Wikipédia:Miért nem nagyszerű a Wikipédia?

Rövidítése:
WP:!NAGYSZERŰ

Ez a közösségi lap bővítendő a Why Wikipedia is not so great cikkből.

---

Lásd még a Miért nagyszerű a Wikipédia cikket, illetve a Válaszok a gyakori kritikákra lapot.

---

A cikkek minősége

Pontosság, megbízhatóság

• A wiki szabad természetéből fakadóan a cikkek forrásai nem mindig megbízhatóak. A legtöbb szerkesztő semmilyen támpontot nem ad arra vonatkozóan, hogy az adott információ honnan származik, illetve olyan rövidéletű weboldalakra hivatkoznak, amelyek hasonlóan zavarosak forrásukat illetően, így nehezen ellenőrizhetők le. Ez kétségkívül egy általános probléma már az elektronikus publikálás kezdetei óta.
• Könnyen valótlan információk terjedhetnek el, ha a szerzők tájékozatlan vagy elfogult szerkesztőkkel ellenőriztetik le írásaikat, és a cikkek nem kerülnek időben kijavításra vagy az idegen nyelvű cikkeket kritikus hozzáállás nélkül lefordítják.
• Ha valamely szerző valótlan információt közöl cikkében, ennek megtalálása és eltávolítása akár hetekbe vagy hónapokba is beletelhet vagy sohasem történik meg kisebb ellenőrző gárda esetén.
  • Másrészről viszont, a hagyományos publikációk szerzői is ugyanúgy megtehetik ugyanezt, és az ő hibáik esetleg sosem tűnnek fel senkinek, pedig sok ember olvassa el őket.
• A szélsőséges kisebbségi vélemények annál nagyobb teret kaphatnak, minél kisebb az adott Wikipédia ellenőrzési képessége. Különösen igaz ez a nehezen kontrollálható, kevesek által ismert témákkal kapcsolatban, de nagyobb témáknál is könnyen csak a marginális, nem tudományos megközelítés jelenik meg.
• Az internetet használó olvasó általában kap némi támpontot afelől, hogy mennyire bízhat meg egy adott oldalon olvasottakban. Például tudja, hogy milyen elfogultságot, pontosságot és megbízhatóságot tételezzen fel, ha egy információt mondjuk egy nagykövetség oldaláról, egy blogról, egy fórumbejegyzésből, egy tekintélyes hetilap online kiadásából vagy egy rajongói honlapról olvas. Ezen kívül a honlap külső megjelenése, a helyesírási hibák gyakorisága, a fogalmazás és külalak igényessége, mind segítenek elhelyezni az adott lapot egy "megbízhatósági skálán". A Wikipédia megbízhatósága egy fórumos vagy blogbejegyzés és az Encyclopedia Britannica megbízhatósága között változik, de az olvasó a legritkább esetben tudja eldönteni hogy az adott szócikk aktuális változata hol helyezkedik el ezen a skálán. A megbízható adatok, tények, szinte korlátlan mértékben keverednek – akár egy mondaton belül is – a spekulációkkal, tévedésekkel, vagy elfogult, egyoldalú magyarázatokkal.
• Egy hosszú vita eredményeképpen egy vitás lap stabil változata gyakran olyan „2 + 2 = 4,5” jellegű kompromisszum, amely egy adott álláspontot védő szerkesztők vehemenciájától, kitartásától függ, alig, vagy egyáltalán nem tükrözi az adott téma szakmai megítélését, vagy azt a fajta szintézist, amit egy olvasó egy enciklopédiacikktől elvárna. A mondás szerint: "A történelmet a győztesek írják." de "A Wikipédiában történelmet a legtöbb szabadidővel rendelkező szerkesztők írják." Egy kritikus megfogalmazása szerint a Wikipédia "az időmilliomosok diktatúrája".
• A Wikipédia ellenőrző mechanizmusainak korlátot szab, hogy a szerkesztők nagy része leginkább új szócikkeket ír, és csak egy kis részük foglalkozik a meglévő lapok javításával. Az ő tevékenységük is főleg a "Friss változtatások"-ban megjelenő lapokra korlátozódik.
• A javítások a meglévő szócikkekben gyakran felszínesek, csak a szöveg külalakját, helyesírási, formai hibáit javítják ki. Ritkább, hogy stilisztikailag is belejavítanak az apró fogalmazási változtatásokon kívül.
• Tartalmi lektorálás, pl. az adatok ellenőrzése források alapján még a kiemelt szócikkeknél is nagyon ritkán történik. Jellemzően azokat a hibákat javítják ki az ellenőrzést végző szerkesztők, amik egy átlagos műveltséggel rendelkező, ám a témában laikus szerkesztő számára is első látásra feltűnőek.

