Wilhelm Dilthey (Biebrich (Wiesbaden), 1833. november 19.Seis am Schlern (Castelrotto), 1911. október 1.) német történész, pszichológus és szociológus, valamint idealista filozófus. Az irracionalista életfilozófia egyik megalapítója.

Wilhelm Dilthey
Dilthey1-4.jpg
Született Wilhelm Christian Ludwig Dilthey
1833. november 19.[1][2][3][4][5]
Biebrich
Elhunyt 1911. október 1. (77 évesen)[1][6][2][3][4][5]
Siusi allo Sciliar[7]
Állampolgársága német[8][9]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései A művészetek és a tudományok érdemrendje
Halál okatermészetes halál
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Dilthey témájú médiaállományokat.

A Berlini Egyetem Filozófia Tanszékét is vezette. Fiatalként követve a családi hagyományokat Heidelbergbe ment teológiát tanulni. Többek között a híres német filozófus, Kuno Fischer is a tanára volt, így Dilthey korai életszemlélete a neokantianizmus hatása alatt formálódott. Heidelberg után a Berlini Egyetemre ment, majd 1867-ben Bázelben szerzett doktori címet. Tanított Kielben és a mai Wrocławban is, majd 1882-ben tért vissza Berlinbe. Foglalkozott a filozófiai hermeneutikával is, amely az értelmezést és a megértést vizsgálja. Dilthey szembeállította egymással a természet- és a szellemtudományokat. Nem tagadta ugyan a természettudományok jelentőségét, de hangsúlyozta hogy ennek csak külső tapasztalatokkal van dolga, a szellemtudomány a belső tapasztalattal, az öntudattal foglalkozik. Szerinte a szellemtudományok az élet intuitív tudatából indulnak ki, éppen ezért csak ezeken keresztül lehetséges az élet megértése.

Történelem felfogásaSzerkesztés

A történelem egy éltmódot, életformát képvisel. A műveltséget/ kultúrát létrehozó és fenntartó ember maga - a pszichológiai vizsgálódás tárgya. Így, ezzel indította a kulturális pszichológiai mozgalmat.[10][11] Dilthey filozófiájának másik jellemző sajátossága az irracionalisztikusan értelmezett történetiség, a historizmus volt. Elvetette a törvényszerű történelmi fejlődés, a haladás fogalmát és a történelmi előrelátás lehetőségét, s a történelmet emberformáló irracionális folyamatnak tekintette. Dilthey a történelemben és más szellemtudományban a műveltség termékeit értelmezi, belső koherenciával vértezi fel. Szerinte a hagyományok típusváltásait a korra jellemző személyiség követi el. Ez kétélű állítás. A „geist” (német) egyik értelme (szellem) egyre inkább psyché/ Psyche (szellem, lélek, angol) értelmet nyer.

LélektanaSzerkesztés

Szakítani kell a hagyományos lélektannal, vagy legyen leíró pszichológia is. A személyiség társításait/ asszociációit az értékirányaiban, érdekeiben vizsgálja! A tény belülről - eleven összefüggés, nem egyedi adottság.[12] Kornis elfogadja szellemtudományi megalapozó igényét a pszichológiai okságra alapozva, de szerinte a tudomány feladata igenis általános. A típusösszefüggést, persze, ragadja meg! A pszichológia nem lehet csak ideografikus/ eszmerajz szakág/ diszciplína, mert akkor megszűnik tudomány lenni.[13]

MegértéseSzerkesztés

Dilthey fokozatosan tolódik el a pszichologizmustól a hermeneutikához. A megértés kulcsmozzanatát, alternatív pszichológia értelmében, lelki sajátnak veszi. A megértés nyelvi és társadalmi. „Az objektivációk által közvetített életben a megértés sem szubjektív élmény már (...) a hermeneutikusnak (...) közvetlenül mindig kifejezésekkel van dolga. A kifejezések pedig akarások az „érzésekkel” szemben. Mindenkinek ugyanúgy interszubjektívek/ alanyköziek.”[14] Az értelmes egész, mint a lelki élet szervezője - az akkori német szellemi élet igénye sokaknál.

MagyarulSzerkesztés

  • Élmény és költészet. Három tanulmány; ford., bev. Várkonyi Hildebrand; Franklin, Bp., 1925 (Ember és természet)
  • A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok / függelék: Wilhelm Dilthey – Edmund Husserl levélváltása; vál., ford., bev., jegyz. Erdélyi Ágnes; Gondolat, Bp., 1974 (Gondolkodók)
  • A pedagógia története; inː Egyetem, nevelés, értelmiségi lét; szerk. Csejtei Dezső, Dékány András, Simon Ferenc; Társadalomtudományi Kör, Szeged, 1990 (Ész, élet, egzisztencia)
  • A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban; vál., ford., jegyz. Erdélyi Ágnes; 2., átdolg. kiad.; Gondolat, Bp., 2004 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • A filozófia lényege; ford., utószó Csejtei Dezső és Juhász Anikó; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. http://www.nndb.com/people/777/000180237/
  8. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/267416/historicism
  9. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/163592/Wilhelm-Dilthey
  10. Pléh Csaba /Szellem és történelem a lélekben: Wilhelm Dilthey. 321. o.
  11. Cole, M.: (1996) Cultural Psychology. Cambridge, Mass.: Harvard University Press
  12. Pléh Csaba 322. o.
  13. Kornis Gyula (1911)
  14. Erdélyi Ágnes; Bakos Ferenc; Pléh Csaba 322. o.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Dilthey című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

IrodalomSzerkesztés

  • Pléh Csaba (2010). Osiris Kiadó, Budapest. A lélektan története. ISBN 978 963 276 052 0 /Magyarázat és megértés/ A szellemtudományos pszichológia. / Szellem és történelem a lélekben: Wilhelm Dilthey
    • Cole, M.: (1996) Cultural Psychology. Cambridge, Mass.: Harvard University Press
    • Kornis Gyula (1911): Okság és törvényszerűség a Pszichológiában Bp. Franklin
    • Kornis Gyula (1911): Elemi psychologiai kisérletek Bp. Franklin
    • Erdélyi Ágnes (1972): Nyelvi kommunikáció és hermeneutika (Gondolatok egy Dilthey-kritikához). Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. 39-52. o.
  • Bakos Ferenc 1973, 1978.: Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai Kiadó ISBN 963 05 1530 X