Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-03-07

Közreműködéseim szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol/hogyan lehet beállítani azt, hogy a Közreműködéseim-nél, ne mutassa zárójelben a + - számokat. Tehát a Közreműködéseim fület vissza szeretném állítani a régi verzióra.
--Gbarta vita 2012. március 7., 07:33 (CET)[válasz]

Ez szerintem inkább a műszaki kocsmafalra tartozó kérdés. – LA pankuš 2012. március 7., 11:42 (CET)[válasz]

test felajánlás ...@gmail.com szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy halálom után Budapesten hol tudom felajánlani testemet az orvostudomány részére
--89.147.117.222 (vita) 2012. március 7., 11:39 (CET)[válasz]

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)
Tájékoztató – hogyan segíthetünk holttestünkkel az orvosképzésnek
Kattints ide! http://www.ana.sote.hu/ - Bp.
http://an-server.pote.hu/TWF/TF.pdf - Pécs
http://www.anat.dote.hu/hu/tetem_felajanlas - Debrecen

Vt6605 vita 2012. március 7., 12:54 (CET)[válasz]
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki támogatta a cluny reformot és,hogy ki volt az a személy aki vezekléssel mentette meg a trónját??

Valamint,hogy hogyan érvényesült a céh érdekvédelmi funkciója? Ezt már valaki megkérdezte, de a választ nem találtam meg rá. Köszi a segítséget

--91.137.249.111 (vita) 2012. március 7., 15:22 (CET)[válasz]

Kattintgass rá a szakaszcímben szereplő kék linkekre, a megfelelő cikkekhez fognak vezetni. Továbbá ezt is nézd meg: VII. Gergely_pápa#Canossa-járás. --Karmela posta 2012. március 7., 23:38 (CET)[válasz]

Regény a holdutazásról szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki irt regényt a holdutazásról
--94.248.213.104 (vita) 2012. március 7., 17:13 (CET)[válasz]

válasz:

Kattints ide! Hold#Irodalom
Vt6605 vita 2012. március 7., 18:55 (CET)[válasz]

Régi ereklyék szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, milyen régi magyar ereklyéket nem találtak még meg és mi az értékük??
--188.142.144.81 (vita) 2012. március 7., 17:33 (CET)[válasz]

Valószínűleg sok ilyesmi létezik. Például:

Vt6605 vita 2012. március 9., 17:46 (CET)[válasz]
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy miért hívják a Lánchidat Lánchídnak?
--87.97.80.114 (vita) 2012. március 7., 17:40 (CET)[válasz]

válasz:

Olvasd el előbb a Függőhíd című szócikkünket. Ebből megtudod, hogy mit nevezünk lánchídnak!
Azután olvasd el a Lánchíd címűt is! Ebben a történetét ismered meg!
  vitorlavita 2012. március 7., 18:55 (CET)[válasz]

Cikktörlés és helyreállítás szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ha törölték egy cikkemet, azt még vissza lehet hozni a szerzői jogok tisztázása után?
--188.36.141.218 (vita) 2012. március 7., 21:23 (CET)[válasz]
Igen, az úgynevezett törlés csak annyit jelent, hogy jelenleg nem látható, de az adminisztrátorok helyre tudják állítani a törölteket, nem kell újra felvinni és szerkeszteni az anyagot.
Ha további olyan kérdéseid is vannak, amik a Wikipédia szerkesztését, nem pedig a tartalmát illetik, akkor kérlek a Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) lapon tedd fel, ez itt ugyanis egy olvasószolgálat.
--Karmela posta 2012. március 7., 21:48 (CET)[válasz]

Asvér 300 évig bolyongott szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Asvér 300 évig bolyongot
Azt szeretném megtudni, hogy ki voltŐ.
--149.200.36.174 (vita) 2012. március 7., 21:24 (CET)[válasz]

1. válasz:

Hogy válaszolni tudjunk, többet szeretnénk megtudni tőled! Mit olvastál, milyen szövegben találkoztál ezzel a névvel? Ez egy személy? Férfi? Király? Koldus? Más név nem szerepelt ebben a szövegben? Hol bolyongott? Mikor volt ez a 300 év? Szóval, segíthetnél több információval, mert Asvért nem találtam az interneten!
  vitorlavita 2012. március 7., 22:31 (CET)[válasz]

2. válasz:

A „bolygó zsidó” és „örök zsidó” címeken ismert keresztény legendáról lehet szó. A magyar és a francia Wikipédiának nincs cikke róla, de az angol és a német Wikipédia kiadósan foglalkozik vele: en:Wandering Jew, de:Ewiger Jude. Magyar nyelven például itt olvashatsz róla: Losonczi Eszter: A bolygó zsidó legendájának eredete.
A Wikipédia-cikkek alapján:
A legenda a 13. században keletkezett, bár egy sor korábbi legenda hatása is kimutatható rajta. Első változataiban a legenda egy olyan, ekkor még meghatározatlan eredetű személyről szólt, aki kicsúfolta Jézus Krisztust a keresztrefeszítéshez vezető útján, és akit ezért Jézus azzal átkozott meg, hogy a végítéletig halhatatlanul vándorolnia kell a világban. Első ízben a Leidenben 1602-ben megjelent német nyelvű anonim népkönyv tette meg ezt a figurát zsidónak, és tulajdonította neki az Ahasveros nevet, ami a bibliai Eszter könyvében szereplő nem-zsidó királyra való utalás. Ez a zsidók ellen irányuló változat aztán elterjedt egész Európában, és központi figurája a legkülönbözőbb neveken (Cartaphilus, Buttadeus, Matathias, stb.) vonult be a népi mondákba. A legenda számos irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotás ihletőjévé lett, példa: Arany János: Örök zsidó. Szerepet játszott az antiszemitizmusban, és még a nemzetiszocialisták is felhasználták propaganda célokra.
A bibliai csatlakozási pontokat az angol cikk a Biblical sources, a német cikk a Biblische Anknüpfungspunkte szakaszban ismerteti.

--Karmela posta 2012. március 7., 23:04 (CET)

Ahasveros, Ahasverus nevét én is megtaláltam, s róla a mi Wikipédiánk is ír: Ahasvérus! Ő perzsa volt, mégpedig király. Bolyongásáról nincs szó a szócikkben. De a kérdező Asvér bolyongásáról kérdez. Asvér egy teljesen más név lehet (pl. a Biblia mennyi hasonló nevet tartalmaz!) - szerintem egy más legenda lehet... Ehhez kérek a kérdezőtől információkat! -   vitorlavita 2012. március 8., 00:16 (CET)[válasz]
Vitorla, olvass figyelmesen: tulajdonította neki az Ahasveros nevet, ami a bibliai Eszter könyvében szereplő nem-zsidó királyra való utalás. --Rodrigó 2012. március 8., 09:01 (CET)[válasz]
Rodrigo, értem, miről ír Karmela! Pontosan! Ő Ahasverosról ír. A kérdező viszont Asvérről kérdi, hogy ő kicsoda! Akiről - az ő szavaival - csak két dolgot tudunk: „300 év” és „bolyongott”! Mást nem! Legalábbis én nem! Hogy jön ide Ahasvérus, akinek csak a neve hasonlít? Ő más személy. Ne társítsuk egymással a két nevet, mert az utóbbival kapcsolatban - szócikkünkben - nincs 300 év és nincs bolyongás. Szóval, hogy ilyen kitérő nem lehet a válasz még: a kérdező (tkp. neki szól az éjszakai megjegyzésem: lássa, hogy párszavas infója milyen kevés!) mondott 'A'-t („Asvér 300 évig bolyongott”) - most mondjon még 'B'-t is! Mondjon Asvérról többet! -   vitorlavita 2012. március 8., 10:05 (CET)[válasz]