Teljesség

• A Wikipédiában a cikkek a szerkesztők érdeklődési köre alapján készülnek, és nem szisztematikus tematika alapján, ezért „fontos témák” lehet, hogy nem szerepelnek az enciklopédiában (vagy a cikkeik nyúlfarknyiak), míg látszólag lényegtelen dolgok kiváló, alaposan kidolgozott cikkekkel rendelkeznek.
  • Ez a probléma az idő elteltével öngyógyuló: ha valakinek hiányzik egy fontos téma, előbb-utóbb megírja.
• Előfordulhat hogy egy cikk tartalma ugyan semleges, de nem említ a témában fontos információkat melyekkel esetleg a cikken eddig dolgozók nem értenek teljesen egyet. Így a cikkek nem pontos vagy nem teljes képet mutathatnak be egy kevésbé ismert témában.
  • Idővel ez szintén megoldódik, amikor jönnek olyan szerkesztők, akik a téma más részeiben is jártasak.

Semlegesség

Az egyensúlyra törekvés kiegyensúlyozatlanságot eredményezhet, ugyanis néha valami valóban igaz.

Okrent törvénye

• Egyes témákban az ideális semlegesség elérhetetlennek tűnik, és így a cikk több nem semleges, gyakran ellentmondó képet mutat be.
• A mindenáron semlegességre törekvés miatt a cikkek tartalmazhatnak olyan információkat, melyekben csak szélsőséges világnézetű emberek hisznek.
• A szócikkekből nagyon ritkán derül ki, hogy a kisebbségi nézetek támogatottsága milyen mértékű szakmai körökben, olyan képet sugallva az olvasóknak, mintha ezek a szűk csoportok által vallott (pl. áltudományos vagy szélsőséges) nézetek szakmai megítélése egy súlycsoportba esne a szakmai körökben általánosan elfogadott nézetekkel. Másképpen megfogalmazva, az 1%-os szakmai támogatottságú elméletet gyakran ugyanúgy tálalják, mint az 50%-ost.
• A vitatható tényállításoknál a források megkövetelése sokszor nem elég, hiszen gyakran még a legnagyobb butaságokra is fellelhető legalább egy forrás. Emiatt a szerkesztőknek többször döntést kell hozni arról, hogy melyik szerző, melyik művét tekintik mértékadó, hiteles forrásnak és melyiket nem, valamint azt milyen súllyal szerepeltetik a cikkben. Ez a döntés gyakran nem az adott terület szakirodalmának ismeretén, hanem az adott szerkesztők témához való személyes hozzáállásán alapul, ami elfogult cikkekhez, illetve vitákhoz vezet.
• Gyakran az egy bizonyos témával kapcsolatos szócikkek legelszántabb szerkesztői a leginkább elfogultak a cikkek tárgyával kapcsolatban. A Pokémonokról, könyvekről, filmekről szóló cikkeket nagyon gyakran kizárólag a rajongók írják. Az alternatív gyógymódokról, vallási mozgalmakról híveik, gyakorlóik, propagálóik, vagy harcos ellenlábasaik írnak nagy valószínűséggel cikket. Politikai, történelmi témáknál is jellemző, hogy nem a fősodorbeli véleményeket vallók írnak róla legelszántabban (mivel őket annyira nem érdekli a téma) hanem azok, akik elég szenvedélyesen gondolkodnak róla, hogy sok energiát áldozzanak rá, ami legtöbbször azt jelenti, hogy erősen elfogultak valamilyen irányba.

Világmegváltók, meg nem értettek tobzódása

• A wikipédia jellegénél fogva vonzza a világmegváltókat, fanatikusokat, meg nem értett szélsőségeseket, és a velük vívott szélmalomharc fontos témáktól veszi el az erőt.
• A szélsőségesek nem sajnálják a pénzt, időt saját véleményük megjelentetésére, elfogadtatására, elbújtatására. Aktivitásuk eredményeként véleményük felülreprezentált lesz.

A minőség romolhat is

• A szócikkek a változtatások nyomán gyakran csak hosszabbak lesznek, de nem jobbak. A Wikipédia közösségének egy része erős ellenérzéssel viseltet a szövegrészek törlésével szemben, ami sokszor vezet a szerkesztők által felhalmozott, nem igazán jól megfogalmazott, nem enciklopédiába illő, vagy tévedéseket illetve félreértéseket tartalmazó meglévő szövegrészletek "hordalékként való görgetéséhez". A szöveg szintézise, a lényeg kiemelése, a nem alátámasztható, irreleváns vagy spekulatív szövegrészek eltávolítása nagyon ritkán történik meg, mert ezek a bizonyos szakaszok eltávolításával járnak és gyakran heves ellenálláshoz, feszültségekhez vezetnek.
• A szócikkek minősége az idő előrehaladtával nem csak pozitív irányba változik. A sok szerkesztés nyomán az eredeti szócikk elvesztheti tömörségét, kiegyensúlyozottságát, kohézióját. Nyelvezete, tényszerűsége romolhat, irreleváns, vagy nem kellően alátámasztott részletek jelenhetnek meg benne. Akár korábban kiemelt minőségűnek nyilvánított szócikkek is leromolhatnak újra.
• A változtatások ellenőrzése esetleges, nem szisztematikus, tulajdonképpen a véletlenen múlik csak, hogy a "járőrözők" melyik szerkesztéseket ellenőrzik le és melyeket nem. Így még a mindenki számára első ránézésre is nyilvánvalóan rossz változtatások is hetekig, hónapokig megmaradhatnak egy cikkben.
• Túl sok olyan értelmetlenséget adnak a cikkekhez, melyeket mintha alkotójuk LSD vagy egyéb hallucinogén drogok hatása alatt írt volna. Szerencsére a közösség ezekről könnyen el tudja dönteni, hogy nem lexikonba valók, nem szükséges megítélni, hogy az illető drogos, agyilag sérült vagy olyat tud, amit a többiek még nem. Lásd még: Rossz viccek és egyéb törölt zagyvaságok.

