Főmenü megnyitása

Egy (ein)

(Bocsánat, ha már volt róla szó, akkor csak kérnék egy linket és már itt sem vagyok)

Olvasom: A Jézus Krisztus Szupersztár egy film. Az István, a király egy rockopera.

Esterházy után szabadon: kell az az egy (ein)?

Ráadásul személyek esetében: Kosztolányi Dezső nem "egy író", Kossuth Lajos nem "egy államférfi", tehát mintha ez a személyeknél még "magyarosan" lenne. --hhgygy vita 2012. október 20., 16:01 (CEST)

Itt találsz információkat, meg adatot, hogy merre menj tovább. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2012. október 20., 16:04 (CEST)

Köszönöm a linket. – hhgygy vita 2012. október 20., 16:38 (CEST)

Hát igen, Bennó már 2010-ben mondta, hogy fel kell vésni a Stilisztikai útmutatóba, de azóta sincs benne... Attól még javítsd bátran, ha ilyent látsz. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. október 20., 16:36 (CEST)

Kicsit beleolvasgattam a vitába és úgy érzékelem, hogy egyeseknek hiányzik az "egy", mások kifejezetten helytelennek tartják. Ez vlszeg generációs probléma, az öregek még így tanulták, a fiatalabbak meg amúgy. Akkor maradjon úgy, ahogy van, van elég más probléma. – hhgygy vita 2012. október 20., 16:40 (CEST)

Ez egyáltalán nem generációs, hanem stílusprobléma. Ezeket az egyeket én "kopuláris névelőnek" nevezem, és következetesen irtom.

A felesleges "egy" betoldása egy jól körülhatárolható problémakör része. Valamiért némelyek irtóznak a csupasz névszói állítmánytól, ami pedig a magyar nyelv egy teljesen természetes sajátossága, ezért mindenféle töltelékszavakkal egészítik ki. Gyakran találkozom azzal is, hogy igével bővítik, megváltoztatva ezzel a szöveg jelentését. (Pl. "Krikszkraksz község Bugyuta megyében." helyett "Krikszkraksz község Bugyuta megyében található.") Ez kifejezetten hiba, mert a névszói állítmánynak határozott jelentése és stílusértéke van.

Elnézést kérek, ha valaki bántónak érzi ezt a megjegyzést.

--Peyerk vita 2012. október 20., 16:54 (CEST)

"ami pedig a magyar nyelv egy (ein) teljesen természetes sajátossága" LoL – hhgygy vita 2012. október 20., 17:34 (CEST)

Ahol az egy "egyik" értelemben szerepel, ott nem stílushiba; a fenti ponti ilyen volt, úgyhogy kár gúnyolódni. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. október 20., 18:06 (CEST)

Kedves gúnyolódni próbáló szerkesztőtársam, szerintem tartózkodj stílisztikai kérdések véleményezésétől a továbbiakban :-) Azért jó szerkesztést! --Peyerk vita 2012. október 20., 21:59 (CEST)

Kell-e vessző vagy sem?

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaTomi3 vita 2012. október 22., 16:48 (CEST)


Szóval van ez a mondat: " Ben Jonson 1637-es halálát követően, Davenant-ot kinevezték koszorús költővé." Azt szeretném kérdezni, hogy a 2 kiemelt szó közé kell vessző? Tomi3 vita 2012. október 21., 20:04 (CEST)

Különböző mondatrészek közé nem teszünk vesszőt – itt is ez az eset áll fenn. ✮ Einstein2 vitalap 2012. október 21., 20:07 (CEST)

Továbbá a „Davenant-ot” alak rossz. Vagy ejtjük a t-t a Davenant végén, és akkor „Davenantot” a helyes, vagy nem, és akkor „Davenant-t”. --Malatinszky vita 2012. október 22., 00:41 (CEST)

Továbbá a koszorús költőket nem kinevezik, azok a dandártábornokok. --hhgygy vita 2012. október 22., 10:15 (CEST)

Megint inkább csöndben kellett volna maradnod :( Kis olvasnivaló a koszorús költők kinevezéséről. Vagy angolul bővebben. --Peyerk vita 2012. október 22., 11:25 (CEST)

Jogos --hhgygy vita 2012. október 22., 14:19 (CEST)

Helység-helyiség, fáradság-fáradtság

Fordítók, vigyázat! A magyar különbséget tesz ilyenek között mind művészeti, mind gyógyászati stb. témákban.(Főként tiszteletre méltó kolleginák figyelmébe!)– Paxfax vita 2012. október 22., 12:53 (CEST)

Ne vedd rossz néven, de egy ilyen beírásnak nem sok értelme van. Ha azt látod, hogy egy helyen valaki összekeverte ezeket a hasonló szavakat, akkor javítsd ki. Ha úgy érzed, hogy valaki rendszeresen keveri őket, akkor figyelmeztesd az illetőt a vitalapján. Ha úgy érzed, hogy ez többek által vétett, visszatérő hiba, akkor érdemes ide írni róla, de úgy, hogy mindjárt el is magyarázod, hogy mi a különbség. --Malatinszky vita 2012. október 22., 14:19 (CEST)

Kötőjellel vagy anélkül áramolnak az áramlatok?

Golf-áramlat, Kanári áramlat. Milyen szabály szerint van az egyik kötőjellel írva, a másik meg anélkül? A tengeráramlatok cikkben lévő listáról is kellene vélemény, hogy jól vannak-e írva a nevek. - Tündi vita 2012. október 23., 11:58 (CEST)

A Kanári ugyan nincs benne az OH-ban, de benne van a Golf-áramlat, az Észak-atlanti-áramlás, az Ojasio-áramlás, a Kurosio-áramlás, a Labrador-áramlás -- igen, azt mondanám, egytől egyig kötőjeles minden áramlat és áramlás. --Pagonyfoxhole 2012. október 23., 12:28 (CEST)

Látom, az Észak-atlanti áramlat külön van írva. Át kellene nevezni. --Pagonyfoxhole 2012. október 23., 12:31 (CEST)

Még egy ravasz kérdés: mikor áramlat és mikor áramlás? - Tündi vita 2012. október 23., 12:46 (CEST)

Ez már szakmai kérdés, nem tudom. Mindenesetre pl. az észak-atlantit az OH áramlásnak és nem áramlatnak nevezi. --Pagonyfoxhole 2012. október 23., 12:56 (CEST)

A fentiek értelmében az áramlatokat átnevezem kötőjeles alakokra. - Tündi vita 2012. október 23., 12:59 (CEST)

Én idevenném ezt is: Észak-atlanti vízsüllyedés, ezt is kötőjellel kell írni a nyilvánvaló analógia miatt. Hidaspal vita 2012. október 23., 14:22 (CEST)

Oceanográfus vagy tengerkutató?

Ti melyik elnevezést preferálnátok? - Tündi vita 2012. október 23., 12:00 (CEST)

Nekem a tengerkutató szimpatikusabb. És rengeteg szócikkben így szerepel. – Wikizoli vita 2012. október 23., 12:26 (CEST)

Jobbnak érzem a tengerkutatót. Az oceanográfus helyesírását (o/ó, a/á) nem tudom eldönteni. Akela vita 2012. október 25., 20:44 (CEST)

Afroamerikaiak

Kik sorolhatók a Kategória:Afroamerikaiak kategóriába? Csak az Egyesült Államokban élő „amerikaiak” vagy pl. a Haitin, Kubában, Brazíliában élő fekete bőrű személyek is, pl. Toussaint Louverture, Teófilo Stevenson, stb? Akela vita 2012. október 24., 09:56 (CEST)

Csak az Egyesült Államokban élőket értjük alatta. Aki Haitin, Kubában, Brazíliában él, az nem "amerikai" a köznyelv szerint. misibacsi*üzenet 2012. október 26., 00:08 (CEST)

Nyelvcsaládnevek

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A VNY-ből kellene kis segítség, hogy az hogyan nevezi ezeket (de csak a nyelvcsaládokat v. nyelveket kell nézni, mert ugyanilyen neveken létezhetnek önálló nyelvek is):

  • atlanti-kongó(i) nyugat-atlanti „alapnyelv”; alakaluf(a) alakaluf/kaveszkár; algik <nincs ilyen>; arav/ua/á(n) (Arawan, Arahuan, Arauan, Arawán, Arawa, Arauán) arava; araukán (Arawakan, Arahuacan; Maipurean, Maipuran, Maipureano, Maipúre) araukán (araucan); csibcsa 1. csibcsa nyelvek; 2. csibcsa (chibcha); kaddo/ó kaddó nyelvek; formosai (Formosan), lehet még tajvani nyelvek is formosai nyelvek; hmong-mien / miao-jao hmong-mien nyelvek; hoka hoka nyelvek; idzso/ó (Ijo, Ijaw) idzso (ijo, ijaw); koiszan / khoiszan koiszan nyelvek; kru/ú kru nyelvek; manobo/ó manobo/dibabaon/kinamigin IV polinéz; transz-új guineai (ezt le se tudom írni :) új-guineai nagy nyelvtörzs nyelvei; niger-kongói / niger-kordofáni kordofáni nyelvek; oto-mange / otomange oto-mange (mangue) nyelvek; otomi / oto-pame / otopame <nincs ilyen>; szalis szalis nyelvek; szong(h)a/áj (Songhay, Songhai, IPA: [soŋa/oj]) szongai; tai (≠ thai!, a tai-kadai-ban kéne lennie) dai/tai; tibeti/o-burmai tibeti-burmai nyelvek; vakas(a) vakas nyelvek;
  • közép-/központi szudáni (Central Sudanic) közép-szudáni nyelvek; központi/közép(ső) maláj-polinéz (Central Malayo-Polynesian) központi maláj-polinéz nyelvek; keleti/kelet-szudáni kelet-szudáni nyelvek;
  • Land Dayak (szárazföldi?; ≠ dajak, de elvileg annak egyik része és állítólag ausztronéz nyelv) belső dajak.

És ha valakinek lenne türelme: érdekelne, hogy a VNY egyrészt úgy általában is miket nevez "nyelvcsaládok"nak, másrészt, hogy az e táblázatban láthatók közül miket nevez "nyelvcsalád"nak, miket csak "nyelvek"nek. Előre is kösz, --eLVe abcdefg 2012. október 24., 12:49 (CEST)

Zölddel beleírtam, amit találtam a VNy-ben. Táblázatos kérdésedre sajnos nem találtam választ... Üdv!- Gaja   2012. október 24., 22:25 (CEST)
Nagyon kösz! Nagy segítség! --eLVe abcdefg 2012. október 24., 22:36 (CEST)

Kell-e vessző vagy sem? + angol mondat lefordítása

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--Pagonyfoxhole 2012. október 25., 16:50 (CEST)

2 problémám is lenne. Először is azt akarom kérdezni, hogy az alábbi mondatban a kiemelt szavak közé kell-e vessző vagy sem? "de elfogták a tengeren, bebörtönözték, és halálra ítélték" A másik az, hogy ezt kéne lefordítani angolról magyarra (a címeket nem kell): A Discourse upon Gondibert, an heroick poem (or simply Gondibert), originally published unfinished, then published again in 1651 in its final form and included Davenant's "Preface to his most honour’d friend Mr. Hobs" and "The Answer of Mr. Hobbes to Sir William D’Avenant’s Preface before Gondibert" by Thomas Hobbes, to whom the book was dedicated; the official second edition in 1653 also contained "Certain Verses, written by severall of the author’s --Tomi3 vita 2012. október 25., 13:29 (CEST)

Kell a vessző, de minden apró-cseprő vesszőproblémát fölösleges idehozni. A fordítás viszont kifejezetten a fordítási segítség kocsmafalra való. (Megjegyzem, oda se komplett tömbökkel kell fordulni, hanem egy-egy különleges gonddal. Ha nem érted az angol szöveget, ne fordíts, hanem inkább írj saját szócikkeket.) --Pagonyfoxhole 2012. október 25., 16:50 (CEST)

Köszönöm szépen. Tudom, hogy oda való, de ott nem válaszol senki (mindegy, azt egy másik weboldalon is meg tudom kérdezni). Az ilyeneket azért hozom ide, mert nagyon jól szeretnék teljesíteni a versenyen, és nem akarom, hogy ilyenek miatt essek el a Kindle-tól. De akkor ezentúl próbálom kímélni a Wikipédia kocsmafalát ilyen gondokkal kapcsolatban. --Tomi3 vita 2012. október 25., 17:13 (CEST)

Euler-függvény + függvényérték

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Mi lesz ebből? Euler-függvényérték vagy Euler-függvény-érték? CsGábor[±]  2012. október 25., 12:03 (CEST)

Az Euler-függvény értéke, ha szabad kérni. --Malatinszky vita 2012. október 25., 13:45 (CEST)

Természetesen, eddig is így kerültem meg a kérdést. :-) Lehetnek azonban olyan kifejezések, ahol nem lehet megúszni, vagy csak körülményes átfogalmazással: a hibásan megadott Euler-függvény-érték miatt… CsGábor[±]  2012. október 26., 12:16 (CEST)

Az Euler-függvény-érték a helyes írásmód. Az OH. erre a típusra a következő példákat hozza (171. o.): Oscar-díj-átadás, Davis-kupa-döntő, Széchenyi-ösztöndíj-bizottság, Achilles-ín-szakadás, Görgey-szobor-avatás, Ady-vers-elemzés, Munkácsy-kép-lopás. ✮ Einstein2 vitalap 2012. október 25., 14:10 (CEST)

Köszönöm. Nekem a szén-dioxid-kibocsátás jutott eszembe, persze ez egy kicsit más kérdéskör, de hasonló a megoldás. CsGábor[±]  2012. október 26., 12:16 (CEST)

Ezüst hárs

Mi a fa neve: Ezüsthárs vagy ezüst hárs? --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 26., 13:55 (CEST)

OH: ezüstfafélék, DE: ezüst hárs. --Pagonyfoxhole 2012. október 26., 14:10 (CEST)

Hálás köszönetem! --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 26., 14:11 (CEST)

Titkos tanács, Titkos Tanács vagy valami más?

A Privy Council fordításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Magyarban és helyenként a magyar wikiben is a titkos tanács változat látszik meghonosodni, viszont a szó eredeti értelme szerint nem titkos, mint inkább magántanács (ami az uralkodó személye mellett működik). Szerintetek érdemes ezen hosszasan rugózni?

A másik kérdésem, hogy a név helyesen írása Titkos tanács vagy Titkos Tanács lenne-e (az Európai Bizottság nyomán)? Az elsőt kezdtem el használni a cikkben, de kétségeim támadtak menet közben.

Előre is köszönöm a segítséget! Viktor vita 2012. október 17., 19:01 (CEST)

Az angol wiki Geheimrat szócikke alapján („The English-language equivalent is Privy Councillor.”) a mai angolban is inkább a „tikos tanács” értelemben használatos. A kis-nagybetű kérdésben én hajlanék a lehető legkevesebb nagybetű használatára, lévén hogy az angolok hajlamosak a Legjelentéktelenebb Gittegylet nevét is csupa nagybetűvel írni. Szóval szerintem a konkrét testület Titkos tanács, általában pedig titkos tanács. – Winston vita 2012. október 19., 00:12 (CEST)

Titkos Tanács lesz az, ami magyarország közjogi történetében is megvan. Szerintem a "magántanács" nem ad hozzá a jelentéshez.

Azt hiszem a legjobb összefoglalását annak a ciklikus folyamatnak, ahogyan a mindenkori legbelsőbb testület lassnként bővül, majd létrejön egy újabb azon belül, a Parkinson törvénye című könyvben olvashatunk. (A komoly jog- és politikatörténeti művek mindig elvesznek a részletekben, ezért használhatatlanok a nagy kép áttekintésére :-)). A magyar (osztrák) történelemben az eredetileg féltucat tagú Titkos Tanács utáni lépcső a Belső Titkos Tanács volt, de a b.t.t. címet a 19. századra már százasával osztogatták.

A Privy Council ma is közjogi tartalommal bíró, egyértelműen intézményesült testület, ezért a nagybetűs írásmód nem vethető el.

--Peyerk vita 2012. október 19., 12:18 (CEST)

A „titkos” részhez nem akarok hozzászólni, de Peyerkkel egyetértve a Tanács itt nagy T. Ld. még Honvédelmi Tanács, Monetáris Tanács, Költségvetési Tanács, Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Országos Bírói Tanács. Malatinszky vita 2012. október 19., 21:29 (CEST)

Vannak ellenpéldák is: Matolcsy szolgálatába állt a monetáris tanács (hvg.hu), Értékelt a monetáris tanács (portgolio.hu), Ismét a monetáris tanács négy külsős tagja szavazott kamatcsökkentésre (Napi Gazdaság) stb.

VIII. Henrik angol király szócikkben: Már egy hónappal Jane Seymour halála után a titkos tanács kérte a királyt, hogy... . Nekem ez, ebben a környezetben szimpatikus így. Az angol halmozza a nagybetűket, a magyar pedig nem.– Wikizoli vita 2012. október 19., 22:15 (CEST)

Ezek vagy a helyesírási hibákkal terelt sajtóra, vagy a hivatalos és nem hivatalos elnevezések összekeverésére példák. A magyar nagybetűkkel írja a tulajdonneveket, azonos módon az angollal, és ebben semmiféle "halmozás" nincs. --Peyerk vita 2012. október 22., 11:22 (CEST)

A helyesírási szabályzat 188a. pontja szerint a monetáris tanács a fenti környezetben nem helytelen, mivel itt az intézmény neve megegyezik azzal a formával, ahogyan nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. – Wikizoli vita 2012. október 28., 20:10 (CET)

Ez valóban ide tartozik. De szerintem ebben a szakaszban kifejezetten tulajdonnévi használatról volt szó. Ha köznévi a használat vagy egyszerű említésről van szó, akkor lehet helyes a kisbetű is.

A Lánchíd és a lánchíd egyaránt lehet helyes, de nem lehet őket felcserélni. A Monetáris Tanácsra és a monetáris tanácsra ez ugyanúgy igaz.

--Peyerk vita 2012. október 28., 20:51 (CET)

Sundok és fjordok

A Storseisundet-híd cikkben botlottam bele a Storseisund-szoros kifejezésbe. Tekintve, hogy a sund önmagában is szorost jelent, nem vagyok benne biztos, hogy ez így jó. Ráadásul azt sem tudom, hogy ha ezt az írásmódot elvetjük, akkor mit használhatunk helyette: Storsei-szoros? Storseisund?

Precedensként megnézhetjük az Øresundot és Harzot (ez utóbbi előfordul Harz hegység alakban is, de semmiképp sem Harzgebirge hegység).

Némileg hasonló kérdésem van a Garten szócikkben szereplő Throndheimsfjord-szoros kifejezéssel kapcsolatban is. A norvég eredeti no:Trondheimsfjorden, amiből kapásból következik, hogy a h fölösleges. A szó végi en az csak valami névelőszerű toldalék, tehát a magyar változatban el is felejthetjük. De ezen túl sem vagyok meggyőződve, hogy a fjordnak helyes fordítása a szoros (szerintem a fjord az csak fjord magyarul is), és igazán nem is akarnék semmit hozzátenni ahhoz, hogy Trondheimsfjord.

Vélemények?

--Malatinszky vita 2012. október 19., 22:23 (CEST)

Szerintem sem kell lefordítani, de szerintem a Storseisundetnél az -et is "névelő". (A fenti példákhoz még a Sierra Nevadát is hozzátenném...) És a fjord magyarul is fjord. - Gaja   2012. október 19., 23:23 (CEST)

Nekem a Harz hegységről a Balaton tó és a Mátra hegység jut eszembe; azaz nem a tulajdonnév része a hegység, a tó ezekben az esetekben, hanem a földrajzi kategória kiemelése valamilyen szándékkal (pl. megismertetés, a kategória hangsúlyozása a névvel szemben stb.). A fjord egy speciális földrajzi "képződmény", így a fjordot és a szorost én biztosan nem párosítanám egy névben: a kettő teljesen más földrajzi fogalom, s egyébként is létezik földrajzi névként a Trondheim-fjord számos más fjord mellett (pl. Sogne-fjord, Hardanger-fjord, Oslo-fjord stb.) (pl. Földrajzi Atlasz a középiskolák számára. - Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992, Tizenharmadik, javított kiadás. ISBN 963 352 542 X CM, 27. oldal). A Storseisunddal kapcsolatban pedig a Storseisund alak szimpatikus számomra, illetve az idézett atlaszban látom az Øre-sund, Kalmar-sund alakokat, amik szerintem a tengerszorosok és az egybeírt sund végű városok (pl. norvég városok: Kristiansund, Haugesund, Ålesund; svéd város: Östersund, német város: Stralsund) megkülönböztetése végett születhettek meg kötőjellel, de csak kísérletek lehettek, s nem váltak elfogadottá. Sphenodon vita 2012. október 19., 23:50 (CEST)

Az OH fjord szócikke a következőket tartalmazza: Hardanger-fjord, Nyugati-fjord, Oslo-fjord, Trondheim-fjord. --Pagonyfoxhole 2012. október 20., 00:33 (CEST)

Igazándiból én nem tudok norvégül, szóval hogy mi is lenne a helyes és melyik végződés mi, azt nem tudom, de nem tudná valaki megnézni a Földrajzinév Bizottság állásfoglalását ezekkel kapcsolatban? Az talán pontot tehetne az i végére.Rextacskó vita 2012. október 20., 09:49 (CEST)

Jó lenne megegyezni, mert azóta létrejött az Oslofjord szócikk is, holott, mint följebb jeleztem, az OH (és a Cartographia atlasza is) kötőjellel írja. Sőt, az atlasz gyakorlatilag minden fjordot kötőjelez. --Pagonyfoxhole 2012. október 22., 01:30 (CEST)

Az Oslofjordot átneveztem a helyes nevére, ugyanis minden irányadó kiadványban kötőjelesen szerepel. ✮ Einstein2 vitalap 2012. október 28., 19:39 (CET)

Szlup? Szlúp?

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--Karmela posta 2012. október 28., 21:45 (CET)

Innen vehettük át: en:Sloop vagy de:Slup. A google mindkét írásmódra hoz találatot, a szlup cikk írói a rövid u mellett tették le a voksot.

Megjegyzem a cikk interwikijeiben összevisszaság van.

--Karmela posta 2012. október 25., 15:18 (CEST)

Az OH és a Magyar helyesírási szótár nem hozza semmilyen alakban, az akadémiai kiadású Idegen szavak szótára csak a sloop alakot tartalmazza, zárójelben ejtsd: szlúp. --Pagonyfoxhole 2012. október 25., 15:37 (CEST)

Köszönöm, hogy utánanéztél. Átmásolom a cikk vitalapjára, hátha ott figyeli valaki a kérdést. --Karmela posta 2012. október 25., 17:35 (CEST)

A loop mintájára (pl. képkockát lúpolni, lúpoltatni, lásd a Google találatokat) SZVSZ jobb lenne a szlúp. --hhgygy vita 2012. október 25., 21:18 (CEST)

Köszönöm neked is, Ha most én hoznám létre a cikket, akkor így nevezném el, szlúpnak. De hacsak ki nem derül, hogy ez a forma tényleg bevett, akkor békén hagyom a cikket a jelenlegi szlup nevén. Átirányítás nem kell, mert a kereső így is felajánlja. --Karmela posta 2012. október 25., 21:36 (CEST)

A "szlup" hülyén hangzik az angol név ismeretében, gyenge angoltudással fordíthatta valaki. Át kellene nevezni. Analóg példának ott van a szkúner (eredetiben: scooner). misibacsi*üzenet 2012. október 26., 00:18 (CEST)

Az Oxford University Press 1975-ös szótára hosszúnak jelöli a sloop magánhangzójának ejtését fölötte egy hossú egyenes vonallal, míg a book-ban, ami rövid, fölötte egy felfelé nyitott félkör van. Az angol kiejtés alapján tehát szlúp. Hidaspal vita 2012. október 28., 21:21 (CET)

Jó, akkor átnevezem szlúpnak. --Karmela posta 2012. október 28., 21:32 (CET)

Ja, azt én is tanúsíthattam volna, hogy az Idegen szavak szótára nem téved. :) --Pagonyfoxhole 2012. október 28., 21:39 (CET)

Engem leginkább az érdekelt, hogy van-e annak nyoma, hogy ez így rövid u-val szakszó. De úgy tűnik, hogy nem, és a google találatok is a hosszút preferálják. Átneveztem, mégpedig {{rosszredir-auto}} átirányítással. --Karmela posta 2012. október 28., 21:45 (CET)

hierarhia / hierarchia

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Magyarul melyik a helyes? És:

kód-hierar(c)hia / kód hier. / kódhier.?
ISO kód / ISO-kód ?
ISO-kód hierar(c)hia / ISO kód(-)hier. ? --eLVe abcdefg 2012. október 27., 16:05 (CEST)

Szerintem:

kódhierarchia
ISO-kód
ISO-kód hierarchiája (talán: ISO-kód hierarchia)

– Wikizoli vita 2012. október 27., 16:34 (CEST)

ISO-kód-hierarchia egy itteni kolléga szerint is

Ha rövidítés miatt van kötőjel, az szintén nem maradhat el egy újabb tag miatt:
--hhgygy vita 2012. október 28., 10:44 (CET)

Nagyon kösz mindkettőtöknek! Mostmár világos. --eLVe abcdefg 2012. október 28., 11:59 (CET)

Zmajski híd (Ljubljana)

A ljubljanai Zmajski hídnak miért ez a neve, ha lefordítható „Sárkány híd”-ra? Átnevezem, ha senkinek sincs ellenvetése... - Gaja   2012. október 28., 17:18 (CET)

Éppenséggel nekem inkább sárkányosnak tűnik az a melléknév. Kellene valami forrás, amiből pontosítni lehetne. Szlovén forrás erre nemigen jó, mert nekik nem érdekes a különbség. Talán valami útikönyv? --Peyerk vita 2012. október 28., 20:38 (CET)

Nepáli nevek magyaros átírása

Készült egy tervezet a nepáli nevek átírására. Mint itt már szó volt róla, erre azért volna szükség, mert Nepálban többféle nyelvet és írást használnak, némely névleírásnál ehhez nincs szabályzatunk. A lényege, hogy a legáltalánosabb írást, a Nepálban is használatos dévanágarit már a WP:ÚJIND szabályozza, ez a nepálihoz is jó, amennyiben épp azt írjuk át (hiszen normál transzliteráció), azonban kiegészítettem a randzsana írástípussal, amely vallási szövegek átírásánál fontos lehet. Nézzétek át, mi kellene még bele, elfogadható-e ez, mit kellene másképp csinálni, stb. Ha megfelel, akkor átnevezem a helyesírási keretirányelv részeként mint Wikipédia:Nepáli nevek átírása. Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. október 28., 16:30 (CET)

Sztem teljesen jó, máris át lehet nevezni irányelvnek. --eLVe abcdefg 2012. október 28., 20:15 (CET)

  • Symbol support vote.svg támogatom, köszönjük a belé fektetett munkát, hiánypótló! – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 28., 22:14 (CET)

Köszönöm, akkor átnevezem. Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. október 29., 19:31 (CET)

Átneveztem a WP-névtérbe, de még nem raktam rá az {{irányelv}}(?) sablont, hátha lesz még hozzászólás. Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. október 29., 19:57 (CET)

mikroutasítás vagy mikróutasítás

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaTambo vita 2012. október 30., 21:24 (CET)

A Pentium 4 szócikk kapcsán szeretnék véleményt kérni, melyik alak a helyes? Tambo vita 2012. október 30., 15:43 (CET)

Mikro. Mint a mikroszkópnál. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2012. október 30., 15:49 (CET)

Köszönöm. Javítom. A helyesírás ellenőrző fordítva mutatta. Tambo vita 2012. október 30., 16:00 (CET)

kazak vagy kazah

A szakaszcímbeliről a többi néphez hasonló felépítésű egyértelműsítő lapot kívánok létrehozni, mint pl a kínai, német, francia, orosz, stb.

