkeknél is. Kizárólag a fizika-kémia környékén érdemes mereven erre figyelni, ahol a számítások erre épülnek és az SI a szabvány. Nekem pl. már sérti a fülemet, ha valaki négyszögölről beszél, de a magyarok jó fele képtelen a négyzetméter használatára. L András vita 2009. június 22., 07:05 (CEST)
Az analógia nagyon sántít: a négyzetméter és a négyszögöl azonos mennyiség mértékegysége (területé), és egy konstanssal való szorzással egyik származtatható a másikból, a súly és a tömeg két különböző fizikai mennyiséget jelöl. Samat üzenetrögzítő 2009. június 22., 16:02 (CEST)
Egy m tömegű test súlya csak az átlagos fogyasztó számára tekinthető állandónak a Föld felszínén, valójában ez egyáltalán nem igaz, és a geodézia (és geofizika) egy fontos területe foglalkozik geoidmeghatározással (gravimetria), a magassági alappontok magasságát pedig nem csak optikai szintezéssel, hanem fizikai méréssekkel együtt határozzák meg Tehát nem csak arról van szó, hogy a „tengerszinten” és valamelyik hegycsúcson nem azonos egy m tömegű test súlya, hanem még egy optikai szintezéssel meghatározott „vízszintes” felületen sem. Gravimetria szócikkünk még sajnos nincs, de Eötvös Lorándról és az Eötvös-ingáról már biztos mindenki hallott (egyébként van egy torziós mérleg/torziós inga szócikkünk is külön! – ha valaki ráérne, össze kéne vonni őket). Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 10:59 (CEST)

Ismétlem: ha már slendriánok vagyunk, akkor ne álljunk meg félúton. Utálom a tömeg mértékegységeit látni a súly mögött. Tony Curtis súlya 82 kiló. Ez már elég konyhanyelvi, hogy a plebs is megértse (kinek is írjuk ezt lexikont?), és a kiló sokkal inkább jelent kilopondot, mint kilogrammot, nem zavarja a vájtfülűeket. --Bitman vita 2009. június 22., 07:16 (CEST)

Ez nem slendriánság kérdése, hanem nyelvhasználaté. Vagy az egyész magyar zoológiai szakma slendrián volna? Pasztilla 2009. június 22., 10:23 (CEST)

Csak egy kis humor még. Enbéká a pornószínésznő sablonban is kijavította a súlyt tömegre. Képzeljétek csak el ezt így: és akkor a pornószínésző szájának teljes tömegével ránehezedett a .... :-)Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. június 23., 11:20 (CEST)

Nehezedni súllyal szokás (N a mértékegysége), a sablonban azonban tényleg a tömeg a szabatos kifejezés (hiszen kg a mértékegysége, ráadásul független a színésznő térbeli helyétől). De inkább nem képzelem el, mind tömeggel, mind súllyal igen súlyosnak tűnik a gondolat. ;) Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 12:47 (CEST)

Egybe vagy külön írás

Nem koordinátarendszer? És a napokban többször foglalkoztatott: differencia módszer vagy differenciamódszer? (A jellemző előfordulási alakja differencia-módszer, ami biztos nem jó. Szócikke még nincs, majd talán egyszer írok róla.) Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 12:51 (CEST)

De, koordinátarendszer és differenciamódszer, mindkettőben ún. jelöletlen viszonyban állnak az összetétel elemei. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 14:15 (CEST)
Köszi. Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 14:37 (CEST)
Épp ezt akartam mondani, szerintem koordináta-rendszer és differencia-módszer volna a konzekvens, a háromszoros összetételség mián. Pasztilla 2009. június 23., 15:17 (CEST)
Húú, de kíváncsi lettem a Pasztilla-féle etimológiai magyarázatra! Ezeknél a rend+szer és a mód+szer a kettős összetétel, vagy a koordináta és differencia szavakban sikerült valami rejtett kettősséget felfedezni? Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 15:32 (CEST)
Előbbi, rend+szer, mű+szer, mű+hely, rend+őr és társai. Halvány, de átlagos nyelvérzék szerint bőven felismerhető összetételek. Ettől még simán előfordulhatik, hogy az OH. inkonzekvens módon koordinátarendszert ajánl. Pasztilla 2009. június 23., 15:44 (CEST)
Nem-nem, OH. jól csinálja, én nem számoltam meg az összetételi elemeket, mert a módszer/rendszer végén az a nyüves -szer már egyáltalán nem olyan feltűnően önálló. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 20:31 (CEST)

És az elsőrendű, harmadrendű, magasabb rendű; elsőfokú, másodfokú, magasabb fokú; egyváltozós, többváltozós stb. kifejezéseknél mi a szabály? Mikor kell egybe, és mikor külön írni? Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 12:59 (CEST)

Itten meg nem a szótagokat kell számlálni (mint a már emlegetett anyagnévi jelzős szerkezeteknél)? Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 14:37 (CEST)
Ez egy elég nehezen lekövethető rend+szer :-) tud lenni időnként. Utánanézést kíván, fejből nem megy, mindenesetre fokozott mellékneveket elég ritkán kapcsolunk össze a jelzett taggal (magasabb rendű). Pasztilla 2009. június 23., 15:44 (CEST)
Utánanéznék én, csak a DD-posta lassan kézbesít :) Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 16:02 (CEST)
Lehet, kérnünk kellett volna, hogy tértivevényesen küldje nekünk a rég várt küldeményt? Vigyor Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. június 23., 16:08 (CEST)

Én is aszondanám kapásból, hogy az látszik nyilvánvalónak, hogy a középfokú változat az már nem egybeírandó, de az elsőrendű, haradrendű igen. Magasabb rendű külön. Másodfokú, alapfokú megintcsak egybe, magasabb fokú külön. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 20:31 (CEST)

Cambrai Liga, Nancy-i

Helyesen van ez írva? Lásd: A Cambrai Liga háborúja. Nem „Cambrai-i”? A másik: „Nancy-i”, „Ely-i” (pl. terek, paloták). Mi (volt) ezekre a szabály? Akela vita 2009. június 23., 13:24 (CEST)

Amíg ránk nem köszönt az AkH12, addig cambrai és nancyi. Az előbbi oda tartozik, hogy ha az i-képző nélküli névforma is i-re végződik, nem teszünk hozzá újabb i-t: dunakeszi, az utóbbi pedig az i értékű y mellé simán, kötőjellel rakjuk az i-képzőt: canterburyi.

Másik probléma: szerintem a cambrai liga egyáltalában nem nagybetűs, ez egyszerűen egy szövetségi formáció, a számtalan hasonlónak megfelelően kicsi. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 14:09 (CEST)

A nancyi rendben, de szerintem is cambrai-i, hisz a szóvégi ai e-nek ejtődő, a magyarban ilyenformán szokatlan betűcsoport (calais-i). Pasztilla 2009. június 23., 15:16 (CEST)
Hasonlót akartam mondani. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 23., 15:22 (CEST)
Jogos, a cambrai-i módosítva. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 20:29 (CEST)

Ezt az eszmecserét bemásoltam a Vita:A cambrai-i liga háborúja lapra, miután azt a fentiek szerint átneveztem. Akela vita 2009. június 23., 20:21 (CEST)

Pár apróság

Egyes szám vagy egyesszám, többes szám vagy többesszám, kettes szám vagy kettesszám, késő barokk vagy későbarokk? • Dátumokat hogy kell linkelni? Van erről valahol leírás vagy szabály? Például ha egy teljes évszám lenne, mondjuk 1628. május 10.? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 23., 13:54 (CEST)

  • késő barokk (késő este, késő gótika, sőt: késő gótikus)
  • egyes szám és többes szám (de: többesszám-jel, ill. még inkább: többesjel)
  • Évszámokat kettébontva linkelünk, mert az évszámoknak van külön lapjuk, és a konkrét napnak a hónapban (évfordulók, jeles események, szülhal, akármi). Az viszont nincs betervezve, hogy mondjuk 1988. május 2-ának saját lapja legyen. Tehát:
    [[1628]]. [[május 10]].
    Ezt írod be, megjelenik: 1628. május 10. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 14:28 (CEST)
Vagy
[[1628]]. [[május 10.]]
, mert így nem lesz átirányítás a nap: 1628. május 10.? Samat üzenetrögzítő 2009. június 23., 14:39 (CEST)
Ezt most legyetk szívesek egyértelműen, mert nagyon nem értem. S a fennmaradt kérésem: Nincs erről leírás? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 23., 15:05 (CEST)

A lényeg: külön linket kap az év, és külön linket a hónap és nap. Samat verziójában a nap után kiírandó pont is a linkbe tartozik, mivel a szócikkeknek egy ideje az a neve, a régebben használt ponttalan verziók pedig csak átirányításként mutatnak rájuk. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 23., 15:22 (CEST)

Köszönöm. Így már értem. (Jó lenne róla valami leírás sztem.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 23., 16:16 (CEST)

Mintha valahová le volna... | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 23., 20:37 (CEST)

Orchon völgy és Orhon folyó Mongóliában

A Wikipédia-vita:Világörökség-műhely/L – O lapról hoztam át:

Jelenleg van már a magyar Wikipédiában az Orhon folyóról szócikk. Abban hivatkozás van egy megíratlan szócikkre, az 'Orhon-folyó völgye' néven. Ez lenne a természeti világörökség. Ebben a listában, amelynek a vitalapjára éppen írok, 'Orchon-völgy' megíratlan szócikkre történik hivatkozás. A 2004 új világörökségi helyszínei lapon ugyanez 'Orchon-völgy kultúrtáj' néven szerepel.

A kavarás oka, hogy a mongol 'Orxon' szót kiolvasva (már aki tanult oroszul) Orhon szót fog írni. A folyóról szóló cikk említi, hogy a kiejtése 'Arhan' lenne. Az angol átírása ugyanennek a szónak Orchon.

Szerintem a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az Orhon folyóról szóló cikkre linkelnénk minden más hivatkozást. A folyóról szóló cikk elég jól elmondja, miért is nevezetes a folyó völgye. Nem akarom egyedül megtenni, míg el nem döntitek, mi is legyen a folyónév írásmódja.

Ja, és ha valaki nekiáll hivatkozásokat javítani, az a Mongólia cikkben is meg kell tennie. pemm vita 2009. június 23., 11:05 (CEST)

Gyanítom, hogy igazad van, de a rend kedvéért megkérdezem a helyesírási kocsmafalon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 23., 16:51 (CEST)

Nem nagyon látom a kérdést. A folyó neve magyar átiratban Orhon (Cartographia-világatlasz, MNL). Ha nem ez a kérdés, hanem hogy miként legyen szervezve a szócikkbokor, az ügyben nem tudok nagyon válaszolni, hasonló esetben írtam három szócikket, oszt jóvan (az Ohrid-régió vör helyszín Ohrid városát és az Ohridi-tavat foglalja magában. Pasztilla 2009. június 23., 20:18 (CEST)

Az idetartozó kérdés a folyó nevének helyes átírása volt, köszönöm a választ! A továbbiakat már intézzük a VÖR-vitalapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 23., 20:21 (CEST)

Kék vagy fekete

Már rég akartam kérdezni, miért kell a dátumokat kékbe tenni. Aztán van aki teszi, van aki nem. Vándormadár vita 2009. június 23., 18:07 (CEST)

Igazából nem kell (szabály nincs rá), pl. akkor hasznos, ha kíváncsi valaki, mi más történt még aznap vagy abban az évben. – Winston vita 2009. június 23., 18:24 (CEST)

Az elmélet: ha feltesszük, hogy csakis nevezets, érdekes eseményeket rögzítünk a Wikipédiában, akkor elvileg az is egy információ, hogy azon a napon mi MÁS történt még a világban. Ebből folyomány: csak azt kell kékíteni, ami valóban kapcsolatban, jelentős kapcsolatban van a szócikk tárgyával. Üdv, – Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 23., 18:28 (CEST)

Köszönöm. Vándormadár vita 2009. június 23., 18:38 (CEST)

Tudom, hogy már lement a buli, csak rám tört a grafománia. Burum +1. Én az utóbbi időben rendkívül kevés évszámot, dátumot teszek belső linkbe. Végül is a belső linknek két értelme van:
  1. Ember szócikket olvas és rákattintva eljut az évszámhoz/dátumhoz, lássa, mi egyéb történt aznap. Kevéssé életszerű forgatókönyv, kevés helyzetet tudok elképzelni, hogy mondjuk a kapagéci csatáról szóló szócikk olvasása közben heves vágy törne rám, hogy megtudjam, mi egyéb történt még ugyanabban az évben Dániában vagy bárhol másutt. Ha mégis, hát begépelem a keresőmezőbe. (Persze ehhez a brutális felfogáshoz Satak Lord Lusta Olvasót Kényeztető Projektjének még lesz egy-két szava.)
  2. Ember célzottan arra kíváncsi, hogy egy bizonyos évben vagy napon mik történtek. Rámegy az évszám/dátum szócikkére és a „Mi hivatkozik erre” link segítségével megpróbál utánanézni. Hamarosan megőrül, és puszta kézzel tép széjjel rabláncokat, mert az így kapott, többezres tételre rúgó szócikklista 95%-a hasznavehetetlen, mert például Aba Ádámtól Zathureczky Zsigmondig minden életrajzban be vannak linkelve a doktori védések évei, a család Rakamazra költözésének és a könyvek kicsomagolásának pontos dátuma, a segédőri megbízatás lejáratának időpontja, és valamennyi publikáció megjelenésének éve is. Ma ezt a funkciót vajmi kevéssé tudjuk használni, éppen azért, mert mindenki agyonlinkeli minden szócikkét, és a valódi információk, a lapok közötti értelmes kapcsolatok elvesznek a linkrengetegben. Régen ebben én is vaskosan bűnöztem, de aztán megvilágosodtam, és középtávú tervem, hogy az egyéb ésszerűtlen linkelések ingerét is kikapcsoljam az agyamban. Mert természetesen ez nem csak a dátumokra igaz, hanem minden másra is. Vannak például közöttünk közelzombi extrémsportolók, akiknek attól pöndörödik a szőr a mellkasukon, hogy végigmennek a madártani cikkeken, és a tojó meg a hím súlyának (Samat kedvéért: tömegének) közléséhez beteszik a g betűt egy linkbe, így: [[gramm|g]]. Pasztilla 2009. június 23., 23:45 (CEST)
Köszönöm, most már sokkal jobban érzem magam ;) Samat üzenetrögzítő 2009. június 24., 00:56 (CEST)

Én is úgy vélekedtem mint Pasztilla, de nem mertem a saját fejemet követni, mert mi van ha a dátumlinkelés szabály? És hát, közlegény Sveik...el ne felejtse ám, hogy a szabál az szabál! Vándormadár vita 2009. június 26., 21:40 (CEST)

Amúgy szerintem még arra is jó az évszámok kékítése, hogy kiemeljük a szövegből azokat, amelyeket arra érdemesnek tartunk, hogy olvasmányosabb legyen a cikk. – Juliska vita 2009. június 28., 23:41 (CEST)

Szintén kínai

Úgy látszik, Sevillában dolgozni kezdtek, mert megszületett az első idei világörökségi helyszín: a Wutai-hegység. Két kérdésem van vele kapcsolatban:

  1. hogyan írjuk át?
  2. (nem helyesírási) hegy vagy hegység? (Mount Wutai)

A segítséget előre is köszönöm:-). – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2009. június 26., 14:20 (CEST)

Szintén új világörökség, Iránban: Shushtar - ez esetleg Sustár lenne? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 26., 21:46 (CEST)

  1. A kínai az egyetlen, amelyik nyelvből nem magyarosan írunk át, azaz: Wutai-hegység vagy Wutai-Shan, magyarosssan meg Vutaj-hegység vagy Vutaj-san. Mind a négy alakváltozat fellelhető a Cartographia-világatlaszban.
  2. Sustar. Pasztilla 2009. június 26., 22:02 (CEST)

Köszi, ez utóbbit javítottam, az előbbinél nem tudtam eldönteni, hogy a négy közül melik a kívánatos. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 26., 22:22 (CEST)

Létezik preferálandó, a magyar hegység földrajzi nevet tartalmazó kanonizált változat + kínai átírás Wiki-irányelve: Wutai-hegység. Pasztilla 2009. június 27., 11:19 (CEST)
OFF: Szóltok nekem, ha lesz albán vagy macedón vagy montenegrói vagy koszovói helyszín? Pasztilla 2009. június 27., 11:19 (CEST)
Persze. Istvánkát is riasztottam az új olasz helyszín miatt, már meg is írta: Dolomitok. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 27., 11:22 (CEST)

Baru vagy Barú

Baru vulkán a helyes alak, vagy átvesszük a hosszú ú-t? Köszi, SyP 2009. június 27., 23:11 (CEST)

Latin betűs az alapnyelv, tehát a mellékjeleket meg kell tartanunk: Barú vulkán. Kötőjel ez esetben nem kell, mert a Cartographia-világatlasz és az MNL. is földrajzi köznévi utótag nélkül, azaz egyszerűen Barú alakban hozza a csúcs nevét (hasonlóan sok más tűzhányóhoz: Etna, Krakatau, Mauna Loa). Pasztilla 2009. június 28., 11:11 (CEST)

Köszönöm! Azért sem szeretném csak simán Barú néven futtatni, mert néhány más dolgot is úgy hívnak. SyP 2009. június 28., 19:06 (CEST)

Berlini TV-torony

Üdv! Meg akarom írni a szócikket. Kérdésem, mi a helyes alak?

  • Berlini tévétorony => többi TV-torony mintájára, de erre csak 107 talűlatot ad a Google
  • Berlini TV-torony => jóval több találat
  • Berliner Fernsehturm => hivatalos

Köszi, előre is. – Tobi Üzi :) 2009. június 28., 18:03 (CEST)

Ez voltaképpen nem tulajdonnév (ad anal. rákoshegyi víztorony és társaik), hanem szimpla földr. megjelölés az illető létesítmény helye alapján, és ha nincs Berlinben több tévétorony, akkor az azonosítására bőszen elég ennyi, fantázianeve nincs neki. Ennek alapján az első kettő bármelike jó, kisbetűvel: berlini tévétorony/tv-torony, vigyázat, a tv kisbetűs! | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 28., 18:13 (CEST)

Mauritius-szigeti dodó: miért kötőjeles?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Mauritius neve ugyanis nem „Mauritius-sziget”, úgyhogy az AkH.11 183. alapján az állat szócikkét is átnevezném. Ádám 2009. június 23., 15:14 (CEST)

Amúgy is inkább mauritiusi dodóként találkozni vele. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 23., 15:18 (CEST)
Mathae +1. Pasztilla 2009. június 23., 15:35 (CEST)

Én meg legtöbbet Mauritius szigeti dodóként találkozom vele. Szvsz semmiképp nem elég a mauritiusi dodó (mert van másféle szigeti dodó, ill. csak volt, pl Réunion szigetén), és iylen alakban soha még nem is találkoztam vele. SL vita 2009. június 23., 17:32 (CEST)

Miért is nem elég a mauritiusi dodó, ha a többi dodó nem mauritiusi? – Winston vita 2009. június 23., 18:26 (CEST)

Mer' vannak olyanok, akik nem tudgyák, hogy Mauritius egy sziget, és ami ott lakik dodómadárka, az szigeti. Kell bele mert így szoktam látni. SL vita 2009. június 23., 18:29 (CEST)

