Yozgat-tábla
A Yozgat-tábla (más változatban Yuzgat) a törökországi Yozgat tartományban, Hattuszasztól 30 km-re délkeletre előkerült hettita szövegemlék, egy mitológiai kiseposz töredéke. A mítosz ismeretes még a „Napisten eltűnése (és visszatérése)” címen is, hasonlóan a Telipinusz eltűnése mítoszhoz. Első publikációja Archibald Henry Sayce és Theophilus Goldridge Pinches nevéhez fűződik, 1907-ben a Royal Asiatic Society kiadásában.
Jellemzői szerkesztés
A hettita szövegek katalógusa a CTH#323-as számon tartalmazza. Az első, 1907-ben megtalált töredék jelenleg a 323.1.A, mivel további két töredék is előkerült, a 323.1.B és 323.2.A számúak. A 323.2.A önmagában is három apró táblatöredékből áll, amelyek közül az egyik nehezen olvasható. A 323.1.B három nagyobb tábladarab. Forráskiadásai a VBoT 58, KBo 25.107, KUB 36.44 és 53.20. A korábban 323.3 számú töredék ma már a 403.4.B számot viseli, mert kiderült, hogy nem ehhez a történethez tartozik.
A dokumentum legnagyobb része egy darab nagy méretű – körülbelül 164×104 mm-es, szabálytalan alakban törött – táblán maradt meg, ez a 323.1.A. Finomszemcséjű agyagból készült, jól kiégetett darab. 45 – többé-kevésbé teljes – sornyi írást tartalmaz. A karakterek kicsik, 2–5 mm-es magasságúak, így nagy mennyiségű szöveget írtak a viszonylag kis felületre. