Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2017 I.

Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2017-es év első felére.

1. hét

január 2. 0.00 és január 5. 11.59 között: Fő tér (Kolozsvár)

A jelölt cikk: Fő tér (Kolozsvár) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mátyás király emlékműve a Főtéren
a Szent Mihály-templom előtt
A kolozsvári Fő tér légifelvételen (1930)

A Fő tér (románul: Piața Unirii, azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai. Itt áll Bolyai János szülőháza is.

Az eredetileg Nagypiacnak nevezett tér az Óvár kapuja előtt alakult ki. Azután indult fejlődésnek, hogy Zsigmond király 1405-ben hozzájárult az új városfalak építéséhez. Az épületeket részben kényszerből cserélték az 1655-ös és az 1697-es tűzvész után, amelyek háromnegyed-, illetve kétharmadrészt elpusztították a várost (de az alapok, pincék, a vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak). A városkép megváltozásához hozzájárultak a Rákóczi-szabadságharc harcai és fosztogatásai. Az ezután felhúzott épületeken minden fontosabb építészeti stílus jegyei megtalálhatók.

A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégibb építménye a Szent Mihály-templom, amelynek építésére azután kaptak engedélyt, hogy Károly Róbert 700 éve, 1316-ban városi rangot adott Kolozsvárnak. A dísztéren 1902-ben avatták fel a város legnagyobb szülötte, Mátyás király szobrát. A teret utoljára 2010-ben újították fel, ekkor lényegi változásként teljesen lekövezték, a szoborral szemközti oldalon pedig szökőkút-sort és új világítást alakítottak ki. A felújított Mátyás-szobrot hivatalosan 2011. április 2-án adták át.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A kolozsvári Fő tér szócikkét javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-53-1/2017-1-1 helyre. Itt tartotta meg a Magyar Encyclopaedia készítője és kiadója, Apáczai Csere János 1656. november 20-án beköszöntő beszédét „Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól” címen és témáról; itt fejezte be az évtized utolsó évének utolsó napján földi pályafutását és itt helyezték végső nyugalomra 1660-ban az év elején. – *feridiák vita 2016. november 4., 12:52 (CET)

A cikkajánló helyének pontosító kiegészítése: a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-53-1/2017-1-1 helyre. – *feridiák vita 2016. november 11., 13:26 (CET)

január 5. 12.00 és január 8. 23.59 között: Space Shuttle

A jelölt cikk: Space Shuttle (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Space Shuttle Columbia startja

A Space Shuttle (hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS, a. m. űr-szállítórendszer) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Ez volt a világon az első olyan konstrukció, amelynek bizonyos részeit újra fel lehetett használni. A szárnyas űrrepülő (Orbiter) függőleges állásban, rakétaként hagyta el a Földet, majd siklórepülő módjára szállt le. A program 1958 októberében indult; ezt először (még csak a NASA berkeiben) 1958. október 7-én jelentették be. Az első teljesen működőképes űrrepülő a Columbia volt, amely legelőször 1981. április 1214. között repült az űrben, fedélzetén John Young parancsnokkal és Robert Crippen újonc űrhajóssal.

A program feladatai közé tartozott a Nemzetközi Űrállomás személyzetének cseréje és utánpótlása, az állomás elemeinek odaszállítása, műholdak pályára állítása és karbantartása, illetve különböző kísérletek és mérések alacsony Föld körüli pályákon. Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek. Közülük öt repült a világűrben, 1981 óta összesen százharmincöt alkalommal. A harminc év alatt két űrrepülőgép semmisült meg: a Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban szenvedett balesetet. Az űrkutatás történetének két legnagyobb katasztrófájában 13 amerikai és egy izraeli űrhajós halt meg.

A program hivatalosan 2011. július 21-én, az Atlantis utolsó landolásával fejeződött be. Az ebben a programban is részt vett John Glenn űrhajós-szenátor volt a 3. amerikai és a 3. olyan politikus, aki a világűrben járt, valamint az első olyan amerikai űrhajós, aki meg is kerülte a Földet. Mivel 1998-ban, 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, ezzel ő lett a legidősebb ember, aki eddig az űrben járt, így egyszerre tiszteleghetünk a 2011-ben lezárult Space Shuttle program és John Glenn 2016. december 8-án lezárult példás életútja előtt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Space Shuttle szócikket javaslom a január 5-8. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-1-2 helyre. A kiemelt státuszt 2006. szeptember 27-én kapta meg és 2006. október 7-től október 13-ig volt kinn a Kezdőlapon. Kerek évtized után ideje újra kitenni. Ez szerintem magában indokolja, de összekapcsolódik egy ugyancsak kiemelt friss aktualitással. 2016. december 8-án hunyt el az 1921-ben született John Glenn Még december 8-án betettem a Kezdőlap Aktuális rovatába az eltávozottak közé, és most is ott az első helyen. Amerikai űrhajós, politikus, ő a 3. amerikai, aki a világűrben járt, és az első amerikai űrhajós, aki meg is kerülte a Földet. Továbbá 1998-ban, 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, és jelenleg ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt. Így egyszerre tisztelegheünk a 2011-ben lezárult Space Shuttle program, és John Glenn most lezárult példás életútja előtt. – *feridiák vita 2016. december 9., 14:15 (CET)


Kedves @Pásztörperc! BÚÉK, amely a BÚbánatban ÉKet ver. Egyik tavalyi gyászeseménv volt John Glenn űrhajós-szenátor halála. 2016. december 8-án zárult le John Glenn példás életútja és Wikipédiánk segítségével 2017. január 5-én a Space Shuttle szócikkben jelképesen újra repül, most Kezdőlapunk Kiemelt cikk rovatában. Kérlek, szíveskedj startrakésszé tenni. Kösz és üdv: *feridiák vita 2017. január 5., 09:44 (CET)

2. hét

január 9. 0.00 és január 12. 11.59 között: Anastacia

A jelölt cikk: Anastacia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Anastacia Sydneyben (2015)

Anastacia (sz. Anastacia Lyn Newkirk, Chicago, 1968. szeptember 17.) amerikai popénekesnő, dalszerző és zenei producer. Az 1980-as évek elején kezdett el táncolni; 1985-től 1992-ig az MTV The Club nevű műsorában volt az állandó tánckar tagja. Később számos zenész és énekes stúdióalbumán vokálozott, illetve háttértáncosként tűnt fel videoklipekben. 1999-ben vált ismertté az I’m Outta Love című szerzeményével. A 2000 nyarán megjelent Not That Kind elnevezésű stúdióalbumából ötmillió kelt el szerte a világon, később négyszeres platinalemezzé vált. Karrierje kezdetén olyan legendás zenészek és előadóművészek ismerték el tehetségét, mint Michael Jackson, Elton John, Luciano Pavarotti vagy Mariah Carey. 2016-ig hat nagylemezt, két válogatás- és egy koncertalbumot adott ki, közel 85 millió lemezt adott el világszerte. Főleg Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Ázsiában, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában kedvelik.

2003-ban és 2013-ban egy daganatos megbetegedéssel, a mellrákkal szállt szembe, és mindkétszer győzelmet aratott a betegség felett. Több mint egy évtizede működtet egy mellrák elleni alapítványt, a The Anastacia Fundot, emellett több hasonló szervezetet támogat. Időnként jótékonysági árveréseket indít: a fellépéseken, díjátadókon viselt ruháit és személyes tárgyait eladja, a bevételeket pedig különböző egyesületeknek adományozza. Ilyen például a The Breast Cancer Research Foundation, ami egy mellrákot kutató alapítvány, és amelynek rendszeresen ad pénzt. 2009. szeptember 6-án, budapesti koncertje előtt egy mellrák elleni kampányban is részt vett: az Egészség Hídja Összefogás Egyesület felvilágosító munkáját segítette. Esedékes jótékonysági árverésének teljes bevételét is ez az egyesület kapta meg. 2015. szeptember 17-e óta a Hear the World alapítvány, 2015 novembere óta pedig a Global Gift Foundation nevű jótékonysági nonprofit szervezet nagykövete. Előbbi a halláskárosult, hátrányos helyzetű embereket, utóbbi a rászoruló gyermekeket, nőket és családokat támogatja. 2016. szeptember 25-én a Cancer Research UK nevű rákkutató és jótékonysági szervezettel társult azért, hogy segítse az alapítvány életmentő rákkutatásait.

Anastacia több különböző zenei műfajban is énekel. Első és második korongján R&B, funk, dance-pop, és soul stílusú dalok hallhatók. Harmadik lemeze rockosabb, dinamikusabb, negyedik stúdióalbuma pedig lágyabb, és ismét előtérbe kerül az R&B és a dance-pop. 2014-es nagylemezén, a Resurrectionön újra színre lép a sprock-stílus. Fekete hangszínét gyakran hasonlítják Tina Turneréhez és Aretha Franklinéhez. Arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, amivel a leginkább le tudná írni önmagát, hangjára utalva így felelt: „Hangos, hangosabb, és leghangosabb!” Beceneve is erre utal: „The little lady with the big voice”, vagyis „A nagyhangú kis hölgy”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Anastacia Sydneyben (2015)

Anastacia szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-2-1 helyre, mert 924. szócikként megkapta a kiemelt státuszt és kétszer ad, ki gyorsan ad jeligére a soron következő szabad helyre jelölöm. – *feridiák vita 2016. december 19., 09:07 (CET)

Kedves @Pásztörperc! Tisztelettel átadom a @VikiFanily által elkészített cikkajánlót, és kérem, hogy szíveskedj elvégezni a lektori és olvasószerkesztői műveletet. Kösz és üdv: - *feridiák vita 2016. december 20., 17:56 (CET)

  megjegyzés Ha Pásztörperc tömörít a kezdőlapra jelölt szövegen, akkor javaslom majd megfontolni, hogy amit lehet tegyünk át (vegyünk ki) a szócikk bevezetőjébe is, mert szerencsére faragható állapotban van. Andrew69.   2016. december 20., 19:09 (CET)

@Andrew69.: Itt-ott javítottam a megfogalmazáson a cikkben, ahol jónak láttam. – VikiFanily vita 2016. december 21., 13:23 (CET)

@Andrew69., VikiFanily, Pásztörperc: "The little lady with the big voice" fordítását javaslom az infoboxban is szereplő változatra visszacserélni. "THE little lady WITH THE big voice" magyarul ugye tényleg ez: A kis hölgy a nagy hanggal?! – *feridiák vita 2016. december 29., 20:38 (CET)

SZVSZ ez egy tükörfordítás, aminél kártékonyabb dolgot keveset talált ki hosszú fejlődése alatt az emberiség…
vita 2016. december 29., 21:44 (CET)
Ezen nem fogunk összeveszni. Tulajdonképpen ugyanazt jelenti mindkettő: hogy nagy hanggal rendelkezik a művésznő... ;-) – VikiFanily vita 2016. december 30., 17:31 (CET)

Cikkajánlónknak a Kezdőlap Kiemelt cikk rovatába véglegesítése konszenzussal készrejelentéséért

A célegyenesbe értünk, már csak pár óra, és hétfőn a nap kezdetétől csütörtökön délig Anastacia lesz a főszereplő Kezdőlapunk Kiemelt cikk rovatának színpadán. Ideje a cikkajánlót véglegesíteni, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak, sem félreértések.

1. Pásztörperc az általános konszenzusos véglegesítőnk, akinek itt a tükörfordításról írt álláspontjával külön is egyetértek.
2. Az értelmezéshez szeretném hozzáfűzni, hogy ha a kis egér cincog és a nagy oroszlán bömből, az az alapeset. De ha a kis egér úgy bömböl, mint a nagy oroszlán, az kiemelt figyelemre méltó rendkívüli eset. "The little lady with the big voice" ezen fordítása: "A kis hölgy a nagy hanggal" egyszerre tünhet tükörfordításnak és lehet a jelentés hű visszaadása is.
3. VikiFanily álláspontját vallom magam is: „Ezen nem fogunk összeveszni.” A cikkajánló zárása: '"A nagyhangú kis hölgy" tehát konszenzusos végszó.
4. Anastacia arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, amivel a leginkább le tudná írni önmagát, hngjára utalva így felelt: „Hangos, hangosabb, és leghangosabb!” De színpadon kívüli megpróbáltatásai és azokban való helyállásai ismeretében azt is hangsúlyozandónak tartom, hogy a kis hölgy nagy hangereje nagy lelkierővel párosul.
5. A szövegről a képkérdésre rátérve a cikkajánló élén is az infobox élén lévő kép van. De Anasztacia szócikke 96 nyelvi változattal rendelkezik, melyből már a kiemelt státuszt is csak a magyar érte el, és most még feljebb emelkedünk. A szócikkben a 2016. június 22-i budapesti koncertről is van kép. A cikkajánlóba a főkép alá kis helyre ezt is betettem. (Anastacia - új kép hozzáadása) Lehet, hogy a szöveget kell kicsit tömöríte4ni. Ha VikiFanily megteszi, köszönöm. Ha a képet kiveszi, azt is tudomásul veszem.
6. Ahogy Kemenymate föltett a szócikkre és vitalapjára a kiemelt státusz csillagát, úgy *feridiák is betettem a cikktörténetbe az „| állapot= kj > | kjlink=2017-2-1” linket, mely csütörtök reggel cserélendő kj-ről ksz linkre.
7. Támogatom Andrew69. azon javaslatát, hogy amit lehet tegyünk át (vegyünk ki) a szócikk bevezetőjébe is. Ha kell, én is besegítek.

Végül köszönet mindenkinek a jó csapatmunkáért és a közös sikerért. – *feridiák vita 2017. január 8., 21:51 (CET)

január 12. 12.00 és január 15. 23.59 között: Bay Zoltán

A jelölt cikk: Bay Zoltán (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bay Zoltán sírköve

Bay Zoltán Lajos 1900. július 24-én született Gyulaváriban, és 93. évében, 1992. október 4-én hunyt el szerettei körében Washingtonban, és azon „marslakók” közé tartozik, akik kapcsán az ezredfordulón elterjedt, hogy a 20. századot Budapesten csinálták. Fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, példakép lett maga is. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. A magyar űrtevékenység és műholdas hírközlés úttörője, akinek nevéhez fűződik a magyar Hold-radar kísérlet, a radarcsillagászat megalapozása, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Budapesten az Eötvös József Collegium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult tovább, és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Ortvay Rudolf mellett kezdte meg egyetemi oktatói tevékenységét. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas. Klebelsberg Kuno miniszter hívta haza és nevezte ki 1930-ban egyetemi tanárnak Szegeden. 1936-ban Aschner Lipót vezérigazgató meghívta Budapestre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatási-fejlesztési laboratóriuma vezetőjének. Professzori tevékenységét a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. A háború évei alatt vezetésével megkezdett kutatásaikkal 1946-ban sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az Akadémia tagjának, az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének, majd Kodály Zoltán elnök társaként az Akadémia alelnökének.

1948-ban a sztálini diktatúra elől Neumann Jánost, Szent-Györgyi Albertet és több világhírű barátját követve az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A fővárosi George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora, majd a szabadalmak sorával rendelkező feltaláló a Nemzeti Szabványügyi Hivtalban folytatta pályáját nyugdíjba vonulásáig. 1973-ban jött haza először. 1981. évi közgyűlésén tiszteleti tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanezen évben választotta tiszteleti tajává az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. Születésének 90. évfordulóján, 1990-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje állami kitüntetést kapta. Ugyanezen évben vehette kézbe „Az élet erősebb” címmel a Püski Kiadó megjelentette tudományos önéletírását, mellyel lélekben végleg hazatért. Földi hamvait végrendelete szerint felesége, Herczegh Júlia hozta haza. 1993. április 3-tól április 10-ig Budapesttől Gyulaváriig országos megemlékezéssorozattal vett búcsút nagy halottjától a világ magyarsága és a tudományos világ. Szülőfalujában, a gyulavári temetőben helyezték nyugalomra földi maradványait. Sírkövén Arany János versének részlete olvasható: „A LÉLEK ÉL”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bay Zoltán szócikkét javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-2-2 helyre, amely szócikk nagy valószínűséggel december 24-én a sorban mint 925. megkapja a kiemelt státuszt. – *feridiák vita 2016. december 22., 03:27 (CET)

A Kiemelt szócikk minősítés elnyeréséhez szükséges követelményeknek a 2016. december 24. határidőre megfelelt és december 27-én a sorban mint 925. a kiemelt státuszt megkapta. Tehát napirendre került a cikkajánló elkészítésének feladata. – *feridiák vita 2016. december 27., 14:07 (CET)

Tegyük inkább októberre, halálának kerek 25. évfordulójára. – Rlevente   üzenet 2017. január 2., 14:48 (CET)

3. hét

január 16. 0.00 és január 19. 11.59 között: Arturo Toscanini

A jelölt cikk: Arturo Toscanini (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Arturo Toscanini (1900 körül)
Arturo Toscanini feleségével
és lányukkal

Arturo Toscanini (1867. március 25.1957. január 16.) a 20. század és valószínűleg a világ legismertebb olasz karmestere. Elszegényedett család legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalon sokat betegeskedett, és a zenében keresett vigasztalást. Brazíliában kezdődött karmester karrierje, amely az egyik leglátványosabb a zene történetében. Számos kritikus és zenész minden korok egyik legtehetségesebb karmesterének tartja. Közel 190 zeneszerző hatszáz művét fejből vezényelte, már a próbákon kívülről tudta az egész partitúrát. Max Smith újságíró szerint erre zsenije mellett erős rövidlátása is késztette. Élete közel egy évszázadnyi történelem, zenetörténet, zene, a Viva Verdi korszaktól a Viva Toscanini korszakán át a második világháború utáni évekig.

1897. június 21-én vette feleségül Carla De Martinit, aki akkor még be sem töltötte huszadik életévét. Mivel a karmester nem szerette a hivatalos ünnepléseket és a fogadásokat, úgy döntött, nem lesz se nagy ceremónia, se esküvői fogadás, és csak közeli barátait hívta meg. Titokban, vonattal mentek Coneglianóba, de az esküvő híre kiszivárgott, és az állomáson éljenző tömeg várta őket. Amikor Toscanini meglátta a sokadalmat, nagyon dühös lett, leszállt a vonatról, és menyasszonyáról tudomást sem véve elindult a templom felé. A templomi szertartás alatt végig komor volt, az étkezésnél hozzá sem nyúlt az ételhez, és bort sem ivott. Másnap nászútra indultak a Dolomitokba. Felesége évek múlva a következőket mesélte lányuknak: „Ez volt életem legszörnyűbb utazása”.

Toscanini többször járt Magyarországon. Ő népszerűsítette külföldön Kodály Zoltán: Nyári este című művét, amit a szerző neki ajánlott. Carelli Gábor magyar tenorista az ő ajánlásával kapott szerződést a Metropolitanbe.

Az 1928-ban létrejött, szegény zenészeket segítő Arturo Toscanini Alapítvány máig működik. Az 1990-es évek közepe óta munkanélküli zenészeknek ad lehetőséget, hogy továbbképezhessék és menedzseljék magukat.

1986-ban a New York Public Library for the Performing Arts megvásárolta Toscanini fennmaradt kéziratainak, leveleinek, felvételeinek nagy részét. A Toscanini örökség nevű gyűjtemény több száz levelet és több mint 400 órányi hangfelvételt tartalmaz.

Toscanini összesen háromszor szerepelt a Time magazin címlapján: 1926-ban, 1934-ben és 1948-ban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Arturo Toscanini cikkét, 1957. január 16-i halálának 60. évfordulója alkalmából – Rlevente   üzenet 2017. január 2., 14:50 (CET)

Arturo Toscanini szócikkének javaslata, cikkajánlójának elkészítése és Toscanini halála mai napján Kezdőlapon megjelentetése Rleventének már magában is kiemelkedő teljesítménye, melyért itt is köszönetet mondok. De fokozottan mondok közöntet a telitalálatért, mert Arturo Toscanini évfordulós aktualitása 2017-ben háromszoros:

  • Január 16-án: New Yorkban 1957. január 16-án, 60 éve bekövetkezett halála jubileumi évfordulós.
  • Március 25-én: Pármában 1867. március 25-én, 150 éve jött napvilágra jötte, születése is jubileumi évfordulós.
  • Június 21-én: Coneglianoban 1897. június 21-én, 120 éve vette feleségül Carla De Martinit, házaságkötésük is jubileumi évfordulós.

Ezért a cikkajánlót kiegészítettem egy szakasszal a születés és halálozás közötti harmadik jubileumi évfordulós eseményről, a gyermekáldásban gazdag házasságról. Ezzel a Kiemelt cikk sablonjának addig üres része is megtelt cikkajánló tartalommal. Majd javított még rajta Fmvh és Rlevente és kicsi késéssel következhet Pásztörperc felkérése és művelete.

Kedves @Pásztörperc! Szíveskedj szakértő és szigorú szemeddel átfutni a cikkajánlót. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. január 16., 15:54 (CET)

január 19. 12.00 és január 22. 23.59 között: V. Károly francia király

A jelölt cikk: V. Károly francia király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

V. (Bölcs) Károly, franciául Charles le Sage (13381380) Franciaország királya (uralkodott 1364. április 8-ától haláláig), II. (Jó) János és Bonne de Luxembourg cseh királylány fia, a Valois-ház harmadik királya. A poitiers-i csata után meggyengült és megroggyant francia monarchiát minden szempontból megerősítette, így ideiglenesen a százéves háború menetét is országa javára tudta fordítani. Bár testi adottságai miatt a csatákban nem vett részt, az angolokat néhány város kivételével kiűzte a kontinensről. Uralkodása végén az Angol Királyság belső gondjait kihasználva még ellentámadásba is átmehetett: utolsó éveiben Nagy-Britannia szigetét francia tengeri csapások sújtották.

A francia monarchia történetében először Károly kapta meg a dauphin címet és az ezzel járó tartományt, a Vienne központú, Rhône-völgyi Dauphinét, amely később a mindenkori trónörökösé lett. Bár még csak tizenegy éves volt, tartományának ügyei délre szólították: fogadnia kellett vazallusainak hűségesküjét, el kellett csitítania viszályaikat. Nagyapja halála után visszahívták az udvarba, ahol 1350. szeptember 26-án részt vett apja koronázásán, ő maga pedig a frissen alapított Csillagrend tagjává lépett elő.

1364. április 8-án apja meghalt, így V. Károly trónra lépett. Testi fogyatékosságai és az atyja hibáiból leszűrt tapasztalatok egyaránt újfajta politikára indították. A hadvezetést kiváló vezéreire bízta, míg ő maga székhelyén maradt az adminisztrációt és a diplomáciát irányítani. Éles szemmel választotta ki kiváló hivatalnokait, akik végrehajtották akaratát, támogatták törekvéseit. Tudatosan hangsúlyozta uralkodói méltóságát és szentségét, követendő előképeként a kegyes és egyben lovagias ük-ükapját, IX. (Szent) Lajost jelölte meg.

1367-ben átalakíttatta a Louvre-t, aminek egyik szárnyában királyi könyvtárat rendeztek be, amellyel kortársaival ellentétben nem csak gazdagságát fitogtatta, hanem tanulmányozta is az ott fellelhető közel ezer kötetet – a hagyomány szerint mindet el is olvasta. Különösen érdekelte az asztrológia és asztronómia, de tanulmányaiban kiemelt szerepet kapott a hatékony uralkodáshoz szükséges jog is.

