Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-01-27

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Ma

2014. 1. 24. « 2014. 1. 25. « 2014. 1. 26. « 2014. 1. 27. » 2014. 1. 28. » 2014. 1. 29. » 2014. 1. 30.

kölcsönhatás IV.

-

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szavaidból azt olvasom ki, hogy tudat alatt Te is félsz a másik oldalon álló csoportok reakcióitól. Bennem is felmerült a lehetőség, hogy majd minden eszközzel megpróbálják meghiúsítani a szerkezet elterjedését. De azért fű alatt még dolgozhatunk, hogy ne essen bántódásunk! Egyébként nekünk sem kell egy kis rafinériáért a szomszédba mennünk. Úgyhogy nem féltem magunkat bármennyire is aggasztó a helyzet. Másfelől nekem is fordulnom kell valakihez segítségért, annak ellenére, hogy senkinek sincs a homlokára írva, hogy melyik oldalhoz tartozik. Csak reménykedni tudok abban, hogy a többségi akarat ebben az esetben is legyőzi a kisebbségi akaratot.

Nem tudom fordulhatok-e a SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA felé minden fenntartás nélkül szerkezetem elméleti elbírálását illetően, vagy egyszerűen törekedjek a szegényes, hiányos, nem elégséges eszközeimmel a gyakorlati megvalósításra. Nem tudom eldönteni melyik a járható út. Mind a kettőn csak akadályok tornyosulnak.

Egyet tudok! Magától nem oldódik meg az általam generált helyzet. Valamit tennem kell. És teszek is. Csak annyira óvatos vagyok, hogy az már felér egyfajta tehetetlenséggel, mely egyáltalán nem szolgálja a projekt révbe érését.

Tudom, hogy tökölésnek tűnik a hozzáállásom. Más ember már régen fabrikált volna egy működőképes prototípust minden kétséget eloszlatandó. De, ha én más ember lennék, akkor nem találtam volna ki ezt az elmés szerkezetet.

Együttműködésre van szükség.

De ki áll az én oldalamon akivel együtt is működhetnék...? Tényleg?

Jól mondta Hofi, egyedül nem megy. Milyen igaza van. Sajnos! Persze a helyzeten bármikor lehet változtatni és én, ebben bízom.

--ja6ni ^vita 2014. január 27., 11:47 (CET)

"Szavaidból azt olvasom ki, hogy tudat alatt Te is félsz a másik oldalon álló csoportok reakcióitól." Én nem tudat alatt mondtam azt, hogy az új energiaforrás borítana mindent, ezt tényként kezelem. Amíg a fő teljesítményetek a titokzatoskodás és az ismeretlen célú rafinéria, engem nem érdekel tovább a dolog. A titokzatoskodásnak majd véget vetsz azzal, ha a szabadalom bejegyzése után a téged bántó tudósoknak torkára forrasztod a szót. Sok sikert hozzá. - Orion 8 ^vita 2014. január 27., 17:06 (CET)

Jó pár éve a SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA annyit mondott:

• Termodinamika 1. főtétele
• Termodinamika 2. főtétele
• Működö modellt kérünk

Egyesült Államok szabadalmi hivatala azonban minden további nélkül ad ki szabadalmat pozitív energiamérlegű szerkezetekre

(Az információ nagyon régi)

A hivatalnak nem feladata a működési elv véleményezése, csak annak regisztrálása, annak érdekében, hogy te élvezd a hasznát és ne más. Ezzel együtt az általános jogi környezet miatt, azt javaslom, ne nagyon bízz abban, hogy a jó ötleteidet nem nyúlja le más

Robogos ^vita 2014. január 27., 16:07 (CET)

Így van, a szabadalmi leírások gazdag forrást nyújtanak a technikatörténeti érdekességeket bemutató könyveknek, számtalan ostoba, valószínűleg soha ki sem próbált találmány részletes leírásával. A szabadalom megszerzése nem mindenhol van józansághoz kapcsolva, de mivel a szabadalom fenntartásáért fizetni kell, a hivataloknak ez mindegy is. Haszontalan találmányt legfeljebb egy másik háborodott lopna el. - Orion 8 ^vita 2014. január 27., 17:06 (CET)

Utolsó kölcsönhatás

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kölcsönhatás!!!

Egy, adott körpályán szabadon mozgatható, 180 fokos, félkör alakú, statikus, állandó!mágnes által sugár irányban, két holtpont között, amolyan téglalap alakú "hengerben" mozgatott, a körnek megfelelő, de mindenképpen 45 fokos ívű, vas fejrésszel ellátott - mondjuk alumínium -"dugattyú" is, mozgásával egyidőben, haladásra kényszeríti az adott körpályán, a szabadon mozgatható félkör alakú, statikus állandó!mágnest.

Így az adott körpályán szabadon mozgatható félköralakú, statikus, állandó!mágnes egy újabb, 90 fokra lévő dugattyút fog a felső holtpont, vagyis maga felé vonzani s ezért az adott körpályán így, tovább mozgatja az adott körpályán szabadon mozgatható állandó!mágnest. A következmény, hogy az adott körpályán szabadon mozgatható mágnes egy harmadik, ez esetben 180 fokra lévő dugóra fog, a felső holtpont felé irányuló, vonzó hatást gyakorolni, mire az adott körpályán szabadon mozgatható, ívelt mágnes az adott körpályán történő továbbhaladásakor, egy negyedik, 270 fokra lévő ívelt vas elé kerül és most már ezt fogja maga felé, a felső holtpont irányába rántani. Végezetül, de nem utolsó sorban az adott körpályán az adott körpályán szabadon mozgatható ívelt állandómágnes a kiinduló helyzetbe ér vissza és most, már megint az első, a 0 fokon dolgozó vasat? dugót? fogja vonzani a felső holtpont- ill. maga felé, ami az adott körpályán töretlenül, tovább hajtja az adott körpályán szabadon mozgatható ívelt állandómágnest az újabb, következő ívelt vas felé (elé) - és így tovább és... így tovább.

A két, irányát tekintve keresztező, teljesen más természetű mozgásstruktúrát tehát mechanikusan, középpontosan, egy eltolt tengellyel összekötöttem, ami által egymást fogják vezérelni mozgásukban. Ha a nyitott végeik között jelen van egy hatásmechanizmus, esetünkben a mágneses energia, akkor annak valamilyen formában meg kell nyílvánulnia. Lásd a dugattyúk sugárirányú mozgathatóságát. (Eltolttengely, főtengely, ha így jobban tetszik.)

Nyílvánvaló, hogy íly módon a spontán mágneses energiából mechanikus úton történő, akadálymentes, folytatólagos, forgó mozgási energiát kapok. Egyszerű energiaátalakítás, szerintem! Mágneses energia>mozgási energia. És, hogy ez a mozgási energia mire használható? Hát...lennének tippjeim! Mert a nagyobb erő minden esetben legyőzi a kisebb erőt. xD

Mit szóltok hozzá? xD

Remélem, válaszoltok!

Üdv: ja6ni xD

--ja6ni ^vita 2014. január 27., 19:37 (CET)

Vélemény 1

Nagyon sajnálom, de nem sikerült a leírás alapján elképzelnem a dolgot, maradt egy-két felfoghatatlan elem. Nem töltenél fel róla egy bármiféle rajzocskát a képfeltöltés.hu-ra, aztán idelinkelni? Ha nem akarod nyilvánossá tenni (onnan egyébként aztán törölheted, ezt a linket pedig bezúzhatod), akkor esetleg küldd el nekem e-mailben. Ha nem, akkor sincs semmi baj, de akkor nem tudok konkrét véleményt mondani. Apróságok: elmozduló mágnesekről, dugattyúkról van szó, tehát a súrlódási erőt mindenekelőtt nullára kell csökkentened, amiről tudjuk, hogy részletkérdés, de azért mégsem; a mágnesek egymást is fogják vonzani valamennyire, ami eltéríti az eredő erőt egy hatásfokrontó irányba; nem tudom, hogy a meghajlított mágnesek itt pontosan hogyan is dolgoznak, de ha az erőterük meghajlítása is szükséges, akkor az nehéz lesz; mágneses energia nincs, csak mágneses tér által közvetített helyzeti és mozgási energia, ami a mágnest is visszahúzza. Látatlanban ennyi, de ezek lehetnek teljesen téves irányú megjegyzések is, a felépítés ismerete nélkül. - Orion 8 ^vita 2014. január 27., 21:25 (CET)

Vélemény 2

Mechanikai szempontból: Mivel a vas és a mágnes is buta, az összes mágneses dolog felé vonzódni fog, ami azt jelenti, hogy az előzőtől való elszakadás felemészti a következő vonzó erejét. Tehát még csak el sem fog magától indulni. Ennél okosabb dolog lenne, ha elektromágnesekkel lenne megcsinálva, ahol a mágnesesség csakis a körpályán soron következő mágnesben jelentkezne, így a folytonos vonzás hatékonyan pörgetné a belső elemeket. Ám van egy rossz hírem: Az elektromágneses megoldásokat már kb 100 éve szabadalmaztatták, és manapság Villamos gép néven emlegetjük. Ezekkel akár 96%-os hatásfokot is el lehet érni, ami földi körülmények között már nagyon komoly.

Fizikai szempontból: Mivel a leírás nem tartalmaz semmilyen ismeretlen fizikai elvet, emiatt bizonyosan állítható hogy nem termel energiát, de még csak nem is önfenntartó. --Rodrigó ⇔ 2014. január 27., 21:56 (CET)

ERSTE bank IBAN száma

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--93.199.88.185 (vita) 2014. január 27., 21:30 (CET)

válasz

Kérdésnek tekintem a fogalmazásodat, eképpen: Mi az Erste Bank IBAN-száma?

• A bankoknak SWIFT-kódjuk van, ezzel lehet őket megkülönböztetni. (A SWIFT helyett szokták a BIC betűszót is használni, egy angol nyelvű kifejezésből alkotott betűszót - a kifejezés jelentése: „bankazonosító kód”.)
• Az Erste Bank egy bankcsoport. Ezen a néven az anyacéget értjük, amelynek székhelye az osztrák főváros: Bécs. Nálunk az egyik leánycége, az Erste Bank Hungary Zrt. működik. Ennek SWIFT-kódja: GIBAHUHB (amennyiben 11 karakterű kódra van szükség: GIBAHUHBXXX).
• Az IBAN-kód a számlához tartozik (bár a bankra is van benne utalás): ahány különböző számla, annyi különböző IBAN-kód (hiszen a bankszámla számából kell képezni). Az „IBAN” szintén egy angol nyelvű kifejezésből alkotott betűszó - magyarul: „nemzetközi bankszámlaszám”.

Az Erste az én lakossági folyószámlámról szóló havi számlakivonatainak fejlécében feltünteti mindkét kódot. Az én folyószámlám IBAN-kódja: „HU47 xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx”. (Az x-ek helyén a folyószámlaszámom, négyesével tagolva - ha csak 16 számjegyed van, akkor az utolsó 8 számjegy 0-kból áll.) Ha nincs számlakivonatod, fordulj a legközelebbi Erste-fiókhoz. Az Erste Netbankon TeleBankon keresztül is megkérdezheted.

vitorla^vita 2014. január 27., 23:32 (CET)

Végszükség törvényi meghatározása

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== végszükség törvvényimeghatározása ==

--171.20.68.68 (vita) 2014. január 27., 23:48 (CET)