Főmenü megnyitása

Wittmann Viktor (Szolnok, 1889. július 23.Bécs, 1915. május 9.) magyar gépészmérnök, pilóta.

Wittmann Viktor
Wittmann Viktor 1913 körül
Wittmann Viktor 1913 körül
Született 1889. július 23.
Szolnok
Elhunyt 1915. május 9. (25 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök, pilóta
Halál okarepülőbaleset
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittmann Viktor témájú médiaállományokat.
Wittmann Viktor repülőgépe Rákoson

TanulmányaiSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányai után, 1906-ban beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1910-ben vette át gépészmérnöki oklevelét. Már egyetemi évei alatt érdeklődni kezdett a repülés iránt, s 1910-től a Rákos-mező hazai úttörő aviatikusainak munkáját segítette. 1910-ben az európai repülés egyik központjába Reimsbe utazott, ahol szakmai ismereteit is sikerült bővítenie.

MunkájaSzerkesztés

Következő munkahelye a Bécs melletti Aspern légibázisa volt. Itt feladatai közé tartozott a hadseregnek szánt repülőgépek tesztelése. 1910-ben az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminisztériuma első ízben írt ki versenypályázatot, mely nyomán 1911 tavaszán úgy döntöttek, hogy az "Etrich Taube" típust rendszeresítik a repülőalakulatoknál. Amikor Wittmann egy ilyen monoplánnal bemutatót tartott Németországban, műszaki igazgatói állást ajánlottak számára az egyik újonnan alapított repülőgépgyárban. Ő azonban visszatért Budapestre, és az 1913-ban megalakult Magyar Repülőgépgyár Rt. főmérnöke és berepülő pilótája lett. A vállalat 1915-ben Albertfalvára költözött, ahol UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesselschaft) néven, a háború végére a monarchia legnagyobb repülőgépgyára lett. Bár a Magyar Repülőgépgyár Rt. katonai gépeket épített, Wittmannt kezdettől fogva izgatta a repülőgép polgári célú hasznosítása is. Az Aviatika című szaklapban megjelent cikksorozata bizonyítja, hogy már 1911-ben felismerte, a repülőgép katonai felhasználása mellett, forradalmi változásokat hozhat a közlekedésben is. Éppen ezért tervbe vette, hogy napi feladatai elvégzése mellett, hozzákezd egy utasszállító gép tervezésének. Az első világháború kitörése azonban megakadályozta Wittmannt elképzelési megvalósításában. A Magyar Repülőgépgyár Rt. műszaki igazgatójaként, minden idejét a katonai repülőgépek építése és berepülése kötötte le. Az elkészült gépeket ugyancsak ő adta át az osztrák-magyar légierő képviselőinek.

VersenyzéseSzerkesztés

  • 1913-ban a Magyar Aero Szövetség felhívására, Zsélyi Aladárral együtt pilótavizsgát tett Wiener Neustadtban. 1913. augusztus 20-án Rákosmezőn rendezték meg a második nemzetközi repülőversenyt, melyen Wittmann Viktor 1220 méteres magassági, és 45 perces időtartam repülésével első lett.
  • 1913-ban megnyerte a Szombathely-Kőszeg-Szombathely távrepülő versenyt is.
  • 1914 áprilisában 1100 kilométeres távrepülő versenyt rendeztek cseh, osztrák és magyar pilóták részvételével. Wittmann a Magyar Repülőgépgyár Rt.-ben készült Lohner géppel indult, mellyel sikerült megszereznie az első helyet.
  • 1914 júliusában, ugyanezzel a géppel a Pöstyénben megrendezett nemzeti repülőversenyen 2200 méteres magassági csúcsot állított fel, megnyerte a sebességi díjat, s az összteljesítmény pontozása után első lett. Ekkoriban kötött haláláig tartó barátságot Karinthy Frigyessel, akit rendszeresen elvitt magával repülni.

HalálaSzerkesztés

  • 1915. május 7-én, pénteken a gyár egyik szerelőjével Bécsbe repült, hogy két nap múlva átadják a gépet a katonai átvevő bizottságnak. Vasárnap, egy másik pilóta társaságában újra felszállt, azonban a bemutató gyakorlatok közben mintegy 30-40 méter magasságból a gép lezuhant és orral a repülőtér talajába fúródott. Bár utasa szinte sérülés nélkül mászott ki a roncsok közül, Wittmann a katasztrófában életét veszítette.

ElismeréseSzerkesztés

  • 1911. augusztus 3-án megalakult a Magyar Géprepülők Szövetsége, mely a 22 éves Wittmann Viktort vezetőségi taggá választotta.

ForrásokSzerkesztés