Jesszasz. Az ilyen gondolatmenetek érvényesítése remélhetőleg távol áll a Wikipédia céljaitól, már elnézést, a „mer így szoktam látni” és a „mer nem tudják mi az a Mauritius” vonal egyaránt. És főként azért, mert nem feladatunk magyar neveket adni taxonoknak, és ha a szisztematikusok azt találták ki, hogy yucatáni lappantyú, akkor a wikipédista lesz szíves értelmezési segédletül nem átnevezni Yucatán-félszigeti lappantyúmadárnak, csak mer' vannak olyanok, akik nem tudgyák, hogy Yucatán egy félsziget és a lappantyú az egy madár. Ehelyett egyszerűen meg kell nézni mérvadó rendszertani könyvben, hogy mi a neve magyarul, és azt használni. Nekem ilyen nincs, de amiben megnéztem (pl. Biológiai lexikon), a Raphus cucullatus leginkább dodógalamb, vagy egyszerűen dodó néven szerepel. Pasztilla 2009. június 23., 20:05 (CEST)
Pasztilla +1 — P/c vita 2009. június 23., 20:36 (CEST)

De mondom, hogy nem csak mauritiusi van dodóból, tehát azt a könyvet is be lehet tüzelni. SL vita 2009. június 23., 20:58 (CEST)

Ha jól értelek, a kellően határozott „de mondom”-jaidra kellene építenünk a szócikkeinket, hatalmas autodafék közepette, a szisztematikusok meg szégyelljék magukat. Kiváló antré volna egy szebb világba. Pasztilla 2009. június 23., 21:03 (CEST)

Nem jól értesz. Nem veszi észre a kolléga, hogy csak szemtelenkedek? A dodó menjen egyértelműsítőnek, erre akartam célozani. SL vita 2009. június 23., 21:07 (CEST)

De, pontosan hogy csak azt vettem észre :-) Pasztilla 2009. június 23., 21:12 (CEST)

Satak, ha a cikk igazat mond, akkor "Korábban dodónak vélték az úgynevezett „réunioni remetegalambot” is, melyet portugál tengerészek fedeztek fel 1613-ban Réunion szigetén. ... Később átértékelték rendszertani helyét, és az íbiszek (Threskiornis) nembe sorolták át Threskiornis solitarius néven. A fehér színű „réunioni dodó” tehát valójában sohasem létezett." Akkor viszont nem értem, mire kellene az egyértelműsítő. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 23., 21:15 (CEST) *Bocsánat, csak a rend kedvéért: Thresciornis L András vita 2009. június 23., 21:35 (CEST)

    • Bocsánat, a cikkből másoltam át - ott kellene javítanod. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 23., 21:37 (CEST)
  • Sejtettem :-) és épp azon voltam, hogy megkeresem ezt a cikket. L András vita 2009. június 23., 21:40 (CEST)
    • Bocs, hogy nem írtam ide, nekem egyértelmű volt, hogy a Mauritius-szigeti dodó :-)Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. június 23., 21:44 (CEST)
      • Nyugi, jó a Threskiornis k-val, nem kellene rosszra javítani. Pasztilla 2009. június 23., 21:45 (CEST)
        • Viszont tök jó ez a csillagozós szövegtagoló módszer, ezért jár egy feltalálói díj LAndrásnak. Pasztilla 2009. június 23., 21:46 (CEST)
          • Bezsebeltem. Vigyor Már kijavítottam, a házikönyvtáramban minden irodalom így írja. Honnan van a k-s alak? L András vita 2009. június 23., 21:48 (CEST)
          • (Mellékesen a latinban nincs 'k'-betű, ki volt az az antinyelvész, aki elnevezte?) L András vita 2009. június 23., 22:10 (CEST)
      • Többek között ezért is nem latin névnek, hanem tudományos névnek híjják a rendszertani neveket, mert ugyanis szakajtónyi görög eredetű elem is van köztük. A Threskiornis jelentéséről nincs tudomásom, vmi filológust kellene megkeresni, de erősen gyanús, hogy ez is görög. Pasztilla 2009. június 23., 22:15 (CEST)
        • Tiéd a két pont :-). Előkaptam az első kezem ügyébe eső Larousse Természet Enciklopédiáját, és abban is 'k'-val van. Akkor csak elírtam a saját jegyzeteimben és ég a bőr a képemen. :-( L András vita 2009. június 23., 22:24 (CEST)
Összevissza beszéltek itt mindenféle sületlenséget, oszt még csak meg se látom... Vigyor Pasztillának különösen készül a kopasztóvíz: a k jelenlétének ugyanis semmi köze a görög eredetű szavakhoz, melyek természetesen vidáman c-vel szerepelnek latinos helyesírás szerint, ahhoz van köze, hogy számos fajnévben szerepel a felfedező nevének birtokos esete, amint a Threskiornis is ordítóan birtokos... Errefelé kell keresgélni neve magyarázatát. Pasztillának két hét kukoricán, L Andrisnak, lásd, kivel van dolgom, elég egy hét... | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 20:56 (CEST)

Mert régebbi ismertető irodalomban (hadd ne soroljam) és ráadásul annak fehér dodónak a leírásaiban (meg metszetes ábrázolásokban) dodóként szerepel, és aki csak annyit tud róla, hogy dodó, az úgy fogja keresni, hogy dodó, és ha a dodó alatt csak a dodót látja, akkor az életbe nem találja meg. SL vita 2009. június 23., 21:19 (CEST)

Az most részletkérdés, hogy a cikkben benne van, de ej, ahhoz olvasni kell. A lusta olvasókra is kell gondolni. SL vita 2009. június 23., 21:20 (CEST)

Ezt most nagyon lassan írom, külön Neked: Az az olvasó, aki nem olvas, nem olvasó. Az olvasó olyan ember, aki olvas.
P/c vita 2009. június 23., 21:28 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Satak Lordnak
Hrrrrrr... Húzzuk már ki azt a karót a földből, sikítva könyörgök, az eb már rég elfutott.
Egyébként hogy képzeled el a lusta olvasók szerkesztésileg megoldható, szervezett kényeztetését? Mindent, amiről bármi más eszébe juthat a lustáknak (és teszem hozzá: a hülyéknek, gondoljunk a hülye olvasókra is egy füst alatt!), kössünk össze minden mással, ami eszébe jutott róla, vagy a szócikkek tetején ne bevezető legyen, hanem a lustákra gondolva különféle figyelmeztetőüzenetek („Te, figyu, ez a dodó nem az a dodó!”, „Te, Kedves Olvasó, véletlenül nem Pintér Dodó mauritiusi telefonszámát kerested a neten, ha igen, akkor az (20) 1234-567.”) Pasztilla 2009. június 23., 21:33 (CEST)
Valami nem stimmel. Próbáltam személyesen tisztázni Dodóval a kérdést, azaz megkérdezni, hogy hívják, vagy rokonságban áll-e az általunk keresett Dodóval, de az általad írt telefonszámon előfizető nem kapcsolható. Biztos, hogy jó a szám? Samat üzenetrögzítő 2009. június 24., 00:52 (CEST)

Ha már csak az a kérdés, hogy mauritiusi dodó vagy Mauritius szigeti dodó, akkor a Google az előbbire 289, az utóbbira 1190 találatot ad (a wikipédiás találatokat kizárva). Úgyhogy addig is átnevezem kötőjel nélküli alakra, mert így, ahogy most van, biztos nem kéne hagyni. Ádám 2009. június 24., 14:59 (CEST)

Ideiglenes megoldásként jó, de a kérdés nem annyira az egyes változatok (mauritiusi dodó, Mauritius szigeti dodó, dodógalamb, dodó) Gugli-gyakorisága, hanem, hogy mi a pontos magyar rendszertani neve a tyúknak. Pasztilla 2009. június 24., 15:33 (CEST)
Mindközönségesen dodónak (minden jelző nélkül) hívja, így hirtelenjében, a hátam mögül:
  • Természettudományi Lexikon,
  • Környezet- és Természetvédelmi Lexikon,
  • Magyar Nagylexikon.
Utóbbi szerint a másik jószág neve remetegalamb.
SZVSZ ez elég egyértelmű:
P/c vita 2009. június 24., 19:37 (CEST)

Doom 3

Segítséget szeretnék kérni az egyik Doom 3-as bekezdéshez, mert szerintem nem igazán fordítottam le jól:

Fordított szöveg:

Egy héttel a játék kiadása előtt ismerté vált, hogy az id Software és a Creative Labs egy szerződést kötött, melyben az állt, hogy felhasználhatja az id az EAX audiótechnológiát a Doom 3-hoz. Ám ezt a szerződést nagyban befolyásolta egy szoftverszabadalom, mivel a technológia a Creative Labs tulajdonában volt. A szabadalom egy technológiára vonatkozott, mégpedig a shadow volume-ra, amit függetlenül fejlesztett ki John Carmack és a Creative Labs programozói Carmack's Reverse néven. Az id Software jogi felelősség alá vette volna magukat, ha használták volna a kész játéknál a technológiát, így hát ahhoz, hogy hatástalanítsák a szerződést, megegyeztek a Creative Labs-zel: licencelik az audiótechnológiáért kártérítés per ellenében.

Angolul:

A week before the game's release, it became known that an agreement to include EAX audio technology in Doom 3 reached by id Software and Creative Labs was heavily influenced by a software patent owned by the latter company. The patent dealt with a technique for rendering shadows called Carmack's Reverse, which was developed independently by both John Carmack and programmers at Creative Labs. id Software would have been putting themselves under legal liability if they used the technique in the finished game, so to defuse the issue, id Software agreed to license Creative Labs sound technologies in exchange for indemnification against lawsuits.

Ha kapnék egy kis nyelvtani, fordítási segítséget, akkor azt megköszönném. – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. június 29., 19:47 (CEST)

Mondjuk így:

Egy héttel a játék kiadása előtt ismerté vált, hogy az id Software és a Creative Labs közötti szerződést, amely szerint az id a Doom 3-ban használhatja az EAX technológiát, jelentősen befolyásolta egy, a Creative által birtokolt szabadalom. Ez egy, az árnyékok renderelésével kapcsolatos, „Carmack's Reverse”-nek nevezett technikáról szól, amelyet John Carmack és a Creative programozói is kifejlesztettek egymástól függetlenül. Az id Software-t jogi felelősség terhelte volna, ha ezt a kész játékban felhasználták volna, így ennek elkerülésére a két cég megegyezett, hogy az id licenceli a Creative audiotechnológiáját, cserébe az utóbbi lemond a pereskedésről a kérdéses szabadalommal kapcsolatban.