Kultúrtörténeti kérdésekben mindig érdemes Ráth-Végh Istvánhoz fordulni. Ő ugyan csak a bolygó hollandiról ír, de őt többször a bolygó zsidó történetéhez hasonlítja és „tengeri Ahasverusnak” nevezi. Így egészen biztos, hogy az Asvér szimpla névromlás, valójában tényleg Ahasverosról van szó. Nálunk egyébként nincs cikk Ahasverusról, csak egy átirányítás I. Xerxészre. Róla az enwikin van külön cikk, en:Ahasuerus (ʼĂḥašwērôš). Ennek rövidítés, az Ahasver náluk átirányítás az en:Wandering Jew cikkre. A név etimológiájáról ezt írják: „At least from the 17th century the name Ahasver has been given to the Wandering Jew, apparently adapted from Ahasuerus, the Persian king in the Book of Esther, who was not a Jew, and whose very name among medieval Jews was an exemplum of a fool”. – LA pankuš 2012. március 8., 11:08 (CET)[válasz]

Vitorla, a megnyugtatásodra:
  • Az „Ashver”, amit magyarul „Asvér”ként ejtünk ki, a bolygó zsidó neveként szerepel →itt (PDF), az Erzbischöfliches Kardinal-Frings-Gymnasium Bonn-Beuel honlapján. Az érseki gimnázum angol nyelvű diasorozata a középkori zsidók ellen irányuló előítéletek között sorolja fel, hogy egy legenda állítása szerint egy Asvér nevű héber arra ítéltetett, hogy a végítélet napjáig bolyongjon, mert kicsúfolta Jézust a Golgotához vezető útján: „Wandering Jew: a legend about an Hebrew named Ashver would have beencondemned to wander all over theworld up to the day of the universaljudgment since he was guilty to havemocked Jesus on the slope to theGolgota”
  • Ezen a helyen: Jerusa Pires Ferreira:O JUDEU ERRANTE A MATERIALIDADE DA LENDA (PDF) is így szerepel: „Foi dito que 2 Ashver (um dos nomes dados ao judeu errante ) não é apenas um sapateiro da ViaDolorosa, que afastou Jesus de sua porta e que foi amaldiçoado pelo rabi, sendocondenado a perambular pelo mundo, dando a volta à terra.”
  • A 300 év pedig lehet, hogy a számos olyan operalibrettó egyikéből került elő, amelyik témájául a bolygó zsidó legenda valamelyik változatát választotta, ugyanis en:Johann Sachs „Kains Schuld und ihre Sühne”című operájában a IV. és V. rész között éppen 300 év telik el, 300 év bolyongása után látjuk viszont az itt Ahasvers-nek nevezettet.
--Karmela posta 2012. március 9., 00:16 (CET)[válasz]

Ez itt a Pallas cikke a bolygó zsidóról. A név Kartaphilosz (= nagyon szeretett), akit először a XIII. században Matthew Paris krónikája említ (1223). Az ennél korábbi említések a János 18:10 alapján Málkussal azonosítják.[1] 1228-ban Roger Flores találkozott is Örményországban a bolygó zsidóval, akit Józsefnek hívtak. (A háromszáz év persze már rég eltelt.) A XIII. századi krónikák ezután egyre-másra számolnak be a bolygó zsidóról, hol Kartaphilosz, hol József, hol Butadeus (a jelentése nagyjából „istenverő”), az arabok Szamirir vagy Zerib néven ismerték.[2] A Pallas szerint is a XVI. században terjedt el Ahasveros legendája. A név alakulása a XIX. századi Ahasver formán keresztül látható, az 'us'-végződést szokás volt levágni. Innen már csak egy lépés az Asvér, és ugyanezen az úton rövidült az angolos Ashver is. – LA pankuš 2012. március 9., 09:31 (CET)[válasz]

Köszönet mindenkinek! Nekem nagyon tanulságos volt ez a kérdés! A keresztény mitológia sem mindig világos, miként az ógörög-római sem az! Az ókori történetek kuszasága nemrég izzasztott meg, amikor az Aricia szócikket először kibővítettem (eredetileg szubcsonk volt), majd egyértelműsítő lapot csináltam belőle és a belőle kiinduló új szócikket megírtam. Pedig ez egy egyszerű kis történet egy nőről. Igaz, mitológiai - azaz kitalált - nőről.
Hááát, Asvér is megizzasztott volna! Szerintem még jobban, mint Arikia, azok alapján elgondolva, amit végigolvastam, mit írtatok Asvérról.
Pedig próbálkoztam a válasz megkeresésével! Sosem hallottam ezt a nevet! Az Asvér névre semmilyen találatot nem kaptam! Még a Tudakozót sem... Csak a vérre..., az viszont ömlött!!! Próbáltam más helyesírással: sh-val. Sch eszembe sem jutott, gyanítva, hogy bibliai a téma, ami inkább sémi eredetű neveket tartalmazhat. Megpróbáltam ékezet nélkül - eredmény nélkül. Illetve: már nem tudom rekonstruálni, hogy hogyan, egyszer bejött a találati listába Ahasvérus. Ez a név nem volt előttem sosem hallott, de semmit nem tudtam róla. Nem bonyolódtam bele a különböző Ahasvérus-találatok elolvasásába, csak a mi szócikkünket olvastam el az AhasvérusI._Khsajársá_perzsa_király nyomvonalon (amely király nevét nekem egyszerűbb görögös változatban Xerxésznek kimondani). Vele kapcsolatban szó sincs 300 évről, bolyongásról! Ezért ezt a vonalat elvetettem, tkp. ezt a fonalat fel sem vettem!
Végülis álltam tanácstalanul - mivel olyan találat, hogy Asvér: nincs, azért a kérdező (vagy az olvasmányának a szerzője) elírta a nevet! Ezért a név helyett más-több infó kell az olvasmányából!
Az angol nyelvű Wikipedia azért nem segíthetett rajtam, mert annyira nem tudok angolul, hogy könnyen átváltsak az angol nyelvű Google-használatra. Németül meg egyáltalán nem tudok!
És az évszázadokon át bolyongó Krisztus-gyalázónak a neve - felsoroltátok - szinte tucatnyi számosságú. Csak Asvér nincs köztük... Amit a kérdező olvasott (vagy hallott?), az bizonyára németből fordított szöveg lehet és benne a név imigyen „magyarosított”: a(z eredetihez képest egyébként eltorzított) német név magyar kiejtés szerint leírva...
Azt gondolom, hogy engem az AhasvérusI._Khsajársá_perzsa_király átirányítás tett partvonalon kívülre! Ezen egycsatornás irányítással szemben - a fentiek alapján - több Ahasvérus van, legalább kettő: a perzsa mellett zsidó is... Akinek nemcsak ez volt a neve... Sőt, nem ez volt a neve! De így is, meg úgy is nevezik - meg sehogyan sem nevezik („bolygó zsidó”)!
  vitorlavita 2012. március 10., 00:03 (CET)[válasz]

No, ezen könnyű segíteni. Mindjárt csinálok az átirányításból egy egyértelműsítő lapot. Egyébként is problémás a bibliai Ahasvérus és I.Xerxész azonosítása, ezt azóta már beírtam Xerxész cikkébe is. Egyébként nekem se sokat mondott volna az Asvér név, ha nem emlékeztem volna Ráth-Végh tengeri Ahasvérusára. – LA pankuš 2012. március 10., 16:14 (CET)[válasz]

Megírtam az alapját: a bolygó zsidó. – LA pankuš 2012. március 10., 22:59 (CET)[válasz]

Elolvastam. A bolygó hollandit is! Fantasztikus munka a két szócikk. -   vitorlavita 2012. március 11., 15:57 (CET)[válasz]