Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-03-16

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-15 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-17 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-18 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19 Ma

2010. 3. 13. « 2010. 3. 14. « 2010. 3. 15. « 2010. 3. 16. » 2010. 3. 17. » 2010. 3. 18. » 2010. 3. 19.

vöröseltolódás (toldás)

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy tanultam-e valamennyit?

Bevezetőként: Igencsak meglepett,hogy kizárás helyett egy kis "fejtágítást" kaptam. Nagyon köszönöm! Jól tanultam-e? A vöröseltolódást a Doppler-effektus alapján mutatják ki. Ha igaz,akkor lenne még egy kérdésem ezzel a nagyon szűk témával kapcsolatban. Idézek: "-Kísérletek az emitterelméletre melyek igazolták,hogy a fény sebessége független a kibocsátó test (emitter) sebességétől." (Speciális relativitáselmélet (szócikk) Ha ez is igaz (vagyis az objektum mozgása nem változtatja meg a fény sebességét),akkor hogyan használják fel a Doppler-effektust?

Mivel nem kívánok többet akadékoskodni,most

Köszönöm meg a fáradozásotokat és a laikusokkal szembeni türelmeteket!!

Kívánok további sikeres,elismerésre méltó munkát!

--82.144.177.116 (vita) 2010. március 16., 11:12 (CET)

A laikusokhoz nem kell türelem, hiszen a laikus azért kérdez, mert valamit jobban szeretne tudni. Mindannyian laikusok vagyunk az emberi ismeretek területeinek óriási többségén. De az mindig öröm a válaszolóknak, ha sikerül a laikusnak hasznos segítséget nyújtanunk. A fejtágító oka az szokott lenni, hogy nem tudjuk, a kérdezőnek pontosan milyen ismeretei is vannak azon a téren, és nem utolsósorban az is a szándékunk, hogy ha később valaki szintén ráakad a válaszra, akkor az is tanulhasson belőle, ha akar.

Az újabb kérdés nem akadékoskodás, ez ne okozzon gondot. Először is az ellenőrző mondatod nem jó. A Doppler-effektus nem kimutatja, hanem okozza a vöröseltolódást. Egyébként okoz kékeltolódást is, olyan esetben, amikor a fényforrás közeledik hozzánk, így sikerült például puszta színképelemzéssel kimutatni, ha egy csillag egy másik nagy tömegű objektum körül kering, mivel közben hol közeledik, hol távolodik. Még akkor is igaz ez, ha a keringés síkja nem felénk mutat, mert ha a mozgásának van felénk mutató komponense, akkor az eltolódás létrejön a mi irányunkban.

Tehát mivel tudjuk, hogy a hozzánk vezető egyenesen (is) megvalósuló mozgás hatására a fényben is létrejön a Doppler-effektus, és mivel a Doppler-effektus következménye a fény esetében vörös- vagy kékeltolódás, amit spektroszkóppal ki is mutattunk, ezért magából az eltolódásból tudjuk, hogy a csillag tőlünk távolodik, vöröseltolódás esetén, vagy hozzánk közeledik, kékeltolódás esetén. Az eltolódás (frekvenciamódosulás) a spektrumban levő, azonosítható színképvonalak segítségével nem csak észrevehető, hanem abból az eltolódás mértéke is kimérhető, ezért a mozgás felénk eső komponensének mértéke, azaz a sebesség is megállapítható, ehhez a képlet ott van a cikkben. Mivel már Hubble is azt figyelte meg, hogy az ismert távolságú csillagok esetében a távolodás sebessége arányos a csillag távolságával, ebből vezette le a Világegyetem tágulásának hipotézisét. És ebből az összefüggésből, a képletben szereplő Hubble-állandó folyamatos pontosításával megállapíthatóvá vált sok más csillag távolsága is.

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb bal oldalon, és alacsonyabb jobb oldalon.

A Doppler-effektus nem jár a hullám terjedési sebességének megváltozásával. Értem a problémát, annak idején nekem is fejtörést okozott, hogy akkor mi is a frekvencia módosulásának a gyakorlati oka, de a hibám az volt, hogy a kibocsátott hullámokat afféle merev struktúraként fogtam fel. Nem, a sebesség nem változik, csak a mozgás irányába valamennyire "összetorlódnak a hullámok", a másik irányban pedig eltávolodnak egymástól, megnyúlnak. Az ábra szerintem érzékelteti a helyzetet, csak jó irányból kell a dolgot szemlélni. Az eltolódás természetesen mindenféle hullámmal, így hanggal is ugyanígy történik. Tulajdonképpen épp azért jön létre az effektus, a frekvenciaváltozás, mert a sebesség nem változik. Ha a mozgással a sebesség nőne, akkor a test egy változatlan hullámképet tolna maga előtt nagyobb sebességgel. Az igaz, hogy a megfigyelő akkor is megnövekedett ütemben észlelné a hullámokat, de a kísérletek nem ezt a változatot igazolják. A hangsebesség elérésekor bekövetkező hangrobbanásnak is az az oka, hogy a menetirányban összetorlódó hanghullámok teljesen egymásra torlódtak, mivel változatlan sebességú torlóhullámok utolérték egymást.

Csak a biztonség kedvéért megjegyzendő, hogy a fény sebessége egyáltalán nem állandó, hiszen például az üvegben a fény lassul, és pontosan ez a magyarázata a fénytörés jelenségének. A fény a vákuumban éri el a legnagyobb sebességét, amely nem haladható meg. Még mozgó test által kibocsátott fény esetén sem. Végső soron ez a jelenség, ha a fény hullámtermészetére alapozunk, az eddigiek alapján szintén értelmezhető. Érdekes lenne látni egy fénysebességgel haladó csillag előtt létrejövő "fényrobbanást", de lehet, hogy addig jó, amíg nem látunk ilyet.

Vannak, akik nem kedvelik, ha a Tudakozón egy kérdésben vita formálódik, de mivel ez nem a mi kettőnk ügye, amit a vitalapomon is megtárgyalhatnánk, hanem csak ezen a helyen remélhető, hogy a beszélgetésre most felfigyel még valaki, aki újat tud hozzátenni, ezért ha még valami kérdeznivalód van erről, akkor nyugodtan tedd fel itt. - Orion 8 ^vita 2010. március 16., 16:45 (CET)

Az, hogy a fény sebessége független a kibocsájtó test sebességétől, egy trükkös állítás, lényegében azt jelenti, hogy nem lehet sebességeket összeadni. Ha egy űrhajó 100 km/s-mal megy, és a pilóta 300 000 km/s-val látja távolodni a lézerágyúból kilőtt fényt, te pedig egy aszteroidán ülsz, ami mellett épp a lövés pillanatában halad el a hajó, akkor egy másodperc múlva 300 000 km-re lesz tőled a kilőtt impulzus; ugyanakkor a hajótól is annyira lesz, a hajó pedig tőled 100 km-re. Az ellentmondást az oldja fel, hogy bár minden egyenes vonalban, állandó sebességgel mozgó megfigyelő ugyanannyinak látja a fényt a maga koordináta-rendszerében, nem fognak egyformának látni más olyan dolgokat, amiknek a megfigyelőtől való függetlenségét ösztönösen fel szoktuk tételezni (jelesül a távolságot és az időt). Ez meg is magyarázza a vöröseltolódást: ha a fényt kibocsájtó objektum távolodik, a fény sebességét mindketten ugyanannyinak látjátok, a hullámhegyek közötti távolságot viszont nem.

A hanghullámoknál és egyéb lassú hullámoknál egyszerűbb a helyzet, azok egy adott közegben terjednek, ami nem feltétlenül mozog együtt a megfigyelővel, így a te koordináta-rendszeredben ténylegesen más lehet a hullámok sebessége attól függően, hogy közeledsz a hullámforrás felé vagy távolodsz tőle. (Bár ez nem szükségszerű; mozoghat a hullámforrás is a közeghez képest. Pl. ha kavicsokat dobálsz egy tóba, koncentrikus köröket kapsz; ha közben sétálsz a parton, és mindig kicsit odébb csapódik be a következő kavics, akkor viszont olyasmiket, mint az Orion 8 által mutatott képen. A hullámok sebessége a parton álló megfigyelő számára mindkét esetben ugyanakkora, a hullámhossz azonban más.) --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 16., 18:32 (CET)

Kérdező: becenév:dutya,54éves,Híradásipari Készülékgyártó Technikus

Itt kínos ilyen terjedelmes eszmecserét folytatni,a kocsmafalhoz egy kicsit komoly,a szócikkhez pedig "parlagi".