1378-ban, kilencedik gyermekük születése után meghalt a király szívből szeretett felesége, ami nemcsak trónutódlási terveit borította fel, de Károly egészségi állapotán is rontott. A királyt végül pestis vitte el 1380. szeptember 16-án. A Saint-Denis-i bazilikában temették el felesége mellé; síremlékét a csőcselék 1793-ban a többi királyéhoz hasonlóan meggyalázta. Szívét a roueni székesegyházban őrzik, tekintettel korábbi normandiai hercegségére. A Louvre-ban ma látható síremléke a Maubuisson-apátságból származik. Felirata: „Cy gist le roy Charles le Quint, sage et éloquent”, azaz „Itt nyugszik Ötödik Károly király, a bölcs és ékesszóló”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Duna folyó szócikkét jelölöm a 2017. január 19-tól január 22-ig tartó Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-3-2 helyre. A szócikkajánló elkészítését határidőre vállalom. - *feridiák vita 2017. január 12., 23:11 (CET) -

Nem tartom jó ötletnek. A cikk lektor és csonk szakasz sablonokat tartalmaz, amint azt @Hkoala másfél éve már jelezte. A hibák azóta se lettek orvosolva. Ilyen állapotban ne kerüljön Kezdőlapra. – Rlevente   üzenet 2017. január 13., 08:24 (CET)

A Vienne hivatkozást egyértelműsíteni kwllene. – Holdkóros vita 2017. január 21., 19:56 (CET)

Alternatív javaslat

Javaslom V. Károly francia király cikkét születésének január 21-i évfordulója alkalmából. – Rlevente   üzenet 2017. január 13., 13:37 (CET)

Megírtam a cikkajánlót. – Rlevente   üzenet 2017. január 16., 09:07 (CET)

Előbb fejezzük be a Bay Zoltán jelenleg Kezdőlapon lévő kiemelt cikkével kapcsolatos vitákat, s utána jöhet a Duna-vita. – *feridiák vita 2017. január 14., 21:50 (CET)

4. hét

január 23. 0.00 és január 26. 11.59 között: Ali kalifa

A jelölt cikk: Ali kalifa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ali kalifa mauzóleuma

Ali kalifa/Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik, a „helyesen vezetettek” közé tartozó kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig). Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak (szahába) közé tartozott. Szerepe az iszlám síita irányzatában alapvető: itt őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első imámnak – a szemükben Ali szerepe majdhogynem felér Mohamedével, nem csak abban az értelemben, hogy helyesen vezette a közösséget az iszlám törvény (saría) szellemében, hanem úgy is, mint aki értelmezte annak ezoterikus jelentését is. Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.

Alit már a kortársak is különféleképp ítélték meg; szerepét, egyéniségét a szunniták és síiták ma is eltérően értékelik. Bár Alit a szunniták is rendkívül tisztelik, a síitákkal ellentétben nem ismerik el Mohamed utódjának, mivel nézetük szerint a próféta erről nem rendelkezett. Kalifasága alatt vívták az első muszlim polgárháborút (I. fitna), amely közben Ali hívei közül, de vele szakítva létrejött az első muszlim szekta, a háridzsitáké („kivonulók”). Bár a szunnita és a síita irányzat tényleges elkülönülését nem Ali kalifaságától számítják, arra, hogy az iszlámon belül szekták kezdjenek kialakulni, Ali politikája, döntései teremtettek alkalmat.

Halála a pártviszályok és a vallási fanatizmus következménye. 661. január 24-én a kúfai mecsetben gyilkolták meg, amikor a koránt olvasta. Nedzsefben temették el; a város azóta az egyik legjelentősebb síita szellemi központ és zarándokhely.

Ali rövid beszédei közül több az általános iszlám kultúra részévé vált, ezek a mindennapi életben is jelen vannak mint közmondások, aforizmák. A 10. században összegyűjtött prédikációi, levelei, szólásai (Nahdzs al-Balága , „Az ékesszólás ösvénye”) az egyik legtöbbet olvasott és legnagyobb hatású könyv az iszlám világban.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom Caligula (film) cikket emlékezve arra, hogy Caligula római császár rémuralma végetért (41. január 24-én gyilkolták meg). Andrew69.   2016. október 6., 12:39 (CEST)

Az a gond, hogy egy filmről nehéz szabad licencű képet találni, amit kitehetnénk a cikkajánlóba. – Rlevente   üzenet 2016. október 14., 11:50 (CEST)

Egyetértek Rlevente felvetésével. Megtoldom azzal, hogy cikkajánló egyetlen képének képaláírása piros, mert a filmben a Caligula római császár szerepét játszó angol színész, Malcolm McDowell magyar szócikke még hiányzik. Ezért a 41. január 24-én meggyilkolt Caligula római császár helyett a 661. január 24-én a kúfai mecsetben koránolvasás közben meggyilkolt Ali kalifa szócikkét javaslom. Ali kalifa kiemelt szócikke a Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-30-1 helyen már volt kinn a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon. Ennyi év után a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-4-1 helyen ideje frissített-fejlesztett változatban újra a Kezdőlapon megjelentetni. – *feridiák vita 2017. január 22., 22:02 (CET)

@Andrew69., @Pásztörperc, @Rlevente! Ha a javaslatot elfogadjátok, kérem Ali kalifa, ha nem, akkor Caligula cikkajánlóját véglegesíteni, mert egyik, vagy másik rövidesen kikerül a Kezdőlapra. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. január 22., 22:02 (CET)

Nem okoz traumát a csere. Andrew69.   2017. január 23., 07:00 (CET)

Köszönöm, hogy megírtad. – Rlevente   üzenet 2017. január 23., 07:23 (CET)

  megjegyzés Annyi megjegyzésem van, hogy kezdünk elmenni abba az irányba, hogy folyamatosan életrajzi cikkeket rakunk ki a kezdőlapra. Ez zsinórban az ötödik és utána is életrajzok jönnek majd. A kiemelt cikkek nagy része nem életrajz és azoknak is helyet kell adni pl a kivett film még nem szerepelt a kezdőlapon. Andrew69.   2017. január 23., 13:43 (CET)

január 26. 12.00 és január 29. 23.59 között: Gerentsér László

A jelölt cikk: Gerentsér László (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gerentsér 1930-ban

Gerentsér László (1873. január 26.1942. január 12.) magyar vívómester, atléta, testnevelő pedagógus és sportszakíró. A Testnevelési Hivatal munkatársaként és fővárosi testnevelési igazgatóként megreformálta az iskolai testnevelést, új alapokra helyezte annak oktatását.

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet 1904-ben. Fiatal atlétaként a kontinens legjobb rövidtávfutójának számított. A magyar olimpiai atlétaválogatott edzőjeként vett részt az 1908. és az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Korának egyik legnevesebb vívómestere és szakírója. Az első magyar nyelvű atlétikai szakkönyv szerzője (1911), a párbajtőrvívás egyik magyarországi úttörője és az első magyar párbajtőr tankönyv írója (1930). A magyar kardvívás egyik megreformálójaként Borsody László és Italo Santelli mellett a modern magyar kardvívás egyik megteremtője. Univerzális vívómesternek számított, hiszen magas szakmai színvonalon oktatta az vívás mindhárom olimpiai fegyvernemét (kard, tőr, párbajtőr). Egyik legismertebb műve A modern kardvívás, amit tanítványai – Bay Béla és Rajczy Imre – két évvel a szerző halála után, 1944-ben rendeztek sajtó alá. Számos cikket is írt a vívásról.

Az Országos Testnevelési Tanács előadójaként, majd később fővárosi testnevelési igazgatóként (1913–1924) jelentős szerepe volt a testnevelő tanárok magyarországi képzésének átalakításában. A Testnevelési Főiskola egyik szellemi atyja. Jelentős a vívómesterség szabályozását, oktatását szolgáló tevékenysége, aminek részeként sokat tett a női tőrvívás elterjesztéséért.

Híresebb tanítványai: Pósta Sándor olimpiai bajnok kardvívó, Bogen Erna olimpiai bronzérmes tőrvívó, Elek Margit ötszörös világbajnok tőrvívó. A Farkasréti temetőben álló síremlékét, aminek talapzatán párbajtőrt fogó, tógás vívó áll, Dabóczi Mihály szobrászművész készítette. Halálának 75. évfordulójára készült el egy olyan vívókönyv, amely a történelmi európai harcművészetek hagyományai szempontjából dolgozta fel főművét, A modern kardvívást.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Amennyiben a Gerentsér László cikk megkapná a kiemelt státuszt, akkor javasolni fogom a szócikket. Gerentsér vívómester január 26-án született, január 12-én halt meg. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. december 16., 14:31 (CET)


2017. január 26. és 2017. január 29. között a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-4-2 helyen Gerentsér László szócikkének cikkajánlója szerepel. – *feridiák vita 2017. január 27., 09:10 (CET)

5. hét

január 30. 0.00 és február 2. 11.59 között: Rudolf Caracciola

A jelölt cikk: Rudolf Caracciola (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Caracciola feleségével, Charlotte-tal
egy 1931-es versenyen

Rudolf Caracciola, teljes nevén Otto Wilhelm Rudolf Caracciola (Remagen, 1901. január 30.Kassel, 1959. szeptember 28.) német autóversenyző, háromszoros Európa-bajnok, az európai autóversenyzés Formula–1 előtti legsikeresebb versenyzője. Grand Prix-karrierje előtt hegyi versenyeken is Európa-bajnoki címet szerzett, ugyancsak háromszor.

Teljes Grand Prix-karrierje alatt mindössze két csapatban, a Mercedes-Benznél és az Alfa Romeónál vezetett. Beceneve Caratsch, illetve Regenmeister volt. Az előbbi olasz eredetű vezetéknevének és becézett formája, az utóbbit esőben nyújtott teljesítményéért kapta.

Versenyzői karrierje az 1920-as évek elején kezdődött, amikor a Fafnir autógyárnál volt tanonc. Eleinte motorkerékpárokkal, később autókkal versenyzett. Első két hegyi Európa-bajnoki címét a Mercedes-Benz színeiben érte el, a harmadikat már az Alfa Romeóval.

Komolyabb Grand Prix-karrierje 1926-ban kezdődött, amikor megnyerte az első német nagydíjat. Ebben a sorozatban is csak a korábban említett két gyári csapatban versenyzett. 1926-tól 1931-ig, amikor már az idény bizonyos versenyeit külön értékelték egy Európa-bajnokság részeként, privátként indult egy Mercedes-Benzzel, majd 1932-re az Alfa Romeóhoz szerződött. 1933-tól ismét a Mercedes-Benz alkalmazta, immár a gyári csapatban. Európa-bajnoki karrierje rendkívül sikeresen alakult, 1935-ben, 1937-ben és 1938-ban is győzött. 24, szigorúan a bajnokságba számító indult, ezek közül tízet nyert meg; a versenyek több mint a kétharmadán, 17-szer állt dobogóra. Számos, a bajnokságba be nem számított versenyen is győzni tudott.

A második világháború után még visszatért az autóversenyzéshez. Szeretett volna elindulni az 1946-os indianapolisi 500-on, de egy edzésen súlyos fejsérüléseket szenvedett, így nem tudta kvalifikálni magát. 1952-ben még rajthoz állt egy svájci sportautó-versenyen, ám ezúttal is balesetet szenvedett. 58 évesen halt meg májelégtelenségben.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Rudolf Caracciola cikkét 1901. január 30-i születése évfordulója alkalmából. – Rlevente   üzenet 2017. január 2., 15:10 (CET)

február 2. 12.00 és február 5. 23.59 között: Hold

A jelölt cikk: Hold (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Telihold a Földről nézve
„Földkelte” a Holdról nézve

A Hold a Föld egyetlen holdja. Átlagos földtávolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa – más mértékegységekben 0,002 CsE vagy 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének — ezzel a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az , valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén mozogtak, ugráltak. A légkör hiánya miatt égboltja nappal is teljesen fekete. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik az égen. Eközben ugyanúgy fázisokat mutatva fogy el és telik meg, mint a földi égen a Hold, viszont a Holdról a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Az őskor és az ókor vallásaiban istennek tekintették. Az európai kultúra legismertebb holdistensége a görög Szeléné és római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahók Yoołgai asdząąn istennőjéig még tucatnyi kultúrában tisztelték istenként.

A Hold az első olyan égitest, amelyet nem csak passzívan (szabad szemmel, illetve távcsővel) figyeltek meg, hanem rádióhullámok rásugárzásával is. 1946-ban az Egyesült Államokban és Magyarországon is sikerült kimutatni a radarhullámok visszaverődését a Holdról.

A Holdat először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el, de ez még csak elrepült mellette. Ténylegesen a Holdra először a Luna–2 jutott el ugyancsak 1959-ben: becsapódott a felszínbe, és ettől megsemmisült. A Hold felszínéről először a Luna–3 készített közelképet, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna–9-é volt 1966. február 3-án, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első olyan szonda, amely Hold körüli pályára állt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Hold cikket, hogy ne életrajz legyen. Aktualitások: (1) az első sikeresen holdraszálló űrszonda, a Luna–9 1966. február 3-án landolt. (2) Bay Zoltánék sikeres Hold-radar kísérlete 1946. február 6-án történt. – Rlevente   üzenet 2017. január 25., 11:54 (CET)

Oké. Andrew69.   2017. január 26., 08:00 (CET)

Rendben. – *feridiák vita 2017. január 26., 08:44 (CET)

Kedves @Andrew69., @Pásztörperc és @Rlevente! Íme holnapra a cikkajánló. Ez a változat a befejező szakasszal és a szóló képnek képárrá kiegészítésével különbözik az Andrew69., *feridiák és Pásztörperc trió készítette „elődjétől”. Eddig jutottam. Tömörítésre és véglegesítésre átadom a stafétát. Munkátokat előre köszönve üdvözöl Benneteket: – *feridiák vita 2017. február 1., 23:11 (CET)

6. hét

február 6. 0.00 és február 9. 11.59 között: Ikarus 260

A jelölt cikk: Ikarus 260 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ikarus 260 autóbusz
Autóbuszok az óbudai garázsban (1975)

Az Ikarus 260 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte használt elővárosi-városi szóló busza. A 200-as buszcsaládot Bálint György főkonstruktőr, Oszetzky Károly, Mádi Jenő és Varga Papp József vezető tervezők és Finta László formatervező 1966-os tervei alapján építették. A 260-as prototípusát 1971-ben mutatták be, sorozatgyártása 1972-ben kezdődött és egészen 2002-ig tartott. Összesen 72 547 darab ilyen busz gördült ki az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárából. A világ nagy részére eljutott; a legtöbbet a Szovjetunió és az NDK vette meg, sok került Lengyelországba és Törökországba, vásárolt többek között Venezuela, Madagaszkár, Szíria, Tajvan és Izland is. Napjainkban számos helyen korhű felújítás után nosztalgiabuszként járatják.

Magyarországon legnagyobb vásárlója a BKV volt, amely több mint 2400-at szerzett be 1972 és 1992 között. A helyi Volán-társaságok példányai a vidéki városok helyi forgalmában és a távolsági közlekedésben vettek részt. Sikeréhez hozzájárult egyrészt az addigitól eltérő formatervezés a tetőhajlat elhagyásával és az akkor hatalmasnak számító nyitható ablakokkal, másrészt, hogy a busz a megrendelők számos műszaki elvárásának meg tudott felelni. Vezetését megkönnyítette a hidraulikus szervokormány és az automata sebességváltó, de készült kézi váltóval is (főleg távolsági közlekedésre). Üzemeltetésében előny volt az olcsóbb szerviz.

Troliváltozata a 260T, amiből azonban mindössze kettőt építettek; az egyik Budapesten járt, a másik Weimarban. Kísérleti darabként a MÁV-val együttműködve az Ikarus megpróbálkozott egy 260-asból átalakított sínautóbusszal is, de nem járt sikerrel. Az 1999-ben készült, sűrített földgázzal hajtott (CNG) példányok a Tisza Volánhoz kerültek. Ekkor hozta ki az Ikarus gyár a 200-as sorozat felújított változatát, a Classic családot is. Ennek egyik tagja lett volna az Ikarus C60, ám sorozatgyártása elmaradt. Az Ikarus 260-as csuklós változatából, az Ikarus 280-asból szintén sokat gyártottak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Ikarus 260 autóbusz
Autóbuszok garázsban Óbudán
Ikarus 260 vezetőállása

Az Ikarus 260 szócikkét javaslom a február 6. és 9. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-6-1 helyre, mert pár nap múlva következik a február 6-i hétfő, és még mindig hiányzik a cikkajánló, sőt még javaslat sem született, hogy mi kerüljön ezen helyre. Ezért épp kapóra jön, hogy a kiemelési eljárás jelenlegi állásából láthatóan még e hónap végére ezen szócikk megkapja a kiemelt státuszt. Ezért javasolom-jelölöm. – *feridiák vita 2017. január 28., 15:41 (CET)

Tisztelt Szerkesztőtársak: @LaSza, @Gerry89, @Szilas, @Andrew69., @Antissimo és @Szalax! Mint az Ikarus 260 kiemelésének egyik támogatója szeretném a többi támogató társ figyelmét felhívni a javaslatra. A cikkajánló elkészítésére a kiemelést kezdeményező @Kemenymate társunkat javaslom felkéri. Üdv: – *feridiák vita 2017. január 28., 16:09 (CET) Várom hívásod. Üdv: Nagy Feri, nicknevemen: *feridiák vita 2017. január 28., 16:41 (CET)

Azt reméltem, hogy ennél egyszerűbb a dolog. :D Mert mostanában nem igen érek rá semmire, minden napom be van táblázva. Kemenymate vita 2017. január 28., 16:55 (CET)

Támogatom, de ez tényleg ennyire bonyolult? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. január 28., 17:02 (CET)

Sose csináltam még ilyet, nem tudom mi alapján megy, ezért kéne egy kis segítség. :) Kemenymate vita 2017. január 28., 16:13 (CET)

Kedves @Kemenymate! Készséggel segítek. Ha január 31-én délután ráérsz, akkor együtt megírjuk. Találkozzunk az Általad oly szépen lefotózott Lánchíd pesti hídfőjénél a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokában. Az időpontot beszéljük meg telefonon: 06-209-609-509. Nem bonyolult, megcsináljuk. Javaslom, kezdjük a képekkel. Felül a szócikk infoboxából a főkép. Alul egyik kiegészítés, hogy ha az autóbusz forgalomban van, akkor párja autóbuszok között a garázsban legyen. Az másik irány egyetlen buszból egyetlen rész, a vezetőálás. Melyik legyen az alsó kép: a vezetőállás vagy a garázs? – *feridiák vita 2017. január 28., 17:54 (CET)

Nekem mindegy, bár a garázs talán jobban tetszik. Igaz, hogy a fenti képen szereplő busz a Cinkotai garázshoz tartozik, de tősgyökeres Óbudás kocsiként az Óbudai garázs is illik mellé. :D Kemenymate vita 2017. január 28., 17:56 (CET)

Megcsináltam, a zárósablon is feltéve. Bármi javítható. Amikor kikerül a Kezdőlapra, akkor jön még egy finomítás: a képméret kicsinyítése vagy nagyítása, amit a hely enged és kíván. Kösz az együttműködést. – *feridiák vita 2017. január 28., 18:16 (CET)

Köszi. :) Kemenymate vita 2017. január 28., 23:43 (CET)

Kedves @Pásztörperc! Amikor hozzájutsz, szíveskedj átfutni a február 6-án Kezdőlapra kerülő Ikarus 260 cikket. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. január 28., 23:28 (CET)


Tisztelt Szerkesztőtársak: @LaSza, @Gerry89, @Szilas, @Andrew69., @Antissimo , @Szalax, valamint @Hkoala és @Rlevente!

Rövidesen „kigördül” a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra az Ikarus 260. Ami kikerül, közös akarattal hozott konszenzus eredménye. Bárki másnak is bőven volt ideje, hogy ha van jobbító javaslata, tegye meg. Kérlek Benneteket, hogy ha esetleg barkácsolás-vandálkodás támadná meg konszenzusunkat, legyünk közösség közös eredményeink megvédésében is.

Végül szeretném Veletek a harmadik kép: az autóbuszból a vezetőállás, a vezetői szék képe hordozta üzenetet megosztani. Mondjuk ki, ami tudunk és hozzágondolunk. A január 20-i Veronai autóbusz-baleset és a január 23-i nemzeti gyásznap aktiválta és előhívta az ugyancsak iskolás sítáborozók január 24-i Deutschlandsbergi autóbusz-balesetének 1999-es tragédiája emlékét. Ott megállapították a buszsofőr Kolcsár József felelősségét és bíróság három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. De három év múlva már nem is élt. A fizikai fájdalom és a bűntudat megtörte, ismerősei szerint tíz évet öregedett, pszichiátriai kezelésre járt és 2001. augusztusában a balestbe ő is belehalt. 2017. január 31-én az olasz rendőrség vádat emelt a tizenhat halálos áldozatot követelő baleset buszsofőrje ellen. Továbbá február 4-én hat járműből álló konvojjal Budapestre érkeztek a veronai buszbaleset 16 halálos áldozatának eltemetendő földi maradványai. Tisztelgünk előttük, megőrízzük emléküket.

Ezek után jöhet és jöjjön az Ikarus 260. Ha nincs más, megvárom és ha szükséges, elvégzem a képméreten a finomhangolást. Üdv: – *feridiák vita 2017. február 5., 22:39 (CET)


929. Ikarus 260 > 930. Havasi csóka > 931. Budapest villamosvonal-hálózata > 932. Arany János > 933. Cetcápa >>> Közlekedésportál

@*feridiák: Nem lehetne esetleg ezt az összefoglalót felhasználni a Közlekedésportál cikkbemutatójának is? (Ehelyett:Portál:Közlekedés/Cikkajánló/01) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. január 29., 00:05 (CET)

@LaSza: Kiváló kezdeményezésedet természetesen támogatom. De kérdésedre adott első válaszomból láthatóan más sorrendet javasolok. Az Ikarus 260 után következő lépésnek épp az általad kezdeményezett Budapest villamosvonal-hálózata cikk kiemelési eljárásának támogatását tartom. Ennek február 1-jén jár le a határideje és még hiányzik két további támogató. Ma jár le az Ikarus 260 határideje, és ennek támogatói közül javaslom pingelten felkérni támogatóknak @Andrew69. és @Szalax wikitársakat. Épp egy hét múlva kerül ki Kezdőlapra a Kiemelt cikk rovatban az Ikarus 260 szócikk. Ez arra is jó alkalom, hogy korrekt és kreatív „árúkapcsolással” az addigra megújított Közlekedésportál is kiemelt figyelmet kapjon. Mi a véleményed, mi a véleményetek? – *feridiák vita 2017. január 30., 12:38 (CET)

@*feridiák: Mivel beleegyeztél, ezért átírtam a kezdőlapos cikkösszefoglalóra a Közlekedésportálon található korábbit. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. január 30., 22:46 (CET)
@LaSza: O. K. Javaslom, hogy következő lépésként szíveskedj a hiányzó támogatók megszerzésére koncentrálni. - *feridiák vita 2017. január 30., 23:23 (CET)
@*feridiák: Ha a Budapest villamosvonal-hálózata cikkre gondolsz, akkor már.– LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. január 30., 23:26 (CET)
@LaSza: Igen, örömmel nyugtáztam, hogy @Szalax wikitársunk támogatásának köszönhetően már van elegendő tanúsítvány. De azt is örömmel nyugtáztam, hogy a Te figyelmességednek és támogatásodnak köszönhetően a Cetcápa szócikk kiemeléséhez is van elegendő tanúsítvány. Így egy alszakaszban a menetrendet s a mérföldköveket is áttekinthetjük. – *feridiák vita 2017. január 31., 15:31 (CET)


@*feridiák: Jó ötletnek tartom. Esetleges felvetésként: ha kiemelt lesz a Budapest villamosvonal-hálózata cikk, akkor nem kaphatna helyet a kezdőlapon 2017. november 27. és 30. között a budapesti villamosközlekedés 130. évfordulójának alkalmából? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. január 30., 12:43 (CET)

@LaSza: Már ez szerepel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-48-1 helyen:

február 9. 12.00 és február 12. 23.59 között: Havasi csóka

A jelölt cikk: Havasi csóka (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A havasi csóka
Repülés közben

A havasi csóka vagy sárgacsőrű csóka (Pyrrhocorax graculus) a madarak (Aves) osztályába sorolt verébalakúak (Passeriformes) rendjében a varjúfélék (Corvidae) családjának egyik faja. Két alfaja a magashegységekben, más madárfajoknál magasabban költ Spanyolország keleti részeitől Dél-Európán át Észak-Afrikáig és Közép-Ázsiáig, egészen Kína és India hegyvidékeiig. Tojása is alkalmazkodott a ritkás levegőhöz: nagyobb az oxigénfelvétele és kevesebb vizet veszít.

Tollazata fényes fekete, a csőre sárga, a lába vörös. Hangja jellegzetes. Könnyed, akrobatikus röpte közben teljesen kitárja szárnytollait. Egy életre együtt marad párjával. Ragaszkodik fészkelőhelyéhez is, ami igen gyakran egy üreg vagy nagyobb repedés a meredek sziklafalon. A gallyakkal bélelt fészekbe a tojó három–öt fehéres alapszínű, barna pöttyös tojást rak. Többnyire csapatban jár táplálékért a lelegeltetett füves rétekre, ahol nyaranta főleg gerinctelen állatokat, télen növényi táplálékot fogyaszt. Szívesen megjelenik a turisták által látogatott helyeken, ahol további élelemforráshoz is juthat.

Ragadozónak és élősködőnek tartott faj. A mezőgazdasági technológia változása csökkentette egyes populációit, de kiterjedt élőhelye és jelentős állománya miatt globális szinten nincs veszélyben. A klímaváltozás azonban veszélyezteti, mert felfelé tolja kedvelt alpesi élőhelyeit.

Egész elterjedési területén állandó lakó; nem vándorol. Marokkói állománya Málagánál, Dél-Spanyolországban hozott létre egy kisebb csoportot, kóborló egyedei pedig felbukkanhatnak Csehországban, Gibraltáron, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában és Szlovákiában, valamint Cipruson is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Havasi csóka szócikkét javaslom a február 9. és 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-6-2 helyre, mert a kiemelési eljárás jelenlegi állásából láthatóan még e hónap végére mint 930. szócikk megkapja a kiemelt státuszt, és a sok kiemelkedő személy között színesíti a választékot. – *feridiák vita 2017. január 28., 19:05 (CET)

Örülök, hogy ott van a kezdőlapon. Andrew69.   2017. február 10., 21:50 (CET)

7. hét

február 13. 0.00 és február 16. 11.59 között: Cetcápa

A jelölt cikk: Cetcápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Cetcápa Atlantában a georgiai tengeri akváriumban

A cetcápa (Rhincodon typus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe, ezen belül a monogenerikus cetcápafélék (Rhincodontidae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar elnevezései: érdescápa, rablócápa, érdes cetcápa vagy bálnacápa.

Ez a legnagyobb élő cápafaj. Lassan, nyugodtan mozog, és a vízből kiszűrt apró állatokat eszi. Legnagyobb igazolt példányának hossza 12,65 méter, tömege körülbelül 21,5 tonna volt, tehát körülbelül akkora, mint egy észak-amerikai iskolabusz. Egyes beszámolók szerint 14 méternél hosszabb és 30 tonnánál nehezebb példányok is élnek. Nemcsak a legnagyobb cápa, de egyúttal a legnagyobb nem emlős, de gerinces állat is. Körülbelül 60 millió éve, a paleocén korban jelent meg; mára nemének, a Rhincodonnak és egyúttal a cetcápaféléknek (Rhincodontidae) is ez az egyetlen életben maradt képviselője.

A trópusi óceánok nyílt vizeit kedveli; 22 °C-osnál hűvösebb vízben ritkán található. Egyes kutatók szerint akár 70 évig is elélhet, de ez nehezen bizonyítható.

A víz szűrésére használt szája viszonylag nagy. Fő táplálékai a planktonok. Manapság csak három vízszűrő cápafaj ismert: ilyen még az óriáscápa (Cetorhinus maximus) és az óriásszájú cápa (Megachasma pelagios). E három cápafaj az emberre veszélytelen. A cetcápa majdnem állandó kísérője a kalauzhal (Naucrates ductor), és egyes Remora-fajok, amelyekkel szimbióta kapcsolatban él.

A tudomány először 1828 áprilisában szerzett tudomást erről a porcos halról, amikor a dél-afrikai Tábla-öbölben (Table Bay) megszigonyoztak egy 4,6 méteres példányt. Andrew Smith skót katonai tábori sebész, aki akkortájt Fokvárosban, a brit hadseregben szolgált, a következő évben írta le az új fajt. Nevében a „cet” előtag az állat méreteire utal, hiszen jó néhány cetnél nagyobb, ráadásul úgy is táplálkozik, mint a sziláscetek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Cetcápa szócikkét javasoljuk a 2017. február 13. és 16. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-7-1 helyre. – *feridiák vita 2017. január 31., 15:54 (CET)

február 16. 12.00 és február 19. 23.59 között: Valentino Rossi

A jelölt cikk: Valentino Rossi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Rossi autogramot oszt a 2015-ös Amerika nagydíjon

Valentino Rossi (Urbino, 1979. február 16. –) olasz motorversenyző, a MotoGP egyik legeredményesebb pilótája, számos rekord tulajdonosa. Édesapja, Graziano Rossi szintén motorversenyző volt. A Sports Illustrated magazin szerint az egyik legjobban kereső sportoló.

Nemzetközi karrierje 1996-ban indult, ekkor került a MotoGP nyolcadliteres géposztályába. Ebben az évben egy futamgyőzelmet sikerült aratnia, végül kilencedik lett. 1997-ben sikerült megszereznie a világbajnoki címet 11 győzelemmel és 321 ponttal, akkoriban mindkettő rekordnak számított. Az 1998-as szezont már a 250 köbcentiméteres géposztályban kezdte meg. Ebben a szezonban több győzelmet is aratott, ám végül csak a második helyen végzett, 3 ponttal lemaradva a szintén olasz Loris Capirossitól. 1999-ben ebben a kategóriában is megszerezte a világbajnoki címet, ekkor viszonylag nagy fölénnyel, 48 pontos előnnyel végzett az élen.

A királykategóriában (2001-ig 500 cm³, 2002 óta MotoGP) 2000 óta versenyez. Első évében ismét második lett. 2001-ben ismét világbajnok lett, így folytatta azt a sorozatát, hogy minden kategóriában a második évében lett világbajnok. Egészen 2005-ig egyeduralkodó volt, ezalatt sorra döntötte meg a különböző, egy szezonra vonatkozó, valamint összetett rekordokat. 2006-ban második, 2007-ben harmadik lett, azelőtt korábban sosem fordult vele elő, hogy két egymást követő évben ne szerzett volna világbajnoki címet. 2008-ban pontrekorddal (373) ismét világbajnok lett, csak neki és Giacomo Agostininek sikerült két vesztes év után ismét világbajnoki címet szereznie. 2009-ben ismét győzni tudott, ez már kilencedik világbajnoki címe volt. Azóta nem szerzett világbajnoki címet, 2014 óta viszont két egymást követő évben is második lett összetettben.

Max Biaggival övék a motorsport egyik legismertebb rivalizálása. Ők ketten többször látványos, néha a sportszerűség határait súroló csatákat vívtak egymással. A legismertebb eset a 2001-es japán nagydíjon történt, amikor a célegyenesbe érve a belül lévő Biaggi körülbelül 220 km/órás tempónál megpróbálta a fűre kiszorítani Rossit. Később, mikor Rossi megelőzte őt, kinyújtott középső ujjal fejezte ki nemtetszését. További emlékezetes párharcokat vívott Sete Gibernauval, Casey Stonerrel, Jorge Lorenzóval és Marc Márquezzel.

Több beceneve van, ezek közül a legismertebb a Doktor (angolul The Doctor, olaszul Il Dottore), amely angol változata a ruhája hátán is szerepel. További becenevei: keresztneve, a Valentino becézése, Vale, valamint karrierje korábbi szakaszából a Rossifumi (a korábbi japán motorversenyző, Abe Norifumi után) és a Valentinik (Donald kacsa olasz megfelelője, Paperinik után).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Valentino Rossi olasz motoros, akkor lesz 38 éves. – Madridista Estadio Santiago Bernabéu 2016. szeptember 6., 20:34 (CEST)

Jöjjön. Andrew69.   2017. február 1., 21:59 (CET)

Kedves @Pásztörperc, szíveskedj átfutni Valentino Rossi cikkajánlóját. Elnézésed kérem, de csak most, a Kezdőlapra kerülés előtti ellenőrzéskor vettem észre, hogy még nem kértük Tőled a hagyományos véglegesítését. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. február 16., 09:56 (CET)

Kedves @Madridista és @Andrew69., a Kezdőlapra kikerülés előtt van egy utolsó jobbító javaslatom. A cikkajánló képe a szócikk infoboxából, a magyar infoboxba pedig az angol szócikkéből van átmásolva. Ez magában nem baj. De a kép az aláírás, melyhez előbb győzni kell. Ezért a képet 250px-ről 200px-re javaslom csökkenteni, és itt is képpárra cserélni felül a győztes Rrossival, ahogy Wikihungarikumunk szerint szoktuk, amint a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon jelenleg is látható. – *feridiák vita 2017. február 16., 10:34 (CET)

8. hét

február 20. 0.00 és február 23. 11.59 között: Kis sárgafejű keselyű

A jelölt cikk: Kis sárgafejű keselyű (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Legközelebbi rokona a
nagy sárgafejű keselyű

A kis sárgafejű keselyű (Cathartes burrovianus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó faj. A madárnem tudományos neve, a görögből kathartēs/καθαρτης szóból latinosított Cathartes magyarul „tisztítót”, „fertőtlenítőt” jelent.

1964-ig úgy vélték, hogy azonos a nagy sárgafejű keselyűvel (Cathartes melambrotus) — utóbbi elterjedési területe Mexikótól Közép-Amerikán át egészen Dél-Amerika középső részének keleti feléig tart, a kis sárgafejű keselyűé csak Dél-Amerika északnyugati részéig.

Az évszakonként elárasztott alföldi füves pusztákat, mocsarakat és az elpusztított erdőmaradványokat választja élőhelyül. Nagy madár; szárnyának fesztávolsága 150–165 centiméter. Testének tollai teljesen feketék; csupasz, toll nélküli feje és nyaka halvány narancssárga, néhol vörös és kék részekkel. Egyik sárgafejű keselyűnek sincs alsó gégefője (syrinx). Emiatt alig képesek hangokat kiadni, azok is főképp sziszegések vagy mély torokhangok.

Döglött állatok tetemeivel táplálkozik; ezeket látására és a madarak között ritkamód jó szaglására hagyatkozva kutatja fel, találja meg. Mivel csőre elég gyenge, a nagyobb emlősök felbontását, megkezdését általában a nála nagyobb királykeselyűre (Sarcoramphus papa) bízza. Mint a többi újvilági keselyű és sok más ragadozó, a kis sárgafejű keselyű is a felszálló meleg légáramlatokkal, az úgynevezett termikekkel emelkedik a magasba. Így vitorlázik be hatalmas területeket anélkül, hogy sok energiát fogyasztana. Tojásait barlangokba vagy kettétört fák csonkjaiba rakja le. Fiókáit visszaöklendezett dögmaradványokkal táplálja.

Először John Cassin amerikai ornitológus írta le 1845-ben, a mexikói Veracruz város közelében fellelt példányok alapján.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Kis s. k.
Nagy s. k.

A Kis sárgafejű keselyű szócikkét javasolom a 2017. év 8. hét eleje: február 20. és február 23. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-8-1 helyre. A szócikket 2007. április 19-én VC-c társunk kezdeményezte. Kiemelt minőségűvé fejlesztése javarészt DenesFeri munkája, amelyet a kiemelt cikkre jelöléséhez jutásban főleg Misibacsi és Andrew69. segített. Kiemelt cikk státuszra Andrew69. jelölte a 2016. évben a reformáció havának 28. napján. A kiemelt státusz megkapását Csuja, Ulrich von Lichtenstein, Porbóllett, VikiFanily és Dj támogatta. A Kiemelt cikk státuszt a karácsonyi ünnepkörben december 9. napján megkapta. A Kiemelt cikk rovatban Kezdőlapra jelöli: - *feridiák vita 2017. február 8., 11:16 (CET)

  támogatom Andrew69.   2017. február 8., 15:42 (CET)

Nagy sárgafejű keselyű

Nem jó, hogy a leírásban egy másik faj tulajdonságait adjuk meg, így pl nem derül ki, hogy mennyi a kis keselyű szárnyának fesztávolsága. Fájóan hiányzik, hogy miért tették önálló fajjá (1964-ben még nem volt DNS-vizsgálat, tehát kell lennie vmi makroszkópos különbségnek).

P/c vita 2017. február 11., 07:47 (CET)

@Andrew69., szíveskedj @Pásztörperc észrevételét megnézni, ha szükségesnek tartod, másokkal is konzultálni, és amit lehet, korrigálni. Kösz és üdv: - *feridiák vita 2017. február 11., 17:02 (CET)

Javasolnám, hogy kérdezzük meg @DenesFerit és talán @Misibacsinak is lehet jó ötlete. Andrew69.   2017. február 13., 06:53 (CET)
Sziasztok @Andrew69.: és @*feridiák:! Mind a két szócikkben le vannak írva a madarak közti különbségek. Pl. a kis sárgafejűnél, a Megjelenésnél: „A korábban vele azonosnak vélt nagy sárgafejű keselyűtől a következő különböztetik meg: testmérete kisebb, súlya könnyebb, testfelépítése pedig karcsúbb; továbbá farktollai rövidebbek és vékonyabbak. Tollazata világosabb, mint a fényesebb árnyalatú nagyobb rokoné. Lábai világosabbak, feje inkább narancssárgásabb, mintsem egyszerű sárga, amint az inkább a nagy sárgafejű keselyűre jellemző. Repülés közben a vitorlázása kevésbé tartós; szárnyaival többször ver, mint a nagyobb rokon. Életmódban is különböznek, hiszen a szóban forgó madár főleg a nyílt területeket kedveli, míg a nagy sárgafejű keselyű inkább erdőlakó.” DenesFeri vita 2017. február 13., 10:13 (CET)

nem derül ki, hogy mennyi a kis keselyű szárnyának fesztávolsága: Ott van a cikk elején leírva. misibacsi*üzenet 2017. február 13., 16:28 (CET)

A kis sárgafejű keselyű szárnyfesztávolsága 150-165 centiméter között van, míg a nagy sárgafejű keselyű szárnyfesztávolsága 166-178 centiméter. DenesFeri vita 2017. február 13., 17:11 (CET)

Köszönet mindenkinek az írtakért és kérdés @Pásztörperc wikitárshoz: Te is kielégítőnek tartod a kapott válaszokat? – *feridiák vita 2017. február 16., 15:44 (CET)


SZVSZ a beharangozó összeállításánál abból célszerű kiindulni, hogy a többség nem megy tovább a cikkre, megeléxik annyi infóval, amennyi ebben van. Az eredeti szöveget rendesen félreértettem; azt hittem, a 150–165 a nagy keselyű fesztáva. Szétszedtem két bekezdésbe, hogy egyértelmű legyen, melyikről van szó. Ebben az állapotában nekem tetszik:

P/c vita 2017. február 22., 13:04 (CET)

február 23. 12.00 és február 26. 23.59 között: Manchester United FC

A jelölt cikk: Manchester United FC (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Manchester United 1905–06-os kerete,
amely feljutott a Division One-ba

A Manchester United FC klub Newton Heath (L&YR) FC néven alakult 1878-ban, a Lancashire–Yorkshire vasút Newton Heath-i depójának csapataként. 1902-ben, amikor a klub a csőd szélén állt, John Henry Davies vásárolta meg, és átkeresztelte Manchester Unitedre. A második világháborúban lebombázták a csapat pályáját, ezért nyolc évig a Manchester City otthonában kellett játszania.

A háború után a klub Sir Matt Busbyt szerződtette edzőnek, és ő a klubban nevelt játékosokra épített csapattal nagy sikereket ért el; 1956-ban és 1957-ben is megnyerte a bajnokságot. A sikersorozatot az a müncheni légikatasztrófa törte meg, amelyben a csapat nyolc játékosát elvesztette.

Úgy tűnt, hogy ezzel vége a klubnak, de a következő években újjáépítették a csapatot, amely 1965-ben és 1967-ben újra megnyerte a bajnokságot. 1968-ban a United lett az első olyan angol csapat, amely elhódította a kor legértékesebb európai trófeáját, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. A győztes keretben három aranylabdás játékos is volt: George Best, Denis Law és Bobby Charlton, akiknek „United Trinity” címmel közös szobrot emeltek az Old Traffordon.

Hosszú szünet után a klub csak az 1990-es években vált újra sikeressé. Sir Alex Ferguson irányításával 12 év alatt kilencszer nyerték meg a bajnokságot. 1999-ben a Manchester United lett az első olyan csapat, amely ugyanabban a szezonban megnyerte az UEFA-bajnokok ligáját, az angol bajnokságot és az angol kupát. Ezen eredményekért lovaggá ütötték Alex Fergusont.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Manchester United FC szócikkét javasolom a 2017. év 8. hét vége: február 23. és február 26. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-8-2 helyre. A szócikket kiemelt cikk státuszra Gerry89 társunk kezdeményezte. – *feridiák vita 2017. február 9., 13:50 (CET)

  • @*feridiák: köszönöm a javaslatot, illetve, hogy támogattad a szócikket a kiemelésen. Én természetesen örülnék neki. – Gerry89 vita 2017. február 9., 15:18 (CET)
  • @Gerry89, készítettem a cikkajánlóhoz egy első változatot és kérlek, szíveskedj jobbítani. Továbbá mivel egy támogatás még hiányzik, és a határidő holnapután lejár, szíveskedj Te is a probléma megoldásán dolgozni. - *feridiák vita 2017. február 10., 12:57 (CET)

Tisztelt @LaSza és @Szilas! Gerry89 társunk kezdeményezte a Manchester United FC szócikknek kiemelt szintre emelését. A határidő 12-én lejár, és egy támogatás még hiányzik. Ha valamelyikőtök méltónak tartja a támogatásra, akkor szíveskedjen azt megtenni. Kösz és üdv: –*feridiák vita 2017. február 10., 13:29 (CET)

@*feridiák Kész! :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. február 10., 14:07 (CET)

@LaSza Kösz. + 2017 első felében március 26-ig kész a jelölés, március 5-ig első változatban már a cikkajánlók sora is. Hétvégén pedig „autóbuszozunk”! – *feridiák vita 2017. február 10., 14:48 (CET)
@LaSza:, @Dudva:, @Andrew69.:, @Szalax: és @*feridiák: köszönöm, hogy támogattátok, így visszanyerheti egykori kiemelt státuszát, amint Máté holnap erre jár ːD amúgy én a cikkajánló végére beleírnám, hogy jelenleg a Paul Pogbáért kifizetett 105 millió euró a jelenlegi rekord. – Gerry89 vita 2017. február 11., 23:26 (CET)

@Gerry89, a rövidesen Kezdőlapra kerülő cikkajánlóhoz három megjegyzést fűzök.

1. Kérésedtől indítva megfogalmaztam a végéhez egy mondatot: Az egyetlen játékosért adott legnagyobb összeg jelenleg az United által 2016-ban a Paul Pogba francia válogatott középpályásért fizetett 105 millió euró, ami új átigazolási világrekord. - Megfelel? Ha nem, akkor szíveskedj pontosítani.
2. A zárómondat ezen mondat után következik: Noha a vételár jelentős része kölcsön volt, a klub hamar talpra állt, 2007-ben átigazolásokra körülbelül 100 millió eurót (25 milliárd forint) költött. - 2007-ben az összes átigazolása 100 millió, 2016-ban egyetlen átigazolása 105 millió euró? Lehet, de akkor szíveskedj hozzá forrást adni.
3. Nem túl sportszerű, hogy az egésznek a pénz a vége. Az egyensúly javításáért Alex Ferguson lovaggá ütésének szövege mellé betéve a három aranylabdás: Best - Law - Charlton „United Trinity” címmel az Old Traffordon felállított közös szoborának képe.
+Kompromisszumos végszó. Mivel a cikkajánló vasárnap végéig lesz fenn, miután itt válaszoltál ezen levélre, előre közösen megkérjük

@Pásztörperc wikitársunkat, hogy ezen cikkajánló olvasószerkesztői tevékenysége végén szíveskedjen azt legjobb tudása és belátása szerint befejezni.

Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. február 23., 11:00 (CET)
@*feridiák: az 1. ponthoz annyit, hogy szerintem túl nyakatekert, elég lenne annyi, hogy A 2016 nyarán a Paul Pogbáért a Juventusnak fizetett 105 millió euró a jelenlegi rekord.

2. pont szerintem felesleges, de ha gondolod maradhat. (ez minden klubra igaz, mmint a kölcsön, és a Chevrolettel kötött szponzorációs szerződés, valamint a mezeladás fedezi, melyben a MU a vilag 2-3. helyen van, míg a Chevrolet-szerződés összege szintén rekord.)

3. pont pipa, tök jó, köszönöm. Gerry89 vita 2017. február 23., 11:21 (CET)

Kedves @Pásztörperc, mint látható, mi a végére értünk. Amikor hozzájutsz, szíveskedj olvasószerkesztői szemmel megnézni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. február 23., 11:35 (CET)

Elnézést mindenkitől elmaradásaimért, de mióta voltam az Egyenes beszédben, kitiltottak munkahelyemről, és további kellemetlenségek érnek:

P/c vita 2017. február 23., 19:07 (CET)

Kedves @Pásztörperc, először is köszönjük az újabb adag hozzáadott értéket. Továbbá megpróbáltatásaid közt ne feledd: a mi közösségünkben Téged is tisztelet és szeretet vesz körül. Ami pedig a beszédeket illeti, Bolyai Jánostól megtanulhattuk, hogy fontos az egyenes s az egyenes beszéd, de nem kevésé fontosak a párhuzamosok s a párbeszéd. „Üdv a párbeszédnek!” – *feridiák vita 2017. február 23., 22:04 (CET)

9. hét

február 27. 0.00 és március 2. 11.59 között: Békéscsaba

A jelölt cikk: Békéscsaba (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A békéscsabai városháza

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul: Békešská Čaba, németül: Tschabe, románul: Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias településsé vált. Méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikum csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját.

A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 kilométerrel délnyugatra épült Gyulától 16 kilométerrel nyugatra, Orosházától 36 km-rel északkeletre. A román határ (Gyulavarsándnál) mintegy 20 kilométerrel keletre van. A városnál találkozik a 44-es és a 47-es főút. Ugyancsak itt metszi egymást a 120-as és a 135-ös vasútvonal.

Tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Viszonylag alacsonyan fekszik Jamina, továbbá az északnyugati városrész és a déli végek, magasabban a belváros és a keleti részeken található, „-hát” elnevezésű részek (például Vandhát). Az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, 88,75 méterrel a tenger szintje felett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Békéscsaba szócikkét javasolom a 2017. év 8. hét vége: február 23. és február 26. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-8-2 helyre. (Már csak ez a hely volt üres február végén Arany János cikkajánlójának Kezdőlapra kerüléséig.) - *feridiák vita 2017. február 10., 11:50 (CET)

@Rlevente, háromszoros köszönet az autóbuszéról kolbászéra megtett képcseréért, először mert a csabai kolbász világhírű hungarikum, másodszor mint a gasztronómiai műhely tagja, harmadszor mint békés-megyei születésű és a csabai kolbász rendszeres fogyasztója. Egyébként a kiemelési eljárásban lévő Ikarus 280 szócikket már megszavaztam, egy újabb busz van úton a kiemelt státusz, s ennek elnyerése esetén szabad az út a Kiemelt cikkre kerülése felé. – *feridiák vita 2017. február 27., 19:22 (CET)

március 2. 12.00 és március 5. 23.59 között: Arany János (költő)

A jelölt cikk: Arany János (költő) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2.Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-ének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában — vélhetően természete miatt — a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-átültetései.

Szegény református családba született. A késői gyermeket szülei féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat már elvesztettek. Igazi csodagyerekként már tizennégy évesen segédtanító állást vállalt, így támogatta idősödő szüleit. Az anyagi szűkösség ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, közülük sokat le is fordított. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként szókincse páratlanul gazdag volt; műveiben 16–23 ezer egyedi szót használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel; politikai tárgyú cikkeket írt. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukás után egy ideig bujdosott, ám végül menlevéllel Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanított.

Élete akkor változott meg teljesen, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójának választotta, így Pestre költözhetett. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt. Irodalmi munkássága hozzájárult addig kevésbé ismert történelmi szereplők megismertetéséhez; többüket ő tette igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor barátja volt még úgy is, hogy Arany tehetsége lassabban bontakozott ki, mint a gyorsan érő és rövid életű Petőfié. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én, Petőfi a pesti Duna-parton álló bronzszobra felavatási ünnepén fázott meg, és az ebből kifejlődő tüdőgyulladásban hunyt el október 22-én, így követte barátját a halhatatlanságba.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide Arany János cikkét tervezem. Arany 200 - Arany János-emlékév tiszteletére. Andrew69.   2016. november 28., 12:14 (CET)

Segítünk és vezetéseddel megcsináljuk. – *feridiák vita 2017. január 22., 22:51 (CET)

Hát itt van. El se hiszem, de kérem segítsétek, ha szükséges. Andrew69.   2017. február 8., 22:01 (CET)

10. hét

március 6. 0.00 és március 9. 11.59 között: Michelangelo Buonarroti

A jelölt cikk: Michelangelo Buonarroti (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475. március 6.Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, a képzőművészet legnagyobb alakjainak egyike.

