Főmenü megnyitása

Angol (szak)fordítás kellene

Speech Assessment Methods Phonetic Alphabet – ennek a magyarja kellene. A magyar cikk itt (elhanyagolható sajnos; esetleg még ez is), angol itt. Én nem tudtam összerakni magyarosan, úgyhogy előre is köszönet érte. --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 18., 13:37 (CEST)

Tok pisin nyelv

ELVe tegnap átnevezte a Tok pisin nyelv szócikket Tok piszin nyelvre. Ezzel két problémám is van:

1. Az átnevezést nem előzte meg semmiféle megbeszélés, és sem a cikk vitalapján, sem a releváns kocsmafalon nem láttam semmilyen indoklást vagy forráshivatkozást.

2. A szerkesztési összefoglalóban annyi áll, hogy „magyar kiejtés és átírás szerint” történt az átnevezés, de nem világos, hogy egy latin betűs írású nyelvnél ez miért releváns. A Walesi nyelv szócikkünknek sem Velszi nyelv a címe.

Beszéljük meg, és ha kell állítsuk vissza az átnevezést (illetve Gaja azt követő módosításait). Ha meg mégis úgy gondoljuk, hogy eLVe írásmódja a helyes, akkor nevezzük át a Tok pisin Wikipédia cikket is.

--Malatinszky vita 2012. augusztus 16., 08:44 (CEST)

Ha rosszul tettem, akkor nyugodtan mondjátok és visszanevezem. (Csak azokat az átnevezéseket szoktam megbeszélésre vinni, amikben biztos vagyok, hogy sokmindenkit érinthet.És ahogy látom, mások se szokták az átnevezéseket megbeszélésre vinni. De ha erről van vmi irányelv, hogy mindig így kell tenni, akkor ezentúl így teszek.) --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 16., 08:59 (CEST)
Még annyi apróság, hogy a nyelvnevek szinte mind – szükségszerűen – latin betűsek,lévén a nyelvészeti irodalom zömében angol (hacsak nem az oroszból akarjuk átvenni) és jelentős részükre egyáltalán nincs magyar megfelelő, csupán egy-az-egybe át vannak véve, úh ez nem egy jó érv sztem, így ezen az alapon valamennyit úgy kéne hagyni, ahogy van, amiből érdekes dolgok jönnének ki. Pl. az "omotic languages"-t is magyarítottam már régebb "omói nyelvek"-re, annak ellenére, hogy a magyar szakirodalomban mindenütt az angol verzió van (nem egy jó példa ehhez, tudom, de jobb most nem jutott eszembe). --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 16., 09:08 (CEST)

Nem kell az átnevezést előre megbeszélni, ha nem tűnik problémásnak. Ha mégis az lesz, a jelen módon meg lehet beszélni. Ami a nyelvek elnevezését illeti, úgy gondolom, hogy a nyelvek döntő többségét magyarul vagy magyarosítva ismerjük. A németek is latin betűkkel írják, mégsem deutsche nyelv a neve. A viszonylag ismeretlen nyelvek esetében is hasonló tendencia érvényesül, bármilyen írásmóddal is írnak. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 16., 09:22 (CEST)

Félretéve egy kicsit, hogy pisin vagy piszin: annak nem sok értelme van, hogy tok piszin nyelv, hiszen a tok jelentése nyelv, vagyis az előbbi szókapcsolat magyarul annyit tesz piszin nyelv nyelv. Ugyanaz a helyzet, mint pl. a Bahasa Indonesia-val, ami magyarul indonéz nyelv, nem pedig Bahasa Indonesia nyelv. Szóval aminek értelmei is van az a Tok Pisin és a piszin nyelv - a magyar nyelvű Wikipédiában az utóbbit tartom használandónak. <kontos/> 2012. augusztus 16., 19:36 (CEST)

"A világ nyelvei" szerintem mérvadó ilyenkor, ott így szerepel: tok-piszin. misibacsi*üzenet 2012. augusztus 16., 20:34 (CEST)

A nyilvánvaló hülyeségeket azért sehonnan nem kéne átvenni. (A kötőjel az meg már honnan jött és minek???) <kontos/> 2012. augusztus 17., 00:17 (CEST)
Az arroganciádat félretéve te milyen forrást használsz, ami ellentmond ennek? misibacsi*üzenet 2012. augusztus 17., 07:54 (CEST)
"A világ nyelvei" absz nagyon jó, és magyar viszonylatban egyedülálló és hiánypótló (lévén az egyetlen ilyen mű), de sajnos kicsit féloldalas. Van ami nagyon jó benne és van ami csak épphogy bele van írva (ez főleg azokra a nyelvekre vonatkozik,amikkel itthon nem foglalkozik senki vagy max csak 5 ember). • A "Bahasa Indonesia" és a "bahasa melayu" Indonéz nyelv és Maláj nyelvként szerepel nálunk. • No akkor végül mi legyen? Visszanevezzem? Hagyjam? Átnevezzem? --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 17., 06:33 (CEST)

Szerintem maradjon így. A tok ebben az esetben nyilván nem a language, hanem a talk pidginizációja. Vagyis nincs szóismétlés, redundancia, mert a pidzsin beszéd még nem feltétlenül jelent nyelvet. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 17., 08:59 (CEST)

A Világ nyelvei már megbukott nálam a török nyelv oszmán-török nyelvként való hozásával, ami az ELTE Török tanszékén is kiverte a biztosítékot :) OH nem hozza? Teemeah Smiley green alien big eyes.svg poke me 2012. augusztus 17., 10:36 (CEST)

Az OH is hozza az "oszmán-török" megnevezést. A Világ nyelvei cikke megmagyarázza, hogy ez miért van: a birodalomalapító neve után pontosítják így, mivel nem egyetlen török nyelv, hanem török nyelvek vannak. Ez nem elég indok? Szerző: Gyarmati Imre.
Ezek után ugye nem csodálkozol azon, ha valaki a Wikipédián egyetlen szócikket néz meg, ami nem tetszik neki, és ezután azt mondja, hogy "szar az egész Wikipédia". Az ugyanígy gondolkozik, mint itt pár ember. misibacsi*üzenet 2012. augusztus 17., 22:15 (CEST)
Mondjuk ez attól is függ, hogy melyik szakaszt ki írta. Az indiai nyelvek Somi Anna által írt fejezetei igen magas szintűek. Én nem buktatnám meg az egész könyvet. Ogodej Mal 0.png vitalap 2012. augusztus 17., 10:44 (CEST)
Ogodej +1. Én ezért nevezem "féloldalasnak". Nem ismerem a keletkezéstörténetét (itt van amúgy a cikkünk róla), de mindig az volt a benyomásom, h némely szócikkei azért vannak kissé "összecsapva", vagy mérhetetlenül rövidek, mert már ki kellett adni. Aki látott már ilyen jellegű külföldi lexikont, az tudja, hogy átlagosan ennek minimum a 10-szerese. De ettől függetlenül sztem egy nagyon jó kis könyv. --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 17., 10:57 (CEST)
Monnyuk amiben a Fodor keze benne van, az nálam ab ovo az óvatosan kezelendő kategóriába esik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 17., 11:22 (CEST)

@misibacsi: Nem akartam én bántani "A Világ nyelvei"-t, csak azt szerettem volna mondani, hogy minden forrást kritikus szemmel kell olvasni. És nem gondoolom, hogy ha ezt kimondom, akkor arrogáns vagyok.

@LA: A tok valóban az angol talk-ból származik, de a Tok Pisin-ben a jelentése nyelv. Az angol nyelvű cikk ezt írja: Tok is derived from English "talk", but has a wider application, also meaning "word", "speech", or "language". Szóval a tok piszin nyelv szerintem szóismétlés.

<kontos/> 2012. augusztus 18., 17:47 (CEST)

Valójában tok mindegy is, hogy mit jelent a tök. Senkinek sem kell tudni, hogy a tok piszin Pápua Új-Guineában azt jelenti, pidzsinül beszélni. Ha csak piszin lenne a neve, akkor piszin nyelv lenne, de ha tok piszin a neve, akkor tok piszin nyelv. Számtalan példa van még rá, hogy ilyen esetekben nem bízzuk az átlagolvasóra, hogy ismeri az adott nyelvet (jelen esetben perfekt tok piszinül), és mivel általában nem tudják, hogy a tok „beszélni”-t jelent, semmi helytelen nincs a tok piszin nyelv kifejezésben. Ha már felmerült a Bahasa Indonezia, vagy hozzáteszem mondjuk a Bahasa Melayut, akkor azt kell mondjam, ezek nem azért nem bahasa indonezia nyelv és bahasa melayu nyelv nevűek, mert a bahasa nyelvet jelent, hanem azért, mert van nekik magyar nevük: indonéz és maláj nyelv. Ennek mintájára a tok piszin nyelv alternatívája legfeljebb a „pápua pidzsin nyelv” vagy „új-guineai pidzsin nyelv” lehetne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 20., 20:59 (CEST)

Mikor fentebb azt írtam, h a nyelvek nevei a magyar (szak)irodalomban is javarészt az angol elnevezések egy az egybe való átvételei – vagyis nincs magyar megfelelőjük (még A világ nyelveiben sem, mert a szakemberek így is tudják miről van szó) –, akkor ilyesmikre gondoltam, mint pl. ez (de még sok ilyen van és lesz): a Kusza nyelvcsalád cikkben ott volt a hanis nyelv (már átjavítottam). Ez is latin betűs (angol). Ha ezt így hagyjuk (így vesszük át), akkor mindenki hanisnak fogja olvasni, holott ez hanisz. A tok pisin meg pontosan ugyanennyire ismert az olvasóknak – vagyis semennyire. --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 20., 23:31 (CEST)

Etiópok

Hailé Szelasszié vs. Haile Gebrselassie, melyik lehet a helyes? Érzésem szerint az első alapján kellene írni a másodikat is. Vagy nem? Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 16., 22:02 (CEST)

Mivel a neve amharául ኃይሌ ገብረ ሥላሴ, angol wiki átírásával haylē gebre silassē, már Hailé Szelasszié sem az lenne, ami... Ez meg leginkább Hajlé Gebre Szilasszé lehetne. Kár, hogy amhara átírásunk még nincs... - Gaja   2012. augusztus 16., 22:50 (CEST)

Kár, hogy amhara átírásunk még nincs...: előtted a nemes pálya, szerintem mind hálásak leszünk. :) Amúgy: Hailé Szelasszié (KNMH. 822), úgyhogy vsz. kivételként szerepelne hagy. jelöléssel az útmutatóban is. Az amharához a KNMH. megfelelő fejezetét lehet alapul venni. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. augusztus 16., 22:58 (CEST)

Tudod, Bennó, hogy vagyok ezekkel az átírásokkal, vitáztunk már jónéhányszor... Már csak elvi okokból sem vállahatom (ebből kifolyólag nincs KNMH-m se, bár könyvtárban már láttam ilyet...) :-) - Gaja   2012. augusztus 16., 23:07 (CEST)

Mathae (vita | szerk.)-től úgy tudom, hogy a huwikin sajnos senki sem tud amharául, ezért az etióp sportolók neveit nincs aki átírja magyarosra. Jobb híján egyelőre az angolos átírású névalakokat használjuk. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. augusztus 17., 02:55 (CEST)

Már tervbe van régóta egy helyes kis etióp átírás (geez, amhara, tigrinya), de vagy fél év múlva. Amúgy ahhoz mi kell, h ott fent ne kockákat lássak az amhara helyett? --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 17., 06:24 (CEST)
És mi a helyzet a WP:HÉBER korábban általad ígért javításával? :) – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. augusztus 18., 20:58 (CEST)
Ne hecceld, Joey, mert megint összeomlik a számítógépe fél évre. Vigyor - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. augusztus 18., 21:49 (CEST)
Sokat viccőtök, majd ti fejezhetitek be. :) Komolyra fordítva: mindjárt kész. :-) De adhatok konkrét dátumot is: majd; nemsoká; már csak kis idő; ítéletnapra; sohanapján (ez kiskedden lesz); estetleg ha piros hó esik. Vigyor Ellenben Joey, ha időnként (úgy 2-naponta) rámírnál, hogy "mivammá, mikorleszkész?!?", az nagyban gyorsítaná a folyamatot. És ez most komoly. Zargass vele bhááátrannn! :) --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 19., 10:06 (CEST)
Óh, ha tudtam volna! Én nem akartam zavarni az alkotó munkát, ellenben átírásra vár egy csomó név a Kategória:Izrael az olimpiai játékokon szócikkcsoportban, és még a gépleállásod előtt azt mondtad, hogy előbb javítanád az átírási irányelvet, és csak majd utána lenne érdemes nekiesni a neveknek :-) – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. augusztus 19., 16:17 (CEST)

Fokozható-e az optimális?

E miatt kérdezem, hogy mint melléknév, fokozható-e az optimális szó. Szente érvei. Pirocska vita 2012. augusztus 16., 13:07 (CEST)

Nem, mert az optimális eleve felsőfok: http://nincsilyenszo.blogspot.hu/2009/06/legoptimalisabb.html. A magyarban létezik a túlzófok: legeslegjobb, de ide az nem illik. Szente a szakzsargonban való használatára hivatkozik, de az elég erőltetett. A szaknyelvre is az alapvető nyelvi szabályokat illik alkalmazni, esetleg sajátos szókészlettel.--Paxfax vita 2012. augusztus 16., 13:19 (CEST)

Fokozható, nap mint nap fokozzuk is. És nem, a magyar nyelvben nem egyértelműen felsőfok a jelentése a szónak. A Szente által beidézett okfejtés ezt világosan bemutatja. Megjegyzem, nem létezne túlzó fok, ha nem volna a legtermészetesebb dolog a felsőfok relativizálódása. --Peyerk vita 2012. augusztus 16., 13:29 (CEST)

Szerintem ez a "legeslegakármi" nem túlzottan magyaros. A túlzó fokot körülírással képeztük régebben, lásd "első az egyenlők közt" (legegyenlőbb), a "legjobbak közt legjobb" (legeslegjobb). De itt nem igazán erről van szó. Az optimális nem felsőfok. Az optimalizálás eredménye a premisszáktól függ, egy bizonyos feltételek közt optimális konfiguráció nem feltétlenül a legoptimálisabb más esetben. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 16., 14:21 (CEST)

Lári-fári... Kerülendőnek tartom ezt a furcsa kifejezést. Lehet, hogy köznapi nyelvben elmegy (mint a kocka négyzet helyett), de szakszövegben, lexikonban nem szívesen látom (ahogy a kockát sem négyzet helyett). Wikizoli vita 2012. augusztus 16., 18:31 (CEST)

Erre Nádasdy Ádám szavaival tudnék válaszolni: "...Tudjuk, hogy napfelkelte mint csillagászati esemény nem létezik, mégis számon tartjuk és beszélünk róla. ..." Van úgy, hogy egy szó rögzül és következetlensége ellenére mégis helyes.– Szente vita 2012. augusztus 16., 18:47 (CEST)

Itt azt kell figyelembe venni, hogy - a magyarban amúgy nem ismert - latin nyelvi fokozott forma az nem feltétlen érvényesül egy szó magyar nyelvi környezetben való rögzüléskor. Ez különösen akkor igaz ha nem egy szakszóról van szó, mert az optimális bizony nem az. Az "optimus" jelentése a legjobb, de mi magyarok az optimális kifejezést nem ebben az értelemben használjuk már eredete ellenére. Például ha azt mondom, hogy a "kocsi fogyasztása optimális" az nem azt jelenti, hogy a legjobb, hanem azt hogy a gyári paramétereknek megfelel. Azonban például megfelelő vezetési stílussal akár ez meg is haladható. A konkrét példára pedig ez azt jelenti, hogy a hordozható mobil eszközök közül, már az okostelefonok is optimálisak a célra, de ha feszegetjük a határokat akkor a táblagép optimálisabb. --Szente vita 2012. augusztus 16., 18:37 (CEST)

Amúgy megjegyezném, hogy Zsadon Béla indoklását szakmailag egyik ellenző se cáfolta érdemben. Kicsit ez a berögződések mentén haladt a részükről. A blogspot bejegyzés érvként is csak az eredeti jelentésnél cövekelt le (nem is szakember az illető). Sajnos ez a jellemző ez ellenérvelőknél, nyelvészetileg nem is mennek bele a problémába, pedig ez nem ilyen egyszerű. – Szente vita 2012. augusztus 16., 18:43 (CEST)

Felhozható a jelentésváltozásra a sokféleképpen használt „médium / médiumok / média / médiák”. Ezt sem használjuk „következetes latinsággal”, sőt... Szerintem ez megint csak stilisztikai kérdés, leginkább Wikizolival értek egyet, bár engem jelen esetben egyáltalán nem zavar szakszövegben sem. - Gaja   2012. augusztus 16., 18:59 (CEST)

Magyar Értelmező Kéziszótár (1975): "Optimális - a legkedvezőbb(nek ígérkező)." --Vadaro vita 2012. augusztus 16., 19:03 (CEST)

A kérdés egy kicsit rossz felől van feltéve, azt hiszem. Ha valaki fokozza, és úgy használja, akkor fokozható, hiába tudja, aki tudja, hogy az optimális eredetéül szolgáló latin melléknév eleve felsőfokú, mert mások nem tudják, és ha tudnák is, egy ilyen eredet el tud homályosulni. Arról nem is beszélve, hogy a latin, a szuperlatívuszokat igen kedvelő nyelv szintén ismeri a felsőfokon túli fokot, amit "túlzófoknak" szokás nevezni (legeslegjobb, a legjobbnál is jobb). Tehát akárhonnét nézzük is: igen, a leg- is fokozható, ha fokozzák. :) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. augusztus 16., 19:08 (CEST)

Valóban erre a megközelítésre, vagyis a túlfokozásra nem is gondoltam, pedig tényleg létezik pl. "legeslegjobb". Ott a pont.– Szente vita 2012. augusztus 16., 19:49 (CEST)
Nem létezik legeslegjobb. Ugyanis a legjobbnál nincs jobb. Pirocska vita 2012. augusztus 16., 20:51 (CEST)
Létezik, hiszen használjuk csak a gondolkodásod nem tud elszakadni az iskolában beléd sulykolt szabályoktól. Azonban félreértés ne essék én továbbra is tartom magam Zsadon értelmezéséhez. – Szente vita 2012. augusztus 16., 21:18 (CEST)

A hivatkozott cikkben hibás. Nem hallottátok még óvodásoktól, hogy „nekem van a leges- leges- leges- legjobb apukám”? MZ/X vita 2012. augusztus 16., 21:57 (CEST)

Pirocska: nyelvi jelenségekről azt állítani, hogy nem létezik, kb. olyan, mint a prostitúcióról kijelenteni, hogy olyan pedig nincs. Most nem arról van szó, hogy mi tetszik neked vagy nekem, hanem arról, hogy ha egyesek használják ezeket a formákat, és a címzettek megértik, akkor az egy használatos nyelvi forma és pont. A leíró nyelvészet nem ideálokkal foglalkozik, hanem a létező nyelvvel, az pedig fütyül a tetszésedre (meg az enyémre). Már csak ilyen. :) [Amúgy kimondottan rajongok a túlzófokért.] BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. augusztus 16., 23:06 (CEST)

Persze, minden fokozható, még a létra is. Csak van-e értelme? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. augusztus 16., 23:07 (CEST)

Az adott esetben? Van. Az a baj, hogy ez egy speciális helyzet, amit egyesek egy szabállyal alkarnak orvosolni. Kényelmes megoldás, de ez nem mindig működik. Azt már Zsadon is leírta, hogy adott kontextusban esetleg nem szerencsés stilisztikailag a használata, de egységesen nem kijelenthető, hogy nem jó vagy használható. Már pedig itt elve az volt a felvetés, hogy ilyen nincs is. A konkrét helyzetben pedig a táblagépeknél az volt a lényeg, hogy a hordozható mobil eszközök közül, már az okostelefonok is optimálisak a célra, de ha feszegetjük a határokat akkor a táblagép optimálisabb. Van értelme? Van. --Szente vita 2012. augusztus 16., 23:26 (CEST)

Én úgy értem, hogy ha két dolog közül az egyik közelebb áll az optimumhoz, akkor az optimálisabb. Viszont ha valami éppen megegyezik az optimummal, akkor az az optimális. Vagy egyszerűen a legjobb. A legoptimálisabbat sem érzem hibásnak, de kissé pongyolának tűnik. --Karmela posta 2012. augusztus 17., 15:25 (CEST)

Nem vagyok purista.

Én azt, hogy optimális, semmiféle szellemi erőfeszítéssel sem tudom a matematikai értelmétől elszakadva érteni. Optimális az, ami valamilyen célt bizonyos korlátok mellett a legjobban közelít. Ha az okostelefonnal a határokat feszegeted és a táblagép optimálisabb, akkor valójában újradefiniáltad a célt ésvagy a korlátokat. Ez egy másik optimumfeladat. Ez egy másik optimum.

Szerintem pont erre van a jobb és a legjobb.

chery 2012. augusztus 17., 20:46 (CEST)

Az angolok ügyelnek arra, hogyan használják a latin szavakat. Tegyük ezt mi is! jó, jobb, legjobb bonus, melius, optimus MZ/X vita 2012. augusztus 17., 22:12 (CEST)

Azért ebben az egész vitában az a legfurább, hogy én Zsadon Béla által adtam egy szakmai magyarázatot, ami a következő volt:
"...Az optimum nem azt jelenti, hogy "a legjobb lehetőség, a legjobb teljesítmény". Az optimum egy rendszer működési paramétereinek olyan együttese, amely megszabott feltételek mellett elfogadható. Nem legjobb, hanem elfogadható. Pl. adott körülmények között egy kocsi optimális sebessége biztosan nem a "legjobb" sebessége. Ez egy (sőt több) elvi pont, amit a valóságban nem biztos, hogy el lehet érni. A optimálisabb következésképpen azt jelenheti, pl., hogy az elvi optimumhoz közelebb levő (mint egy másik, szintén elfogadható paraméteregyüttes, elfogathatóbb, mint a másik, bár az is elfogadható volt), a legoptimálisabb meg pl. azt, hogy az általunk eddig kipróbált vagy ismert paraméteregyüttesek közül ez van legközelebb az elvi optimumhoz. Vagyis nem állíthatod, hogy az optimálisabb, legoptimálisabb "értelmetlen". Az abszolút jelentésű melléknevek-határozók ilyen relatív használata mindennapos. Gondolj utána, hogy lehet valami kékebb?

De hagyján, van tovább is. Természetesen, mint minden szónak, az optimálisnak is lehet, és van is átvitt, metaforikus vagy metonimikus használata. Még ha igaz is volna, hogy az optimális fokozása alapjelentésében "nem logikus", miért következne ebből, hogy másodlagos jelentéseiben is fokozhatatlan? Vannak szavak, amelyek jelentése nem bővülhet? Ki tiltja meg? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy nem mondhatjuk egy lányra, hogy aranyhajú, hiszen nem lógnak fémdrótok a fejéből.

Mindezekkel együtt persze az bátran mondható, hogy egy adott kontextusban az optimálisabb szó használata stilárisan nem szerencsés, jobb volna így vagy úgy. Minden szóválasztás jellemzi a beszélőt, és mondhatod, hogy ezen is látszik, hogy tudálékos, vagy nem igazán jó az irálya, vagy akármit, csak azt nem, hogy az optimálisabb szó "helytelen". ..."

Azt hiszem erre cáfolatként egy szakmai választ elvárhatnék, de nem kaptam. Helyette "szerintem" és "csak mert" típusú válaszok jöttek. Azt hittem eddig, hogy amíg egy szakmai felvetést egy egál szintű cáfolattal nem tudjuk megválaszolni addig nem vetjük el. Sajnos most ráadásul Csigabi a folyamatba lévő vita ellenére önkényesen átjavította a szócikket. Ez etikátlan volt. Belefáradtam az egészben és kezd elegem lenni abból, hogy így oldunk meg dolgokat egy enciklopédiában és ekkora viták kerekednek belőle, mint amekkora. Már amúgy is wiki szabira akartam menni, most megkaptam a lökést, hogy mély lélegzetet vegyek és egy időre vissza vonuljak, mert most pillanatnyilag értelmét nem látom ennek az egésznek. --Szente vita 2012. augusztus 17., 22:26 (CEST)

Az optimálisabbon nincs mit megoldani. Beszélni lehet róla, általánosságban, filozofikusan, mély gondolatokon osztozva nyelvről és etimológiákról, de a táblagép nélküle is ugyanannyira táblagép.

Nem emiatt, hanem mert addiktív, a Wikipédiába bele lehet fáradni, alaposan. Remélem, segít a pihenés!

chery 2012. augusztus 17., 22:53 (CEST)

Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát, hogy bár némely szerkesztők stílusérzékét kissé zavarja a dolog, a (magyar) nyelvészeti érvek egyöntetűen amellett szólnak, hogy a vitatott kifejezés nem helytelen. Ezzel azt hiszem lezárható a kérdés, és nem kellene a dolgot továbbterhelni ízlésbeli vitával. --Peyerk vita 2012. augusztus 17., 23:11 (CEST)

  • Mások cáfolataként:
  1. A Szente által citált fórumos idézet számomra ökörségnek tűnik, még ha Zsadon akárkitől is származik. Mint két tudomány alapjaiban is bizonyos mértékben jártas személy (matek, biosz), elmondhatom, hogy az optimum, optimális jelentése igenis "legjobb", "legjobbnak ígérkező". Pont. Ezen nincs csűrni-csavarni. Nem tudom, a mérnökök mennyi "mérnöki latint" tanulnak (sejtem, hogy nem többet, mint akárki átlagdiplomás, vagyis zérót), mindazonáltal nem feltétlenül mérvadóak nyelvészeti kérdésekben. Ennyit Szente érveiről.
  2. A túlzó fok, amit Peyerk és Bennó említett, valóban létezik, mint stílusélénkítre használt jelenség, de mobiltelefonok esetében nemhogy értelme nincs, de pov-gyanús volta miatt, LA-val is egyetértve, egyenesem irtandónak gondolom. A túlzófok a költészetbe való elsősorban, nem az "okostelefon" cikkbe.
  3. A használatról: a gépfegyvert is sokan használják. Ettől még nem lesz elfogadható. Ennyit Nádasdy és az "ultrapragmatisták" érveiről.
  • Most pedig a saját véleményem: Mindennek ellenére, a legoptimálisabban szó léte tényleg nem igazán nyelvhelyességi, inkább stilisztikai kérdés. A szót széles körben használják (google 100 000 találat) - más kérdés, hogy szerencsés-e - tehát létezik. Én szubjektíve nem tartom szerencsésnek a használatát (öszvér volta, homályos közértelmezése, meg mert ismerem az eredeti latin szó jelentését), de könnyen lehetséges olyan magyarázatot adni a jelentésére, aminek alapján értelmesen is használható lenne.
  1. A biológiában pl. optimális egy környezeti tényező értéke, ha a vizsgált populáció élettevékenysége a tényező ama értékére nézve maximális (ld. tűrőképesség). Az élettevékenység-függvény alakja haranggörbe, aminek elvileg egy maximumpontja van, ez az optimum. Ez természetesen csak elmélet, a valóságban azonban sem pontos mérés, sem ideális populáció nem létezik. Az optimum tehát a gyakorlatban egy értékintervallum. Ezen belül lehet még vizsgálódni, és azt mondani, hogy ez vagy az az érték vagy részintervallum a (leg)optimálisabb, még optimálisabb, vagyis "a legjobbak között is a legjobb".
  2. A matematikában létezik a lineáris programozás részeként lineáris optimálás. A feladat megoldásaként adódó optimumértékek nem feltétlenül egyértelműen léteznek. További feltételek hozzáaádával lehet beszélni arról, hogy a módosított feladatban kijött optimális értékek közül egyesek még optimálisabbak, esetleg a legoptimálisabbak. Ennek persze matematikailag kevés az értelme, hiszen egy feladat jó definiált kell, hogy legyen, de ha mondjuk műszaki eredetű a probléma, akkor a matematikai modellalkotás során is lehetnek nyitott paraméterek, így a feladat megtalálása is a probléma részét képezi, és ez esetben már változhatnak a feladat paraméterei ism, tehát a megoldásként adódó optimumértékek is kevésbé rögzítettek.
  3. Mindazonáltal, ismétlem: stílustalannak, zagyvaságnak érzem a szót abban a formában, ahogy a köznyelvben használják; tehát szűk szakkontextuson kívül (amikre fent lehetőségeket vázoltam -de ezek csak lehetőségek, nem állítom, hogy ténylegesen létező, bevett használati módok) nem használnám. Gubbubu12 2012. augusztus 18., 10:11 (CEST)

Bónusz, bónuszabb, legbónuszabb
meliusz, meliuszabb, legmeliuszabb
optimusz, optimuszabb, legoptimuszabb
latin, latinabb, leglatinabb. Leges- leglatinabb. MZ/X vita 2012. augusztus 18., 11:38 (CEST)

Lásd még pár héttel ezelőttről a Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-08-02#tökéletes kérdés, ahol azt kellett eldönteni, hogy a “tökéletes”-nek van-e középfoka. – b_jonas 2012. augusztus 21., 17:04 (CEST)

Dátumokban pont az első nap után (tól-ig)

Üdv! Kérdés: az alábbi két dátum közül melyik a helyes és miért (mi óta)?

  1. 2012. augusztus 1 – 2012. augusztus 19.
  2. 2012. augusztus 1. – 2012. augusztus 19.

Azaz az első dátum napja után van-e pont, vagy nincs? Kerestem az AkH. 11-ben, de nem találtam és a WP:KF-HE archívumát is megnéztem (felületesen). Eme, nem mai írás szerint a második változat a helyes, OH. 295-re hivatkozva. A mi óta azért kérdés, mert emlékeim szerint én az elsőt tanultam középsuliban, de a szó elszáll... Másrészt (bagatel kérdés) a nagykötő' előtti és mögötti szóközök stilisztikai elemek csupán? --Gyantusz vita 2012. augusztus 19., 22:05 (CEST)

A második a helyes. Szóköz csak akkor nem kell, ha a tételek egyeleműek: augusztus 1–19. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 19., 22:27 (CEST)

Köszönöm! Addig-meddig, vennem kell egy OH-t. --Gyantusz vita 2012. augusztus 19., 22:37 (CEST)

Ja és persze szóközhiány esetén nem kell a pont se az első elem után. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 19., 22:40 (CEST)

Gyantusz, gyakran ez is egy használható dolog: A magyar helyesírás szabályai Magyar Tudományos Akadémia 1985. --Karmela posta 2012. augusztus 21., 09:56 (CEST)

Александр Иванович Чернышёв

ru:Чернышёв, Александр Иванович, ő Alekszandr Ivanovics Csernyisev? – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 20., 15:07 (CEST)

Nem, hanem Alekszandr Ivanovics Csernisov, lásd WP:CIRILL. --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. augusztus 20., 15:14 (CEST)

Látom én a cirillt, sőt a jo is megvan, csak mindenhol Csernisev... Igazából az n+lágyjel = ny lett volna a kérdésem, a jo fel se tűnt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 20., 15:17 (CEST)

Az nem lágyjel, hanem ü, amiből az átírásban i lesz. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 20., 15:19 (CEST)

Pont ezt akartam írni, az a jeri, amiről még nincs szócikkünk. Teemeah Smiley green alien big eyes.svg poke me 2012. augusztus 20., 15:21 (CEST)

Sőt, magyarul inkább jerek, de így sincs róla cikk. --Peyerk vita 2012. augusztus 20., 23:03 (CEST)
Jerek??? Ez nekem új. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 21., 00:47 (CEST)
A еры jelentése pont ez, bár a szláv nyelvek tanában magyarul a jerek szót kizárólag a nyelvfejlődés során különböző változásokon átment Ъ (еръ) és Ь (ерь) hangokra alkalmazzák. Kis guglizással ezt a magyar nyelvű használatot hamar megtalálod. --Peyerk vita 2012. augusztus 21., 08:58 (CEST)
Kis guglizással például ezt találtam. Bolgár történeti nyelvtan, a jerek (redukált magánhangzók) kiveszése. Ez a kemény- és a lágyjel. De itt nem ezekről, hanem az oroszban mára is teljes értékűen megmaradt ü (jeri) magánhangzóról van szó. Két különböző dologról beszélünk. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 21., 11:20 (CEST)
Pontosan miről is vitázunk? Hogy az orosz Ы betűt nevezik-e magyarul jereknek?
Itt nem a bolgár, hanem az orosz nyelvről van szó. A bolgárban nem is létezik ez a hang és betű.
A jerek kiveszése illetve átalakulása sokkalta bonyolultabb annál, mintsem a Ъ és Ь betűkkel azonosíthatnánk őket. Számos szláv nyelvben, és az oroszban is, egy részük teljes értékű magánhangzóvá alakult. Mindenesetre az orosz írástörténetben az Ы betű a jer hangokat jelölő két betű egyikének (Ъ, Ь) és az I vagy az И egyikének egymás mellé írásával alakult, tehát eredetileg egy digráf, aminek a grafikai megjelenésben olyannyira nyoma van, hogy az e szakaszban felvetett félreértés is ennek köszönhető. A betű helye az ábécében és a neve is ezt a történeti tényt tükrözi, és ennek megfelelően magyarul is hivatkoztak rá jerek formában.
Különben a mai orosz helyesírások már nem használják a еры megnevezést, hanem egyszerűen Ы betűről beszélnek. Némelyeknek ez persze okozhat nehézséget, ahogy egy angolnak is okozhat, ha a magyar Ű betűt egyszerűen ű-nek mondjuk, ahogy az ábécében tanultuk.
Megjegyzem érdekességként, hogy a mai orosz nyelvtanok egy része egyszerűen az И allofónjának tekinti az Ы-t, ahol a két allofón helyesírása keveredik is (lásd pl. жить, amit ы hanggal ejtenek), szerintem a mai orosz nyelvre vonatkozóan mindenképpen elfogadhatóan.
--Peyerk vita 2012. augusztus 21., 15:42 (CEST)
Ezer szónak is egy a vége: a szakaszban az orosz ü betűről (még csak nem is hangról) volt szó mind ez idáig. Nem a jerekről. Azzal te jöttél. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 21., 15:58 (CEST)
Ezer szóba is beférhet tévedés: "orosz ü betüről" egész biztos nem volt szó, hiszen olyan nincs, csak az orosz Ы betűről, amit viszont jereknek is neveznek magyarul itt-ott. Ráadásul biztosan több alappal, mint ü-nek. --Peyerk vita 2012. augusztus 21., 16:07 (CEST)
Ne fárassz. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 21., 16:44 (CEST)
Én ezt anno még jerünek tanultam. Hiába no, gyorsan változnak a nyelvek. :-) – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 21., 11:24 (CEST)
Jerünek vagy azért tanultad, mert a tanárod nem tudta rendesen kimondani, vagy azért, mert belőled nem nézte ki, hogy ki tudod mondani rendesen ; De komolyan: az orosz magyarországi oktatásában az ü kiejtés is jelen volt, és ha jól tudom, például a könyvtári katalógusok átírása ma is ezt használja. --Peyerk vita 2012. augusztus 21., 15:42 (CEST)
Maradjunk annyiban, hogy mindannyian "jerW"-ként tanultátok, ahol a W=azzal a hanggal, amit a szóban forgó betű jelöl, de a magyarban nincs rá betű. A jereket én is ma olvastam először, de ez egyáltalán nem jelent semmit, mert a logika szerint a "jer" többes száma jerek. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 21., 16:11 (CEST)

Basszus... Tényleg szemüveg kéne má... Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 20., 15:24 (CEST)

egyértelműsítő tag kis- vagy nagybetű?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
--Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 21., 20:17 (CEST)

Van egy ilyen cikkünk: Copa América (Futsal)

Én úgy látom, hogy az egyértelműsítő tagokat mindenhol, de legalábbis általában kisbetűvel kezdjük, de a cikket elolvasva mégsem mertem átnevezni. Várom a szakik javaslatát. – Porrimaeszmecsere 2012. augusztus 21., 16:56 (CEST)

Kicsi. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 21., 17:03 (CEST)

Külföldi országrészek neve a Földrajzinév-bizottság határozatai alapján

Van egy összefoglaló a Földrajzinév-bizottság határozataiból. Ez nagyon furcsa megoldások sorát tartalmazza, mármint a Bizottság döntései számos esetben enyhén szólva érdekesek.

Kína autonóm területei

Az öt autonóm területből hármat úgy neveztek el, hogy a régi kínai tartománynévhez hozzátették a megfelelő nemzetiség nevét. Ezek Kartográfia atlaszokban így szerepelnek:

  • Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület
  • Ninghszia-Huj Autonóm Terület
  • Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület

A Bizottság ezekből úgy képezett rövid nevet, hogy elhagyta a közigazgatási egység típusára vonatkozó részt:

  • Kuanghszi-Csuang
  • Ninghszia-Huj
  • Hszincsiang-Ujgur

Ez pont olyan, mintha a Maros-Magyar Autonóm Tartomány rövid neve Maros-Magyar lenne. Elég érdekes ötlet.

A helyes rövid megnevezések simán a tartománynevek lennének: Kuanghszi, Ninghszia, Hszincsiang, ahogy a Kínai Népköztársaság előtti időben használták is ezeket magyarul.

Oroszország kétnemzetiségű köztársaságai és körzete

A(z autonóm) köztársaságok és autonóm körzetek egy részének nevében két népnév van egymás mellett. Ezek a korábbi magyar forrásokban így szerepeltek (a Szovjetunió fennállása alatt illetve megszűnése után):

  • Csecsen-Ingus (Autonóm) Köztársaság
  • Hanti-Manysi Autonóm Körzet
  • Kabard-Balkár (Autonóm) Köztársaság
  • Karacsáj-Cserkesz Autonóm Terület / Köztársaság

A Bizottság ezekből Csecsen- és Ingusföld formájú neveket képezett, amik nekem borzasztó idegenül hatnak, és teljesen önkényesnek tűnnek. Se történeti, se analógiás érvet nem tudnék az "- és " szövegrész mögé állítani.

A bizottságnak láthatóan nagyon kedves "-földezéssel" ezek Csecsen-ingusföld stb. lehetnének.

Tajmir

A bizottság alkotásai közül a legfurább a Tajmiri (Dolgan) Nyenyecföld elnevezés. Ez az orosz eredetiben és a régebbi magyar forrásokban is így nézett ki: Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonóm Körzet. A Tajmir földrajzi név, Szibéria hatalmas északi félszigetét jelöli, ahol a körzet van (volt), a két másik szó pedig egy-egy nép neve, amelyek az autonóm (korábban nemzetiségi) körzetben a kulturális autonómia címzettjei voltak, együttesen. A Bizottság az átzárójelezéssel teljesen átértelmezte az elnevezést, pontosabban teljesen átértelmetlenítette.

Ez olyan, mintha egy fiktív Erdélyi (Székely-Szász) Autonóm Terület elnevezést Erdélyi (Székely) Szászföld névre "javítana" valaki.

A helyes megnevezés ez lehetne, ha már mindenképp "-földezni" akarnak: Tajmir (Dolgan-nyenyecföld).

Zsidó autonóm terület

Bár nem derül ki teljes egyértelműséggel, de valószínűleg a Zsidó autonóm területnek kívánta a bizottság a Birobidzsán elnevezést adni, ami azonban a terület székhelyének a neve. Volt réges-régen (úgy 80 éve) idő, amikor ezt a nevet néhol a területre is alkalmazták, mivel annak "saját" földrajzi neve nem volt korábban se oroszul, se magyarul, és mivel a hivatalos elnevezésnek volt némi felhangja akkoriban.

Ez pont olyan, mintha Burgenlandnak, aminek szintén nics régi magyar elnevezése az Eisenstadt nevet találnák ki.

Javaslatom.

Bíráljuk felül a Bizottság nyilvánvalóan hibás döntéseit.

Megjegyzem, a fentiek több ponton vetnek fel kisbetű-nagybetű problémákat, de azt a fenti problémák tisztázása után szeretném felvetni.

--Peyerk vita 2012. augusztus 20., 19:16 (CEST)

Ebben a kérdésben ugyan konkrétan nem tudok állást foglalni, de azt támogatom, hogy lehessen a Földrajzinév-bizottság döntéseivel vitázni, analógiájára annak, hogy az OH-ban előforduló következetlenségek és megmagyarázhatatlanságok esetében is eltérünk időnként tőle. Arra van egy külön listánk. Erre is lehetne. Természetesen alaposan körbejárva az egyes eseteket.

A fentebb felvázoltak logikusnak tűnnek, ellenvélemény híján ezekkel is lehetne kezdeni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 21., 09:12 (CEST)

Egyetértek a fontolva haladás lehetőségének fenntartásával, DE! Javaslom nagyon pontosan definiálni a "hibás" kifejezést. Milyen szempontból hibás? Politikailag? Logikailag? Helyesírásilag? Azért ebben a bizottságban nem csak néhány akadémiai nyelvész foglal helyet, ez valóban egy tárcaközi bizottság, tehát a döntéseivel vitatkozni csak nagyon szilárd alapokról lehet. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 21., 09:25 (CEST)

+1 – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. augusztus 21., 11:42 (CEST)

Változó. Van ami eszetlenség (Tajmir, Hszincsiang-Ujgur, Birobidzsán stb.), van ami szokatlan és nem látom, mivel tudnák alátámasztani (Csecsen- és Ingusföld st.). Ha úgy jobb, egyenként külön szakaszt nyithatok a négy vastagított címnek. Az egyedi mérlegelést nem lehet megkerülni, ez világos. --Peyerk vita 2012. augusztus 21., 09:33 (CEST)

„Csecsen- és Ingusföld” ma már nincs. Csecsenföld és Ingusföld ma két külön köztársaság, emlékeim szerint régebben meg „Csecsen-Ingus Köztársaság” volt talán? - Gaja   2012. augusztus 21., 10:53 (CEST)

Én eleve azt nem értem, miért egy kormányzati bizottság hatásköre a külföldi földrajzi nevek magyar formáját eldönteni? Ez nem az MTA dolga lenne? Az MTA adja ki a Helyesírási Szabályzatot is, ez pedig tartalmazza a nem latin betűs idegen nevek átírásának általános elveit, valamint részletes szabályozást orosz nyelvű nevek átírására (nem tudom, hogy ez az új kiadásban is benne van-e, bár én csak a tizenegyedik kiadást tartom magam részére kötelezőnek). – b_jonas 2012. augusztus 21., 15:16 (CEST)
Saját kérdésemre: ma már az orosz nyelvről átírás szabályai is külön MTA kiadványban szerepelnek, nem a Helyesírási Szabályzatban. – b_jonas 2012. augusztus 21., 15:23 (CEST)
re b_jonas: Az FNB nem átírásban dönt, hanem "többek között" földrajzi nevek magyar alakjáról. Az átírást valóban rendezi az akadémia, de azt, hogy egy pl. Orosz Föderációba tartozó területet Ingusföldnek vagy Ingusországnak vagy éppen Ingusétiának hívnak HIVATALOSAN magyarul, ehhez többrétű körbejárására van szüksége a dolgoknak. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 21., 15:49 (CEST)

Burum, konkrét kérdésekre nem lehet általánosságokkal válaszolni, főleg ha magad is úgy véled, hogy alapos körbejárásra van szükség. Kíváncsian várom az állításaim alátámasztásának szilárdságát tesztelő észrevételeket, kérdéseket. Én igen alaposan átgondoltam, ezt kérem tőled is. Kezdjük az egyszerűség kedvéért a legnyilvánvalóbb esettel, a Tajmirral. Ha ugyanis itt elfogadod, hogy a Bizottság tévedett, akkor legalább arról nem kell vitatkozni, hogy tévedhetetlen-e a Bizottság.

Gajának egyébként teljesen igaza van, a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1991-92-ben bomlott fel, ez tehát ez egy anakronizmus a Bizottság döntései között.

--Peyerk vita 2012. augusztus 21., 15:55 (CEST)

Ezt itt fent nem neked írtam, hanem a kérdezőnek, de már javítottam a tagoláson, bocs a félreérthetőségért. A feltett kérdésedre: azt, hogy a bizottság nem tévedhetetlen, én mondtam ki először a Wikipédián, még 2006-ban, Fehéroroszország kapcsán. Az általad felhozott példákból az eszteleneket (Tajmir, Birobidzsán) kapásból elfogadom, ha ez jelent valamit (viszont a Birobidzsánt átnevezném az á-s változatra); a kínai példákat ugyanígy.

Persze, alapvetően minden felvetéseddel egyetértek, de a változást 1) rendszerszemlélettel kell kialakítani, és 2) egyenként megvizsgálva a neveket, ahogy Te is írtad fentebb. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 21., 16:03 (CEST)

Én a bizottság döntésében rendszert látok: gondolom, az "és"-sel azt akarták hangsúlyozni, hogy külön népekről (hanti és manysi; hanti-manysi nép nincs) van szó, amit a kötőjel nem (eléggé) fejezett ki. Tajmiri (Dolgan) Nyenyecföld: nyilván a bizottság is hallott már zengeni valamit Tajmir-ról, hogy ti. az földrajzi név; a dolgan nép- (csoport)-ról szinte semmit nem tudok, ezért csak tippelhetnék, de nincs értelme, egyébként sem a bizottság védőügyvédje szól hozzátok, embörök. A Birobidzsán alakot (ami szerintem is épületes balfogás) talán szintén az indokolhatta, hogy a zsidó nem (csupán) népnév. Találgatás? Az, hiszen indoklást nem írtak. Csak annyit mondtam: én látok a bizottság döntésében rendszert. --Vadaro vita 2012. augusztus 22., 23:37 (CEST)

Rendszert talán lehet benne találni, az emberi gondolkodás sajátja a racionalizálás kényszere és képessége. Ami az "- és " formulát illeti, abban vagyok a legkevésbé biztos. Tulajdonképpen akár úgy is lehet. De a két népnév teljesen korrekt módon összekötőjelezhető, pont erre való a hosszú kötőjel (vagy mi). És mivel a kötőjeles megoldás e konkrét nevek esetében több mint fél évszázada bevett a magyar nyelvben, ezért egyszerűen nem látom, miért kell eltérni tőle. De ezt el tudom fogadni, ha a többség szerint el kell. De azért az biztos nem véletlen, hogy a magyar Wikipédián következetesen a agyományos, bevett megnevezések fordulnak elő, nem a Bizottság verziói.

A Tajmiri a. k. esete tisztább. Az, hogy te nem tudsz semmit a dolganokról, a legészakibb török nyelvű népről, az egy dolog, és nem is meglepő. De hogy a Bizottság úgy döntött a névről, hogy ő sem tudott, az több mint hiba. Ebben én nem keresnék rendszert, mert ha találnék is, az nem az igazság volna. A Bizottság névalkotásából nekem az a benyomásom, hogy a "dolgan" szót a "nyenyec" jelzőjeként értelmezték, a "tajmirit" szintúgy, az átértelmezésükben ezért lett a két szó a nyenyecek két alternatív jelzője. A valóságban azonban a "tajmiri" az "autonóm körzet" jelzője, amit az eredeti zárójelezés egyértelművé is tesz annak, aki mindhárom szó jelentésével tisztában van. Fent egy magyar nyelvű fiktív példával szemléltettem, mi is történt.

--Peyerk vita 2012. augusztus 23., 13:16 (CEST)

XY Érsekség/xy érsekség

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Érdeklődni szeretnék, hogy mi a helyes alak XY Érsekség vagy xy érsekség? Én úgy tudom, hogy az előbbi. Rákeresve Kalocsai Érsekségre a google-ban, így adja ki. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. augusztus 20., 21:12 (CEST)

közben megjött a válasz. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. augusztus 20., 21:42 (CEST)

Ilyenkor hasznos lenne, ha linkelnéd, hol jött meg a válasz, hogy aki később nézi a kocsmafal archívumát, az is megtalálja a korábbi beszélgetést. Samat üzenetrögzítő 2012. augusztus 23., 09:57 (CEST)

Dátum helyesírása

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Bocs a primitív kérdésért, de idáig ilyennel még nem volt dolgom. Hogy helyes nálunk a wikin: 2002.01.15. / 2002. 01. 15. / 2002. január 15. – vagy? --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 22., 10:33 (CEST)

Az utolsó a legjobb, ahogyan az aláírásba beszúrt dátum is megjelenik. De a második is jó lenne, bár szerintem a nulla nélkül, de ebben már láttam ellenvéleményt. Az azonban biztos, hogy a pont után mindig kell szóköz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 22., 10:36 (CEST)

Szerintem mindig kell a nulla, ha csupa számból áll a dátum. Én akkor nem írnám ki, ha például január 1-jéről volna szó (január 01. helyett).--Regasterios vita 2012. augusztus 22., 11:27 (CEST)
A nulla mint helyiértékezés a kérdőívek előre rajzolt négyzeteivel terjedt el. Egyébként természetellenesnek találom a használatát (01, 02 alakban) akkor is, ha csupa számokból áll a dátum. De ezen nem veszünk össze. Az biztos, hogy január 1-be nem kell. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 22., 11:30 (CEST)

Kösz. Akkor még egy: hogy divat most nálunk dátumot linkelni? (Azt hittem amúgy, hogy van erről a szám- meg dátumdologról valami irányelv, de nem találtam ilyet.) --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 22., 10:53 (CEST)

Külön az évszámot és a hónap-napot. 2002. január 15. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 22., 11:01 (CEST)

Továbbá nem mindegy a pont helye sem. Az évszámot pont nélkül, a hónap-napot ponttal kell linkelni. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2012. augusztus 22., 11:31 (CEST)

Tenkiu tumas! (Thank you very much – tok pis(z)inül :))) --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 22., 11:40 (CEST)
Bár a dátumok linkelgetésének a tömeges linkelést követően gyakorlatilag nincs értelme (a legtöbb esetben így káros). Samat üzenetrögzítő 2012. augusztus 23., 10:00 (CEST)

Köztársaságmentesítés

Kezdődik a Magyar Köztársaság hivatkozások átírása Magyarországgá. Ami ugyanolyan káoszt (és helyreállítási igényt) eredményezhet, mint Ausztrália esetén. 1990-2011 között Magyar Köztársaság volt, így pl. 1991-es események a Magyar Köztársaságban történtek, az 1962-esek a Magyar Népköztársaságban, és így tovább. Nem kellene-e az állandó értelmű földrajzi nevet és az aktuálpolitikai divatneveket valahogyan egyértelműsíteni? Akela vita 2012. január 1., 12:35 (CET)

Szerintem az államformát és annak alakulásait a Magyarország cikkben kell egyértelműen tisztázni. Jelenleg nincs benne áttekinthetően, csak a folyószövegből lehet összeszedni. A három Magyar Köztársaságról egyébként külön-külön cikk kéne, tehát a Magyar Köztársaság (egyértelműsítő lap) létrehozására tudok gondolni. Éppúgy, mint a Magyar Királyság esetében is külön van. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 2., 12:17 (CET)

Egyetértek. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. január 2., 20:20 (CET)

A figyelemfelhívás jogos, lelkes amatőrök tévedésekkel teli tömeges belenyúlásai sok felesleges munkát eredményezhetnek még :-( --Peyerk vita 2012. január 2., 14:09 (CET)

Tulajdonképpen Magyarország államformája ma is köztársaság. Akkor hát nem is kell semmit változtatni :-P --Peyerk vita 2012. január 2., 23:23 (CET)

Igen, ez kicsit bonyolítja a kérdést: az államforma köztársaság, de az ország neve nem Magyar Köztársaság. Ezt kb. akkora baromságnak tartom, mint hogy van is alkotmányunk meg nincs is Alkotmányunk. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 2., 23:27 (CET)

A LA javaslatának megfelelő külön cikkek létrehozásával kéne kezdeni, és azután az javítások is könnyebben fognak menni. Az egyértelműsítő lapra is szükség van valóban, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi egyértelműsítetlen megnevezés ezután arra irányít. --Karmela posta 2012. január 3., 00:06 (CET)

22:10 óta már arra irányít. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. január 3., 00:51 (CET)

Nem biztos hogy itt van a helye, de máshol még soha nem lett kitárgyalva tudomásom szerint a sorszám problémája.

Nem saját kutatás (vagy inkább kitaláció) a "harmadik köztársaság" elnevezés? A sajtóban jelen van (bár szerintem nem egészen függetlenül a Wikipédiától, ami akár elismerés is lehet), de állítható, hogy a történettudományban és a politológiában ez általános terminus?

--Peyerk vita 2012. január 3., 14:35 (CET)

Kell valamiféle megkülönböztetés; ez lehetne a sorszám, vagy zárójelben -tól -ig évszám. A sorszámot talán kényelmesebb használni, mint a zárójelezést. A hivatkozásokat majd javítom bottal, csak várom, hogy megszülessen az egyetértés. Például első körben rajta volt a Tanácsköztársaság is az egyértelműsítőn, most már nincs. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. január 3., 18:01 (CET)

Tévesen került rá a Tanácsköztársaság, mert nem azt számítják az első köztársaságnak, hanem a Károlyi-féle 1918–1919-es Népköztársaságot. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 4., 04:27 (CET)
Visszakerült, de nem hiszem, hogy ez így jó lesz. Magyarázatot is kellett volna írnod a piros link mellé. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. január 4., 21:53 (CET)
Megint kivettem, és írok a szerkesztő vitalapjára is. A többinél sem volt magyarázat, ezért nem írtam én se, de akkor kerítek mindegyikhez egy mondatot. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 4., 21:58 (CET)
Írtam magyarázatot mindegyikhez. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 4., 22:05 (CET)

A különböző államformák egymás utániságát mindig is számmal jelölték. Mint a franciáknál a második császárság, harmadik köztársaság, stb. Az azonban, hogy mitől lesz önállóan megnevezendő, nem kiforrott. Kell-e hozzá rendszerváltozás? Királyság → köztársaság → császárság → köztársaság → császárság sorrend esetén nyilván egyértelmű a helyzet. Jelen esetben azonban csak az alkotmány változott és az ország megnevezése, maga az államforma és a kormányzati struktúra nem. Ezért nem vagyok biztos abban, hogy negyedik köztársaságot kell-e kezdenünk. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 4., 09:17 (CET)

Én úgy figyeltem meg, hogy általánosságban nő a köztársaság szót megelőző szám eggyel ha teljesen új alkotmány születik. Dél-Koreában már a hatodik köztársaság van, Franciaországban meg az ötödik, úgy, hogy közben nem változott az államforma, csupán az alkotmány. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 4., 09:41 (CET)

A dél-koreai kérdést nem ismerem. De a franciáknál azért a harmadik és negyedik köztársaság között volt egy világháború (második) és egy Vichy-bábállam. A negyedik és az ötödik között pedig az algériai háború és a francia gyarmatok kérdése is elég erős indok egy új kezdetre. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 4., 09:47 (CET)

Nekünk meg volt elmúlt nyolc évünk meg ilyesmik. Vigyor Viccet félretéve: a példákat azért hoztam, hogy szemléltessem, nem feltétlenül kell az államformának változnia, hogy a számozás növekedjen. Szerintem az állam számozását nem igazán határozza meg, hogy volt-e valami jeles történelmi esemény közben: az Egyesült Királyság államformája sem változott vagy számozzák másként, az elmúlt két világháborútól, a gyarmatbirodalom felbomlásától stb. függetlenül. Sokkal inkább az alkotmánnyal van ez összefüggésben. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 4., 09:58 (CET)

Én olyat még egyébként se láttam, hogy királyságokat számoznának, szerintem ez köztársaságspecifikus dolog… Alensha 2012. január 5., 16:58 (CET)
Mert a királyság már csak olyan, hogy általában ha kipaterolják egy országból, nem jön vissza. Kivéve az angolokat. De nem köztársaságspecifikus, mert a francia császárságokat is számozzák, három volt belőle. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 5., 17:12 (CET)

Az a nyolc év már most kismiska a mostani másfélhez. :-( LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 4., 12:01 (CET)

Sokmindent össze lehet ollózni innen-onnan a világból, nem erről beszélek. Nem az a kérdés, hogy meg lehetne-e indokolni, ha az 1989-ben született Magyar Köztársaságot harmadiknak neveznék. (Nyilváán meg lehetne.) A kérdés az, hogy így nevezik-e. Erre nem spekulatív gondolatmenetekkel, hanem forrásokkal lehet válaszolni.

Ami meg a tanácsköztársaságot illeti, az nyilván köztársaság volt az államformájára nézve. A tanács- meg a népköztársaságot csupán a kommunista államjogi hagyomány tekintette a monarchikus és a köztársasági államformáktól eltérő harmadiknak, a modern közjogi felfogás ezt nem osztja.

--Peyerk vita 2012. január 6., 13:04 (CET)

Szerintem mindegy, hogy a források hogyan nevezik. Nekünk ki kell találni azt a módszert, amivel elkülöníthetők. Lehetne úgy is, hogy Magyar Köztársaság (1989–2011). De nem egyszerűbb Harmadik Köztársaságnak nevezni? Ez a név egyébként is nyilvánvalóan a francia nomenklatúra importálása. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 6., 13:11 (CET)

Jogilag valószínűleg nincs alátámasztva ez a név, de szerintem ezt főleg a történészek feladata eldönteni, hogy miként hívják, mert például én kétlem, hogy a francia második császárságot hívták valaha is így hivatalosan. A Harmadik Magyar Köztársaság meg van olyan elterjedt fogalom, hogy ne rögtön dobjuk ki és nevezzük saját kutatásnak (például történelmi előadás és könyv Romsics Ignáctól ilyen néven, a Nemzeti Tankönyvkiadó is adott ki könyvet ilyen címmel, a közéletben is használják a fogalmat). – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. január 6., 14:28 (CET)

Elbonyolítjátok a dolgot! Minek kell számozni a köztársaságokat, a királyságokat sem szokták (nem kell átvenni a franciáktól a badarságokat is, van elég jó dolog is). A szócikk legyen Magyarország (ahova átirányítással lehessen eljutni a Magyar Köztársaságból, Magyar Népköztársaságból, Magyar Királyságból stb. is) A szócikkben legyen egy rész, hogy mettól-meddig hogy hívták hivatalosan, mert nem hivatalosan mindig Magyarország volt (Még akkor is, amikor nem volt, mert akkor Erdélyt nevezték annak). Wikizoli vita 2012. augusztus 25., 15:36 (CEST)

Magyar Érdemrend

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Téma iránt érdeklődők, hozzáértők figyelmébe: e szerkesztés is felhívja a figyelmet, hogy egy kis rendet kéne tenni a Magyar Köztársasági Érdemrend szócikk és leágazásai körül az elnevezés tekintetében. Az új név Magyar Érdemrend, amely azonban foglalt Horthy óta. --Regasterios vita 2012. augusztus 21., 11:27 (CEST)

Ha ugyanazt a nevet adták neki, az talán nem véletlen. Abban a cikkben kellene folytatni, hogy kis pauza után újjáéledt. Szerintem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 21., 11:29 (CEST)

Forrásokat rakok ide: 2012. március 15., 2012. aug. 20, 2012 aug. 20. --Regasterios vita 2012. augusztus 21., 11:35 (CEST)

Vita:Magyar Köztársasági Érdemrend lapon hivatkozom még egy forrásra. – b_jonas 2012. augusztus 21., 15:06 (CEST)
Szerintem is mehet egybe, viszont akkor valakinek össze kéne dolgoznia a cikkeket. Maradhat persze külön is, akkor viszont egyértelműsítés kéne nekik, csak kérdés, mi alapján történne? Évszám, korszakjelölés? De hamar kéne cselekedni, mert gyűlnek a rossz hivatkozások. --Regasterios vita 2012. augusztus 24., 20:08 (CEST)

Brian Johnson - mi legyen a zárójelben?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Brian Johnson (egyértelműsítő lap)ra kellene még egy név, mert több hivatkozás is van rá. Róla van szó: en:Brian Johnson (special effects). Mi legyen az egyértelműsítő utótag? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 26., 19:31 (CEST)

(filmes). Szerintem az enwiki megoldása is suta és nem wikikonform. Egyáltalán számíthatunk róla szóló cikkre a huwikin? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. augusztus 26., 20:15 (CEST)

Akár lehetne is, mert Oscar-díjas; öt hivatkozás mutat rá, illetve helyette az egyértelműsítőre. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 26., 22:40 (CEST)

Látványtervező? --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 28., 15:18 (CEST)

Akkor már inkább látványterv-rendező (brr! elég rondán néz ki). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 28., 15:24 (CEST)

Különlegeseffektus-tervező :)? (Nem, nem látványtervező volt.) – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. augusztus 28., 15:26 (CEST)

Tervező ÉS rendező volt (designer and director of special effects). Most rákerestem, az egész gugli "speiális effektekről, filmes trükkökről" beszél, ebben a körben lehetne keresgélni. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 28., 15:30 (CEST)

Trükkmester. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. augusztus 28., 15:34 (CEST)

A trükkmester nekem tetszik. A special effektet használja a magyar filmes zsargon. Aztán van olyan is, hogy akciórendező, ami persze más tészta, de ennek mintájára, lehetne neki nevet adni, ha egyszer rendezi is a trükkös jelenetet, jeleneteket. Nem tudok arról, hogy régebben kapott-e az illető vmi magyar director titulust. Hogy manapság van-e már ilyen? Hát nem kizárt. »Trükkrendező«??? OsvátA Palackposta 2012. augusztus 28., 15:42 (CEST)

Egyelőre felvettem az egyértelműsítő lapra trükkmesterként, és javítottam a hivatkozásokat, aztán ha valaki meg akarja írni, még mindig megváltoztathatja. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 28., 19:51 (CEST)

Polar Medal

Vajon hogyan mondhatjuk ezt a díjat helyesen magyarul? Polar Medál? Sarki Medál? Sarki-díj? vagy maradjon Polar Medal? És hogyan lehet bekategorizálni a díjazottakat? A Polar Medalt megkapott személyek? Polar Medal-díjasok? Ötlet? - Tündi vita 2012. augusztus 28., 14:39 (CEST)

Az angol medal és a magyar medál hamis barátok. Az előbbi kitüntetést, érdemrendet, érmet jelent, az utóbbi pedig egyfajta ékszer neve (aminek angol megfelelője a medallion). A fordítás tehát semmiképp se tartalmazza a medál szót. Esetleg javaslom a Sarkkutató érdemérem vagy Sarkkutató érem elnevezést. Kötőjel, ugye, nincs az elnevezésben, mert a sarkkutató vagy sarki szó nem a kitüntetés névadóját jelöli, szemben mondjuk a Fields-éremmel. --Malatinszky vita 2012. augusztus 28., 15:11 (CEST)

A Medal of Honor mintájára szerintem maradhat angol nyelven. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. augusztus 28., 15:29 (CEST)

Meghagytam az angol nevet, és odaírtam zárójelben, hogy a jelentése magyarul kb. Sarki Érdemérem. - Tündi vita 2012. augusztus 29., 14:01 (CEST)

Nyelvnevek: kis- vagy nagybetűvel?

Ebben a táblázatban 3 oszlopban vannak nyelvnevek. Az angol oszlop világos: mind nagybetűs kell legyen.

  • A magyar az már nekem nem az: mért kell, hogy nagybetűs legyen? (A makedón és a cseh wikiben ez kisbetűs, nem mérvadó, de arra példa, hogy nyilván a saját helyesírási szabályukat alkalmazták.)
  • A "Saját név" oszlop minden wikiben ugyanilyen: hol nagy-, hol kisbetűsek a nevek (gondolom az angol volt a minta), fogalmam sincs, hogy ez az adott nyelvek saját helyesírását követve lett ilyen, vagy csak ad hoc alapon, de lehet, hogy jobb lenne valami egységes kinézet (mind naggyal pl.)

Ehhez nem értek (és részemről teljesen mindegy, lehetne akár az összes nagybetűvel is), ezért szeretnék kérni erről egy közösségi állásfoglalást, meg persze helyesírásit, hogy hogyan csináljam, már csak azért is, mert lesz még ilyen táblázat jónéhány. Egyúttal azt is kérdezem, hogy a szócikkekben (főleg felsorolásoknál) is összevissza vannak a nyelvnevek, ezeket, ha semmi nem indokolja (mondjuk valami kiemelés), kisbetűsre szoktam javítani. Ez okés vagy hagyjam? --eLVe abcdefg 2012. augusztus 29., 15:42 (CEST)

Szerintem a Magyar név oszlopban mindnek kicsinek kell lenni, hiszen ezek a szavak jelzők. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 29., 15:48 (CEST)

A nyelvneveket magyarul kisbetűvel, angolul nagybetűvel kezdjük, tehát az angol oszlop jó úgy ahogy van, a magyart meg át kell javítani kisbetűsre. Ami a saját neves oszlopot illeti, gondolom, ott az egyes nevek saját helyesírását lenne jó követni, tehát, az English meg a Deutsch nagybetűs lesz, a русский kisbetűs, az isiZulu ilyen fura egyveleg, a 中文 esetében meg nincs is értelme a kérdésnek. Azt kideríteni, hogy melyik egzotikus nyelvben mi a szabály, nem könnyű, de talán a testvérwikikre átkattintva meg lehet állapítani. --Malatinszky vita 2012. augusztus 29., 15:54 (CEST)

Rendben és kösz. Akkor a magyart jól gondoltam, következő körben átjavítom, a saját név oszlopnak meg majd utánanézek (mert a Kiswahili pl. jól van írva (azt leszámítva, hogy nagybetűs, ami tudtommal nem kéne), de a többi bantu már valszeg nem, pl. a KiKongo is csak kikongo kéne legyen, mert az osztályképző elem a szó része). --eLVe abcdefg 2012. augusztus 29., 17:17 (CEST)

Koordinátageometria

Az összetett szavak szerelmeseinek: hány szóból van összetéve a koordinátageometria szó? --Malatinszky vita 2012. augusztus 22., 21:15 (CEST)

Kettő. A geometria a magyarban nem összetett szó (a koordináta még úgysem). Nincsen sem geo, sem metria szavunk. Wikizoli vita 2012. augusztus 22., 21:23 (CEST)

Az OH-ban csak koordinátatengely és koordináta-rendszer van, geometria nincs (947. oldal). A koordinátatengely egybeírásából adódik, hogy a koordináta nem összetett. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 22., 21:31 (CEST)

Ha a ko-t prepozíciónak vesszük, akkor is csak egy szótagú, így a magyarban nem játszik az összetételi problémakörben. Viszont miért kötőjeles a koordináta-rendszer, ha a tengely nem az? --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 22., 21:36 (CEST)
Mert a rendszer összetett, ezért pl. a rendszer-adminisztrátor is kötőjeles. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 22., 21:39 (CEST)
Tényleg. De azért abszurd. Ki a fene gondol rá ma már összetett szóként? Akkor a mindegy is az. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 22., 21:42 (CEST)

Ha azt veszem, hogy a koordinátatengely és a geometriafüzet egyaránt egybeírandó, akkor bizony csak két szóból. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 22., 21:33 (CEST)

Pagony: a rendőrlámpát hogy írod? Egybe vagy kötőjellel? – b_jonas 2012. augusztus 23., 10:20 (CEST)

Rendőrlámpa – csak 4 szótag, tehát nem érdekes, hány szóból áll. Rendőrlámpafény is egybe írandó. Sőt: rendőrlámpafénykép – ezt is egybe kell írni. Wikizoli vita 2012. augusztus 23., 10:43 (CEST)

Az igazán izgalmas kérdés itt a *rendőrminisztérium kontra rendőr-minisztérium kérdése. --Malatinszky vita 2012. augusztus 23., 13:31 (CEST)
Kötőjellel kell írni. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 23., 16:34 (CEST)
Az akadémiai helyesírási szabályzat szerint nem. A 187. pont vonatkozik rá:
"Egyszavas intézménynevek is vannak:
  • Belügyminisztérium - belügyminisztériumi
  • Pénzügyminisztérium - pénzügyminisztériumi
  • Bélyegmúzeum - bélyegmúzeumi
  • stb. - stb.
A Rendőrminisztérium a Belügyminisztériummal azonos módon egybe írandó. Hacsak egy másik tételes szabály vagy egy helyesírási szótár Rendőr-minisztérium szócikke meg nem cáfolja ezt.
--Peyerk vita 2012. augusztus 23., 23:12 (CEST)
Az AkH. 187. tulajdonnevekre vonatkozik. Ha csak kisbetűsen egy a sokból, és nem mert -i képzős, hanem mert köznév, akkor szerintem rendőr-minisztérium. Vö. közgazdaság-tudomány alább.
chery 2012. augusztus 24., 16:50 (CEST)
Így van. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 24., 17:01 (CEST)
Valóban így van. A Rendőrminisztériumról írtam, nagybetűvel, a köznévre nem vonatkozik amit írtam. Az viszont tény, hogy az erre vonatkozó szabály kicsit el van kenve. --Peyerk vita 2012. augusztus 24., 17:27 (CEST)

Rendészeti minisztérium? Mit jelent a rendőrminisztérium? Wikizoli vita 2012. augusztus 23., 13:54 (CEST)

A rendőrminisztérium nyilván a rendőrség működésével foglalkozó, azt irányító, azért felelős közigazgatási szerv elnevezése. De a Belügyminisztérium is jó példa. Főleg arra jó példa, hogy a gyakorlat és a jogszabályalkotás "erőszaktétele" milyen hatékony némely esetben a "színtiszta" helyesírástudománnyal szemben. --Peyerk vita 2012. augusztus 23., 16:23 (CEST)

Sőt és akkor ott van a listán a Közgazdaságtudományi Tanszék is (intézménynév), ami közgazdaság-tudományt tanít (köznév).

chery 2012. augusztus 23., 19:46 (CEST)

Újabb: hogyan kell leírni a komplex függvényekkel foglalkozó tantárgy nevét? Amióta ilyen létezik, annak neve Komplex függvénytan, pedig mindenki tudja, hogy nem a függvénytan komplex, hanem a függvény. Egyszer egy szerkesztő így akarta írni (a szabály szerint): Komplexfüggvény-tan, de a szerző nem ment bele, így lett a cím Komplex analízis, ami nem jobb, csak nem nyilvánvaló a nem matematikusnak, hogy miről van szó. Wikizoli vita 2012. augusztus 23., 20:32 (CEST)

Ez van. A játékszabályaink szerint az egyetlen kiút az, hogy speciális szavazással deklaráljuk, hogy mi nem az AkH szerint, hanem a szakmabeliek által általánosan használt írásmóddal írjuk a komplex függvénytant, a valószínűségszámítást, valamint Ramanujan és Csebisev nevét.--Malatinszky vita 2012. augusztus 23., 21:57 (CEST)

A komplex függvénytan azért más eset egy kicsit, mert fel lehet fogni a "komplex változós függvénytan" kifejezés sűrítő jellegű rövidítésének. Gubbubu12 2012. augusztus 30., 20:12 (CEST)

Bitek és hibák

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A cikk címe jelenleg Bit hibaarány. Nekem egy kicsit fura. Az összes bitek és a hibás bitek számának arányát mutató szám nevéről van szó. A google ilyen változatokat hoz: bithibaarány (alpha.tmit.bme.hu), bit hiba arány (satex.hu), bit hibaarány (elektronika.hu), bit-hibaarány (oldict.com), bit-hiba-arány (hdt.hu). Mijajó?

--Karmela posta 2012. augusztus 30., 15:23 (CEST)

Bithiba-arány? --Malatinszky vita 2012. augusztus 30., 15:29 (CEST)

Alapesetben ezek így írandók: sav-bázis arány. De itt mintha kicsit lötyögne a cím megfogalmazása. Bit-hiba arányról van szó? Vagy nem pontosan erről? --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 30., 15:33 (CEST)

Ha jól értelmezem, nem a bitek és a hibák arányát tartalmazza, hanem a bithibák arányát az egészben. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 30., 15:48 (CEST)

Igen, én is így gondolom, és ezért tűnik jónak a bithiba-arány. Dehát mittudomén... --Malatinszky vita 2012. augusztus 30., 15:50 (CEST)

A hibás bitek arányáról van szó, és nem hibás bitek összehasonlításáról. Tehát én is a bithiba-arányt tartom logikusnak. – Rodrigó 2012. augusztus 30., 16:10 (CEST)

Háromtagú összetétel, de nem haladja meg a hat szótagot, tehát bithibaarány a helyes. Gubbubu12 2012. augusztus 30., 16:13 (CEST)

Ha a bithibák arányáról van szó, akkor igen, simán egybeírandó. --Pagonyfoxhole 2012. augusztus 30., 16:19 (CEST)

Igen, a bithibák aránya (az összes bithez viszonyítva) valamely üzenetben. Gubbubu12 2012. augusztus 30., 16:31 (CEST)

Expedíciós gondok

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaWinston vita 2012. szeptember 2., 12:23 (CEST)

Adott egy expedíció: Commonwealth Trans-Antarctic Expedition. Mi ennek a magyar neve?

  1. Brit Nemzetközösségi Transzantarktisz Expedíció
  2. Brit Nemzetközösségi Transzantarktiszi Expedíció
  3. Brit Nemzetközösségi Transz-antarktisz Expedíció
  4. Brit Nemzetközösségi Transz-antarktiszi Expedíció
  5. Brit Nemzetközösségi Transzantarktisz-expedíció
  6. Brit Nemzetközösségi Transzantarktiszi-expedíció
  7. Brit Nemzetközösségi Transz-antarktisz-expedíció
  8. Brit Nemzetközösségi Transz-antarktiszi-expedíció
  9. egyéb, éspedig:

- Tündi vita 2012. augusztus 29., 14:04 (CEST)

Nem tetszik. :) Meg valahogy az antarktikus szó olyan magyartalan. - Tündi vita 2012. augusztus 29., 14:36 (CEST)

Hát, nem egészen, lásd a földrész hivatalos magyar elnevezését: Antarktika. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 29., 14:38 (CEST)

Lehet, hogy ez a hivatalos elnevezése, de a kutya nem használja. Ergo az, hogy antarktikus, hülyén hangzik. Kb. mint a kutya-eb. Olyan van, hogy kutyás, de olyan nincs, hogy ebes. :) - Tündi vita 2012. augusztus 29., 15:11 (CEST)
Vigyor Csak a vicc kedvéért: de van: Ebes :)) Üdv, --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 29., 15:24 (CEST)

Na erre lenne jó a "formátum-fordítás", ha kivitelezhető lenne, de szerintem a 4.

Brit Nemzetközösségi Transz - antarktiszi Expedíció
     Commonwealt     Trans  - Antarctic   Expedition

The Sixth Ypsylon PhoenicianW-01.png Čo je problem? 2012. augusztus 29., 15:01 (CEST)

Ha magyarul mondjuk, akkor Brit Nemzetközösségi Déli-sark ÁtkelésRodrigó 2012. augusztus 30., 16:22 (CEST)

Az expedíciók nevét amúgy nagybetűvel kell írni? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. augusztus 30., 16:35 (CEST)

Szerintem minden egyes kezdőbetűje kicsi. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 00:32 (CEST)

Burumbátor javaslata jó: Brit Nemzetközösségi transzantarktikus expedíció, ami lehet Brit Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció is. A csupa nagybetűs verziók hibásak. misibacsi*üzenet 2012. augusztus 31., 07:00 (CEST)

A helyre utaló i-képzős főnevek kisbetűsek, még ha nevek is. A brit pedig nem tulajdonnév. Ezért szerintem brit nemzetközösségi transzantarktikus expedíció. Bár azért hozzáteszem, hogy a transzantarktikust és az expedíciót is le lehet fordítani magyarra. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 08:52 (CEST)

Szerintem az expedíció az magyarul is expedíció. Viszont transzantarktiszi és csupa kisbetű, az biztos. – Winston vita 2012. augusztus 31., 10:48 (CEST)

Az expedíció magyarul egyszerűen "utazás, felderítés, küldetés". A "transz-" sem magyarul van. Itt a Brit Nemzetközösség által szervezett, az Antarktiszt átszelő utazásról van szó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 11:29 (CEST)

Marha jó név! :) - 2012. augusztus 31., 15:41 (CEST)
Azért ne essünk túlzásokba: Transzantarktiszi-hegység, Transzhimalája (ez utóbbinak ráadásul magyar a névadója), osztrák–magyar északi-sarki expedíció, további expedíciók. – Winston vita 2012. augusztus 31., 11:51 (CEST)
Maradok a Brit Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíciónál. Köszönöm mindenkinek az eszmecserét! - Tündi vita 2012. augusztus 31., 15:41 (CEST)

Ne maradj! KISBETŰ!!! – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 15:43 (CEST)

Na, tudtam én, hogy nem akarásnak nyögés a vége: gyanítottam, hogy az expedíció idején a Nemzetközösség már nem is volt "brit", de lusta voltam eddig ránézni. Mind1, most átneveztem a lapot Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció címre és javítottam az átirányításokat. – Winston vita 2012. augusztus 31., 17:39 (CEST)

Bartók Vonósnégyes

Van valami oka annak, hogy ebben a szóösszetételben a Vonósnégyes nagy V-vel van? --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 29., 15:42 (CEST)

Tulajdonnév? Szerintem nem. – Rodrigó 2012. augusztus 30., 16:11 (CEST)

Nagyjából azonos kategória a „Bergendy együttes”-sel. Szerintem kicsinek kéne lenni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 00:31 (CEST)

A vitalapomon Sir Morosus kifejtette, hogy ez nem egy vezetőséggel rendelkező intézmény, tehát kicsinek kellene lennie, de ráguglizva kizárólag olyan lapokat találok, ahol nagybetűvel van. Nekem nem okoz gondot a helyesírás szerint egyedüliként átnevezni, de lehet, hogy van valami oka ennek a mindent elárasztó nagybetűsvonósnégyesezésnek? --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 31., 08:14 (CEST)

Valószínű, hogy az egészet tulajdonnévként kezelik. Valószínűleg meg is tehetik a társulás neveként, még ha helytelen is. Azt szinte biztosra veszem, hogy alapesetben a vonósnégyes kisbetűs. Sőt még azon is vacillálnék, hogy mivel nem Bartók saját négyeséről van szó, hanem a róla elnevezettről, ezért a Bartók-vonósnégyes lenne az igazi. De ez csak egy ötlet. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. augusztus 31., 08:50 (CEST)

Egyértelműen kicsi, vö. Kodály vonósnégyes és kismillió társaik. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. augusztus 31., 11:57 (CEST)

Tehát kicsi, kötőjellel? --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 31., 12:02 (CEST)

Nem, kötőjel nélkül, mert nem a Bartók-féle (általa alapított, részvételével játszó) vonósnégyesről, vagy az általa szerzett zeneműről van szó, hanem egy róla elnevezett együttesről. – Winston vita 2012. augusztus 31., 12:19 (CEST)

Kösz, közben én is rájöttem. :) --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 31., 12:27 (CEST)

Nyelvileg miben különbözik a Bartók vonósnégyes és a Kossuth-díj? Itt is egy róla elnevezett díjról van szó. Wikizoli vita 2012. augusztus 31., 16:10 (CEST)

Teljesen jogos kérdés, az utóbbi a díjnevek szabályozásának egy következetlensége. Egyébként meg hasonló átjárások azért vannak a két felfogás és megoldás között, vö. Eötvös József Collegium, de Eötvös-kollégium (kb. "-féle"). Egyszóval az adott elnevezés hátterét ismerve lehet érvelni egy kicsit oda-vissza. A Kossuth-díj mindenesetre tényleg a másik oldalra dőlne el szerintem is, ha nincs a díjnevek külön szabályozása. Lásd egyébként Mátyás-templom, Szent Anna-templom stb., ezek esetében is bőven lehetne a külön írás mellett érvelni (ahogy például az utcanevek úgy is járnak el: Margit körút, Szent Imre tér stb.). Az utóbbi esetben a földrajzi nevek és megnevezések szempontjai játszanak bele. Egy szó mint száz: nincs teljes következetesség ezen a téren. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. szeptember 1., 18:23 (CEST)

Írással kapcsolatos cikkcím

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja   2012. szeptember 1., 15:41 (CEST)

Nem éppen helyesírási probléma, de kapcsolatos vele... Más Wikik egy nyelv hangkészletével kapcsolatos cikket pl. angolul „Xxx phonology” címmel jelölnek, a nyelv írásával kapcsolatosakat meg szintén angol pl. „Xxx ortography” címmel. Magyarra ezeket helyes, tartalomhűen minek lenne célszerű fordítani? Az első szerintem lehet „... kiejtés” (Német kiejtés című cikkünk pl. már van is...), de a másodikra a „... (helyes)írás”-t nem tartom teljesen pontosnak, a „... ortográfia” meg annyira idegenül hat, hogy nem használnám... Ráadásul, ha nagyon megkapargatjuk, a kiejtésre sem teljesen megfelelő az, amit javasoltam, de jobbat nem tudok... Mik legyen szerintetek a jó címalakok? Előre is köszi! - Gaja   2012. augusztus 31., 15:06 (CEST)

Tkp. miért nem jó a helyesírás? Nehéz egy szócikk címében magyarázatokat fűzni, de bevettnek bevett a terminus (arról nem beszélve, hogy szó szerint megfelel). Ráadásul mindenféle tudatos írásgyakorlatot jelöl, nem csak egyet. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. augusztus 31., 15:34 (CEST)

A fonológia meg a kiejtés nem ugyanaz, és én más tartalomra számítanék egy Magyar kiejtés című cikkben, mint egy Magyar fonológia címűben. A magyar kiejtés című cikknek szólnia kell a standard magyar beszédhangokról, esetleg a tájszólásokban jellemző alternatív hangokról, arról, hogy a zöldséget zölcségnek ejtjük, meg hogy a némettel szemben egy magyar szó utolsó hangja lehet zöngés. A magyar fonológiát bemutató cikknek ezeken túl szólnia illene a kiejtés elméleti hátteréről is. Csak egy-két találomra eszembe jutó kérdés, amit egy Magyar fonológia című cikknek érintenie illene: Hány magánhangzó van az autó szóban? Miért van az, hogy a bark lehetne magyar szó, a bakr meg nem? Miért teljesen logikus az, hogy egy kétéves gyerek foninak hívja a zokniját? Miért van magánhangzó az asztal meg az iskola elején? Mi köze van a málna szónak Horger Antalhoz? --Malatinszky vita 2012. augusztus 31., 16:21 (CEST)

Miért teljesen logikus az, hogy egy kétéves gyerek foninak hívja a zokniját? - tényleg, miért? – Winston vita 2012. augusztus 31., 16:39 (CEST)
A beszélni éppen tanuló gyerekek először a labiális mássalhangzókat produkálják (mama, baba), aztán a labiodentálisakat, és csak később tudnak olyan bonyolultabb hangokat kiadni, mint a z, ahol a nyelveddel el kell találni a felső fogmedert, hogy a jó hang jöjjön ki a szádon. Az tehát nem meglepő, hogy egy kezdő beszélő a zöngés alveoláris réshang (z) helyett zöngés labiodentális réshangot (v) mond. Az egy picit meglepő, hogy a kislányom (tőle jön a példa) ezt a hangot még el is zöngétlenítette, és a zokni z-je helyett zöngétlen labiodentális réshangot (f), nem pedig zöngés labiodentális réshangot (v) mondott.
A másik változás, az hogy a "kn" helyett "n"-t mondott. Erre az a magyarázat, hogy a kisgyerekek eleinte szeretnek úgy beszélni, hogy egy mássalhangzót egy magánhangzó kövessen, majd megint mássalhangzó majd megint magánhangzó legyen, és így tovább. (Ha megkérsz valakit, hogy halandzsázzon, az is várhatóan így fog beszélni.) Emellett persze mondhatta volna azt is a gyerek, hogy foki, de azon a ponton valószínűleg még nem tudott g-t meg k-t képezni.
--Malatinszky vita 2012. szeptember 1., 15:32 (CEST)
A nyelveken szólással kapcsolatos rész téves. Ahogy a transz is. (Csak a precizitás kedvéért. :) --eLVe abcdefg 2012. szeptember 1., 16:47 (CEST)
Már el is távolítottam; úgy sem volt igazán releváns. --Malatinszky vita 2012. szeptember 1., 17:01 (CEST)

A fonológia = nyelvi hangtan ([1]) A "magyar fonológia" nekem rosszul hangzik, akkor már A magyar nyelv fonológiája. Amúgy rengeteg helyen láttam a phonology fordításaként a "hangtan" és "beszédhangtan" szavakat is (bár utóbbi az szvsz a fonetika). Teemeah Smiley green alien big eyes.svg poke me 2012. augusztus 31., 16:39 (CEST)

Fonológia ≠ kiejtés. Jóval bővebb. Hangtan. (Ő nem egy kínai fickó neve, hanem az adott nyelv hangjainak, azok képzési módjának tana (és egykori emlékeim szerint irtó bonyolult, nehézkes és igen nehezen érthető stúdium). :) És ebbe foglaltatik benne a kiejtés. • Az ortográfiát, bár szó szerint tényleg helyes(en)írást jelent, nem érzem azonosnak a helyesírással, sztem bővebb. De ötletem nincs. --eLVe abcdefg 2012. augusztus 31., 17:18 (CEST)

Akkor a fentiek figyelembevételével a „phonology” helyett hangtant, az „orthography” helyett helyesírást fogok alkalmazni. Köszönöm a közreműködéseiteket! - Gaja   2012. szeptember 1., 15:41 (CEST)

Szerintem a phonologyt nyugodtan fordítsd fonológiának. Ha kíváncsi vagy a hangtan és a fonológia közötti különbségre, javaslom, olvasd el a Hangtan és a Fonológia szócikkeinket. Malatinszky vita 2012. szeptember 1., 15:55 (CEST)

Oké, majd átgondolom, hogy miről is fog majd szólni, és annak megfelelően alktom meg a címet! Köszi! - Gaja   2012. szeptember 1., 16:31 (CEST)

Leghosszabb helységnév?

Új Zélandon van egy 85 betűs helynév: Taumata rövidítve. Magyarban vajon melyik a leghosszabb? Egyszavasra gondolok mint pl. Szépkenyerűszentmárton (19 betű, de 22 jel). Van ennél hosszabb? Wikizoli vita 2012. szeptember 2., 18:55 (CEST)

Nyugotifelsőszombatfalva hosszabb. Ez egyébként inkább a Tudakozóba való kérdés, mint ide. Van erről egy cikkünk is: Magyar nyelvi szórekordok listája#Hosszú magyar településnevek --Karmela posta 2012. szeptember 2., 21:55 (CEST)

Névelő Antarktisz előtt?

Tervezett szócikkek címében nekem furcsa olvasni: Az Antarktisz lakossága · Az Antarktisz gazdasága · Az Antarktisz turizmusa · Az Antarktisz közlekedése...

Kell oda névelő? Szerintem helyesebb így: "Antarktisz lakossága · Antarktisz gazdasága · Antarktisz turizmusa · Antarktisz közlekedése", ahogy egy ország vagy kontinens esetén írjuk: Ausztrália tavai, Afrika állatvilága, Japán turizmusa, stb. Más a helyzet, ha birtokviszony van, pl. "Az antarktiszi állatvilág", mert akkor már kell a névelő.

Mi a véleményetek? misibacsi*üzenet 2012. szeptember 1., 12:04 (CEST)

Tkp. lakatlan terület, nem államalakulat, inkább a Szahara analógiája vonatkozik rá. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 1., 12:07 (CEST)

Egyetértek Pagonnyal. Az Antarktisz nem ország, nem lakott kontinens, tulajdonképpen csak egy földrajzi "dolog", mint a Szahara, a Duna, a Himalája. - Tündi vita 2012. szeptember 1., 12:16 (CEST)
De jó kérdés! Sose spekuláltam rajta, hogy miért írandó névelővel, az Arktisszal együtt. De tényleg: tud rá valaki írott szabályt? Miért alakult ez így? Pedig ő is kontinens, mint Európa, Afrika, Óceánia. Sőt, sziget, mint Grönland. A nyelvtan (nemcsak a magyar) valamiért nem tekinti földrésznek. Akela vita 2012. szeptember 1., 14:59 (CEST)
Tényleg érdekes belegondolni, hogy fura a fülnek az hogy Antarktisz lakossága, egyszerűen odakívánkozik a névelő. Többek között emiatt is nehéz idegen nyelveket tanulni, mert egyszerűen az anyanyelvi beszélő néha egyszerűen csak ráérez dolgokra. Nekem fura névelő nélkül. Teemeah Smiley green alien big eyes.svg poke me 2012. szeptember 1., 17:22 (CEST)

Az Antarktisz valóban egy kvázi önkényesen meghatározott területe a Földnek: az „Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő térség neve”. A kontinens neve Antarktika. Az utóbbi esetében tényleg nem kellene névelő, de magyarul szinte sose használjuk ezt a(z egyébként pontosabb) elnevezést. – Winston vita 2012. szeptember 2., 12:20 (CEST)

Ebből a szempontból akkor az Antarktisz inkább ahhoz hasonlít, amikor a két térítő közötti övezetről úgy beszélünk, hogy „a trópusok” – ami szintén névelős. Malatinszky vita 2012. szeptember 2., 13:24 (CEST)

Winston +1. Antarktisz magyarul Déli-sarkvidék, a kontinens neve Antarktika. A köznyelvben elterjedtebb az Antarktisz, de általában még így is helyes a használata, mivel elég nagy az átfedés - azonban ha nem mindegy, akkor a kettő közül a megfelelőt kell használni. <kontos/> 2012. szeptember 2., 16:06 (CEST)

A magyar nyelvben az Antarktika erőltetett. Ugyanígy külfödiül sincs külön Antarctica meg külön nemtudommi. Csak Antarctica van, nálunk meg csak Antarktisz. - Tündi vita 2012. szeptember 3., 08:39 (CEST)

A legjobb magyar tollaslabdázó

Az Egyéni magyar tollaslabda bajnokok listája cikk nyomán jutott eszembe, a tollaslabdabajnok az nem egy szó? --Malatinszky vita 2012. szeptember 2., 20:18 (CEST)

És ha már itt tartunk, a Magyar tollaslabda csapatbajnokok listája címbe kéne egy kötőjel, nem?

De igen és igen. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 3., 08:42 (CEST)

Wikipédia:Csonk/Csonksablonok listája

Példa: Ez a természettudományi tárgyú lap... atď.

Egy egyenértékű melléknév jellemez egy szintén egyenértékű melléknevet, ami egy teljes értékű főnevet értelmez. Nem helytelen ez? Bántja a fülemet is. Szerintem természettudomány tárgyú lenne a helyes. Két egyenértékű melléknév nem jellemezheti egymást ha mindkettő egy főnevet is jellemez, külön-külön és egyben is. The Sixth Ypsylon PhoenicianW-01.png Čo je problem? 2012. szeptember 3., 18:38 (CEST)

Melyik ragad jobban: az írásjel vagy a ref?

Melyik a helyes?

A gyenge opioidok közé tartozik;[1][2] előnyei és hátrányai hasonlóak a petidinhez és a heroinhoz. Az opioid μ1-receptorok részleges agonistája.[3]

avagy:

A gyenge opioidok közé tartozik[4][5]; előnyei és hátrányai hasonlóak a petidinhez és a heroinhoz. Az opioid μ1-receptorok részleges agonistája[6].

  1. láb1
  2. láb2
  3. láb3
  4. láb1
  5. láb2
  6. láb3
--Gyimhu vita 2012. szeptember 2., 18:04 (CEST)
Az első. Peligro (vita) 2012. szeptember 2., 18:09 (CEST)

Attól függ, hogy a ref mire vonatkozik: egy szóra (második változat) vagy az egész mondatrészre (első változat). (Ettől függetlenül, nekem a második változat tetszik jobban.) Wikizoli vita 2012. szeptember 2., 18:43 (CEST)

Minden esetben az első változat a helyes. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 2., 19:09 (CEST)

Igen, minden esetben az első helyes. Az írásjel tapadása előrébbvaló, mint a refé. Egyébként logikus is, az esetek túlnyomó részében nem egyes szavak indokolják a forrás- vagy egyéb lábjegyzetet, hanem egy állítás. A fennmaradó töredék nem indokolja az eltérést ettől. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. szeptember 2., 20:17 (CEST)

Ha ez így van (gondolom hivatalosan, és gondolom van rá forrás is), akkor nem jól van. Egyes szavakhoz is kerülhet ref. Ha viszont írásjel után kerül, akkor az azt jelzi, hogy az egész előtte lévő szakaszra vonatkozik a ref (pl. a mondatvégi pont után = az egész mondatra; ha előtte van, akkor meg csak az adott szóra). Az írásjel tapadásának, meg a ref elhelyezésének semmi köze egymáshoz, más kategória. --eLVe abcdefg 2012. szeptember 2., 20:27 (CEST)

AKH 239.§: „ Nincs viszont szóköz a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző előtt, továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.”

Ez azt jelenti, hogy tapad a megelőző szóhoz. A jegyzetet jelentő felső indexes szám direkt módon nincs benne, ezért szerintem azt kell bizonyítani, hogy ez alkalmas az írásjel tapadásának megszüntetésére. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. szeptember 2., 20:44 (CEST)

OH 298.: "A főszövegben a jegyzetszámokat, ha olyan szóhoz kapcsolódnak, amelyet írásjel követ, általában az írásjel után kell kitenni: ...helyesírás.² Értelemszerűen ha egy jegyzet egy zárójeles vagy gondolatjeles részre vonatkozik, akkor a jegyzetszámnak a zárójelen, illetőleg a gondolatjelen belül kell megjelennie: ...az író – legalábbis ebben a művében² – nem utal a múltra... ...az író (legalábbis ebben a művében²) nem utal a múltra.... --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 2., 21:02 (CEST)

Tehát úgy van, ahogy Wikizoli is mondja, ha a szóra vonatkozik, akkor a lábjegyzet az írásjel és a szó közé ékelődik?
Ez így arra is jó, hogy ki lehessen fejezni, ha a szóhoz is, a mondathoz is hozzáfűztünk valamit.
--Karmela posta 2012. szeptember 2., 21:43 (CEST)

Szerintem nem. Az OH fogalmazása egyértelmű (az AKH-t csak jobb híján idéztem, mert nincs OH-m): akkor kerül az írásjel elé, ha zárójelen vagy gondolatjelen belüli szövegre vonatkozik. Minden egyéb esetben az írásjel után. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. szeptember 2., 21:47 (CEST)

Igen, most már látom. Kár, ügyes dolog lett volna. --Karmela posta 2012. szeptember 2., 21:58 (CEST)

Így van, a Gyimhu kérdésében szereplő példákra csakis az 1-es érvényes. Ha az utolsó szóhoz tartozna a jegyzet, ugyanúgy az írásjel után kerül, mint ha az egész mondathoz. Ez tkp. nem is helyesírási, hanem inkább tipográfiai kérdés, de szerencsére az OH is rendelkezik felőle. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 2., 22:01 (CEST)

Hát jó. Ezek után megint azt hiszem, hogy tudok helyesen írni ;-)--Gyimhu vita 2012. szeptember 2., 22:24 (CEST)

Miért gondolod? A 4-es és 5-ös láb talán a „tartozik” szóhoz tartozik, vagy ahhoz az állításhoz, hogy x dolog y csoport tagja? – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. szeptember 2., 22:42 (CEST)

Az OH minden, csak nem egyértelmű. Azt írja, hogy "általában az írásjel után kell kitenni", nem pedig azt, hogy mindig. --eLVe abcdefg 2012. szeptember 3., 08:47 (CEST)
Viszont rendes példa kellene, mármint rendes lábjegyzettel, ment a fentieken épp az nem látszik, hogy a lábjegyzet vajon egyetlen szóhoz, vagy az egész (tag)mondathoz tartozik. Ha az egészhez, akkor írásjel után tenném. Ha csak egy szóhoz, akkor elé. --eLVe abcdefg 2012. szeptember 3., 08:51 (CEST)

Mit jelent az "általában"? Szerintem azt, hogy kivételes esetektől eltekintve. Mik lehetnek a kivételes esetek? Egyébként az OH (és a tipográfiai szakkönyvek) ilyen, nem szigorúan helyesírási kérdésekben gyakran él az "általában" kifejezéssel, ami leginkább azt jelenti, hogy általános szokás. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 3., 08:52 (CEST)

Mik lehetnek kivételek? Nyilván azok, amiket az OH felsorol. Tehát az „általában tapad” azt jelenti, hogy mindig, kivéve az utána írt kivételeket. A kivételek között nincsen olyan, hogy egy hivatkozás egy szóra vonatkozik, következésképp ez nem kivétel. Ezért szerintem az OH egyértelmű. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. szeptember 3., 09:43 (CEST)

Egy felsorolás példákat is hozhat, nem feltétlenül sorolja fel tételesen az összes kivételt. --Karmela posta 2012. szeptember 4., 12:16 (CEST)

Az OH egyetlen példát sem hoz. Az "általában" és a kivétel nyilván a zárójeles és gondolatjeles megszorításra vonatkozik, semmi másra. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 4., 12:27 (CEST)
Van egy Lábjegyzet című Wikipédia-cikk, amit nem ártana egy kicsit felpolírozni. :Csak úgy mondom.
OFF: erre a figyelemre méltó cikkre bukkantam az Anyanyelv-pedagogia.hu-ban: Keszler Borbála: Az írásjelek, a szimbólumok és az egyéb jelek, valamint formai sajátosságaik
--Karmela posta 2012. szeptember 4., 12:21 (CEST)