Nagyjából, bár lehet még rajta csiszolni (szóismétlés etc.)

Winston vita 2009. június 29., 20:18 (CEST)

Hát ez tök jó lett, köszönöm :-)BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. június 29., 20:25 (CEST)

Ajánlom egyébként a t. társaság figyelmébe a Fordítási segítség lapot, amit kimondottan erre a célra terveztek, csak sajnálatos módon nincs igazán kihasználva. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 29., 20:51 (CEST)

Felszólító alakok

Van a magyarban „menj” és „menjél”, „őrízz” és „őrízzél”, stb. Mi ez a két alak, főleg az utóbbi és pláne a végződése? Tekinthető-e utóbbi az előbbi „fokozásának” („energizált alak”-jának)? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 2., 08:21 (CEST)

Én nem értek a nyelvtanhoz, csak mint anyanyelvi beszélő kibickedek: személy szerint nem érzek a kettő közt különbséget, se jelentésben, sem "erősségben". Mindkettőt gyakran hallom, inkább a beszélő személye, mintsem a mondanivaló hangsúlyozása szokott lenni a döntő szempont. Mamirendelő 2009. július 2., 08:29 (CEST)
"A rövidebb forma általában a szigorúbb parancs, a hosszabb meg az enyhébb kérés kifejezésére alkalmas. Az újabb vizsgálatok szerint azonban a hosszabb alakot az emberek népiesnek érzik." (A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest 1991., 256. oldal)

i nyúlása

Nade mi az hogy őrízz? Van valakinek valami jó kis netes forrása a magánhangzó-hosszabbodás tendenciájáról (Tíbor, Krisztína, szolidarítás stb.)?
Peyerk vita 2009. július 2., 11:22 (CEST)
S mi lehet a neve a végén annak a rag(?)nak ? • S nem köll mindenbe belekötni. ;) Az „őrízz” az jó kis észak-magyarországi kiejtés fonetikusan. ;)) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 2., 12:01 (CEST)

A hosszabbodás leginkább az 'í' betűt érinti. Nincs kéznél, de egy XIX. századi nyelvészeti munkában olvastam, hogy a magyar nyelvben nyolcféle 'i' betű van, amelyből három mély. A mély 'i' betűk szoktak hosszabbodni. L András vita 2009. július 2., 12:38 (CEST)

Ilyenről nincs tudomásom, nyelvjárási tendencia sokkal inkább az ú, ű, í rövidülése tud lenni. Alaposabb nyomozást kíván, esetleg eLVe adatközlő tudományosan igényes interjúztatását, valamint független adatközlőktől származó információkkal való ütköztetését. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 2., 17:02 (CEST)

    • Az adat a Czuczor-Fogarassy nagyszótárban keresendő (1862-74), ahol mind a nyolc 'i' hang felsorolásra kerül. L András vita 2009. július 2., 17:46 (CEST)
Nem a 8-féle i a baj (az egyáltalán nem olyan sok), hanem az őrizz hangsúlytalan i-jének nyúlása, de eLVe adatközlő alább megvilágította a probléma hátterét. Vigyor | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 2., 18:03 (CEST)
Borzasztóan meginterjúvoltam eLVe nevű adatközlőt és az jött ki, hogy egyszerűen csak nem tud helyesen írni. És hogy nagyon sajnálja, hogy a fenti, viccnek szánt és szmájlival is ellátott komment, ilyen komoly tudományos vitát robbantott ki. (De eLVe ezen jókat röhög.;) ;-)eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 2., 17:29 (CEST)
Azért ilyen könnyen nem passzolható a probléma. A Tíbor és Krisztína kiejtések egyre gyakoribbak a közbeszédben és a médiákban, nekem meg az idegeimre megy. Viszont érdekel annyira a dolog, hogy szívesen olvasnék komoly nyelvtudóst a tárgyban. – Peyerk vita 2009. július 3., 09:51 (CEST)
Fentivel inkább csak magamat exkuzáltam, mert ezt a szót 20 éve képtelen vagyok helyesen írni (lehet hogy vmi helyi dislexiagráfia:). Ami annál is kellemetlenebb nekem, hogy a héber ragozásoknak ez a leggyakrabban használt mintaszava, így ezerszer le kell írni. ;( Viszont én valóban nem úgy ejtem, ahogy írni kellene. Úgyhogy engem is érdekelne a megfejtés. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 3., 10:08 (CEST)

A komoly válaszhoz pontosítani kéne a megfigyelés körét: hol tapasztalható a jelenség? A pesti köznyelvben, a pesties zsidó ejtésben, a kőbányai prolinyelvben? | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 3., 12:27 (CEST)

Itt nálam. A szobámban. Meg ha elmegyek másfele, ott is. VigyoreLVe kedvesS(z)avak 2009. július 3., 12:57 (CEST)

Felszmód E/2. alakváltozatai

Hát ez egy baromi bonyolult és érdekes téma (mindkettő). A fsz.-re röviden:

  1. a föltételezések szerint a felszólító mód E/2-ben "eredetileg" jelöletlen (számos párhuzamos adat van), a nyomatékos igető fejezi ki: Marad! / Vár! – ezek még ma is nagyjából a legdurvább formái a felszólításnak, ráadásul személytelennek érezzük őket már;
  2. a jeltelenség legtovább a 2. személyben tartott ki, azután oda is benyomult az akkor már -j- felszmódképz, a képzős és a képző nélküli alakvariánsok váltakozásának a nyoma pl. a várd/várjad páros az ún. határozott ragozásban (a -d a határozott ragozás E/2-es személyragja);
  3. a hozz/hozzál, adj/adjál stb. párosok első fele tehát személyragtalan, egybeesik a felszmódképzővel ellátott igetővel (ami megfelelő esetben hasonul), a második fele pedig a megfelelő általános ragozású személyraggal ellátott változat, vö.: nézel kij., nézzél felsz.;
  4. a változatosság tehát régi adottság, bár létezik kötelező egyalakúság is, pl. az egyél, ezt nem tudod személyragtalan formában képezni (*egyj > *eggy), alkalmasint hangtani nehézségek miatt;

ami mármost a jelentését illeti, a denotátum azonos, E/2. felsz. általános ragozásban, a két eltérő alakváltozat között ha érez is bármi különbséget az átlagos nyelvérzék, az a személyragos formával ellátott alak direktebb volta lehet, direktebben, közvetlenebbül személyes, mert ott figyel a végén az erős személyrag (hozzál a személytelenebb hozz ellenében). De ez árnyalat, ha tetszik, a hiány és a különbség világos, pragmatikai alapú különbségtétel pedig erősen nyelvlélektani. Kéne hozzá találni külön elemzést, amit a fentiekben mond a Trezor-féle könyv, ugyanezt igyekszik megfogalmazni nem túl szerencsésen: a személytelen változatot nevezi szigorúbbnak, a személyragosat enyhébbnek. Kérdés.

Amit a hosszabb alak „népies” (értsd: dialektális) voltáról ír, az nettó szimplifikálás, kis híján ugyanez elmondható fordítva például a tegyél / tégy párosról, melynek a második, tehát a rövidebb felét „érezzük” keresettnek, irodalmiaskodónak, kollokviális nyelvben szinte kizárólag a hosszabb fordul elő (tegyél, vegyél). | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 2., 16:40 (CEST)

Ok. Kösz. Ezen még elgondolkozom. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 2., 17:41 (CEST)

Mobiltelefonjáték

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Hogy kell helyesen írni a mobiltelefonjátékokat? Mobiltelefon-játékok? Vagy egybe? – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. július 2., 13:25 (CEST)

Kötőjellel, ahogy elsőre írtad, mert 7 szótag és 3 tagból áll (mobil+telefon+játék). – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. július 2., 16:05 (CEST)

Köszönöm! – BluesD Definition of Free Cultural Works logo notext.svg Üzenhetsz 2009. július 2., 16:25 (CEST)

Kelet-Timor vagy Timor-Leste

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Mi a magyar álláspont és gyakorlat Kelet-Timor azon kérésével kapcsolatban, hogy Timor-Lesteként hivatkozzanak rá? – Dami vita 2008. október 24., 22:57 (CEST)

Az OH. 899. Kelet-Timort ír. Ádám 2008. október 24., 23:05 (CEST)

Csak azért kérdeztem, mert rémlett, hogy a CIA World Factbook egyik frissítése, hogy East Timor mostmár Timor-Leste, és angol szövegkörnyezetben (pl. az ország hivatalos angol nevében) is ezt használják. Sajnos már nem találom, hogy mikor volt a váltás, és ha igen, akkor az az OH. kiadása után történt-e; illetve hogy van-e különbség az ország rövid neve és hosszú nevének fordításában; illetve, hogy (protokolláris megfontolásokat figyelembe véve) a Külügyminisztérium hogy utal rá. – Dami vita 2008. október 24., 23:24 (CEST)
A Külügyminisztérium honlapja Kelet-Timorról beszél. Cassandro George Cross Malta.svg Ħelyőrség 2008. október 24., 23:28 (CEST)

Hasonló a helyzet Elefántcsontparttal is, amely kéri, hogy Côte d'Ivoire-ként nevezzék, a jelenlegi cikk elég felemás (ha csak a címét és az első sorát nézem). – Dami vita 2008. október 27., 18:10 (CET)

FNB határozataitól függ. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2009. január 27., 12:52 (CET)

Az FNB Kelet-Timort mond az 16. ülése alapján. Idézet: „16/218. Országnevek. A bizottság elfogadja egyes nem független területek magyar neveit: [...] Kelet-Timor, [...]”. Ezt később is megerősítette: „44/420. Országnevek. Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, Comore-szigeteki Unió.” – Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. július 4., 21:11 (CEST)

