XIV. Benedek (ellenpápa)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
XIV. Benedek (1370 körül – 1437?) néven lépett fel a katolikus egyház történetének harminchetedik ellenpápája. A Franciaország déli városában, Rodez-ben megalakított udvara a nagy nyugati egyházszakadás legutolsó felvonása volt. A történészek előtt a korabeli tudósítások hiányossága miatt csak részleteiben tűnik elő Benedek története, amely lehetséges, hogy nem is egy ember uralkodói neveként szolgált.
XIV. Benedek (ellenpápa) | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Eredeti neve | Bernard Garnier | ||||
Született | 1370 körül Dél-Franciaország | ||||
Nemzetisége | francia | ||||
Megválasztása | 1425. november 12. | ||||
Pontifikátusának vége | 1437 | ||||
Elhunyt | 1430 (59-60 évesen) | ||||
- Ez a szócikk az ellenpápáról szól. Nem tévesztendő össze XIV. Benedek római pápával!
Eredetileg Bernard Garnier néven született, valahol Franciaország déli részén. Életéről és pályafutásáról valójában mindössze ennyi maradt fenn a történelem írott emlékezetében. A források mindössze az ellenpápai méltóság megszerzését írják le alaposan. Ezek egészen XIII. Benedek pontifikátusához nyúlnak vissza, aki 1394-ben még Európa egyik fele által elismert egyházfőként foglalhatta el az avignoni pápai trónt. Az idők múlása azonban a francia uralkodó által támogatott Benedeknek nem kedvezett. A párizsi egyetem egyre nagyobb nyomást helyezett a király vállára, hogy vonja meg támogatását Benedektől, és segítse elő egy egyetemes zsinat összehívását, ahol mindhárom egyházfő letétele után újra egységbe kovácsolják a nyugati egyházat. Benedek ezért hamarosan magára maradt, és mindössze négy bíboros kísérte el szülőföldjére, az aragóniai Peñíscolába. Közben a konstanzi zsinat 1417-ben megfosztotta a trónjához makacsul ragaszkodó Benedeket méltóságától. Az ellenpápa azonban élete végéig megtartotta címét, és hirdette legitimitását. 1423-as halálakor mindössze három bíboros volt Aragóniában, akik V. Alfonz, aragón király nyomására azonnal konklávéra ültek össze, és megválasztották VIII. Kelement Benedek utódjául.
A negyedik kardinális Jean Carrier volt, aki Franciaországból igyekezett a választásra, de amikor odaért, kiderült, hogy a bíborosok már választottak. A sértett Carrier bíboros visszavonult Franciaországba, és korábbi birtokára, Rodez városába zárkózott. Itt kinevezte a város őrkanonokját, Bernard Garnier-t egyházfőnek. Bernard felvette a XIV. Benedek nevet, de ezen kívül semmi sem utalt arra, hogy egy valódi egyházfő lakik a kisvárosban. A történet ettől kezdve egyre elmosódottabban jelenik meg a krónikákban. Benedek uralmát még V. Alfonz sem ismerte el, tehát csak néhány egyházi méltóság és egy bíboros támogatását élvezte az ellenpápa ellenpápája. A forrásokból az rajzolódik ki, hogy amikor VIII. Kelemen elismerte a római pápa, V. Márton hivatalát 1429-ben, XIV. Benedek létezése csak akkor vált nyilvánossá. Feltehetőleg 1430-ban Bernard Garnier meghalt, de az avignoni vonalat Carrier bíboros mindenképpen tovább akarta vinni, így feltehetőleg ő is felvette a XIV. Benedek nevet, és tovább uralkodott fantompápasága fölött. Végül a senki által el nem ismert egyházfő 1437-ben meghalt vagy mások szerint lemondott trónjáról.