Főmenü megnyitása

Ybl Ervin

magyar művészettörténész

Ybl Ervin (Budapest, 1890. január 14. – Budapest, 1965. augusztus 11.) magyar művészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1960). Ybl Miklós távoli rokona volt.[1]

Ybl Ervin
Életrajzi adatok
Született1890. január 14.
Budapest
Elhunyt1965. augusztus 11. (75 évesen)
Budapest
Ismeretes mint művészettörténész
Pályafutása
Szakterület művészettörténet

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Jogi és filozófiai doktorátust szerzett. 1919-ben felvették az Eötvös szabadkőműves páholyba. Évekig a Budapesti Hírlap képzőművészeti rovatát vezette, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztériumának osztályfőnöke volt. 1931-ben a budapesti tudományegyetemen az olasz szobrászat történetéből magántanári képesítést nyert. 1941. július 1-től címzetes ny. rk. tanár volt. Hagyatékát a székesfehérvári István király Múzeum örökölte, ahol kéziratos emlékiratait is őrzik.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Donatello (Bp., 1927; Bruxelles, 1930);
  • Toscana szobrászata a quattrocentoban (I – II., Bp., 1930);
  • Zala György (Magyar Művészet, 1937),
  • Lotz Károly élete és művészete (Bp., 1938);
  • Mesterek és mesterművek (Bp., 1938);
  • Ybl Miklós (Bp., 1956);
  • Csontváry Tivadar (Bp., 1958. angolul is);
  • A Magyar Nemzeti Galéria palotája (Bp., 1960);
  • A francia és angol renaissance és barokk művészet (I – II., Bp., 1960).
  • Az operaház. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1962
  • Robbia, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.  


További információkSzerkesztés

  • Farkas Zoltán: Ybl Ervin (Művészet, 1965);
  • Rados Jenő: Ybl Ervin (Magyar Építőművészet, 1965.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés