Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-02-21

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-17 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-18 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20 Ma

2014. 2. 18. « 2014. 2. 19. « 2014. 2. 20. « 2014. 2. 21. » 2014. 2. 22. » 2014. 2. 23. » 2014. 2. 24.

Magyarország átállása 110 V-ról 220 V-ra szerkesztés

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy magyarország mikor állt át 110 V-os feszültségről 220 V-ra.

--178.164.243.124 (vita) 2014. február 21., 08:05 (CET)[válasz]

vélemény

Igazán jó forrást nem találtam.

Google Keresés(Magyarország átállása 110 V-ról 220 V-ra) találati lista

Ebben a listában szemelgetve némely web-oldalon arról olvashatunk, hogy vannak néhányan, úgy emlékeznek, úgy tudják: ez az átállás az '50-es évek során történt meg, főleg a második felében, fokozatosan. Gondolom, ez a fokozatosság a főváros és a vidék kapcsolatát jellemzi. Én pl. 1 éves koromtól Budapesten és szomszédságában élek és nem emlékszem ilyen átállásra. Világéletemben barkácsoló voltam: nekünk sosem volt 110 V-os eszközünk, amióta az ezt felfogni képes eszemet tudom (1955-60 óta). Kisgyerek koromban (a '40-es évek végén, az '50-évek elején) vásárolt villanyvasalónkat (addig szenes vasalónk volt) még a '60-as években is tudtuk használni (azután modernebbet vettünk). Az átállás Budapesten és közelében csak ennél korábban lehetett...

vitorla^vita 2014. február 21., 09:39 (CET)[válasz]

Az ötvenes évek szinte biztos. Én emlékszem az átállásra. OsvátA ^Palackposta 2014. február 21., 09:51 (CET)[válasz]

Apróság

1956 júniusában. Ettől kezdve nem működött a rádiónk, és ezért semmit semm hallottam az 1956-os eseményekből.

U.I. Debrecenben 42 Hz frekvenciájú hálózat volt 1951-ben. MZ/X ^vita 2014. február 21., 15:31 (CET)[válasz]

A rádiónkban CY2-es soros fűtésű kétkatódos egyenirányítócső volt, feszültségkétszerező kapcsolásban. A soros fűtés 110 V-ra készült; 220 V-ról leégtek volna a csövek. 1956 novemberétől AZ4-es egyenitányítóval párhuzamos fűtésű csövekkel tudtunk rádiózni. (És hallgatni a zavaróadókat...). MZ/X ^vita 2014. február 21., 15:37 (CET)[válasz]

Kiegészítés: 2003. január 1-től 230V a névleges hálózati feszültség Magyarországon. --Rodrigó ⇔ 2014. február 22., 10:20 (CET)[válasz]
Kérdés a kiegészítéshez

Én úgy hallottam, hogy 231 V, és úgy számítható, mint a 400 V láncolt feszültséghez tartozó fázisfeszültség. Ami még nagyobb kérdés – talán te tudod – hogy ez forrásfeszültség-e, vagy fogyasztói kapocsfeszültség, és mekkora százalékos feszültségeséssel számítják (2%? 5%?). MZ/X ^vita 2014. február 22., 22:29 (CET)[válasz]

Kiegészítő válasz

: Elmélet: MSZ 447 (1998) szerint a csatlakozó és fővezeték együttes felszültségesése nem haladhatja meg a 2%-ot. Tehát a terheletlen, "Üresjárati" feszültség a 230 Volt, amíg a végpontokon a legnagyobb névleges terhelés esetén sem lehet kevesebb mint 225,4 Volt (reklamálható).; Gyakorlat: A feszültségesés sok tényezőtől függ, például a hőmérséklettől, transzformátor belső ellenállásától, végpont távolságától, környezetszennyezéstől, lakáson belüli hálózat minőségétől. A gyakorlatban ennél nagyobb esések is előfordulhatnak, de az intelligensebb elektromos készülékeket úgy méretezik hogy 175-195V-nál már kikapcsolják magukat hogy a hibás működést elkerüljék (UVP- under voltage protection) en:Undervoltage-lockout. Emellett az elosztó hálózatok védelmét is szolgálja olyan automatika, amely egy bizonyos feszültségesés esetén azonnal lekapcsolja az hálózatot, mert biztos hogy zárlat vagy baleset történt (en:Extra-low voltage). Persze előfordulhat, hogy a transzformátorok gyártói jó értelemben csalnak, és pár volttal feljebb viszik a kimeneti kapocsfeszültséget, de erről a villamosiparban dolgozók tudnának többet mondani. --Rodrigó ⇔ 2014. február 23., 15:17 (CET)[válasz]