Bár mindig szobrásznak tartotta magát, a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót alkotott. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserűségét szobraiban, verseiben örökítse meg ma is borzongató erővel. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés teljesülhetett ki.

Szülei elszegényedett nemesek voltak. 13 éves korában Firenzébe költöztek, ahol Lorenzo de’ Medici felfigyelt a tehetséges fiúra, és palotájába költöztette. Itt élt 1492-ig, Lorenzo de’ Medici haláláig, ezután elutazott a városból, és csak 1501-ben tért vissza. 1500-ban Leonardo, 1504-ben pedig Raffaello is ebben a városban telepedett le. A gyanakvó természetű Michelangelo egyiküket sem kedvelte; számára mindketten a nagyvilági, optimista életfelfogást képviselték a siralom völgyében.

1505-ben II. Gyula pápa Rómába hívta, és 1508-ban megbízta IV. Szixtusz pápa egykori vatikáni házi kápolnája falainak ékítésével. A művész eleinte tiltakozott, de aztán négy év alatt megfestette a világ legnagyobb mennyezetképét, amely a legnagyobb dicsőséget szerezte neki a kortársak szemében. 1547-ben őt tették a Szent Péter-bazilika főépítészévé, így ő alkotta meg a kupolát és az apszist. Hosszú öregsége idején misztikus láz vett rajta erőt, ami hozzájárult ahhoz, hogy szinte meggyűlölte művészetét.

Sokan szobrait tartják legnagyobb hatású alkotásainak. Munkamódszere egyedülálló volt: sohasem vázolt fel hosszas előkészítő tervet, csak egy egészen kis mintát nagyolt ki viaszból emlékeztetőnek, azután egyenesen a márványból, segédminta vagy modell nélkül faragta ki a művet. Legismertebb szobrai: Pietà, Dávid, Mózes.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1475. március 6-án született Michelangelo cikkét.– Rlevente   üzenet 2017. február 9., 15:26 (CET)

  támogatom*feridiák vita 2017. február 10., 13:39 (CET)

március 9. 12.00 és március 12. 23.59 között: Szondi-teszt

A jelölt cikk: Szondi-teszt (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szondi-teszt: Az előtér összesítő lapja

A Szondi-teszt egy, a 20. század harmincas éveiben kidolgozott, 1947-ben publikált pszichológiai vizsgálati eszköz. Nevét alkotójáról, Szondi Lipót (1893. március 11. – 1986. január 24.) magyar származású svájci pszichiáterről kapta. Az averbális, projektív, választásos tesztek közé tartozik (mint például a Lüscher-teszt). A vizsgált személy pszichiátriai kezelés alatt álló személyek arcképeit osztályozza aszerint, hogy rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találja-e azokat. Szondi szerint ösztönök befolyásolnak minden emberi választást, így a teszt képeinek rendezését is. A választások alapján megrajzolható ösztönprofilból prognosztizálhatóak a számára kínálkozó sorslehetőségek (amik alatt azok az egyénre jellemző cselekvési tendenciák értendők, amelyek jó eséllyel elvárhatók, bár nem szükségszerűek).

A teszt hat sorozata 8–8 olyan ösztönbeteg fényképét tartalmazza, akik orvosi diagnózisa, kórtörténete és családi háttere pontosan ismert. A teszt a hasonló hasonlót választ elvén működik, vagyis a vizsgált személy azok arcképeit találja rokonszenvesnek, akikben az övéihez hasonló tendenciák lelhetők fel. A vizsgálat tehát feltételezi, hogy öröklött ösztöntörekvéseink az arcunkra vannak írva, és annál inkább látszanak, minél erősebbek.

Mind a Szondi-féle sorsanalitikus ösztönrendszert, mind a rá épülő tesztet számos elvi és módszertani kritika érte. Ennek ellenére sok klinikai pszichológus szerint a Szondi-teszt a diagnosztika megbízható és hasznos segédeszköze. Magyarországon a Szondi-tesztet hatósági vizsgálatban alkalmazzák. Eredményei alapján megvonhatják a vizsgált személy cselekvőképességét, ha pedig megállapítják róla, hogy cselekedeteiért nem képes felelősséget vállalni, gyámság alá helyezhető.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1893. március 11-én született Szondi Lipót által kifejlesztett Szondi-teszt szócikket. – Rlevente   üzenet 2017. február 9., 15:15 (CET)

  támogatom*feridiák vita 2017. február 10., 13:40 (CET)

@Rlevente, sajnálattal látom, hogy a cikkajánlót fél nappal a Kezdőlapra kerülése előtt sem készítetted el. Úgy szíveskedj kalkulálni, hogy mára befejeztem, és holnap más teendőim miatt már nem tudok foglalkozni vele. – *feridiák vita 2017. március 8., 22:02 (CET)

@*feridiák, köszönöm a figyelmeztetést, megcsináltam. – Rlevente   üzenet 2017. március 9., 08:27 (CET)

Kedves @Pásztörperc! Amikor hozzájutsz, szíveskedj lektorálni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. március 9., 08:38 (CET)

donez:

P/c vita 2017. március 10., 05:08 (CET)

11. hét

március 13. 0.00 és március 16. 11.59 között: A Pápai Református Kollégium története

A jelölt cikk: A Pápai Református Kollégium története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Pápai Református Kollégium közel félezer éves múltra visszatekintő tanintézmény Pápán, melyet a magyar református egyház 1804-ben emelt a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra. Sok neves személy között „pápai diákként” itt tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, a 20. században Csoóri Sándor és Nagy László költők, Lőrincze Lajos nyelvész.

Az 1531-ben alapított kis helyi iskola, amelyben csak tanítónak vagy egyházi pályára készítették fel a tanulókat, híres kollégiummá nőtte ki magát. Fénykorában az elemi iskolától az akadémiai szintig oktattak itt, és a teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi kara is volt. Az iskola nem különböztette meg tanulóit társadalmi osztályuk vagy felekezetük szerint; diákjai közt voltak parasztok és nemesek, katolikusok és zsidók is. Sok tanára megjárta Nyugat-Európát, folyamatosan kapcsolatban volt a külföldi egyetemekkel, és így mindig a legújabb tudományos eredményeket adhatta tovább.

Amint a Jókai választotta „Istennek, hazának, tudománynak” jelmondat találóan összefoglalja, a kollégium keresztyén szellemben, Isten, a haza s a tudomány együttes szeretetére, az ezekhez való hűségre nevelte tanulóit. A „Szabadon tenyészik” jelmondat szellemében az individuumot előtérbe helyezve, szabad légkörben segítette a diákok egyéni képességeinek kibontakozását. Az általános és klasszikus műveltségen túl olyan szellemi alapot nyújtott, úgy formálta diákjainak jellemét és ízlését, hogy a legmagasabb szintű tudományosságra és művészetre tegye őket fogékonnyá. A népoktatásban nemcsak közvetlen szerepe, hanem a kollégiumból kikerült, annak szellemiségét továbbadó tanítók révén közvetett hatása is jelentős. Évszázados hagyomány a tudatos és módszeres tehetségkutatás; az iskola legnevesebb tanárai egykor maguk is pápai diákok voltak.

A kollégium mindig nyitott volt az új eszmékre, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszerek bevezetésére, a legújabb tudományos eredmények átadására. A haladó szellemű tanároknak nem egyszer saját feletteseik ellenvetései miatt kellett feladniuk újító munkájukat: Mándi Márton István és Tarczy Lajos filozófiaprofesszorokat azért támadták, mert elsőként terjesztették Kant és Hegel tanait Magyarországon. Az iskola a keresztény/keresztyén értékek megőrzése mellett igyekezett haladni a korral. Amikor az újraindult gimnázium igazgatóját, Kálmán Attilát megkérdezték, hogy miért épp a gimnázium ad otthont egy számítástechnikai kiállításnak, azt felelte: „Mert tiszteljük a tradícióinkat”, majd a riporter meglepett tekintetét látva hozzátette: „Mert a Pápai Református Kollégiumban az is hagyomány, hogy nyitott a legújabb eszmékre, eredményekre.”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1883. március 14-én elhunyt Karl Marx cikkét. De várhatunk vele egy évet, hogy születésének 200. évfordulóján, 2018. május 5-én legyen a Kezdőlapon. – Rlevente   üzenet 2017. február 9., 15:19 (CET)

  támogatom (Jó indító. A szócikk indult 2006. február 13-án. A kiemelet státuszt megkapta 2015. február 15-én. 1818-as születése és 1883-as halála között jubileumi évfordulós az 1867-es Das Kapital, a 150 éve megjelent főműve.) – *feridiák vita 2017. február 10., 13:56 (CET)

1. A fentieket egyesítő komplex javaslat: A Karl Marx és életművében kiemelten A tőke szócikket javaslom idén a 2017. július 24. és július 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1 helyre azért, mert kerek 150 éve jelent meg Karl Marx főműve Das Kapital (majd magyarul A tőke) címmel, amelynek Londonban 1867. július 25. keltezéssel írta alá előszavát.

2. Az így felszabadult, holnaptól, március 13-tól március 16-ig tartó, s ezen időközbe eső március 15-i nemzeti ünnepnapot is magába foglaló itteni helyre és vitalapjára pedig A Pápai Református Kollégium története szócikket javasoljuk előrehozni. A reformáció idei 500. évfordulója jubileumi évében az eddigi helye is jó, de ez azért jobb, mert a Pápai Református Kollégiumnak olyan márciusi ifjak voltak a diákjai, mint Petőfi Sándor és Jókai Mór, s ezen tényt a cikkajánló már bevezetőjében kiemeli.

3. A folytatásról a további részletek itt találhatók: Összefoglalás és előredolgozás. – *feridiák vita 2017. március 12., 15:10 (CET)

március 16. 12.00 és március 19. 23.59 között: Vezúv

A jelölt cikk: Vezúv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Vezúv látképe Pompeiiből
Az 1944-es kitörés, amerikai filmhíradón

A Vezúv (olaszul: Vesuvio, latinul: Mons Vesuvius) Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre emelkedik. (Ez az európai szárazföld egyetlen aktív vulkánja; a többi – Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, esetleg Szantorini – szigeteken van.) Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Elsősorban a 79-es kitöréséről ismert. Azóta is sokszor kitört, utoljára 1944-ben. Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

79-es kitörése az első, történelmileg dokumentált vulkánkitörés. Augusztus 24-én a magmából felszabaduló gázok felrobbantották a hegy egyik oldalát, és anyagát 2 km-en szórták szét. Ekkor alakult ki a Gran Cono (Nagy Kúp), a vulkán új krátere, amely a következendő évszázadokban a Nápolyi-öböl képének meghatározó elemévé vált. A kitörés elpusztította Pompeii, Herculaneum és Stabiae városát, amiért az ókor egyik legsúlyosabb katasztrófájaként tartják számon. Az ijesztő jelenségnek tanúja volt az idősebb Plinius is, sőt, maga is a kitörés áldozata lett, amikor flottájával Stabiae lakosainak segítségére sietett. Unokaöccse, az ifjabb Plinius Misenumból figyelte, majd jóval később (106-ban) részletesen le is írta az eseményeket. Írásait tartják az első vulkanológiai feljegyzéseknek.

A legutolsó kitörés 1944. március 18-án volt, amikor délután 4 órakor a kürtő hirtelen megnyílt, és a kifolyó láva elpusztította a vulkán lejtőjén fekvő Massa di Somma és San Sebastiano al Vesuvio falvakat. Ez a fázis március 21-ig tartott; ebben a rövid időszakban 21 millió m3 láva ömlött ki. A következő, 19 órás fázisban a kráterből szökőkútként lövellt ki az izzó anyag. A vulkáni hamu 5 km magasra emelkedett, és a felerősödő szél több mint 16 km-re hordta el. A „láva-szökőkút” nyolcszor tört fel. A harmadik fázist vegyes kitörések jellemezték, a kilövellt anyag összetétele gyakran változott. A kitörési felhő anyaga (főleg hamu) újra 5 km-nél magasabbra emelkedett, és az erős szelek 500 km-nél is messzebbre hordták el. A kitörés március 23-án délután 2 órakor lépett negyedik és egyben utolsó szakaszába erős szeizmikus lökésekkel és robbanásokkal; ez a szakasz március 29-éig tartott. Áprilisban a kúp teteje beomlott, amitől 200 méterrel alacsonyabb lett. Ekkor tűnt el a Vezúv évszázadokon át aktív füstcsóvája.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Vezúv cikket, legutóbbi, 1944. március 18-i kitörésének évfordulójára. – Rlevente   üzenet 2017. február 9., 15:25 (CET)

  támogatom*feridiák vita 2017. február 10., 14:00 (CET)

12. hét

március 20. 0.00 és március 23. 11.59 között: A 14. dalai láma könyvei

A jelölt cikk: A 14. dalai láma könyvei (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 14. dalai láma nyugati tudósokkal

A 14. dalai láma könyveiről szóló cikkben azok a művek szerepelnek, amelyeket a Nobel-békedíjas tibeti láma, Tendzin Gyaco hivatalos honlapja tüntet fel. Nem mindegyiket írta maga a dalai láma; többségüket mások állítottak össze a dalai láma beszédei, előadásai, interjúi és egyéb megnyilvánulásai alapján, az ő jóváhagyásával. A cikk időrendi sorrendben tárgyalja a könyveket, elsődlegesen az angol címüket tekintve, ugyanis csupán egy töredékük érhető el magyarul. Amelyik könyvnek van elérhető magyar nyelvű fordítása, annak címe az angol cím alatt szerepel vastag betűkkel – ilyenkor a magyar kiadó és a magyar kiadás évszámát is feltüntetjük. A listán jelenleg összesen 112 angolul megjelent könyv szerepel; magyarul mostanáig (frissítve: 2017. január 10-én) 25-öt adtak ki.

A 112 műből három életrajzi (My Land and My People, Száműzetésben – szabadon, My Spiritual Journey), hat idézetes könyv (Love, Kindness and Universal Responsibility, Út a nyugalomhoz, The Little Book of Buddhism, The Little Book of Wisdom, Pocket Dalai Lama, 365 – Dalai Lama Daily Advice from the Heart), négy a vallásharmóniáról (The Good Heart – A Buddhist Perspective on the Teachings of Jesus, Spiritual Advice for Buddhists and Christians, Towards a True Kinship of Faiths, My Appeal to the World), öt a világi etikáról (Ősi bölcsesség, modern világ, The Dalai Lama’s Book of Wisdom, A béke szellemében, A szeretet kiterjesztése, Túl a valláson).

A Tudat és Élet intézet eredményeiről 15 könyve jelent meg (MindScience – An East – West Dialogue, Gentle Bridges, Worlds in Harmony, Sleeping, Dreaming and Dying, A boldogság művészete – Kézikönyv az élethez, A boldogság művészete a munkában, A boldogság művészete felfordult világunkban, Consciousness at the Crossroads, Buddha Heart, Buddha Mind, Healing Emotions, Romboló érzelmek, A Force For Good, New Physics and Cosmology, Dalai Lama at MIT, Emotional Awareness).

32 könyvben előadások, interjúk, cikkek vagy egyéb beszélgetések vannak — nem meglepő módon ezek többségének témája a tibeti buddhizmus. Hét (A bölcsességszem felnyitása, Kindness, Clarity and Insight, Opening of the Eye of New Awareness, My Tibet, The Global Community and the Need for Universal Responsibility, Heart of Compassion, The Universe in a Single Atom) általános jellegű bemutatásnak tekinthető. Több mint húsz foglalkozik klasszikus tibeti buddhista irodalmi szövegmagyarázattal. Ezek közül kiemelkedik Congkapa, Nágárdzsuna, Santidéva és a korábbi dalai lámák alakjai. A megjelent könyvek alapján a dalai láma legkedvesebb témái az együttérzés, a buddhista meditáció, a vallásharmónia és a tibeti buddhista hagyományok.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Pápai Református Kollégium története szócikkét javasolom a 2017. év 12. hét eleje: március 20. és március 23. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-12-1 helyre a reformáció 500. évfordulója jubileumi évében. - *feridiák vita 2017. február 10., 14:27 (CET)

március 23. 12.00 és március 26. 23.59 között: A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja

A jelölt cikk: A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Teltház az Újpest elleni rangadón

A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja sorozatban a negyedik, összességében pedig a 109. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 114. évfordulója. A szezon 2012 júliusában kezdődött, és 2013 májusában fejeződött be; a csapat az ötödik helyen végzett.

A bajnokság első fordulójában, 2012. július 28-án, a Kecskeméti TE csapata ellen léptek pályára (1–1). 2012. augusztus 20-án Détári Lajos távozott a csapat éléről, helyét a holland Ricardo Moniz vette át. Az ősszel rendezett tizennyolc bajnoki forduló után a Ferencváros az ötödik helyen telelhetett. Tavasszal azonban nem sikerült elérni a korábban célkitűzésként megjelölt, a nemzetközi kupaindulást érő dobogó valamelyik fokát, hiszen ismét az ötödik helyen zártak. Utolsó bajnokijukat 2013. május 31-én, a Kaposvári Rákóczi ellen játszották (2–2).

2012. szeptember 26-án búcsúztak a magyar kupa küzdelmeitől a második fordulóban, a Szombathelyi Haladás ellenében (0–2). Az idény nagy eredménye, hogy a ligakupát története során először hódította el a zöld-fehér csapat, a Videotont legyőzve a székesfehérvári fináléban (5–1).

Az Albert Flórián Stadion a Ferencváros labdarúgócsapatának stadionja volt. 2007-ig Üllői úti Stadion néven volt ismert. 2007 és 2013 között a kizárólag a Ferencváros csapatában játszó Albert Flórián nevét viselte. 2013-ban a stadiont elbontották, helyére a Groupama Aréna épült. De az éppen 50 éve, 1967-ben Aranylabdássá lett névadó szobra emlékeztet és szelleme tovább él.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Teltház az Újpest elleni rangadón
Teltház az Újpest elleni rangadón

A lebontott Albert Flórián Stadionra emlékezve ide jöhetne A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja. Andrew69.   2016. július 14., 09:55 (CEST)

  támogatom :) – Fmvh vita 2017. január 16., 10:42 (CET)
  támogatom :) – *feridiák vita 2017. január 16., 15:27 (CET)


Kedves @Andrew69.! Rövidesen pályára lép a két csapat, s mi ott szorongunk a drukkerek között. Még tettem gyorsan egy képcserét: ugyanazon helyen ugyanazon napon készült két felvétel közül az FTC-UTE-2013-03-10-1.jpg képre cserélve az FTC-UTE-2013-03-10-2.jpg kép. A képaláírás betűre azonos. Az üres pálya+tele pálya képpár hangulatot visszaadó összhatása ugye így jobb? Szemléltetésnek együtt mutatjuk a képeket. Ha nem értenél vele egyet, szíveskedj visszacserélni. Ha pedig a szöveg nem töltené ki a teret, javaslom a képeket nagyobbítani. Üdv: – *feridiák vita 2017. március 22., 11:30 (CET)

Igen sokkal jobb. Andrew69.   2017. március 22., 15:07 (CET)
Kösz és igen: Hajrá Magyarokǃ – *feridiák vita 2017. március 22., 16:24 (CET)

13. hét

március 27. 0.00 és március 30. 11.59 között: Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
London látképe 1599-ben

I. Erzsébet korában a londoni városi élet már polgáriasodott. London Európa egyik legnagyobb városa volt élénk külkereskedelemmel, nemzetközi kapcsolatokkal. Lakosai a kor „világszínvonalán” éltek. A gazdaság fejlődött, egyre-másra jelentek meg technikai újítások.

Polgárjogot az iparos- vagy kereskedőcéhek tagjai kaptak — a férfilakosság körülbelül háromnegyede. Ők foglalkoztathattak másokat, ők választották a polgármestert, a seriffet és a városi tanácsosokat; az idősebbek libériát viselhettek. A céhek vezetői hozták a szabályokat, és ők is tartatták be azokat. A szabályok megszegőit pénzbüntetéssel sújtották, a nem elég jó árut esetleg elkobozták; súlyos esetben az inasokat megkorbácsolták. A szabályokat ismételten megszegő polgárokat ki is zárhatták a céhből.

A legfontosabb tizenkét céh vezetői, a „Nagy Tizenkettő” szabályozták a város iparát és kereskedelmét. A legfontosabb a selyemáru-kereskedők céhe volt (ők gyakran pénzt is kölcsönöztek nemes ügyfeleiknek), utánuk a fűszer-, a textil-, majd a halkereskedők, aranyművesek, tímárok, szabók és ruhakereskedők, rövidáru-kereskedők, sókereskedők, vaskereskedők, borkereskedők és posztókészítők következtek. A városi tanácsnak minden kerületből egy-egy tagja volt, összesen 26. Ők ellenőrizték kerületük hivatalnokait, rendőreit.

A város Erzsébet királynő után legbefolyásosabb embere a polgármester volt, a Lord Mayor. Őt évente választották a tizenkét vezető céh azon mesterei közül, akik már voltak tanácstagok és seriffek. Megbízatása egy évig tartott. A tisztségre csak gazdag ember pályázhatott, mert saját vagyonából kellett ellátnia a város vendégeit. Feladata volt a rend fenntartása, a törvénykezés, éhínség idején ennivalóosztás, járvány idején az egészségügyi rendszabályok betartatása, az idegenek számontartása, a piacok felügyelete. A polgármester városi sétáin is viselte hatalmas hivatali láncát és prémmel díszített, skarlátvörös palástját. Előtte lépkedett prémsapkás kardhordozója, aki a hatalmas kardot hegyével felfelé tartotta. Kialakult az a hagyomány, hogy a gazdag volt polgármesterek végrendeletükben komoly összegeket hagytak a szegények javára vagy más közösségi célokra.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában szócikket javaslom a 2017. március 27. és március 30. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-13-1 helyre. A kiemelési eljárásban március 5. a céldátum és a javasolt időtartam a legkorábbi szabad hely. Mivel I. Erzsébet angol királynő életének és vele egyben uralkodásának vége március 24., javaslom - ha lehet - az előtte lévővel a helycserét. – *feridiák vita 2017. február 17., 10:59 (CET)

Kedves @Pásztörperc! Légy szíves lektorálni. Lehet, hogy - a fenti március 24. napra tekintettel - ez kerül holnap a Kezdőlapra. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. március 22., 17:45 (CET)

Mire ezt megírtad, éppen végeztem vele...

P/c vita 2017. március 23., 09:34 (CET)

„Nagy szellemek találkoznak.” + Kiemelt köszönet. + Közben tudatosult, hogy március 25-én a portugálokkal lesz mérkőzés és ezért a hangulat-hangoláshoz rövidesen labdarúgós szócikk következik a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2017. március 23., 11:46 (CET)

Kezdőlapra kikerülve láható, hogy a tartalom jóval több a keretnél. Ezért a képet kisebbre vettem. A szöveg is lényeges további tömörítést kíván. @Pásztörperc, @Rlevente, kérem segítségeteket. – *feridiák vita 2017. március 27., 07:46 (CEST)

március 30. 12.00 és április 2. 23.59 között: Joseph Haydn

A jelölt cikk: Joseph Haydn (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Haydn kamarazenét játszik

Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31.Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója. Édesapja amatőr zenész volt, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Hainburgban tanult zenét, itt figyelt fel a jó hangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol megismerhette a korszak zenei újdonságait, a népszerű zeneszerzők munkásságát.

1749-ben hangja mutálása miatt kitették a kórusból, ezután hónapokig alkalmi munkákból élt. 1750-ben bemutatkozhatott a színházi életben is, amitől népszerűsége látványosan megugrott. 1759-ben Karl Joseph Morizon (1717–1783) gróf szolgálatába lépett, majd a következő évben megnősült. 1761-ben az Esterházy-udvar alkalmazottja lett mint másodkarnagy, majd Georg Joseph Werner halála után ő lett az első karnagy. Haydn vezette az udvari zenekar mellett az udvari operatársulatot és ő vezényelte a herceg napi kamarazenéléseit is. 1766-tól Esterházy Miklós egyre többet tartózkodott Fertődön, így Haydn kiszorult a bécsi zenei életből.

