Főmenü megnyitása

Wilhelm Busch

német költő, elbeszélő, karikaturista

Wilhelm Busch (Wiedensahl, 1832. április 15.Mechtshausen, 1908. január 9.), német költő, elbeszélő, karikaturista.

Wilhelm Busch
(Heinrich Christian Wilhelm Busch)
Edgar Hanfstaengl fényképe (1878)
Edgar Hanfstaengl fényképe (1878)
Született 1832. április 15.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Wiedensahl[13][14]
Elhunyt 1908. január 9. (75 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Mechtshausen
Állampolgársága
Foglalkozása
  • költő
  • festőművész
  • esszéíró
  • író
  • önéletrajzíró
  • illusztrátor
  • gyermekkönyvíró
Iskolái
Sírhely Alsó-Szászország

Wilhelm Busch aláírása
Wilhelm Busch aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Busch témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

A Busch család hét gyermeke közül elsőként látta meg a napvilágot. Szerény körülmények között éltek, így 1841-ben szülei úgy döntöttek, hogy fiuk nevelését a nagybátyjára, Georg Kleinére bízzák, aki pap volt Ebergötzenben. Csak három évvel később látta viszont szüleit. A nagybátyja tanította, amiből barátja, Erich Bachmann is részesült. A két ifjú barátsága egy életre szólt, a Bachmann család malma előjön a művész egyik történetében, a Max und Moritz-ban. A mű 1865-ben, a Münchener Bilderbogen című folyóiratban jelent meg, és valószínűleg a történet maga is a két gyermek életéből származik. 1846-ban a Kleine család Busch-sal együtt Lüthorstba költözött. Ugyanebben az évben, vagyis 15 évesen az édesapja kívánságára Hannoverben a gépészmérnöki karra iratkozott be, de tanulmányait 1851-ben abbahagyta. Mivel érdeklődése a festészet felé irányult, a düsseldorfi, az antwerpeni, majd a müncheni művészeti akadémiára tanult tovább.

1854-ben belépett egy művészeti egyesületbe, a Jung München-be. Később játszott a gondolattal, hogy Brazíliában, méhtenyésztőként kezd új életet, ezt a mesterséget is nagybátyjától tanulta. 1858 körül sokat foglalkozott anatómiával, rajzolással, festéssel. 1865-ben, diákként adta el a „Max und Moritz” jogait a kiadójának, Kaspar Braunnak, aki ezzel hatalmas vagyonhoz jutott. A szerző ezért idős korában egy szimbolikusnak nevezhető összeghez jutott, amit jótékony célokra fordított.

1864-ben fejezte be a Der Heilige Antonius von Padua (Páduai szent Antal) c. művét, amit vallásellenessége okán betiltottak, és csak hat évvel később jelenhetett meg. 1868-ban Frankfurt am Mainba költözött testvéréhez, Ottóhoz. Itt ismerte meg Johanna Keßlert, aki a barátnője lett. 1872-ben visszaköltözött Wiedensahlba, ahonnan többször utazott külföldre, így Olaszországba és Hollandiába is. 1884-ig megjelentek leghíresebb művei, például a „Fipps der Affe” és a „Die fromme Helene”.

1898-ban az unokaöccséhez költözött Mechtshausenbe (kis falu Alsó-Szászország déli részén), itt is hunyt el 1908-ban. Halála előtt arról rendelkezett, hogy teljes személyes levelezését meg kell semmisíteni.

Max und MoritzSzerkesztés

Az egyik leghíresebb és sok nyelven újra és újra kiadott sorozata, a „Max und Moritz” (Max és Móric), egy verses, rajzos történetfüzér, két szörnyű gyerekről, akik folyamatosan rafinált galádságokat követnek el. Ez a műve – ami roppant népszerűvé vált – lényegében a világ egyik első képregénye. A mű lényege a vidéki kispolgár kigúnyolása. A látszólag vidám történetekben lényegében még a szadomazochizmus is megjelenik. Tökéletes félreértésként a mű a gyerekirodalom részévé vált. Busch Schopenhauer hatása alatt lényegében mélyen pesszimista szatirikus volt.

 
Max és Móric

EmlékezeteSzerkesztés

Hannoverben a Wilhelm Busch Múzeumban állandó kiállítást rendeztek műveiből.

MagyarulSzerkesztés

  • Ugri Matyi, a vészmadár / A fuvópuska / A fürdő; Busch Vilmos után írta Cziklay Lajos; Lampel, Bp., 1891
  • Marci és Miska. Két lurkó furfangjai; ford. Cziklay Lajos; fordítói, Bp., 1895
  • Ugri Matyi, a bajszerző holló / A szélpuska / A szombatesti fürdés. Kaczagtató történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1899
  • Kaczagtató kalandok. Mulatságos apró történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Tarka-barka tréfák. Mulatságos apró történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Képes bohóságok. Jeges Péter / Macska és egér / Pipás Pista / Jancsi és Juliska; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Tréfás terefere. Mulatságos apró történetek gyűjteménye képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 191?
  • Marczi és Miska. Két tacskó furfangjai hét csínyben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1912
  • A sárkányok / A róka. Kaczagtató mókák; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1918
  • Busch album; ford. Rudnyánszky Gyula; Világirodalom–Rozsnyai, Bp., 1922
  • Páduai Szent Antal; ford. Kende István; Magyar Helikon, Bp., 1958
  • Vidám képek; ford. Majtényi Erik; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1961
  • Pliss és Plum / Max és Móric; ford. Majtényi Erik; Creanga, Bukarest, 1971
  • Max und Moritz. Eine Bubengeschichte in sieben Streichen / Max és Móric. Gézengúz történet hét csínyben; ford. Gyimóthy Gábor; Interculture, Bp., 1995
  • Max és Móric; ford. Gyimóthy Gábor; Aranyhal, Bp., 2000
  • A róka / A sárkányok / A forró fürdő; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2004
  • Marci és Miska. Két tacskó furfangjai hét csínyben, kilencvenhét torzképpel; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2004
  • A szélpuska. Három csínysorozat versben-rajzban / Ugri Matyi, a bajszerző holló / A szombat esti fürdés; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2005

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Wilhelm Busch
  3. a b Wilhelm Busch (angol nyelven), 2006
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. a b BD Gest'. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  14. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Буш Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  15. LIBRIS, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés