Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2021 I.

Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2021-es év első felére.

1. hét

január 4. 0.00 és január 7. 11.59 között: Apollo–1

A jelölt cikk: Apollo–1 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Edward White, Virgil Grissom, és Roger Chaffee

Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. február 21. napjára tervezett startra végül nem került sor, mert 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White parancsnoki modul pilóta és Roger Chaffee holdkomp pilóta az életüket vesztették.

A korábban John F. Kennedy elnök által bejelentett program a Holdra szállást célozta meg minél előbb, de lehetőség szerint a Szovjetuniót megelőzve. Ehhez a NASA kialakított és elfogadott egy koncepciót, majd a koncepcióhoz illesztve egy egymásra épülő műveleti sorrendet, amellyel repülésről repülésre fejlődve elérhetik a Holdat. Ennek a sorban egymás után következő repüléssorozatnak lett volna az első eleme az újonnan fejlesztett Apollo űrhajó berepülése.

A tervek szerint – és némileg a sietség jegyében – az Apollo űrhajó (CSM) fejlesztését két szakaszra osztották, az első szakaszban Block I jelöléssel egy olyan űrhajó jött volna létre, amely még nem rendelkezett volna minden olyan berendezéssel, ami a Holdhoz való eljutáshoz szükséges (az csak a későbbi, Block II jelölésű űrhajó tudta volna), ám Föld körüli pályán alkalmas lett volna a konstrukció kipróbálására. Korábban AS–201 és AS–202 jelzéssel végrehajtották már az újonnan fejlesztett űrhajó próbáit ember nélkül, automata üzemmódban, a következő lépcső lett volna, hogy emberek is legyenek a fedélzeten. Az első starthoz azonban sorozatos tesztekre, startelőkészületekre volt szükség, amelyek biztosan haladtak az 1967 februárjára tervezett éles start felé.

Deke Slayton, a NASA repülőszemélyzetért felelős vezetője már egy évvel korábban, 1966 januárjában kijelölte a leendő legénységet, Gus Grissom parancsnok, Ed White parancsnoki modul pilóta és Donn Eisele személyében, akit később egy szerencsétlen baleset miatt Roger Chaffee-re cserélt le a személyzeti főnök. Ez a trió volt kirendelve az űrhajót gyártó North Americanhez, hogy a gyártást felügyeljék a NASA oldaláról, majd az ő feladatuk volt, hogy az űrrepülést megelőző teszteken is részt vegyenek. Egy ilyen tesztnek ígérkezett 1967. január 27-én egy ún. „csatlakozók ki” (plugs out) startszimuláció is, amikor azt akarták letesztelni, hogy amikor leválasztják az indítóállás energiaforrásairól, a saját akkumulátoraira és rendszereire támaszkodva hogyan működik az űrhajó.

A teszt délután 13:00:00-kor (18:00:00 UTC) kezdődött, és különböző problémák miatt lassan haladt. A legmakacsabb egy kommunikációs probléma volt, az űrhajó személyzete és a néhány épületnyire ülő földi irányítás akadozva, rosszul hallotta egymást a rádión. A technikusok éppen elhárították a hibát, amikor az űrhajóból zavarodott, kétségbeesett adás érkezett, az űrhajósok tüzet észleltek a kabinban. A tűz villámgyorsan terjedt el, kirobbantva az űrhajó oldalát, majd a lassú mentés miatt megölve az űrhajóban rekedt űrhajósokat.

A NASA átfogó baleseti kivizsgálásba kezdett, amelyhez felállították a Floyd F. Thompson vezette vizsgálóbizottságot. A vizsgálók megállapították, hogy a perdöntő hiba az volt, hogy az addig sikerrel alkalmazott tiszta oxigén kabinlégkört alkalmazták az űrhajónál – ráadásul túlnyomáson –, amely rendkívüli mértékben megnövelte a tűzveszélyt, karöltve a hibásan megválasztott, gyúlékony anyagokkal. Ezen kívül még egy tervezési hiba súlyosbította a helyzetet, a kabinajtó tervezésénél szakítottak a korábbi gyakorlattal, és egy befelé nyíló, három részből álló bonyolult szerkezetet építettek be. A tűz során megemelkedett belső nyomás olyan erővel préselte a befelé nyíló ajtót, hogy képtelenség volt kinyitni. A helyszínre érkező mentőcsapatnak is hosszú percekbe tellett kinyitni, amikor már késő volt, az űrhajósok életét nem sikerült megmenteni. Ezen felül számos gyártási hibát, pontatlanságot találtak mind a vizsgálat kedvéért teljesen szétszerelt űrhajóban, mind a folyamatokban, felvetve a gyártó North American felelősségét is. A vizsgálat megállapította, hogy az űrhajósok halálát nem a tűz okozta, hanem az átégett légzőcsöveken, vagy a szintén végzetesen megsérült űrruhákon keresztül beáramló mérgező gázok belélegzése.

A belső vizsgálat mellett – politikai oldalról – külső, szenátusi vizsgálatok is folytak. Ezek nyomán mind a NASA-nál, mind a North Americannél szervezeti, személyi, gyártási folyamatbeli és az irányítási gyakorlaton belüli változások mentek végbe. Magát az űrhajót is átalakították. Más oxigén-nitrogén kabinlégkört alkalmaztak, a gyúlékony anyagokat száműzték a kabinból, lecserélték a kabinajtót is, illetve számos további változtatást eszközöltek. Megszüntették az űrhajó Block I és Block II sorozatra való felosztását is, és a folyamat végén egyetlen Apollo űrhajótípus jött létre, amelynek a szűzfelszállását aztán az Apollo–7-en Wally Schirra, Donn Eisele és Walt Cunningham végezte el, bő másfél évvel a katasztrófát követően.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Apollo–1” cikkajánlóját jelölöm a január 4. és január 7. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-1-1 helyre. – *feridiák vita 2020. december 6., 23:05 (CET)

Talán annyi észrevételem lenne, hogy az Apollo–11 balesetének évfordulója 2021. január 27-én lesz.Moonwalkr vita 2020. december 7., 08:50 (CET)

Ha úgy gondolod, hogy az jobb hely, mint amit én javasoltam, akkor szíveskedj áttenni. Nekem ehhez nincs több javaslatom, a "stafétát" ezennel átadom. – *feridiák vita 2020. december 14., 14:22 (CET)

Tisztelt Moonwalkr Wikitárs!
Miután konszenzussal rendeztük a Vosztok–1 és Jurij Alekszejevics Gagarin cikkajánlóját, sorra került az Apollo–1. Régi adósság volt, és szerintem szép, hogy az év első helyén van.

Másodszor január 27. napját az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

NASA emléklap Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára

Harmadszor köszönöm, hogy Gagarin űrrepülésének 60. évfordulóját kiemelted. A 10. évforduló NASA emléklapján Neil Armstrong aláírása kiemel egy nagy adósságunkat. Az Apollo–11 kiemelése elsőre sikerült. Neil Armstrong első kiemelése sikertelen volt, de a másodikra sikerült. Buzz Aldrin és Michael Collins (űrhajós) szócikke még kiemelésre vár. Kiemelésre váró cikkeknek épp van üres hely, és rövidesen még kettő megüresedik. Te vagy hivatott. Kérlek, hogy ne hagyd üresen a helyeket.

Kezdjük jól az új évet. Üdvözöl: – *feridiák vita 2021. január 3., 21:09 (CET)

január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között: Brie Larson

A jelölt cikk: Brie Larson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
2018-ban, a Marvel Kapitány című
film egyik promóciós eseményén
(National Air and Space Museum)
Az American Conservatory Theater, ahová a legfiatalabb diákként vették fel, mindössze hat évesen

Brie Larson Oscar-díjas amerikai színésznő, énekesnő, filmrendező és aktivista. A kaliforniai Sacramentóban született 1989. október 1-jén. Otthon folytatta iskolai tanulmányait, majd színészetet kezdett tanulni az American Conservatory Theaterben, ahová minden idők legfiatalabb diákjaként vették fel. Színészi pályafutását televíziós szerepekkel kezdte, a 2001-es Raising Dad című szitkomban állandó szereplő volt, alakításáért Young Artist Awardra jelölték. Tizenévesen egy-egy rövid szerep erejéig feltűnt a Hirtelen 30 és az Ottalvós buli című 2004-es filmekben.

Ezután rövid időre könnyűzenei pályára váltott, egy nagylemezt is kiadott 2005-ben, mielőtt ismét visszatért a filmezéshez. Szerepelt a 2006-os Bagolyvédők című ifjúsági filmben, ezután mellékszerepeket vállalt a Greenberg (2010), a Scott Pilgrim a világ ellen (2010), a 21 Jump Street – A kopasz osztag (2012), valamint a Don Jon (2013) című filmekben. 2009 és 2011 között egy lázadó tinédzsert alakított a Tara alteregói című televíziós sorozatban.

A filmes áttörést a 2013-as Átmeneti állomás hozta el számára, alakítását dicsérték a kritikusok. További szakmai sikert jelentett számára a 2015-ös A szoba című filmdráma. Filmbeli alakításáért, mint nehéz helyzetben lévő anya, legjobb színésznőként számos díjat elnyert – köztük egy Oscar-díjat, egy BAFTA-díjat, egy Golden Globe-díjat, valamint egy Critic's Choice Award-ot és egy Screen Actors Guild-díjat. 2017-ben a Kong: Koponya-sziget című moziban láthatta a közönség.

A 2016-os San Diegó-i Comic-Conon a Marvel studió bejelentette, hogy Brie Larson fogja játszani Marvel kapitány szerepét, elsőként a 2019-ben érkező Marvel Kapitányban, valamint az azt követő Marvel-filmben, a Bosszúállók: Végjátékban. Brie Larson filmrendezőként is kipróbálta magát, két kisfilm társrendezését követően 2017-ben elkészítette az Unicorn Store című munkáját. Emellett lelkes egyenjogúsági és erőszakellenes aktivista, aki gyakran ad hangot társadalmi és politikai véleményének. .

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Brie Larson cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 7. és január 10. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-1-2 helyre. – *feridiák vita 2020. november 11., 23:38 (CET)

2. hét

január 11. 0.00 és január 14. 11.59 között: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)

A jelölt cikk: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az 1896-os francia kiadás könyvborítója

A Nyolcvan nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours) Jules Verne Franciaországban könyvként 1873-ban (sorozatban 1872. november 6. és 1872. december 22. között a Le Temps-ben) megjelent, világszerte népszerű klasszikus kalandregénye, egyik legismertebb műve. Magyarul először 1876-ban a Franklin Társulat adta ki Szász Károly fordításában, 1956-ban meg is filmesítették.

A történetben Phileas Fogg londoni úriember és újonnan alkalmazott francia inasa, Passepartout próbálja megkerülni a Földet 80 nap alatt. A különös utazás tétje 20 ezer font. Erre a különleges vállalkozásra a közlekedés forradalma teremtette meg a lehetőséget. Az új közlekedési eszközök: a vasút és a gőzhajó lerövidítették a távolságokat.

A könyv szórakoztató, romantikus kalandregény, miként Verne több más műve is. A középpontban a hős és fantáziadús hőstettei, megpróbáltatásai állnak. A főszereplőt a fogadás kiszakítja megszokott környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, állandóan vándorol, utazik, és végül diadalmaskodik.

Tucatnyi élő szereplős és animációs filmben dolgozták fel olyan sztárokkal, mint David Niven, Shirley MacLaine, Pierce Brosnan, Peter Ustinov vagy Jackie Chan.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2020-as Formula–1 világbajnokság cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 11. és 2021. január 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-2-1 helyre. – *feridiák vita 2020. október 2., 19:14 (CEST)

Még csak ma jelölték kiemelésre, az eljárás január 13-án zárul, tehát január 11-én még semmiképpen nem lesz kiemelt cikk. – Hkoala   2020. december 16., 10:53 (CET)

A Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény) cikkajánlóját jelölöm biztonsági tartaléknak. – *feridiák vita 2020. november 10., 20:59 (CET)

január 14. 12.00 és január 17. 23.59 között: Anyegin

A jelölt cikk: Anyegin (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lenszkij és Anyegin párbaja
Ilja Rjepin festménye, 1899
Tatjana. Jelena Petrovna Szamokis-Szudovszkaja festménye, c. 1900

Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин) Alekszandr Szergejevics Puskin romantikus verses regénye, az orosz irodalom egyik klasszikusa. Belinszkij az orosz élet enciklopédiájának nevezte, mert a szöveg a 19. századi viszonyokat több síkon, szociográfiailag is ábrázolja, így az olvasó elé tárulnak többek között az irodalom, az orosz irodalmi élet és az orosz nyelv használatának problémái, az oktatás helyzete, a város és a falu ellentéte.

Puskin a művet 1823 és 1831 között, részletekben írta és publikálta. A vers úgynevezett Anyegin-strófában íródott, sajátos rímképlettel (AbAbCCddEffEgg, ahol a nagybetűk nőrímek, a kisbetűk hímrímek). Műfaját Byron ihlette, szerkezetét tekintve több síkon is értelmezhető, „regény a regényben”: az Anyegint olvasva egy verses regény születésének is szemtanúja az olvasó.

A mű címszereplője Jevgenyij Anyegin, az ifjú örökös, dandy, akinek útkereséséről szól a regény. Sok mindenben kipróbálja magát, művész akar lenni, majd tudós, belekóstol a földesúri szerepbe, de azt is elunja. Erőt vesz rajta az életuntság, a világfájdalom, Anyegin alakjával Puskin továbbfejlesztette az orosz irodalomban később oly meghatározóvá váló „felesleges embert”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Anyegin cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 14. és 2021. január 17. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-2-2 helyre. – *feridiák vita 2020. október 13., 15:10 (CEST)

3. hét

január 18. 0.00 és január 21. 11.59 között: Galambfélék

A jelölt cikk: Galambfélék (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fehér házigalambok Sevillában. A városban élő galambok 99%-a hófehér
Fácángalamb (Otidiphaps nobilis)

A galambfélék (Columbidae), vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó család, amelybe 42 nem és 313 faj tartozik.

Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigóétól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogámok, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.

A tipikus galambok (a galambformák alcsaládjának fajai) elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős zúzájuk őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.

A leggyakoribb képviselőjük a házigalamb (Columba livia domestica), a szirti galamb (Columba livia) háziasított alfaja. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy egyes fertőző betegségeket terjesztenek, így az ornitózist, a papagájkórhoz hasonló betegséget. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.

A párban élő galambfajok szokásos neve magyar nyelvterületen a gerle (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét (Streptopelia turtur) és a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) vadgalambnak is nevezik. A galambféléken kívül néha „galambnak” neveznek még két kihalt röpképtelen madárfajt, a Mauritius-szigeti dodót („dodógalamb”) és a Rodriguez-szigeti galambot vagy remetegalambot is, ezeket azonban rendszertanilag a galambalakúak rendjének külön családjába, a dodófélék (Raphidae) közé sorolják.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Fő tér (Kolozsvár) cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 18. és január 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 27., 18:25 (CET)

  ellenzem Már harmadszorra lenne a címlapon. – Hkoala   2020. december 27., 19:46 (CET)

Javasolom helyette a Galambfélék cikket, ami csak egyszer volt a kezdőlapon, 2009-ben. – Hkoala   2020. december 28., 08:26 (CET)

január 21. 12.00 és január 24. 23.59 között: Bulgária természetföldrajza

A jelölt cikk: Bulgária természetföldrajza (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bulgária topográfiai térképe
A Vitosa hegység Bulgáriában

Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén terül el. Délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Észak-Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km) határolja, északon pedig Románia (605 km) a Duna folyóval. Szárazföldi határa 1806 km hosszú, Fekete-tengeri partvonala 354 km. Területe 110 994 km².

Földje változatos. Felszínének több mint kétharmada síkság és dombságalföld 31%, fennsík és dombság 41%, 600 és 1500 méter közötti hegység 20%, 1500 méternél magasabb hegy 3%. Tengerszint feletti átlagos magassága 470 méter. Legfontosabb hegységei a Rila–Rodopei-masszívumhoz tartozó Rila, Rodope, Pirin, az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Balkán-hegység, valamint a főváros mellett emelkedő Vitosa. Jelentősebb alföldjei, medencéi a Bolgár-tábla, a Szófiai-medence, a Rózsák völgyének nevezett Karlovói- és a Kazanlaki-medence, valamint a Felső-Trák-alföld. A Fekete-tenger partját limánok övezik olyan, népszerű üdülőhelyekkel, mint az Aranyhomok vagy a Napospart. Az országban sok a rövid folyó; leghosszabb saját folyója az Iszker. Jelentős folyó még a Marica, az Arda, a Tundzsa, a Sztruma és a Meszta. Legnagyobb tava a Burgaszi-tó, a legmélyebb a Várnai-tó; mellettük számos gleccsertó és víztározó is van.

Éghajlata jórészt kontinentális, déli területeinek egy része szubmediterrán. Nagy hatással van éghajlatára a Földközi-tenger, kisebbel az Atlanti-óceán. A síkságokon és a dombvidékeken az éves csapadék 450–850 mm, a hegyekben 850–1200 mm. Talajtakarója rendkívül változatos; benne 17 talajfajtát és mintegy 28 alfajtát különböztetnek meg. A legelterjedtebb a fahéjszínű talaj és a csernozjom. Természeti kincsekben gazdag, jelentős kőszénkészletekkel, különféle ércekkel, kősóbányákkal, de termelnek némi kőolajat és földgázt is.

Az állat- és növényfajok jellemzően közép-európaiak, bár a magasabb helyeken sarkvidéki és alpesi fajok is előfordulnak. Az egyik legváltozatosabb élővilágú európai ország mintegy 3900 növény-, 210 hal-, 18 kétéltű-, 37 hüllő-, 95 emlős- és 428 madárfajjal. Az országban 3 nemzeti és 11 natúrparkot, 55 rezervátumot és 35 kezelt természetvédelmi területet gondoznak (közülük 16 bioszféra-rezervátum). A Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO Világörökség listáján is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bulgária természetföldrajza cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 21. és 2021. január 24. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-2 helyre. – *feridiák vita 2020. november 10., 21:31 (CET)

4. hét

január 25. 0.00 és január 28. 11.59 között: Vosztok–1

A jelölt cikk: Vosztok–1 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Vosztok–1 vezérlőpanelének része

A Vosztok–1 (oroszul: Восток–1 – magyarul: kelet) a Vosztok-program és egyben a történelem első olyan űrrepülése volt, amely űrhajóst juttatott a világűrbe. Az első, embert szállító űrhajó 1961. április 12-én startolt a bajkonuri űrrepülőtérről, Tyura-Tamból. Egyetlen utasa Jurij Gagarin volt, ő lett az első olyan ember, aki elhagyta a Föld légkörét. Útja számos szempontból az első: az első Föld körüli repülés emberrel, a súlytalanság első tartós megtapasztalása, az első rádióbeszélgetés az űrből stb.

A hajó mindössze egyszer kerülte meg a Földet a feljegyzések szerint 108 perces úton, amin 65° pályahajlású, 327×191 kilométeres ellipszispályán repült. Teljes kört csak az űrben felvett viszonyítási pontból szemlélve tett meg, mert nem minden, a pálya síkjában lévő pont fölött haladt el: kb. 400 km-rel a felszállás helyétől nyugatra szállt le. A felszínhez képest kb. 350°-ot tett meg, ehhez adódik, hogy a Föld a repülés másfél órája alatt mintegy 22°-ot fordult el — ez együtt kicsit több, mint 360°.

A Szaratovi terület Engelsz nevű kisvárosa mellett szállt le. Az űrhajós és az űrhajó külön ért földet, mivel a Vosztokba nem építettek be sima leszállást biztosító rendszert. A leszállás végső fázisában Gagarin katapultált, és saját ejtőernyővel ereszkedett le. A repülést teljes titoktartással készítették elő, és bizonyos részleteit (elsősorban a leszállás adatait) később sem hozták nyilvánosságra. Az út után Gagarint világ körüli útra küldték, amin több országban ünneplő tömeg fogadta — a szovjetek így aratták le a műszaki bravúr adta dicsőséget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Vosztok–1 cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 4. és január 7. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-1-1 helyre. – *feridiák vita 2020. november 11., 08:32 (CET)

Módosítás: A Vosztok–1 cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 25. és január 28. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-4-1 helyre. – *feridiák vita 2020. december 30., 23:00 (CET)

Indoklás: A mai napon Jurij Alekszejevics Gagarin megkapta a kiemelt státuszt. Így 2021-ben kétszer szerepel. Először a Vosztok–1 kiemelt cikk január 25. és Január 28. között. Itt Gagarin az eszközhöz, és ezzel az amerikai-szovjet űrversenyhez kötött. Utána Gagarin teljes életrajzi szócikkében, mint első Ember, akinek 1961-es útja április 12. napját az űrhajózás világnapjává tette. – *feridiák vita 2020. december 30., 23:46 (CET)

Gagarin cikkajánlója a 2021. április 12. és április 15. közti „Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-15-1” sablonba jelölve a „Kiemelt cikk” rovatba a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2021. január 2., 11:39 (CET)

január 28. 12.00 és január 31. 23.59 között: Thalía (énekesnő)

A jelölt cikk: Thalía (énekesnő) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Ariadna Thalía Sodi Miranda (Mexikóváros, 1971. augusztus 26.), művésznevén Thalía vagy (az albumokon, illetve többnyire az angol nyelvű és a nemzetközi sajtóban) Thalia – ejtsd: (IPA) /taˈliˑa/ – az Egyesült Államokban élő többszörös díjnyertes mexikói énekes-dalszövegíró, zeneszerző, színésznő, műsorvezető, publicista és üzletasszony.

Az 1990-es években készített tévéfilmsorozatai és latinpop-albumai révén vált nemzetközileg is ismertté, elsősorban Latin-Amerikában és a Fülöp-szigeteken. Énekhangja lírai mezzoszoprán, eddig öt nyelven (spanyolul, angolul, franciául, portugálul és tagalogul) énekelt; a latin világban népszerűségének köszönhetően elnyerte a „telenovellák királynője” (Reina de las Telenovelas), valamint a „szépség császárnője” (Emperatriz de la Belleza) jelzőket. Egy 2007-es közvélemény-kutatás alapján a harmadik legnépszerűbb Mexikóban, egy 2009-ben végzett Google-felmérés szerint pedig az egyik legkeresettebb latin művész az interneten. Több mint 50 millió albumot adott el világszerte, Primera fila című koncertalbuma Mexikóban elérte a legmagasabb, gyémántlemez minősítést. Egyúttal az első mexikói énekesnő, aki csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán. Férjezett (Tommy Mottola, 2000), egy lány- (Sabrina Sakaë, 2007) és egy fiúgyermek (Matthew Alejandro, 2011) édesanyja.

Nunca quise ser famosa. Siempre quise cantar y compartir lo que sentía con las gentes…
Sosem akartam híres lenni. Mindig énekelni akartam, és megosztani az emberekkel, amit éreztem…
Thalía


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a Thalía (énekesnő) cikket; eddig egyszer volt a címlapon, 2007-ben. – Hkoala   2020. december 28., 08:36 (CET)

5. hét

február 1. 0.00 és február 4. 11.59 között: Ozirisz-mítosz

A jelölt cikk: Ozirisz-mítosz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hórusz, Ozirisz és Ízisz
(balról jobbra)

Az Ozirisz-mítosz az egyik legjelentősebb és legrészletesebb ókori egyiptomi mítosz, ami Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának meggyilkolásáról, és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth ölte meg, hogy elfoglalja a trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, akit sokáig rejtegetett Széth elől; ő volt Hórusz, aki felnőve szembeszállt Széthtel, és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz konfliktusáról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében, egyben pontosan jellemzi a főszereplő isteneket, akik kultuszának számos eleme ebből a mítoszból ered.

Az Ozirisz-mítosz nagyjából már az i. e. 25. századra kialakult. Számos eleme vallási eredetű, de lehet, hogy Hórusz és Széth küzdelmét Egyiptom korai történelmének eseményei ihlették. A tudósok megpróbálták kideríteni, mely eseményekből születhetett a történet, de az eredmények nem meggyőzőek.

A mítosz elemei számtalan, különféle műfajú egyiptomi szövegben jelennek meg – halotti szövegektől és mágikus formuláktól az elbeszélésekig. Emiatt részletesebb és összefüggőbb, mint a legtöbb egyiptomi mítosz, de egyik szöveg sem teljes, és az események leírása nagyon változatos. Az ókori görög és római írások, például Plutarkhosz Ízisz és Ozirisze több információt nyújtanak, és bár elképzelhető, hogy nem mindig tükrözik pontosan az ókori egyiptomiak hitét, de ezekben a művekben maradt fenn a mítosz akkor is, amikor az egyiptomi vallás legtöbb eleme már feledésbe merült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bay Zoltán cikkajánlóját jelölöm az 5. hét eleje (február 1. és február 4. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. október 1., 14:48 (CEST)

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon, 2017-ben és 2019. november végén. Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a kezdőlapon, ellenzem a harmadszori jelölést. – Hkoala   2020. október 2., 06:38 (CEST)

Ozirisz-mítosz cikkajánlóját jelölöm biztonsági tartaléknak. – *feridiák vita 2020. november 11., 23:47 (CET)

február 4. 12.00 és február 7. 23.59 között: Southern Cross-expedíció

A jelölt cikk: Southern Cross-expedíció (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Carsten Borchgrevink munka közben, háttérben a Southern Cross-expedíciós hajóval
Az expedíció során használtak először
kutyákat az Antarktiszon

A Southern Cross-expedíció, hivatalos nevén Brit Antarktisz-expedíció egy 1899 és 1900 között, Carsten Borchgrevink (1864–1934) norvég–angol származású felfedező vezetésével, brit anyagi támogatással megvalósult felfedezőút volt, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik első vállalkozása. Ez az expedíció volt az egyik előfutára a későbbi híres, Robert Falcon Scott, Roald Amundsen és Ernest Shackleton által vezetett expedícióknak.

Az expedíció résztvevői 1899 februárjában téli szállást alakítottak ki a Viktória-föld északi nyúlványán, az Adare-fokon, ahol – a világon elsőként – a teljes telet az antarktiszi szárazföldön töltötték. Mivel az Adare-fokot övező, gleccserekkel borított hegylánc lehetetlenné tette az átkelést a kontinens belső területei felé, ezért – az eredeti tervekkel szemben – a felfedező tevékenység a fok közvetlen szomszédságában lévő területekre korlátozódott. Ettől függetlenül az expedíció az alapvető célkitűzést, az antarktiszi szárazföldön való áttelelést és a tudományos méréseket, megfigyeléseket megvalósította. A csapat – ennek körében – részletesen feltérképezte a Robertson-öböl partvidékét és az öböl mentén elterülő hegyláncokat, feltárta a terület geológiáját, állat- és növényvilágát, folyamatos meteorológiai és mágnességi méréseket végzett, és számtalan kőzetmintát, állat- és növénypéldányt gyűjtött későbbi tudományos elemzés céljára.

A Southern Cross expedíciós hajó 1900. január 28-i visszatérését követően – Sir James Clark Ross hatvan évvel korábbi útvonalát követve – részletesen feltérképezték a Ross-tenger parvidékét és az ott található szigeteket. Ennek során – Ross óta először – eljutottak a Ross-selfjéghez (korabeli nevén a Nagy jégfalhoz), amelyen 1900. február 16-án elsőként sikerült partra szállniuk, és ott új rekordot állítottak fel a 78°50' déli szélesség elérésével. Tíz évvel később ugyanazon a helyen, ahol Borchgrevinkék a Bálna-öbölnél feljutottak a selfjég felszínére, hozta létre Amundsen a „Framheim” alaptábort, ahonnan végül 1911. december 14-én meghódította a Déli-sarkot.

Borchgrevink az expedíció során megvalósított úttörő munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett az Antarktisz-kutatás területén. Elsőként bizonyította be a gyakorlatban, hogy egy expedíciós csapat, megfelelő előkészületekkel, képes áttelelni az antarktiszi szárazföldön, az Adare-fokon létesített kunyhók voltak az első ember alkotta építmények az Antarktikán, és elsőként használt kutyákat, szánokat és kajakokat a déli-sarki körülmények között. Az egy éven keresztül folyamatosan végzett tudományos megfigyelések és mérések, valamint az expedíció során gyűjtött kőzetminták, növény- és állatfajok jelentősen hozzájárultak az Antarktisz éghajlatára, mágneses viszonyaira, állattanára és geológiájára vonatkozó tudományos ismertekhez. Az expedíció tudományos és gyakorlati tapasztalatai pedig számottevően elősegítették a későbbi expedíciók sikereit.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–14 cikkajánlóját jelölöm az 5. hét vége (február 4. és február 7. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 13., 11:57 (CEST)

  ellenzem Nem kiemelt cikk. Javasolom helyette a Southern Cross-expedíció cikket. – Hkoala   2020. december 30., 11:44 (CET)

Február 5-én megoldjuk az itt következő problémát

Először felteszem a helyére a megoldást. Majd még egy darabig várok, hogy Hkoala megmutassa: melyik problémát és hogyan lehetett megoldani. Ha ez nem történik meg, akkor jövök újra én. – *feridiák vita 2021. február 5., 17:09 (CET)

6. hét

február 8. 0.00 és február 11. 11.59 között: Tirpitz (csatahajó)

A jelölt cikk: Tirpitz (csatahajó) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Tirpitz 1943–1944 körül
A felborult csatahajó, már leszerelt hajócsavarokkal

A Tirpitz csatahajó a kéttagú Bismarck-osztály második egysége volt, mely hajókat a Kriegsmarine számára még a második világháború előtt kezdték el építeni. Nevét Alfred von Tirpitzről, a Császári Haditengerészetet (Kaiserliche Marine) kiépítő tengernagyról kapta. Építését 1936-ban kezdték meg, 1939-ben bocsátották vízre és 1941-ben adták át a haditengerészetnek. Testvérhajójához, a Bismarckhoz hasonlóan fő tüzérsége 8 darab 38 cm-es ágyúból állt, másodlagos tüzérsége pedig 12 darab 15 cm-es ágyúból, a légvédelmi tüzérségét azonban a háború előrehaladtával többször is megerősítették. A különböző módosítások révén 2000 tonnával vált nehezebbé a Bismarcknál, ami révén a legnagyobb Európában épített csatahajóvá vált.

A próbajáratok 1941 elején való befejezése után rövid ideig a Balti-tengeren állomásozott, hogy a Kronstadtban lévő szovjet flotta kitörését megakadályozza. 1942 elején Norvégiába helyezték át, hogy elejét vegye egy esetleges brit partraszállásnak. Norvégiai állomásozásakor a Szovjetunióba tartó konvojok elfogására is tervezték bevetni, és ilyen szándékkal 1942-ben két alkalommal hajózott ki. A Tirpitz puszta létezésével hatalmas veszélyt jelentett a hajókaravánokra, ezáltal a Royal Navy arra kényszerült, hogy folyamatosan erős kíséretet biztosítson számukra a Jeges-tengeren. Winston Churchill ezért 1942-ben a Royal Navy legfontosabb feladatának szabta meg az általa „Szörnyetegként” (The Beast) emlegetett csatahajó elpusztítását.

1943 szeptemberében a Scharnhorst csatahajóval együtt bombázta a Spitzbergákon lévő ellenséges pozíciókat. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy a nehéztüzérségét támadó hadműveletben használta. Röviddel ezután kisméretű brit tengeralattjárók intéztek ellene támadást a kikötőhelyére behatolva, majd számos légitámadást hajtottak végre ellene, melyek némelyike kisebb-nagyobb kárt tett benne, de sérüléseit rendszeresen kijavították. 1944. november 12-én egy Avro Lancasterekből álló bombázókötelék 5,6 tonnás bombákkal hajtott végre támadást a legutóbbi akció okozta sérülések után már csak partvédelmi célokra használható csatahajó ellen. Két közvetlen és egy közvetett találat után a Tirpitz a sekély vízben erősen megdőlt, majd az egyik lőszerraktárának a felrobbanása után átfordult. A támadás során elhunytak számát 950 és 1204 közé teszik. A háborút követően, 1948 és 1957 között a hajó maradványait lebontották. A lebontásból hátramaradt, víz alatt található részei 2014 óta műemlékvédelem alatt állnak..

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a nemrég kiemeltté vált Tirpitz (csatahajó) cikket. – Hkoala   2021. január 10., 09:08 (CET)

február 11. 12.00 és február 14. 23.59 között: A 14. dalai láma könyvei

A jelölt cikk: A 14. dalai láma könyvei (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 14. dalai láma nyugati tudósokkal

A 14. dalai láma könyveiről szóló cikkben azok a művek szerepelnek, amelyeket a Nobel-békedíjas tibeti láma, Tendzin Gyaco hivatalos honlapja tüntet fel. Nem mindegyiket írta maga a dalai láma; többségüket mások állítottak össze a dalai láma beszédei, előadásai, interjúi és egyéb megnyilvánulásai alapján, az ő jóváhagyásával. A cikk időrendi sorrendben tárgyalja a könyveket, elsődlegesen az angol címüket tekintve, ugyanis csupán egy töredékük érhető el magyarul. Amelyik könyvnek van elérhető magyar nyelvű fordítása, annak címe az angol cím alatt szerepel vastag betűkkel – ilyenkor a magyar kiadó és a magyar kiadás évszámát is feltüntetjük. A listán jelenleg összesen 112 angolul megjelent könyv szerepel; magyarul mostanáig (frissítve: 2017. január 10-én) 25-öt adtak ki.

A 112 műből három életrajzi (My Land and My People, Száműzetésben – szabadon, My Spiritual Journey), hat idézetes könyv (Love, Kindness and Universal Responsibility, Út a nyugalomhoz, The Little Book of Buddhism, The Little Book of Wisdom, Pocket Dalai Lama, 365 – Dalai Lama Daily Advice from the Heart), négy a vallásharmóniáról (The Good Heart – A Buddhist Perspective on the Teachings of Jesus, Spiritual Advice for Buddhists and Christians, Towards a True Kinship of Faiths, My Appeal to the World), öt a világi etikáról (Ősi bölcsesség, modern világ, The Dalai Lama’s Book of Wisdom, A béke szellemében, A szeretet kiterjesztése, Túl a valláson).

A Tudat és Élet intézet eredményeiről 15 könyve jelent meg (MindScience – An East – West Dialogue, Gentle Bridges, Worlds in Harmony, Sleeping, Dreaming and Dying, A boldogság művészete – Kézikönyv az élethez, A boldogság művészete a munkában, A boldogság művészete felfordult világunkban, Consciousness at the Crossroads, Buddha Heart, Buddha Mind, Healing Emotions, Romboló érzelmek, A Force For Good, New Physics and Cosmology, Dalai Lama at MIT, Emotional Awareness).

32 könyvben előadások, interjúk, cikkek vagy egyéb beszélgetések vannak — nem meglepő módon ezek többségének témája a tibeti buddhizmus. Hét (A bölcsességszem felnyitása, Kindness, Clarity and Insight, Opening of the Eye of New Awareness, My Tibet, The Global Community and the Need for Universal Responsibility, Heart of Compassion, The Universe in a Single Atom) általános jellegű bemutatásnak tekinthető. Több mint húsz foglalkozik klasszikus tibeti buddhista irodalmi szövegmagyarázattal. Ezek közül kiemelkedik Congkapa, Nágárdzsuna, Santidéva és a korábbi dalai lámák alakjai. A megjelent könyvek alapján a dalai láma legkedvesebb témái az együttérzés, a buddhista meditáció, a vallásharmónia és a tibeti buddhista hagyományok.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Michael Jordan” cikkajánlóját jelölöm a február 11. és február 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-6-2 helyre. – *feridiák vita 2021. január 10., 12:09 (CET)

Helycsere
Michael Jordan” cikkajánlóját átvittem a február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. „A 14. dalai láma könyvei” cikkajánlóját pedig február 11. és február 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-6-2 helyre hoztam át és ide jelölöm. A helycsere indoklását még ma megadom. – *feridiák vita 2021. február 11., 11:18 (CET)

7. hét

február 15. 0.00 és február 18. 11.59 között: Tarkan (énekes)

A jelölt cikk: Tarkan (énekes) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tarkan 2011-ben koncert közben
Tarkan 2006-ban magyar rajongókkal körülvéve

Tarkan (szül. Tarkan Tevetoğlu, ejtsd: [tarkan tevetólu] ), Alzey, NSZK, 1972. október 17.) az egyik legismertebb török popénekes. Albumai rendszerint több millió példányban kelnek el, 2007-ig több mint 15 milliót adtak el belőlük.

Európában és Amerikában is ismert, főleg a Şımarık című dala miatt, amit Sezen Aksu-val közösen írtak. Másik nagy slágere a Şıkıdım. A Rhapsody nevű internetes zenei magazin az európai popzene egyik kulcsfigurájának nevezte, aki debütáló dalával mérföldkőnek számít saját műfajában.Több dalát is feldolgozták különböző nyelveken, a Şımarık-ot például több mint húsz nyelven adták már elő; legismertebb feldolgozása Holly Valance Kiss Kiss című dala.

Az élő koncertjeiről ismert sztár Törökországra gyakorolt hatását a Washington Post Elvis Presley Amerikára gyakorolt hatásával hasonlította össze, az Atlantic Records alapítója, Ahmet Ertegün pedig azt nyilatkozta, hogy sohasem látott még a Tarkanéhoz fogható előadást.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 10., 12:09 (CET)

Módosítás:
Tarkan” török énekes cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 16:38 (CET)

@Teemeah: Kezdőlapra kerülés előtt nem akarnád frissíteni? Az utolsó adat 2016-os. Hkoala   2021. január 21., 18:26 (CET)
@Hkoala frissítve van, azóta nem jelent meg új lemeze. (egyébként 2019-es a legutóbbi információ róla, azóta nem történt vele semmi érdemleges) Xia Üzenő 2021. január 21., 19:08 (CET)

február 18. 12.00 és február 21. 23.59 között: Mercury–Atlas–6

A jelölt cikk: Mercury–Atlas–6 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Glenn, a Mercury–Atlas–6 űrhajósa
az első keringés közben
John F. Kennedy kitünteti
John Glennt Cape Canaveralen

A Mercury–Atlas–6 a Mercury-program harmadik repülése volt emberrel a fedélzeten; az első olyan út, amelyen a NASA Föld körüli pályára állított egy űrhajót. A Friendship 7 rádiós hívójelet kapott űrhajó 1962. február 20-án startolt Cape Canaveralről. Utasa John Glenn ezredes volt, aki az amerikai tengerészgyalogság berepülő pilótájából vált az Eredeti Hetek tagjává. Ekkor szállított először embert az Atlas-rakéta (a repülés leginkább a rakéta korábbi hibáinak javításához szükséges tesztrepülések miatt késett 1962 februárjáig).

Az űrhajó 4 óra 55 perc 23 másodperc alatt háromszor kerülte meg a Földet egy 32,5° pályahajlású, 265×159 km-es ellipszis pályán; egy keringés 88 és fél percig tartott. A kapcsolattartáshoz a NASA egy földi rádióállomásokból és hajókból álló követő hálózatot állított fel.

Glenn számos kisebb problémát oldott meg, és a repülés nagy részét beárnyékolta az irányítók (egy tévesnek bizonyult műszerjelzés miatti) aggodalma, hogy a légkörbe lépés közben leeshet a hőpajzs, az űrhajó pedig utasával együtt eléghet. Valahol a Csendes-óceán felett Glenn rejtélyes apró szikrákat látott áramlani az űrhajó körül, és csak a következő repülés tisztázta, hogy ezek a napsütés hatására a kabinról leváló apró jégszilánkok. A harmadik keringés végén a hajó az Atlanti-óceánra ereszkedett le, mintegy 64 kilométerre a tervezett leszálló ponttól. Glennt a USS Noa romboló vette fedélzetére.

A repüléssel Glenn nemzeti hőssé vált az Egyesült Államokban. John F. Kennedy elnöktől megkapta a NASA Kiváló Szolgálatért kitüntetését, majd több várost érintő utat szerveztek számára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Mercury–Atlas–6 cikkajánlóját jelölöm az 5. hét vége (február 18. és február 21. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. november 12., 00:06 (CET)

8. hét

február 22. 0.00 és február 25. 11.59 között: Michael Jordan

A jelölt cikk: Michael Jordan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Michael Jordannak
egy újabb kosara

Michael Jeffrey Jordan (New York, 1963. február 17. –) visszavonult hivatásos amerikai kosárlabdázó. Sokan a világ legsikeresebb kosárlabdázójának tartják, ő volt generációja legjobban szponzorált játékosa, és kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az NBA népszerűsége a 80-as és 90-es években világszerte növekedett. Minden idők egyik legnagyobb hatású sportolója.

Példaképeinek a korábbi legendákat David Thompsont, Jerry Westet és Walter Davist tekinti. Őt magát legtöbbször Julius Ervinghez szokták hasonlítani látványos, zsákolásokkal tűzdelt stílusa miatt.

Általában dobóhátvédként játszott, de a kiscsatár feladatait is maradéktalanul el tudta látni. Nem volt túl magas és nehéz, de ezt ellensúlyozta gyorsaságával és hatalmas ugrásaival. Támadásban nem ismert akadályt, a legreménytelenebb helyzetekben is kosárra tört, ha nem is sikerült bedobnia a labdát, nagy valószínűséggel szabálytalankodtak ellene. Pályafutása alatt 8772-szer végezhetett el szabaddobást, és ezeket 83% pontossággal értékesítette.

Visszavonulása óta több játékost is neveztek már Jordan „utódának” (olyan világklasszisokat is, mint LeBron James, Kobe Bryant, Dwyane Wade, Grant Hill vagy Vince Carter), de egyikük sem érte el az ő nagyságát.

14 idénye alatt 6-szor volt bajnok, 14-szer All Star kiválasztott, 6-szor a rájátszás és a döntő legjobb játékosa, 10-szer a liga gólkirálya, 5-ször az év legértékesebb játékosa, ezzel az NBA történetének legsikeresebb kosarasává vált.

Csapataihoz (Chicago Bulls, Washington Wizards) mindig egy-egy rossz szezonuk után került. Érkezése után a Bulls az egyik leglátványosabb fejlődést produkálta: a sereghajtók egyikéből a rájátszások állandó résztvevőjévé, majd a liga uralkodó csapatává vált. Washingtonban a Wizards vergődőből erős középcsapattá fejlődött.

1989 és 2007 között több filmben szerepelt, az 1996-os Space Jam – Zűr az űrben filmben főszerepet játszott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Cserkészet” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 12., 15:25 (CET)

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon; az alábbiak még egyszer sem kerültek sorra:

– Hkoala   2021. január 12., 18:53 (CET)
Marosvásárhely” cikkajánlóját javaslom stratégiai tartaléknak a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 29., 16:48 (CET)

  ellenzem ez is már kétszer volt. Hkoala   2021. január 29., 17:40 (CET)


A 14. dalai láma könyvei” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. február 1., 19:33 (CET)

Helycsere
Michael Jordan” cikkajánlóját áthozva a február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre jelölöm. „A 14. dalai láma könyvei” cikkajánlóját pedig február 11. és február 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-6-2 helyre jelölöm. A helycsere indoklását ott adom. – *feridiák vita 2021. február 11., 11:12 (CET)

február 25. 12.00 és február 28. 23.59 között: Klasszikus gitár

A jelölt cikk: Klasszikus gitár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A klasszikus gitár felépítése

A klasszikus gitár vagy spanyol gitár a húros, pengetős hangszerek családjába tartozik. Ez a gitárfajta a 19. században, elsősorban spanyol hangszerkészítők munkájának eredményeként nyerte el mai formáját. A hangszernek ez az a változata, amelyen klasszikus zenét játszanak. Emellett sok ország népzenéjének, társasági zenéjének is fontos kelléke, ami napjaink könnyűzenéjében, műkedvelő muzsikálásában is fontos szerepet kap.

A gitár jellemzően fogólapos, dobozszerű pengetős hangszer, kávával összekötött tetővel és hátlappal. Nyaka a testtől élesen elkülönül. Hat húrját kvartokra (és nagytercre) hangolják. A klasszikus gitár legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy húrjait nem fémből, hanem bélből, vagy újabban ahhoz hasonló tulajdonságú szintetikus vagy más, a fémekénél kisebb sűrűségű anyagból készítik. A húrok viszonylag nagyobb átmérője és a kisebb feszítőerő kihat a hangszer konstrukciójára és a játékmódra is. A klasszikus gitárt nem pengetővel, hanem a kéz négy ujjával, körömmel vagy ujjbeggyel szólaltatják meg, így a ritmikus akkordjáték (rasgueado) mellett a klasszikus koncertzene igényeinek megfelelő, többszólamú dallamjátékra (punteado) is alkalmas.

A mai gitár legáltalánosabb sajátosságait mutató – karcsú, dobozszerű testű, attól elkülönülő hosszú nyakú – pengetős hangszerek már az ókorban léteztek: a hettita birodalomból, a régi Mezopotámiából és Egyiptomból is maradtak fenn ilyen zeneszerszámok ábrázolásai. Ezek minden bizonnyal nyárslantok voltak; a rezonátortestükön átdöfött rúd egyszerre volt nyak és húrtartó.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Klasszikus gitár” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 25. és február 28. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-2 helyre. – *feridiák vita 2021. január 12., 15:53 (CET)

9. hét

március 1. 0.00 és március 4. 11.59 között: Kew Gardens

A jelölt cikk: Kew Gardens (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az 1844–1848 között épült pálmaház
Nárciszok a kertben

A Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park) világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás London délnyugati részén, Richmond upon Thames kerületben. A Királyi Botanikus Kertek(wd) egy nem kormányzati tudományos testület elnevezése, amelynek a székhelye a Kewi Botanikus kertekben található, de több botanikus kertet és herbáriumot is kezel az Egyesült Királyságban és Ausztráliában. A kertek elnevezés többes száma arra utal, hogy a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából alakult ki. A 18. században alapította II. György fia, Frigyes Lajos walesi herceg(wd) és természetkedvelő felesége, Auguszta hercegné. Kewban közel 70 000 növényfajt gondoznak, melyek genetikai forrásként is egyre nagyobb szerepet játszanak. Herbáriumában mintegy 8 millió préselt példányt őriznek, ezzel a leggazdagabb a világon. A növénykertet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részévé nyilvánította.

Mivel Kew London egyik legkiterjedtebb zöldterülete, számos állatfaj (főleg madarak) talál menedékre területén. A madarak közül megemlítendők a vörös vércse, a fehérhátú fakopáncs, a karvaly, a csuszka, a vörösbegy, a fácán, a szürke gém, a kormorán, a vöcsök, a hattyú és számos lúdféle. A parkban több mint 22 lepkefaj él, számos szitakötő illetve 15 denevérfaj, melyek közül számos védett (törpedenevér, korai denevér, vízi denevér). A parknak nagyszámú szarvasbogár-populációja van. Számukra rothadó fatörzsekből álló külön életteret alakítottak ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a hétre javasolom a Kew Gardens cikket. Egyszer volt a kezdőlapon, 2007-ben. – Hkoala   2021. február 6., 10:04 (CET)

március 4. 12.00 és március 7. 23.59 között: Spinosaurus

A jelölt cikk: Spinosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Spinosaurus csontvázának rekonstrukciója

A Spinosaurus (nevének jelentése „tüskésgyík” vagy „hátgerinces gyík”) a theropoda dinoszauruszok egyik húsevő neme, amely a mai Észak-Afrikában élt a kréta időszak kora albai–kora turoni korszaka idején, körülbelül 112–93,5 millió évvel ezelőtt. A nem fosszíliáit elsőként 1910-ben Egyiptomban fedezte fel és írta le Ernst Stromer német őslénykutató. Az eredeti maradványok megsemmisültek a második világháború idején, de később újabb koponyadarabok kerültek elő. Tisztázatlan, hogy a leírt fosszíliák egy vagy két fajt képviselnek. A legjobban ismert faj az egyiptomi S. aegyptiacus, azonban Marokkóból egy második lehetséges faj, az S. marocannus is ismertté vált.

A Spinosaurus egyedi „tüskéi” a csigolyák hosszú nyúlványai. 1,65 méter hosszúra nőttek, és valószínűleg bőr fedte és kötötte össze őket, ami egy vitorlaszerű szerkezetet alkotott. Egyes szerzők szerint azonban izmok is kapcsolódtak hozzájuk, amik egy púpot vagy tarajt alkottak. A szerkezet feladatával kapcsolatban több elképzelés is született, mint például a hőszabályzás és a jelzés vagy párválasztással kapcsolatos nemi szelekció. Újabb keletű becslések szerint a Spinosaurus talán a legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Giganotosaurus és a Carcharodontosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó állat volt. 2005-ös, 2007-es és 2008-as becslések szerint 12,6–18 méter hosszú és 7–20,9 tonna tömegű lehetett. 2014 és 2018 közötti becslések egy teljesebb példány alapján 15–16 méterre becsülték a hosszát. A legújabb becslések szerint 6,4–7,5 tonna tömegű lehetett.

A Spinosaurus egykori élettere nagyrészt lefedi a mai Észak-Afrikát, bár az élőhely értelmezése és az ökoszisztémában elfoglalt helye még kérdéses. Például a mai Egyiptomban élt Spinosaurusoknak a partmenti árapálysíkságokon és csatornáknál levő élőhelyeken olyan hasonló méretű ragadozó dinoszauruszokkal és egyéb állatokkal kellett megosztozniuk, mint a Bahariasaurus és Carcharodontosaurus, az óriás titanosaurus sauropoda, a Paralititan, a kisebb titanosaurus, az Aegyptosaurus, a 10 méter hosszú krokodil, a Stomatosuchus, és a coelacanthusok közé tartozó Mawsonia.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a hétre javasolom a Spinosaurus cikket. Egyszer volt címlapon, 2012-ben. – Hkoala   2021. február 6., 13:29 (CET)

10. hét

március 8. 0.00 és március 11. 11.59 között: Tiltott Város

A jelölt cikk: Tiltott Város (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Legfelső Harmónia csarnoka
A Tiltott város egy Ming-dinasztia idején készült hagyományos kínai festményen

A Tiltott Város (Peking) a Ming-dinasztiától a Csing-dinasztia végéig, csaknem ötszáz éven át volt a kínai császárok lakóhelye, a kínai birodalom ceremoniális és hatalmi központja.

Az 1406 és 1420 között épült komplexum 720 000 négyzetméteren (ebből 150 000 m² beépített) terült el, 980 épületében 8707 szobával. A hagyományos kínai palotaépítészet remekműve sok évszázadon át befolyásolta a kulturális és építészeti irányzatokat Kelet-Ázsiában és másutt. 1987-ben lett a világörökség része, az UNESCO a világ legnagyobb régi faépület-együtteseként tartja nyilván.

A Tiltott Város 1925 óta a Palotamúzeum része. A múzeum hatalmas anyaga a Ming- és a Csing-dinasztiák császári gyűjteményein alapul, de a gyűjtemény egy része a kínai polgárháború eredményeként a tajpeji Nemzeti Palotamúzeumba került.

A Tiltott Város elnevezés a kínai Csecsin Csong (紫禁城) magyarul „Bíborszínű Tiltott Város”-ból ered. A „Csecsin Csong” kifejezés többféle tartalmat is hordoz. Cse, vagy „bíbor” a kínai asztrológiában az „égi császár” lakóhelyének tekintett Sarkcsillag kínai neve; a Tiltott Város ennek a földi megfelelője. A Csin, azaz „tiltott” kifejezés arra utal, hogy a területére senki sem léphetett be engedély nélkül. A Csong fallal övezett várost jelent. A hely mai hétköznapi elnevezése „Ku Kung” (故宫), ami régi vagy volt palotát jelent. A múzeum hivatalos elnevezése „Ku Kung Povujüan”, (故宫博物院).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Tiltott Város” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 8. és március 11. közé. Ez a cikkajánló egyszer volt főcímlapon, épp tíz éve, 2011-ben április 21. és 2011. április 24. között. – *feridiák vita 2021. február 9., 00:43 (CET)

március 11. 12.00 és március 14. 23.59 között: Lítium

A jelölt cikk: Lítium (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A lítium megjelenése
A Castle Bravo atomrobbantás

A lítium a kémiai elemek periódusos rendszere I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Vegyjele Li, rendszáma 3. Elnevezése a görög λίθος (lithosz, kő) szóból ered. Meg nem honosodott, nyelvújítás korabeli elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. Szabványos hőmérsékleten és nyomáson a lítium a legkisebb atomtömegű fém, a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően ásványi olajba merítve tárolják. Felvágva fémesen csillog, de a nedves levegőn a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé korrodál. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotában nem fordul elő; vegyületei általában ionosak. Lítiumtartalmú a pegmatitok több ásványa, és oldékonysága miatt jelen van az óceánokban is, ezért gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból. Az iparban lítium-klorid és kálium-klorid keverékének elektrolízisével különítik el és állítják elő.

A lítium atommagok az instabilitás peremén léteznek, mivel az egy nukleonra jutó kötési energia mindkét stabil izotópjában a legalacsonyabbak közé tartozik a stabil nuklidok között. Atommagjának viszonylagos instabilitása miatt a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a Naprendszerben annak ellenére, hogy atomtömege rendkívül kicsi. Hasonló okokból a lítiumot sokféleképpen hasznosítják a magfizikában. A lítiumatomok héliummá alakítása (transzmutálása) volt az első teljes egészében ember által kiváltott nukleáris reakció (1932-ben), a lítium-6-deuterid pedig a többfázisú termonukleáris fegyverek fúziós üzemanyaga. A lítiumot és vegyületeit az iparban is több célra használják, beleértve a hőálló üvegeket és kerámiákat, a repülőgépiparban használt ötvözeteket (nagy szilárdság, kis tömeg), a lítiumelemeket és a lítiumion-akkumulátorokat. A lítium teljes termelésének több mint a felét ezek az alkalmazások emésztik fel.

Semmilyen, láthatóan létfontosságú biológiai folyamatban nincs szerepe; az állatok és a növények lítiummentes környezetben is egészségesek maradnak — nem létfontosságú funkciói azonban lehetnek. A lítiumion (Li+) különféle sói az ion neurológiai hatásai miatt a bipoláris zavarban szenvedők hasznos hangulatstabilizálóinak bizonyultak (lásd: lítiumterápia).

Lítium-deuterid volt a korai hidrogénbomba-változatok választott fúziós üzemanyaga. Neutronokkal bombázva a lítium-6 és a lítium-7 egyaránt tríciumot produkál. Ez, az első hidrogénbomba-tesztek előtt csak részben ismert reakció volt a felelős az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás vártnál nagyobb energiahozamáért.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „lítium” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 11. és március 14. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 18:15 (CET)

11. hét

március 15. 0.00 és március 18. 11.59 között: Giacomo Puccini

A jelölt cikk: Giacomo Puccini (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22.Brüsszel, 1924. november 29.) a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek. Operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya és a Gianni Schicchi kivételével. Puccini halálakor utolsó műve, a Turandot befejezetlen maradt. Az opera zenéje az utolsó felvonás közepéig készült el. A művet Franco Alfano fejezte be, aki Puccini vázlatait vette alapul. Az ősbemutatón – amit Toscanini vezényelt – azonban csak a már befejezett részeket adták elő. Később a befejezett verzió is színpadra került, napjainkban is így hallható.

Dallamait nem ruhadarabként aggatta hőseire; ezek természetesen következnek a szereplő drámai és érzelmi helyzetéből, mintegy abból fejlődnek ki. Áriái általában lassan kezdődnek, a fő témát a zenekar játssza, az énekhang ilyenkor bizonyos hangokat megismételve, a való világtól kissé elragadtatva szólal meg. Operáiban mindig nagy zenekart alkalmazott, a hangzása néha Richard Strauss műveihez hasonlóan gazdag, máskor Debussy finomságához hasonlítható. Ezenkívül, rendkívüli drámai érzékkel is rendelkezett: minden operája látványos vizuális jeleneteket tartalmaz, ugyanakkor jól alkalmazza a csend hatalmát is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bartók Béla (zeneszerző)” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 15. és március 18. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 23:07 (CET)

  ellenzem Már háromszor szerepelt a címlapon, ez lenne a negyedik. – Hkoala   2021. február 16., 23:25 (CET)

Javasolom helyette Giacomo Puccini cikkét, egyszer volt címlapon, 2008-ban. – Hkoala   2021. február 20., 08:18 (CET)

március 18. 12.00 és március 21. 23.59 között: Gyalog galopp

A jelölt cikk: Gyalog galopp (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Monty Python és Holy Grail című
brit vígjáték logója
A Stalker-vár, az utolsó jelenet helyszíne

A Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) című filmet a brit Monty Python csoport forgatta 1974 április–májusában. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. Elkészítését anyagilag támogatták a kor nagy zenekarai és lemezstúdiói, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is.

A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.

A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetekben mutatja be Artúr és lovagjainak hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról.

„A poénokat az a komolyság teszi viccesebbé, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek... Úgy tűnik, a füstös tájakkal, a sáros helyszínekkel és a természetes megvilágítással pontosan ragadták meg a középkort. A jelmezek és sminkek is azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról.

A film két idősíkja a középkor és a jelen. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve nyomozás egy történész gyilkosa után – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, a sorozatos önreflexivitás folyamatosan emlékezteti a nézőt arra, hogy nem a valóságot látja, hanem annak egy rendezett formáját, egy bármikor megszakítható valóságot. A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Gyalog galopp” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 18. és március 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 22:49 (CET)

12. hét

március 22. 0.00 és március 25. 11.59 között: 2020-as Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2020-as Formula–1 világbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lewis Hamilton, aki 2020-ban hétszeres világbajnok lett

A 2020-as Formula–1 világbajnokság sorrendben a 71. Formula–1-es szezon volt. Ebben az évben rekordnak számító 22 futamot rendeztek volna, de később a koronavírus-járvány kitörése következtében több verseny elhalasztásra vagy törlésre került, helyüket egyes esetekben új vagy a versenynaptárban korábbi években szereplő versenyek vették át, a végleges versenynaptár hossza 17 futam lett. A bajnokság március 15-én Melbourne-ben indult volna, azonban csak július 5-én vehette kezdetét Ausztriában, és december 13-án ért véget Abu-Dzabiban.

Az Isztambul Park, ahol eldőlt a hétszeres világbajnokság sorsa

Az egyéni címvédő a hatszoros világbajnok Lewis Hamilton volt, aki három futammal a szezon vége előtt, az isztambuli versenyhétvégén elért győzelmével bebiztosította hetedik világbajnoki címét, amellyel beállította Michael Schumacher vonatkozó rekordját. A konstruktőrök bajnokságában a Mercedes alakulata érkezett címvédőként, és az emilia-romagnai nagydíjon ismét megszerezte a konstruktőri címet, sorozatban hetedik alkalommal, amely új rekord a Formula–1 történelmében.

A Nürburgringen rendezett eifel nagydíjon Kimi Räikkönen 323. nagydíjhétvégéjén vett részt, ezzel pedig a sportág történetének legtapasztaltabb versenyzőjévé vált, megdöntve Rubens Barrichello rekordját. A portimãói portugál nagydíjon Lewis Hamilton pályafutása 92. futamgyőzelmével megdöntötte Michael Schumacher vonatkozó rekordját.

A bahreini nagydíjon Romain Grosjean súlyos balesetet szenvedett, aminek következtében nem tudott rajthoz állni a következő hétvégén esedékes szahír nagydíjon, ahol a Haas tartalékpilótája, Pietro Fittipaldi helyettesítette. Ezzel a Fittipaldi-család lett az első az autósport történetében, amelynek négy tagja is rajthoz állhatott Formula–1-es futamon.

A szahír nagydíjon győztes Sergio Pérez 190. nagydíján szerezte meg első futamgyőzelmét, amivel új rekordot állított fel. Korábban Mark Webbernek kellett a legtovább várnia első győzelmére, ő pályafutása 130. nagydíján ért célba elsőként. Pérez ötven év elteltével lett a sportág első mexikói futamgyőztese, ezt megelőzően Pedro Rodríguez tudott futamot nyerni, az 1970-es belga nagydíjon. 2012 óta először fordult elő, hogy egy idényben két új futamgyőztest is avatott a sportág.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
== A Formula–1 csúcsgyőztesei 1950-től 2020-ig ==
Formula–1 cikkajánlóját jelölöm a Giuseppe Farina és Lewis Hamilton közötti 70 év csúcsteljesítményei összegezésének bemutatására a 2021. március 22. és március 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 19., 15:32 (CET)

  ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez a negyedik lenne. – Hkoala

  ellenzem Hkoala + 1 – M. V. 2021. február 20., 08:03 (CET)   2021. február 19., 22:02 (CET)

Javasolom helyette a 2020-as Formula–1 világbajnokság cikket. Új kiemelés, még nem volt a címlapon. @Gerry89, XXLVenom999: mit szóltok hozzá? – Hkoala   2021. február 20., 08:31 (CET)

@Hkoala: Nekem teljesen mindegy, ritkán olvasok kezdőlapot. – XXLVenom999 vita 2021. február 20., 12:40 (CET)

@Hkoala: és M. V. Wikitársak! Időnk fogyására és vitánk helyzetére tekintettel a Formula–1 cikkajánlóját későbbre teszem át, és itt a 2020-as Formula–1 világbajnokság kiemelt cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2021. március 22. és március 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 21., 16:55 (CET)

Appendix: Vissza az indulásig, és előre a csúcsig a Formula–1 cikkben

A Vita:Formula–1, jelen lap utolsó vitaszakasza Pagony szerkesztő 2020. szeptember 10-én kelt írása. Éppen az ezt követő szakaszban történtek itt is megérleltek egy döntő fordulatot. 2021. február 1. napjától március 8-ig karbantartó verseny folyik. Február 20-án, ma februári online wikitalálkozó lesz. Benne a program kiemelkedő eseménye Xia szerkesztőtárstól a Wikidata-bemutató. Azok közé tartozom, aki azt várja Xia bemutatójától, hogy az a Wikidata történetében is jelessé teszi a mai napot. – *feridiák vita 2021. február 20., 01:16 (CET)
Folyt. köv.

@*feridiák: Kérlek, ne pingelgess ilyen magánjellegű eszmefuttatásokkal, mert ezek engem egyáltalán nem érdekelnek. Pagony foxhole 2021. február 21., 17:22 (CET)
A Formula–1 negyedszeri címlapra kerülését később is ellenezni fogom. Hkoala   2021. február 21., 17:24 (CET)
és egyáltalán miért kell ezeket a sablon vitalapjára írni???? Miért vannak sablonok beágyazva egy sablonvitalapon? Mi a bánat értelme van az egésznek? Xia Üzenő 2021. február 21., 19:12 (CET)

március 25. 12.00 és március 28. 23.59 között: Pápaság a középkorban

A jelölt cikk: Pápaság a középkorban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
VIII. Benedek pápa császárrá koronázza
II. Henrik német-római királyt

A keresztény középkort a 2. troulloszi zsinattól (692) a reformáció kezdetéig (1517) számítják. Benne a pápaság a középkorban az egyházi Róma azon történetével foglalkozik, amely során megerősödött és kiemelkedett a többi patriarchátus közül.

A 6–7. században még öt fő patriarchátus létezett: Róma, Alexandria, Jeruzsálem, Antiókhia és Konstantinápoly. A 7. század elejére a római pápaság figyelemre méltó tekintélyre tett szert, bár még mindig beárnyékolta Konstantinápoly ragyogása. A 8. századi pápák többsége Kelet felé húzott, ugyanakkor nem mondtak le a Szentszék primátusának hangsúlyozásáról, és megpróbáltak függetlenedni a bizánci császár ellenőrzéstől.

Az állandó északi longobárd támadások arra kényszerítették a pápákat, hogy Nyugatról kérjenek segítséget. A frank állammal kötött szövetség következtében ezentúl a pápa államterületként birtokolta Itália középső részeit, eltűnt a longobárd állam, Bizáncnak pedig csak Itália déli részén maradtak még egy ideig birtokai. A pápaság a spirituális irányítás mellett fokozatosan megszerezte a világi hatalom státusát is.

A pápai állam soha nem volt nagy kiterjedésű, de a középkorban a kereszténnyé vált európai népek előtt a Szentszéknek olyan óriási tekintélye volt, hogy a pápaság nagyhatalmi szerepet játszhatott. A pápa az akkori feudális társadalmi és állami berendezkedés szellemében az európai országok uralkodóit hűbéreseinek tekintette, és megpróbálta engedelmességre kényszeríteni őket. Ez egy időre sikerült is, így 1200 körül a pápaság mint Európa irányító hatalmassága a fénykorát élte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Pápaság a középkorban kiemelt cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2021. március 25. és március 28. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 21., 18:13 (CET)

:Most akkor hol legyen, a 12. hét első vagy második felében? Mert jelenleg mind a két helyen szerepel. Hkoala   2021. február 21., 18:40 (CET)

13. hét

március 29. 0.00 és április 1. 11.59 között: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története

A jelölt cikk: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból
A nyíregyházi megyeháza

Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is. Földrajzilag a terület a Nagyalföld északkeleti részén a mai Kárpátaljához csatlakozik.

Már az újkőkor embere birtokba vette a terület gazdag természeti erőforrásait. A honfoglalás ezen a tájon kezdődött, a kor leleteinek nagy része innen került elő. Az államalapítás után I. István három királyi vármegyét hozott létre ebben a régióban Szabolcs, Borsova és Szatmár néven. A török nem hódoltatta meg a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta gazdasági életét. Hasonló hatása volt annak, hogy a vidék a Habsburgok uralta királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában feküdt, így rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak.

A 16. században az itteni megyékben volt a magyarországi reformáció egyik központja, majd ettől nem függetlenül a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok egyik bázisa. A függetlenségi küzdelmek bukása utáni béke idején, a 18. században gazdasága szerény fejlődésnek indult.

A 19. század derekán a jobbágyfelszabadítás és a Tisza szabályozásával járó természetátalakító munkák alapvetően megváltoztatták a térség társadalmát is. A birtokszerkezet átalakult, a külterjesen gazdálkodó új nagybirtokok fölössé tették a munkaerő egy részét. Az elégedetlenség gyakran öltött erőszakos formákat.

A két világháború között sem sikerült javítani az életkörülményeken. Az új háború előtt és annak első szakaszában a bécsi döntésekkel jelentősen változott az ország és ezzel a megye területe is, de ez nem volt tartós.

A második világháború után a kommunista hatalomátvétellel itt is áterőltették a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Az ipar csak az 1960-as években kezdett fejlődni, addig a megye munkaerő-feleslege elvándorolt vagy ingázva vett részt a nagy ipari építkezéseken. A nyolcvanas évek elejére a megyében jelentős munkásság és első generációs értelmiség alakult ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története cikkajánlóját jelölöm a 2021. március 29. és április 1. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:37 (CET)

április 1. 12.00 és április 4. 23.59 között: Buddhizmus

A jelölt cikk: Buddhizmus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Buddha a négy nemes
igazságot tanítja

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha („a megvilágosodott”) tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított.

Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Mostanáig nem volt régészeti bizonyíték az i. e. 3. századnál régebbről a buddhizmus meghatározó alakjának életéről. Kutatók a Világörökség részét képező nepáli Májá déví templománál egy i. e. 6. századból származó gerendát találtak. A megmunkált fa az épület belsejében állhatott, amelyet - sok egyéb szentély mellett - Gautama Sziddhártha, vagyis a Buddha születési helyeként tisztelnek.

Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren-buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a valláshoz szorosabban kötődők száma legalább 10 ezer fő körül van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A pápaság története cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 1. és április 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:42 (CET)
Módosítás:
Pápaság a középkorban cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 1. és április 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 22:13 (CET)

  ellenzem. Már volt egyszer 2018-ban. – VargaA vita 2021. január 23., 11:19 (CET)

@VargaA: Alig maradt már olyan cikk, ami egyszer sem volt jelölve, és ezek elég régiek, ennek megfelelően a minőségük sem olyan, mint a mostani kiemelt cikkeké (jellemzően a forrásolással van baj, illetve Gerry89 szerint a focis cikkek nincsenek frissítve). Ezért én csak az olyan cikket szoktam ellenezni, ami már kétszer volt a kezdőlapon. Ha ragaszkodsz hozzá, hogy olyan szerepeljen, ami még egyszer sem került sorra, akkor az alábbiakból kellene választani:
Most néztem meg a többi, nem sportos szócikket. Amondó vagyok, inkább ezek ne kerüljenek a kezdőlapra, ezek ma a jó szócikk plecsnit sem kapnák meg. Lehetséges, hogy inkább felülvizsgálatra kellene őket feltenni. Egysoros bevezető, 15-17 ezer bájtos tartalom. Elég csenevésznek tűnnek. Gerry89 vita 2021. január 24., 07:44 (CET)

@Hkoala, VargaA: Sziasztok! A sportos témájú szócikkeket elnézve az Ipswich Town szócikkében 10 éves elmaradásvan, ami az aktualitásokat illeti, ezt már korábban jelezni akartam a kiemelt státusz megvonására kiírt javaslaton, de most mindjárt meg is teszem. Signori és Fowler szócikkét átnéztem, az ő pályafutásuk korrektül részletezve van, utóbbiéban pár dolgot javítgattam, ha gondoljátok ők mehetnek a kezdőlapra. Azt továbbra is tartom, hogy manapság ezek kb jócikk színvonalnak felelnek meg, de átolvasva, nincs miért levetetni a csillagot. tegyetek belátásotok szerint. Én tánogatom, hogy először a kezdőlapon még nem szereplő szócikkek kapjanak lehetőséget. Ricardo Carvalho szócikke volt még problémás, de azóta már elvesztette a csillagot. – Gerry89 vita 2021. január 23., 15:23 (CET)

  megjegyzés Javaslom ide a buddhizmus cikket. 2015-ben volt csak a kezdőlapon. Ha senkinek nincs ellenvetése, akkor megkérném *feridiákot, hogy készítse el a cikkajánlót. – M. V. 2021. február 21., 11:26 (CET)

M. V. kitűnő javaslatát köszönöm, amelyet tisztelettel elfogadok, és a cikkajánló elkészítését vállalom. – *feridiák vita 2021. február 21., 14:08 (CET)

14. hét

április 5. 0.00 és április 8. 11.59 között: Felhatalmazási törvény (Németország, 1933)

A jelölt cikk: Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hitler beszédet mond a felhatalmazási törvény parlamenti vitájában

Az 1933-as németországi felhatalmazási törvény (németül Ermächtigungsgesetz; teljes nevén Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító jogszabály. A törvény felhatalmazta Adolf Hitler birodalmi kormányát arra, hogy törvényeket alkosson, ideértve a költségvetés elfogadásáról és az államháztartási hitelek felvételéről szóló rendelkezéseket is, továbbá lehetővé tette, hogy a birodalmi kormány nemzetközi szerződéseket kössön anélkül, hogy a parlament jóváhagyását kikérné.

Az eredeti törvényszöveg Hindenburg, Hitler, Frick, Neurath és Krosigk aláírásával

Az 1933. március 24-én életbe lépett törvény eredetileg csak négy évig volt hatályos, de később a Reichstag a törvény hatályát még két ízben meghosszabbította, majd 1943-ban Hitler rendeletben határozatlan idejűre változtatta, így az a nemzetiszocialista rendszer bukásáig hatályban maradt. A felhatalmazási törvény elfogadása utáni tizenkét évben a Reichstag mindössze hét törvényt alkotott, melyek közül kettő éppen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozott.

A második világháború végén megszállt Németországot igazgató Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. szeptember 20-án explicite hatályon kívül helyezte a felhatalmazási törvényt. A modern Németország alaptörvénye kimondja, hogy törvényeket csak az alkotmányban törvényalkotói joggal felruházott testületek alkothatnak, így a hatályos alkotmány nem ad módot az 1933-ashoz hasonló felhatalmazási törvény elfogadására.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Fő tér (Kolozsvár) cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 5. és április 8. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:47 (CET)

  ellenzem Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a címlapon, addig ellenzem a harmadszori jelölést. (Amúgy Bolyai János szülőháza nem a Fő téren van.) Hkoala   2021. január 21., 18:21 (CET)

Mit szólnátok, ha a frissen kiemelt Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) cikket tennénk erre a helyre? Ha valamiért ez a félhét nem alkalmas, tegyétek át nyugodtan későbbre, de azt szeretném, ha csak húsvét után jelenne meg a cikk a kezdőlapon, hogy én is láthassam ott. --Malatinszky vita 2021. február 11., 19:18 (CET)

április 8. 12.00 és április 11. 23.59 között: Giuseppe Verdi

A jelölt cikk: Giuseppe Verdi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Verdi vezényli az Aida
párizsi operabemutatóját
A Piazza Verdi, Busseto főtere, a névadó szobrával

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813. október 10.1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az opera műfajának kimagasló egyénisége.

Szülei kocsmárosok voltak a Parmához közeli Busseto melletti Le Roncole falucskában. Bár a család szegény volt, támogatásukkal a fiú zenei tehetsége hamar kibontakozott: tizenkét éves korára kinevezték a helyi templom orgonistájának, és hamarosan Bussetóba költözhetett, hogy megkezdje rendszeres zenei tanulmányait. Ezután Antonio Barezzi zenerajongó kereskedő vette pártfogásába, és több zeneművet rendelt tőle a helyi Filharmóniai Társaság számára. Biztatására 1832 májusában Verdi Milánóba utazott, hogy felvételizzen a konzervatóriumba, de mindenki nagy meglepetésére megbukott. Mindazonáltal a nagyvárosban maradt, és magánúton tanult tovább.

Idővel karmesteri munkákat is vállalt, és ennek köszönhetően megismerték. 1835-ben visszatért Bussetóba, ahol megpályázta a Filharmóniai Társaság igazgatói posztját. 1836 márciusában megkapta hivatalos kinevezését, két hónap múlva pedig feleségül vette Barezzi leányát, Margheritát. 1838-ban lemondott posztjáról, és visszaköltözött Milánóba, ahol benyújtotta a Scalának első operáját, az Obertót, amit csak az ifjú szoprán, Giuseppina Strepponi közbenjárásának köszönhetően mutattak be. A sikeres bemutató után az operaház még három opera komponálására szerződtette az akkor még ismeretlen zeneszerzőt. 1838-ban azonban meghalt a lánya, 1839-ben a fia, aztán 1840-ben a felesége — Verdi lelkileg összeomlott, és megpróbált kihátrálni a Scalával kötött szerződésből, de sikertelenül. A pünkösdi királyság csúfos bukása után felhagyott a vígoperák írásának gondolatával. 1842-ben megírta a Nabuccót, amelynek politikai felhangjait a szabadságra vágyó olasz nép azonnal felismerte, így Verdi híressé, a risorgimento ikonikus alakjává vált vált szerte Itáliában. A következő nyolc évben tizenhárom operát komponált, köztük a Traviatát, Az álarcosbált és A trubadúrt. Kapcsolata Strepponival egyre szorosabbá vált, de házasságot csak 1859-ben kötöttek. 1851-ben megírta a Rigolettót, amivel megalapozta világhírét. Az Aida (1871) után tizenöt évig nem írt újabb operát. Eközben beválasztották az olasz szenátusba, ahol öt évig tevékenykedett, átdolgozta több korábbi operáját, és megírta a Requiemet (1874). A Simon Boccanegra átdolgozása közben ismerkedett meg Arrigo Boito költő-zeneszerzővel, akinek szövegkönyveiből született meg a Verdi életművét megkoronázó két utolsó operája, az Otello (1887) és a Falstaff (1893). Élete végén egyházi műveket írt. A műveiből származó jogdíjak javát a Casa di Riposo per Musicisti, a milánói muzsikusotthon létrehozásának szentelte. 1901-ben szélütésben hunyt el Milánóban.

Verdi a 19. századi opera Wagnerrel egyenértékű vezéralakja; az olasz zene világviszonylatban egyik leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a korai 19. század jelentős olasz mestereinek — Rossini, Bellini, Donizetti — művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket — korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Hatása óriási: a századforduló olasz operaszerző nemzedékére (Puccinire és kortársaira) gyakorolt közvetlen hatásán túl közvetve (Wagnerhez hasonlóan) erősen hatott az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, és néhány részletük igazi slágerré vált, mint például a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolettóból vagy a Brindisi a Traviatából.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Giuseppe Verdi cikkajánlóját jelölöm az 14. hét vége (április 8. és április 11. közötti) helyre. – *feridiák vita 2021. január 9., 14:34 (CET)

15. hét

április 12. 0.00 és április 15. 11.59 között: Jurij Alekszejevics Gagarin

A jelölt cikk: Jurij Alekszejevics Gagarin (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Jurij Gagarin kitüntetéseivel

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Kirzacs, 1968. március 27.) szovjet-orosz űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból Föld körüli egyfordulatos útjára. Ezzel az emberes űrrepülések terén megelőzték a szovjetek az amerikaiakat.

A világ első űrhajósa a Szovjetunióban, Klusinóban született egy parasztcsalád négy gyermeke közül harmadikként. Gyermekként megszenvedte a második világháború német megszállását; két testvérét is elhurcolták a betörő náci csapatok. Később, a középiskolában öntödei munkásnak tanult, előbb a közeli Gzsatszk városában, később Moszkvában. Iskolai tanulmányai során lépett be az akkori kommunista ifjúsági szervezetbe, a Komszomolba, majd ezt követően egy szaratovi repülőklubba, ahol Jak–18-ason tanult először repülni. Repülőtanulmányai miatt, amikor sorkatonai szolgálata megkezdődött, Cskalov városba, repülőkiképzésre vezényelték. 1957-ben pilótavizsgát tett MiG–15 repülőgépen és hadnagyi rendfokozattal tényleges szolgálatra vezényelték a luosztari katonai bázisra a Murmanszki területre.

1959 nyarán a Szergej Koroljov által összeállított követelményrendszer alapján a pilóták között a hadsereg (a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának utasítására) elindított egy szelekciós folyamatot leendő űrhajósjelöltek kiválasztására. A végső cél hat jelölt kiválasztása volt, akik majd a Szovjetunió leendő Vosztok-programjában űrrepülést végezhetnek. A válogatást a Központi Katonai Repüléskutató Kórházban végezték, amelynek során előbb 154 főre, majd 20 főre csökkent a kiválasztottak köre. Ez a csoport később a hodinkai bázisra költözött, és ott fizikai gyakorlatokkal rostálták tovább a jelöltek körét, amely végül 6 főre csökkent. Ők lettek a Szovjetunió első űrhajós-jelöltjei, köztük Jurij Gagarinnal. A hat űrhajós kiképzése haladt tovább, miközben Koroljov, illetve a programot irányító és a csoportot átvevő Kamanyin altábornagy folyamatosan figyelte a jelöltek teljesítményét. Különböző tesztek elvégzése után és különböző szempontok szerint értékelve 1961. április 3-án, kilenc nappal a tervezett első Vosztok repülés előtt Kamanyin javaslatára Jurij Gagarint választották ki – German Tyitov tartalék jelölése mellett – az első repülésre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 18. és január 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 19., 12:32 (CET)

NB! A Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-1 helyről áthozva ide, hogy ott a III. Thotmesz cikkajánlójának helye legyen. – *feridiák vita 2020. december 26., 21:15 (CET)

*feridiák, nem tudom, feltűnt-e, de a III. Thotmesz most van a kezdőlapon. Itt többször is meg lettél szólítva, de semmire sem reagáltál. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 26., 21:31 (CET)
Tisztelt @Hkoala: és @Hungarikusz Firkász:! Köszönöm értékes gondolataiatokat. Szerintem pontatlan az az állítás, hogy semmire sem reagálok. Véleményem szerint december 14-ig tévutakon jártunk. December 15-én @Alensha: kezdeményezése döntő fordulatot hozott. Figyelmetekbe ajánlom ezt a szakaszt: Kiemelt cikk az év végén” – de még évzárás előtt.

Még kis további türelmeteket kéri: *feridiák vita 2020. december 26., 23:57 (CET)

*feridiák: szerintem meg nem tudsz szöveget értelmezni. Nem azt írtam, hogy semmire sem reagálsz, hanem azt írtam, hogy a "Itt többször is meg lettél szólítva, de semmire sem reagáltál.", ami azt jelenti, hogy a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2 lapon írtakra semmit sem reagáltál. Ez egyáltalán nem pontatlan állítás, mert a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2 lapon írtakra semmit sem reagáltál. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 27., 15:52 (CET)
@Hungarikusz Firkász: Nézz rá légy szíves az aláírásodra, valamit elállítottál benne. Hkoala   2020. december 27., 19:44 (CET)
Köszi, hogy szóltál! Nem én állítottam el benne valamit, hanem *feridiák írt bele valamiért egy l betűt az User után. Javítottam. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 27., 19:47 (CET)
Tisztelt @Hungarikusz Firkász:! Köszönöm a tanulságos kioktatást. De hátha nem az baj, hogy nem tudok szöveget értelmezni, hanem a premisszáink térnek el lényegesen. Már öt napunk sincs hátra az évből, de igyekszem, hogy még idén kiderüljön, mi az igazság. Ehhez a Kezdőlap vitalapján az első szakaszban olvasható „Harmadszor is címlapon” szöveget idézem segítségül.

Ebben a december 24-én kelt szövegben ezt (is) írja @Hkoala:: „Ha valakinek van kedve, keressen III. Thotmesznek új helyet, engem elkedvetlenített ez az eljárás.” Nekem van kedvem, és Héraklész cikkajánlóját a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-1 helyről azért hoztam ide, hogy ott III. Thotmesz cikkajánlójának legyen helye. Ha igényelte volna, az átmozgatást is készséggel elvégezem. De köszönöm a Te mai tájékoztatásod, és elvégzem az ebből következő teendőket. – *feridiák vita 2020. december 27., 17:49 (CET)

Már nem kell neki új helyet keresni, Hungarikusz Firkász megtette: éppen most van kint a kezdőlapon. Hkoala   2020. december 27., 19:43 (CET)


Módosítás: A Jurij Alekszejevics Gagarin cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 12. és április 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-15-1 helyre. – *feridiák vita 2020. december 31., 09:49 (CET)

A repülést követően Gagarin hazai és nemzetközi diadalútra indult. és számos kitüntetéssel halmozták el. A világ 30 országát látogatta meg, köztük hazánkat is, népszerűsítve az űrrepülés ügyét és hazáját, a Szovjetuniót. Kitüntetések sokaságával tisztelték meg. Ezek között is kiemelkedő a NASA emléklap Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára az Apollo-11 személyzte: John Glenn, James McDivitt és Neil Armstrong űrhajósok aláírásával.

NASA emléklap Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára

Indoklás: Tegnap Jurij Alekszejevics Gagarin megkapta a kiemelt státuszt. Így 2021-ben kétszer szerepel. Először a Vosztok–1 kiemelt cikkeként január 25. és Január 28. között. Itt Gagarin az eszközhöz, és ezzel az amerikai-szovjet űrversenyhez kötött. Utána Gagarin teljes életrajzi szócikkében, mint első Ember, akinek 1961-es útja április 12. napját az űrhajózás világnapjává tette. – *feridiák vita 2020. december 31., 09:49 (CET)

Hát talán még a világnapnál is fontosabb, hogy az első űrrepülés 60. évfordulója lesz éppen április 12-én.Moonwalkr vita 2020. december 31., 11:15 (CET)

Több mint 100 nap telt el 2020. december 31., 11:15-től 2021. április 15-én a déli harangszóig. Tehát igazán volt idő egy világnapnál is fontosabb probléma megvitatására és megoldására. Nagy késéssel, de a mai nap ez is megindult. – *feridiák vita 2021. április 15., 12:00 (CEST)

április 15. 12.00 és április 18. 23.59 között: Van, aki forrón szereti

A jelölt cikk: Van, aki forrón szereti (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Marilyn Monroe a filmben
A Floridába tartó női zenekar

A Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) 1959-ben bemutatott fekete-fehér amerikai filmvígjáték. Billy Wilder alkotása a műfaj egyik klasszikusa. A főszerepeket Marilyn Monroe, Tony Curtis és Jack Lemmon játssza.

A forgatókönyvet Wilder I. A. L. Diamonddal közösen Kurt Hoffmann Fanfaren der Liebe (1951) című filmje alapján írta. A forgatás 1958 augusztusától november elejéig tartott. Bár a rendező második alkalommal dolgozott Monroe-val, a forgatás nem volt zökkenőmentes. Az első tesztvetítésen a fogadtatás lesújtó volt, de Wilder a stúdió kérése ellenére sem változtatott a filmen. A hivatalos bemutatót 1959 márciusában tartották New Yorkban, ahol jóval kedvezőbben fogadták: jelentős szakmai és közönségsikert aratott.

A Van, aki forrón szeretit az Amerikai Filmakadémia hat kategóriában jelölte Oscar-díjra, és egyet el is nyert: Orry-Kelly mint a legjobb jelmeztervező vehette át a szobrocskát. 1989-ben az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba. Az Amerikai Filmintézet (AFI) a filmet 2000-ben minden idők legjobb amerikai vígjátékának választotta, és egyúttal a 100 legnagyobb amerikai filmje közé is besorolta.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Van, aki forrón szereti cikkajánlóját jelölöm az 15. hét végén az április 8. és április 11. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 27., 18:41 (CET)

A cikkajánló jelölésének módosításával a tartalom a 15. hét végén az április 15. és április 18. közötti helyre került. – *feridiák vita 2021. április 15., 11:07 (CEST)

A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Van, aki forrón szereti
Jurij Alekszejevics GagarinGiuseppe VerdiFelhatalmazási törvény (Németország, 1933)BuddhizmusSzabolcs-Szatmár-Bereg megye történetePápaság a középkorban*feridiák vita 2021. április 21., 23:50 (CEST)

16. hét

április 19. 0.00 és április 22. 11.59 között: Héraklész

A jelölt cikk: Héraklész (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Héraklész legyőzi a lernéi Hüdrát (Antonio Pollaiuolo festményén)
Héraklész és a sztümphaloszi madarak Albrecht Dürer képén

Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i. e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg. Ez a számítás sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismereteink szerint inkább meglepően pontos.

A görög mondavilág egyik legismertebb alakja ma is. Ellentmondásos figurája a mitológiának, személyisége és legendáriuma összetett: szinte minden mondakörben megjelenik, és mintegy összefogja, összeköti a bronzkori görögföld meséit. Ezek közt van a thébai mondakör, a kalüdóni regék, Mükéné, Argosz, Trója és Pülosz is. Ezek a kapcsolatok kiválóan elhelyezik Héraklészt a bronzkori görög regék időrendjében: Thébaiban akkor nősült, amikor a Hetek hadjárata után Kreón lett a király, de még az előtt, hogy az epigonok háborújában végül elfoglalták volna. Egyidős Tüdeusszal és Thészeusszal, kissé idősebb a következő generáció trójai hőseinél. Zeusz kedvelt fiaként végül elnyerte a halhatatlanságot és az olümposzi istenek kapusa lett.

Talán kevésbé ismert, hogy magyar vonatkozása is van Héraklésznak, hiszen már görög források szerint is a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője az Ekhidnával nemzett Szküthész révén. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A történeti források megemlékeznek a honfoglaló magyarok Héraklész-tiszteletéről.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 18. és január 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 19., 12:32 (CET)

Módosítás: Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 19. és április 22. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 31., 10:03 (CET)

április 22. 12.00 és április 25. 23.59 között: Puglia

A jelölt cikk: Puglia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Castel del Monte,
„Apulia kőkoronája”
Puglia központi és déli része
(Salento) űrfelvételen

Puglia, régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία) olaszországi régió, melynek a székhelye Bari. Az Appennini-félsziget délkeleti részét foglalja el, az „olasz csizma sarkát”. Északon Molise, keleten az Adriai-tenger, délen a Jón-tenger, nyugaton pedig Basilicata és Campania határolja. Hozzá tartozik a Gargano-félsziget, az „olasz csizma sarkantyúja” is. Déli nyúlványa a Salentói-félsziget. Területét elsősorban alacsony, lapos felszínformák uralják: a régió északi része a mezőgazdaság számára kiválóan alkalmas síkvidék, míg központi és déli része a karsztformákban gazdag, alacsony mészkőfennsík.

A régészeti leletek tanúsága szerint a felső pleisztocén óta lakott vidék (altamurai ember). Az őskori civilizációk emlékei a salentói menhírek és dolmenek. A névadó illír eredetű japigok az i. e. 2. évezredben érkeztek erre a vidékre a dalmát partokról. I. e. 800–700 között a messzápok telepedtek le a Salento vidékén. Tőlük északra, az adriai partok mentén a peucetiusok, a régió északi részén pedig a daunusok éltek.

Itáliában az első görög alapítású városok között tartják számon Tarantót is. Miután a görögöknek sikerült a helyi népeket legyőzniük, Taranto lett Magna Graecia vezető és egyben leggazdagabb városa. Az i. e. 4. században a politikai helyzet ismét megváltozott azáltal, hogy a dél-itáliai törzsek erős szövetségesre találtak, az agresszíven terjeszkedő Rómára. Noha a pürrhoszi háborúk során a görögök jelentős sikereket értek el Rómával szemben, i. e. 272-ben Taranto elesett, és ezt követően a Római Birodalom fokozatosan kiterjesztette hatalmát az egész vidékre. A pun háborúk során a Hannibal vezette karthágói seregek dúlták fel a vidéket, majd i. e. 216-ban Cannae mellett megsemmisítették a római sereget.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a gótok, bizánciak, longobárdok, szaracénok versengtek a vidék feletti uralomért. A politikai helyzet a normann hódítások idején rendeződött, az Apuliai Hercegség megalapításával, majd beolvasztásával a Szicíliai Királyságba. A dél-itáliai normann hódítások jelentős változásokat hoztak a helyi építészetben is. Mivel Róma elkötelezett támogatói voltak, az elfoglalt görög-bizánci területeken erőteljes latinizációba kezdtek, s ezért támogatták a nagyszabású egyházi építkezéseket. Az apuliai romanika kiemelkedő alkotása a 11. században épült San Nicola-bazilika, amely mintaképül szolgált a vidék nagy templomai számára.

A normannokat követő II. Frigyes uralkodásának idejében épült fel a Castel del Monte, amely a régió egyik jelképe, „Apulia kőkoronája”. A következő évszázadokban Puglia a királyság peremvidéke lett. A tenger felől állandósult a török fenyegetés. A vidéket a feudalizmus hagyományai szerint kisebb grófságokra és hercegségekre osztották. Az 1571-es lepantói csatát követően elmúlt a salentói partok állandó veszélyeztetettsége, és a tengeri kereskedelem is akadálymentesen megindulhatott. Ez kedvezett újabb nagyszabású építkezések elindításának és a leccei barokk kialakulásának.

1860-ban az egyesült Olasz Királyság része lett. Az általános országos fejlődés ellenére Puglia megmaradt elmaradott állapotában, amely a nemzeti egység létrejötte óta mint a „déli kérdés” egyik oldala szerepel a köztudatban, és változatlanul megoldatlan. Ennek megoldására irányuló felzárkóztatási programoknak köszönhetően született meg a Bari-Brindisi-Taranto háromszög, amelyen belül az ipari fejlesztés a szolgáltatások és az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan halad.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Károlyi-kert cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 22. és április 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 12:46 (CET)

  ellenzem Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a címlapon, ellenzem a harmadszori jelölést. Hkoala   2021. január 21., 18:23 (CET)

  megjegyzés Ami kiemelt, de még nem volt a kezdőlapon, azok nagy része már nem megfelelő minőségű (elavult, nincs elég forrás stb.). Javaslom erre a félhétre a Puglia lapot. – M. V. 2021. február 21., 11:18 (CET)

M. V. javaslatát támogatom. – *feridiák vita 2021. február 26., 16:30 (CET)

17. hét

április 26. 0.00 és április 29. 11.59 között: Iulianus római császár

A jelölt cikk: Iulianus római császár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Iulianus császár az asztalfőnél elnököl keresztény szekták
képviselőinek hitvitájában

Iulianus római császár (Konstantinápoly, 331. április 7.Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között. Ariánus keresztény oktatói voltak, de felhagyott Arius tanainak követésével, uralkodása alatt az ősi görög–római vallási hagyományokat ápolta és pártfogolta, utolsóként a római császárok között. Iamblikhosz tanai és a mindent magába foglaló filozófiai rendszer, az újplatonizmus felé fordult, de nem Platón munkáinak betű szerinti életre hívása volt a célja, hanem a dialógusok szólásszabadságán és a meggyőzésen alapuló szellemiségének valóságba ültetése. Ezért Iulianust az „Apostata” (görögül: Ἰουλιανὸς ὁ Ἀποστάτης, azaz „Julianosz, a hitehagyott”) melléknévvel tartja számon a keresztény hagyomány.

Korai halála miatt sikertelen kísérletet tett arra, hogy a birodalomban a kereszténységgel egyenrangú és azonos erejű legyen a római és görög vallás tisztelete és a legfontosabb misztériumvallások kultusza. Leginkább az újplatonikus napteológia kötötte le figyelmét, a görög napisten, Héliosz és a perzsa Mithrász felé fordult. Az utóbbi az ősi perzsa vallásból, a mazdaizmusból vette át központi motívumát, a dualisztikus szemléletet. Magát Iulianust is beavatták Mithrász misztériumaiba.

Iulianus azonban nemcsak filozófus volt, hanem nagyszerű hadvezér is, akit katonái rajongásig szerettek. Utolsó hadjáratán mélyen benyomult a Szászánida Birodalom területére, és itt érte a halál. Halálának oka egy súlyos sebesülés, melynek körülményei homályosak, vitatottak. Egyesek harc közbeni sérülést, mások keresztény merényletet sejtetnek. A keresztény legendárium isteni beavatkozásként értékeli a kereszténységet elhagyó császár halálát. Alig másfél éves uralkodása ellenére az egyik legfontosabb személye a késő ókori római történelemnek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a április 26. és április 29. közötti időre a Iulianus római császár lapot. – M. V. 2021. február 21., 12:07 (CET)

M. V. javaslatát támogatom. – *feridiák vita 2021. február 26., 16:33 (CET)

április 29. 12.00 és május 2. 23.59 között: Stegosaurus

A jelölt cikk: Stegosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Stegosaurus-csontváz a Field Természetrajzi Múzeumban
A Stegosaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Stegosaurus (nevének jelentése: „Fedeles gyík”) a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridge-i és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 155–150 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén. 2006-ban egy portugáliai Stegosaurus példányról számoltak be, ami azt igazolja, hogy Európában is jelen volt. Egyedi lemezei és faroktüskéi miatt a Stegosaurus az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Triceratops és az Apatosaurus mellett. A Morrison-formáció felső részén legalább három faját azonosították, és körülbelül 80 példány maradványait fedezték fel. Egykori élőhelyén olyan óriás sauropodák is gyakoriak, mint a Diplodocus, a Camarasaurus és az Apatosaurus.

A Stegosaurus nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, sajátos és különös testtartással, melynél a hát nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, a fej alacsonyan, a talaj közelében, a merev farok pedig a levegőben helyezkedett el. A lemezekkel és tüskékkel kapcsolatban számos elképzelés született. A legvalószínűbb, hogy a tüskéket védekezésre használta, míg a lemezek egyaránt szolgálhattak védekezésre és hőszabályzásra. A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus volt a Stegosauria alrendág legnagyobb tagja (mérete meghaladta a Kentrosaurusét és a Huayangosaurusét), amely számos, a többi stegosaurusnemre jellemző tulajdonsággal rendelkezett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a Stegosaurus cikket, 2010-ben lett kiemelt, és egyszer volt a címlapon. – Hkoala   2021. március 3., 08:57 (CET)

18. hét

május 3. 0.00 és május 6. 11.59 között: Joseph Haydn

A jelölt cikk: Joseph Haydn (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Haydn kamarazenét játszik

Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31.Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója. Édesapja amatőr zenész volt, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Hainburgban tanult zenét, itt figyelt fel a jó hangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol megismerhette a korszak zenei újdonságait, a népszerű zeneszerzők munkásságát.

1749-ben hangja mutálása miatt kitették a kórusból, ezután hónapokig alkalmi munkákból élt. 1750-ben bemutatkozhatott a színházi életben is, amitől népszerűsége látványosan megugrott. 1759-ben Karl Joseph Morizon (1717–1783) gróf szolgálatába lépett, majd a következő évben megnősült. 1761-ben az Esterházy-udvar alkalmazottja lett mint másodkarnagy, majd Georg Joseph Werner halála után ő lett az első karnagy. Haydn vezette az udvari zenekar mellett az udvari operatársulatot és ő vezényelte a herceg napi kamarazenéléseit is. 1766-tól Esterházy Miklós egyre többet tartózkodott Fertődön, így Haydn kiszorult a bécsi zenei életből.

Az 1780-as évek közepén ismerte meg Wolfgang Amadeus Mozartot, akinek művészetéről mindig nagy tisztelettel nyilatkozott. 1790-ben meghalt Pompakedvelő Miklós herceg, így Haydn szabadsága és mozgástere megnőtt. Elfogadta Peter Salomon hegedűművész londoni meghívását, és elutazott a brit fővárosba. Angliai koncertjei nagy sikereket arattak. Haydn ekkor komponálta a 12 londoni szimfónia első hat darabját. A következő év áprilisában tért vissza Bécsbe, ahol tanítványául fogadta a fiatal Beethovent, aki azonban végül más zenetanár után nézett. Haydn felismerte Beethoven zenei tehetségét, és ennek hangot is adott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Ezeregyéjszaka meséi cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét első fele: a május 3. és május 6. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 26., 23:34 (CET)

  ellenzem Már harmadszor kerülne a címlapra; javasolom helyette A román nyelv szókincse cikket. – Hkoala   2021. március 2., 09:07 (CET)

Joseph Haydn cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét első fele: a május 3. és május 6. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 25., 01:50 (CEST)

május 6. 12.00 és május 9. 23.59 között: Gary Cooper

A jelölt cikk: Gary Cooper (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Cooper csillaga a hollywoodi hírességek sétányán

Gary Cooper, született Frank James Cooper (Helena, Montana, 1901. május 7.Los Angeles, Kalifornia, 1961. május 13.) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki természetes, hiteles és egyszerű alakításainak köszönhetően vált híressé. Pályafutása 1925-től 1961-ig tartott, és e harminchat év alatt nyolcvannégy játékfilmben játszott jelentős szerepet. Ő volt az egyik vezető amerikai filmsztár a némafilmkorszak leáldozásától egészen a klasszikus hollywoodi aranykor végéig.

Színészi teljesítménye a férfi és a női nézőknek egyaránt elnyerte a tetszését, és mindezt úgy, hogy munkássága felölelte a legtöbb nagy filmes műfajt. Cooper képes volt saját egyéniségét a játszott szerepben megmutatni, így a filmvásznon természetesnek és hitelesnek tűnt. Hosszú színészi pályafutása alatt ő jelenítette meg az ideális amerikai hőst. Filmes karrierje elején még statisztaként és lovas kaszkadőrként szerepelt, de viszonylag hamar egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. A hírnevet az 1929-ben készített A virginiai férfi (The Virginian) című hangosfilm hozta meg, melyben a főszereplő westernhőst alakította. Az 1930-as évek elején további heroikus szerepeket játszott kalandfilmekben és drámákban, mint például az 1932-es Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) és az 1935-ös Egy bengáli dzsidás élete (The Lives of a Bengal Lancer). Filmszínészi pályája csúcsán az új típusú rettenthetetlen hőst, a mindent legyőző átlagembert személyesítette meg a Váratlan örökség (Mr. Deeds Goes to Town) (1936), Az utca embere (Meet John Doe) (1941), a York őrmester (Sergeant York) (1941) és A Yankee-k dicsősége (The Pride of the Yankees) (1942) című filmekben. A háború utáni években már érettebb szerepeket bíztak rá, ilyen film például A forrás (The Fountainhead) (1949) és a Délidő (High Noon) (1952). Utolsó alkotásaiban már nem akcióhősöket alakított, hiszen egyre inkább a megbékélést kereste – e korszakának nevezetes filmjei a Szemben az erőszakkal (Friendly Persuasion) (1956) és A vadnyugati ember (Man of the West) (1958).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Gary Cooper cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét második fele: a május 6. és május 9. közötti helyre. Tartalmának különösen nagy fontosságára tekintettel márciusban még részletes kifejtés következik. Kezdetként kapcsolom az első bővítést: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-18-2*feridiák vita 2021. február 26., 22:49 (CET)

2021. május 6-án, a mai napon a déli harangszóval jött a főcímlapon a "Kiemelt cikk" rovatban a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-18-2 tartalmaként Gary Cooper cikkajánlója. – *feridiák vita 2021. május 6., 18:22 (CEST)

Gary Cooper az 1901-es esztendőben és május 7. napján született. Tehát holnap lesz születésének 120. évfordulója. Míg a címlapon felül Gary Cooper és csillaga látható, alul ezen kiválóságok alkotják az évfordulós képsort: Budai Ézsaiás + Berzsenyi Dániel + Rabindranáth Tagore + Teleki László.

Gary Cooper cikkajánlója lesz fent a tartalom a hét végéig, vasárnap éjjelig. Majd hétfőtől csütörtökig, május 10-től május 13-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-19-1 sablonban a Brassó várfalai és bástyái cikkajánló tartalom következik. Ez pedig majd felemelő fordulathoz vezet. De menjünk szépen sorba. – *feridiák vita 2021. május 6., 23:07 (CEST)

19. hét

május 10. 0.00 és május 13. 11.59 között: Brassó várfalai és bástyái

A jelölt cikk: Brassó várfalai és bástyái (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A fennmaradt délkeleti fal része
A 17. századi városerőd makettje

Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték. A szabálytalan alakú, a Cenk és a Warthe-domb közé ékelődő várfalrendszer legnagyobb kiterjedésekor 3200 méteres hosszúságon ölelte körbe a 0,5 négyzetkilométer területű települést, a mai történelmi központot. A falakat bástyák, tornyok és erődített kapuk vigyázták, Erdély egyik legerősebb várává téve Brassót: egy korai török betörést leszámítva ostromló ellenségnek soha nem sikerült bevennie; csak akkor került idegen kézre, amikor a védők feladták.

A városmagot kezdetben sáncokkal körbevett palánk övezte, a kőből épült erőd építését viszonylag későn, a 14. század végén kezdték el és 1427 körül fejezték be. A 15. század közepén az egyszerű falakat megerősítették, őrtornyokat és sarokbástyákat építettek. Hogy lépést tartsanak az ostromtechnika fejlődésével, a 16. században az északkeleti és délnyugati falakat megduplázták, vizesárkokat és tavakat hoztak létre, a városkapuk elé bevehetetlen kapubástyákat emeltek. A városerőd a 17. század közepén érte el legnagyobb kiépítettségét, erejének és fejlődésének tetőpontját: nyolc bástya és négy kapubástya, négy külső őrtorony, legtöbb részén megduplázott vagy akár hármas-négyes várfalak védték.

Az 1688-as Habsburg-hatalomátvétel után a brassóiak elveszítették fegyveres védekezéshez való jogukat, az erődrendszer védelmi szerepe csökkent, a rendszeres karbantartás hiánya miatt pedig megkezdődött lassú romosodása. A 18. században a haditechnika fejlődése miatt már nem nyújtott számottevő védelmi szerepet; a bástyák és szorítók legtöbbje új rendeltetést kapott, majd a 19. század második felében a városerőd nagy részét – beleértve a középkori kapukat, két bástyát, és az egész északkeleti falazatot – lebontották. A még álló védműveken már a 20. század elejétől megőrzési és karbantartási munkálatokat végeztek, később országos jelentőségű romániai műemlékké nyilvánították őket BV-II-a-A-11294 törzsszám alatt.

Ami az ábrázolásokat illeti, térképeken és rajzokon kívül fennmaradt egy háromdimenziós, 1:200-as méretarányú gipszmakett is, amely a 17. századi történelmi központot ábrázolja, beleértve az erődítményeket. Ezt Friedrich Hermann szobrász és rajztanár készítette az 1896-os millenniumi ünnepségekre, ma a Takácsok bástyájában tekinthető meg a Brassó Megyei Történeti Múzeum állandó kiállításának részeként.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a nemrég kiemeltté vált Brassó várfalai és bástyái cikket. – Hkoala   2021. március 27., 16:48 (CET)

május 13. 12.00 és május 16. 23.59 között: Ragusa

A jelölt cikk: Ragusa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ragusa látképe

Ragusa (szicíliai nyelven Raùsa) város (közigazgatásilag comune) Olaszországban, Szicília déli részén. Az azonos nevű megye székhelye. Az antik Hübla Héraia helyén kialakult várost 1693-ban egy súlyos földrengés elpusztította. Az újjáépítés során két nagyobb városrész alakult ki: Ragusa Ibla (az antik város helyén), valamint ettől nyugatra Ragusa Superiore. Politikai és vallási különbözőségek miatt a két városrész 1926-ig önálló volt. Elsősorban az újjáépített Ibla arculatára jellemző az egységes barokk stílus, aminek köszönhetően a Val di Noto többi barokk városával együtt 2002 óta az UNESCO Világörökségének része.

Ragusa dombos vidéken fekszik, az Iblai-hegység déli részén. A dombokat és fennsíkokat szurdokvölgyek tagolják. A régi város két negyede, Ragusa Ibla és Ragusa Superiore, két meredek szurdokvölgy közé ékelődő dombokra épült. Ezeket északról a San Leonardo-völgy (Cava San Leonardo) határolja, délről pedig a Santa Domenica-völgy (Cava Santa Domenica). A két városrészt egy dombnyereg választja el egymástól.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Ragusa kiemelt cikkét a 2021. május 13. és május 16. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 11., 13:03 (CEST)

20. hét

május 17. 0.00 és május 20. 11.59 között: Vosztok-program

A jelölt cikk: Vosztok-program (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Vosztok űrhajó makettje
(a rakéta harmadik fokozatával)
A Szputnyik/Luna/Vosztok/Szojuz rakéták fejlődési vonala

A Vosztok-program (oroszul: программа «Восток», jelentése:„Kelet”) a Szovjetunió első, űrhajósokat a világűrbe juttató űrprogramja volt 1958 és 1964 között. A program célkitűzése kettős volt: fő feladata az első ember űrbe juttatása, másodlagos „funkciója” pedig az amerikaiaknál előbb teljesíteni egy olyan szimbolikus célt, amely a hidegháborúban komoly presztízzsel bírt, egyfajta csatagyőzelemnek számított. A program fő célját Jurij Gagarin 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén érte el: a világ első űrhajósa egy alkalommal kerülte meg a Földet a világűrben. A másodlagos cél is maradéktalanul teljesült: a Szovjetunió fölénye az űrkutatásban tovább nőtt, a két nagyhatalom kiélezett versenyében még erősebben a szovjetek felé billent a mérleg nyelve.

A program elindítását 1958. november 1-jén hagyta jóvá a Szovjetunió Kommunista Pártja, majd öt és fél év után 1964. március 1-jén zárta le, a Voszhod-program elindításával párhuzamosan. Ezen időszak alatt összesen 11 repülést végeztek a programban – ebből öt volt automata tesztrepülés, hat pedig személyzettel végrehajtott űrutazás. E repülések szinte mindegyike egyedülálló teljesítmény volt: az első űrhajós repültetése, az első egy napnál hosszabb út, az első szimultán űrrepülés és az első női űrhajós útja. A repüléseket megelőző űrhajós-válogatáson az amerikai Mercury-programéval teljesen azonos szempontrendszer született meg, a világ első űrhajósát a világ mindkét végén azonos ismérvek alapján keresték. Ennek alapján hat jelölt készült az űrbe, akik közül végül öten jutottak fel a program során.

A űrrepüléseket Vosztok űrhajókkal végezték, amelyeket az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétából kialakított Vosztok hordozórakétákkal indítottak. A program fontos sajátossága volt, hogy mindvégig teljes titokban zajlott. Az előkészületek teljes titkosítás mellett folytak, Gagarin startját is csak akkor hozta nyilvánosságra a szovjet TASZSZ hírügynökség, amikor az űrhajós már régen fenn járt az űrben, ugyanúgy, ahogy a többi repülés során is történt. Maga a Vosztok név is szigorúan titkos információnak számított a repülés sikerének nyilvánosságra hozataláig, de a Bajkonuri űrrepülőtér helye is ugyanilyen titkos volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Vosztok-program” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a május 17. és május 20. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-20-1 helyre. – *feridiák vita 2021. április 17., 12:52 (CEST)

május 20. 12.00 és május 23. 23.59 között: ABBA

A jelölt cikk: ABBA (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az ABBA svéd eurodiszkó-együttes, az 1970-es évek második felének világhírre szert tett, máig népszerű, meghatározó zenei formációja. Aktív időszakuk 1972–1982 közöttre tehető, de zenéjük népszerűsége az 1990-es évektől újra emelkedett. A popzene történetében kevés zenekarnak sikerült olyan mítosszá válnia, hogy még felbomlásuk után negyven évvel is világszerte évente három millió lemez fogy zenéjükkel.

 
A Rune Söderqvist által tervezett hivatalos logó (1976)

Az együttest 1972-ben alapította Agnetha Fältskog, Björn Ulvaeus, Benny Andersson és Anni-Frid Lyngstad. 1974-ben váltak világszerte ismertté, amikor Waterloo című dalukkal megnyerték az Eurovíziós Dalfesztivált, és attól kezdve éveken át uralták a különböző országok toplistáit. Az ABBA nevet menedzserük, Stig (Stikkan) Anderson találta ki a tagok nevének kezdőbetűiből (Agnetha, Björn, Benny, Anni-Frid). Ez a név bármely nyelvet beszélő számára kimondható, könnyen megjegyezhető, és az első „B”-t tükörképként írva összetéveszthetetlen, ezért a logót rögtön le is védették.

A tagok profi, hazájukban népszerű zenészek voltak már az ABBA előtt is. Benny és Björn saját zenekarában énekelt és zenélt. Agnetha és Anni-Frid sikeres szólókarriert tudhattak maguk mögött. A hetvenes évek elején kezdődtek a közös munkák. A dalokat Benny, a dalszövegeket általában Björn írta, de több számuk szövege és dalaik egy részének címe Stig Anderson munkájának eredménye. Az énekesnők eltérő hangszínei – Agnetha szoprán, Frida mezzoszoprán – jól kiegészítették egymást.

Az első profi módon menedzselt popcsapatnak tekinthető. Ők készítették az első, mai szemmel kezdetleges videóklipeket is, melyek hozzájárultak az együttes népszerűsítéséhez. Nagyszabású koncertkörutak, évente új nagylemez, mindegyiken több nagy sláger jellemezte fennállásuk évtizedét. Népszerűségük sok országban nagyobb volt, mint hazájukban. Dalszövegeik angol nyelvűek, de némelyiknek elkészítették a spanyol, a német, illetve a francia változatát is.

Pályafutásuk során több mint 100 dalt jelentettek meg és kb. 400 millió lemezt adtak el. 2005-ben az Eurovíziós Dalfesztivál 50. évfordulója alkalmából a Waterloo című dalt a verseny történetének legjobb dalává választották. 2010-ben az együttes bekerült a Rock & Roll Hírességek csarnokába, és 2015-ben a Dancing Queen című dalukat is beválasztották a Grammy Akadémia csarnokába, a legjobb felvétel kategóriába.

Az együttes tagjai 10 évvel a megalakulás után 1982 végén elhatározták, hogy szünetet tartanak, ami végül igencsak elhúzódott, és az ABBA végét jelentette. Miután az ABBA 1982-ben feloszlott, Andersson és Ulvaeus több musicalt is írtak, és vittek színpadra, míg Lyngstad és Fältskog sikeres szólókarrierbe kezdett, de ezek a szólósikerek meg sem közelítették a korábbi ABBA-sikerek mértékét.

Személyesen már nem lépnek fel együtt, de 2018 óta tervezik zenei visszatérésüket egy holografikusan megjelenített turné formájában, amelyre néhány, előzetesen nyilvánosságra nem hozott új számot is rögzítettek. A visszatérést különböző okok miatt többször is elhalasztották, 2022 előtt nem várható.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A ABBA cikkajánlóját jelölöm az 20. hét végén a május 20. és május 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 11., 00:26 (CEST)

Nem lehetne az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjére való tekintettel a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál ajánlója ezen a félhéten? –[MrSilesian]VK 2021. május 19., 16:36 (CEST)

Aludjunk rá egyet, és még a déli harangszó előtt alkossuk meg a bátor és bölcs kompromisszumot. – *feridiák vita 2021. május 20., 00:15 (CEST)

No akkor mi legyen? Még maradt két és fél teljes óra a déli harangszóig. – –[MrSilesian]VK 2021. május 20., 09:27 (CEST)

A kérdésre válaszolni fél óra se kell. Csak egy kattintással kinyitjuk a „Szócikkek a kezdőlapon” egységben tárolt ABBA programot és követjük a műveleti sorrendet. – *feridiák vita 2021. május 20., 11:29 (CEST)

Ez a műveleti sorrend: ABBA > cikk > vita > ajánló > ajánlóvita. Ha ezen műveleti sorrend egységeire sorba ráklikkelünk, mindenütt az ABBA a tartalom. Egyet kivéve. Ez a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-20-2 az ajánló tartalma. Innen kezdődik a vita. Ki tette be az ABBA helyett-ellen ezt az idegen tartalmat, ki és miért? És ki javítja ki ezt a súlyos hibát? – *feridiák vita 2021. május 20., 12:00 (CEST)

21. hét

május 24. 0.00 és május 27. 11.59 között: Hosszúszárnyú bálna

A jelölt cikk: Hosszúszárnyú bálna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Vízből kiugró példány
A faj mérete az emberhez viszonyítva

A hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj. A Megaptera nevű cetnemnek az egyetlen faja.

A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza általában 13–14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege legfeljebb 40 tonna, azonban általában csak 25-30 tonna. A hosszúszárnyú bálnának különleges alakú teste van, feltűnően hosszú mellúszókkal; innen ered a magyar neve is. Fején bőrdudorok és bütykök találhatók. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran ki-kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6–35 percig tartanak, alkalmanként egyéb hangokat is kiadnak. A hangok frekvenciája 40–50 Hz, és az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismétel, 30 kilométer távolságra is elhallatszik. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége.

Az óceánok és tengerek lakója, egy példány évente 25 000 kilométert is képes megtenni. A hosszúszárnyú bálna csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik. Télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon és elljen. Ez idő alatt csak a zsírtartalékából él, amit a nyári táplálkozási időszakban felhalmozott. Tápláléka: planktonikus rákok (krill), halak és tintahalak. A déli félteke populációi inkább planktonikus rákokkal táplálkoznak, míg északi fajtársaik halakat fogyasztanak. A hosszúszárnyú bálna különféle halászási módszereket alkalmaz. Ilyenek a lökéshullámok, melyek a farokcsapások és a felugrás következtében keletkeznek, és ily módon felriasztják a halakat, míg a másik módszer a bálnák által a víz mélyéről kibocsátott buborékok, melyekkel megzavarják a zsákmányt.

Mint más nagy testű rokonai, a hosszúszárnyú bálna vadászását is túlzásba vitték a bálnavadászok, melynek következményeként az állomány 90 százalékkal csökkent. A kihalását az 1966-ban bevezetett bálnamoratórium akadályozta meg. Azóta e faj példányszáma növekedésnek indult, de a halászhálókba való gabalyodás, a hajókkal történő ütközés vagy a hajók és tengeralattjárók által kibocsátott hangok – főleg a szonárok – még mindig veszélyeztetik a fajt. Manapság az állomány körülbelül 80 000 egyedből tevődik össze. Habár korábban a túlvadászat miatt szinte kihalt, a hosszúszárnyú bálna még manapság is hajt gazdasági hasznot. Ma már azonban nem zsákmányként, hanem mint turistalátványosság. Megfigyelésére alkalmas helyek főleg Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok vizeiben vannak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–16 kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. május 24. és május 27. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 16., 03:54 (CEST)

  ellenzem Kevesebb, mint egy éve, 2020. szeptember végén volt a címlapon. Javasolom helyette a Hosszúszárnyú bálna cikket. – Hkoala   2021. április 16., 06:13 (CEST)

  támogatom Hkoala javaslatát. – Gerry89 vita 2021. április 27., 07:49 (CEST)


Tudomásul vettem, ezért ehhez igazodva az Apollo–16 nem Maróczy Géza kiemelt cikkajánlója előtt, hanem annak utána következik, s a Restaurálás (festészet) cikkével zárul javaslatom szerint az a hét. – *feridiák vita 2021. április 27., 20:32 (CEST)

Hiánypótlás zárósablonnal: – *feridiák vita 2021. május 19., 14:20 (CEST)

május 27. 12.00 és május 30. 23.59 között: Maróczy Géza

A jelölt cikk: Maróczy Géza (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Maróczy Géza
Pályája csúcsán
(1906. január)

Maróczy Géza, Maróczi Géza József (Szeged, 1870. március 3.Budapest, 1951. május 29.) újságíró, szakvezető, sakknagymester, sakkolimpiai bajnok (1927, 1936), az Osztrák–Magyar Monarchia bajnoka (1900), magyar bajnok (1932), a Magyar Sakkszövetség elnöke (1911), három olimpián a magyar sakkválogatott kapitánya. Pályájának csúcsán a világ egyik legjobb sakkozója volt.

A Chessmetrics módszer teljesítményszámításai szerint 1904 októbere és 1907 márciusa között a világranglista élén állt. Ennek ellenére csak egyszer hívta ki a világbajnokot, 1906-ban, az Emanuel Lasker elleni mérkőzés azonban a helyszínként kijelölt Kuba politikai problémái miatt nem jött létre. Az 1906. októberre számított 2820-as Élő-pontszámával a sakkozók örökranglistáján ma is az első tízben állna. Magyar sakkozó ezt a pontszámot azóta sem tudta elérni.

Aktív sakkozói pályafutása 1908-as befejezését követően, majd hosszú kényszerű külföldi távollét után állt a magyar válogatott rendelkezésére a sakkolimpiákon. Csapatkapitányként és első táblásként járult hozzá a magyar sakkválogatottnak az 1927-es első hivatalos sakkolimpián Londonban nyert aranyérméhez, az 1930-as hamburgi sakkolimpián elért második helyéhez és ezzel ezüstérméhez, valamint 1936-ban, 66 éves korában a müncheni nem hivatalos sakkolimpián nyert újabb aranyérméhez. 1932-ben magyar bajnokságot nyert. 1950-ben a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) korábbi eredményei alapján nagymester címet adományozott neki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ebben az időszakban a kezdőlapra a Maróczy Géza szócikket, halálának 70. évfordulója alkalmából emlékezve meg így is róla. – Dodi123 vita 2021. március 1., 14:03 (CET)

  ellenzem Még egy év sem telt el, amióta kezdőlapon volt. Hkoala   2021. március 1., 14:06 (CET)
Az igaz, de a kerek évforduló indokolhatja. Megtisztelhetjük ezzel minden idők legnagyobb magyar sakkozóját. – Dodi123 vita 2021. március 1., 14:19 (CET)
Érdemes meggondolni, hogy a cikkajánlót mennyire érdemes évfordulókhoz kötni, mert ugye az évfordulóknak van egy külön doboza a kezdőlapon. Amennyiben valaki egy szócikkre, adott esetben egy személyre akarja felhívni a figyelmet úgy általában, mert nagy tisztelője és fontosnak tartja a munkásságát, akkor talán felfoghatja úgy is, hogy amennyiben a két dolgot nem köti össze (cikkajánlót az évfordulóval), akkor egy alkalommal több lesz az illetőre való megemlékezésre. Amennyiben a cikk valóban nemrég (tavaly) szerepelt már ajánlóként, akkor esetleg idén az évfordulóknál elég lenne megemlékezni a sakkmesterről, Dodinak talán annyival kedvezve, hogy egy kép is mellékelve odakerül a dobozba és így valamivel nagyobb figyelmet kapjon.
Amúgy van egy Sport portál is, ami jelen állapotában elég merevnek tűnik. Fel lehetne dobni azt is hasonlóan a kezdőlaphoz cikkajánlóval, évfordulókkal, aktualitásokkal stb. Ez újabb lehetőséget biztosítana a téma népszerűsítéséhez. – Andreas vita 2021. március 5., 23:35 (CET)

22. hét

május 31. 0.00 és június 3. 11.59 között: Marilyn Monroe

A jelölt cikk: Marilyn Monroe (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson; Los Angeles, 1926. június 1.Los Angeles, 1962. augusztus 5.) amerikai színész, fotómodell, énekesnő. Az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szőke” filmszerepeivel szerzett hírnevet. Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ez alatt filmjeiből kétszázmillió dollár bevétel folyt be. Mindmáig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.

Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, míg 16 évesen férjhez nem ment. A második világháború idején gyári munkásnőként készültek róla az első professzionális fotók, ekkor kezdődött fotómodell pályafutása. Pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdióknál. 1951-től már fontosabb szerepeket is kapott, elsősorban vígjátékokban (Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és Gyanús dolog), de drámákban (Éjszakai összecsapás, Ne is kopogtass!) is. Filmkarrierje kezdetén botrányt kavart, amikor kiderült, hogy 1949-ben aktfotók jelentek meg róla, de az eset csak fokozta a filmjei iránti érdeklődést.

1953-ra filmjei a legjövedelmezőbb hollywoodi alkotások közé tartoztak, főszerepet kapott a Niagara című film noirban és a Szőkék előnyben, valamint a Hogyan fogjunk milliomost? című vígjátékokban; utóbbiak megalapozták „buta szöszi” imázsát. Monroe hamarosan megunta beskatulyázását és sztár mivoltához képest alacsony jövedelmét, ezért 1954-ben összeveszett a Fox filmstúdióval. Hamarosan újabb megállapodást kötöttek, és az év egyik legnagyobb kasszasikerével, a Hétéves vágyakozással tért vissza. A további súrlódások miatt 1954 végén megalapította a Marilyn Monroe Productions (MMP) céget. 1955-ben új szerződést kötöttek, és a Buszmegálló, valamint A herceg és a kóristalány című filmekért a kritikusok elismerését is kivívta. 1959-ben a Van, aki forrón szereti vígjátékban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Utolsó elkészült filmje az 1961-es Kallódó emberek.

Magánéletében számos problémával küzdött, amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett. Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos Joe DiMaggióval és a neves író Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek. 1962-ben, 36 évesen halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Haláláról számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–16 kiemelt cikk tartalmának javaslatát-jelölését a 2021. május 31. és június 3. közötti helyre módosítom. – *feridiák vita 2021. április 27., 18:51 (CEST)

  ellenzem Még egy éve sincs, hogy a címlapon szerepelt, 2020. szeptemberben. (Ráadásul előtte két héttel szintén űrhajózási témát javasoltál.) – Hkoala   2021. április 27., 20:35 (CEST)

  ellenzem per Hkoala Xia Üzenő 2021. május 2., 12:07 (CEST)

Javasolom helyette a Baktériumok cikket. Egyszer volt címlapon, 2007-ben. – Hkoala   2021. május 3., 07:36 (CEST)

A 2021. május 31. és június 3. közötti helyre minőségi helycserével Marilyn Monroe cikkajánlóját javaslom. Mindkettő még csak egyszer volt címlapon. De Marilyn Monroe 1926. június 1. napján született, és 2021. június 1. napján emlékezünk meg születése 95. évfordulójáról. Tehát a 2021-22-1 helyhez kötött. A Baktériumok cikkének tartalma szempontjából lehet 2021-25-1, vagy 2021-25-2, még mindkét hely szabad, és további szabad helyek is választhatók. – *feridiák vita 2021. május 14., 15:10 (CEST)

Engem nem zavar, ha megcseréled, de Marilyn Monroe-t már betetted szeptember 23-tól kezdődően is. Hkoala   2021. május 15., 07:20 (CEST)
Természetesen Hkoala   wikitárssal egyetértésben a megcserélést rövid időn belül végrehajtom. – *feridiák vita 2021. május 18., 12:42 (CEST)

Marilyn Monroe cikkajánlóját jelölöm a 2021. május 31. és június 3. közötti helyre. Azért, mert Marilyn Monroe 1926. június 1. napján született, és 2021-ben ezen a napon emlékezünk születésének 95. évfordulójára. – *feridiák vita 2021. május 18., 13:43 (CEST)

június 3. 12.00 és június 6. 23.59 között: Restaurálás (festészet)

A jelölt cikk: Restaurálás (festészet) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Masaccio Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból című firenzei freskója restaurálás előtt és után
Restaurátor dolgozik a székesfehérvári székesegyház főoltárának retablóján

A restaurálás legfontosabb célja a műalkotások állapotának megóvása, élettartamának meghosszabbítása és esztétikai értékének a megőrzése. Régen a festők, szobrászok foglalkoztak restaurálással, mert ők ismerték az anyagokat, a művészi technikákat, és művészi adottságaik lehetővé tették a feladat ellátását. Mára a restaurátorok feladatköre rendkívül kiszélesedett, ezért az alkalmazott anyagok és technikák szerint szakosodtak. Klasszikus ágazataik – a festő, fa- és kőszobrász restaurátorok – mellett vannak textilek, könyvek, bútorok, ékszerek, kerámiák számos más tárgytípus restaurálására specializálódott szakemberek is. A restaurátor munkája során a művészeteken túl több tudományág segítségét is igénybe veheti. Feladata rendkívül összetett: egyszerre kell művészeti, technikai és tudományos kérdéseket megoldania. A restaurálás mai elvei több évszázados fejlődés eredményei, elsősorban a festészetben. A szakterületet mára tudományosan meghatározták, módszertanát kidolgozták, azt művészeti egyetemeken oktatják.

A restaurálás évszázadok alatt kialakult gyakorlata mára nemcsak tudományossá vált, de technikája is sokat fejlődött. A festmények restaurálásának elveit először 1930-ban rögzítették egy párizsi konferencián. A folyamatot két jól elkülönített részre osztották: a konzerválásra és az esztétikai helyreállításra. A két fázis közül a konzerválást tartják fontosabbnak: a műtárgyat előbb meg kell védeni a pusztulástól, a további romlástól, és csak ezután következhet a tisztítás és kiegészítés (bár a két rész nem mindig válik el ilyen élesen, és néha még a sorrendjük is fordul egy kicsit). Egyes restaurálási események – a főleg nagyobb szabású, nemzetközi érdeklődéssel kísért munkák során – nagy vitákat váltanak ki. Ilyen jellegű viták valószínűleg mindig is kísérni fogják a műtárgyak restaurálását.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Restaurálás (festészet) kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 3. és június 6. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. április 27., 19:48 (CEST)

23. hét

június 7. 0.00 és június 10. 11.59 között: Bonnie Tyler

A jelölt cikk: Bonnie Tyler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bonnie Tyler Moszkvában
2011 novemberében
Bonnie Tyler sajtótájékoztatóján
Győrben 2009 nyarán

Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins (Skewen, Wales, 1951. június 8. –) walesi rockénekesnő, szövegíró, üzletasszony. Az 1970-es évek közepén indult szólókarrierje a Lost in France és az It’s a Heartache című listavezető dalaival, de fénykorát az 1980-as években élte, amikor a világ minden táján a toplisták első helyét szerezte meg a Total Eclipse of the Heart című dalával, majd sorra következtek a listavezető slágerek, többek között a Holding Out for a Hero és az If You Were a Woman (And I Was a Man). Bonnie Tyler volt az első női előadóművész, aki Faster than the Speed of Night című albumával rögtön az első helyen lépett be a brit toplistára és ezzel együtt a Guinness Rekordok Könyvébe is. Továbbá egyike volt az első nyugati énekeseknek, akik először turnéztak a Szovjetunióban, és ő volt az első walesi énekesnő, aki az amerikai toplista első helyére került. Rekedtes hangját egy hangszálműtétnek köszönheti, ami után az orvos hetekre eltiltotta az énekléstől és a beszédtől, de Bonnie türelmetlen volt és nem tartotta be az orvos előírását. Ez a hang tette őt világszerte ismertté és sikeressé. 1979-ben Tokióban megnyerte a Yamaha Dalfesztivált, 2013-ban pedig az Eurovíziós Dalfesztivál két rádiós közönségdíját.

Számtalan zenei és életmű díjjal büszkélkedhet, többek között Bravo OTTO díjakkal, German ECHO Awards díjjal, illetve háromszor is átvehette a Goldene Europa díjat. Háromszor jelölték Grammy díjra illetve Brit Awards, American Music Awards és Billboard Video Music Awards díjakra is. Ő Nagy-Britannia egyik legsikeresebb és legismertebb énekesnője. A Sony Music szerint albumaiból és dalaiból eddig 100 millió példányt adtak el. Karrierje során olyan neves előadókkal énekelt duettet, mint Rod Stewart, Cliff Richard, Cher, Vince Gill, Mike Oldfield, Giorgio Moroder, Meat Loaf vagy Andrea Bocelli. Pályafutása ötven éve alatt 18 stúdióalbumot készített. Legutóbbi albuma The Best Is Yet To Come címmel 2021. február 26-án jelent meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bonnie Tyler cikkajánlóját jelöljük a 2021. június 7. és június 10. közötti helyre. Azért, mert Bonnie Tyler 1951. június 8. napján született, és 2021-ben ezen a napon köszöntjük születésének 70. évfordulóját. – *feridiák vita 2021. május 19., 17:20 (CEST)

június 10. 12.00 és június 13. 23.59 között: Harry Kane

A jelölt cikk: Harry Kane (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Tottenham csapatkapitányaként 2016-ban. Ebben a szezonjában kapta meg a 10-es mezszámot
A Premier League gólkirálya
10-es mezszámot viselve
(2015–2016)

Harry Edward Kane (Walthamstow, London, 1993. július 28. –) angol profi labdarúgó, a Premier League-ben szereplő Tottenham Hotspur játékosa és az angol válogatott csapatkapitánya. A világ egyik legjobb támadójának tartják, góltermékenységéről és a játékot szervező képességéről ismert.

London Waltham Forest kerületében született és a Tottenham gárdájánál nevelkedett, ahol végigjárva a korosztályos csapatokat, gyors fejlődésének köszönhetően 2009-ben, 16 esztendősen mutatkozott be a felnőttek között. Többször adták kölcsön fejlődése érdekében alacsonyabb osztályú angol kluboknak, úgymint a Leyton Orientnek, a Millwallnak, a Leicester Citynek és a Norwich Citynek. Kane neve 2014-ben kezdett ismertté válni, miután Mauricio Pochettino vette át a londoni egyesület trenírozását. Első ott töltött teljes idényében minden sorozatot tekintve 31 gólt szerzett, az angol első liga második legjobb góllövője volt, és elnyerte Az év fiatal angol labdarúgója-díjat is.

A 2015–2016-os, a 2016–2017-es, illetve a 2020–2021-es évadban az angol első osztály gólkirálya volt. A 2016–2017-es bajnoki pontvadászatban a második helyre vezette csapatát, melynek következtében megkapta a szurkolók által megválasztott Év játékosa-díjat. Góllövés tekintetében legjobb idényét a 2017–2018-as szezonban produkálta, minden versenysorozatot figyelembe véve 48 találkozón 41 találat fűződött a nevéhez, egy év múlva pedig csapatával Bajnokok Ligája-döntőt játszott. 2021 februárjában a Tottenham történetének második legeredményesebb játékosává vált.

2021. június 2-ig 54 mérkőzésen viselte az angol válogatott mezét, és összesen 34 gólt jegyzett. Az összes ifjúsági csapatban pályára lépett, 2015 márciusában pedig 21 évesen debütált a felnőttek között is. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezősorozatának több összecsapásán eredményes volt és a tornán is képviselte hazáját. 2018 májusától megkapta a csapatkapitányi karszalagot, közvetlenül az azévi világbajnokság előtt. Ezen a tornán a válogatottal a negyedik helyig menetelt, így az egylet 1990 után a legjobb helyezést érte el világversenyen. Kane gólkirályi címet szerzett, mellyel egyúttal elhódította a torna aranycipőjét is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 10. és június 13. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. május 3., 13:46 (CEST)
Módosítás: ezen helyre Szent-Györgyi Albert kiemelt cikk tartalma jön, a Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát pedig a 2021. június 15. és június 18. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. június 9., 17:37 (CEST)

  ellenzem Már kétszer volt címlapon. (Egyébként meg nem utolsó napon kellene új javaslattal előállni.) Hkoala   2021. június 9., 18:28 (CEST)

Új tények és ebből a következtetések

A Tottenham csapatkapitányaként 2016-ban. Ebben a szezonjában kapta meg a 10-es mezszámot

Harry Kane (A kiemelt státuszt megkapta: 2021. 06. 03.) „Én, a jelölő, tanúsítom, hogy a jelölt szócikk megfelel a kiemelt szócikkekkel szemben elvárt olyan általános követelményeknek, amelyek a témában való szakmai jártasság nélkül is ellenőrizhetőek.” – Burnix1994 vita 2021. május 6., 00:03 (CEST)

A Harry Kane kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 10. és június 13. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. június 9., 23:27 (CEST)

24. hét

június 14. 0.00 és június 17. 11.59 között: Nápoly

A jelölt cikk: Nápoly (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nápoly látképe

Nápoly (olaszul: Napoli, nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye. A város lakossága kb. egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. Félúton fekszik a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei között, a Nápolyi-öböl északi partján.

A legendák szerint az első kolóniát az argonauták alapították Phalerum név alatt. A történeti emlékek viszont arra mutatnak, hogy a kolóniát Parthenopé név alatt a Rodosz szigetéről érkező görög tengerészek alapították Megaride (ma Castel dell’Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Nevét – szintén legendák alapján – Akhelóosz görög folyóisten három szirén lánya egyikének, Parthenopénak köszönheti. Miután a város kicsinynek bizonyult, attól keletre, a tengerparton egy új várost építettek Neapoliszt (latinul Neapolis, jelentése új város), Parthenopét pedig átnevezték Paleopolisznak (azaz régi városnak). Az évszázadok során a város többször is uralkodót cserélt (rómaiak, bizánciak, normannok, Anjouk, spanyolok, osztrákok, Bourbonok), majd 1860-ban a Garibaldi által egyesített Olaszország része lett.

A város környékének gazdag történelme és kulturális élete van. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági teljesítménye révén Nápolyt Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják. Híres a népszokásairól és konyhájáról. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margit (Margherita) királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített az olasz nemzeti színekben, melyet zöld bazsalikommal, fehér mozzarellával és piros paradicsommal díszített és a királynéról nevezte el.

A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik leggazdagabb és legszínesebb regionális nyelve, mely sok jellemzőjében eltér a hivatalos olasz nyelvtől; az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 50%-a (mintegy 500 000 ember) jelölte meg anyanyelvének. Jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként.

Nápoly történelmi központja Európa egyik legnagyobb történelmi városközpontja és egyben Olaszország legsűrűbben lakott pontja, 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Az óváros a mai napig megőrizte régi szerkezetét. A küméi telepesek idejéből származó utcahálózat egy része máig fennmaradt. A város arculatának alakulása végigkövethető az Anjou- és Aragóniai-kori építkezéseken, a Bourbon-ház újításain át, a modern városmegújító mozgalmakig.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A június 14. június 17. közötti időre javaslom Nápoly cikkét. – M. V. 2021. február 25., 05:08 (CET)

M. V. javaslatát támogatom. – *feridiák vita 2021. április 25., 02:56 (CEST)

június 17. 12.00 és június 20. 23.59 között: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál

A jelölt cikk: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál. Dániában rendezték meg, mivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált Emmelie de Forest dán énekesnő Only Teardrops című dala nyerte. Dánia volt az első ország, amely másodszorra rendezhette a versenyt az új évezredben, mivel 2000-ben is ők nyertek. 2013. szeptember 2-án jelentették be, hogy a koppenhágai B&W Hallerne fog otthont adni a versenynek. Az első elődöntőre 2014. május 6-án, a második elődöntőre május 8-án, a döntőre pedig május 10-én került sor. 37 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Lengyelországot és Portugáliát is, mely országok kettő illetve egy év kihagyása után tértek vissza. Ugyanakkor Bulgária, Ciprus, Horvátország és Szerbia még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló Kállay-Saunders András lett, aki a Running című számával nyerte meg A Dal 2014-et, a hazai eurovíziós nemzeti dalválasztó műsor döntőjét. Kállay-Saunders az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 143 ponttal az ötödik helyet érte el, ami a második legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok történetében. Továbbá a kapott 143 pont a második legtöbb, amit valaha magyar induló kapott. A verseny győztese a Ausztriát képviselő Conchita Wurst lett, aki 290 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt. A Rise Like a Phoenix című dal emellett tizenhárom országtól kapta meg a maximális 12 pontot. A 2014-es elődöntőket és döntőt százkilencvenöt millió ember látta. Magyarországon mind a két elődöntőt, és a döntőt az M1 közvetítette, HD minőségben, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Caligula (film) cikkajánlóját jelölöm az 24. hét végén a június 17. és június 20. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 11., 00:26 (CEST)

Lehet, hogy későn írok ennek kapcsán, csak úgy gondolom hogy az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének apropójából (ami egy év kihagyással tér vissza) a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál cikkajánlóját is megjeleníthetnénk a kezdőlapon ebben a fél hétben. – –[MrSilesian]VK 2021. május 11., 14:55 (CEST)
@MrSilesian: Támogatom a javaslatot; elkészíted a cikkajánlót? Hkoala   2021. május 20., 05:24 (CEST)
@Hkoala: Lehet, hogy rossz helyre írtam, de én a 20. hét második felére (május 20–23), azaz a mostanira gondoltam, de lehet akkor ezzel így már elkéstem. –[MrSilesian]VK 2021. május 20., 08:34 (CEST)
@MrSilesian: Ne haragudj, én ezen a lapon láttam a javaslatodat. Most megnéztem a laptörténetben, és tényleg nem te írtad ide, hanem @*feridiák másolta be a bejegyzést az aláírásoddal együtt. Pedig már többször megkértük, hogy ezt ne tegye. Hkoala   2021. május 20., 09:04 (CEST)

A „2014-es Eurovíziós Dalfesztivál” a kezdőlapon

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál cikkajánlóját jelölöm az 24. hét végén a június 17. és június 20. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 20., 14:44 (CEST)

25. hét

június 21. 0.00 és június 24. 11.59 között: Baktériumok

A jelölt cikk: Baktériumok (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tipikus baktériumsejt felépítése

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos és élettani vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: a vízben, a szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × 1030) baktérium élhet. A baktériumok alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában, mint például a légköri nitrogén megkötésében. Ennek ellenére a baktériumfajok nagy részét nem ismerjük: a baktériumtörzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratóriumi körülmények között tenyészthetők.

Valamivel több baktérium van az emberi testben, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található. A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos, de akad néhány fertőző megbetegedést kiváltó patogén (kórokozó) baktérium is, mint például a kolera, szifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis kórokozója. Gyakori és súlyos bakteriális megbetegedés a tuberkulózis (TBC), amely évente kétmillió embert öl meg nagyrészt Afrikában, a Szaharától délre eső területeken. A fejlett országokban antibiotikumokat használnak a fertőzések leküzdésére. Ezek túlzásba vitt használata, különösképpen pedig a baktériumok széles körére ható antibiotikumok kiterjedt használata eredményeként egyre több antibiotikumellenálló típus fejlődött ki. Ennek egy speciális esete figyelhető meg a Clostridium difficile baktériumnál. Az antibiotikum-ellenállás elterjedéséhez hozzájárult ezeknek a gyógyszereknek a helytelen használata, az orvosi előírás pontos betartásának elhanyagolása.

Az iparban a szennyvíztisztításban, a tejtermékek gyártásában, az antibiotikumok és más szerves anyagok előállításában használnak baktériumokat.

A baktériumok prokarióta szervezetek, tehát szemben az állatokkal és más eukariótákkal, nincs sejtmagjuk és más membránnal határolt sejtszervecskéjük. Ámbár hagyományosan baktériumnak neveznek minden prokariótát, a tudományos nevezéktan az utóbbi pár évben megváltozott, miután molekuláris biológiai módszerekkel a prokariótákat sikerült két alapvetően eltérő felépítésű és származású csoportra különíteni. Ez a két domén az Archaea és a Bacteria.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Baktériumok cikkajánlóját jelölöm 2021-ban a 25. hét első felében a június 14. és június 17. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 18., 13:55 (CEST)

Ellenőrzés után pontosítva:
A Baktériumok cikkajánlóját jelölöm 2021-ban a 25. hét első felében a június 21. és június 24. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 22., 21:26 (CEST)

„APPENDIX”
Wikipédiánk magyar változatának Kezdőlapján már 489 101 szócikke van, ebből 1038 kiemelt. – *feridiák vita 2021. június 23., 09:59 (CEST)

  • De mire ezt leírtam, a főcímlapon már 489 103 szócikket láthattunk-olvashattunk. – *feridiák vita 2021. június 23., 10:12 (CEST)
  • Ha pedig a kezdőlapon 10:15-kor kattintottunk rá a 489 103 szócikk-számra, mögötte ezt láthattuk-olvashattuk: „Szócikkek száma: 489 100”. De mire leírhattam, a harmadik helyen, a Wikipédia:Statisztikák (amely a Wikipédiával, azon belül is a magyar Wikipédiával kapcsolatos legfontosabb statisztikai oldalakat és eszközöket gyűjti össze) ezt mutatja: „Szócikkek száma: 489 102”. – *feridiák vita 2021. június 23., 10:32 (CEST)
  • Megvártam a déli harangszót, és a 489 103 + 489 102 szócikk-számpár változatlan. Még várok türelemmel pár órát, és utána összefoglalom a következtetéseket. – *feridiák vita 2021. június 23., 12:19 (CEST)

Összefoglalás:
1. Kezdőlapunk „Kiemelt cikk” rovatában a hét kezdetétől közepéig a „Baktériumok” szócikke látható-olvasható.
2. Ezen Baktériumok cikket a déli harangszó után továbbra is a kezdőlap kiemelt rovatában visszük tovább azon állomásig, ahol a déli harangszóig most még a „Maróczy Géza” cikk látható.
3. Ezért előbb, azonnal Maróczy Géza csillagos kiemelt cikkével foglalkozunk. Üdv: *feridiák vita 2021. június 24., 11:33 (CEST)

NB! A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: 2014-es Eurovíziós DalfesztiválNápolyHarry KaneBonnie TylerRestaurálás (festészet)Marilyn MonroeMaróczy Géza

június 24. 12.00 és június 27. 23.59 között: Caligula (film)

A jelölt cikk: Caligula (film) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
 
Drusilla és Caligula (Teresa Ann Savoy és Malcolm McDowell)
 
Gemellus behódol Caligulának az ujján lévő császári gyűrűt megcsókolva
(Bruno Brive és Malcolm McDowell)

A Caligula 1979-ben bemutatott színes, olasz–amerikai erotikus filmdráma, amely a hírhedt római császár, Caligula (12. augusztus 31.41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejét mutatja be.

Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, melynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak köszönheti hírhedtségét, hogy Bob Guccione producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el.

A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat azután soha többé nem került a közönség elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik.

A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is.

Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2007 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Caligula (film)” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a május 20. és május 23. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-20-2 helyre. – *feridiák vita 2021. április 17., 13:19 (CEST)

Lehet, hogy későn írok ennek kapcsán, csak úgy gondolom hogy az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének apropójából (ami egy év kihagyással tér vissza) a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál cikkajánlóját is megjeleníthetnénk a kezdőlapon ebben a fél hétben. – –[MrSilesian]VK 2021. május 11., 14:55 (CEST)

A „Caligula (film)” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a június 21. és június 24. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-25-2 helyre. – *feridiák vita 2021. május 20., 00:53 (CEST)

Kálvária” és „Katarzis” között

Tanulságos, hogy végül a „Caligula (film)” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a június 24. és június 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-25-2 helyre. – *feridiák vita 2021. június 22., 18:10 (CEST)

Caligula

Van külön helye a vitának. – *feridiák vita 2021. június 27., 23:58 (CEST)

26. hét

június 28. 0.00 és július 1. 11.59 között: II. Ulászló lengyel király

A jelölt cikk: II. Ulászló lengyel király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
II. Ulászló a waweli székesegyház hármasoltárán

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/13621434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434, 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként).

A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között.

Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. Péter orosz cár cikkajánlóját jelölöm a 2021. június 28. és július 1. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 3., 07:38 (CEST)

Nem kellene addig jelölni, amíg csúf sablon virít a tetején. @Crimea, úgy látom, te szerkesztetted a legtöbbet, esetleg tudnál javítani rajta? Hkoala   2021. május 3., 14:25 (CEST)
@Hkoala: Nagyon szívesen ránézek, illetve ellátom lábjegyzetes forrásokkal. Mihamarabb nekifogok, ám mivel kicsit zsúfolt lesz számomra az elkövetkező időszak, nem tudom, mikorra leszek meg vele. – Crimea vita 2021. május 3., 16:16 (CEST)
Köszönöm, hogy felkarolod a cikket! Majdnem két hónap van még a javasolt címlapra kerülésig, de későbbre is át lehet tolni a jelölést, ha nem leszel készen addig. Hkoala   2021. május 3., 19:04 (CEST)


Pünkösd napja a magyarban csak egy változatban szerepel. Idén május 23-án volt. De angol megfelelőjében a Pentecost 2021-ben „2021 date” May 23 (Western) és June 20 (Eastern). Elkerülte figyelmünket. A probléma a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-24-2 és Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-26-1 sablon tartalma egyszerű helycseréjével megoldható, és még időben megoldandó. Gyorsan elvégzem.– *feridiák vita 2021. június 17., 09:04 (CEST)

A Pünkösd szócikk nem kiemelt, légy szíves, ne tedd a címlapra. Hkoala   2021. június 17., 09:11 (CEST)
Most látom, hogy I. Pétert akarod korábbra tenni, de az még nem mehet a címlapra, amíg Crimea nem végzett a tatarozással. Hkoala   2021. június 17., 09:17 (CEST)


Meggyőződésem szerint Hkoala társunk alapvető tévedésben van.

  • I. Péter orosz cár cikke csillagos kiemelt cikk.
  • Cikkajánlóját 2021. május 3-án szabályosan jelöltem.
  • Azonnal felkérte Crimea társunkat a cikk felkarolására, aki elvállalta.
  • Május 3-tól június 16-ig igazán elégséges idő állt rendelkezésre.
  • I. Péter orosz cár cikkajánlója eddig is jó helyen volt.
  • A most javasolt hely még jobb.
  • Várok egy órát, és ha ezt Hkoala nem érti meg, akkor visszaállítom az eddigi változatot. – *feridiák vita 2021. június 17., 10:02 (CEST)


A jelöléskor a cikk (a kiemelt csillag ellenére) nem volt címlapra jelölhető állapotban. Crimea annak a tudatában vállalta el, hogy június 28-ig kell végeznie, és még azt sem ígérte biztosra. Nem tudom, miért kell erőltetni (az utolsó pillanatban), ha szemmel láthatóan még nincs kész. Hkoala   2021. június 17., 11:23 (CEST)
Igyekszem vele, de sajnos az utóbbi néhány héten nagyon feltorlódtak az egyéb teendőim; nem merem megígérni a június 28-at. Én is azt szeretném kérni, hogy hagyjuk ezt későbbre, szólok, amint megvagyok vele. Hkoalához hasonlóan én sem látom semmi okát annak, miért ne lehetne elhalasztani a cikk kezdőlapra tételét. – Crimea vita 2021. június 17., 12:01 (CEST)


@Crimea: A jelenlegi javaslat szerint ma éjfélkor kellene címlapra kerülnie a cikknek; halasszuk el? Ha igen, javasolom helyette a II. Ulászló lengyel király cikket. – Hkoala   2021. június 27., 06:04 (CEST)

@Hkoala: Igen, halasszuk el! Amint megleszek vele, jelzem Neked. Köszönöm szépen! – Crimea vita 2021. június 27., 10:36 (CEST)

Köszönöm a válaszodat; a fentieknek megfelelően kicseréltem a kezdőlapi sablonban. Hkoala   2021. június 27., 15:30 (CEST)

július 1. 12.00 és július 4. 23.59 között: Tamás bátya kunyhója

A jelölt cikk: Tamás bátya kunyhója (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Tamás bátya kunyhója 1852-es kiadásának borítója Hammatt Billings illusztrációjával

A Tamás bátya kunyhója Harriet Beecher Stowe amerikai írónő 1852-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz”. Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a négerek megítélésére és az egyesült államokbeli rabszolgaságra, olyannyira, hogy felerősítette az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető szembenállást.

A Connecticutban született Harriet Beecher Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az abolicionista mozgalom aktív tagja a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A szentimentális regény realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a keresztény szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív társadalmi intézményeket is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.

A Tamás bátya kunyhója a 19. század legkelendőbb regénye volt, és a második legnagyobb példányszámban eladott könyv a Biblia után. Általános vélemény szerint az 1850-es években táplálta az abolicionizmus ügyét. A kiadás utáni első évben csak az Egyesült Államokban 300 000 példányban adták el. A könyv hatása olyan hatalmas volt, hogy amikor Abraham Lincoln találkozott a szerzővel a polgárháború kezdetén, állítólag azt mondta, hogy „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Tamás bátya kunyhója cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 1. és július 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 27., 13:28 (CET)

:Ugyanezt jelölted a 15. hétre is. Hkoala   2021. február 27., 13:29 (CET)