Wikipédia:Wikipédia a sajtóban/HVG (2005. 04. 27.)
Wikipedia: az online lexikon szerkesztés
Össznépi kezdeményezés szerkesztés
Az olvasók által is szerkeszthető internetes lexikon, a Wikipedia dinamikus fejlődése az internetes biznisz nagyágyúinak figyelmét is felkeltette.
Nem könnyű olyan lexikont találni, amely tartalmazná Irak április elején beiktatott elnökének nevét, amelyben szerepelne II. János Pál pápa halála vagy amelyik szinte napra készen nyomon követné a magyar kormány összetételének alakulását. Pedig van, méghozzá ingyen - az interneten. Aki akar, írhat is bele, vagyis, valójában ez nem csupán egy lehetőség, hanem feltétele a lexikon további működésének, fejlődésének.
A rugalmasságnak és a dinamikus bővülésnek ugyan vannak hátulütői is, a Google és a Yahoo! keresők közelmúltbeli puhatolózó akciói a Wikipedia irányába azonban azt mutatják, hogy a 2001 óta üzemelő, 2003 óta magyar nyelven is elérhető, önkéntesek által szerkesztett online közösségi lexikonban látnak fantáziát az internetes biznisz nagyágyúi.
„Tiszta jótékonykodás a Yahoo! ajándéka” – fogalmazott a Wikipedia interaktív lexikon egyik alapítója, James Wales azt követően, hogy az internetes keresőmotort üzemeltető vállalat április elején bejelentette: bármiféle hirdetési lehetőség vagy ellenszolgáltatás nélkül hardvereket, erőforrásokat ad a Wikipediának úgy, hogy közben a keresőmotorjuk a következőkben már a lexikon szócikkeire mutató linkeket is kidob felhasználóinak. A Yahoo! nagy riválisa, a Google két hónappal korábban saját vállalati szervereit ajánlotta fel az online lexikon tartalmai számára.
A Wikipedia-tartalmak nem véletlenül mozgatják az internetes vállalatok fantáziáját. A különösebben nagy pénzáldozatot nem jelentő hardvertámogatás ellenében ugyanis a több mint száz nyelven szerkesztett, egymillió háromszázezret is felülmúló szócikkből álló tartalom áll a keresőmotorok felhasználóinak rendelkezésére. A Wikipedia angol változata az elmúlt hetekben átlépte a félmilliós bűvös határt, majd gyorsan el is hagyta: e cikk írásának pillanatában 520 ezer felett volt a bejegyzések száma. A lexikon minden téren szédületes növekedést mutat, mind a cikkírók, mind a szócikkek, mind a látogatók száma rohamosan bővül. A fejlődés ütemére jellemző példát ad az összes Wikipedia-mutáció együttes számait tartalmazó statisztika: míg a webes enciklopédia 2001. januári felbukkanásakor a felhasználók mindössze napi egy új szócikket töltöttek fel a szerverre, s egy évvel később is csak 87-et, addig egy éve már 2116, idén márciusban pedig már naponta 3555 szócikket állítottak össze a közreműködő internethasználók. Az oldal saját adatai szerint a letöltések száma megközelíti a napi 50 milliót.
A Wikipedia első, s azóta is leggazdagabb angol nyelvű verziója 2001 januárjában indult útnak, míg a jelen cikk megírásakor valamivel több mint 7700 szócikket tartalmazó magyar változat 2003 nyarán kezdett működni. A számítástechnikai rendszer üzemeltetését a Wikimedia alapítvány (Wikimedia Foundation) biztosítja – tudtuk meg a magyar verziót szerkesztő Gervai Pétertől. A felület reklámmentes, s ez elvileg a Google és a Yahoo! bejelentkezésével sem fog változni. Mivel egyéb bevételek nem állnak rendelkezésre, az alapítvány által finanszírozott üzemeltetésen túlmutató technikai és tartalmi karbantartást önkéntes szerkesztők végzik.
A rendszer alapelve, hogy bármelyik internetfelhasználó regisztráció nélkül alakíthatja a tartalmakat, legjobb tudása szerint kiegészítheti vagy javíthatja a szócikkeket. A fenntartó csupán felelős gondolkodást és „viselkedést” vár el a használóktól, azt tehát, hogy valóban arra használják a felületet, amire való - minden internetező számára szabadon hozzáférhető, naprakész, pontos, semleges és átfogó enciklopédia összeállítására.
A szabadon szerkeszthető Wikipedia esetében számolhatunk azonban azzal az alapvető bizalmatlansággal, hogy a rendszer valótlan, megbízhatatlan információk illetve szélsőséges nézetek terjesztésére adhat módot. A magyar nyelvű Wikipedián főleg a huszadik századi történelem, illetve a jelenlegi belpolitikai élet eseményeit érintő szócikkektől várnánk, hogy szerkesztésük és összeállításuk – egyes hasonló témájú fórumokhoz hasonlóan - a politikai-érzelmi hovatartozás alapján szembenálló szekértáborok közötti állóháborúvá alakul. Érdekes módon a legnagyobb vitát kiváltó téma az "Uráli nyelvcsalád" címet viselő szócikk volt, köszönhetően egy külföldi magyar szerkesztőnek, aki nagy vihart kavart a sumér eredet hangoztatásával - meséli Gervai, hozzátéve: a vita eredményeképpen most egy több alternatívát felvonultató cikk olvasható az oldalon. A honi átíró kampányok intenzitása azonban természetesen meg sem közelíti az angol verzió forró témáinak szerkesztői háborúit: ott George W. Bush, Jézus, Adolf Hitler és Szaddám Huszein megítélése körül alakultak ki igen komoly nézeteltérések.
Az angol verzió ismertető szövege beszámol olyan vandáltámadásokról is, melyek a szócikkek teljes törlésére irányulnak, ez azonban a kezelő szoftver segítségével – egy régebbi változat visszaállítása útján – könnyen orvosolható. „A Wikipédia létezése azt mutatja, hogy a világ nemcsak rosszindulatú emberekből áll” – magyarázza lapunknak Gervai Péter. Bár az őrültek és a fantáziálgatók meglepően sok energiával rendelkeznek, a különféle politikai nézetek mentén válogatott és egyoldalúan elrendezett információkat, összeesküvés-elméleteket az enciklopédia ügyeletes szerkesztői különféle forrásokat követve ellenőrzik, így a téves közlések ideig-óráig érhetők csak el a lapon. Némi zavart inkább azon felhasználók ténykedése jelent, akik embrionális állapotban lévő szövegeik szerkesztését nem az úgynevezett Homokozóban gyakorolják, hanem kimunkálatlan definícióikat élesben publikálják.
A magyar projektet elindító Gervai magát leginkább „iránymutató szerkesztőnek” nevezi: az általa megfogalmazott irányelveket a közösség elfogadta, véleményét komolyan veszik, visszacsatolásként azonban a felhasználók is megszavazhatnak olyan szabályokat, amelyek az eredeti, a Wikimedia Alapítvány által támasztott elvekkel (például semlegesség, névtelenség, nyílt-, jogtiszta tartalmak) is összhangban állnak.
A hivatalos jogi tanácsot és jogászi állásfoglalást nem nyújtó, csupán tájékoztató jellegű jogi információkat közlő enciklopédia gondozói ügyelnek a szerzői jog által védett tartalmak mellőzésére; képeket csak az eredeti (szabad) forrás feltüntetésével szabad feltölteni a szócikkek mellé, egyéb esetben törlik azokat. A gyaníthatóan máshonnan kimásolt szöveges tartalmakat a szerkesztők igyekeznek ellenőrizni, a leggyakoribb eset, hogy jogvédett művekből, így például egy lexikonból másolta ki valaki az adott szövegrészt. Gervai mindenesetre úgy véli: a magyar internettartalmak között a Wikipedia a leginkább jogtiszták közé tartozik. „Elég, ha csak az önkormányzatok honlapjaira feltöltött, beszkennelt térképekre, s a számtalan kimásolt szövegre gondolunk. Ezzel szemben nálunk nem talál jogszerűtlenül közölt írásokat” – hangsúlyozza a projekt magyarországi vezetője.
- KIRICSI GÁBOR-MARINOV IVÁN
- HVG, 2005. április 29.,