Wikipédia

Wilson M. Compton

kereskedő, a Washingtoni Állami Egyetem rektora

Wilson Martindale Compton (Wooster, 1890. október 15. – ?, 1967. március 7.) faipari kereskedelmi vezető, valamint a Washingtoni Állami Egyetem ötödik rektora.

Wilson M. Compton
Született1890. október 15.[1]
Wooster
Elhunyt1967. március 7. (76 évesen)[1]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiPrincetoni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilson M. Compton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Compton 1890. október 15-én született az Ohio állambeli Woosterben. Wilson édesapja Elias Compton presbiteriánus vezető, valamint a Woosteri Főiskola filozófiaprofesszora és dékánja, édesanyja pedig Otelia Augspurger Compton. Martindale-nek három testvére volt; fivérei Karl Taylor Compton és Arthur Compton, akik mindketten fizikusok voltak; ezenfelül egy lánytestvére (Mary Elesia Compton) volt.[2] A fiúk felsőoktatási tanulmányaikat a Woosteri Főiskolán kezdték meg, PhD-fokozatukat pedig a Princetoni Egyetemen szerezték.[3] A három fiútestvér mindegyikének volt felsőoktatási vezetői tapasztalata: Karl Taylor a Massachusetts Institute of Technology rektori-, Arthur pedig a Washingtoni Egyetem kancellári tisztségét töltötte be.

Compton 1916. december 29-én feleségül vette Helen Harringtont.[4] Helen édesapja Newton Ross Harrington, édesanyja pedig Laura Belle Case. A Comton házaspárnak négy gyermeke született: Wilson M., Catherine Ross, Ross Harrington és Helen Case Compton.[5]

Munkássága szerkesztés

Wilson Compton doktori fokozatát 1915-ben szerezte a Princetoni Egyetem történelem-politika-gazdaság szakán,[3] majd egy évig a New Hampshire-i Darthmouth Főiskola gazdaságtudományi oktatója volt, később pedig a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC) dolgozott. Az FTC-nél eltöltött idő alatt számos publikációja jelent meg az amerikai faipart érintő gazdasági kihívásokkal kapcsolatban; Comptont az Amerikai Faipari Gyártók Egyesülete (amely később az Amerikai Fa- és Papíripari Egyesületbe olvadt) 1918-ban titkárává és menedzserévé választotta. A férfi 1944-ig töltötte be a pozíciót; hivatali ideje alatt a szervezet az amerikai faipar meghatározó szereplője lett.[6]

Wilsont 1944. augusztus 21-én a Washingtoni Állami Főiskola (ma Washingtoni Állami Egyetem) igazgatótanácsa az intézmény rektorává választotta; Compton a tisztséget az egyetem történetében legtovább (28 évig) betöltő Ernest O. Hollandot váltotta. Martindale Compton alatt a főiskola növekedésnek indult, mivel a második világháborút követően a GI Bill ösztöndíjjal több veterán is ide felvételizett. Wilson Compton hivatali ideje alatt a felsőoktatási intézmény oktatási és adminisztratív szempontokból is modernizálva lett, valamint egy mezőgazdasági- és egy technológiai intézet is létrejött, ezáltal a főiskola az ipari szereplők számára is vonzóvá vált. A növekvő igényeknek megfelelve a kampusz új épületekkel egészült ki: ezek a Todd-csarnok (oktatási épület), a Dana-csarnok (mérnöki épület), a Holland Könyvtár, valamint a később Compton nevét felvevő hallgatói szövetségi épület. Compton rektori pályafutása az 1951 áprilisi állami pénzügyi válság idején ért véget;[7] a férfi 1952 és 1953 között a külügyminisztérium alá tartozó Külkapcsolati Igazgatóságot (a mai külkapcsolati ügynökség elődje) vezette.

George A. Frykman történelemoktató, a „Creating the People's University: Washington State University, 1890-1990” című évkönyv szerzője a következőképpen emlékezik meg a Compton-éráról: „Rövid, de eseménydús időszak, amely alatt az intézmény gyorsan haladt az egyetemi státusz megszerzése felé”.[8]

Az 1952-es Hazatérés alkalmával az 1950–52 között épült hallgatói szövetségi épület Wilson nevét vette fel (Compton Union Building, CUB).[9] 1964. május 9-én a Princetoni Egyetem kuratóriuma a három Compton-fivér tiszteletére az egyik mesterképzési tömböt Compton Quadrangle névre keresztelte.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Arthur H. Compton (angol nyelven). NNDB. (Hozzáférés: 2019. július 26.)
  3. ↑ a b c Alexander Leitch: The Compton Brothers. (angolul) Princeton (New Jersey): Princeton University Press. 1978. arch Hozzáférés: 2019. július 26.  
  4. ↑ Charles A. Harrington: The descendants of Dr. John Harrington (1752-1802): A physician of Brookfield, Vermont: including his lineage from the original American immigrant. (angolul) Shaker Heights (Ohio): Charles A. Harrington. 1961. Hozzáférés: 2019. augusztus 4. LCCN  
  5. ↑ St-Onge Genealogy (angol nyelven). St. Onge family, 2003. április 20. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  6. ↑ Inventory of the Wilson Martindale Compton Papers, 1918 – 1966 (angol nyelven). Forest History Society. [2009. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
  7. ↑ Wilson Compton, Records 1944-1952 (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
  8. ↑ George A. Frykman: Creating the People's University: Washington State University, 1890-1990. (angolul) Olympia (Washington): Washington State University. 1990. Hozzáférés: 2019. augusztus 5.  
  9. ↑ Washington State University Buildings History (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilson Martindale Compton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wilson_M._Compton&oldid=26796248”