A wonambi (Wonambi naracoortensis) a miocén, pliocén és pleisztocén során Ausztráliában egykor élt óriáskígyófaj volt.

Wonambi
Evolúciós időszak: Miocén - pleisztocén
Egy Wonambi és egy erszényesoroszlán harcának rekonstrukciója
Egy Wonambi és egy erszényesoroszlán harcának rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Madtsoiidae
Faj: W. naracoortensis
Tudományos név
Wonambi naracoortensis
Smith, 1976
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Wonambi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Wonambi témájú kategóriát.

A wonambi volt az első leírt fosszilis kígyó Ausztráliából. Mintegy 5-6 méter hosszúra nőtt, áldozatait szorítással ölte meg. Viszonylag kisméretű koponyája miatt feltehetően csak kis és közepes méretű emlősökkel táplálkozhatott.

A faj az óriáskígyók egy ősi csoportjának (Madtsoiidae) leszármazottja, amely a kréta során jelent meg, és hatalmasra megnövő példányai a harmadkor (tercier) elejéig meglehetősen elterjedtek voltak az egykori Gondwana maradványain (Afrika, Antarktisz, Ausztrália, Dél-Amerika).

A család képviselői kb. 55 millió éve már csak Ausztráliában fordultak elő. A pleisztocént egyedül a „kisebb méretű” wonambi érte meg. Maradványait főleg Nyugat- és Dél-Ausztrália területén találták meg.

Kb. 40-50 000 évvel ezelőtt halt ki. Kihalását egyesek szerint Ausztrália elsivatagosodása, mások szerint a mai bennszülöttek túlzott vadászata okozhatta, akik vagy magát a wonambit, vagy a prédaállatait vadászták, esetleg élőhelyeit tették tönkre (bővebben: pleisztocén megafauna).

Források szerkesztés