Ha készítenek valami "Eszmecsere" féle lehetőséget,akkor még lehetséges,hogy kérek további "fejtágítást".

Azért köszönöm a biztatást. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.186.115.221 (vitalap | szerkesztései) 2010. március 16., 21:28

Az igazság azért valóban az, hogy itt a szerkesztők leginkább a szócikkek írásának kedvéért bukkannak fel, és az első számú cél az enciklopédia gyarapítása. Vagyis kimondottan egyes témák megvitatására itt nem fognak külön társalgószobák megalakulni, a vitalapokon kifejezetten a szócikkek tartalmáról és külön helyeken a szerkesztői közösség problémáiról folynak többnyire rövid eszmecserék. A Tudakozó egy különleges "rovat", azzal a nem mellékes céllal, hogy a kérdéseket feltevőknek megmutathassuk azt is, hogy a kérdéseikre a válaszokat milyen elrendezésben, milyen módszerrel segít az enciklopédia megtalálni, hogy ebből tanulva legközelebb esetleg hamarabb és részletesebb választ kaphassanak az enciklopédiában megfelelően keresve. De természetesen közel sincs minden témáról szócikk, és a meglevő szócikkek sem lehetnek tökéletesek, gyakran még teljes körűek sem, ezért is próbáljuk a látogatók kérdéseit itt megválaszolni.

Én azon különcök közé tartozom, akik néha szokatlan terjedelemben és részletességgel válaszolnak, de nem ez a jellemző. Vagyis a "fejtágítás" nem üzemszerű, hanem csak fellángolásszerű foglalatosság. De ha konkrétan valami olyan fúrja az oldaladat, amelyhez viszonylag közel eső szócikket meg tudsz találni a magyar nyelvű Wikipédiában, akkor a cikk legalján feltüntetett kategóriákban keresgélve további cikkeket találhatsz, meg persze ott van a keresés lehetősége is, balra, az embléma alatt. Ha a téma ismerőjétől szeretnél kérdezni valamit, akkor a cikk tetején a 'laptörténet' fülre kattintva megnézheted, mely szerkesztők dolgoztak a cikken. (A különféle "bot"-ok nem személyek, hanem csak lefuttatott programok.) Ha megnézed, hogy melyik szerkesztő tett hozzá nagyobb adagot a cikkhez, az ő szerkesztői lapján megnézheted azt, hogy mit ír magáról, mennyire gyakran elérhető, a téma kedvelőjének minősíti-e magát. És a személyes vitalapján közvetlenül neki tehetsz fel kérdést, amire a választ vagy ugyanott, vagy a te személyes vitalapodon kapod, ha már regisztráltad magad és beléptél a kérdés megírása előtt. (A regisztráció egyébként nem kötelező, de hasznos azoknak, akik nem egyszeri látogatók, és esetleg a szerkesztőkkel közvetlenül is érintkezni akarnak.) Az egyes tárgyköröknek vannak portáljaik, a tárgyhoz tartozó cikkek és linkek felsorolásával, és egyes témáknak műhelyeik is felálltak, a témában jártas szerkesztőkkel. Lehet, hogy a műhely saját vitalapján is érdemes egy oda vágó kérdést feltenni, és ha nem is nyomban, de jelentkezni fognak szerkesztők segítséggel, javaslatokkal, válaszokkal. És végül persze itt van a Tudakozó, konkrét kérdésekre konkrét válaszok adásának eltökélt szándékával. Vagyis ha keresel, találni fogsz segítőt a problémád megoldására. Kérdést feltenni nem kínos, csak számítani kell arra, hogy esetleg nem lesz senki, aki ismeri a választ és rá is ér az esetleg bonyolultabb válasz megfogalmazására. Semmi sem tökéletes.

