Főmenü megnyitása

William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.

William Crookes
Sir William Crookes.jpg
Született 1832. június 17.[1][2][3][4][5]
London[6]
Elhunyt 1919. április 4. (86 évesen)[7][1][2][3][4][5]
London[6]
Állampolgársága brit
Foglalkozása
Tisztség president of the Royal Society (1913–1915)
Iskolái Imperial College London
Kitüntetései
Sírhely Brompton temető
A Wikimédia Commons tartalmaz William Crookes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

A londoni College of Chemistry hallgatója volt, majd ott is állt munkába, mint August Wilhelm von Hofmann asszisztense (1850–1854). 1856-ban magánlaboratóriumot rendezett be magának Londonban, és ezután ott dolgozott; eleinte főleg fotográfiai folyamatokat vizsgált.

Az ólomkamrás kénsavgyártás közben keletkező kamraiszapból még 1851-ben szelén-cianidokat különített el (ezzel ő a vegyületcsoport felfedezője), majd ezek spektrumát tüzetesebben vizsgálva fedezte fel (1861-ben) a tallium elemet. Meghatározta ennek pontos atomtömegét és tanulmányozta kémiai tulajdonságait. Részletesen vizsgálta több más elem (ritkaföldfémek, urán, rádium) kémiai viselkedését, vegyületeit is. A talliumnak azt az ásványát, amelyből az elemet kimutatta, róla nevezték el crookesitnek — (Tl, Cu, As)2Se.

1859-ben ő alapította a Chemical News című folyóiratot. Ugyanabban az évben ő használta először az égő magnézium fényét sötétben fényképezéshez.

 
Fénymalom (radiométer)

1874-ben ő találta föl az első radiométert. Ez az úgynevezett Crookes-féle fénymalom egy kisnyomású gázzal töltött üvegbúra, és abban egy tű hegyére illesztett négykarú lapátos kerék, az egyik oldalukon sötétre festett, másik oldalukon fényes lapátokkal. Ha megvilágítják, a kerék forogni kezd.

 
Crookes-cső működés közben
 
William Crookes 1884-1885 körül
 
William Crookes 1904-ben

1879-ben A sugárzó anyagról publikált elmélete az elektronelmélet fontos előfutára volt.

Az elektromos kisülést ritkított gázokban tanulmányozta, és ehhez 1875-ben tökéletesítette a katódsugárcsöveket, amiknek általa használt változatát Crookes-csőnek nevezzük. E csövekkel végzett kísérletei során fedezte fel, hogy a katódból sugarak indulnak ki (katódsugarak).

A katódsugarakakról megállapította, hogy egyenes vonalban haladnak, és ha valamilyen anyagba csapódnak, akkor hőhatásuk van és fluoreszkálást okozhatnak. Felfedezte a kisülési csövek katódzónájában kialakuló, később róla elnevezett Crookes-féle sötét teret is. A Crookes-cső továbbfejlesztett változatát használva azután Joseph John Thomson mutatta ki, hogy a katódsugarakat elektronok alkotják.

Vizsgálta a légköri nitrogén megkötődését, tanulmányozta, miként reagál az ívfényben az oxigénnel.

Kifejlesztette (1903-ban) az alfa-részecskék számlálására alkalmas cink-szulfid ernyőt — ez a műszer a spintariszkóp (1904).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Handbook to the Waxed-paper Process in Photography (1857);
  • Select Methods is Chemical Analysis (1871);
  • On Radiant Matter (1879).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b William Crookes
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Southern Africa Association for the Advancement of Science, 615, William Crookes, 2017. október 9.
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 28.
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 27.
  8. On Radiant Matter Spectroscopy: the Detection and wide Distribution of Yttrium.
  9. On the Illumination of Lines of Molecular Pressure and the Trajectory of Molecules.
  10. On Repulsion resulting from Radiation. Part V.
  11. Award winners : Davy Medal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  12. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)

ForrásokSzerkesztés