Köszönjük Cassandrónak a nyomozást: valóban, függő területként Kelet-Timor volt, és ezt a nevét a 2002-es függetlenné válás után még azévben megerősítette az FNB, megalkotva a hosszabb államnevet is. A cikkbe bevezettem. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 12:40 (CEST)

Egyiptom művészete

Meg kérnék egy arabust is, hogy nézze át az Egyiptom művészete újkori, 20. századi részét, mert angol az átírása. Köszönöm. – SL vita 2009. június 18., 18:41 (CEST)

megint arabus nevek

Ezúttal ehhez a sablonhoz kérek valakit, hogy nem-e jól-e írtam-e valamit. Köszönöm. SL vita 2009. június 30., 21:53 (CEST)

Meg a kötőjelek se biztosak. SL vita 2009. június 30., 21:54 (CEST)

Én amondó vagyok, hogy a fonetikus írásmód lenne helyes, ez bevett szokás nálunk. A legtöbb enciklopédiában egy két kivételtől eltekintve így látom. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. június 30., 21:56 (CEST)

Az iszlám és indiai nagyjából rendben van (sztem), bár a maurja és gupta nagybetűje azért necces. Az afsárida nem afrígida akart lenni (csak tippelek, mert még nem hallottam róla)? Az almoravidát almorávidának, a mamlúkot mameluknak írnám. (Műkedvelő vélemény.) L András vita 2009. június 30., 22:08 (CEST)

Mathaet köllene riasztani. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 30., 22:43 (CEST)

A végső szót nyilván Mathae mondja ki az iszlám dinók kapcsán, addig is beletúrtam.
Az afsáridát én sem tudom hova tenni, nem lehet aftaszida? Továbbá nem találtam olyat sem, hogy Kászimidák. A mamlúk jó így, kezdi felváltani a magyar hagyományú mamelukot elég erősen. A pahlavi az mi akar lenni, Reza Pahlavi vette fel a nevet nem oly rég, a pahlavi/pehlevi pedig utalás a Szászánidák hőskorára, azaz pahlavi művészet nincs, van viszont szászánida.
A kínaiakkal az a probléma, hogy a pinjin átírást követjük, azaz így nem jó. Ebbe is beletúrtam. A Jüan előbb volt, mint a Ming, ezt is átraktam, és betettem a Szongokat, pár száz évig uralkodtak ők is, a művészet sem állt le addig.
A Kolár-dinasztia sem egészen tiszta India kapcsán, viszont a Pálák nem voltak benne. Pasztilla 2009. június 30., 23:11 (CEST)

Amit nem értek, az hogy mit keresnek ezek egy kupacban. Mi közük egymáshoz. Egyébként például Indiát nem biztos, hogy szerencsés dinasztiák szerint kategorizálni. Egyidőben több dinasztia is regnálhatott Andhrában, Magadhában, Pálában, Csálukjában, Panycsálában, Malvában, Gandharában, Kusánban, stb. Hiányzik is a Szaisunága-, a Nanada-, Szunga-, Kánva-, Szátaváhana-, a Gaurdzsara Pratihara, a Rasztrahuta, a Vidzsájanaggar, a Nagymogul... L András vita 2009. július 1., 00:17 (CEST)

Ha jól értem, itt a kifejezetten dinasztiákhoz kötődő művészeti korszakokról van szó, nem a dinasztiákról magukról. Pasztilla 2009. július 1., 00:28 (CEST)

Vszeg jól értetted. De mondjuk a maurjákkal nehéz lesz leírni a szaisunága-kor művészetét. L András vita 2009. július 1., 11:29 (CEST)

Ha engem akar valaki megszólítani, akkor szólítson meg, mert nem biztos, hogy észreveszem. Afsárida: helyesen vagyon így, Nádir sah és utódai táján kell nézelődni, iráni kora-18. század.– Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 2., 01:39 (CEST)

Viszont a Szászánidáknak semmi keresnivalójuk az iszlámnál, nem beszélve boldogtalan maronitákról, akik hívő katolikusok mindmáig... az újperzsa kérdésről írtam az összefoglalóban, de nem tudom, hogy a történelmi és nyelvi újperzsaság különbsége a művészettörténetben miképp csapódik le. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 2., 01:43 (CEST)

Köszönöm mindenki fáradságát. Az indiai dinasztiákat hanyagoltam, azokat lehet bővíteni; de addig nem akartam őket egybegyűjteni, amíg az India művészete lapot át nem dolgozom (ami idő kérdése, ami most baromira nincs). Mathae, egyszer asszem megbeszéltük már, hogy a szászánida művészet az szászánida, és hiába a Szászánidák az újperzsák, az újperzsa művészet a muszlim perzsák művészete. SL vita 2009. július 3., 18:51 (CEST)

Úgy legyen. A maroniták attól még nem muszlim dinasztia, hanem keresztény felekezet :) – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 3., 19:13 (CEST)
Jó-jó :) Kiveszem. SL vita 2009. július 6., 11:39 (CEST)

LAndrásnak meg: eleve azért rendeztem volna ábácérendbe őket (csak mivel a kínai meg japán kevés, azokat célszerű időrendbe rakni), hogy vmiféle nevezéktani gyűjteményt hozzak létre. Vagyis halvány rózsaszín eszem ágában nem volt leírni a maurjákkal a szaisunága-kor művészetét. Meg aztán úgy tervezem, hogy az összes átirányítás lesz, és csak ha nagyon terjengőseket lehet róluk írni, mint az abbászidáról, akkor lesz olyan, hogy lásd bővebben itt meg itt. SL vita 2009. július 3., 18:54 (CEST)

Egyesült Arab Emirátusok neveinek átírása

A problémám kiváltó oka, hogy a wikipédiában az Arab Emirátusok sejkségeinek illetve városainak sőt uralkodóinak a nevei is a "magyar" kiejtés szerint vannak írva. Ezzel az a fő gondom hogy a nagyobb hírportálok is átveszik ezt már ne haragudjatok baromságot. Miért nem lehet alkalmazni azokat a neveket melyek a térképen vannak, még a Dubaj rendben is lenne valamennyire de a Abu-Dzabi, a Rász-el-Haima meg egyenes vicces. A tapasztalataimat onnan veszem hogy több mint egy évig éltem kint és soha senkit nem hallottam így használni ezeket a neveket, sem arabot, sem angolt, sem németet, sem indiait. Egyszerűen számomra érthetetlen miért ragaszkodtok ennyire ehhez, én anno átjavítottam az Emirségek lapon található pár nevet, de valaki egy kettőt már vissza javított erre a butaságra. Ha már ragaszkodunk a magyar átiratra, akkor legalább használjuk tényleg a kiejtés szerinti átiratot, mert valaki kimegy jelenleg az Emirségekbe és "Abu-Dzabi" után érdeklődik kicsit szembe röhögik az indiai portások, "Rász-el-Haima"-t egyenesen nem fogják érteni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 217.194.34.103 (vitalap | szerkesztései)

Üdv! Az arab átírást a Wikipédia:Arab nevek átírása irányelv szabályozza, részletek ott. Amennyire ismereteim terjednek, az egyes arab országok ejtése jelentősen eltérhet egymástól, ezt az átírás valamelyest követi, de nem száz százalékban. Ráadásul nem tudom, ellenőrizte-e egyáltalán valaki a fenti érintett cikkeket.

Ezenkívül a jelek szerint két dolgot keversz: az egyik az arab nevek átírása, amit a fenti irányelv szabályoz, a másik a földrajzi nevek megfeleltetésének megállapítása az egész világon, ezt viszont hivatalos szervezet, az FNB intézi. Abu-Dzabiról, Tádzsikisztánról és társairól nem az átírás tehet. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 3., 12:23 (CEST)

A helyi ejtéseket meg az angolos átiratok nemigen követik, pl. kötve hiszem, hogy "Sharjah" végén azt a H betűt valaha is valaki kiejtette volna a beszélők közül. A kiejtés Ra's al-Ḫayma magyaros átirata esetén persze, nem reprodukálható... de ha Kh-val írod, akkor sem fogja tudni a vájatlan fülű olvasó, hogy az a betűkapcsolat hogyan ejtendő :) Angolos alapon kiejtve Fujeira tök ugyanaz, mint a magyaros Fudzsejra - mi tehát vele a baj? ʿAǧmān esetében meg éppenséggel a magyaros átirat (Adzsmán) sokkal közelebb áll az eredetihez, mint a magánhangzó hosszúságát nem jelölő angol (Ajman). Baromságról szó sincs... Egyébként is az MTA javasolja a magyarosítást, a szabályzat is helyesírási kútfő alapján készült, mi csak alkalmazzuk. Mondd meg Iványi Tamásnak, az általunk alkalmazott átíró készítőjének (ELTE tanszékvezető), hogy amit csinált, az "baromság" :)

Persze a WP:ARAB-nak is vannak hiányosságai, például a dialektális ejtéseket nemigen tükrözi, de ez talán nem is feladatunk. Az egyes államok amúgy is fuszhában adminisztrálnak, tehát a hivatalos ejtéseket alapul véve tkp. a földrajzi neveket mindenütt klasszikus alapon írhatnánk át. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 3., 15:22 (CEST)

Ápdét: pokoli szerencsétekre az FNB diktátumban közölte a következő emírségi településneveket:

Ezekből egyrészt körvonalazható az álláspont, másrészt a többi az átírás felségvize. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 12:52 (CEST)

Határozat itt: [1]. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 13:04 (CEST)

Nemzetközi szerződések

Kérem a hozzáértőket, hogy ellenőrizzék végig a Kategória:Nemzetközi szerződések-ben levő cikkek címének írásmódját, mert következetlennek tűnik a nagy- illetve kisbetű használata. Például nem értem, hogy az Amszterdami Szerződés miért nagybetűs, ha a brüsszeli szerződés kisbetűvel szerepel? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 3., 07:17 (CEST)

Mindegyik egységesen kicsi. Ez a rövid válasz, hosszabbat később. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 3., 12:24 (CEST)

A << város+i + szerződés >> alakúakat kisbetűsítettem, de mi vonatkozik a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményre és az Antikomintern Paktumra? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 3., 19:35 (CEST)

Az antikomintern paktum és az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (így, birtokossal), ugyancsak kicsik. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 12:50 (CEST)

Ha viszont már köznevesítettétek (nagyon helyesen), az ég adta világon semmi nem akadályozhat meg többé bennünket abban, hogy helyesen írjuk az éghajlat-változási szót, azaz: Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye. Pasztilla 2009. július 7., 13:30 (CEST)
Ha Gömböc kötőjellel írta volna, akkor arra mozgattam volna át. Én ugyanis tudvalevőleg nem értek ehhez (sem). Az eredeti kérdés egyébként a teljes kategóriára vonatkozott - lehet, hogy még van ott egyéb gyomlálnivaló is? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 7., 13:38 (CEST)

Jogos. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 20:39 (CEST)

Ebből kiindulva: Cotonou

Mellékszál: a cotonou-i megállapodás-ba ugye nem kell kötőjel, mivel franciásan "kotonu"-nak ejtjük a települést? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 3., 19:45 (CEST)

Igen, illetve azért nem kell, mert az -oo, -ou, -ee, -ae, -ii, -sch, -sh, -th végű szavakhoz kötő nélkül illeszkedik minden toldalék: Daewoot | Anjouk | tennesseei | curriculum vitaet | Hawaiin | Boschsal | amishok | Bayreuthban. :-) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 12:50 (CEST)

Véve. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 7., 12:53 (CEST)

Dilemma

Lenne egy kérdésem: hogyan írjuk magyarul azt, hogy African-American? Afrikai-Amerikai, Afrika-Amerikai, Afrikai eredetű amerikai (szerintem ez túl hosszú a Kategória számára), Fekete-Amerikai, vagy urambocsá Néger-Amerikai? (Nem tudom ez hogy van otthon, de a "néger"-ért itt már majdnem lincselés jár). Egyelőre Afrikai-Amerikait írtam, míg nincs jobb. Köszönet, Vándormadár vita 2009. július 7., 04:18 (CEST)

Se egyik, se másik: afroamerikai és afroázsiai. :-) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 11:22 (CEST)

Jé...kötőjel nem kell? (Afro-amerikai)Vándormadár vita 2009. július 7., 11:39 (CEST)

Nem kell kötőjel. (helyesírási kéziszótár) – Kavicsposta 2009. július 7., 12:30 (CEST)
Bizony nem kell. ;) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 12:45 (CEST)

Szerintem azt is nyugodtan használhatod, hogy fekete, de a néger már itt sem divat. (Pláne a szerecsen, pedig milyen jó szó is az...) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 7., 12:09 (CEST)

Na jó, afroamerikai lesz, ha ez Magyarhonban megfelel a nyegleség vádja nélkül. Megfigyelésem szerint az afro-t itt inkább csak a hajviseletre és hasonlókra (pl. kultúra) használják. (Van valami "slang" mellékíze.) Ha személy(ek)ről van szó, tisztelettel ki kell írni, hogy African-American. Kösz mindenkinek. Vándormadár vita 2009. július 7., 19:11 (CEST)

Sürgős: napraforgó virág vagy napraforgóvirág

Ha valaki biztos abban, hogy egybe, akkor legyen jó gyorsan átírni a kezdőlapon a nap képénél. Ha külön, akkor pedig legyen jó nekem elmondani, miért :-) Mamirendelő 2009. július 7., 10:33 (CEST)

napraforgómag és napraforgó-pogácsa (utóbbi a 6 : 3-as szabály értelmében), tehát napraforgóvirág. Ugyanazért, amiért a többi: jelöletlen összetétel (feloldása: ’a napraforgónak a virága’). :-) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 11:27 (CEST)

Szinonimia (biológia)

Ezt kéretik átnevezni: Szinonimia (biológia) Az írásmód hibás, csak szinonima vagy szinonímia lehetne. Javasolt új név: Szinonima (rendszertan) Köszi. 67.159.45.24 (vita) 2009. július 7., 13:49 (CEST)

Tévedés. A szinoníma azonos értelműséget, a szinonímia hasonló értelműséget jelent (hozzáteszem, hogy a hosszú és rövid 'i'-betű használata variábilis). L András vita 2009. július 7., 20:28 (CEST)

Ingadozik az, mint nádszál a szélben, s mint az asszonyok erkölcse, no de nem a sztenderd helyesírásban!! Abban ugyanis: szinonima, szinonimika és szinonim, szigorúan rövid i-vel (lásd pl. OH. 1325a), ellenben szinonímia hosszúval (uo.). Anonnak tehát igaza van, már ami a helyesírást illeti). Viszont a megfelelő névválasztás szerintem itt a szinonima (biológia) vagy szinonima (rendszertan), de inkább előbbi. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 7., 20:46 (CEST)

A cikket csak most néztem meg. Igazad van, a szinonima a helyes cím. Asszem félreértettem a kérdést. L András vita 2009. július 7., 20:59 (CEST)

Harckocsitípusok

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A következő problémába futottam, kérlek segítsetek: Hogyan helyes? könnyűharckocsi vagy könnyű harckocsi (a helyesírási kéziszótár szerint, de künnyűcirkáló egyben); illetve nehézharckocsi (a nehézcirkáló mintájára) vagy nehéz harckocsi; de a csúcs amit a szakkönyvekben sem találtam: közepes harckocsi / közepesharckocsi.

Különböző forrásokban, különböző módon találtam meg leírva ezeket az elnevezéseket. Elvben, ha jelző külön kellene írni, de mivel ezek egy konkrét haditechnikai kifejezések az egybeírás lenne a helyes? A különböző szócikkeink ebben sem mutatnak konzekvenciát, össze-vissza találhatók meg, akár egy szócikken belül is.– Kavicsposta 2009. július 4., 19:06 (CEST)

A választ nem tudom, bár úgy gondolom, hogy valahol a jelentésváltozás körül kellene keresni (jogászul: megvalósult-e a jelentésváltozás tényállása). Valami olyasmire gondolok, hogy a könnyűharckocsi nem azért könnyű, mert kicsi a súlya, hanem ez egy szakkifejezés egy járműtípusra, és nehézharckocsi, szintén ezért. De akár az ellentéte is elképzelhető. :-) Viszont felvetek én is egyet: harckocsitípusok vagy harckocsi típusok? Én (bármilyen rosszul néz ki) az előbbire tippelnék, mert a típus nem tud harckocsi lenni, egyébként meg jelöletlen viszonyban vannak. Samat üzenetrögzítő 2009. július 4., 19:23 (CEST)

Ez idáig rendben van. A könnyű- és nehézharckocsik esetében (nálam) nincs is vacilláta. De a közepesharckocsi olyan bután néz ki... L András vita 2009. július 4., 19:26 (CEST)

Ettől – azaz attól, hogy szokatlan – nem tűnik helytelennek a közepesharckocsi, pláne hogy van könnyű- és nehézhk. is. De ugyanez az eset az idegen tankette, azaz a kisharckocsi esetében is. --Gyantusz vita 2009. július 5., 00:15 (CEST)
De lehet azért „buta”, mert ragozott. Legyen középharckocsi... :p ;) --Gyantusz vita 2009. július 5., 00:24 (CEST)
Középhajó van a szótárban. Sőt, középszótár is van. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 7., 22:05 (CEST)

Valójában nem új szót keresek :), hanem a megoldást. A következőt sikerült megtudnom: Mivel ragozott ezért közepes harckocsi (egyetlen esetben sem írjuk egybe a közepes szót más szóval, ellenben a közép szó felhasználásával már lehet összetett szót csinálni).– Kavicsposta 2009. július 7., 23:27 (CEST)

Azért a közepesharckocsi-festőműhely esetén mégis egybeírnám. :-) --Bitman vita 2009. július 8., 06:29 (CEST)

Fel és lehasznosítás

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Vélemény kéretik. Adott két cikk: Felhasznosítás, Lehasznosítás. Elsőt én töröltettem, de lehet, hogy elhamarkodtam. Vonatkozókat lásd itt és itt. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 11., 12:58 (CEST)

Szerintem ez egy jó példa arra, hogyan nem szabad tükörfordítani egy flektáló nyelvből magyarra. L András vita 2009. július 11., 13:03 (CEST)

Villámgyors gugli: recycling = újrahasznosítás, upcycling = értéknövelő újrahasznosítás, downcycling = értékcsökkentő újrahasznosítás vagy egyszerűen degradáció. Létező, a laikusok számára is rögtön érthető fogalmak, és nem is magyartalanok. Pasztilla 2009. július 11., 22:27 (CEST)
LAndrás: szerintem meg wikipédistának semmilyen nyelvből nem volna szabad saját kútfőből fordítgatnia, tükörfordítani meg aztán tényleg bármely nyelvből marhaság, egál mindegy, hogy flektáló avagy sem, hanem magyar nyelvű forrásokból kellene dolgoznia a terminológia megállapításakor. Ennél a lehasznosításnál még a downcycling is nagyságrendekkel jobb, magyar szövegkörnyezetben is. Pasztilla 2009. július 11., 22:30 (CEST)

Akkor bocsánat a kavarért, már helyreállt a cikk és mindkettő kötve is van egy nagyobbhoz. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 11., 22:33 (CEST)

Lapok átnevezve a fentieknek megfelelően. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 11., 22:38 (CEST)

Egyedhalma

Ha Ilyvó átirányítás Lviv-re és Zára átirányítás Zadarra, akkor Egyedhalma miért nem átirányítás Adjudra? Van erről valami irányelv / útmutató / közmegegyezés vagy csak többször is vita volt az ehhez hasonló ügyekben? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 11., 21:58 (CEST)

Ha jól sejtem, ez a Bákó-polémia néven elhíresült típuskérdés része (ahogy Jászvásár és még mások). Ha jól sejtem, a válasz körülbelül ilyesmi lehet: Ilyvó, Boroszló és Zára nem magyarok lakta nem magyar települések régesrég elavult, a középkori nyelvhagyományban élő elnevezései, míg Bákó, Jászvásár, Egyedhalma, Forrófalva, Kászon, Klézse és a többi moldvai csángó (szórvány)település azon típusok közé tartozik, amelyeknek nemcsak közelmúltbeli és jelenlegi magyar anyanyelvű lakóik nyelvén, de a recens szakirodalomban recens vonatkozásban is létezik konvencionális magyar elnevezésük. Pasztilla 2009. július 11., 22:17 (CEST)
OK, értem. Egyébként ha igaz, amit a wikicikk ír, akkor a jelenlegi magyar nemzetiségű lakók száma igencsak kevés: az összes 17585-ből 7, ami 0,03%-nak felel meg; ebből magyar anyanyelvű 2, azaz 0,01%. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 11., 22:21 (CEST)
Úgy sejtem, igaz lehet ez ma már. Sajnos nincs meg itthon a Lükő-könyvem, hogy belenézzek a népesedéstörténetbe. Tehát máris nem biztos, hogy Egyedfalva ugyanaz a kategória, mint mondjuk Klézse, és neked van igazad. Pasztilla 2009. július 11., 22:31 (CEST)

Új baloldal

Hogy írják: "újbaloldali mozgalmak" vagy "új-baloldali mozgalmak" vagy "új baloldali mozgalmak" ? - Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. július 12., 21:27 (CEST)

"Újbaloldali mozgalmak" és "új baloldali mozgalmak" mindkettő helyes, a különbség politikai/filozófiai. :) – Winston vita 2009. július 13., 13:44 (CEST)

:-) A különbség szemantikai, ezt jelöli az egybeírás vs. különírás: új baloldal = frissen szerveződött baloldal, újbaloldal pedig valami jelentésmódosuláson átesett értelmezését a baloldaliságnak, amit ez az új név jelöl (lásd újkonzervativizmus/neokonzervativizmus pl.) Tehát attól függ, mit akarsz mondani, ha azt, hogy ezek a mozgalmak újak a baloldalon, akkor ők új baloldali mozgalmak, ha pedig azt, hogy a mozgalmak az újbaloldal irányzatához tartoznak, akkor ők újbaloldali mozgalmak. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 13., 13:59 (CEST)

Nem (rendszertan)

Szerény véleményem szerint ez itten nem helyes. A rendszertani kategória genus, aminek a fordítása és a helyes használata is nemzetség. Nem beszélve olyan apróságokról, hogy az állatos cikkekben rendszeresen fogalmi zavarokat okoz a nem (rendszertan) és a nem (tagadószó) hangalaki azonossága. Sztem e cikknek Nemzetség (rendszertan) címet kellene adni, és ezt használni taxonként is. A Nem és az egyértelműsítés legfeljebb átirányításnak jó. L András vita 2009. július 14., 12:36 (CEST)

Csak ugatom a témát, de ezt én sem értem már régóta, hogy mi miért kezeljük a nemzetséget a nemtől megkülönböztetendő, afölött álló rendszertani egységként, és miért van két szócikkünk, amikor e kettő legjobb tudomásom szerint ugyanaz? Kíváncsi vagyok én is a válaszokra. Pasztilla 2009. július 14., 12:43 (CEST)
  • Ráadásul mindkét cikk (Nemzetség (rendszertan) és Nem (rendszertan) forrásolás nélküli. Én a tribusról mint taxonról még sosem hallottam, pedig foglalkozom a kérdéssel (lehet hogy lemaradtam egy körrel?). A linnéi ötös beosztás semmilyen különbséget nem tesz a genusok között. L András vita 2009. július 14., 12:51 (CEST)
Plusz olybá tűnik, ugyanaz az interwikisor van mindkét szócikken. Most légy okos, Domokos! Pasztilla 2009. július 14., 13:01 (CEST)
  • Ez mintha azt jelentené, hogy más nemzet(ség)ek tagjai se nagyon akarják elkülöníteni az állatokat meg a növényeket (meg nem is lehet). L András vita 2009. július 14., 13:06 (CEST)

Felajánlás: e-mailes kapcsolatban vagyok Borhidi Attilával, aki a növényrendszertan egyik szakértője. Esetleg írhatok neki, hogy mi is a hatályos taxonsorrend és mi magyarul a nevük. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. július 14., 13:04 (CEST)

Közelebbi segélyre is számítani lehet Szerkesztő:Szaga személyében. Neki még csak e-mailezni sem kell. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 14., 14:53 (CEST)

Gyönyörű! Még szerencse, hogy nem írtam BA-nak. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. július 14., 15:38 (CEST)
  • Felkértem Szaga kollégát egy kis lektorálásra. Mellékesen közölném, hogy a szerklapján lévő taxobox (ember) nemzetséget tartalmaz. L András vita 2009. július 14., 16:41 (CEST)
Viszont nem tűnik akadémikusnak, de ilyen kérdésben talán nem kell szaktekintélyekhez fordulni :) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 14., 16:40 (CEST)

Kaptam egy linket (A magyar állatnevek helyesírása a Wikipédiában. Ez nagyjából válaszol a kérdésre. Még mindig nem tiszta azonban, hogy a szakirodalom nagy része miért nem használja akkor így. Idézem a Larousse Természet Enciklopédiáját: „... induljunk ki egy fajból, mondjuk a fakasból, amelyet nemzetközi tudományos nevén két szóval jelölünk: Canis lupus. A lupus fajnevet kötelezően megelőzi (...) a nemzetségnév... A nemzetségek csoportja családot alkot...” L András vita 2009. július 14., 17:29 (CEST)

Hoppáré, mit találtam! A vitalapon Syp idéz egy publikációt, mely szerint „az állattani szaknyelvben a rokon fajokat magában foglaló rendszertani csoport, a „genus” magyar megfelelője a „nem”. Ugyanezen taxon botanikai megfelelője a „nemzetség”, viszont ezt a szót az állattani szaknyelv egy másik rendszertani szint, a „tribus” magyar megfelelőjeként használja.” Ezután javasolja, hogy a tribus ritkasága miatt az állatgenus is legyen nemzetség, de ez csak egy javaslat, a bevett szokást illene követnünk. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 14., 18:52 (CEST)

  • Hát igen, ezt próbáltam fentebb is ragozni: a tribus annyira ritka, hogy szinte nincs is. Nem beszélve arról, hogy a fordítása is nagyon szerencsétlen. (Azt már látom, hogy kisebbségben maradok, de hogy a nem mennyire bosszantóan félreérthető, azt nagyon is fenntartom.) Linné legalább csak a sorrendben tévedett (a család nyilván szűkebb kategória a nemzetségnél), de ez itt már értelmi (értelmezhetetlenségi) kategória. L András vita 2009. július 14., 19:01 (CEST)

Mivel az érdeklődés a téma iránt megszűnt, a vitát lezárom néhány zárszóval

  • itt is látszik a wiki egyik hibája/erénye (mindenkinek tetszése szerint): első a forrás, második a józan ész. Attól, hogy valakik egyszer rosszul fordítottak egy szót, mert hirtelen nem találtak a tribus kifejezésre megfelelő magyar szót (pedig van!), összekeveredett minden.
  • Kényszeresen elválasztjuk egymástól a növényeket és állatokat, amelynek nem lenne helye. (Vajon az ostoros véglények állatok vagy növények?)
  • Az állatoknál ugyanis a nemzetség eszerint a tribust takarja, a növényeknél viszont a genust. Abszurd!
  • A genus szó nemzetséget jelent, a nem fogalom egészen más. A tribus pedig nem jelent nemzetséget, hanem ehelyett nemzetségek csoportját, amit törzsnek kellene nevezni, de mivel már a phyllum ezt lefoglalta, lehetne pl. nemzetségtörzs, nemzetségcsoport, stb.
  • Tudom, hogy ez nem itt és most fog eldőlni, csak elővezettem az érveimet - már ha érdekel valakit. L András vita 2009. július 15., 21:17 (CEST)

USA labdarúgó-válogatott

Egy rövidke kérdés: helyes az elnevezés? – Madridista Ideírjad 2009. július 14., 18:12 (CEST)

Nem. Vagy Az USA labdarúgó-válogatottja, vagy labdarúgó-válogatott (USA), nemtom, mi a futballműhely bevett szokása, ott kéne megkérdezni a vitalapjukon, ill. megnézni az irányelveiket: Wikipédia:Futballműhely. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 14., 18:36 (CEST)

Hardver

Összetett szó-e a hardver? Másképp kérdezve, kötjőjellel kell-e írni a hardver-specifikációt? (A kiemelésen levő Populous: The Beginning című cikkben szerepel.) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 15., 17:11 (CEST)

A hardver az angol hardware szó magyarosított változata - nem összetett szó. (a gyakorlatban én mindig úgy találkoztam vele, hogy hardver specifikáció) – Kavicsposta 2009. július 15., 17:28 (CEST)

A hardware nagyon is összetétel, ám a hardver alakváltozat már nem számít annak, tekintve, hogy normál nyelvi kompetenciával nem elemezhető, és önállóan nem élnek az elemei (a -ver előfordul még a szoftverben, a hard viszont sehol). Így aztán összetételben egyetlen tagnak számít, következésképp a hardverspecifikáció egybeírandó, csakúgy, mint a hardverkonfiguráció (az OH. példája), ellenben már a hardver-összekapcsolás kötőjelezendő, tekintettel a kétszótagú igekötőre (össze-), ami miatt ő háromtagúnak számít (és 7 szótagos). BennóEmblem-very-very-evil.svgfogadó 2009. július 15., 18:26 (CEST)

Köszönöm a gyors segítséget. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 15., 18:47 (CEST)

Dayka és Dajka

Van itten egy probléma: a vezetékneve a művésznőnek mindkét formában gilt. A Dayka y-lonjáról a nagy ypszilonosítási láz után sokan azt hitték, a divat hatása, osztán kiderült, hogy speciel ez a Dayka família régtől y-lonos. Ettől függetlenül Margitka élete számos egymást váltogató periódusaiban hol jés, hol megint ypszilonos (filmjein is össze-vissza), a róla szóló irodalomban csakúgy.

