Főmenü megnyitása

AlapelvekSzerkesztés

A nepáli nevek (és közszavak) átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH. ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk. A nepáli nyelvek túlnyomó többsége a bráhmi írástípust alkalmazza, ezek egyik legfontosabb és leginkább használatos képviselője a dévanágari írás, amely átírását az újind nevek esetében a WP:ÚJIND szabályozza. Mivel az írás kiejtéskövető, a nepáli kiejtés írásbeli leképezésére is alkalmas, átírása nem tér el az újind nevekben lefektetett alapelvektől. A Nepálban használatos írásrendszerek közül – különösen történelmi és vallási szerepüknél fogva – a randzsana, bhudzsinmol és pracsalit írások említhetők meg, ezeknek azonban 2012-ben még nem volt sztenderdizált unicode alakjuk. A két utóbbi írást – korlátozott elterjedése miatt – nem ismertetjük, a randzsana írást és átírását bitképekkel mutatjuk be.

Az átírás alapelvei:

  • népszerűsítő: mivel csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja
  • fonematikus: az átírt nyelvek fonemáit próbáljuk megfeleltetni a hangzást tekintve legmegfelelőbb magyar fonémáknak;
  • kompromisszumos:
    • miként a nemzetközi átírások túlnyomó többsége, megtartjuk az ai és au kettőshangzók írását, jóllehet a nyelvterület nagyobb részén már egyszerű magánhangzónak ejtik őket;
    • a szó végén mindig rövid a-t és i-t írunk (hosszú á és í helyett) tükrözve a leginkább elterjedt kiejtést és az átírási hagyományt;
    • továbbra is megengedjük az /e/ és /o/ hangok hagyományban gyökerező rövid e, o átírását, annak ellenére, hogy újabban terjed a hanghosszt visszaadó é és ó átírás;
    • a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak – a meghonosodott írásmód tekintetében a Keleti nevek magyar helyesírása és az OH. művek példaanyaga és szójegyzéke a mérvadó;
  • egyszerűsítő:
    • dny írandó dzsny helyett;
    • a /n/̐ és /ṁ/ nazális betűk lejegyzésére csak az m és n betűket használjuk, így a magyar nyelvben automatikus részlegeshasonulást kihasználva n-et írunk a palatalizált hangok előtti ny, a torokhangok előtti ng helyett.

Átírási táblázatokSzerkesztés

A randzsana írást elsősorban a nepáli bhása nyelv írásához használják, de India, Tibet, Kína part menti kolostoraiban, Mongóliában és Japánban is gyakori. Általában balról jobbra írják, de a fentről lefelé történő írása is elterjedt. Ezt tartják a szabványos nepáli kalligrafikus írásnak.

A dévanágari írást a nepáli bhása, szanszkrit, maithili és a bradzs bhása nyelvek lejegyzésére használják.

A dévanágari és randzsana írás bráhmi típusú, tehát abugida szótagírást használó írásrendszer, amelynél a szótag törzse egy mássalhangzó, amihez alapértelmezettként egy magánhangzó társul (inherens magánhangzó), a dévanágari és randzsana írásnál ez az /a/. Az írásjelek kiolvasása ennek megfelelően például (dévanágari),   (randzsana) =„ka” vagy (dévanágari)   (randzsana)=„dha”. Amennyiben a magánhangzó eltér az inherens alapértelmezettől, azt külön diakritikus jelek jelölik: például a dévanágari /va / vagy randzsana   /va/ esetében a mássalhangzó mellett a következő jelölés szerepel, ha a magánhangzó /i/: ि. Kapcsolása a mássalhangzóhoz: वि, illetve randzsana   kiejtése /vi/.

Ha a mássalhangzót nem követi magánhangzó, akkor ezt egy speciális diakritikus jel ( ् ), az úgynevezett viráma (szanszkrit elnevezés) vagy halant (hindi elnevezés) jelöli (például a क् kiejtése /k/).

A táblázatokban az első karakter a randzsana írást, a második az ISO 15919 átírást, a harmadik a megfelelő dévanágari írást, a negyedik a magyaros ejtésközelítő írást jelöli.

MagánhangzókSzerkesztés

 
Randzsana magánhangzók diakritikus jelei

A magánhangzóknak, független helyzetben vagy szó elején, önálló alakjuk van, mellékjelekként pedig a jobb oldali képen látható formában használják őket. A független alakok:

  a a   i i   u u   ri   li   e e   o o
  ā á   ī í   ū ú       ai ai   au au

Anuszvára, viszárgaSzerkesztés

Az anuszvára (ं) a nazális hangzók jelölése: क /ka/ hangzóból a ं jellel /कं/ kam vagy kan lesz, a viszarga (ः) a szóvégi, általában néma h hangot jelöli (pl अः ejtése ah).

  aṃ अं am   aḥ अः ah

MássalhangzókSzerkesztés

  k k   kh kh   g g   gh gh   n
  c c   ch cs   j dzs   jh dzsh   ñ ny
  tt   ṭh tth   d   ḍh dh   nn
  t t   th th   d d   dh dh   n n
  p p   ph ph   b b   bh bh   m m
  y j   r r   l l   v v
  ś s   s   s sz   h h

Néhány betűkapcsolat (ligatúra)Szerkesztés

  kṣ क्ष kr   tr त्र tr   jñ ज्ञ dny

SzámokSzerkesztés

  0 ०   1 १   2 २   3 ३   4 ४   5 ५   6 ६   7 ७   8 ८   9 ९

Példa az átírásraSzerkesztés

Az ismert szanszkrit mantra, az om mani padme hum:

Dévanágari írással: ओं मणिपद्मे हूं:

ओं = om (ओ=o + ं=anuszvára)
म = ma
णि = ni (ण=n + ि=i)
प =pa
द्मे=dme (द=d ्=halant म े=e)
हूं= húm (ह=h ू=ú ं=anuszvára)

Randzsana írással:

 
(*)Az "om", vagy "aum" szótag jelölésére a legtöbb írásban külön jelet használnak


ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés