Főmenü megnyitása

William Henry Chamberlin (Brooklyn, 1897. február 17.St. Moritz, 1969. szeptember 12.) amerikai történész és újságíró. Több könyvet írt a hidegháborúról, a kommunizmusról és az Egyesült Államok külpolitikájáról, köztük az 1917–1921-es orosz forradalomról (1935). Ez utóbbit Oroszországban írta 1922 és 1934 között, míg a The Christian Science Monitor moszkvai tudósítója volt.

William Henry Chamberlin
William Henry Chamberlin
William Henry Chamberlin
Született 1897. február 17.[1][2]
Brooklyn
Elhunyt 1969. szeptember 12. (72 évesen)[1][2]
St. Moritz[3]
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása amerikai történész, újságíró
Kitüntetései Guggenheim-ösztöndíj
A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Chamberlin témájú médiaállományokat.

Amíg a Szovjetunióban élt, kommunista szimpatizáns volt. Ezután fokozatosan antikommunistává vált. Azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása a második világháborúba segítené a kommunizmus terjeszkedését Európában és Ázsiában, ezért non-intervencionista (be nem avatkozás-párti) volt.

NeveltetéseSzerkesztés

Chamberlin Brooklynban született, és pennsylvaniai iskolákban, majd a Haverford College-ban tanult. 25 éves korában Greenwich Village-be költözött, ahol mélyen érintette a kulturális bohémség és a bolsevik politika. Heywood Brounnak, a New York Tribune könyvkiadójának dolgozott. A. C. Freeman álnév alatt is közölt, és szocialista pacifista volt, aki támogatta a Szovjetunió-beli kommunizmust.

Szovjet szimpatizánsSzerkesztés

Fiatalemberként érkezett a Szovjetunióba, és hamarosan munkát talált a Christian Science Monitornál, ahol 1940-ig dolgozott. Ugyanakkor a Manchester Guardian moszkvai tudósítója volt. Kezdetben marxista volt, és szimpatizált a kommunista forradalommal. Ott-tartózkodása alatt kritikussá vált. Első könyve, az 1930-ban megjelent Soviet Russia (Szovjet Oroszország) részletesen ismertette az új gazdaságpolitikát, és összességében támogatta az 1917-es oroszországi forradalmak által előidézett változásokat.

Ennek ellenére kétségei voltak. Tartózkodása vége felé meggyőződött a kommunista politika hibáiról. Orosz származású feleségével, Sonyával az Egyesült Államokban találkozott, ahova az családjával bevándorolt. 1932-ben és 1933-ban Ukrajnába és az észak-kaukázusi országokba látogatott. Tanúja volt a holodomornak, amelyet az erőszakos kollektivizálás eredményezett.

Antikommunista fordulatSzerkesztés

Miután elhagyta a Szovjetuniót, Németországba ment, ahol a nácizmus tapasztalatai meggyőzték őt a kollektivizmus és általában az abszolutizmus veszélyeiről. Meggyőződött az emberi jogok fontosságáról és hogy mennyire lényegesek az az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai. A Monitor kelet-ázsiai tudósítójaként megismerte a japán militarizmust, erről írta Japan Over Asia c. könyvét. Innen Franciaországba került.

Az USA-ba való visszatérés után Washingtonban, majd Cambridge-ben, Massachusettsben élt. Későbbi munkájának nagy része a kommunizmus, a szocializmus és a kollektivizmus egyéb formáinak kritizálására irányult. Folytatta a tudományos könyvek és a népszerűbb cikkek írását is. A The Confessions of an Individualist (Egy individualista vallomása) c. önéletrajza 1940-ben jelent meg, röviddel a Russian Review-vel való együttműködése előtt. Ez 28 évvel későbbi, agyi érkatasztrófa okozta haláláig tartott.

Meggyőződése volt, hogy az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kívül kellene maradjon a második világháborún, ezzel megelőzhetnék a kommunizmus elterjedését Európában és Ázsiában, Németország, illetve Japán jelentenék az akadályt.

MűveiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Soviet Russia: A Living Record and a History Little, Brown & Company, 1930.[4]
  • Russia's Iron Age (1934).[5]
  • The Russian Revolution 1917-1921 (1935).[6]
  • Collectivism: A False Utopia] (1937).
  • The Confessions of an Individualist (1940).
  • The World's Iron Age (The Macmillan Company, New York) 1941.
  • Canada, Today and Tomorrow (1942).
  • The Russian Enigma (1943).[7]
  • The Ukraine: A Submerged Nation (The Macmillan Company, New York) 1944.
  • America: Partner in World Rule (Vanguard Press, 1945).
  • Blueprint for World Conquest 1946.[8]
  • The European Cockpit (The Macmillan Company, New York City) 1947.
  • The Evolution of a Conservative 1959.[9]
  • America's Second Crusade. Chicago: Regnery, 1962.[10]
  • Appeasement: Road to War. 1962.
  • The German Phoenix (1965).[11]
  • Beyond Containment. Chicago: Regnery, 1983.
  • Japan Over Asia
  • Soviet Planned Economic Order
  • World Order or Chaos

CikkekSzerkesztés

  • "Our Totalitarian Radicals", The Freeman: Ideas on Liberty, 1969. április.[12]
  • "The Morality of Capitalism", The Freeman: Ideas on Liberty, 1957. január, Vol. 7 No. 1.[13]
  • "Turgenev: The Eternal Romantic", Russian Review, Vol. 5, No. 2 (1946. tavasz), pp. 10–23.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a William Henry Chamberlin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés