Főmenü megnyitása

Wolfram Eberhard (Potsdam, 1909. március 17.El Cerrito, 1989. augusztus 15.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Ài Bóhuá; magyar népszerű: Aj Po-hua; hagyományos kínai: 艾博華; egyszerűsített kínai: 艾博华) német sinológus, szociológus, etnográfus.

Wolfram Eberhard
Született 1909. március 17.
Potsdam
Elhunyt 1989. augusztus 15. (80 évesen)
El Cerrito, Kalifornia
Állampolgársága német
Nemzetisége német
Házastársa 1. Alide Römer
2. Irene Ohnesorge
Gyermekei Rainer, Anatol
SzüleiGustav Eberhard
Gertrud Müller
Foglalkozása sinológus, szociológus, etnográfus
Munkáltató
  • Kaliforniai Egyetem (Berkeley)
  • Ankara Egyetem
Iskolái Humboldt Egyetem
Kitüntetései Guggenheim-ösztöndíj

Tartalomjegyzék

Élete és munkásságaSzerkesztés

Wolfram Eberhard 1927-ben a Berlini Egyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol a sinológia mellett szociológiát és filozófiát is tanult. Modern kínai nyelvet külön tanfolyamon, titokban tanult, mert egyetemi tanárai ezt akkoriban nem engedélyezték. 1929-ben diplomázott, majd 1933-ban szerzett doktori fokozatot Richard Thurnwaldnál.

1934-ben kötött házasságot Alide Römerrel, akivel együtt Kínába költözött. A Pekingi Egyetemen latint és németet tanított. Fiuk, Rainer is itt született.

1936-ban kinevezték a lipcsei Grassi Múzeum ázsiai részlegének kurátorává, de 1937-ben családjával együtt Törökországba emigrált. Az Ankarai Egyetemen kínai nyelvet tanított. Tizenegy éven át maradt az egyetemen és jelentős, úttörő szerepet játszott abban, hogy megindulhattak a török nyelvű kínai stúdiumok. Törökországi tartózkodása alatt behatóbban tanulmányzta a török folklórt is. 1938-ban, második fia, Anatol is itt született.

1948-ban elfogadta a Berkley-i Egyetem felkérését, és családjával együtt áttelepült az Egyesült Államokba. 1976-ig volt az egyetem szociológia professzora. Később vendégprofesszorként megfordult Frankfurt, Heidelberg, München, Berlin és Tajpej egyetemein is.

1985-ben újra megházasodott, felesége Irene Ohnesorge lett.

A kínai népmesekutatás kiváló szaktekintélye. Legismertebb műve a kínai szimbólumokról írt lexikonja (Lexikon chinesischer Symbole), amelyet több nyelvre is lefordítottak.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Beiträge zur kosmologischen Spekulation der Chinesen der Han-Zeit. Augustin, Glückstadt 1933.
  • Lexikon chinesischer Symbole. Die Bildsprache der Chinesen. Diederichs Gelbe Reihe. Hugendubel, Kreuzlingen 2004, ISBN 3-89631-428-9.
  • Wolfram & Alide Eberhard: Geschichte Chinas von den Anfängen bis zur Gegenwart. Kröner, Stuttgart 1971, 3., erw. Auflage 1980, ISBN 3-520-41303-5.
  • Wolfram Eberhard & Pertev Naili Boratav: Typen türkischer Volksmärchen. Steiner, Wiesbaden 1953.
  • Chinesische Volksmärchen. Insel, Frankfurt 1951.
  • Li Yü: Die vollkommene Frau. Das chinesische Schönheitsideal. Waage, Zürich 1963.
  • Guilt and Sin in Traditional China. University of California Press, Berkeley/Los Angeles 1967.
  • Über das Denken und Fühlen der Chinesen: Elfte Werner Heisenberg Vorlesung, gehalten in München-Nymphenburg am 21. Januar 1982. Carl Friedrich von Siemens-Stiftung, München 1984.

HivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Hartmut Walravens: Wolfram Eberhard (1909–1989). Sinologe, Ethnologe, Soziologe und Folklorist. Schriftenverzeichnis zusammengestellt mit einer biografischen Einleitung von Hartmut Walravens. Harrassowitz, Wiesbaden 2009, ISBN 978-3-447-05822-3.