Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-11-18

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kedves szerkesztők!

Azt szeretném megtudni, hogy a 'World of Warcraft'-ban a helymegjelölésre használt 'Instance' szót ("Dungeons, keeps, and other confined areas can have sub-areas called instances") milyen találó magyar szóval lehetne helyettesíteni, amely tükrözi a jelentését is (az általánosan használt 'insta'-val szemben, ami nem magyarázza meg a jelentését, hiszen csak az eredeti szó magyarítása), illetve hogy miért használják egyáltalán ezt a szót. Az instance angol szó jelentése, minthogy főnévről van szó, 'példa', 'eset', 'javaslat' illetve 'kérelem' az akadémiai szótár értelmezésében, amelyek egyike sem ad okot az adott szó használatára, ezen kívül találtam még a wikiszótárban (instance) néhány elavult jelentést, amelyek szintén nem illenek ide. A leginkább illeszkedő jelentés talán az 'alkalom' lenne, mivel a játék során egy-egy alkalmat jelent az 'Instance'-ek használata, de ez is egy eseményt jelöl, nem pedig egy helyet. Ezt felhasználva nevezhetnénk az 'Instance'-t 'alkalmas hely'-nek, ám ez nem fedi teljesen az instance jelentését. Bizonyára ez az egyik oka, hogy nem használnak ezen helyek megjelölésére az instance szónak megfelelő magyar szót. Várom a szíves javaslatokat.

--Danger vita 2010. november 18., 00:15 (CET)[válasz]

Mivel én azok közé a kevesek és elmaradottak közé tartozom, akik számára a WoW tökéletesen ismeretlen játék, nem tudom a pontos értelmezési árnyalatot kiválasztani. Ámde felhasználható lehet a szó megválasztásához az is, hogy az instance jelenti a bírói tárgyalás és a bíróság fokozatát is, vagyis pl. másodfokú bíróság (tárgyalás) (court of second instance), illetve ott van az in the last inctance, 'végső fokon' kifejezés is. Ez bennem felidéz olyan régi játékokat, amelyekben ha a pálya egy szakaszán átjutottunk, és ott egy bizonyos helyet érintettünk, akkor a halál után onnan folytathattuk a pályát, nem a legelejéről. Te el tudod dönteni, hogy ez az értelmezés illeszkedik-e a helyzethez, és ha igen, akkor a hagyományos 'ház', a 'megálló', 'bázis', 'lépcső' szavak körében is lehet keresgélni. Esetleg a stáció is szóba jöhet, ha egy játék helyszíne ilyen egységekre oszlik, de persze csak ha van köztük sorrendiség is.

Egyébként nem lehetséges, hogy az 'alkalom', 'lehetőség' szavak értelmesek ebben az esetben, mert ezeken a helyeken valami különleges lehetőség adódik extra élet, erő, eszköz, miegyéb megszerzésére, vagy éppen a védett állapotban való megpihenésre? Itt az alkalom helyhez kötődne, egy különfeladathoz, párbajhoz, valami ügyességi próbához. Egyébként feltehetően azért használnak ilyen nem hétköznapi szót, mert a játék stílusához régies, választékos kifejezést választottak, mellesleg pedig az angoloknak ez a szó nem is feltétlenül homályos értelmű, csak ők pici koruk óta tanulják. :-) - Orion 8 vita 2010. november 18., 00:50 (CET)[válasz]

Az objektumorientált programozásban példánynak szokták fordítani. – Tgrvita 2010. november 18., 07:06 (CET)[válasz]

megvalósítás. 92.230.66.96 (vita) 2010. november 18., 10:43 (CET)[válasz]

madarak hangjai szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit mondanak a madarak.
--217.112.135.1 (vita) 2010. november 18., 07:10 (CET)[válasz]
Azt én is szeretném tudni... (Kérlek szépen a kérdésedet fogalmazd meg jobban, mert -te is beláthatod-, hogy erre nem tudunk válaszolni) – Szabi237 vita 2010. november 18., 13:54 (CET)[válasz]

Nem mondanak azok semmit. Nagyon sokan, hosszú ideje figyelik, gyűjtik, elemzik az énekes madarak hangját, és eddig senki sem látott okot azt hinni, hogy a madárdal olyan kódolt, tagolt, összetett információt hordozó kommunikációs adatsor, mint amilyen az emberi beszéd. Az etológusok többféle helyzetet írnak le a madárdal okaként, de sosem láttam olyat, ami beszédszerű kommunikációt emlegetne. Mondok három példát arra, hogy a madár miért "énekel". Sem jókedvében, sem zenei igénnyel.

Az első eset az, amikor az élőhelyét kiválasztja, olyan helyen, ahol elegendő élelemforrást talál, és a hely alkalmasnak érződik számára egy fészekalja utód felnevelésére. De ehhez egy bizonyos kiterjedésű szabad területre van szüksége a többi, vele azonos típusú táplálékforrást használó madár saját területe között. Ezt a területet nevezik a madár revierjének. Ennek a területnek a kijelölésére szolgál, hogy a madár dalol, ugyanis a fajtatársai, ha hozzá túl közel szeretnének fészket rakni, a dal hangerejéből érzik, ha túl közel vannak egy fajtatársukhoz, és emiatt területharcra lehet számítaniuk. Vagyis a madárdal ilyenkor egyfajta demonstráció és területjelölő eszköz. Más állatok más eszközöket használnak, a kutya, macska, oroszlán például a vizeletét, ezt ismerjük, az emberben is megmaradt ennek az ösztönnek egy emléke.