Az 1780-as évek közepén ismerte meg Wolfgang Amadeus Mozartot, akinek művészetéről mindig nagy tisztelettel nyilatkozott. 1790-ben meghalt Pompakedvelő Miklós herceg, így Haydn szabadsága és mozgástere megnőtt. Elfogadta Peter Salomon hegedűművész londoni meghívását, és elutazott a brit fővárosba. Angliai koncertjei nagy sikereket arattak. Haydn ekkor komponálta a 12 londoni szimfónia első hat darabját. A következő év áprilisában tért vissza Bécsbe, ahol tanítványául fogadta a fiatal Beethovent, aki azonban végül más zenetanár után nézett. Haydn felismerte Beethoven zenei tehetségét, és ennek hangot is adott.

A következő évben visszatért Londonba, ahol újabb sikeres hangversenyeket adott, megírta a londoni szimfóniák utolsó hat darabját. A királyi család szerette volna rábírni, hogy telepedjen le végleg Angliában, de Haydn visszatért Bécsbe, ahol utolsó éveit töltötte. Megírta két német nyelvű oratóriumát: A Teremtést és Az évszakokat. Mindkettővel nagy sikereket aratott. Közben azonban egyre romlott egészsége, egyre gyakrabban gyötörte reumás lábfájása, ami egy idő után házhoz kötötte. Közben fokozatosan megszűntek a kötelezettségei a hercegi udvarban. 1809-ben nagyon letörte, hogy a franciák legyőzték az osztrákokat. Május 26-án rosszul lett, orvosa nem tudott rajta segíteni, és 31-én meghalt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 14. dalai láma könyvei szócikket javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-13-2 helyre, amelyen még lehet módosítani, de az alapváltozatnak legyen időben helye. – *feridiák vita 2017. február 23., 17:02 (CET)

Legyen inkább Joseph Haydn, 1732. március 31-i születésének évfordulója tiszteletére. – Rlevente   üzenet 2017. március 10., 08:38 (CET)

Támogatom, egyben kérem támogatásod A 14. dalai láma könyvei szócikke méltó helyre átmozgatásához. Ehhez menjünk ezen vitalapról a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-11-1 vitalapra. – *feridiák vita 2017. március 11., 21:41 (CET)

Összefoglalás és előredolgozás

Kedves @Rlevente! Jobbító javaslatoddal láncreakciót indítottál el. Félretettem hétvégére tervezett programomat, és ennek adtam prioritást.

  • 1. Erre a helyre elkészítettem a javasolt Joseph Haydn cikkajánlójának kezdőváltozatát, s a folytatáshoz átadom a stafétát a kezdeményezőnek: Neked. - Ezzel feladat lett A 14. dalai láma könyvei új helyének megtalálása is.
  • 2. Ugyancsak Te kezdeményezted 2017. február 9-én egy alternatív javaslattal Karl Marx kiemelt cikkének Kezdőlapra kitevését: „Javaslom az 1883. március 14-én elhunyt Karl Marx cikkét. De várhatunk vele egy évet, hogy születésének 200. évfordulóján, 2018. május 5-én legyen a Kezdőlapon”. - Támogattam és kiegészítettem: „Jó indító. A szócikk indult 2006. február 13-án. A kiemelet státuszt megkapta 2015. február 15-én. 1818-as születése és 1883-as halála között jubileumi évfordulós az 1867-es Das Kapital, a 150 éve megjelent főműve.” – Ennek folytatásaként a Tiédet kiegészítő komplex javaslattal elkészítettem egy program-sorozatot, amely A tőke első kötete megszületésének idei 150. évfordulójától Marx születése 2018-as 200. évfordulóján és A tőke harmadik kötete kiadásának 2019. évi 125. évfordulóján át 2020-ban Engels születésének 200. évfordulójig ível. A „starthoz” a Karl Marx, illetve A tőke szócikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-11-1 vitalapról átmozgattam a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1 vitalapra.
  • 3. Az így felszabadult Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-11-1 helyre és vitalapjára előrehoztam a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-12-1 helyről A Pápai Református Kollégium története szócikket. A reformáció idei 500. évfordulója jubileumi évében az eddigi helye is jó, de ez azért jobb, mert benne van március 15-i nemzeti ünnepünk, a Pápai Református Kollégiumnak pedig olyan márciusi ifjak voltak a diákjai, mint Petőfi Sándor és Jókai Mór, s ezen tényt a cikkajánló már bevezetőjében kiemeli.
  • 4. Az így szabaddá vált Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-12-1 hely lett A 14. dalai láma könyvei szócikknek az új helye. Ha már benne voltam, a cikkajánló alapváltozatát is megcsináltam.
  • 6. Meg a kiemelt stáuszt 2017. március 5-én megkapott Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában szócikkét is.
  • 7. Meg a kiemelt stáuszt 2017. március 11-én, tegnap megkapott Marilyn Monroe szócikkét is.

A kiemelési eljárásban sorba jönnek és kérnek helyet a kiemelt státuszt kapott újaknak a gondos gazdák, lásd például pozitív példaként @Gerry89 wikitársunk írását itt: Szócikkek kezdőlapra és vele párhuzamosan Te is írod a magad további javaslatai sorát: Isaac Asimov Kurt Vonnegut, Marija Jurjevna Sarapova), és én is tudnám írni, meg mások is. De további pontok sorolása helyett kérem, hogy a Kiemelt cikk rovatban itt, április 6-nál álljunk meg, az eddigi cikkajánlók legyenek készen, jussunk konszenzusra, hagyjunk időt @Pásztörperc wikitársunknak lektorálására, jelenjenek meg sorba a Kezdőlapon a cikkajánlók, s a súlypontot egy időre helyezzük át a Kezdőlap többi rovatára. A hétvégét én például Kezdőlapunk vitalapján lévő restanciám felszámolására szerettem volna felhasználni. Ennek jegyében elsőnek Tőled kérdezem:

Kedves @Rlevente! Ezen rovat április 6-ig tartó szakaszában van-e még valamiben szükség rám, vagy átmenetileg átállíthatom a fejemet Kezdőlapunk és Vitalapja más kérdéseire? – *feridiák vita 2017. március 12., 17:18 (CET)


Köszönöm, hogy megírtad a cikkajánlókat. A javaslataimhoz nem ragaszkodom, azok csak ötletek, hogy ne maradjanak üresen a lapok. Lehet helyettük mást is a Kezdőlapra tenni, pl. Asimov helyett, mert ő már kétszer szerepelt ott, és megint túl sok életrajzi cikk került egymás után. – Rlevente   üzenet 2017. március 13., 09:04 (CET)


A következő állomás Rlevente szerkesztőlapján és vitalapján 2017. április 4-én reggel közzé tett ezen általános üzenete: „Április 10-ig wikiszabadságon vagyok. Csak aztán tudok bármire is reagálni itt, a Wikin.” - Ez váratlanul ért. Február 23-án megtettem erre a helyre a javaslatot. Rlevente március 10-én kérte, hogy itt inkább Joseph Haydn szócikke legyen. Teljesítettem kérését olyan mértékben, hogy a cikkajánlót is elkészítettem. Ezt - mint itt olvasható - Rlevente március 13-án megköszönte. De vártam még valamit.

Ha már lendületben voltam, előredolgoztam április 6-ig, megtettem a javaslatokat a következő tízből a 7. állomásig, Joseph Haydntól Marilyn Monroeig. Közös munkánk, közösségünk ez szerint haladt egészen a mai napig. Április 6-án, ma csütörtök délben ismét frissíteni, váltani kell. Vártam, vélelmeztem, hogy a tízből legalább a hátralévő hármat Rlevente készíti el.

De április 4-én úgy ment wikiszabadságra, hogy ő nem készítette el. Közülünk, közösségünkből valaki másnak kellett megcsinálni azt. A déli harangszó után kiderül, hogy volt-e, aki megcsinálta, vagy újra hiányzik majd a Kezdőlapon a Kiemelt cikk rovatban a tartalom, mint történt az 2015. június 1-jén. – *feridiák vita 2017. április 6., 11:57 (CEST)

14. hét

április 3. 0.00 és április 6. 11.59 között: Marilyn Monroe

A jelölt cikk: Marilyn Monroe (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A „Szőkék előnyben”
zenés vígjátékban

Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson; Los Angeles, 1926. június 1.Los Angeles, 1962. augusztus 5.) amerikai színész, fotómodell, énekesnő. Az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szőke” filmszerepeivel szerzett hírnevet. Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ez alatt filmjeiből kétszázmillió dollár bevétel folyt be. Mindmáig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.

Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, míg 16 évesen férjhez nem ment. A második világháború idején gyári munkásnőként készültek róla az első professzionális fotók, ekkor kezdődött fotómodell pályafutása. Pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdióknál. 1951-től már fontosabb szerepeket is kapott, elsősorban vígjátékokban (Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és Gyanús dolog), de drámákban (Éjszakai összecsapás, Ne is kopogtass!) is. Filmkarrierje kezdetén botrányt kavart, amikor kiderült, hogy 1949-ben aktfotók jelentek meg róla, de az eset csak fokozta a filmjei iránti érdeklődést.

1953-ra filmjei a legjövedelmezőbb hollywoodi alkotások közé tartoztak, főszerepet kapott a Niagara című film noirban és a Szőkék előnyben, valamint a Hogyan fogjunk milliomost? című vígjátékokban; utóbbiak megalapozták „buta szöszi” imázsát. Monroe hamarosan megunta beskatulyázását és sztár mivoltához képest alacsony jövedelmét, ezért 1954-ben összeveszett a Fox filmstúdióval. Hamarosan újabb megállapodást kötöttek, és az év egyik legnagyobb kasszasikerével, a Hétéves vágyakozással tért vissza. A további súrlódások miatt 1954 végén megalapította a Marilyn Monroe Productions (MMP) céget. 1955-ben új szerződést kötöttek, és a Buszmegálló, valamint A herceg és a kóristalány című filmekért a kritikusok elismerését is kivívta. 1959-ben a Van, aki forrón szereti vígjátékban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Utolsó elkészült filmje az 1961-es Kallódó emberek.

Magánéletében számos problémával küzdött, amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett. Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos Joe DiMaggióval és a neves író Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek. 1962-ben, 36 évesen halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Haláláról számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Marilyn Monroe szócikkét javasoljuk és jelöljük a 14. hét elején az április 3. és április 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-13-1 helyre. Nyomós kifogás esetén a második javaslat június 1-jei születésnapja (1926-ban), a harmadik halálának napja 55 éve, 1962-ben augusztus 5-én. – *feridiák vita 2017. március 5., 21:01 (CET)

Kedves @Pásztörperc! Szíves majd ezt is lektorálni. Ráér, csak április elején kerül ki a Kezdőlapra. De nekem már újra előre kell fordulni, hogy március végére megtehessem május elejéig az alapváltozatra a javaslatokat. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. március 23., 19:45 (CET)

donez:

P/c vita 2017. március 24., 09:37 (CET)

április 6. 12.00 és április 9. 23.59 között: Duna

A jelölt cikk: Duna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Duna légifelvételen Budapestnél

A Duna a leghosszabb folyam az Európai Unióban, és (a Volga után) a második leghosszabb egész Európában. Németországban, a Fekete-erdőben Donaueschingennél ered két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával, és 2850 kilométert tesz meg délkeletnek a Fekete-tengerig. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjén terül el. Itteni főága 417 km hosszú, ezzel az ország vízrajzának meghatározó eleme. Kialakulása a pliocénban kezdődött, ennek végén jutott el a Kisalföldig, ahol mai, nyugat–keleti iránya helyett még délnek folyt. Kisalföldi medre a pleisztocén korban alakult ki. Legfiatalabb szakasza az, ahol a Dobrudzsa nyugati oldalán észak felé folyik; ez a pleisztocén végén jött létre.

Fontos nemzetközi hajóút, a németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna megépítése (1992) óta az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig érő, 3500 km-es transzeurópai vízi út része. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója is; 10 országon halad át úgy, hogy vízgyűjtő területe további hét országra terjed ki. Partjain sok a jelentős település, köztük négy főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

A 20. században a folyam felső szakaszán egy sor vízlépcsőt építették ki, megváltoztatva a folyó vízjárását és gyakorlatilag megszüntetve a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bősi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, a part menti élőhelyek pusztulnak. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. Létfontosságú közös érdekünk, hogy – a „rendezni végre közös dolgainkat” jegyében – a Dunával és teljes vízgyűjtőjével, e csodálatos természeti kinccsel és nélkülözhetetlen életfeltételünkkel komplexen és felelősen gazdálkodjunk.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Isaac Asimov cikkét halálának 25. évfordulójára. – Rlevente   üzenet 2017. március 10., 08:42 (CET)

Hozzáteszem, hogy nem ragaszkodom hozzá, ez csak ötlet, hogy ne maradjon üresen a lap. Lehet helyette mást is a Kezdőlapra tenni, mert Asimov már kétszer szerepelt ott, és megint túl sok életrajzi cikk került egymás után. – Rlevente   üzenet 2017. március 13., 09:06 (CET)

Alternatív ötletek aktualitás nélkül (Kezdőlapon még nem szerepelt nem-életrajz cikkek):

(igyekeztem minél több témából választani) – Rlevente   üzenet 2017. március 27., 17:39 (CEST)

15. hét

április 10. 0.00 és április 13. 11.59 között: Ikarus 280T

A jelölt cikk: Ikarus 280T (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Ikarus 280T az Ikarus 280-as autóbusz alapján készített trolibusz. A karosszériákat az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár gyártotta, elektromos berendezéseit különféle cégek tervezték. Kezdetben még a selejtezett ZiU trolik elektronikáját használták fel, végül a legtöbb új troli a Ganz Villamossági Művekben (GVM) kifejlesztett berendezéssel készült.

Az első példány 1976-ban még ZiU–5-ösök berendezéseivel jelent meg Budapest utcáin. Ezt 77 további darab követte 1978-ig; közülük három különbözött a többitől, kísérleti megfontolásokból például önjáró üzemet is teszteltek. Magyarországon Szeged és Debrecen is beszerzett Ikarus trolikat. Szegedre került négy, korábban vásárokon járt bemutató darab és különféle prototípusok, majd hat darab Obus elektronikás sorozattroli is. Debrecen egy prototípust szerzett be; ezt további négy, szintén Obus elektronikás jármű követte.

A típus iránt külföldről is érdeklődtek. A legnagyobb vásárló Bulgária lett, ahol Szófiába 1985-től 1989-ig 151 GVM-berendezésű trolit exportáltunk, további négy Vratsza városába került. Ezzel egy időben az NDK egy 150 trolit rendelt az egyik GVM-troli lipcsei bemutató útja után. Politikai változások miatt közülük csak 55-öt szállítottak le. Ezek négy városban álltak forgalomba, az utolsót 2000-ben selejtezték.

Az Ikarus legnagyobb vásárlója, a Szovjetunió trolikat nem vásárolt, de néhány prototípus Moszkvában futott próbaköröket. Ezek adták az alapján fejlesztették ki saját, autóbuszokból átépített trolibuszaikat, amelyeket SZVARZ-Ikarus néven állítottak forgalomba. Autóbuszokból átépített trolik Lengyelországban és Észak-Koreában futottak, ezeket mind helyben gyártották Ikarus karosszériákkal. GVM-trolik Észtország fővárosában, Tallinnban, illetve Temesváron is közlekedtek, ezeket Németországból vásárolták használtan. Prototípus trolibuszok több nyugati országban jártak próbakörökön, többek között Franciaországban, Ausztriában és Svájcban, sőt, a tengeren túl is bemutatkoztak: az egyik járművet Mexikóban és az Egyesült Államok néhány városában tesztelték.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Kurt Vonnegut cikkét halálának 10. évfordulójára. – Rlevente   üzenet 2017. március 10., 08:46 (CET)

Hozzáteszem, hogy nem ragaszkodom hozzá, ez csak ötlet, hogy ne maradjon üresen a lap. Lehet helyette mást is a Kezdőlapra tenni, mert már szerepelt ott, és megint túl sok életrajzi cikk került egymás után. – Rlevente   üzenet 2017. március 13., 09:07 (CET)

Szerintem mehet Vonnegut. Andrew69.   2017. április 5., 11:13 (CEST)


Szerintem is mehet, vagy tőlem akár jöhet is, és jöhet gyalog, biciklivel, villamossal, trolival vagy saját kocsival, csak érkezzen meg még ma azzal a cikkajánlóval, amely az éjjeli frissítéssel hétfőn a nap és a hét kezdetétől csütörtök közepéig a Kiemelt cikk rovatban kinn lesz a Kezdőlapon. A még jobb cikkajánló érkezésig biztonsági tartaléknak felteszem egy közlekedési eszköz, az Ikarus 280T trolibusz kiemelt szócikkének cikkajánlóját.

Kedves @Andrew69., Kemenymate, LaSza, Pásztörperc, Rlevente! Amelyikőtök hozzájut, szíveskedjen a cikkajánlót jobbítani. Kösz és üdv: - *feridiák vita 2017. április 9., 21:29 (CEST)

Értem. Jöjjön az, hogy nem jön semmi vagy rosszabb. (Ugyanez a terroristákkal) de tegyünk ide bármit, amit a közösség akar ha meg nem megnézem mi marad holnapra, majd valami lesz, hisz a nap nem áll meg, Szárnyaljon Ikaroszǃ Andrew69.   2017. április 9., 21:37 (CEST)

Nem értem. Pedig ebben a rovatban szót szoktunk érteni. Haladjunk pontról pontra itt is addig, amíg konszenzusra jutunk.

  • 1. Rlevente március 10-én halálának 10. évfordulójára Kurt Vonnegut cikkét javasolta ide. Március 13-án korrigált: ez csak ötlet, hogy ne maradjon üresen a lap, lehet helyette mást is a Kezdőlapra tenni. Április 4-én reggel pedig bejelentette, hogy április 10-ig wikiszabira megy.
  • 2. Kurt Vonnegut 2007. április 11-én halt meg. Halálának 5. évfordulója 2012-ben következett. Az Évfordulók/’2 és ’7/04-11 helyre 2012. április 3-án Andrew69. ezt tette fel: „2007-ben hunyt el Kurt Vonnegut amerikai író (* 1922).” Április 11-én képcserével zárta a napot: József Attila jubileumi születésnapján az ő képét tett be. Öt év múlva, a 10. évforduló évében 2017. április 5-én ezt írta ide a vitalapra: „Szerintem mehet Vonnegut.”
  • 3. Ebből azt olvastam ki, hogy van az A-terv: Andrew69. határidőre megírja Kurt Vonnegut cikkajánlóját. De úgy gondoltam, hogy kell egy B-terv: Biztonság okából én is csinálok egy másik cikkajánlót, amelyet ha kellene, ide teszem, ha itt felesleges lenne, más helyre viszem. Mikor 9-én este láttam, hogy szükség van a B-re, betettem, és pingelve megkértem egy sor szerkesztőtársat, hogy a jót javítsák tovább. Javították és ez látható a Kezdőlapon már második napja. Minden rendben.

@Andrew69.: szerinted is? – *feridiák vita 2017. április 11., 23:59 (CEST)

Igen elfogadom, abból a szempontból jó az Ikarus 280T, hogy még nem szerepelt a kezdőlapon. Andrew69.   2017. április 12., 09:25 (CEST)

április 13. 12.00 és április 16. 23.59 között: Szentgotthárdi ciszterci apátság

A jelölt cikk: Szentgotthárdi ciszterci apátság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
III. Béla magyar király megalapítja a szentgotthárdi apátságot
Szentgotthárd és környéke
(1700-as évek)

A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban, III. Béla király adományából alapították a franciaországi Trois Fontaines-ből érkezett szerzetesek. A királytól megkapták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést, amelyek korábban a gyepűrendszer részei voltak.

A ciszterciek igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel jöttek, így az apátság alapítása a környék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve. A szerzetesek maguk művelték a földet jobbágyaikkal, de értettek az állattenyésztéshez, a halászathoz, a szőlőtermesztéshez és az erdőgazdálkodáshoz is. A ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakuljanak ki.

A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyéren lakott vagy egészen lakatlan helyeken, hanem mert ez hozzájárult sajátos elzárkózásukhoz. Ennek részeként önnön kétkezi munkájukból kellett megélniük, hogy ne függjenek senkitől. A nehéz fizikai munkát nem kizárólag munkástestvéreikre és jobbágyaikra hárították, de maguk is kivették belőle a részüket. Jobbágyaikkal jól bántak, bár az adóemelések vagy az apát visszaélései miatt előfordultak komoly összetűzések is.

Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től 1528-ig időszakos megszakításokkal Széchy Miklós örökösei birtokolták. Széchy Tamás önkényeskedései miatt az apátság csaknem teljesen elpusztult. 1528-ban visszanyerte javait, és a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban, a monostort pedig erőddé alakították át. A török hódoltság idején, a 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata okozott nagy károkat. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színház. Az apátságot 1734-ben III. Károly a heiligenkreuzi apátságnak adta, ami után feltámadt poraiból. A kiegyezés után a magyar kormány követelésére 1878-ban a két apátságot szétválasztották.

A régi apátság birtokainak egy része a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A szerzetesi élet Szentgotthárdon a kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben szűnt meg végleg. A Vendvidék a határsávba került és elszigetelődött. Ez nem kedvezett a termelőszövetkezetek kialakításának, ezért a vidéken nem alakult ki a nagyüzemi mezőgazdaság. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is megvan, lakóik java ugyancsak az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

A szentgotthárdi ciszterci apátság (vagy egyszerűen szentgotthárdi apátság) története folyamán több nevet is kapott; teljes neve a védőszent után szentgotthárdi Szent Gotthárd-apátság. Felszentelésekor a szerzetesek Szűz Máriának és Hildesheimi Szent Gotthárd püspöknek ajánlották az apátságot, neve latinul B. V. Mariam et ad S. Gotthardum.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az Illuminátus rend cikket. Ugyan lassan négy éve volt már kezdőlapon, de épp most járőröztem arra és ha már így elolvastam. Érdekes olvasmány, érdemes lenne kirakni, ráadásul akkor egy kicsit az életrajzok közé is kerülne más. – Gerry89 vita 2017. március 31., 12:13 (CEST) vonatkozású cikk, mely talán jobban illik a Húsvét hangulatához. Andrew69.   2017. április 10., 07:27 (CEST) @Gerry89 és @Andrew69., mindkettőtöknek köszönöm a kezdeményezést. A két javaslat közül szerintem is egyértelmű a választás: „ha már nincs ide új cikk, hogy ne a rendet, hanem a Szentgotthárdi ciszterci apátságot tegyük ki.” A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-15-2 hely a Húsvéti ünnepkörben a Nagyhéten belül Nagycsütörtök/Utolsó vacsora napjának közepétől Húsvét vasárnapjáig tart, a kereszténység legnagyobb ünnepéig, a Krisztus-központú kalendáriumban a Feltámadás központi főünnepéig ível. Ezért ha nem készült kiemelt cikk kifejezetten erre a felemelő főünnepre, és csak e kettőből lehet választani, Andrew69. javaslatát támogatom. Fentiek alapján már el is készítettem a cikkajánló nyers változatát a felül levő képpártól az alul lévő zárósablonig, melyet Kezdőlapra késszé csiszolásra Nektek, @Rlevente wikitársunknak, közösségünknek ezennel átadok. Kérem és köszönettel veszem visszajelzéseteket. – *feridiák vita 2017. április 11., 10:07 (CEST)

Köszönöm szépen *feridiák. Az Illuminátus rend másodszori szerepeltetésével, azonban egyetértek, mert remek cikk és sokakat érdekelhet a témaköre és hát van benne elég sok munkám is. Szóval kereshetnél neki megfelelő helyet, ha nincs terhedre. Andrew69.   2017. április 11., 10:46 (CEST)

Felőlem mehet így, de Andrew69. fenti kérését is akceptálom Gerry89 vita 2017. április 11., 10:57 (CEST)


@Andrew69. kezdeményezésére és @Gerry89 belátásával ezen kiemelten fontos hely tartalmáról is létrejött a konszenzus. Elkészült a cikkajánló. Ezen @Rlevente jelentős mértékű tömörítést és egy képcserét eszközölt. Másoktól nem érkeztek kifogások. Röviden reagálók a mellékes kérdésre, hogy mehessünk tovább a főirányba. Az Illuminátus rend ismételt szereplésének napirendre kerülése kérdésére ott a szócikk kezdetén a felelet: „Az illuminátus rendet (latinul: illuminati, vagyis "a megvilágosodottak"), más néven bajor illuminátusok titkos társaságát, 1776. május 1-jén Adam Weishaupt ingolstadti filozófus, az egyházjog professzora alapította. A rendet rövid működés után Bajorországban, 1785-ben végleg betiltották, és azóta a szervezet hivatalosan nem aktív.” Ebből következően az alapítás évének választása esetén 2021-ben, végleges betiltását alapul éve pedig 2020-ban kerülhet újra napirendre. – *feridiák vita 2017. április 14., 19:33 (CEST)

16. hét

április 17. 0.00 és április 20. 11.59 között: Marija Jurjevna Sarapova

A jelölt cikk: Marija Jurjevna Sarapova (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Marija Jurjevna Sarapova (oroszul: Мария Юрьевна Шарапова; Nyagany, Szovjetunió, 1987. április 19. – ) ötszörös Grand Slam-győztes, olimpiai ezüstérmes orosz teniszezőnő, korábbi világelső. Összesen huszonegy héten át vezette a világranglistát, ő volt az első orosz világelső a női teniszben. Összesen 27 WTA-címet szerzett egyéniben, s hármat párosban. A londoni olimpián ezüstérmet szerzett egyesben, miután a döntőben vereséget szenvedett Serena Williamstől.

Mindössze 17 évesen megnyerte a wimbledoni teniszbajnokságot és ő lett Wimbledon harmadik legfiatalabb női bajnoka (Lottie Dod és Martina Hingis után). 2006-ban aratta élete második Grand Slam-győzelmét a US Openen, majd – miután 2007-ben döntőt játszott – 2008-ban megnyerte az Australian Opent is úgy, hogy az egész tornát szettveszteség nélkül játszotta le. Ő az eddigi egyetlen orosz teniszezőnő, aki nyerni tudott Wimbledonban és az Australian Openen. 2012-ben a Roland Garroson is veretlen maradt, ezzel teljesítette az úgynevezett karrier Grand Slamet, miután mind a négy Grand Slam-tornát megnyerte legalább egyszer. 2014-ben második címét is megszerezte a Roland Garroson. A női tenisz történetében ő a tizedik játékos, az open érában pedig a hatodik, akinek sikerült ez a bravúr.

2007-től kezdődően Sarapova a sérült jobb vállával bajlódott, és 2007 októberében – három év után először – kiesett a ranglista legjobb öt játékosa közül. 2008-ban átesett egy műtéten, ami miatt 2009 májusáig nem teniszezhetett versenyszerűen. Sérülése miatt visszacsúszott a 126. helyre a WTA ranglistáján, de 2009-ben visszakapaszkodott az élvonalba, és az évet a ranglista 14. helyén zárta. 2012-es Roland Garros-győzelmének köszönhetően négy év elteltével újra a világranglista élére állt, de négy hét után elveszítette a vezető pozícióját. Népszerűségét jelzi, hogy 2005-ben és 2008-ban a sportolók közül Sarapovára kerestek rá a Yahoo! honlapján a legtöbben. 2008 júliusában a pályán és azon kívül elért sikerei miatt ő volt a legjobban fizetett női sportoló 26 millió dolláros éves keresetével. A tenisz mellett Sarapova modellként leszerződött az IMG modellügynökséghez, és több alkalommal is megbízták, például a Sports Illustrated is. Szerződése van többek közt a Nike, a Canon, a TAG Heuer, a Land Rover, a Colgate, a Gatorade, a Tropicana, a Head és a Sony Ericsson multinacionális cégekkel.

2016 januárjában a szervezetében tiltott szert mutattak ki, melynek következtében kétéves eltiltást kapott. Az eltiltás ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, amely a büntetést 15 hónapra csökkentette és 2017. január 10-én hivatalosan bejelentették, hogy újra versenyezhet. Így eltiltása után először 2017. április 26-án a stuttgarti Porsche Tennis Grand Prix tornán léphet újra pályára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Marija Jurjevna Sarapova cikkét 30. születésnapja alkalmából. – Rlevente   üzenet 2017. március 10., 08:54 (CET)

Hozzáteszem, hogy nem ragaszkodom hozzá, ez csak ötlet, hogy ne maradjon üresen a lap. Lehet helyette mást is a Kezdőlapra tenni, mert már szerepelt ott, és megint túl sok életrajzi cikk került egymás után. – Rlevente   üzenet 2017. március 13., 09:08 (CET)

  támogatom Mehet szerintem. Andrew69.   2017. április 5., 11:21 (CEST)


Kedves @Pásztörperc! Kérünk, szíveskedj ránézni „Sarapova szerváira”. Munkád köszönve kellemes húsvéti ünnepeket kíván: – *feridiák vita 2017. április 15., 15:58 (CEST)

április 20. 12.00 és április 23. 23.59 között: Phenjan

A jelölt cikk: Phenjan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Phenjan belvárosa

Phenjan (kiejtése: [phennyȧn], nem pedig *[fennyȧn]) vagy szoros átírásban Phjongjang a tengerszint felett csupán átlag 27 méterrel fekvő város a Tedong folyó partján, Észak-Korea fővárosa. Neve szó szerint síkságot, sík földterületet jelent, eredeti kiejtése Puruna (부루나) volt. Ugyancsak történelmi neve Rjugjong (류경; 柳京), amelynek jelentése „a füzek fővárosa” — fűzfái a költészetben is megjelentek. A 21. században is számos épület viseli ezt a régi nevet, közülük a legismertebb a Rjugjong Hotel. Egy ideig Szogjongnak (서경; 西京), tehát „nyugati fővárosnak” hívták annak ellenére, hogy ekkor csupán tartományi székhely volt.

Mondák nyomán a Tangun király által alapított Aszadal nevű településsel azonosítják. Egykoron a koreai kereszténység fellegvára volt, ma a többnyire ateista Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb városa 2,8 millió lakossal. A koreai háború utáni újjáépítés óta a város látképét a szocialista realizmus és a széles sugárutak határozzák meg. A közigazgatás 19 körzetre: 18 kerületre és egy megyére osztja.

A városban összesen öt vallási építmény maradt: négy keresztény templom (egy katolikus, kettő protestáns, egy görögkeleti) és egy mecset. Éttermei sokáig csak koreai konyhát vittek, de a közelmúltban számos külföldi stílusú vendéglátó hely nyílt a városban, így kínai, olasz és japán éttermek.

A phenjani metrót, a Koreai-félsziget első földalatti vasútját 1973-ban nyitották meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Phenjan cikket. Nemrég kapta meg a kiemelt státuszt. Oppashi   Mesélj csak 2017. április 4., 19:22 (CEST)

17. hét

április 24. 0.00 és április 27. 11.59 között: Pripjaty (Kijevi terület)

A jelölt cikk: Pripjaty (Kijevi terület) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pripjatyi látkép 2010-ben

Pripjaty (ukránul: Прип'ять, oroszul: Припять) város Ukrajnában a Kijevi területen, a belarusz–ukrán határ közelében, Csernobil városától 16 km-re északra. Jelenleg elhagyatott szellemváros, mivel a tőle alig három kilométerre fekvő csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986. április 26-án felrobbant, és a város teljes lakosságát evakuálták. Pripjatyban nagyrészt az atomerőmű dolgozói éltek családjukkal — a kb. 49 400 lakosból 15 406 gyermek és 16 562 nő; átlagéletkoruk 26 év volt.

A város első tervei még 1969-ben készültek. Az építkezés 1970. február 4-én kezdődött a Kopacsitól északra fekvő Szemihodi falu helyén kijelölt területen, ez a nap tekinthető az alapítás dátumának. Nevét 1972. április 14-én kapta a közeli Pripjaty folyóról. Az első iskola 1972 decemberében nyitotta meg kapuit. A városi rangot 1979-ben kapta meg.

1986. április 27-én, 36 órával az erőművi baleset után kezdődött a lakosság kitelepítése. Két és fél óra alatt 1225 autóbusszal, 360 teherautóval és a janovi vasútállomásról indított két, egyenként 1500 személyes vonattal evakuálták szinte a teljes lakosságot. Többségüket autóbuszokkal Kijevbe, majd onnan az újonnan megalapított Szlavutics városba szállították. 1986 szeptemberében a lakók egy gyors látogatásra visszatérhettek, hogy kisebb, könnyen mozdítható tárgyaikat magukkal vihessék.

1986 májusában és júniusában Pripjaty épületeinek külső felületét és az utakat többször lemosták, június végére a város területének mintegy 70%-án. Szeptemberben egyes részeit teljesen sugármentesítették, decemberre a töredékére csökkentve a szennyezést. A munkát a következő évben fejezték be. 1988-tól folyamatosan mérték a városban a radioaktivitást, legalább 10 évig speciális technikával rendszeresen mosták az utakat. Idővel a füvet és a földet is kicserélték.

1989-ben a lakásokat állagmegóvás végett még fűtötték, de 1990-re kikapcsolták a közműveket. A városban a hadseregen kívül csak a laboratóriumi méréseket végző személyzet maradt, de ők is csak 1998-ig. 2003-ban indult Pripjaty városának hivatalos honlapja, a pripyat.com, amelyen az több egykori lakosokat próbálják megtalálni és közösségbe gyűjteni.

A hely máig megőrizte a szovjet városok 1970-1980-as évekre jellemző arculatát, mivel a baleset óta itt semmi nem változott. Bár az mérhető sugárzás nagy részét okozó cézium-137 izotóp felezési ideje 30 év, a lakosság visszatelepítése még hosszú ideig nem várható a felrobbant reaktor közelsége és az erősen szennyezett környezet miatt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Pripjaty (Kijevi terület) cikket a csernobili atomkatasztrófa április 26-i évfordulója alkalmából. – Rlevente   üzenet 2017. március 28., 15:34 (CEST)

április 27. 12.00 és április 30. 23.59 között: Miyavi

A jelölt cikk: Miyavi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A „szamurájgitáros” az A38 Hajón Budapesten, 2017. április 29-én

Isihara Takamasza (石原 貴雅; Hepburn: Ishihara Takamasa?; Konohana-ku, Oszaka, Japán, 1981. szeptember 14.), ismert művésznevén Miyavi (雅-MIYAVI-?; korábbi írásmóddal 雅-miyavi-; magyaros átírással Mijabi) az egyik legismertebb japán rockzenész, visual kei előadó és gitáros.

Rajongói a „szamurájgitáros” becenevet ragasztották rá, amit a média is átvett. 1999-től 2002-ig a Dué le Quartz gitárosa volt, majd a S.K.I.N nevű projektben vett részt japán rocklegendák társaságában. Szólókarrierje is sikeres: 2016-ig 10 önálló nagylemeze jelent meg és számos világ körüli turnét tartott, Budapesten is többször fellépett. Gitárosként jellegzetes „finger-slapping” stílusáról ismert. 2015-ig több mint 250 koncertet adott mintegy 30 országban.

Pályafutása kezdetén hagyományos technikával gitározott, pengetővel; szólótevékenysége kezdetén változtatott a stílusán. A hagyományos japán pengetős hangszer, a samiszen és a basszusgitárosok pengetési technikája inspirálta, ezt ültette át akusztikus, illetve elektromos gitárra, így hozta létre jellegzetes „finger slap” stílusát. Művészetére legnagyobb hatással bluesgitárosok voltak, mint Robert Johnson, B. B. King vagy Stevie Ray Vaughan. Basszusgitárosok közül Marcus Miller, Larry Graham és Louis Johnson hatottak rá. A Dué le Quartzban és közvetlenül utána is a visual kei műfaj képviselője volt, de heavy metal és indusztriális stílusban is írt dalokat. 2006 környékén a popzene, R&B, bossa nova beépítésével kísérletezett, saját stílusában próbálta meg felfedezni a műfajban rejlő lehetőségeket és ötvözni a rockzenével. 2007-ben és 2008-ban a Kavki Boyz elnevezésű performanszegyüttesével még tovább fejlesztette a műfajok keverését, a hagyományos japán kabuki színházat ötvözte a rockzenével és a hiphoppal, és ezt az új stílusát neo-visualizm névre keresztelte, a visual kei mintegy továbbfejlesztett, kibővített változataként. A fellépéseit beatboxerrel, sztepptáncossal és BMX-esekkel egészítette ki. Hagyományos japán hangszereket, például samiszent is használt a dalaiban.

2009-ben feleségül vette barátnőjét, az énekesnő Melodyt; két lányukkal Los Angelesben élnek. 2014-ben Miyavi Angelina Jolie Rendíthetetlen című filmjében kapott szerepet, majd a Kong: Koponya-sziget című amerikai filmben is szerepelt.

Az énekes 2013 óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának önkéntese, rendszeresen látogat menekülttáborokat világszerte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném fenntartani a helyet Miyavinak, most van kiemelésen. Április 29-én fog Budapesten koncertezni és idén van a 15. évfordulója a szólókarrierje kezdetének, ráadásul a Wikipédia képviseletében engedélyt kaptam fotózni is a koncerten a Wiki számára. Hadd legyen kint a címlapon, ha már :) Addigra a csillag is meglesz, úgy tűnik. Xia Üzenő 2017. március 30., 11:29 (CEST)

Itt is elsőként támogatom és szerintem is csillagos lesz addigra. Ahhoz pedig külön gratulálok, hogy engedélyt kaptál a koncerten a Wiki számára való fotózásra. – *feridiák vita 2017. március 31., 14:05 (CEST)

@Teemeah, elsőként gratulálok (legalább is itt), hogy az Általad gondozott Miyavi szócikk megkapta a kiemelt rangot és úgy, hogy az épp a 950. lett a első ezer kiemelt szócikk utolsó századának közepén. Folytatólag beillesztettem a kért Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-17-2 helyre Miyavi cikkajánlójának induló változatát a képektől a zárósablonig. Innen átadom a stafétát, kívánok sok sikert és várjuk az Általad véglegesített cikkajánló megjelenését a Kezdőlapon, majd a koncertől készített képeidet. Üdv: –*feridiák vita 2017. április 18., 16:04 (CEST)

18. hét

május 1. 0.00 és május 4. 11.59 között: Füzéri vár

A jelölt cikk: Füzéri vár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az újjáépített vár
A megújult alsóvári kaputorony

A középkorban épült füzéri vár Füzér falu közvetlen közelében egy vulkanikus eredetű dombon áll. Első írásos említése 1264-ből maradt fenn, de valószínűleg már a tatárjárás előtt állt; feltételezik, hogy az Aba nemzetség építtette. Egyike lehet az első magánbirtokú magyarországi kőváraknak.

A 13. században II. András vette meg. A tatárjárásig királyi birtok volt, majd adományként visszakapták az Abák. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori-, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, a császári katonaság felégette és hátrahagyta.

Az évszázadokig omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel, ekkor került az örökségvédelem látókörébe. 1977-ben kezdték régészeti feltárását, majd 1992-ben renoválását. 2014–15-ben a felsővárat felújították, elpusztult részeit részben rekonstruálták, így ma ez Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
@Gerry89 ötletére javaslom az 1994. május 1-én elhunyt Ayrton Senna cikkét. – Rlevente   üzenet 2017. március 21., 21:02 (CET)

Most látom, hogy felülvizsgálaton van. Így nem kerülhet Kezdőlapra. – Rlevente   üzenet 2017. április 23., 22:33 (CEST)

Alternatív ötletek aktualitás nélkül (Kezdőlapon még nem szerepelt nem-életrajz cikkek):

(igyekeztem minél több témából választani) – Rlevente   üzenet 2017. április 25., 17:20 (CEST)

Mivel nem született döntés, ezért (véletlenszerűen) a Füzéri vár került a kezdőlapra. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. május 1., 01:31 (CEST)

május 4. 12.00 és május 7. 23.59 között: Teleki László (politikus, 1811–1861)

A jelölt cikk: Teleki László (politikus, 1811–1861) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Teleki László képe 1861-ben
(Barabás Miklós festménye)

Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író; az Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes, majd tiszteleti tagja, az Ellenzéki Kör elnöke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb és talán legeredményesebb külföldön tevékenykedő képviselője volt. 18591860-ban a magyar politikai emigrációt vezető Magyar Nemzeti Igazgatóság harmadik tagja volt Kossuth Lajos és Klapka György mellett.

Szülei Teleki László gróf és Mészáros Johanna bárónő. Apja 1821-ben bekövetkezett halála után gyámja az apja első házasságából született féltestvére, Teleki József (1790–1855) lett. Otthon nevelkedett, majd 1828–1830 között a református kollégium diákjaként három évet töltött Sárospatakon. 1833-ban nyugat-európai körútra indult. Tanulmányait Berlinben, Friedrich Carl von Savigny és Leopold von Ranke professzoroknál folytatta.

Politikai pályafutása az 1837–1838. évi erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követeként indult. Az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen Teleki már egyértelműen a főrendi ellenzék egyik legradikálisabb és meghatározó tagja volt. 1847. január 24-én kezdeményezésére és elnökletével egyesült a Ráday Gedeon gróf vezette Nemzeti Kör és a Teleki vezette Pesti Kör, amivel létrejött az Ellenzéki Kör.

Az 1848-as forradalom kitörése után 1848. augusztus 29-én Batthyány Lajos kinevezte párizsi követnek. A rábízott feladatok meglehetősen sokoldalúak voltak, majd miután a szabadságharc miatt Magyarország egyre jobban elszakadt a külföldtől, a párizsi diplomáciai központ fokozatosan átvette a külügyek irányítását, befolyása valamennyi, Nyugat-Európában tevékenykedő követre kiterjedt.

A szabadságharc bukása után hazatért, majd az 1861-es országgyűlésben politizált. A Határozati Párt vezetőjeként kezdettől elutasított minden esetleges alkut Ausztriával. Amikor belátta, hogy álláspontjával még pártjában is egyedül maradt, a Ferenc József uralkodónak adandó országgyűlési válasz vitájának előestéjén, május 7-én otthonában - gróf Széchenyi István 1860. április 8-i példáját követve - gróf Teleki László öngyilkos lett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslataim, illetve ötleteim:

  • 130 éve, 1892. május 7-én született Josip Broz Tito (Kezdőlapon volt 2010-ben)
  • 204 éve, 1818. május 5-én született Karl Marx (még nem volt Kezdőlapon)
  • 161 éve, 1861. május 7-én elhunyt Teleki László (Kezdőlapon volt 2007-ben)

– Rlevente   üzenet 2017. április 18., 15:14 (CEST)

Az Rlevente által felsoroltak közül Teleki László szócikkét javasolom. – *feridiák vita 2017. május 1., 07:02 (CEST)

+1; a Karl Marx cikk pedig lehetne egy évvel később a születésének 200. évfordulójára. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. május 1., 11:40 (CEST)

Jó, részemről rendben. Akkor javaslom, hogy következő lépésként csináljuk meg a Teleki-cikkajánlót. – *feridiák vita 2017. május 1., 19:41 (CEST)

19. hét

május 8. 0.00 és május 11. 11.59 között: Fülöp-szigeteki hadjárat (1941–1942)

A jelölt cikk: Fülöp-szigeteki hadjárat (1941–1942) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Filippínó hadifoglyok sérült bajtársaikat
mentik a harctérről
A cavitei haditengerészeti kikötő lángjai

A Fülöp-szigeteki hadjárat (1941–1942) a második világháború egyik hadművelete volt a csendes-óceáni hadszíntéren; 1941. december 8-án indult az amerikai repülőterek elleni, pusztító légitámadásokkal. Japánban az első világháború után egyre elfogadottabbá vált, hogy az élelmiszer- és nyersanyagigényt terjeszkedéssel kell kielégíteni. Az elsődleges célpontja Kína volt, ezért 1931-ben elfoglalták Mandzsúriát, majd 1936-ban háborút indítottak Kína ellen. Amerika és az európai gyarmattartók kereskedelmi érdekeiket védve Kína mellett léptek fel, és a japán terjeszkedést fenyegetésekkel, korlátozásokkal akarták megállítani.

1940. szeptember 27-én a japán kormány megkötötte a háromhatalmi egyezményt Németországgal és Olaszországgal. A paktum kölcsönös segítségnyújtásra kötelezte a feleket, ha valamelyiküket támadás éri. A japánok követelésekkel álltak elő érdekszférájuk növelése érdekében, de ezeket az Egyesült Államok elutasította. Tokió megkezdte a felkészülést a háborúra. A haditerv számos váratlan támadást irányzott elő amerikai és európai érdekeltségek, elsőként a csendes-óceáni amerikai flotta támaszpontja, Pearl Harbor, majd rögtön utána a Fülöp-szigetek ellen.

Az amerikaiak már jóval a Pearl Harbor elleni támadás előtt számoltak a Fülöp-szigetek inváziójával. A szigeteken a légierőt és a szárazföldi csapatokat is megerősítették, de – a helyi hadsereget vezénylő Douglas MacArthur tábornokot is beleszámítva – túl optimistán ítélték meg lehetőségeiket. Ráadásul a támadás napján ugyanazokat a hibákat követték el, mint Hawaiinː nem figyeltek a radarjelzésre, a gépeket pedig szorosan egymás mellett parkoltatták, így kínálva fel őket a japán vadászgépeknek és bombázóknak. December 8-án és a következő napokban a japánok megsemmisítették szinte az összes amerikai repülőgépet és a cavitei haditengerészeti bázison állomásozó hajók jó részét is.

A japán csapatok számos helyen partra szálltak, és a gyenge szövetséges erőket maguk előtt kergetve nyomultak előre. December 22-én már Manila közelében, a Lingayen-öbölben hajtottak végre inváziót, és az amerikai-filippínó csapatok kénytelenek voltak visszavonulni a Bataang-félszigetre, illetve Corregidor erődített szigetére. Március 12-én MacArthur Roosevelt elnök utasítására elhagyta a Fülöp-szigeteket, és helyét Jonathan Wainwright tábornok vette át. A japánok folyamatosan lőtték és bombázták Bataangot és Corregidort. Az élelmiszerhiánytól is szenvedő szövetséges csapatok emberfeletti módon tartották vonalaikat, de a japán hadi fölény végül győzedelmeskedett. Corregidor feladásával az egész ország japán uralom alá került. A Fülöp-szigeteki Államszövetség volt az egyetlen olyan terület a japánok által Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezetének nevezett területen, ahol a japán uralom népi ellenállásba ütközött. MacArthur Ausztráliába érkezve megígérte, hogy visszatér a Fülöp-szigetekre. Erre két évet kellett várnia, de visszatért.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom a Fülöp-szigeteki hadjárat (1941–1942) cikkét, mely 1942. május 8-án ért véget. Andrew69.   2016. október 20., 19:41 (CEST)

május 11. 12.00 és május 14. 23.59 között: A brit uralkodók koronázása

A jelölt cikk: A brit uralkodók koronázása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
II. Erzsébet brit királynő
és a hit védelmezője

A brit uralkodók koronázása az a beavató rítus, amelynek során az Egyesült Királyság uralkodója megkapja az uralkodás jelképeit (a koronát, a jogart és az országalmát). Az új uralkodót a westminsteri apátságban kell megkoronázni, és a koronát általában a canterburyi érsek helyezi a fejére.

Mivel a koronázás maga egy örömteli esemény, ezért erre az előző uralkodó halála után hónapokkal kerül sor, nem zavarva ezzel a gyász időszakát, valamint elég időt hagyva a nagyszabású ceremónia megszervezésére. Így történt ez II. Erzsébet esetében is, akinek a fejére csak 1953. június 2-án helyezték a koronát, noha édesapja, VI. György 1952. február 6-án bekövetkezett halálakor a fiatal hercegnő rögtön az Egyesült Királyság uralkodója lett. A brit törvények értelmében ugyanis a trón nem állhat üresen, így a király (vagy királynő) halála után a trónörökös azonnal uralkodóvá válik.

A szertartást az anglikán egyház legmagasabb rangú főpapja, a canterburyi érsek celebrálja, de szerepet kapnak más egyházi személyek és a nemesség tagjai is. A ceremóniában résztvevőknek ünnepi egyenruhát vagy palástot kell viselniük. A meghívott vendégek között megtalálhatók a brit politikai élet szereplői éppúgy, mint a külföldi országok magas rangú képviselői. A koronázás leglényegesebb momentumai több mint ezer év alatt nem sokat változtak. Az uralkodót először bemutatják, elismertetik a brit néppel. Ezután esküt tesz, amelyben megfogadja, hogy megtartja a törvényeket és az egyházat, mivel ő egyszerre államfő és az anglikán egyház feje, Fidei Deffensor (a Hít Védelmezője). Ezt követően felkenik az előre megszentelt olajjal, fejére helyezik Szent Eduárd koronáját és felékesítik a többi koronázó ékszerrel. A szertartás végén fogadja alattvalóinak hódolatát.