És ha már itt tartunk, hadd szolgáljam az enciklopédia érdekét annak megemlítésével, hogy te magad is minden bizonnyal értékes ismeretekkel rendelkezel bizonyos szakterületeken, és ha kedved van, bővíts ki olyan cikkeket, amelyek a te ismereteidhez illenek, vagy néha nézd meg a Tudakozót, hátha éppen te tudsz válaszolni egy másik látogató kérdésére. A szócikkírásnak vannak elvi szabályai, amelyek megfogalmazásával kissé szétszórva, de önálló oldalakon megismerkedhetsz, de a legfontosabb szabály az, hogy önmagában a szerkesztő tudása itt nem felel meg, mert a szerkesztőnek hiteles forrásokban olvashatók összefoglalásával és érthető interpretációjával kell az enciklopédiát építeni. Eleinte kicsit szokatlan, de bele lehet jönni, és egyébként is ott van a többi szerkesztő, akik többféle módon is tudnak segíteni. Teljesítménynorma nincs; ha csak egy jó mondatot teszel hozzá az enciklopédiához, akkor azzal az egy mondattal máris több lett, és ez a lényeg. Üdv. - Orion 8 ^vita 2010. március 17., 00:40 (CET)

O.Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások Mutató része

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

További információt szeretnénk a kérdezőtől: Mi a kérdés? Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent a:

.=

--78.92.226.101 (vita) 2010. március 16., 15:25 (CET)

Kazinczy álnevei

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mik Kazinczy Ferenc írói álnevei

--87.97.58.30 (vita) 2010. március 16., 15:57 (CET)

A kérdés néhány napja már feltűnt ezen a helyen. - Orion 8 ^vita 2010. március 16., 18:34 (CET)

Nyelvtan: a még és a soha szó szófaja

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== Nyelvtan , 2 szó szófaja ==

Sziasztok!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a szófaja a "még" és a "soha" szavaknak.

A válaszokat előre is köszönöm :)

--212.92.3.178 (vita) 2010. március 16., 16:35 (CET)

válasz:

• a még szófajáról: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-28#Milyen_szófajú_a_még_szó?
• a soha szófajáról: jelentése a mindig ellentéte, vagyis határozószó, mint pl. annakidején, holnapután, ma, alkalmanként, állandóan, néha-néha, ritkán, többnyire, unos-untalan stb.

vitorla^vita 2010. március 16., 23:14 (CET)

Ülőröplabda-világbajnokság

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mikor rendezik meg az ülőröplabda világ bajnokságot?

--78.92.121.91 (vita) 2010. március 16., 17:09 (CET)

Július 11-től 18-ig. Itt a versenynaptár. - Orion 8 ^vita 2010. március 16., 18:26 (CET)

Termelő tőke

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a termelőtőke?

--145.236.115.98 (vita) 2010. március 16., 18:17 (CET)

válasz (a Magyar nagylexikon tőke szócikkének felhasználásával):

A tőke - mint közgazdaságtani fogalom - bőbeszédűbben azt jelenti: nyereség (idegen szóval: profit) szerzése céljából befektetett pénz.

A termelés szempontjából a munka és a föld (természeti erőforrások) mellett a tőke is a termelési tényezők egyike, amely maga is termelés eredménye.

A tőke fogalmának kialakulása a kölcsönadáshoz kapcsolódik: már az ókorban megkülönböztették a hitel visszafizetésénél a kölcsönadott eredeti, főösszeget a kamattól, s az ógörögben a kephalaion, a latinban a caput szóval jelölték (mindkettő ‘fej’, ill. ‘fő’ jelentésű). Az újlatin nyelvekben és az angolban capitale vagy capital, a germán és szláv nyelvekben kapital szóalakban jelent meg a fogalom.

Tehát a tőke eredetileg mindenhol a gyarapodó pénzt jelentette, csak később, mindenekelőtt a közgazdaság-tudományban kezdték egyre inkább a három termelési tényező egyikének, a termelés termelt anyagi feltételének, eszközének értelmében használni. A kereskedelemben és a termelésben a tőke ugyanúgy lekötött pénz, mint kölcsönadás esetén. Hitel esetén a tőke egy adott időpontban mint másokkal szembeni követelés jelenik meg, míg kereskedelem és termelés esetén anyagi javakban: a tevékenységhez szükséges épületek és eszközök, a vásárolt vagy eladásra váró, vagy a termelés valamilyen fázisában lévő félkésztermékkészletek formájában, illetve ezek értékében. A tőke mint értékösszeg csak termelt javakban testesülhet meg.

A tőke két meghatározása, azaz mint pénzt szülő pénz és mint a termelés termelt eszköze tehát azáltal kapcsolódik össze, hogy a termelésbe fektetett pénz a termelt javakban jelenik meg. A termeléshez használt javakat, vagyis az épületeket, termelő berendezéseket, ezen belül a gépeket, a termelés folytatásához szükséges készleteket tőkejavaknak nevezik, szemben a fogyasztási javakkal. A termelésben részt vevő tőke a termelési és értékesítési folyamat különböző fázisaiban található: az egyik rész pénz, a másik rész az anyag-, félkésztermék- és késztermék-készlet formájában, a harmadik rész állóeszközök (épületek, gépek) formájában. Az első kettő együttese (amelyben benne van a munkabérként kifizetett pénz is) a forgó~ vagy operatív tőke, amely egy termelési és értékesítési folyamatban megtérül. A harmadik rész az állótőke, ez több termelési perióduson keresztül részt vesz a termelésben és forgalmazásban. [Szerintem ez a kérdésedre a válasz.]

vitorla^vita 2010. március 16., 22:41 (CET)

Dunaújváros és szerkesztés

Kedves Wikipédia Szerkesztőség.Ma beregisztráltam a Wikipédia dunaújvárosi oldalra. Tekintettel arra, hogy fotok tekintetében nagyon szegényesnek találtam az oldalt, gondoltam, segítek néhány sajátkészítésü, használható képpel bővíteni az oldalt. Először is (hiába olvastam el mindent, nem tudtam eldönteni, mi a célja a szerkesztői tagokra. Egyszerűen szórakoztató játékban veszek részt, vagy egy honlap készitésben? Mindegy gondoltam, ha már beléptem, szerkesztek. Szerkesztek, de nem találtam a homokozót, amelyre több helyen is hívatkoznak. Több honlapot is működtetek, de ennyire bonyolult szerkesztői weboldallal, még nem találkoztam.

Szeretném tudni, milyen céllal indították a szerkesztői oldalakat, hogy ne töltsem hiábavalóan az időmet. Kérem válaszolni, köszönöm. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dunaújvárosi (vitalap | szerkesztései)

Válaszoltam a vitalapodon itt: Szerkesztővita:Dunaújvárosi, Email címet kérlek ne adj meg, mert a spammelő robotoktól nagyon sok kéretlen emailt kaphatsz. Mindenre itt vagy a vitalapodon válaszolunk. üdv, – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 16., 23:54 (CET)

lévén — révén

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent ez a ket szo: lévén es révén es hogyan kell hasznalni ezeket.

--82.113.106.92 (vita) 2010. március 17., 00:00 (CET)

Az Értelmező kéziszótár szerint: „lévén kissé választékos Minthogy az van, amit állítunk vagy mert úgy van, amint állítjuk. Vihar lévén a rádióadás szünetel.” A szó a van egy határozó alakja.

• Vízvezetékszerelő lévén bármikor megjavítok egy csapot. = Mivel vízvezetékszerelő vagyok, bármikor stb.
• Lévén, hogy az út nem készült el, a falu megközelítése nehéz. = Minthogy az út jelenleg "nincs elkészülve" (a lévén itt a helyzetnek a jelenben való érvényességet is kifejezi), a falu stb.

„révén Valakinek vagy valaminek a segítségével, közreműködésével, útján. Bátyja révén szerzett új állást.” A szó a rév képes alkalmazása, amely kompot, vízi átkelőt jelent, tehát valaki révén, vízi járművén utazva át tudunk jutni a folyón. Értelemszerűen valami előny, nyereség elérésével összefüggésben használható.

• Ismeretsége révén könnyen jutott új álláshoz. = Az ismeretségei birtokában, azok felhasználásával jutott stb.
• Az én révemen nem fogsz meggazdagodni. = Engem fel/kihasználva, engem eszközként használva nem fogsz meggazdagodni. - Orion 8 ^vita 2010. március 17., 01:03 (CET)

válasz2, ütközés után:

• A révén jelentése "által", "keresztül" "-nak/-nek köszönhetően". Például: a diéta révén lefogytam. (= A diétának köszönhetően, a diétától.) Szerencsém révén meggazdagodtam. Olvasmányai révén nagy műveltségre tett szert.
• A lévén a létigéből képződik, és bár hasonlít a határozói igenévre, használata nem egyezik meg vele (nem a hogyan? kérdésre válaszol, mint az ütve, futva, sörözvén, kiabálván stb.) Inkább ok kifejezésére használjuk. [Az alany] valamilyen/valami lévén = mivel [az alany] valami/valamilyen. Példák: "Fáradt lévén, azonnal elaludtam, mihelyt lefeküdtem." (= Fáradt voltam, ezért...) "Rabszolgák lévén, nem házasodhattunk szabadon." "Gyengébb lévén, jobbnak láttam nem kötekedni." "Azonnal kivégezték őket, bűnösök lévén." Lévén után nem használunk létigét!

A lévén használatáról Az Index-cikk második felében bőven olvashatni. – Mathae Fórum 2010. március 17., 01:17 (CET)

válasz3:

A Mathae révén felbukkant példamondat érdekes összehasonlításra ad alkalmat. (1) Szerencsém lévén, meggazdagodtam. (2) Szerencsém révén meggazdagodtam.

Az 1. változat azt mondja, hogy mivel szerencsés vagyok (esetleg: akkor szerencsém volt), meggazdagodtam. A 2. változat szerint a szerencsém segítségével gazdagodtam meg. Ez utóbbi tehát közvetlen magyarázatként, eszközként jelöli meg a szerencsét. Az 1. változat azt is sugallhatja, hogy nem csak a meggazdagodáshoz szükséges időben, hanem általánosságban, tartósan szerencsésnek érezhetem magamat, és a meggazdagodás közvetlen oka ugyan a szerencsém miatt jöhetett létre, de nem a szerencsémet nevezném magának az oknak. Mint például szerencsés ember vagyok, ezért tudtam, hogy akkor hogyan kellett döntenem, és így végül meggazdagodtam. Árnyalatnyi a különbség, de ez benne a jó, mert árnyalatnyi különbséget tudunk általa kifejezni.

Ne hallgassuk el azt a tételt sem, hogy minden szó, minden mondat azt jelenti, amit a hallgató abból üzenetként felfog. Vagyis mi hiába döntjük el, hogy egy adott szó egész pontosan mit is kell, hogy jelentsen, ha azok, akiknek mondjuk, nem pont azt hallják ki belőle. Természetesen mindig van egy általános és egyeztetett értelmű szókészletünk, de a ritkán előforduló kifejezések értelmének megfigyelésére talán már nincs elég alkalmunk, és közben az értelmezés elváltozott. Így aztán lehet, hogy még a kifinomult árnyalatokat is használó emberek nagy része is kicsit másképp értelmezi a különbséget a két szó között, mint ahogy mi tettük. Nem elég finom példa, de most ez jutott eszembe: a szingli ma megfigyelhetően azt az embert (jellegzetesen nőt) jelenti, akinek éppen nincs párja. Pedig a szó beszivárgásának idején még azt jelentette, aki életmódja vagy emancipált habitusa miatt nem tud párt találni, vagy éppen nem is tartja azt céljának. A nyelv mindig örvénylik, ez persze nem szerencsés, de érdekes. - Orion 8 ^vita 2010. március 17., 23:22 (CET)

tanulási idő

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hány éves korig kötelező tanulni most 2010es rendelet szerint előre is kösz a választ! :

--81.183.168.42 (vita) 2010. március 17., 00:01 (CET)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése a következőképp fogalmaz:

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

– Ksanyi ^vita 2010. március 17., 09:39 (CET)

Sajnos megszólalt bennem az ördög, és ezért tisztázni tartom érdemesnek, hogy a "sajátos nevelési igényű" kategóriában nem a koraérett, esetleg 16 éves korukra leérettségizett ifjú tudorokat kell sejtenünk, akiknek a képességeit sajátos neveléssel és oktatással lehet a legjobban a felszínre hozni, hanem a szóvirág a szellemileg visszamaradott, vagy a tanulásra valamilyen egyéb ok miatt kevésbé képes gyerekek politikailag korrekt eufémizmusa. Szerintem nem tévedek, ha téged nem ebben a csoportban képzellek el, de bizony, sajnos általában 18 éves korig valami oktatási formában elméletileg mindenkinek részt kellene venni. A törvény évszámát Ksanyi véletlenül rosszul adta meg, a most látható a helyes, és a törvény szövegét itt tanulmányozhatod. Ebből kiderülhet, hogy a tankötelezettséget milyen oktatási intézménytípusokban lehet teljesíteni, de azt is, hogy bizonyos esetekben a tankötelezettség 16 éves korban megszüntettethető. - Orion 8 ^vita 2010. március 17., 23:42 (CET)