William Pitt (politikus, 1759–1806)
Ifjabb William Pitt (1759. május 28. – 1806. január 23.) a késő 18. és a kora 19. század brit politikusa. 1783-ban, mindössze 24 évesen ő lett Nagy-Britannia legfiatalabb miniszterelnöke. 1801-ben pár évre távozott a hivatalából, de 1804-től újra ő töltötte be a miniszterelnöki pozíciót egészen 1806-ban bekövetkezett haláláig. Kormányzási ideje alatt egyben pénzügyminiszter is volt. Neve előtt az ifjabb megnevezés az édesapjától, idősebb William Pittől való megkülönböztetésül szolgál, aki szintén miniszterelnökként szolgált.
| William Pitt | |
 | |
| Az Egyesült Királyság miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1783 – 1801 | |
| Előd | William Henry Cavendish-Bentinck |
| Utód | Henry Addington |
| Hivatali idő 1804 – 1806 | |
| Előd | Henry Addington |
| Utód | William Grenville |
| Született | 1759. május 28.[1][2][3][4][5] Hayes, Kent, Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1806. január 23. (46 évesen)[1][2][4][5][6] Putney, Surrey, Egyesült Királyság |
| Sírhely | Westminsteri apátság |
| Párt | Toryk |
| Szülei | Hester Pitt, Countess of Chatham William Pitt |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Pembroke College |
| Vallás | anglikanizmus |
 | |
| William Pitt aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz William Pitt témájú médiaállományokat. | |
III. György király uralkodása alatt ifjabb Pitt miniszterelnöki időszakát olyan horderejű európai események határozták meg, mint például a francia forradalom vagy a napóleoni háborúk. Pitt, habár gyakran nevezték torynak vagy „újtory”-nak (vagyis konzervatív beállítottságúnak), saját magát független whigként (azaz független liberálisként) jellemezte és általánosságban ellenzője volt a szigorú pártpolitikájú rendszer kialakulásának.
Leginkább a Franciaország és a Napóleon ellen vívott háborúk által vált ismertté. Emellett miniszterelnökként kiemelkedően jó adminisztratív képességekkel rendelkezett és sokat dolgozott a hatékonyságért és a reformok létrehozásáért országon belül, melynek köszönhetően egy rendkívül jó, bürokráciában és adminisztrációban jártas generáció nevelkedett ki. Kormányzása alatt emelte az adókat, hogy finanszírozhassa a nagy háborút Franciaország ellen és gátat szabott a radikalizmusnak. Tartva attól, hogy az írek támogatni fogják a franciákat, 1800-ban átdolgozta az Acts of Uniont (egyesülési törvényeket).
Élete
szerkesztésTitulusát tekintve „Tiszteletreméltó” William Pitt, idősebb William Pitt, Chatham grófjának második fiaként látta meg a napvilágot Hayes falujában, Kentben.[forrás?] Pitt mindkét ágról politikai családból származott, anyja Hester Grenville a korábbi miniszterelnöknek, George Grenville-nek a húga volt, míg apja maga is miniszterelnök volt.[forrás?] Életrajzírója John Ehrman szerint örökölte apja lenyűgöző elméjét, anyai ágról pedig határozott természetét. Fiatalkori gyenge egészségi állapota miatt gyermekként magántanuló volt. Jó képességeinek köszönhetően már ekkor elsajátította a latin és az ógörög nyelvet, majd 1773-ban 14 évesen a Pembroke egyetemre[7] ment Cambridge-be, ahol főleg filozófiát, matematikát, kémiát és történelmet tanult.[8]
Első miniszterelnöksége (1783–1801)
szerkesztésIndia
szerkesztésEgyik első komolyabb törvényhozása mint miniszterelnök az úgynevezett India Act volt, melyben újraszervezte a brit Kelet-Indiai Társaságot és felszámolta a korrupciót. Ez utóbbi új alapokra helyezte a Társasággal való elszámolási és ellenőrzési állapotokat. Emellett a törvény "Act" centralizálta a brit hatalmat Indiában, csökkentve a helyi kormányzók beleszólását az irányításba.
Parlamentáris reform
szerkesztésA belügyeket tekintve, Pitt szintén megkísérelt véghez vinni néhány reformot, amelyet az 1785-ös törvényjavaslatában fogalmazott meg, de ez az indítvány végül elbukott a parlament előtt.
Pénzügyek
szerkesztésPitt ügyesen kezelte az ország pénzügyeit és mindig is nagy figyelmet szentelt a gazdaságnak. Az amerikai függetlenségi háború miatt felgyülemlett óriási államadósságot adók bevezetésével szorította vissza, sőt később óriási mértékben csökkentette őket. Emellett különös figyelmet szentelt a brit importtermékek megadóztatására is, mellyel szintén nagymértékben növelte az ország bevételét.[9]
Külügyek, diplomácia
szerkesztésIfjabb Pitt folyamatosan kereste a Franciaország erejét ellensúlyozandó, katonai szövetségeseket, akiket főleg Poroszország és Hollandia "személyében" remélt, de különösebb eredmények nem születtek ezekből a szövetségekből.[10]
Francia forradalom
szerkesztésA Franciaországgal való háború iszonyatos költségeket jelentett, amely kellően lecsökkentette Nagy Britannia tartalékait. Ráadásul, ellentétben a későbbi napóleoni háborúkkal, csak egy nagyon kis létszámú szárazföldi hadsereggel rendelkeztek. 1797-ben Pitt kénytelen volt megóvni a királysági aranytartalékait azáltal, hogy megtiltotta, hogy a papírpénzt aranyra váltsák. Nagy-Britannia ezután 20 évig papírbankót használt. Ezentúl bevezették a jövedelmi adókat (pl. importadó), amely segített növelni a állami jövedelmet. Pitt és brit szövetségesek erőfeszítéseik ellenére Franciaország sorozatban győzte le ellenfeleit és döntötte meg az első koalíciót (1798). A második koalíció, mely Nagy-Britannia mellett Ausztriát, Oroszországot és az Oszmán Birodalmat foglalta magába szintén elbukott Franciaország ellen. Ennek következtében Nagy-Britannia egyedüli ellenfélként nézett szembe Franciaországgal.
1801-ben Pitt lemondott miniszterelnöki posztjáról, egy évvel később pedig – a francia kül- és belpolitikai változások hatására – Amiens-ben Nagy-Britannia és Franciaország békét kötött egymással, és Európában rövid időre béke lett.
Második miniszterelnöksége (1804–1806)
szerkesztésWilliam Pitt 1804. május 10-én visszatért a miniszterelnöki posztra.
A brit kormány nyomás alá helyezte Napóleont és Pitt erőfeszítéseinek hála, Britannia csatlakozott a harmadik koalícióhoz, amelyben Ausztria, Oroszország és Svédország vett részt. 1805 októberében a brit admirális Horatio Nelson, döntő győzelmet aratott a trafalgari csatában, mely meghatározta a háború kimenetelét a két ország között. A harmadik koalíció azonban nem volt hosszú életű, mind Oroszország és Ausztria elbukott Franciaországgal és Napóleonnal szemben.[11]
Halála és öröksége
szerkesztésIfjabb William Pitt 1806. január 23-án halt meg, vélhetően gyomorfekélyben. Élete során egyszer sem nősült meg és gyerekei sem születtek.
Számos brit történész, és a Times magazin listája szerint is az egyik legsikeresebb brit miniszterelnöknek számít.[12]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésA hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ "Pitt, the Hon. William". A Cambridge Alumni Database. University of Cambridge.
- ↑ William Pitt the Younger (1759–1806) http://www.historyhome.co.uk/
- ↑ Turner 2003, p.94
- ↑ Jeremy Black, British Foreign Policy in an Age of Revolutions, 1783–93 (1994)
- ↑ BBC - History - British History in depth: Prime Ministers and Politics Timeline. (Hozzáférés: 2015. november 23.)
- ↑ The Times's Top 50 Prime Ministers