A második eset a párválasztáshoz tartozik. Minden nőnemű egyed csakis olyan hímet választ, amely a saját fajtájuk egészséges példányának jegyeit hordozzák. Hiszen ha a hím eltér a szabványtól, akkor torz, mutáns egyedeket fog nemzeni, és ez minden állat fajfenntartási ösztönével ütközik. Az emberben is ez az ösztön a torzszülöttektől, nyomorékoktól való távolságtartás egyik erős, kitörölhetetlen alapja, amelynek a hatása intellektuálisan elnyomható, de meg nem szüntethető. A madárnál a szabványosság egyik jellemzője a fajta bekódolt énekmintázatának előadása. A tojó, ha a hím énekével elégedetlen, az nem passzol a benne (genetikailag vagy tanult módon?) rögzült sémához, akkor a hím neki nem kell. Vagyis a hím éneke a párválasztás idején csalogató ének – egyedülálló, jól szituált férfi megértő, házias feleséget keres, beköltözhető lakással   –, ugyanakkor a fajtához tartozás igazolása is.

A harmadik eset az agresszió, amikor a területütközés, élelemért vagy egy tojóért való harc előtt ösztönös erődemonstrációval próbálják a küzdelem előtt meghátrálásra késztetni a másikat, hiszen a küzdelem sérüléssel jár, ellenkezik a faj- és önfenntartás mindent felülbíráló ösztönével. És persze már a küzdelem során is hangoskodik a madár, mondhatjuk úgy, hogy dühében, szintén a meghátráltatás szándékával.

A madárdalnak nem szükséges nekünk dallamosnak számító hangjelzésnek lennie, a varjú károgása is megfelel a fenti céloknak. De egyszer, vagy húsz éve láttam egy nagyon érdekes magyar rövidfilmet (Musica Prehumana) egy idős ornitológusról, nagy kár, hogy a nevét nem tudom megmondani, aki a magnón rögzített madárcsicsergést lelassította, és volt madárfajta, amelynek a gyors csicsergése így már kimondottan dallamos volt, Lerch István szintetizátoron költött is köré egy kis zeneszámot. El tudnám fütyülni, de azt leírni kissé macerás lenne nekem.

Külön eset az, amikor egy madár, talán a szajkó ilyen, a városi környezet hangjait utánozza, például az autóriasztó hangját, ami nagyon mulatságos dolog. Ennek nyilván a tanulás ösztönéhez van köze, az ilyen madár feltehetőleg tanulja a saját énekét, csak tévedésből egy másik gyakran hallott dallamot tanul be. - Orion 8 vita 2010. november 18., 16:03 (CET)[válasz]

Az Orion által említett Musica Prehumana kisfilm rendezője Kollányi Ágoston volt, az idős ornitológus pedig dr. Szőke Péter. Idézet egy visszaemlékezésből:
„Dr. Szőke Péter a hangmikroszkópia eszközeivel, hangok sokszoros lassításával meglepő zenei hatásokat fedezett fel. A madarak hangadásai mögül különféle formák, szerkezetek tűntek elő. Ezt nevezi dr. Szőke Péter 'emberelőtti zené'-nek. A zenei elemekre Lerch István készített improvizációkat.” Hát ezzel a műsorral, amelynek egyébként ijesztő címe volt - Musica Prehumana (,,,)
  vitorlavita 2010. november 19., 23:54 (CET)[válasz]

posztgraduális szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent az a szó, hogy posztgraduális?
--81.183.216.40 (vita) 2010. november 18., 09:13 (CET)[válasz]

Diploma megszerzése utáni. pl: posztgraduális képzés. 109.69.118.166 (vita) 2010. november 18., 09:30 (CET)[válasz]

Pontosan. Gradus latinul 'fok', 'fokozat', 'tudományos fokozat, képesítés', a graduáció egyik jelentése ebből tudományos fokozat, képesítés megadása, itt az első diploma megszerzése, a 'poszt-' valami utánit jelent, tehát a nálunk használatos jelentésben a posztgraduális képzés olyan felsőfokú (tovább)képzési tanulmányt jelent, amelyet a diploma után például egy magasabb tudományos vagy egyetemi fokozat megszerzéséért folytat valaki. - Orion 8 vita 2010. november 18., 16:29 (CET)[válasz]

Mit csináltak régen a tótok? szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit csináltak régen a tótok?
--78.92.123.54 (vita) 2010. november 18., 19:02 (CET)[válasz]

Hát, jöttek-mentek, dolgoztak, beszélgettek, ettek-ittak-mulattak, szerettek, születtek és meghaltak, szóval a szokásos üzletmenet. Ha viszont valami olyan tevékenységre, mesterségre vagy kíváncsi, amelyet a tótok között kiemelkedően gyakori volt, akkor egy időnként előforduló kifejezés egy lehetséges választ felkínálhat: drótostót. - Orion 8 vita 2010. november 18., 22:23 (CET)[válasz]

A tótok ma is azt csinálják, amit Orion ír válasza első mondatában. Ugyanis tótoknak a szlovákokat neveztük, amikor a Felvidék még a magyar királyság része volt. A szlovák az ö önelnevezésük - tótnak mi, magyarok, neveztük őket. Hasonlóképpen a szerbek magyar elnevezése: rác, a horvátoké: sokác, a románoké: oláh, a lengyeleké: polyák stb. Tekintettel az elnevezésekhez társuló birodalmi gőgünkre, ezeket az elnevezéseket - rendes körülmények között - ma már nem használjuk. -   vitorlavita 2010. november 18., 23:35 (CET)[válasz]