Mindennek kiemelkedő mintája volt 80 éve, 1937. május 12-én VI. György megkoronázása. VI. György 1952. február 6-án hunyt el. Még azon a napon trónra lépett lánya és utóda, II. Erzsébet. Ennek 2017-ben volt a 65. évfordulója, az 1953-as koronázásnak pedig 2018-ban lesz a vasjubileuma.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A brit uralkodók koronázása szócikkét javaslom a 2017. május 11. és május 14. közti 2017-19-2 sablonba többszörös 2017-es (s azt szervesen folytató 2018-as) jubileumi évfordulója és éve indoklásával. 1937. május 12-én koronázták meg VI. György brit királyt, amelynek 2017. május 12-én lesz a 80. évfordulója. Továbbá VI. György király 1952. február 6-án hunyt el, melynek most jön 65 évfordulója. Ugyanezen napon lépett trónra lánya és utódja, II. Erzsébet brit királynő, így 2017-ben lesz vasjubileumi éve. Továbbá II. Erzsébetet koronázták legutóbb, 1953. június 2-án brit uralkodóvá, így 2018. koronázásának a vasjubileumi éve. A cikkajánlóhoz kezdetnek a 2012-es változatát is felteszem. – *feridiák vita 2016. július 19., 20:18 (CEST)

A Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerüléséhez értünk. II. Erzsébet brit királynő képét is betettem, remélve, hogy a keretbe belefér. @Andrew69., Pásztörperc, Rlevente: szíveskedjetek megnézni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. május 10., 10:04 (CEST)

20. hét

május 15. 0.00 és május 18. 11.59 között: Claudio Monteverdi

A jelölt cikk: Claudio Monteverdi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Claudio Monteverdi (Cremona, 1567. május 15.Velence, 1643. november 29.) olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy. Az opera első nagy mestere Cremonában született Baldassare Monteverdi orvos fiaként. Apja hamar felismerte fia tehetségét és támogatta tanulmányait. A fiatal Claudio Marc-Antonio Ingegneri (1545–1592), a cremonai székesegyház karnagyának felügyelete alatt végezte zenei tanulmányait. Első művét tizenöt évesen vetette papírra. 1590-ben Vincenzo Gonzaga mantovai herceg udvarába hívta. 1599-ben feleségül vette Claudia Cattaneót. A sokat utazó herceg útjaira magával vitte Monteverdit is, aki hamar a hercegi udvar zenei életének tényleges irányítójává vált, annak ellenére, hogy hivatalosan csak egyszerű violajátékosként állt a Gonzagák szolgálatában. Járandósága igen csekély volt, és azt is rendszertelenül fizették.

1607-ben az Accademia degl’Invaghiti megbízásából komponálta első operáját Orfeo címen. A darabot zártkörű előadáson mutatták be, és olyan sikert aratott, hogy a herceg a következő évben fia esküvőjére újabb operát rendelt Monteverditől, akinek az Arianna újabb sikert hozott. Monteverdit közben súlyos csapás érte: Claudia meghalt. Az özvegy zeneszerző többé nem nősült meg; két gyermekét egyedül nevelte. Az 1608-as ünnepségek kimerítették. Kérte elbocsátását, de a herceg nem akarta elengedni. Végül 1612-ben, Vincenzo Gonzaga halála után, Francesco Gonzaga minden indoklás nélkül elbocsátotta.

Monteverdi visszautazott Cremonába, de nem sokáig maradt állás nélkül: a következő évben felajánlották neki a velencei Szent Márk-székesegyház karnagyi posztját. Hamar megszerette a dinamikusan fejlődő várost, ahol jobban megbecsülték, mint Mantovában. A székesegyház karnagyaként több feladatott kellett ellátnia, de jóval több fizetést is kapott, és a maga ura lehetett. A Gonzaga-házzal azonban nem szakította meg a kapcsolatait. A herceg többször is megpróbálta visszahívni Mantovába, de neki esze ágában sem volt visszamenni, bár több zeneművet komponált a hercegi udvar felkérésére. Az 1620-as évek végén fiát, Massimilianót perbe fogta az inkvizíció, de apja közbenjárására elengedték.

Az 1630-as évek végén nyíltak meg az első nyilvános operaházak Velencében, és Monteverdi lett az egyik legkeresettebb színházi ember. Ekkoriban komponált operái közül kettő maradt fenn: az Odüsszeusz hazatérése és a Poppea megkoronázása. Az idős mester 1643-ban már nem tudta ellátni feladatait; a halál november 29-én érte utol.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Claudio Monteverdi szócikkét javasoljuk az olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy, az opera első nagy mestere születésének 450. évfordulója alkalmából a május 15. és május 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-20-1 helyre. – *feridiák vita 2017. február 24., 23:08 (CET)

május 18. 12.00 és május 21. 23.59 között: Neues Museum

A jelölt cikk: Neues Museum (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Neues Museum nyugati homlokzata
A múzeumban az Egyiptomi udvar

A berlini Neues Museum (magyarul Új Múzeum) a Múzeum-szigeten álló késői klasszicista épület, amely 1843–1855 között épült és a 19. századi múzeumépítészet egyik legjelentősebb alkotása. Neve a sziget másik nagy múzeumához viszonyítással született. A mai Múzeum-szigeten elterülő park északi oldalán 1830-ban nyitotta meg kapuit a Karl Friedrich Schinkel építette Királyi Múzeum. Az Új Múzeum megnyitása után a Királyi Múzeumot Altes Museummá (Régi Múzeum) keresztelték át.

A sziget kiállítóhelyei már a Királyi Múzeum megnyitásakor elégtelennek bizonyultak a gyorsan gyarapodó berlini múzeumi gyűjtemények bemutatására. Ezért 1834-ben vásároltak a szigeten még néhány telket további épületek számára. Frigyes Vilmos trónörökös, aki tehetséges építész is volt, néhány vázlatot is készített a leendő Múzeum-sziget beépítéséhez. Amikor IV. Frigyes Vilmosként Poroszország trónjára lépett, utasította a Királyi Múzeumok főigazgatóját, hogy kezdje meg a tervek konkretizálását egy új múzeum építésére.

A tervezést Karl Friedrich Schinkel tanítványára, Friedrich August Stülerre bízták, akinek ez a fő műve. (A Magyar Tudományos Akadémia palotáját is Stüler tervezte.) Ő azt az elvet vallotta, hogy az olyan épület, amely művészi alkotásoknak ad helyet, maga is műalkotás kell legyen. Így történt. Az ipari építészeti eljárások és az alkalmazott vasszerkezetek a Neues Museumot az építészet történetének is fontos emlékévé tették.

A második világháború bombázásai ezen építészeti műalkotásokat is lerombolták. 1945 után a berlini Múzeum-sziget a romos múzeumokkal együtt az NDK-hoz tartozó Kelet-Berlin része lett és újjáépítése még a német újraegyesítés után is egy évtizedet késlekedett. De 2009. október 16-án a két berlini múzeumi intézmény, az Egyiptomi Múzeum a papiruszgyűjteménnyel, valamint a korai német történetet bemutató Museum für Vor- und Frühgeschichte az eredeti helyükön megnyitották a látogatók előtt gyűjteményeiket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Május 18. a múzeumok világnapja. Ezért ide jöhetne a Neues Museum cikkünk (egyszer szerepelt már a kezdőlapon 2011. február 14. és 2011. február 17. között). Andrew69.   2017. április 5., 11:30 (CEST)

21. hét

május 22. 0.00 és május 25. 11.59 között: Királyok völgye

A jelölt cikk: Királyok völgye (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Királyok völgye (vörös nyíl) a Nílustól
nyugatra a Thébai-hegyekben
A keleti völgy középső részének sírjai
(Luxor, Egyiptom)

A Királyok völgye (arabul: وادي الملوك – Vádi el-mulúk; ritkábban وادي بيبان الملوك – Vádi bíbán el-mulúk, „a királyok kapuinak völgye”) az a két vádi Egyiptom középső részén, ahol az i. e. 1611. század között körülbelül 500 évig az ókori Egyiptom királyait (XVIIIXX. dinasztia) és nagy hatalmú nemeseit temették el. A Nílus nyugati partján, Théba (ma Luxor) városával átellenben, a thébai nekropolisz szívében helyezkedik el; a legtöbb királyt a keleti völgybe temették. A terület régészeti és egyiptológiai kutatását a 18. század végén kezdték, a sírokat ma is sok kutató vizsgálja. Tutanhamon sírja (és „a fáraó átka”) miatt ez a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye. 1979-ben a thébai nekropolisz többi részével együtt a világörökség részévé nyilvánították.

A legtöbb sír nincs megnyitva a nyilvánosság számára, és a nyitottakat is időnként bezárják felújítási munkák miatt (16 van nyitva összesen, de általában azonos időben csak néhány). Tutanhamon fáraó sírjánál a látogatók nagy száma miatt külön látogatási díjat vezettek be. A nyugati völgyben csak egy sír van nyitva, Ayé, és ide is csak külön jeggyel lehet belépni. Az idegenvezetők már nem tarthatnak előadást bent a sírokban, és a látogatóktól is elvárják, hogy csendesen, libasorban haladjanak végig a sírokon, annak érdekében, hogy minél kevesebb időt töltsenek bent, és így minél kevesebb kárt tegyenek a belső felületekben és a díszítésekben. Bent a fényképek készítése tilos.

2006 januárjában bejelentették, hogy újabb központot építenek a látogatók számára. Tervezik egy kiállítóterem megnyitását is, ahol a völgy modelljét, az Újbirodalom nekropoliszának kronológiáját és ikonográfiáját mutatnák be. A Metropolitan Museum of Art és a National Geographic Society oktatási anyagokat adományozott a leendő múzeumnak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ötletek aktualitás nélkül (Kezdőlapon még nem szerepelt nem-életrajz cikkek):

igyekeztem minél több témából választani. Persze lehet mást is, ha valaki tud jobbat vagy aktuálisabbat. – – Rlevente   üzenet 2017. május 4., 13:45 (CEST)

A 13 közül a Királyok völgye szócikkét javaslom a május 22. és május 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-21-1 helyre. Az indoklást a ma Kezdőlapra került kiemelt cikk történetével összehasonlítás adja. – *feridiák vita 2017. május 4., 20:58 (CEST)

I. Teleki László szócikkének példája

1. Szócikk-start 10 éve, 2007. február 17-én.
2. Kiemelt státuszt megkapta 2007. június 8-án.
3. Kezdőlapon kinn volt 2007. október 8-tól 14-ig hét napon át.
4. Rlevente 2017. április 18-án javasolta a május 4-7. helyre. Április 30-ig senki nem reagált.
5. *feridiák május 1-jén a választékból Teleki Lászót javasolja kiemelni. LaSza támogatja. Csinálni kezdtük, és ha csak véghatáridőre is, de hárman megcsináltuk, és vasárnap végéig kinn a Kezdőlapon. Buzdító példa.

II. Királyok völgye szócikkének példája

1. Szócikk-start 10 éve, 2007. május 10-én.
2. Kiemelt státuszt megkapta 2008. június 13-án.
3. 2017. május 4-ig jelek szerint még nem volt kinn a Kezdőlapon!
4. Tehát Rlevente kezdeményezése nagyon is aktuális. Ha a 10. évforduló évében, és napra 2017. május 4-én indítjuk, és ha május 10-re a cikkajánló is elkészülne, az szerintem igazán szép lenne.
5. 2008-ban @Alensha: kezdeményezte az eljárást a kiemelt státusz elnyeréséért és a hat támogató között @Szalax: is ott volt. Hozzájuk fordulva kérjük meg a Miskolci Mágusok Műhelyét, hogy szíveskedjenek a cikkajánlót május 10-re elkészíteni.

Mi a véleményetek? – *feridiák vita 2017. május 4., 23:11 (CEST)

Utóirat Ma van a közösségi portálon Antissimo 11. és Rlevente 6. wikiszülinapja. Ezzel az éjszakai túlórázással itt külön is köszöntjük @Rlevente szerktársat és Wikiszülinapját. – *feridiák vita 2017. május 4., 23:29 (CEST)

Köszönöm.   – Rlevente   üzenet 2017. május 5., 07:22 (CEST)

Kedves @Rlevente és természetesen @LaSza! Én is köszönöm a konszenzusos közös sikert. Egyben szeretném kérni megértéseteket és segítségeteket, hogy a sikerhez ihletet adó Teleki László szócikkajánlójában is jussunk legalább a végén konszenzusra. – *feridiák vita 2017. május 7., 21:55 (CEST)

május 25. 12.00 és május 28. 23.59 között: F.T. Island

A jelölt cikk: F.T. Island (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Balról jobbra: Szunghjon, Dzsedzsin,
Minhvan, Honggi és Dzsonghun
Honggi, az együttes énekese

Az F.T. Island (hangul: 에프티 아일랜드Ephuthi AillenduRREpeuti Aillaendeu?) 2007-ben alakult dél-koreai hangszeres pop-rock-együttes. Tagjai Cshö Dzsonghun (gitár, billentyűk), I Honggi (fő vokál), I Dzsedzsin (basszusgitár, vokál), Cshö Minhvan (dobok) és Szong Szunghjon (gitár, vokál). Nevük a Five Treasure Island (magyarul: ötkincses sziget) rövidítése. Dél-Korea első idolzenekarának tartják őket.

Első lemezük, a Cheerful Sensibility 2007-ben jelent meg, Lovesick című daluk hetekig vezette a slágerlistákat. Első japán nyelvű slágerük, a The One vezette az Oricon napi listáját. 2017 áprilisával bezárólag 16 nagylemezük, valamint számos közép- és kislemezük jelent meg. Többször turnéztak Ázsiában; Ázsián kívül az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Dél-Amerikában léptek fel.

Az együttes tagjai egyéb más tevékenységet is folytatnak: Honggi elismert színész, Dzsedzsin, Szunghjon és Minhvan pedig musicalekben énekel. 2009 januárjában O Vonbin kilépett az együttesből, Szong Szunghjon az ő helyére érkezett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom az F.T. Island együttes cikkét. Az apropó. hogy első hivatalos bemutatkozó koncertjüket Szöulban, a Live House Melon-AX színpadán tíz éve tartották 2007. május 27-én. Andrew69.   2017. február 9., 17:51 (CET)

22. hét

május 29. 0.00 és június 1. 11.59 között: Vendvidéki Köztársaság

A jelölt cikk: Vendvidéki Köztársaság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Vendvidéki Köztársaság, (más alakban Mura(i) Köztársaság, szlovénül: Republika Prekmurje) rövid életű államalakulat, amely 1919-ben alakult meg a mai Vendvidéken (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidéken (Muraszombat és Lendva környékén), bár hatalma a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások több körzetére csak elvileg terjedt ki. Az államot még határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében igencsak kiábrándító valóság lappang: nem a magyarországi szlovének hozták létre a rend helyreállítása érdekében, hanem önös érdekből alakították, egyszerűen kihasználva a terület nemzeti jellegét.

A Vendvidéki Köztársaság alapítója és vezetője egy hajdani cserföldi (ma Črenšovci) kántortanító, Tkálecz Vilmos volt, aki korábban nem vett részt a magyarországi szlovén autonómiáért küzdő mozgalmakban.

1919 májusára a tanácsköztársaság az egész országban elvesztette népszerűségét. A kommunista karhatalmi egységek, mint a Lenin-fiúk, vagy a Vörös Őrség terrorizáltak a lakosságot. A központosítással emelkedett a bürokrácia és példátlan agitációk vették kezdetüket. Mivel mindez a Vendvidéken is csak a nyomort fokozta, a tanácsköztársaság korábbi támogatói közül is sokan szembefordultak a rendszerrel, egyre kívánatosabbnak tűnt az önállóság vagy a Jugoszláviához csatlakozás.

Muraszombaton Tkáleczet népbiztossá nevezték ki, és ő eleinte nagyon lelkesen segítette a kommunista rendszer kiépítését. A könnyű meggazdagodás reményében részt vett a hiánygazdaság miatt fellendült csempészetben, de ezért feljelentették és nyomozás indult ellene. Tkálecz felismerte, hogy előbb vagy utóbb letartóztatják és akár halálra is ítélhetik, ezért szokatlan és érthetetlen lépésre szánta el magát. 1919. május 29-én éjjel a helyi lakosság előtt deklarálta az önálló Vendvidéki Köztársaságot, és a „népek önrendelkezési jogára,” azaz a Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett tizennégy pontra hivatkozva bejelentette annak elszakadását a magyar proletár államtól.

Tkálecznek nem volt sok támogatója, mert nem volt programja az új állam vezetéséhez; a lakosság nem is vette komolyan. A katonaságnak is csak egy része állt át, ezért nem tudtak hatékony véderőt kiállítani a „rend helyreállítására” küldött magyar Vörös Hadsereg ellen. A támadás június 2-án több irányból indult és elsöprő volt. A Vörös Hadsereggel szemben álló ellenforradalmi egységek egy puskalövés nélkül kihátráltak, a támadók gyakorlatilag semmilyen ellenállásba nem ütköztek. Tkálecz családjával és a köztársaság többi vezetőjével Grazba menekült. A Vendvidéken újra a proletárdiktatúra jutott hatalomra.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1919. május 29-én létrejött Vendvidéki Köztársaság szócikkét. – Rlevente   üzenet 2017. május 13., 08:59 (CEST)

A javaslatot támogatom. – *feridiák vita 2017. május 13., 18:11 (CEST)

Nem értek egyet azzal, hogy a beharangozó csaknem fele az egyéb törpeállamokkal és történetükkel foglalkozzon a Vv-i Közt. helyett.

P/c vita 2017. május 22., 22:31 (CEST)

Igazad van, bővítettem a Vv-i Közt. meglehetősen rövid történetével. Történelemnek nem nevezném. – Rlevente   üzenet 2017. május 23., 09:58 (CEST)

június 1. 12.00 és június 4. 23.59 között: Nádasdy Tamás

A jelölt cikk: Nádasdy Tamás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól.

Korának nagy műveltségű alakja, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1552-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd pártjára állt, és részt vett a I. János magyar király elleni hadjáratban. 1529-ben Buda ostromakor a vár kapitányaként elfogták. A fogságban János király szolgálatába állt, és Lodovico Gritti mellett alkormányzó lett.

Már a kezdetektől törekedett egy új főúri központ kiépítésére, Sárvár fejlesztésére. Még Kanizsán élt, amikor a szolgálatába szegődött Sylvester János megnyitotta iskoláját Sárváron. Hamarosan egy nyomdát is üzembe helyeztek, egyúttal belefogtak a környék mezőgazdaságának jelentős fejlesztésébe.

Birtokainak nagy része feleségének hozománya volt. Mivel ezek javarészt Nyugat-Dunántúlon voltak, gazdasági érdeke is azt kívánta, hogy az első lehető alkalommal térjen vissza Habsburg Ferdinánd hűségére. Ez a szolgálat hozta meg neki a politikai felemelkedést: egyre magasabb tisztségeket töltött be. Hadvezérként is többször jeleskedett, például amikor Ali budai pasa 1556-ban megostromolta Szigetvárt, ő vezette a felmentő sereget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ötleteim:

  • 460 éve elhunyt Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) , magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója, és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora
  • 224 éve elhunyt Giacomo Casanova (Velence, 1725. április 2. – Dux, Csehország, 1798. június 4.) velencei kalandor, író
  • 147 éve elhunyt Georges Bizet (Párizs, 1838. október 25. – Bougival, 1875. június 3.) francia zeneszerző

– Rlevente   üzenet 2017. május 13., 09:05 (CEST)

@Rlevente: ötleteid közül Nádasdy Tamás szócikkét javasolom. @Andrew69.: hívlak harmadiknak egy katonai főparancsnok Kezdőlapra kiemelésének támogatására és cikkajánlója elkészítéséhez társszerzőnek. – *feridiák vita 2017. május 13., 18:07 (CEST)

  támogatom Köszönöm, hogy szóltál. A bevezető része nem a legjobb, de segítek és talán ha összejön egy jó kezdőlapos ajánló betehetnénk majd a magába a cikkbe is. Andrew69.   2017. május 14., 08:28 (CEST)

Természetesen azt is helyeslem, hogy a jó cikkajánlót magába a szócikkbe is beépítsük. Ehhez kapcsolódva kérdezlek Benneteket: miért nem tudjuk a sikeres együttműködés itteni szellemét szélesebb körben is meghonosítani? Teszek erre két próbát, melyhez kérem mindkettőtök ellenőrző figyelmét. Mindkettő közvetlenül a „Kiemelt cikk” rovat alatti „Aktuális” rovatból indul ki. Mindkettőt Ti tettétek be és mindkettőt egy napon, a tegnapi május 13-án. Előbb @Andrew69.: tett be alulra egy május 12-i halálesetet: „Halálesetek a közelmúltban: Mauno Koivisto...” Majd @Rlevente: tett be felülre egy május 13-i kettős szentté avatást: „Május 13-án, Fatimában Ferenc pápa szentté avatta Francisco Marto és Jacinta (wd) testvéreket, akiknek 100 évvel ezelőtt megjelent Szűz Mária”. Ez felidézett, aktivált egy másik kettős szentté avatáshoz kapcsolódó (2014-es) ugyancsak napra május 13-i vitaindító kezdeményezést. – *feridiák vita 2017. május 14., 15:33 (CEST)

Kész, szerintem mehet, illetve ha Pásztörperc még ránéz akkor talán még jobb lesz és előre is köszönöm a figyelmét. Andrew69.   2017. május 30., 10:45 (CEST)
Kiegészítve egy rövid szakasszal és képpel Sárvárról, továbá részemről is @Pásztörperc figyelmének kérése. - *feridiák vita 2017. május 30., 15:01 (CEST)
Elnézést, tegnap előadtam, de már újra vagyok:
P/c vita 2017. május 31., 09:56 (CEST)

23. hét

június 5. 0.00 és június 8. 11.59 között: Szén nanocső

A jelölt cikk: Szén nanocső (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egyfalú szén nanocső szerkezete
Többfalú szén nanocső

A szén nanocső, angol rövidítéssel gyakran CNT, (carbon nanotube) a szén egyik allotrop módosulata, a fullerének egy sajátos, hengeres szerkezetű típusa. Más nanocsövekhez és nanopálcákhoz hasonlóan a szén nanocsövek is kvázi-egydimenziós szerkezetek, azaz a tér egyik irányában kiterjedtek, míg a másik két irányban nanométeresek. Közel atomi méreteik miatt szén makromolekuláknak is tekinthetők.

Felfedezésük időpontja vitatott: először 1952-ben közölték észlelésüket, de igazi tudományos érdeklődést csak az 1990-es években keltettek. Bár alkalmazásuk technikailag igen nehéz, sokfelé, így hazánkban is intenzíven kutatják.

Különleges mechanikai, kémiai, elektromos és hőtani tulajdonságaik nagyrészt szerkezetüknek köszönhetőek. Igen érdekes fizikai tulajdonságuk a szobahőmérsékletű ballisztikus vezetés. Elektronikus sávszerkezetükben a kétdimenziós kvantumbezárások van Hove-szingularitásokat hoznak létre. Szakítószilárdságuk és hővezetésük a hagyományos szerkezeti anyagokénál akár százszor is jobb lehet. A belőlük készíthető nanoszerkezetű tömbi anyagok nagy felület-térfogat aránya és nanoporozitása sok alkalmazás felé nyit utat. Ma is kutatják többek között különlegesen szívós ruhák, szerkezeti kompozitok, elektronikai eszközök, szuperkapacitások, napelemek, hidrogéntároló üzemanyagcellák, illetve űreszközök, például űrliftek szén nanocsövekre alapozott gyártásának lehetőségét. Extrém jellemzőik hatékony alkalmazása még várat magára, sok alkalmazás gyakorlatba ültetése további műszaki fejlesztést igényel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kincsem szócikkét a június 5. és június 8. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1 helyre javaslom. Már a jó státusz elnyeréséért folyó eljárásban forrás idézésével jeleztem június 6. jubileumi aktualitását. A kiemelt státusz elnyeréséért folyó eljárás zárási napja május 6. Így kellő idő marad a minőségi cikkajánló elkészítésére és konszenzusos véglegesítésére. A cikkajánló alapváltozata elkészítését vállalom és véglegesítő megvitatásra még májusban megcsinálom. – *feridiák vita 2017. április 9., 11:23 (CEST)

Ide valami mást kellene találni. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. május 6., 08:25 (CEST)

A Fluor szócikkét javaslom. – *feridiák vita 2017. május 6., 23:22 (CEST)

Ezzel június 8-ig kész a programjavaslat. Javaslom, itt most álljunk meg, készüljenek el a cikkajánlók, és május végén vitassuk meg a július elejéig tartó következő szakaszt. – *feridiák vita 2017. május 13., 18:24 (CEST)

Ma a Szén nanocső szócikke is megkapta a kiemelt státusz, melyet az október 23-i Mólnapra javasoltam, a Nemesgázok szócikket pedig a július 6-7-8-9 időszakra jelöltem. A május végi vitában fogjuk véglgesíteni a három kémiai szócikk helyét. – *feridiák vita 2017. május 16., 15:46 (CEST)

Itt akkor mi a javaslat? Andrew69.   2017. május 30., 16:24 (CEST)

Javaslatok a Kiemelt cikk rovatba:

1. Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1 helyre Szén nanocső.
2. Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-27-2 helyre Nemesgázok.
3. Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-43-1 helyre Fluor.

Appendix

4. Mivel a 2017-23-1 helyre 2017. április 9-én eredetileg a lóverseny-versenyló témakörben a Kincsem szócikkét jelöltük, hogy a június 5. és június 8. között lovas és lóverseny is legyen a Kezdőlapon, ezért az Érdekességek rovatban a Kezdőlap érdekességei/2017-23-1 helyre Széchenyi lovas képével ez a Tudtad-e, hogy... kérdés került került: … az első pesti lóversenyt 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt tartották és az első győztes a Széchenyi István istállójában nevelt Babieka (más források szerint Gawing) volt?
Tisztelt @Andrew69.! Miután válaszoltam kérdésedre, én is szeretnék egy kérdést feltenni és egy ehhez kapcsolódó kérést intézni Hozzád. A Kincsem szócikkét 2017. április 8-án jelölték kiemelt státuszra és május 6-én közölték, hogy nem kapta meg. Ezzel párhuzamosa Emma Watson szócikkének jelölését 2017. április 12-én nyilvánították sikertelennek, április 25. jelölték újra és 2017. május 23-án megkapta a kiemelt státuszt. Kincsem pedig május 31-ig még az újrajelölésig sem jutott el. A Kincsem szócikk kiemelt státusztra újrajelölése Rád vár! Mit tudunk segíteni, hogy mielőbb megtedd az újrajelölést? – *feridiák vita 2017. május 31., 19:05 (CEST)
Nem tudom. Ilyen felkérésnek nehéz ellentmondani. Átgondolom és lehet igazad van, hogy ne hagyjuk ezt a csodás cikket magára, mert nagyon egyben van és az a baj azt érzem csak rontani tudok rajta. Andrew69.   2017. május 31., 23:26 (CEST)

június 8. 12.00 és június 11. 23.59 között: Rocks and Honey

A jelölt cikk: Rocks and Honey (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Rocks and Honey stúdióalbum

A Rocks and Honey Bonnie Tyler (1951. június 8. –) brit rockénekesnő tizenhatodik stúdióalbuma. A reszelős hangú előadó nyolc év után adott ki új lemezt, amelyet Tennessee államban, a countryzene fővárosának tartott Nashville-ben készített. A dalok közül azonban csak kettő country stílusú, többségük erőteljes ballada vagy rock.

Az album elkészítésében régi barátja, Desmond Child segítette, akivel utoljára az 1988-ban megjelent Hide Your Heart (Notes from America) albumon dolgozott együtt. A lemez fő producere David Lyndon Huff.

Az album első kislemezdala a Believe in Me, amellyel Bonnie Tyler az Egyesült Királyságot képviselte a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon Malmőben. A dal Desmond Child szerzeménye. Az albumra kezdetben csak a hivatalos, teljes verzió került fel, majd a megjelenés előtt egy héttel, utolsóként a rádiós változatot is feltették.

A lemez a Warner Bros. Records gondozásában, 2013. május 6-án jelent meg az Egyesült Királyságban, majd május 14-én az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Legkésőbb Oroszországban és a Független Államok Közössége országaiban jelent meg 2013. november 28-án — ott a Warner Music orosz leányvállalata, a Nikitin és a BestFM rádió gondozta.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Rocks and Honey album cikkét, előadója, Bonnie Tyler június 8-i születésnapja alkalmából. – Rlevente   üzenet 2017. március 28., 15:37 (CEST)

@Rlevente, Andrew69., Pásztörperc: Kinn a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-2 helyen a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. június 8., 12:57 (CEST)

24. hét

június 12. 0.00 és június 15. 11.59 között: Gyufa

A jelölt cikk: Gyufa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Égő gyufaszál
Irinyi János (1817–1895)

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa. Kínában már a 6. században használtak tűzgyújtásra kénnel átitatott fenyőfa pálcákat, de a modern gyufát csak a 19. század elején találták fel. Az első magyarországi dörzsgyufagyár 1834-ben nyílt meg.

A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát a kerek 200 éve született Irinyi János szabadalmaztatta 1836-ban, még vegyészhallgató korában. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártás jogait eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegényen halt meg 1895-ben.

A gyufa egyszer használatos, ezért kereskedelmi forgalomba nem szálanként, hanem ömlesztett csomagolásban, gyufásskatulyában, gyufásdobozban, illetve gyufalevélben kerül. Jellemzően négyféle csomagolás van forgalomban: gyufásdobozban ún. háromnegyedes (47 mm-es gyufaszálak, kb. 50 db gyufa), háromnegyedes rövid (37 mm, 50 db) és családi (47 mm, kb. 400 db), gyufalevélben pedig ultralapos gyufákat árusítanak (kb. 40 db). A gyulladást elősegítő dörzsfelület e tárolóalkalmatosságok külső részén kap helyet.

A mindenhol elérhető, olcsó gyufával számtalan játék játszható. Köztük sok a felnőttjátékː logikai, matematikai, geometriai rejtvények, és van gyufával játszható társasjáték is, például ilyen a gyufakocka. Az ömlesztett gyufaszálak tárolására használt gyufásdobozok hamar reklámhordozóvá váltak; gyűjtésük különösen az 1960-as és az 1980-as években volt divatos világszerte, így Magyarországon is. A gyufa- és gyufacímkegyűjtőket fillumenistáknak nevezik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a gyufa cikk. 2013. márciusban szerepelt ugyan a kezdőlapon, de a magyar feltalálók napja (jún. 13) és Irinyi János születésének bicentenáriuma miatt szerintem indokolt az ismételt kezdőlapos szereplés. Andrew69.   2017. június 4., 09:36 (CEST)

Támogatom. – *feridiák vita 2017. június 4., 19:59 (CEST)

Köszönöm a támogatást és jelöltem a kezdőlapra. Andrew69.   2017. június 4., 23:25 (CEST)

június 15. 12.00 és június 18. 23.59 között: Lódarázs

A jelölt cikk: Lódarázs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lódarázs (Vespa crabro)
A háziméhet pusztító lódarázs

A lódarázs (Vespa crabro) (nevezik európai lódarázsnak is) a darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb európai képviselője. Alapvetően Eurázsiában él, de betelepítették Észak-Amerikába is. Mivel más ízeltlábúakkal táplálkozik, komoly károkat okozhat a méhészeknek.

A lódarázskirálynő akár 35 milliméter hosszú is lehet, a herék és az ivartalan nőstény dolgozók legfeljebb 25 milliméteresek. A nőstények potroha hat, a hímeké hét szegmensből áll; a nőstények csápja 12, a hímeké 13 ízre tagolódik. A faj minden példánya jellegzetes darázsmintázatot visel: potrohuk a legtöbb rokon fajénál sötétebb, a tor felé feketén mintázott; a tor és a belőle kinövő ízelt lábak barna és fekete színűek, a fej sárgás sötét, az összetett szemek barnák. A fejtetőn elhelyezkedő három pontszem csak a fény irányának érzékelésére szolgál. A potroh végében van a hegyes, egyenes, visszahúzható, üreges fullánk, a királynőknek tojócsövük is van. A dolgozók fullánkosak, a hímek nem tudnak szúrni.

Mérete, zajos röpte és fájdalmas, komoly duzzanatot okozó szúrása miatt sokan tartanak tőle. Fullánkját az emlősök bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Ha a szúrás allergiás reakciót okoz, kezelés nélkül akár halálos is lehet.

Társas rovar; kolóniái tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával épített darázsfészkek télire kiürülnek, a dolgozók és herék elpusztulnak. Csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapítsanak. A lerombolt fészket a kolónia megmaradt tagjai többnyire az eredeti helyén próbálják újjáépíteni, ezért jobb, ha azt szakértő távolítja el. Az emberek közelségéhez jól alkalmazkodott, ezért a Természetvédelmi Világszövetség nem tekinti veszélyeztetett fajnak és Magyarországon nem védett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom a lódarázs cikket (még nem volt kezdőlapon). A nyári meleg és gyakori előfordulásuk miatt aktuális, a hozzájuk kapcsolódó ismeretterjesztés. Ha van más jobb javaslat, áttehető más nyári időpontra is. Andrew69.   2017. június 4., 15:24 (CEST)

Támogatom. – *feridiák vita 2017. június 4., 20:00 (CEST)

25. hét

június 19. 0.00 és június 22. 11.59 között: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban

A jelölt cikk: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fáraóképmás, valószínűleg
II. Ramszeszé
Alsó-Egyiptom városai

Az ókori Egyiptomban a mindennapi élet fő vonásai évezredeken át szinte változatlanok maradtak, bár az egyiptomi kultúra ezen hosszú időszak alatt sokat fejlődött. Különösen a nagy építkezések alakulása szembetűnő. A civilizáció az egyik csúcspontját az i. e. 13. században, II. Ramszesz fáraó korában érte el, ekkor a világ egyik vezető hatalma volt. A gazdag leletanyagból a történészek nemcsak a fáraók életéről tudtak meg sok érdekes részletet, de az ókori Egyiptom hétköznapjairól is.

Az ókori egyiptomi társadalomban végső soron minden föld a fáraó tulajdona és annak minden lakosa a fáraó rabszolgája volt. Ezért is tekintik az ázsiai termelési mód elméletének hívei ezt a birodalmat e társadalmi formáció egyik tipikus példájának. A társadalom emellett erősen rétegezett volt. A fáraó és környezete alatt a hivatalnokréteg állt, élén a nagy ország helyi vezetőivel. Velük szorosan összefonódott a katonaság, papság, alattuk helyezkedett el a kereskedők, iparosok és kézművesek, majd a munkások és a földhöz kötött parasztok következtek. Legalul, viszonylag kevesen a valódi rabszolgák voltak, akiket ingóságként kezeltek, adtak-vettek. Legtöbbjük a külföldi hadjáratokon esett fogságba; őket az állam osztotta el az urak, a papok és magánemberek (például az obsitos katonák) között. Egyes rabszolgák a gazdagabb családoknál dolgoztak patriarchális körülmények között, őket viszonylag gyakran fel is szabadították. Mások a kő- vagy aranybányákban, embertelen körülmények között fejezték be rövid életüket.

A társadalom felépítését jól tükrözi a városok szerkezete is. A későbbi ókori demokráciáktól eltérően az egyiptomi városokban csak utcák voltak, nagyobb összejövetelekre alkalmas terek szinte egyáltalán nem. Nem szerették a szétszórt településeket, az ideális egyiptomi város négyszög alapú volt, derékszögű utcákkal; centrumában volt a templomi-hivatali központ középületekkel és katonákkal. A központi hatalom gyengülése idején az ilyen városok fellazultak, a középületeket gyakran raktárakká vagy lakásokká alakították. Az utcákat ritkán burkolták, általában csak kitaposott útvonalak voltak, amiket a házak falai szegélyeztek és időnként a kapuk szakítottak meg. Közéletnek nevezhető tevékenység csak a városközpontban, a templomok, hivatali épületek körül vagy azok belső előterében volt. Piacok, más kereskedelmi tevékenységet szolgáló területek, boltok sem voltak: a háztartások részben önellátóak voltak, részben az államtól fizetségül kapott fejadagokat élték fel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide, ha nincs jobb javaslat jöhetne a vírus cikk. Andrew69.   2017. június 4., 16:07 (CEST)

Ide szerintem van jobb. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyre a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikket javaslom-jelölöm a következő indokok alapján:

1. Ugyanaz a szerző: Szilas és ugyanazon hónapban: 2017. februárjában jelölt két párhuzamos tartalmú, a mindennapi életet tárgyaló szócikket kiemelt státusz elnyerésére. Február 5-én az egyiket, február 17-én a másikat.
2. Mindkét szócikk megkapta a kiemelt státuszt, mégpedig mindkettő február hónapban: március 5-én az egyik, március 17-én a második.
3. Az egyik, a Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában szócikk cikkajánlója már az év első negyedében, 2017. március 27. és 2017. március 30. között szerepelt a Kezdőlapon. A másik még a második negyedév utolsó hónapjában sem volt kinn.

Ezért javasolom, hogy a 25. hét elején, június 19-től június 22-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyre a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikket tegyük. – *feridiák vita 2017. június 5., 00:01 (CEST)

Elállok a jelöléstöl, ahogy írtam is, ha van jobb javaslat. Jöhet a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban, ha más sincs ellene. Andrew69.   2017. június 5., 00:44 (CEST)
De azért egy pici megjegyzésem van. Ennek a szócikknek nincs interwiki párja. Andrew69.   2017. június 5., 00:57 (CEST)

A pici tüske kihúzásáért és a kompromisszumos megoldásért - ha nincs jobb javaslat - a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 következő helyre jöhetne az @Andrew69. javasolta vírus cikk, és ennek ha nincs és ha lehet, még interwiki párja is legyen. – *feridiák vita 2017. június 5., 08:25 (CEST)

@Alensha szíveskedj a hétfőn Kezdőlapra kerülő Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikkajánlóját megnézni, s ha találnál javítanivalót, akkor kérlek, hogy szíveskedj jelezni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. június 17., 12:35 (CEST)

A cikkajánló készítését elkezdtem, @Voxfax, Rlevente, Szilas, Pásztörperc folytatta, végül mindenkinek megköszöni és ha bármit hibázott, annak kijavításához segítségeteket kéri: – *feridiák vita 2017. június 20., 19:21 (CEST)


Érkezés a Kezdőlap Vitalapjáról:

Elírás a kiemelt cikkben

  Megoldva*feridiák vita 2017. június 13., 08:25 (CEST)

{{segély}}(?) Szervusztok!

A kiemelt cikkben elírás van: "A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát a kerek 100 éve született Irinyi János szabadalmaztatta 1836-ban...". Az a kerek 100, az talán kerek 200 inkább. :)

Üdv: – Kalocsai Tamás vita 2017. június 12., 11:01 (CEST)

Igaz. Javítva. Köszönjük! -- ato vita 2017. június 12., 11:07 (CEST)


A „Megoldva” sablont június 13-án, a magyar feltalálók napján tettem fel ezen szakaszra. Akkor a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-24-1 volt az egyetlen szakasz a Kezdőlap kiemelt cikkei rovatból. Most az 5. szakasz tartalma, a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-24-2 is az. Akkor lefelé az utolsó szakasz volt. Most felfelé az első. Felette a fejrész, abban hét fül található. Köztük a Kapcsolódó lapok, sablonok a középső fül. Erre kattintva a Kiemelt cikk rovat kezdőlapon lévő Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 cikkajánlóban vagyunk. Annak vitalapján, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyen vár Rád, Rátok a soron következő kiemelt feladat. – *feridiák vita 2017. június 19., 23:55 (CEST)

„Mindennapi élet...” négy tételben

A négy Mindennapi élet... szócikk kezdeményezője Szilas wikitárs.

A: Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-13-1

B: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1

C: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-39-2

D: Mindennapi élet Mátyás király korában / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2

@Szilas: az első három után a Mindennapi élet Mátyás király korában szócikk kiemelt szintre emelése még elvégzendő feladatunk és szerintem ennek kezdeményezése is Rád vár. Kérlek, szíveskedj visszaigazolni, ha szerinted is. – *feridiák vita 2017. június 20., 19:10 (CEST)

június 22. 12.00 és június 25. 23.59 között: Vírus

A jelölt cikk: Vírus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A vírusok szerkezete

A vírus olyan, nem sejtes szerveződésű mikroszkopikus organizmus, amely csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni. Vitatják, hogy egyáltalán élőlény-e: bár vannak génjei és alkalmazkodik környezetéhez, anyagcseréje nem önálló. A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij 1892-ben, a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálva fedezte fel. Nevüket – ami a latin virus, méreg szóból származik – Martinus Beijerincktől kapták 1898-ban. A mikrobiológia speciális ága, a virológia tanulmányozza őket.

Minden életformának – a növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak is – vannak vírusos fertőzései. A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, ezek a leggyakoribb organizmusok a Földön. A sejteken kívül vírusrészecske, virion formájában léteznek – ezek a genomból és egy fehérjeburokból, a kapszidból állnak; egyes fajaikat még külső lipidburok is körülveszi. Formájuk változatos: rúd, fonál, ikozaéder vagy egyéb. Méretük 20–1500 nanométer közötti, ezért döntő többségük a fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal figyelhető meg.

Eredetük bizonytalan. Az egyik, származásukat magyarázó elmélet szerint őseik leegyszerűsödött parazitabaktériumok vagy a sejtek citoplazmájában található plazmidok voltak; más vélemény szerint a sejtes élettel együtt alakultak ki. Az evolúcióban fontos szerepük a fajok közötti génátvitel.

Változatos módon terjednek; van, amelyiket rovarok viszik át egyik állatról vagy növényről a másikra, mások a tüsszentéssel, köhögéssel a levegőbe juttatott aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakról kerülnek új gazdaszervezetükbe. Legtöbbjük csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni. A megtámadott élőlények immunrendszere védekezik ellenük, aminek hatása megfelelő védőoltással felkészítve jelentősen javítható. Egyes vírusok képesek kikerülni az immunrendszert. Az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatékonyak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-2 helyre - ha nincs jobb - jöhetne @Andrew69. javaslata: a vírus szócikk. (Lásd még a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyet.) – *feridiák vita 2017. június 5., 08:47 (CEST)

26. hét

június 26. 0.00 és június 29. 11.59 között: Dél-Korea gazdasága

A jelölt cikk: Dél-Korea gazdasága (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Dél-Korea fővárosa, Szöul látképe
Külföldi turistákat tanít finomságok készítésére a koreai szakácsnő

A 2014-es adatok alapján Dél-Korea gazdasága a világon a 12., Ázsiában a negyedik legnagyobb. Az ország a koreai háború után a világ egyik legszegényebbje volt, de nemzetközi segélyekkel és kölcsönökből, agresszív, a konglomerátumokra és exportra építő gazdaságpolitikájával néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá, az ázsiai tigrisek egyikévé vált.

2014-ben Dél-Korea bruttó nemzeti terméke (GDP) 1416 milliárd dollár volt. Ennek 59,4%-át a szolgáltatások termelték ki, 38,3%-át az ipar; a mezőgazdaság aránya csupán 2,3%. A munkanélküliség az OECD országai közül az egyik legalacsonyabb.

Iparát a nehézipari ágazatok fémjelzik, mint például a petrolkémiai ipar vagy a hajógyártás; mellettük fontos az autóipar és a fogyasztói elektronika szerepe is. Több koreai nagyvállalat világszerte ismert: ilyen a Samsung, az LG és a Hyundai. Ezek profilja meglehetősen vegyes, a Hyundai például jelen van például a hajóépítésben, a Samsungnak jelentős építőipari vállalatai vannak, az LG pedig a petrolkémiai és félvezetőiparban is aktív. A szolgáltatóipar fejlettsége elmarad az iparétól, a kis- és középvállalkozásokra pedig kevés figyelmet fordítanak. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, az ország ma már élelmiszerigényének 70%-át importból fedezi. A turizmus rohamléptékben fejlődik; 2000-től 2005-ig a Koreába látogató külföldi turisták száma megduplázódott.

A gazdaság komplexitása 2012-ben a világranglista 5. helyén állt; legfőbb kereskedelmi partnerei az USA, Japán, Hongkong és Szingapúr. Legfontosabb exportcikkei a finomított kőolaj, az integrált áramkörök és az autók.

Dél-Korea egyre népszerűbb befektetési célpont, főképp az USA és Japán számára. Az ország pénzügyi központja a főváros, Szöul, amelynek Joido szigetén tömörülnek a pénzügyi szervezetek központjai. Természeti erőforrásai korlátozottak, az energiaigényének mintegy 96%-át importból fedezi. Az ország tagja a G20 szervezetnek és az OECD-nek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a Dél-Korea gazdasága, még nem szerepelt kezdőlapon, ha van jobb javaslat, akkor áttehető más időpontra is. Andrew69.   2017. június 5., 17:08 (CEST)

június 29. 12.00 és július 2. 23.59 között: A vadon hercegnője

A jelölt cikk: A vadon hercegnője (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Morót, Szant és az Erdő Szellemét imitáló cosplayesek

A vadon hercegnője (もののけ姫; Mononoke hime?; angol címén Princess Mononoke) 1997-ben bemutatott japán animációs történelmi fantasy film. Mijazaki Hajao írta és rendezte, a Studio Ghibli gyártotta. Főszereplőit Macuda Jódzsi, Isida Juriko, Tanaka Júko, Kobajasi Kaoru, Simamoto Szumi és Miva Akihiro szeijúk szólaltatják meg. A vadon hercegnője egy, a Muromacsi-kor késői szakaszáról szóló dzsidaigeki(wd) (japán történelmi dráma), számos fantasztikus elemmel. Főszereplője egy fiatal emisi(wd) harcos, Asitaka, aki az erdő természetfeletti őrzőinek Vasváros lakóival vívott harcába keveredik; utóbbiak a végletekig ki akarják aknázni az erdő erőforrásait. A harcból senki sem kerülhet ki győztesen, az ember és a természet harmonikus kapcsolata csak átmeneti lehet. A film eredeti címében szereplő „Mononoke” (物の怪?) nem egy név, hanem egy kifejezés a japán nyelvben a lélekre vagy szörnyre.

A film bemutatója 1997. július 12-én volt Japánban, majd 1999. október 29-én az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon a Titanic Fesztiválon mutatták be 2000. október 8-án, VHS-en és DVD-n a UIP-Dunafilm forgalmazta, televízióban a TV2 és a Digi Film vetítette.

A vadon hercegnőjét a kritikusok és nézők is pozitívan fogadták; 1997-ben a legjobban jövedelmező film volt Japánban a Titanic bemutatásáig. Észak-Amerikában a Miramax Films forgalmazta, és bár a jegypénztáraknál kevés bevételt hozott, a DVD- és VHS-kiadás is jól fogyott, ami felkeltette a Ghibli érdeklődését a nyugati piac iránt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne az 1997. júliusában (20 éve) bemutatott (a filmzenei albumot Japánban 1997. július 2-án adták ki) A vadon hercegnője. Andrew69.   2017. június 5., 14:13 (CEST)

A vadon hercegnője szócikket @Sasuke88 kezdeményezte 2012. október 2-án és a kiemelt státusz elnyerését is ő 2014. november 11-én. A szócikk a kiemelt státuszt @Engusz, Andrew69., Teemeah, Ogodej, Laci.d támogatásával megkapta 2014. december 9-én. Kezdőlapra kezdeményezte @Andrew69. 2017. június 5-én, pünkösd hétfőjén, aki még aznap elkészítette a cikkajánló képes szövegére a javaslatot. Ezt @Pásztörperc június 14-én tömörítette. Június 19-én @*feridiák az infoboxból átemelte a címadó Szan, a „vadon hercegnője” képét.

Itt tartunk. Ebben még sok a kékíthető/kékítendő piros. Mivel a csütörtöki frissítéssel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-26-2 kiemelt helyen Kezdőlapra kerül, ezért aki tud, szíveskedjen segíteni. – *feridiák vita 2017. június 27., 19:17 (CEST)

A képet kivettem, jogvédett kép csak szócikkben lehet, máshol nem. Xia Üzenő 2017. június 27., 21:53 (CEST)