Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)
Ifj. Xántus János (Kolozsvár, 1917. február 20. – Kolozsvár, 1982. november 27.) földrajztudós, földrajztanár, id. Xántus János és Xántusné Paull Aranka fia, Xantus Gábor apja.
Xántus János | |
![]() | |
Született |
1917. február 20. Kolozsvár |
Elhunyt |
1982. november 27. (65 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Xantus Gábor |
Szülei | Xántusné Paull Aranka Xántus János |
Foglalkozása | földrajztudós, földrajztanár |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Xántus János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |

ÉleteSzerkesztés
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári piarista gimnáziumban végezte, majd 1936-tól az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem természetrajzi karának hallgatója volt, ahol Emil Racoviță, Alexandru Borza, és a Sorbonne Egyetemről érkezett két vendégtanár, Emmanuel de Martonne és Robert Ficheaux előadásait hallgatta.
Szakdolgozatát az erdélyi Mezőség tavairól írta, majd ugyanez lett a témája doktori értekezésének is.
Az egyetem elvégzése után az Országos Természetvédelmi Bizottság tudományos titkára volt, majd a kolozsvári egyetemen lett tanársegéd. A második világháború után középiskolai tanárként folytatta pályafutását.
Tíz könyvet írt, és több mint ezer újságcikket írt. Az 1950-es évek elején ő készítette az első nagyobb román természetfilmet a Retyezát-hegységről, amelyet 1953-ban a római dokumentumfilm-fesztiválon ezüstéremmel tüntettek ki. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt A Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.
MűveiSzerkesztés
- A Kis-Szamos vízvidékének tavai: adatok a mai és hajdani halastavak ismeretéhez, doktori értekezés, Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., 1942
- Tündérszép tájakon, Kolozsvár
- A természet kalendáriuma, Bukarest, Ifjúsági könyvkiadó, 1958
- A tengerfenéktől a csillagokig, Kolozsvár, 1960
- Szárnyas barátaink, Kolozsvár, 1958.,
- Emberek, tengerek, jéghegyek, Kolozsvár,
- Otthonunk a Naprendszer, Kolozsvár,
- Csillagok születése, csillagok halála, Kolozsvár,
- Világjáró bakancsok, Kolozsvár, 1975.
Az irodalombanSzerkesztés
Méhes György Tatárok a tengeren és Micsoda társaság című ifjúsági regényeiben Quintusz doktor néven örökítette meg a professzor alakját.[1]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A jámbor Öcsi, az új tulajdonos mutatta be a megújult Bulgakovot. fotok.transindex.ro (2014. dec. 4.) (Hozzáférés: 2020. feb. 20.)
ForrásokSzerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
- Életrajz