Együttműködés és belső problémák

• Egy sérülékeny egójú, gyenge író önbecsülését komolyan megtépázhatja az, ha mások folyamatosan javítják borzalmasan megfogalmazott mondatait, követhetetlen érvelését vagy csapongását, helyesírásának és nyelvtanának hibáit, vagy akár csak megkritizálják az általa írtakat.
• A Wikipédia vitarendező mechanizmusai gyakran nagyon lassan működnek: sokszor hosszú hónapok telnek el, mire egy problémás viselkedésű szerkesztővel szemben bármifajta ellenintézkedést fogadnak el.
• A legtöbb felhasználó kerüli a konfliktusokat, emiatt egy kellően agresszív szerkesztő könnyebben védi meg változtatásait, főleg, ha nem reagál a vitapartnereire vagy a vitában együttműködést színlel, miközben a szerkesztéseiben nincs tekintettel mások véleményére.

A szerkesztők érdeklődési köre

• A szerkesztők szabadidejükben olyan témákról fognak szócikkeket írni, ami érdekli őket, nem pedig olyanról, ami valamilyen más szempontból „fontos” egy hagyományos enciklopédia szempontjából. Tipikus, hogy könnyűzenei előadókról, labdarúgókról százszor, ezerszer annyi anyag van, mint az egész afrikai kontinens történelméről. Az, hogy az olyan témáról, amiről senkinek nincs kedve írni, nem születik szócikk, megnehezíti egy minden „fontos” témát lefedő, „teljes” enciklopédia elkészítését.
• A Wikipédia nagyon gyakran részletesebb információkat tartalmaz az úgynevezett „kockafej” témákról, mint a hagyományosan fontosnak tartott területekről. Így pl. a filmsorozatokhoz, videójátékhoz kapcsolódó szócikkek hossza gyakran a történelmi vagy szépirodalmi témájú cikkek méretének többszörösét is elérheti.

Szerkesztési jellegzetességek, technikai korlátok

A wiki jelölőnyelv egyszerű volta miatt egy átlagos szerkesztő számára sok olyan technikai megoldás elérhetetlen, mely más honlapokon előfordul, mert: 1). technikailag egyszerűen kivitelezhető, de közösségi vagy műfaji szabályok, konszenzusok vagy a wikipédia formai útmutatója nem ajánlja; 2). technikailag nehezen kivitelezhető. Ez pl. különösen újdonsült és nem-informatikus végzettségű adminisztrátorok számára lehet gond, de weblapdesign terén igényes szerkesztő számára is.

Pár példa technikai vagy formai korlátra:

1. korlátozottan lehetséges (gyakorlatilag nem szokásos) a felzetek (szócikkek szakasz- vagy fejezetcímei) színének pirosra vagy szivárványszínűre változtatása (ami honlapon jól néz ki esetleg, de enciklopédiában fölösleges, sőt visszatetszést kelthet);
2. nehezen kivitelezhető kattintásra megjelenő szócikkrészletek, „előugró” vagy „legördülő elemek” beillesztése a szócikkekbe (pl. háttéradatokat tartalmazó táblázatok ilyenek), az ilyesmi csak nagy html-programozói felkészültséggel, a Javascript nyelv ismeretében valósítható meg. A Wikipédia segítőoldalai pedig nem tartalmaznak html-, php- vagy javascript segítséget (pedig pl. a php programozást segítő oldalakra az adminisztrátoroknak is szüksége lehet, mert a WikiMedia szoftver a háttérben nagyban épül a php nyelvre).

A Wikipédiát arra találták ki, hogy egyszerű legyen, hogy bárki kezelhesse. Egy idő után, jártas szerkesztők számára azonban ez az egyszerűség unott korláttá is válhat.

Szerzői jogi bizonytalanság

• Bár a Wikipédia a Copyright lapon azt ígéri olvasóinak, hogy az itt található szövegek GFDL licencűek, sok esetben erre semmiféle garancia nincs. Az online forrásokból bemásolt szövegeket gyakran megtalálják a szerkesztők, de nagyon ritkán áll módjukban meggyőződni arról, hogy egy szócikk nem valamilyen, csak nyomtatásban elérhető, szerzői jogvédelem alatt álló anyag másolata-e.
• Előfordul az is, hogy más lexikonok anyagának felhasználása történik meg jogsértő módon, szabad tartalmúnak feltüntetve azt.
• Bizonytalanság esetén az ismeretlen eredetű szövegek szinte kivétel nélkül bentmaradnak a szócikkekben.
• A képeknél, ha lehet még bonyolultabb a helyzet, a magyar és nemzetközi szerzői jogi törvények értelmezési nehézségei miatt.