Kérdezem a t. Házat, hogy ha a cikk elsődleges címéül speciel az y-nos formát választottuk, mert mégiscsak az az eredeti családi névforma, és a j-s nem tekinthető művésznévi alternatív alaknak, egész egyszerűen azért nem, mert szó sincs következetes választásról, akkor mondjuk megfelelő eljárás-e, ha WP-szerte egységesítjük a Dayka-hivatkozásokat, és a cikkben magában is Daykázunk végig következetesen, és csak ott lesz j-s, ahol valamelyik forrás címében úgy szerepel? Filmek stáblistáin pedig zárójelben megjegyezzük az éppen aktuális névformát. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 18., 10:57 (CEST)

Ezt most komolyan tőlünk kérdezed? Mi kérdezzük Tőled. Igazad van. – Teroses vita 2009. július 18., 11:04 (CEST)
Ez egy egónövelő kérdés volt Bennó részéről, hogy mind megerősítsük, hogy okos fiú és mindig neki van igaza :D – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. július 18., 14:54 (CEST)
Vigyor Szerintem is. – Teroses vita 2009. július 19., 02:10 (CEST)

Mlőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!! | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 19., 11:09 (CEST)

Zsinatok

Át akartam mozgatni a Második vatikáni zsinatot nagybetűsre, mert úgy tudom, hogy úgy helyes, azonban látom a laptörténetben, hogy már oda-vissza volt mozgatva. Nincs esetleg benne az OH-ban?– Gothika 2009. július 19., 17:17 (CEST)

„Második vatikáni zsinat” külön nincs benne, de „vatikáni zsinat” van, kisbetűs, 1449. oldal. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 19., 17:26 (CEST)

Ez azért problémás, mert pl. ha azt mondom tavaszi fesztivál akkor kisbetűvel írom, viszont ha egy konkrét eseményre utalok pl. Budapesti Tavaszi Fesztivál akkor naggyal. A zsinatokat is így látom, de ezek szerint rosszul.– Gothika 2009. július 19., 17:45 (CEST)

A határ nem az általános és a konkrét között van az AkH. szerint: az eseménynevek úgy általában kisbetűsek, tehát ha nem szól érv a nagybetűsítés mellett, akkor kisbetűsek maradnak. Az a bizonyos érv pedig úgy szól, hogy amennyiben intézményszerű háttere van a dolognak, tehát azonos néven működik intézmény/kht/alapítvány, melynek egyetlen vagy legfőbb célja az illető rendezvény lebonyolítása, akkor intézményszerűségére tekintettel nagybetűs (pl. a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a Budapesti Nemzetközi Vásár ilyenek), ettől eltekintve viszont hiába a nagy múlt, a rendszeresség, az események kisbetűsek, a cannes-i fesztiváltól az összes zsinatig, az első és második vatikáni, a lateráni zsinatok és minden másik. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 19., 23:03 (CEST)

Ne mondd már, hogy a zsinatok szervezése mögött nincs valamilyen szervezet/intézmény/kht! :-) Valami egyház, pápa meg ilyenek… Samat üzenetrögzítő 2009. július 20., 00:02 (CEST)

De hát nem is azt mondi, hanem azt mondi, hogy nem áll mögöttük kifejezetten e célra, azaz a zsinatok menedzselésére létrejött intézményi keret (mint ahogy ez a modern cégalapítós intézményi háttér egészen értelmezhetetlen is mondjuk a középkor évszázadaira). Készséggel elfogadom és a szádba adom, hogy szerinted tehát a Római Szentszék egyetlen célból alakult, mégpedig hogy furtonfurt zsinatolhassanak, és hogy ezt a profán és blaszfém megközelítést jelezzük a helyesírás eszközeivel is, de máma nem vagyok rossz. Gonosz Pasztilla 2009. július 20., 00:12 (CEST)
Igen, köszönöm, jól megrágtam – erre gondoltam Gonosz Ahogyan az Országgyűlés mögött álló Magyar Állam nevű szervezet sem azért jött létre, hogy a különböző érdekcsoportok tömhessék a zsebüket, mégis azért működik. Azt hiszem, mára abba is hagyom, mert lassan a Föld lakossága felét haragítom magamra :) Samat üzenetrögzítő 2009. július 20., 00:30 (CEST)
Az országgyűléssel bele tetszett nyúlni, ugyanis első körben azt is kis o-val írjuk, a rákosi országgyűléstől napjaink cirkuszáig: olyat például ne tessék írni, hogy a pozsonyi Országgyűlés. A nagybetűsítés oka pusztán annyi, hogy a helyesírászok patetizmustól hajtva – és a helyesírás szellemiségétől eltekintve – engedik az olyan húdefontos szervezetek nagybetűsítését, mint például az Országgyűlés vagy az Akadémia. Pasztilla 2009. július 20., 09:21 (CEST)
Na, sikerült behúzzalak a csőbe Gonosz. Mert az nem világos, hogy melyek ezek a húdefontos szervezetek, azaz hogyan keletkeznek ezek a helyesírás elveinek ellenmondó, mégis a helyesírás által előírt kivételek. Azoknak, akik eldönthetik, hogy az Országgyűlés és az Akadémia patetizmustól hajtva – és a helyesírás szellemiségétől eltekintve – nagybetűs legyen, nincs véletlenül valami közük az Országgyűléshez vagy az Akadémiához? El tudom képzelni, hogy egy jogásznak a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Köztársaság Ügyészsége és pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya a fontos, egy akadémiai alkalmazottnak és egy akadémikusnak az Akadémia, egy egyetemi oktatónak az XY Tanszék, de egy kezdő vállalkozó első százmilliós megrendelése csak a Megrendelés lesz, egy leépítés közben pedig az alkalmazott még véletlenül sem fogja csak nagybetűvel leírni azt a szót, hogy Főnök. És egy így helyes, mert máshogyan – praktikus szempontok alapján – hibás lenne. :-) Egy zsinat döntése esetleg több mint 1 milliárd ember életét változtatja meg, így lehet, hogy fontosabb, mint egy olyan törvény, amit az Országgyűlés hoz. Csak a helyesírás szabályairól nem a Szentszék dönt. Samat üzenetrögzítő 2009. július 20., 13:21 (CEST)
A zsinatok és a Szentszék viszonyát illetően tessék körülnézni a 15. században, mindjárt megdől „a pápaság mint zsinatszervezési kht.” elmélete ;) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 20., 18:31 (CEST)
Mire gondultál? Konciliarizmus, pápaság vs. parlamentáris egyház, gallikán út, Konstanz, 146O? Ilyesmi? | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 20., 21:04 (CEST)
Ja, konciliarizmus, Pisa, Konstanz, Bázel-Ferrara-Firenze, ilyesmi. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 20., 22:19 (CEST)

Musza

Hogy a helyes? Musza Dag vagy Musza Dagh vagy esetleg kis D-vel? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. július 17., 21:55 (CEST)

Úgy gondolom, a filológiailag pontos megoldás a Musa Dağı, de az atatürki reform előtti korokra hivatkozva, a történeti hűség okán bátorságosan használható az átírt Musza Dag forma, annál is inkább, mert így terjedt el, a Werfel-regény is így jelenik meg a mai napig is. Pasztilla 2009. július 17., 22:11 (CEST)
Nem ismerem az 1928 előtti oszmán írás angol rendszerű átírását, de úgy sejtem, a Musa Dagh ennek eredménye. Pasztilla 2009. július 17., 22:13 (CEST)
[http://bookline.hu/product/home.action?type=10&id=1719453&_v=Werfel_Franz_A_Musza_Dag_negyven_napja_I_II_ Werfel, Franz:

A Musza Dag negyven napja I-II. Európa Könyvkiadó, 1966 ] – Dencey vita 2009. július 22., 22:54 (CEST)

Igen…? Pasztilla 2009. július 22., 23:12 (CEST)

Talán az Európa Könyvkiadó lektorai értik a dolgukat. – Dencey vita 2009. július 22., 23:13 (CEST)
Csak azt nem érte(tte)m, mit ad ez hozzá vagy vesz el a korábban leírtakhoz/leírtakból. Pasztilla 2009. július 22., 23:23 (CEST)
Forrást ad a hozzászólásodhoz :D – Dencey vita 2009. július 23., 00:09 (CEST)

Japán nevek

Újfent átírások okán zargatom a nagyérdemüt.

Szükségem lenne ezen versenyzők helyes, magyaros nevére: Toshi Arai [2], Kenjiro Shinozuka [3], Nobuhiro Tajima [4] Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. július 19., 03:07 (CEST)

| Nagy Gömböc hamm! 2009. július 19., 11:08 (CEST)

Köszi. Lenne itt még három név akikkel zavarban vagyok:

  • Katsuhiko Taguchi (田口勝彦)
  • Yoshio Fujimoto (藤本吉郎)
  • Hiroshi Masuoka (増岡 浩) en

Mdavid89 AdiumEmoticonset.pngvitalap 2009. július 21., 01:01 (CEST)

Én ugyan nem értek hozzá, de így írnám: Tagucsi Kacuhiko, Fudzsimoto Josio, Maszuoka Hirosi.  … szalax vita 2009. július 21., 20:16 (CEST)

Hibátlan :-), tehát:

Parthusok/párthusok/pártusok

Parthusok, párthusok, netán pártusok? Kimondja ezt valami valahol? Sőt, ha esetleg a haverom parthus, akkor parthussal vagy parthusszal megyek kocsmába? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 20., 18:23 (CEST)

  • A középső biztos nem jó. L András vita 2009. július 20., 18:30 (CEST)

Hát ez erősen nyelvhasználati kérdés, ha engem kérdezöl, szerintem a fokozatos egyszerűsödés felé haladnak az ilyenek, tehát leginkább pártus. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 21., 19:18 (CEST)

Nem téged kérdeztelek. :P Egyébként kútfőink hallgatnak róluk? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 21., 21:44 (CEST)