A lap címe miatt kérdés, hogy a nép elnevezésére a huwiki a kazakok vagy kazahok névformát preferálja e elsődleges címszóként (a másik nyilván redir lesz majd), és – ezzel összefüggésben – a nép által beszélt nyelv kazak nyelv vagy kazah nyelv legyen e. Meghatározandó a nyelvük írására használt ábécé elsődleges elnevezése is, jelenleg a kazah ábécé átirányítás a kazak ábécé címszóra. Egyetlen címszó 100%-ig biztos a létrehozandó egyértelműsítő lapon, mégpedig a nép által többségben lakott mai államé, ez az FNB határozata alapján magyarul Kazahsztán elnevezésű. Vélemények? – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 25., 16:11 (CEST)

OH: kazah ~ kazak, kazahul, kazak nép. Továbbá: Kazah Köztársaság, Kazahsztán. Tudtommal a szaknyelv már egy ideje a kazak alakot preferálja. --Pagonyfoxhole 2012. október 25., 16:25 (CEST)

A kazak alak tűnik az olvasmányaim alapján a régebbinek, az utóbbi évtizedekben a kazah vált uralkodóvá. Az országnév hivatalosan rögzített, ez lehet egy kiindulási pont. --Peyerk vita 2012. október 25., 20:34 (CEST)

Kazak ábécé, [1], [2], [3], [4] stb. Természetesen a másikra is van példa bőven. Szerintem a szovjet hatás előtt és után kazak. --Pagonyfoxhole 2012. október 25., 20:53 (CEST)

Egyöntetűen, mindenütt a kazak volna a helyes változat, érdemes rákattintani a Kazahsztán cikk kazak változatára. Azonkívül, mint bennfentes, megosztom veletek azt a tudást, hogy Kazahsztán nevének, helyben ejtve, létezik egy változata, amely körülbelül [Kazakisztán] hangalakú. Az "i" hang szerepeltetése a -sztán végződés előtt elég jellemző, itt is a szovjet hatás az, ami miatt ez változott, és csak ebből a névből valahogy kiesett. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 26., 11:06 (CEST)

A Kazakisztán forma éppen a két világháború alatt megvolt magyarul is, talán annak köszönhetően, hogy a 20-as évek a nemzeti kultúrák virágzásának korszaka volt a Szovjetunióban. (Ezt néhány cikkben időnként ki is kell javítani, van aki másképp hiszi.) --Peyerk vita 2012. október 26., 12:22 (CEST)

Akkor mi legyen? Kazakok, kazak nyelv és kazak ábécé? A Kazahsztán egyértelmű. Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 28., 22:21 (CET)

Lásd: Kazak (egyértelműsítő lap)Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 2., 23:33 (CET)

Ezzel a kérdés nincs megoldva sajnos. --Peyerk vita 2012. november 3., 11:18 (CET)

Kazach-nak kell ejteni, nem? Tehát erős hával, mint az ihlet szót. Én ha nyelvújító lennék, biztosan kazach-ra változtatnám, ahogy az összes ilyen ejtésű szót (pl.: potroh->potroch, ihlet->ichlet, stb.). De addig is szerintem kazah. --áкos9702 posta 2012. november 4., 08:54 (CET)
Tévedés. Ez egy a torokban hátrébb ejtett k-ként leírható hang, semmi kaparásra és h-ra emlékeztető nincs benne. (A képzés módja ugyanaz, a helye tér csak el.) Qazaqnak kell kiejteni, aminek a legjobb közelítése a k. Bár a kazahot honosnak érzem, nem utasítom el a kazak verziót sem. --Mathae Fórum 2012. november 8., 19:41 (CET)

Hepatitis vagy hepatitisz?

Hepatitis C? hepatitisz C? vagy?

--Karmela posta 2012. november 3., 12:37 (CET)

Szerintem attól függ, hogy latinul kell írni egy zárójelentésre, vagy magyarul egy általános szövegbe. vagyis a második szerintem. :-) Hidaspal vita 2012. november 3., 12:53 (CET)

Természetesen a Wikipédia-cikk helyes címválasztása a kérdés :) --Karmela posta 2012. november 3., 17:24 (CET)

A Hepatitis C szövegében felváltva használják a kétféle alakot. Akela vita 2012. november 3., 17:28 (CET)

Az OH. s-sel hozza a kifejezést (hepatitis; hepatitisvírus; hepatitis A-fertőzés). ✮ Einstein2 vitalap 2012. november 3., 17:42 (CET)

A kifejezés úgyis latin vagy angol, mert fordítva lenne a magyar nyelvtani logika, pl. C típusú májgyulladás. Oliv0 vita 2012. november 3., 19:02 (CET)

Köszönöm, tehát az OH eldönti a kérdést: Hepatitis C. --Karmela posta 2012. november 3., 19:15 (CET)

De miért is nem magyar címe (C-típusú májgyulladás) van ennek a cikknek a magyar Wikipédián? (Tényleg c-típusú vagy c típusú a helyes írásmód?) Malatinszky vita 2012. november 3., 20:22 (CET)

Idekattintva jól látszik, hogy ez egy létező megnevezés, csak azt nem tudom, hogy melyik a helyes forma:

  1. „C” típusú fertőző májgyulladás
  2. C típusú fertőző májgyulladás
  3. C-típusú fertőző májgyulladás
--Karmela posta 2012. november 3., 21:07 (CET)

C típusú. (OH) --Pagonyfoxhole 2012. november 3., 21:10 (CET)

Köszönöm! Akkor akár át is lehetne nevezni, de még várok, hátha kiderül még valami. --Karmela posta 2012. november 3., 22:26 (CET)

Még egy átnevezési javaslat: C-vírusos májgyulladás, de Malatinszky javaslata is jó. (A vírusos jobban utal a fertőző voltára. Kötőjel elhagyható. Hosszabb cím már nem igazán jó.) Lji1942 vita 2012. november 4., 08:29 (CET)

Lji1942 javaslata nyomán az angol Wikipédia virusos májgyulladásokra és azok kórokozóira vonatkozó cikkeiből (jó sok ilyen van) és a National Library of Medicine táblázataiból próbáltam kiokoskodni, hogy a vírusok adták a nevüket a betegségeknek, vagy fordítva, és előbb tipizálták a betegségeket. Az a benyomásom, hogy ezek a megnevezések többnyire egyszerre keletkeznek, de a csoportosítás a vírus szerint történik, tehát úgy vehetjük, hogy ez volt előbb, nem a tojás, akarom mondani betegségmegnevezés.

Az en:Viral hepatitis (vírusos májgyulladás) cikkből kiderül, hogy hepatitis vírusból van A, B, C, D, E. (A korábbi „G”-ről kiderült, hogy nem is okoz májgyulladást, így átnevezték „GB virus C” névre.) Ezeken kívül még más vírusok is okozhatnak májgyulladást, így , meghagyva az angol megnevezéseket, a en:Herpes simplex, a en:Cytomegalovirus és az en:Epstein-Barr virus), de ezeket, nem tudom miért, de nem tárgyalják a viral hepatitis néven. Lásd:

„INFLAMMATION of the LIVER in humans due to infection by VIRUSES. There are several significant types of human viral hepatitis with infection caused by enteric-transmission ( HEPATITIS A; HEPATITIS E) or blood transfusion ( HEPATITIS B; HEPATITIS C; and HEPATITIS D).”

Scope Note. In National Library of Medicine » Medical Subject Headings »Virus Diseases [C02] » Hepatitis, Viral, Human [C02.440].  

Ennek alapján arrafelé kell keresnünk a helyes cikkcímet, mint Lji1942 javasolta. Tehát „C vírusos májgyulladás”? „C-vírusos májgyulladás”?

A google alapján úgy tűnik, hogy nincs egyetlen jól bevett magyar köznyelvi megnevezése, mindenki a maga módján fogja meg, tehát a cikk címében erre nem tudunk támaszkodni.

A BNO kódról és hivatalos megnevezésekről ezt találtam:

  • B1820 „Idült vírusos C típusú hepatitis”.
  • Akut hepatitis C, Hepatitis C (HC), C típusú hepatitis, (Heveny májgyulladás C), BNO10: B17.1

A címválasztásban nem kötelez minket a BNO kód. Sok találatot találtam arra is, mégpedig minőségi helyeken, amiket forrásként is érdemes figyelembe venni a cikk kialakításakor, hogy „Hepatitis C vírus okozta krónikus májgyulladás”, vagy egyszerűen „C vírus okozta májgyulladás”. Szép és kifejező cím lenne ez utóbbi. Hosszú, de nem szélsőségesen hosszú, és nagyon pontos.

Mi legyen?

--Karmela posta 2012. november 4., 12:37 (CET)

Vigyázat, mert az A típus(ú) formával ellentétben ez így írandó: A-vírus (A-vitamin stb.). --Pagonyfoxhole 2012. november 4., 13:54 (CET)

Én azért javasoltam a címet, mert viszonylag rövid, kb. tükrözi a mai tudásunkat. Szerintem nem érdemes belezsúfolni mindent egy precízebbnek látszó címbe, mert lehet, hogy holnapra már nem lesz igaz. Nem olyan régen még azt sem tudtuk, hogy van ilyen vírus. (Az intravénás drogozás sok mindent megváltoztatott. Senki nem tudja milyen új, vagy gyógyszerrezisztens betegség jelenik meg, vagy terjed el holnap a globalizált világban.) A virológia és az orvosi szakma közmegegyezéssel szokta ezeket az elnevezéseket kialakítani. Az angoloknak könnyű, mert angolosítva többnyire átveszik a latin elnevezést, és az egész világon megértik. (Az ő nyelvüknek több köze van a latinhoz, bár itt is volt Pannonia provincia.) (A BNO kód pedig csak egy könyvelési trükk, nem sok köze van a szakmához. Főleg pénzügyi elszámolásokhoz szolgál alapul.) Van itt forgalomban több jó javaslat is. Én valamelyik rövidet javasolnám. Rossz tapasztalataim vannak a hosszú szócikkcímek kezelhetőségével. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. november 4., 14:44 (CET)

Szerintem maradjon az eredeti cím. Akinél ez a diagnózis, biztos nem fogja más néven keresni. Ettől függetlenül még lehet redireket csinálni. Tambo vita 2012. november 4., 14:49 (CET)
Tkp. én is ezt akartam javasolni, mert eléggé köznyelvi formává vált. (Pl. a lueszre sem igen használatos a vérbaj.) Csak már nem volt hozzá merszem ennyi magyarítás után. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. november 4., 15:02 (CET)
  • A „májgyulladás” nem egy friss keletű magyarítás, szerintem örüljünk neki, ha van rá egy jó magyar kifejezés és használjuk.
A kereshetőség a címválasztás szempontjából azért nem különösebben fontos, mert az átirányítások is mind odavisznek a cikkhez.
A „C-vírusos májgyulladás” tömör és minden fontos információt tartalmaz, de úgy tűnik nem nagyon bevett, mindössze 127 találatot hoz a "C-vírusos májgyulladás" keresés. Ettől persze még lehet ezt is választani. A "C-vírus okozta májgyulladás" keresés 2.970 találatot hoz, tehát bevettebbnek tűnik, viszont kissé körülményesebb.
--Karmela posta 2012. november 4., 15:28 (CET)
Természetesen nem azonosak, hiszen a májgyulladás nem azonos sem a C-vírus okozta májgyulladással, sem magával a kórokozóval. Nem is értem, hogy ezzel mit akarsz mondani, aligha gondolod, hogy összekeverem őket.
--Karmela posta 2012. november 4., 18:13 (CET)

Májgyulladás alias hepatitis – téves átnevezés

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

@Tambo, nem várva meg ennek a megbeszélésnek a világos kimenetelét, te átnevezted a legalább helyesírásában helyes „Hepatitis C” megnevezést egy az OH-val ellentmondásban levő alakra: „Hepatitisz C”. Miért? --Karmela posta 2012. november 5., 13:59 (CET)

Egy ilyen bonyolult, összetett problémához én úgysem tudok hozzászólni. Gondolom, azért került ide a kocsmafalra, mert vitás volt az eredeti címe. Döntse el valaki végre, mi legyen a címe, és átírom a redireket. Addigra, lehet már megint más lesz a jó alak. Tambo vita 2012. november 5., 15:33 (CET)
Azért hoztam a kocsmafalra, mert nem tudtam, hogy a hepatitis és a hepatitisz közül helyesírási szempontból melyik a helyes. Ezt tisztáztuk, csakhogy közben más olyan jelöltek is előkerültek, amik nem csak a helyesírásnak tesznek eleget, de magyarosabbnak is tűnnek. Egyelőre nem látom, hogy merre fog az egész eldőlni. Remélem, hogy még mások is hozzászólnak. --Karmela posta 2012. november 5., 19:35 (CET)

Az Osiris fényében kijavítottam a cikkekben az sz-eket s-re. --Karmela posta 2012. november 6., 10:31 (CET)

Májgyulladás alias hepatitis – összegzés

  • A cikk jelenlegi címe „Hepatitisz C” így nem maradhat, mert:
  • a hepatitis és nem a hepatitisz (lásd OH: hepatitis; hepatitisvírus; hepatitis A-fertőzés), a C típusú és nem a C-típusú; a C-vírusos és nem a C vírusos felel meg a helyesírásnak
  • A hepatitisre van egy magyarosabb szavunk is, a májgyulladás
  • A C-vírus okozta májgyulladás megnevezése a magyar nyelvű szakirodalomban nem egységes, és a szakirodalmi megnevezésekben éppúgy mint a laikusoknak szóló szövegekben használatban van mind a hepatitis, mind a májgyulladás szó, egyik szó sem kizárólagosan használt.
  • Akárhogy is választjuk meg a címet, lesznek, akik másként keresik, csak átirányításokkal tudjuk ezt feloldani

Más Wikipédiák cikkei szűkülő körökben a C-vírusos májgyulladás körül:

nyelv cikk a májgyulladásról általában a vírusos májgyulladások összefoglaló cikke az egyik kórokozó cikke az illető vírus által okozott betegség cikke
angol en:Hepatitis en:Viral hepatitis en:Hepatitis C virus en:Hepatitis C
francia fr:Hépatite fr:Hépatite virale fr:Virus de l'hépatite C fr:Hépatite C
német de:Hepatitis de:Hepatitis-C-Virus de:Hepatitis C
magyar Májgyulladás Vírusos májgyulladás Hepatitis C-vírus Hepatitisz C
Hepatitis C
C-vírusos májgyulladás
C-vírus okozta májgyulladás
C típusú fertőző májgyulladás
C típusú májgyulladás

Ideírom az eddigi hozzászólók véleményét, már ahogyan én értettem. Kérem, hogy ki-ki minden további nélkül törölje ki amit én írtam a neve mellé, és aktualizálja a véleményét aszerint, hogy mi mellett teszi le a voksot az övénél később felmerült érveket is figyelembe véve. Persze olyan is hozzászólhat, aki eddig még nem (ha kifelejtettem volna valakit, akkor bocsánat).

--Karmela posta 2012. november 5., 12:07 (CET)

  • Hidaspal: hepatitisz C
  • Akela: hepatitis C vagy hepatitisz C
  • Oliv0: hepatitis C vagy esetleg C-vírus okozta májgyulladás – aktualizálva Oliv0 vita 2012. november 5., 15:53 (CET)
  • Malatinszky: C típusú májgyulladás
  • Lji1942: C-vírusos májgyulladás, vagy esetleg C típusú májgyulladás, vagy hepatitisz C
  • Karmela: címként C-vírus okozta májgyulladás vagy C-vírusos májgyulladás, és átirányítás az összes többi alakról is
  • Tambo: hepatitisz C
  • misibacsi: hepatitisz C - Tóthfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára szerint: "hepatitisz = fertőző májgyulladás, a görög hepar, hépatosz származékai a gyulladásra utaló -itisz végződéssel". misibacsi*üzenet 2012. november 6., 22:05 (CET)

Kabusiki-gaisa

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaSasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. november 8., 15:33 (CET)

Mi a kabusiki-gaisa (株式会社; Hepburn: kabushiki-gaisha?) helyesírása, kabusiki-gaisa, kabusiki gaisa vagy kabusikigaisa? Cégek nevében ez hogyan változik, Kabusiki-gaisa XY, Kabusiki Gaisa XY vagy Kabusikigaisa XY? Sajnos ahány előfordulás, annyi féle írás, több helyen kaisának írják, de japánban inkább a gaisát szeretik. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. november 5., 23:39 (CET)

A "cég" kaisa. Összetételben a k-ból g lesz, tehát ha azt látod a jawikiben, hogy かぶしきがいしゃ, akkor összetételről van szó, arról, hogy kabusikigaisa, és a különírásnak semmi értelme. Ezzel az angolok meg egyéb indoárják küszködnek, mert ők szeretnek különírni. A japánoknak meg nekünk ez egy szó: részvénytársaság. :) --Pagonyfoxhole 2012. november 6., 01:15 (CET)

Rendben, köszi! A japánok szeretnek mindent egybeírni :). --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. november 8., 15:33 (CET)

Nap képéhez

Nem vagyok benne biztos, hogy ebben a mondatban minden kötőjelezés, kisbetű rendben van: „A mougin-típusú lövegtornyok felvonója a giromagny-i erődben (Franciaország, Territoire-de-Belfort megye)”. Ránéznétek? Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. november 9., 19:03 (CET)

A típusút külön kell írni, a giromagnyit pedig egybe. --Pagonyfoxhole 2012. november 9., 19:07 (CET)

Köszönöm! Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. november 9., 19:09 (CET)

Nem ismerem a szabályt, de a francia Giromagny falunév kiejtése zsirománi, tehát giromagnyi = zsirománii, nem baj? Mougin pedig eredetileg személynév (kiejtése muzse(n)). Oliv0 vita 2012. november 9., 19:27 (CET)

Nem baj, mert az y-ra végződő idegen szavak a szabályzat szerint megkapják a melléknévi -i képzőt. Az i-re végződők nem (bár a reformtervben ez is benne van). --Pagonyfoxhole 2012. november 9., 20:20 (CET)

Köszi, tanultam valamit. Eddig nem találtam a szabályt, de most megvan: AkH 215, vichyi. Oliv0 vita 2012. november 9., 20:34 (CET)

A földrajzi nevek helyesírása (FNH.)

Itt a kocsmafalon fent látok egy táblázatot kék linkekből, az egyetlen piros köztük: „A földrajzi nevek helyesírása (FNH.)”. Mi a helyzet ezzel?

--Karmela posta 2012. november 10., 11:40 (CET)

Meg kéne írni... :-) - Gaja   2012. november 10., 17:41 (CET)

Ha New York-i, akkor miért Monte-Carlóban?

Sziasztok, mivel 5 évre visszamenőleg csak ezt találtam a KF-en, századszor is fölvetném e témát. A Wikin ezerszám van indokolatlanul kötőjellel vagy anélkül írt földrajzi név. Köszönöm. (Bocsánat, ha megint rosszul hivatkozok!)– Paxfax vita 2012. október 29., 07:08 (CET)

Szerintem azért, mert New Yorkban és Monte Carlo-i. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 29., 08:24 (CET)

Monte Carló-i. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. október 29., 16:07 (CET)

A magyar helyesírás szabályai 217/b, Osiris Helyesírás 203. o. --Pagonyfoxhole 2012. október 29., 08:55 (CET)

A második példa nem jó, mert a város neve alapfokon Monte-Carlo, melléknévi alakja monte-carlói. De ha különírnánk, akkor is meghosszabbodna az o a kötőjel előtt: Monte Carló-i. --Pagonyfoxhole 2012. október 29., 16:12 (CET)

Monte Carlo (kötőjel nélkül) a wiki szinte minden nyelvén, kivéve talán a monacóit: Monte-Carlu. – Wikizoli vita 2012. október 29., 16:43 (CET)

Hát én most az OH alapján, s Pagony javaslatát követve átneveztem a cikket kötőjelesre. --Regasterios vita 2012. október 29., 16:57 (CET)

Franciául hivatalosan Monte-Carlo kötőjellel, mert ilyen a szabály a helynevekkel – pl. Saint-Étienne város más, mint Saint Étienne „Szent István” király vagy vértanú – de látható, hogy egy olasz eredetű Monte Carlo „Károly-hegy” volt valamikor a név, és a kötőjel nélküli alak is létezik franciául. Így nem csodálkoznék, ha magyarul is mind a kettő létezne. Oliv0 vita 2012. október 29., 17:49 (CET)

Egyébként a szakaszcímben foglalt kérdésre igen egyszerű a válasz: azért, mert a melléknévképző alapjáratban kisbetűsíti a tulajdonnevet (győri), a főnévrag (Győrben) pedig nem. Két- vagy több-, különírt tagú tulajdonnevek esetében nem lehet csak az utolsó tagot kisbetűsíteni (hogy nézne ki?), ezért a kötőjel és a nagybetűk (New York-i). Ha viszont nem kell kisbetűsíteni, mert nem melléknévről, hanem ragozott főnévről van szó (New Yorkban), akkor sem a kisbetűnek, sem a kötőjelnek nincs értelme, funkciója. --Pagonyfoxhole 2012. október 29., 18:02 (CET)

Természetesen a mai hivatalos magyar formában szeretném egységesíteni, hogy aki csak olvassa, tanuljon belőle vagy megerősítve lássa, amit eddig is jól tudott. Három-négyféle megoldás volt eddig jelen csak Károlyheggyel kapcsolatban, legalább most egységes, ami lehetővé teszi, hogy negyedóra alatt megtaláljam és kicseréljem a közösen megállapítottra, mindenütt. Abból indultam ki, hogy olasz nyelvű közegben, olasz miniállamban (Monaco - szerzetes, akárcsak München olasz neve), olasz uralkodócsaláddal (Ranieri) külön kell írni. A francia szabályok azonban kötőjelet tetetnek bele. Így el tudom fogadni a montecarlói vagy a monte-carlói alakot egyaránt.– Paxfax vita 2012. október 29., 18:47 (CET)

A 216. pont miatt lesz hosszú a szóvégi ó. OH 1077. oldal: Monte-Carlo, Monte-Carlóban, monte-carlói, Monte-Carlo-módszer. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. október 29., 19:07 (CET)

Köszönöm, teljesen igazad van! Magam részéről a montecarlói formát preferálnám, mivel az megfelel mind az olasz eredetnek, mind a magyar szokásnak és nem sérti a franciát sem. Ha a monte-carlói mellett döntötök, azt is el tudom fogadni, ha muszáj.– Paxfax vita 2012. október 29., 19:17 (CET)

Akkor megismétlem: ez nem döntés kérdése! Monte-Carlo, monte-carlói, így szerepel a Magyar helyesírási szótárban és az Osirisban is! A Monte-Carlo alakot tartalmazza a Cartographia atlasza is! Mi van itt eldöntenivaló? --Pagonyfoxhole 2012. október 29., 19:21 (CET)

Így van. Elnézést, (a másik vitahelyen) a kötőjel dolgában emlékezetből nyilatkoztam, meg az angol interwikiből. De a francia és a magyar valóban kötőjeles, abból pedig a ragozás és képzés szabályai egyértelműen következnek. Azon lehet filozofálni, hogy miért van ilyen különbség a földrajzi nevek esetében a kötőjeles és a külön írt többtagú idegen nevek között, de a szabályzatok valóban egyértelműek.

Csak egy pontosítást teszek: a különírt esetben a földrajzi nevekre vonatkozó szabály egyértelműen az, hogy a név változatlanul hagyása mellett illesztjük hozzá kötőjellel az i képzőt. Ennek az a földrajzi nevekkel kapcsolatos alapelv az oka, hogy látható maradjon az eredeti névalak. A példák egy része ennek mintha ellentmondana, amit viszont nem tudok mire vélni.

--Peyerk vita 2012. október 29., 19:59 (CET)

Zárójelbe még annyit tennék az egészhez, hogy lehetne a Montekarló nevet adni magyarul is a városnak, a Károlyhegy nem volna elég világos. Ahogyan van Bécs - ami nem is hasonlít az eredetire és szláv eredetű, a Párizs, ami nagyon hasonlít az eredetire - mintájára. Akkor lehetne montekarlói, aki-ami odavalósi, Montekarlóban stb. A nyelv fejlődése természetes dolog, a szabályok arra valók, hogy jelenségeit leírják, s nem arra, hogy megmerevítsék. (Az ikes igék is hogy' megfogyatkoztak pár évtized alatt, az igeidőkről nem is beszélve...)– Paxfax vita 2012. október 30., 14:29 (CET))

Azzal nem értek egyet, hogy magyarul is Monte-Carlo lenne. Ez a francia logikát tükröző, ráadásul olasz nyelvű helységnév szolgai átvétele. Franciául egyik szó sem így van (sommité & Charles - a hasonló mont ui. hegyláncot jelent). Ráadásul nem is Franciaországhoz tartozó, önálló nagyhercegség fővárosa. Ezen az alapon nyugodtan alkossuk meg a magyar változatát, hiszen a nyelvészek csak évtizedes késéssel tudják szabályzatban megjeleníteni, amit mi, nyelvhasználók elfogadtunk. A város neve nap, mint nap elhangzik a film, autóversenyzés, divat vagy botrányok kapcsán, igazán lehetne már saját magyar neve...– Paxfax vita 2012. november 11., 14:30 (CET)

Egy író megteheti, hogy eltér a szabályoktól, tehát akár Montekarlót is írhat, de egy lexikonnak, enciklopédiának meg kell várnia, amíg a helyesírás szakértői rábólintanak erre. Tehát türelem! Esetleg győzködjük az írókat! -- Wikizoli vita 2012. november 5., 14:01 (CET)

Pagony tökéletes válaszokat adott, csak annyit tennék hozzá (sőt: teszek is), hogy az olasz, francia, udmurt és más nyelvi alakoknak magyar helyesírási kérdésben egyszerűen nincs relevanciájuk, tehát nem szempont, hogy megfelelünk-e nekik. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. november 11., 10:01 (CET)

Igen, félrebeszélés volt fent a részemről, hogy mi a helyzet franciául, mert pont én szoktam mondani a francia wikin, hogy olyan magyar kifejezésekre, mint pl. „miniszterelnök” vagy „alaptörvény”, rossz a magyar adminisztratív logikát vagy a pontos szóösszetételt jól tükröző WP:SAJÁT fordítás, mert csak a francia „jó szóhasználat” (bon usage) a mérvadó, vagyis a francia minőségi források. Tehát a magyar wikin, a magyar minőségi források. Oliv0 vita 2012. november 11., 12:42 (CET)

Krivaja

Ezt látom a Krivaja (egyértelműsítő lap)-on

  1. Krivaja (Szerbia) Vajdasági folyó
  2. Krivaja (Bosznia) folyó Bosznia-Hercegovina középső részén
  3. Krivaja (Topolya) település a topolyai községben

és ez valahogy nagyon sántít. A vajdasági folyóknál nem annak kéne az első helyen lennie, hogy folyó, és csak azután vesszővel, hogy hol?

Krivajának nincs magyar változata?

Mi lenne a cikkek helyes címe?

Mellékes, de megjegyzem, hogy He.henrik hagyatékával van dolgunk az egész cikkcsokornál.

--Karmela posta 2012. november 10., 16:48 (CET)

Ha belenézel a cikkekbe, kiderül, hogy egyedül a boszniainak nincs magyar neve. A vajdasági folyó magyarul Bács-ér, a település meg Bácsér/Kanyarodó. Tehát két Krivaja névalak máris kiesett, marad a boszniai alak. Itt viszont országnevet kéne megadni, ami meg Bosznia-Hercegovina... Szerintem. - Gaja  

Tehát ha jól értem, akkor így kellene kinéznie az egyértelműsítőnek:

 * [[Bács-ér|Krivaja]], Bács-ér, vajdasági folyó
 * [[Krivaja (folyó, Bosznia-Hercegovina)|Krivaja]], folyó Bosznia-Hercegovinában
 * [[Bácsér|Krivaja]], Bácsér vagy Kanyarodó, település a topolyai községben

és ezek az átnevezések és átirányítások kellenek:

  • „Krivaja” már most is átirányítás arra, hogy „Krivaja (egyértelműsítő lap)”, és ez jó így
  • a „Krivaja (Szerbia)” cikk átirányítás nélkül átnevezendő arra, hogy „Bács-ér”,
  • a „Bács-ér” cikk elejére el kell helyezni, hogy {{más|Bácsér}}
  • létre kell hozni egy „Krivaja (folyó, Szerbia)” átirányítást arra, hogy „Bács-ér”,
  • a „Krivaja (Bosznia)” cikk átirányítás nélkül átnevezendő arra, hogy „Krivaja (folyó, Bosznia-Hercegovina)”,
  • a „Krivaja (Topolya)” cikk átirányítás nélkül átnevezendő arra, hogy „Bácsér”, és
  • a „Bácsér” cikk elejére el kell helyezni, hogy {{más|Bács-ér}}
  • és létre kell hozni a „Krivaja (település)” átirányítás t a „Bácsér” cikkre
  • és létre kell hozni a „Kanyarodó (település)” átirányítást is a „Bácsér” cikkre

Mielőtt belevágok mindebbe még várok, hátha más vélemények is jönnek.

--Karmela posta

Abszolút tökéletes, Symbol support vote.svg támogatom! – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 13., 16:49 (CET)

Annyi apró kiegészítéssel, hogy a „Krivaja (folyó, Bosznia-Hercegovina)” cikk tetejére kell egy egyért2 sablon. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 13., 16:52 (CET)

István király-szegfű

A helyesírás általános szabályai szerint ebben a szerkezetben minden tagot külön kéne írni (OH. 171. o.; további példák: Julianus barát szobor; Kászim pasa bástya; Gellért püspök legenda stb.), viszont külön csoportot képeznek a növénynevek egybe/különírási szabályai, amiket nem nagyon ismerek. Ha erre a típusra van valamilyen speciális szabály, ami alapján a fenti a helyes írásmódja, akkor maradhat így, de ha nincs, akkor az általános szabályokat követve a cikk átnevezendő István király szegfű címre. ✮ Einstein2 vitalap 2012. november 13., 13:37 (CET)

Igeidők a magyar nyelvben

Az önálló életre kelt témát kiemeltem a Ha New York-i, akkor miért Monte-Carlóban? szakasz offdobozából. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. november 12., 17:26 (CET)


Miféle igeidő fogyás? Kettő igeidő van a magyarban: jelen és múlt. Hány kéne még? – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 5., 01:25 (CET)

Gondolom arra akart utalni, hogy már nincsen jövőnk :) --Vince blabla :-) 2012. november 5., 10:49 (CET)

Jövőnk már nincs, de jövőidejű igeidő sose volt. Így nem kophatott ki. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 5., 13:00 (CET)

A Halotti beszédben : ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. = „[a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. (ëmdül = eendel = enni fogsz, ld. eendő) Oliv0 vita 2012. november 5., 13:47 (CET)
Ez nem jövő idejű igeragozás, hanem a jövő idő körülírása. Az igeragok csak két igeidőben léteznek. A jövő időt két módon képezhetjük (sajnos), amiből az egyik a segédigés szerkezet, ami valahonnan bevánszorgott a magyar nyelvbe és kiirthatatlanná vált (pl. enni fogsz). A másik, hogy a sima jelen idő egyszerre jelenthet a szövegkörnyezet szerint jelen és jövő időt (eszel), amit pontosíthat az időhatározós változat (majd eszel). Vegyük észre, hogy a segédigés verzióban is a jövő időt maga a segédige közvetíti, míg a ragozása a jelen idejűt követi. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 6., 01:54 (CET)
Csak ne kevernéd össze állandóan az igeidőket és az igeragozást! A magyarban természetesen létezik az igéknek jövő ideje, amit nem ragozással fejezünk ki. A ragozásnak pedig nem a "körülírás" az alternatívája, a lehetőségek tára sokkal színesebb, például mindjárt itt van a segédigék használata. A "körülírás" minősítéstől függetlenül, amivel azt akarod sugallni (és néhol állítod is), hogy ez idegen a magyar nyelvtől, a magyarul beszélők ezt a jövő idő kifejezésének teljesen normális módjaként használják. Mert az is. --Peyerk vita 2012. november 6., 17:56 (CET)
Bocs, de tévedésben vagy. A jelen idő külön rag nélküli, a múlt időnek ragja van: a t, ami halmozódik a személyragokkal. Pl. mentem = megy ige + t = múlt idő ragja + m = E1 személyrag. Ez a ragozó nyelvek egyik sajátossága, az agglutináció. A jövő időnek sincs ragja, tehát a segédigés jövő idő nem jövő idejű igeragozás, hanem egy más módszer a jövő idő kifejezésére. Mi ebben a bonyolult? Az pedig, hogy a segédigék alapvetően idegenek a magyar nyelvtől, nem az én találmányom, ráadásul igaz is. Egyébiránt a segédigék valóban a ragozás alternatívájaként bukkannak fel sokszor, ami jól mutatja, hogyan megy át egy agglutináló nyelv flektálóba. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 6., 19:58 (CET)
Hol írtam én hogy bonyolult az az állítás, hogy a magyar nyelvben nincs jövőidő? Csak annyit állítok, hogy ez butaság Vigyor A ragok és jelek összekeverése pedig nem egyszerűen tévesztés, hanem épp a dolog lényegét jelenti, ami miatt lényegében semmiben nincs igazad. A múlt időt jellel, a jövő időt általánosan segédigével fejezzük ki, de van más kifejezési módja is. Megjegyzem, a múlt idő is kifejezhető bizonyos helyzetekben a jele nélkül. De ettől az még továbbra is butaság, hogy a magyarban ne volna jövő idő. Természetesen van. --Peyerk vita 2012. november 11., 18:35 (CET)
És én hol írtam, hogy nincs jövő idő? Ne fárasszuk egymást. Azt írtam, jövő idejű igeragozás nincs. Múlt és jelen idejű van. A segédige ragozása is a jelen idő szerint történik. Szóval esetleg elgondolkodhatnál azon, amit írtam, mielőtt minősítgetnél. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 11., 19:01 (CET)
Te figyelj, szerintem olvasd el néha amiket leírsz.
"Kettő igeidő van a magyarban: jelen és múlt. Hány kéne még? – LApankuš 2012. november 5., 01:25 (CET)"
--Peyerk vita 2012. november 12., 16:55 (CET)
Egyébként most veszem észre, hogy itt, a következő hozzászólásodban is megismételted ugyanazt Vigyor --Peyerk vita 2012. november 14., 22:42 (CET)

A téma szerelmeseinek figyelmébe ajánlom Hunfalvy Pál izgalmas cikkét a Magyar Nyelvészet 1860-as 5. évfolyamában.

Hunfalvy ugyan német anyanyelvű, de jól ráérzett, és a jövő időt egyben tárgyalja a jelennel. Mivel a jövő és jelen igeidő azonos. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 6., 21:33 (CET)

Az ige jövő idejű alakja = fog segédige jelen idejű alakja + főnévi igenév. A jövő időt kifejezhetjük az ige jövő idejű alakjával vagy a jelen idejű alakjával, ha mellé megfelelő időhatározót vagy igekötőt használunk. Azaz a jövő időt kifejezhetkük jövő ideidővel és jelen igeidővel is. A múlt időnek nem ragja a -t-, hanem jele. Hidaspal vita 2012. november 11., 15:15 (CET)

A segédige használatával nem az ige jövő idejű alakját állítod elő, hanem egy jövő időre utaló szerkezetet. Ez nem ugyanaz. Az pedig csak egy rossz nyelvészi megkülönböztetés, hogy a jel nem rag. A rag valamilyen ragasztott toldalékot jelent, ebből rövidült. Az úgynevezett jelek ugyanolyan ragok, mint a többiek, a ragok halmazának részei. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 11., 18:59 (CET)

Itt van a magyarban az igeidők és igemódok teljes listája. Hidaspal vita 2012. november 11., 15:23 (CET)

Volt egyébként teljesen agglutináló jövő idő is, valamiért kihalt. A jele -nd- volt. Kiáltandok, kiáltandasz/dol, kiáltand(ik), kiáltandunk, kiáltandanak, kiáltandunk. A 15-16. századból vannak rá példák, hogy használták ezeket. Hidaspal vita 2012. november 11., 15:58 (CET)

Ezt akartam volna mondani fent a Halotti Beszéddel. Oliv0 vita 2012. november 11., 18:42 (CET)

Ne keverjük az -andó, -endő feltételes módot a jövő idővel. Ez egyfajta feltételes mód, nem jövő idő. A többivel együtt ez is érthető folyamatos jelen időben, és van múlt idejű változata is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 11., 18:56 (CET)

Érdekes... Amikor én jártam iskolába, az -andó, -endő még a beálló melléknévi igenév képzője volt, és nem valamiféle feltételes mód toldaléka (feltételes módba akkoriban az igéket lehetett tenni, nem a névszókat). És elég logikusnak is tűnik, hogy nem a semmiből jött, hanem egy kiveszett -nd jövő idejű alakból lett logikusan, ahogy Oliv0 példája és sok más irodalmi példa is alátámasztja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. november 12., 17:26 (CET)

Hidaspal és Olvi0 nem az -andó/-endő végű beálló melléknévi igenévről beszélnek, hanem az -nd- betűcsoportot tartalmazó ragokkal jelölt igeidőt. Keressetek csak rá a Google-lal egy-egy olyan igealakra, mint hogy „mondandja” vagy „írandja” és számos példát fogtok találni (számos példát találandtok):

  • Az alkotmányi biztosság holnap vagy holnap után mondandja ki az alkotmány változtatása felelti kérdésben véleményét.
  • Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta.
  • A tanszéket az nyeri el, a ki az egyetemi tanács egyhangú nyilatkozata szerint, a legtudományosabb értekezést írandja.
  • Hallottátok mert mondván vagyon a véneknek: Ne öldöklj: ki kedeg öldökend, meltó leszen iteletnek.

--Malatinszky vita 2012. november 13., 18:49 (CET)

A Duna korzója

Dunakorzó vagy Duna-korzó (esetleg Duna korzó) a helyes? Netszerte és itt a wikin is kb fele-fele arányban van egybe, vagy kötőjellel/külön írva... --Vince blabla :-) 2012. október 30., 11:56 (CET)

Nagyot sétáltam a Dunakorzón. Vagy nagyot sétáltam a Duna korzón? Ebből a Duna kiemelkedik a hozzá csatlakozó névszó mellől. MZ/X vita 2012. október 30., 12:05 (CET)

Természetesen Duna-korzó (OH). --Pagonyfoxhole 2012. október 30., 12:53 (CET)

Az online tanácsadó, az AkH 140-re hivatkozva valóban ezt mondja. Várható viszont köznévvé válása. Mivel minden Duna-Tisza-parti városnak van, addig is a Duna-korzó Korzónak is nevezhető, hazánkban ez teljesen egyértelmű.– Paxfax vita 2012. október 30., 14:42 (CET)

A várhatót majd kivárjuk, addig Duna-korzó. --Pagonyfoxhole 2012. október 30., 14:43 (CET)

Na várjunk... Attól függ, miről van szó. Szentendrén a parti sétányt Dunakorzónak (Dunakorzó sétány) nevezik. Ez a neve, tehát így kell írni. Máshol lehet, hogy eltalálták a helyesírt nevét. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 30., 15:14 (CET)

A 2-es villamos cikkében szerepel a Dunakorzó (mint a hely, ahol közlekedik) Az online újságokban Duna-korzónak írják. Többnyire. Kattintsatok rá a fenti piros linkekre és nézzétek meg, hogy mik hivatkoznak rá. Ebben a 3+4 esetben kéne eldönteni, hogy Dunakorzó, vagy Duna-korzó (a külön írt verzióra nem mutat semmi). Ezek után a fennmaradó kb. 8, illetve 16 egyéb előfordulást is javítani kéne. --Vince blabla :-) 2012. október 30., 22:08 (CET)

A Duna-kanyar is állandósult Dunakanyarrá (viszont a Don-kanyar még nem). Tehát ma már a Dunakorzó a helyes, a Korzóra. A Gellérthegy, Margitsziget is így alakult ki, még ha ma már külön értelmet akarunk is beléjük magyarázni. Egyszer majdcsak rájönnek a szabályzatok is!--Paxfax vita 2012. október 31., 21:35 (CET)

Tehát ma már a Dunakorzó a helyes -- nem, mint már ezerszer rámutattam, ma a Duna-korzó a helyes. Egyre kevésbé tartom elfogadhatónak, őszintén szólva, hogy helyesírás-korrigálási kampányokba kezdesz a Wikin. --Pagonyfoxhole 2012. október 31., 22:59 (CET)

Csak kíváncsiságból: mi ebben az esetben a szabály? (valami AkH-140-t említettetek) Látom, hogy pl. Margitsziget vagy Gellérthegy, de Csepel-sziget vagy Széchenyi-hegy. Oliv0 vita 2012. november 1., 08:38 (CET)

Az AKH A magyar helyesírás szabályai akadémiai kiadvány. A szövege itt érhető el. A Margitsziget és Gellérthegy kivételes helyesírású, de az AKH 173 alapján valószínűleg azért, mert a földrajzi név gyakorlatilag átment városrésznévbe. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 1., 08:43 (CET)

Az AKH 173 szerint a Hűvös-völgy völgy de a Hűvösvölgy városrész. Itt akkor Duna-korzó azt jelenti, hogy korzó ha van ilyen szó, és Dunakorzó, hogy városrész körülötte ha van ilyen? Oliv0 vita 2012. november 1., 11:36 (CET)
Igen, mint ahogy Vince lentebbi ekvivalens példájában is szerepel. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 4., 23:09 (CET)

Pagony+1. Nekünk itt a jelenleg érvényes szabályrendszer alkalmazásával kell cikkeket írnunk, nem pedig a majd valamikor kialakuló új helyesírásokat előzetesen népszerűsíteni. Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. november 1., 09:06 (CET)

Szóval, szerinted ez olyan, mint a bibliamagyarázat, vagyis a kánonizált szöveg magyarázgatása? A nyelv is, mint minden, állandóan változik, csiszolódik. A szabályzat is kb. ötvenévenként fölfrissül, közben meg kullog az új jelenségek mögött. Sosem azt mondtam, hogy a művelt köznyelvet ne kéne védeni, de a kötőjelezgetés éppen nem ebbe az irányba mutat. Megjósolom, hogy mint testidegen, a néma véghangzók esetét és a mozaikszókat (amelyek már a mi életünkben köznevesültek: téesz, tévé, cédé stb.) kivéve, a századfordulóra el is fog tűnni. A mi feladatunk az előremutató új jelenségek felkarolása, nem az elavult szabályok kőbevésése.--Paxfax vita 2012. november 1., 11:03 (CET)
Nem, a mi feladatunk a mindenkori szabályok alkalmazása. Meg általában is: A WP forrásaiban helyesírási szempontból az AKH-ra, ill. az OH-ra támaszkodjon, mint Paxfax azon jóslataira, hogy mi hogyan fog változni a jövőben. :-)Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. november 1., 13:51 (CET)

Rossz irányba tapogatóztok. A Gellérthegy a városrész neve; a Gellért-hegy pedig a természeti képződményé. Csak rá kéne kattintani a szócikkre, amire hivatkoztok a találgatások helyett :) --Vince blabla :-) 2012. november 3., 13:17 (CET)

Én jó irányba tapogatóztam, csak bedőltem Paxfaxnak, hogy a Gellérthegy a hegyet jelenti, ezért írtam, hogy a városrészből eredhet. De eszerint a Gellért-hegy maradt. Nincsenek elavulóban lévő szabályok. (És persze mi határozza meg az elavulást? Egyesek kijelentik? Vagy sokan rosszul alkalmazzák, akkor el kell felejteni?) Alkalmazott és hatályon kívüli szabályok vannak. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 5., 01:23 (CET)

Ezzel (elavulás) kapcsolatban nyitottam egy új szakaszt ITT. --Vince blabla :-) 2012. november 5., 10:01 (CET)

Nem vagyok benne biztos, hogy végiggondoltátok, hogy a kérdéses név egyáltalán tulajdonnév-e. Szerintem nem az, ahogy a Duna partja sem az, és ez a helyesírására hatással van. --Peyerk vita 2012. november 11., 18:38 (CET)

A Duna-korzó éppúgy tulajdonnév, mint a Váci utca. Mi más lenne? --Pagonyfoxhole 2012. november 11., 18:42 (CET)

Amikor viszont tulajdonnév, mi a teendő a rossz helyesírással anyakönyvezettekkel? – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 11., 19:06 (CET)

Éppúgy nem tulajdonnév általában, mint a Duna partja / Dunapart / Duna-part, vagy mint a "Jóska kutyája". Konkrétan pedig nincs olyan földrajzi objektum, aminek ez lenne a neve, ahogy olyan sincs, amelyiknek Duna part a neve. A pesti Duna-korzó neve Belgrád rakpart. --Peyerk vita 2012. november 12., 16:23 (CET)

Fentebb már leírtam: van ilyen tulajdonnév. Szentendre parti sétánya Dunakorzó névre hallgat. Bővebben Dunakorzó sétány a neve. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 14., 17:39 (CET)

Baku

Az OH szerint (ország- és államnevek listája) Baku magyar neve Baku. Miért szerepel nálunk az azeri nevén? --Peyerk vita 2012. október 24., 15:08 (CEST)

Szerintem se kellene így szerepeljen ahogy, mégpedig azért sem, mert olyan i betű van benne, amilyen a magyarban nincs. Magyarul Párizs sem Paris, Moszkva sem Moszkova stb. Arról nem is beszélve, hogy Baki magyarul nevetséges is, mert mindenki másra gondol. Szóval, ez egy baki. – Wikizoli vita 2012. október 24., 15:15 (CEST)

Földrajzi neveknél háromféle megoldás képzelhető el: átvétel, átírás vagy magyar név használata. Átírás a nem latin betűs írásoknál lehet, tehát itt nem játszik. Az átvétel latin betűs írásoknál használandó, mégpedig mellékjelekkel együtt (vagy nélkül adott esetben), vagyis így valóban Bakı lenne a helyes elnevezés. Csakhogy ha van magyar név, akkor azt kell használni, itt pedig van. Ezért kérdezem, miért átvett nevet használunk a magyar helyett?

(A Moszkovát nem értem, de ez mellékvágány.)

--Peyerk vita 2012. október 24., 15:22 (CEST)

szerintem is meghonosaodtt alak a Baku. Bécs, Prága, Varsó analógia. Teemeah Smiley green alien big eyes.svg poke me 2012. október 24., 15:25 (CEST)

Hát, gyengécske a magyarázat, de az azért megfontolandó, hogy az a "magyar" név az oroszok kiejtésének átírásából jött hozzánk. Mivel az oroszok nem tudják kiejteni az ü hangot, amihez a török ı hang talán a legjobban hasonlít, ezért u-val ejtették ki. Ezt vettük mi át, és ez lett a "magyar" elnevezése. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 15:27 (CEST)

Érdekes spekuláció, de ha valamelyik wikin megtalálod a hangfájlt, meg fogsz lepődni, hogyan ejtik ki azeriül. A Baku valóban orosz név eredetileg, de a magyar ezt vette át az összes uurópai nyelvvel együtt, még jóval a szovjet világ előtt.

A cikk vitalapján van némi fetegetés, de az ott szereplő link nem él, viszont a Lazaruson található, az FNB döntéseit összegző listában Baku egyszerűen nem szerepel.

--Peyerk vita 2012. október 24., 15:32 (CEST)

Én tudom, hogy az azeriek hogyan ejtik ki... :)) De tény, hogy az orosz mint közvetítőnyelv beiktatása az én spekulációm. De attól még így van :)) --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 15:50 (CEST)

DD Nem kellett messzire menni, a magyar wikin megtaláltam. Köze nincs ahhoz a hangalakhoz, amit mi használunk. Innentől természetesen bukik minden okoskodás. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 15:55 (CEST)

Most nézem, Peyerk, a listádon valóban nincs Baku, viszont Biskek mellett Pispeket is hozza... Hmmm.. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 15:57 (CEST)

Érdekes, hogy az FNB fontosnak találta Nahicsevánt is meg Hankendit (ez utóbbit beszédes módon nem Sztepanakertként) is megemlíteni, Bakut meg nem. Ezzel együtt, ha az OH valóban Bakunak írja az azeri fővárost, akkor nyilván nekünk is ezt kell követnünk, függetlenül attól, hogy a Nagybölcsességű Grémium milyen okból döntött emellett. --Malatinszky vita 2012. október 24., 16:14 (CEST)

Dalse. Ezen kép szerint a szovjet idők előtt arabul (törökül) írtak Azerbajdzsánban, tehát csakis átírással, hangalak utáni átírással lehetett volna létrehozni a város nevét. Ha van forrásod arra nézvést, hogy már akkoriban "Baku" néven illették ezt a várost, azt szívesen megnézném, mert egyébként azt kell, hogy gondoljam, hogy a szovjet idők alatt újratanult név, a Baku, bizony az orosz nyelv közvetítésének hatására magyarosodott el nálunk.--Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 16:16 (CEST)

Erről nem rég volt szó az azték istenek neveinek kapcsán. A Pallas Nagy Lexikona már akkor Bakut írt, amikor Uljanov a Léna partján álmodozott arról, hogy egy tifliszi papnövendékkel karöltve megváltoztatják a világot. --Bandyka vita 2012. október 24., 16:28 (CEST)

re Malatinszky: mindkét város székhely, tehát jogos a szerepeltetése, nade Pispek? Egyszerűen Biskek pre-szovjet neve...--Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 16:26 (CEST)

Felül is bírálta magát a Tévedhetetlen Főhatóság, és most már a Biskek a hivatalos. Szegény Frunze meg foroghat a sírjában... --Malatinszky vita 2012. október 24., 16:38 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

@Burum: Szerintem nincs vitánk, én ezt írtam: "A Baku valóban orosz név eredetileg, de a magyar ezt vette át az összes uurópai nyelvvel együtt, még jóval a szovjet világ előtt." Nyilván az orosz a közvetítőnyelv, csak a kiejtéssel kapcsolatos gondolatmeneted volt kicsit merész :) A Baku alakra magyarul a 19. századból számtalan forrás van, az nem kérdés, hogy a szovjet világ előtt már itt volt ez a névalak. Piskeket pedig egy későbbi határozatban korrigálta az FNB Biskekre.

@Malatinszky: Az FNB-t jogszabály hatalmazza fel a külföldi földrajzi objektumok magyar neveinek hivatalos megállapítására, mi pedig úgy döntöttünk, hogy általában ezt a hivatalosan megállapított nevet használjuk, ha van ilyen. Más kérdés, hogy az FNB némely alkotása erpsen megkérdőjelezhető, ezért némelykor eltérünk.

--Peyerk vita 2012. október 24., 16:33 (CEST)

Már mindegy, de úgy értettem, hogy Biskek MELLETT szerepel Pispek (magyarul köpülőfa). --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 16:41 (CEST)

Az OH-ban ez szerepel: Baku (azerbajdzsániul Baki [pont nélküli i persze]), Bakuban, bakui. --Pagonyfoxhole 2012. október 24., 17:37 (CEST)

Igen, ezzel kezdtem.

Akkor mivel a jelenlegi (azeri) cikkcímet senki nem látszik támogatni és forrást sem ismerünk arrra, miért kellene úgy lennie kérek egy admint, hogy nevezze át a lapot. --Peyerk vita 2012. október 24., 20:00 (CEST)

Én nem a listát, hanem a szócikket idéztem. --Pagonyfoxhole 2012. október 24., 20:44 (CEST)
És mi lenne, ha a kettő eltérne egymástól? Vigyor --Peyerk vita 2012. október 24., 21:22 (CEST)

Mér? Büdös a munka? :))))) Bárki tud átnevezni, ez nem admini feladat. További szép estét, --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 24., 20:30 (CEST)

Khm. A Baku lapnak nemtriviális laptörténete van. Ez sajnos adminfeladat. Malatinszky vita 2012. október 24., 20:41 (CEST)

Drága Burum, ha adminként nem tudod, miért nem tudom átnevezni a lapot, akkor tán le kellene mondanod. Ha viszont tudod, akkor meg nem kéne bunkóznod. Azért dobtam ide a kérdést, mert nem tudtam átnevezni, viszont nem akartam utasításnak érthető kéréssel kezdeni az adminüzenőn. --Peyerk vita 2012. október 24., 21:11 (CEST)

Drága Peyerk, egy picit igazán emelhetnél az ingerküszöbödön. Se lemondani nem fogok, mert nincs rá ok, se nem bunkóztam, mert arra sem volt ok. Egyszerűen kijött egy nagyobb természetű, nevetve feltett kérdés, legkevesebb 5 szmájlival. Tényleg nincs szükség mindenre ilyen kihegyezett módon ugrani. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 25., 08:27 (CEST)
Na most mondjam azt, hogy ha te vicceltél, akkor persze én is? Áááh... --Peyerk vita 2012. október 25., 08:42 (CEST)

Én csakis a Bakı-t tudom támogatni, nem értek egyet a belemagyarázott „meghonosodott” alakkal. Sajnos, úgy tűnik ezzel egyedül vagyok... - Gaja   2012. október 24., 22:30 (CEST)

A honosodásra van bőven forrás. Van valami, ami a nemhonosodást alátámasztja ezek ellenében? --Peyerk vita 2012. október 24., 23:35 (CEST)

Mondjuk én az „isteni” OH-n kívül itt nem látok semmi olyan forrást, ami alapján honosodottnak tekinthetnénk. Az OH-ról meg tudjuk milyen, máig nem értem miért tekintjük itt alapműnek. De ezt most ne vitassuk... Valóban nincs forrásom a nemhonosodásra, de szerintem a honosodásra sincs. De nem akarok ismét szócséplést kezdeményezni és istentelen hosszúra nyújtani a vitát/megbeszélést. Azt csináltok amit akartok, úgysem lehet nyerni az OH ellen. Legyen Baku, elfér a többi OH-s/„honosult” marhaság mellett. Részemről ez ügyben ennyi volt. Uff! - Gaja   2012. október 24., 23:46 (CEST)

A 19. század óta töretlen névhasználatot nehéz másnak nevezni, mint honosodásnak. Ezen kívül például a Cartographia 2001/2001-es kiadású világatlasza is Bakut ad meg magyar elnevezésként, és földrajzi nevek tekintetében ezt is - kritikával - irányadónak tekinthetjük. Én ezt a kritikát várom: mi szól a honosodást alátámasztó források ellen? --Peyerk vita 2012. október 24., 23:55 (CEST)

Rendben, legyen ahogy akarjátok. - Gaja   2012. október 25., 07:52 (CEST)

Mint Gaja. Én kizárólag a Bakı vagy Baki alakot tudom támogatni. --94.27.183.138 (vita) 2012. október 25., 08:48 (CEST)

Valóban nincs hivatalos papír (FNB), de ez talán mégiscsak valami. És Baku van benne. Egyébként már átneveztem. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 25., 08:52 (CEST)

El van hamarkodva az átnevezés – 94.27.183.138 (vita) 2012. október 25., 08:54 (CEST)

Rendben, de akkor a fenti dokumentum alapján követelem Fehéroroszország átnevezését is Belaruszra! Egyébként ha elfogadjuk ezt „hivatalos” dokumentumnak, akkor ezt le kéne jegyezni valahová, és átnézni az anyagainkat... - Gaja   2012. október 25., 09:12 (CEST)

Már vártam, és tudod, hogy ebben a legmesszebbmenőkig egyetértek! De! Ez egy Európai intézményközi kiadványszerkesztő hivatal segédanyaga, semmiképpen nem írja felül a hivatalos országnévjegyzéket. Tehát azt az oszlopot ne nézd! :))) --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2012. október 25., 09:15 (CEST)
Nem nézem, nem is fogom, ezentúl ilyen vitákba a saját lelki nyugalmam érdekében nem fogok beleszólni. Kisebbségben voltam/vagyok/leszek, így hát nem küzdök tovább. Ennyi. Üdv! - Gaja   2012. október 25., 10:12 (CEST)
Talán még annyi, hogy a nagy átnevezőbajnokoknak esetleg intézkedni kellene a hivatkozó cikkek javításáról is, ugye... - Gaja   2012. október 25., 10:15 (CEST)

Szerintem nem kéne dramatizálni, elég lenne forrásolni. Belaruszhoz meg Bakunak az ég adta világon semmi köze nincs, a kettő külön-külön eldöntendő, de az előbbi eldöntésében segített már a FNB, az utóbbiban még nem, de sok más forrás igen.

A kapcsolódó cikkekben pedig nem csak (nem elsősorban) a linkek érdekesek, mert azokat kezeli az átir, hanem a cikkek szövege maga. Nekikezdtem, de nyilván eltart egy darabig, amíg végigfut mindenhol. És akkor még nem is számoltam esetleges partizánharcokkal, amik kísérhetik Vigyor

--Peyerk vita 2012. október 25., 13:41 (CEST)

Én azt gondolom, hogy ilyen súlyú megbeszéléseket nagy hiba lenne egyetlen napnyi vita alapján lezárni, a szerkesztőség jelentős része nem lóg folyamatosan a kocsmafalakon, még csak a Wikipédián se... A mostani eset legyen jó példa a jövőre nézve, hogy miért ne tegyünk ilyet még csak véletlenül se!

Meglátásom szerint nagyon elhamarkodott volt az átnevezés, hiszen legelőször is egy latin betűvel írt nemzeti nyelvet használó ország fővárosáról van szó. A Bakı névalak egy az egyben átvétele szerintem nem vitatható. Ne felejtsük el, hogy a WP:OHELTÉR-ben már rendelkezett a szerkesztőség a címszóról, miért kell ezt egyáltalán bolygatni? --Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 25., 15:50 (CEST)

Az OHELTÉR nem rendelkezik semmiről, csak rögzíti a gyakorlatot. Baku esetében még az ennek megbeszélésére utaló ref is hiányzik. Sőt az is ott van, hogy a honosodottságáról lehet vitatkozni. Hát most vitatkozunk. Én mindenesetre honosodottnak gondolnám egyébként is. Elképzelhetetlen, hogy egy II. vh-s szövegben az legyen: a németek a bakıi olajmezőket akarták elfoglalni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 25., 16:22 (CEST)

A Bakı névalak egy az egyben átvétele szerintem természetesen vitatható, épp ezt tesszük. Nem akarok csökönyösnek látszani, de még mindig egyetlen árva forrás sem került elő, ami az átvételt alátámasztaná azzal szemben, hogy a Baku névváltozatot honosodottnak tekinti több releváns forrás is. Nagyon szépen megkérem a Bakı mellett érvelőket, hogy érvelenek mellette. --Peyerk vita 2012. október 25., 19:55 (CEST)

Az, hogy a város nevének eredete milyen, honnan származik, milyen nyelvből írnánk át, ha nem ismernénk az írásképét, és hogy ejtik az ottaniak, teljesen mellékes a meghonosodott városneveknél. Márpedig szerintem Baku ilyen, az iskolai tankönyvekben, atlaszokban mindenhol így szerepel, az utca embere is így fogja csak megismerni, mint Párizs és a többi fenti példa esetén is. Ez az eset emlékeztet Püthagoraszra, akiről elnevezett tétel meg a Pitagorasz-tétel, egyszerűen azért, mert így terjedt el, az elmúlt évszázadokban így tanították. A cikkben meg le lehet írni, hogy a város nevét így kell kiejteni stb. Samat üzenetrögzítő 2012. október 25., 20:24 (CEST)

A Baku szerintem is bevett, a 19. század óta így használjuk, ez már kielégíti a bevettség definícióját. Hidaspal vita 2012. október 28., 21:36 (CET)

Egy 19. századi magyar szövegben nyilván Bakuként szerepelt, hiszen akkoriban az azeri nyelvet még arab írással írták, így a város nevét a magyar szöveg szerzője akkoriban még kénytelen volt – valamilyen, leginkább ejtésközelítő módon – átírni, és ennek leginkább a Baku magyar névalak felelt meg. Hasonló a helyzet a szovjet időkből való magyar szövegeknél, amikoriban az azerit cirill betűkkel írták, így a magyar szöveg szerzője szintén kénytelen volt átírni a cirill névalakot, ennek – az előbbivel pusztán csak egybeeső módon – szintén a Baku névalak felelt meg. Ma, 1991 után ugyan még mindig ugyanarról a városról van szó, de ma már szerencsére az azerit is latin betűkkel írják, így a nevét nem kell átírni. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 29., 19:52 (CET)
Senki semmit erre? – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 4., 23:03 (CET)
Ha mindenképp szeretnéd... majd ha valami forrásfélét adsz a Baku névalak eredetét/kialakulását illetően előadott hipotézised mellé, és ha azt is bemutatod, hogy mi köze ennek az egésznek az eldöntendő kérdéshez, vagyis hogy ma honosodottnak tekintendő-e a Baku név vagy sem. --Peyerk vita 2012. november 5., 00:46 (CET)

Jelenleg ugyan még csak az ábécé van felsorolva az azeri nyelv cikkben, de amúgy 3 kivételével ugyanazok a betűket tartalmazza, mint a török, és a kérdéses ıbetű nincs a 3 kivételben. A török nyelv#Kiejtés szakaszában olvasható az ı betű kiejtéséről: „Az orosz jerihez hasonló mély i hang, gyakorlatilag ajakkerekítés nélkül ejtett 'u'”.

Nos, ha valakinek esetleg nem lett volna világos eddig, a Bakı azeri névalak kb. "baku"-nak ejtendő, így a Baku névalak csupán egy fonetikus átirat. Fonetikus átirata a szovjet időkben oroszul közismert Баку névalaknak is. Mivel viszont egy latin betűs nemzeti nyelv egy tulajdonnevéről van szó, így az Akh. 214. értelmében a Bakı átvevendő. A kiejtése persze más kérdés, de ez nem is ellenkezik a megszokottal. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. október 28., 23:04 (CET)

Joey, hagyd már el, kérlek, az ilyen „ha valakinek esetleg nem lett volna világos eddig” típusú fordulatokat. Nem vagyunk hülyék, csak nem értünk egyet a véleményeddel. Malatinszky vita 2012. október 28., 23:24 (CET)

Ezek szerint akkor mégsem annyira orosz jeriszerű, ha az oroszok u-nak hallják és nem jerinek. :-) Hidaspal vita 2012. október 29., 02:28 (CET)

"Ha valakinek nem lett volna világos", a vita épp arról szól, hogy az AkH. 208. vagy 214. pontját kell-e alkalmazni. Az összes eddigi forrás a 208. mellett szól. (Az azeri kiejtésnek egyébként semmi köze a névváltozatok közötti választáshoz, ezzel nem kellene tovább foglalkozni. Már csak azért sem, mert a cikkben van hangfájl, amiből teljesen nyilvánvaló, hogy szó sincs "jeri-szerű mély magánhangzóról", ugyanis az előtte lévő mássalhangzó palatalizált. Ez arra is rámutat, hogy az azeri és a török kiejtés között vannak eltérések, ami azért nem meglepő, lévén két különböző nyelv.) Két választásunk van: vagy honosodottnak fogadjuk el a Baku alakot (AkH. 208.), vagy átvesszük a Bakı alakot (AkH. 214.), mintha nem létezne magyar neve a városnak. --Peyerk vita 2012. október 29., 10:16 (CET)

Na és erre? Senki semmit? ;) --Peyerk vita 2012. november 5., 00:47 (CET)

Az 1937-es Pesti Hírlap Lexikonában Baku szócikk van. (Ha ez számít valamit). Akela vita 2012. november 5., 01:33 (CET)

Már elmondtam a véleményem: a Bakut honosodottnak tekintem. Ahogy honosodottnak tekinti az OH is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 5., 01:27 (CET)

Én nem értem, mit kell még a kérdést piszkálni. Az Azerbajdzsán fővárosáról szóló cikk címe pillanatnyilag Baku, ahogy azt az OH előírja. Akinek ezellen kifogása van, esetleg szavazást kezdeményezhet az OH-tól való eltérésre, de egyébként a kérdés megoldást nyert. --Malatinszky vita 2012. november 5., 02:35 (CET)

A szakaszra rákerült a megoldva sablon, amit finoman szólva se tartok helyesnek, de ha ilyen érdektelenség mutatkozik a témában, akkor legyen ez a veszett fejsze nyele... Megoldva. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 5., 12:19 (CET)

Joey kérte, hogy írjam ide a véleményemet. Fentebb már szinte minden elhangzott. Delikát probléma. A gondolatmenet hasonló esetben így nézne ki (ha nincs probléma):

  1. a nyelv latin betűs írást használ: igen; akkor nincs mit átírni;
  1. az illető névalaknak van-e meghonosodottnak tekinthető formája: van.

Ez az OH. javaslata alapján ilyen szépen megnyugtatóan lezárható, de vannak speciális nehézségek. A honosodáshoz adatnak elég volna az OH. javaslata (már pusztán az a tény is, hogy szerepel a jegyzékükben), de kommentár nélkül nem világos, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően cirillből átírt alaknak tekintik-e, amihez nem nyúltak hozzá, vagy úgy vélik, hogy olyan meghonosodott névformáról van szó, amit nem érint az azeri ábécé változása (mindkét esetben ugyanaz a forma adódik; az azeri is egyike a posztcirill korszakban már latin betűt használó hivatalos ábécéknek, 1991-től megint). Van rá példa, hogy a Szovjetunió utódállamainak speciális helyzetére való tekintettel a földrajzi nevek kezelése változik, ez történt például az ukrajnai nevekkel. Az azeri esetében azonban nincsen tudomásunk ilyen határozatról.

Egy szó mint száz: jelenleg az OH. támogatásával a Baku nyer, de ha valaki teljesen megnyugtató rendezést kíván, legcélszerűbb lenne az FNB.-nek feltenni a kérdést. Újabban elég rendesen szoktak válaszolni. Joey, írsz nekik? BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. november 5., 18:31 (CET)

Baku vagy Bakı: nincs más hátra, szavazzunk

Mivel hiúnak bizonyult a reményem, hogy az azeri főváros nevének helyesírását megoldottnak tekinthetjük, nem látok más kiutat, mint hogy egy röpszavazással döntsük el a kérdést. A fenti vitát illetve a cikk vitalapján korábban leírtakat összefoglalva:

  • Két változat játszik: a Baku és a Bakı. Az FNB nem nyilatkozott az ügyben, vagy legalábbis nem lelhető fel ilyen tartalmú határozat. Az OH és a Cartographia a Baku alakot preferálják.
  • A Baku mellett szól:
    • Az OH ezt hozza
    • Az alak meghonosodott: a Pallasban már 110 évvel ezelőtt is így szerepelt.
    • Használata, ragozása egyszerűbb, mint a Bakı alaké.
  • A Bakı alak mellett szól:
    • Az azeri ma már latin betűs nyelv, tehát át kell vennünk az általuk használt helyesírást.
    • A Baku vagy orosz eredetű alak vagy kiejtéskövető abból az időből, amikor az azerit még arab betűkkel írták.

Kérek minden állást foglalni kívánó szerktársat, hogy az esetleges további érveit egy szakasszal feljebb fejtse ki, míg álláspontját az alábbi szakaszok egyikében az aláírásával jelezze. Köszönöm.

--Malatinszky vita 2012. november 5., 18:22 (CET)

nem látok más kiutat – pedig a WP:HELYES kínál olyat, amit egyáltalán nem merítettetek még ki: segítséget kell kérni (itt egyenesen az FNB.-nek érdemes feltenni a kérdést). A szavazás rossz eszköz és felesleges is ide. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2012. november 5., 18:34 (CET)

Bennó +1. Erről nem lehet és nincs is értelme szavazni. Az ilyen elnevezési kérdéseket elvi alapon kezeljük, amennyire csak lehetséges. Ebben az esetben a megbeszélés során világossá vált, hogy a kérdés kizárólag azon áll, hogy honosodott (magyar) elnevezés-e a Baku név. Ez szavazással nem dönthető el, a források pedig egyértelműnek tűnnek: nincs forrás arra, hogy ne volna honosodott, ahogy a Bakı alak mellett fentebb felsorolt állításokra sincs. (A kötekedés elkerülése végett: az első állítás egy logikai kapcsolatot tételez, erre a kapcsolatra kellene forrást mutatni.) Ha mégis alapos kétség merülne fel, akkor az FNB álláspontját lehet kérni.

(Megjegyzem, én még mindig hiányolom az FNB állítólagos állásfoglalását a Baki alakról, amire valaki hivatkozott valahol a megbeszélésekben.)

--Peyerk vita 2012. november 5., 19:50 (CET)

Erre az összefoglalóra nincs értelme máshol reagálni, követhetetlenné válna az egész, ráadásul ott láthatóan nem akar reagálni, akinek kellene. A szavazásnak ebben a formában semmi értelme nincs.

1) Az összefoglalóban valótlanság van: abból, hogy az azeri nyelv latin betűs, nem következik, hogy azt kellene átvennünk. A francia és az olasz is "atin betűs nyelv", mégsem vesszük át a Paris és a Roma neveket.

2) Az, hogy a két névalak közül melyiket kell használnunk kizárólag azon múlik, hogy a Baku név honosodott-e vagy sem. Ez tehát a névalakok közötti választás elvi alapja, így ez az eldöntendő kérdés.

3) Maga az eldöntendő kérdés sem szavazással dönthető el, hanem forrásokkal. Számos forrás egybehangzóan állítja, hogy a Baku név meghonosodott a magyar nyelvben, az ellenkezőjére viszont egyetlen forrás sincs. Ha akadna mégis, akkor azt be kellene írni a cikkbe alternatív álláspontként.

--Peyerk vita 2012. november 6., 17:43 (CET)

1) Az összefoglaló összefoglalja azokat az érveket, amiket az egyik vagy a másik álláspont mellett azok támogatói felhoztak. Ennek megfelelően nem sok értelme van azt felróni, hogy a felsorolt érvek valamelyike „valótlan”. Egy ilyen összefoglaló akkor jó, ha híven és tömören tükrözi a vitában elhangzott érveket, és úgy gondolom, hogy ebben az értelemben az összefoglaló jó.

2) Szabályaink szerint alapértelmezésben azt az írásmódot kell használnunk, amit az iránymutató források (jelen esetben, amikor az FNB hallgat, az OH) előír. Ettől a főszabálytól időnként közösségi megegyezéssel eltérünk. (Ez történt például a Luxor esetében, amikor az iránymutató forrás a Lukszor alakot ajánlotta, de mi, arra hivatkozva, hogy a Luxor alak meghonosodott, úgy döntöttünk, hogy eltérünk ettől.) Az eldöntendő kérdést tehát úgy kellett volna megfogalmaznom, hogy „akarunk-e eltérni az OH előírásától?”; aki a Baku alakot támogatja az nem akar eltérni, aki pedig a Bakı alak híve az el akar térni. Hibáztam, amikor nem fogalmaztam pontosabban; sajnálom.

3) Ebben a formában a kérdés abszolút legitim tárgya egy szavazásnak.

--Malatinszky vita 2012. november 7., 01:15 (CET)

1) A szavazás arra való, hogy megalapozott érvek alapján felállított alternatívák közül válasszunk, a megbeszélés viszont arra, hogy az érveket és az alternatívákat kifejtsük. Tehát nagyon is van jelentősége, hogy nyilvánvalóan megalapozatlan állítás szerepel az alternatívák megfogalmazásában. (Egyébként mindkettő az, csak az etimológiára és kiejtésre vonatkozó spekulációt érintően nem vagyok képes a véleményemet úgy kifejteni, hogy azt ne kezdenének el egyesek minősítgetni. Ezért csak leszögezem, hogy minden alapot - forrást - nélkülöz.)

2) A Luxor alakra van bőven forrás, Baku azeri nevének magyarként való használatára egyáltalán nincs. Ez nem apró különbség, sőt, éppen ez a lényeg.

3) Abban a formában igen, legitim. De nem abban a formában lett felvázolva :)

--Peyerk vita 2012. november 7., 14:01 (CET)

A Luxor-probléma egyébként egy teljesen más eset. Ott a kérdés az volt, hogy az arabból írjuk át, vagy átvesszük a nemzetközi nevét. Az OH azonban ezek helyett egy harmadik verziót kínált, aminek nem találtunk logikus alapot: a Lukszor a latin betűs nemzetközi név fonetizálása (se nem átírás, se nem átvétel), ami soha nem volt szokásos.

Jelen esetben viszont az átvétel és a honosodás között kell dönteni. A honosodásra van forrás (19. század), így az átvétel megkérdőjeleződik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 7., 14:12 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A 19. század folyamatos felemlegetése (több szerkesztő által is) semmivel se viszi előrébb az ügyet, mert az azerit még mindig arab betűkkel írták a 19. században, így magyar szövegben akkoriban csakis átírva fordulhatott elő, tehát egyáltalán semmit se jelent ma számunkra, hogy pl. a Pallas Bakuként hozta. Bakıként nem hozhatta, mert idegen írásrendszerből átírt névben természetesen csak a magyar ábécé karakterei szerepelhetnek. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 7., 14:30 (CET)

Má' de hogyne vinné előbbre az ügyet. A 19. századi átírás honosodott. Épp azért, mert akkor átírták. Ezért mindenki ezt szokta meg és ezt használja. Épp ez a honosodás egyik menete. (A másik, ha valaminek van autentikus magyar neve, pl. Párizs, Moszkva, Varsó.) Ha az arabok áttérnének a latin írásra, és Baghdadnak írnák az iraki várost, nekünk akkor is Bagdad maradna. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 8., 11:14 (CET)

Joey, én igazán nem akarlak megbántani, de vedd már észre, hogy mindössze egy olyan saját magad által kitalált történettel próbálod alátámasztani az "érvelésedet", amihez egyrészt egyetlen betűnyi forrást sem adtál, másrészt aminek semmi köze nincs ahhoz a kérdéshez, hogy honosodott-e a Baku alak.

Melyik ujjadból szoptad azt a csökönyösen hajtogatott állításodat, hogy a magyar Baku névnek közvetlenül bármi kapcsolata volna az azeri eredeti 19. századi formájával? Sokadszor ismétlem meg a kérésemet: hozzál végre valami forrást is erre az ötletre! (Nehéz lesz, mert a magyar Baku név az oroszból származik, de hátha mégis találsz valamit.)

A Pallasnak viszont nagyon is sok köze van a valódi kérdéshez, ugyanis azt bizonyítja, hogy a magyar Baku név töretlen használatának története jóval több mint egy évszázados, tehát a Baku név rég honosodott a magyar nyelvben.

Nagyon szépen megkérlek, gondold végig, mit is jelent a honosodás. A Párizs és a Róma nevek történetét például érdemes ehhez tanulmányozni.

--Peyerk vita 2012. november 8., 18:01 (CET)

A Baku alakot támogatja:

  1. Malatinszky vita 2012. november 5., 18:22 (CET)
  2. Wikizoli vita 2012. november 5., 18:34 (CET)
  3. (Hozzátéve, hogy egyetértek a fent olvasható állásponttal, miszerint ez nem szavazás kérdése.) – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. november 6., 01:58 (CET)
  4. Honosodott a 19. század óta. Hidaspal vita 2012. november 6., 07:50 (CET)
  5. A latin vagy nem latin kérdést csak akkor kell feltenni, ha nem áll rendelkezésre egy már meghonosodott alak. --Karmela posta 2012. november 6., 19:30 (CET)
  6. A Baku minden rendelkezésre álló forrás szerint meghonosodott magyar név, a kérdés pedig ennek alapján dől el. Mivel a másik verzió mellett nem áll egyetlen megalapozott érv sem (az egyik logikailag hibás, a másik puszta spekuláció), ezért nincs is miről szavazni. --Peyerk vita 2012. november 7., 14:01 (CET)
  7. <kontos/> 2012. november 8., 11:42 (CET)
  8. honosodott, ne vicceljünk. Legyen akkor Párizs is Paris, Isztambul meg İstanbul? Teemeah Smiley green alien big eyes.svg 편지 2012. november 8., 13:22 (CET)
  9. Honosodott magyar név, analóg Párizzsal vagy Varsóval. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. november 8., 15:35 (CET)
  10. --Mathae Fórum 2012. november 8., 19:39 (CET)
  11. Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. november 8., 20:06 (CET)
  12. – A KNMH is honosodottnak tartja. Ogodej Righthand.svg vitalap 2012. november 8., 20:30 (CET)
  13. -RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. november 8., 20:43 (CET)
  14. --eLVe abcdefg 2012. november 10., 20:08 (CET)
  15. - Piraeus vita 2012. november 11., 09:11 (CET) Számomra nem kérdés. Egyértelműen honosodott ebben a formájában.
  16. - Egyértelműen Baku, mindenki így mondja, ez egy ismert magyarított városnév.--hhgygy vita 2012. november 15., 14:25 (CET)

A Bakı alakot támogatja:

  1. Gaja   2012. november 6., 07:45 (CET)
  2. --VargaA vita 2012. november 6., 08:36 (CET)
  3. (Hozzátéve, hogy egyetértek a fent olvasható állásponttal, miszerint ez nem szavazás kérdése.) – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. november 7., 00:44 (CET)
  4. Madridista Estadio Santiago Bernabéu 2012. november 7., 14:42 (CET)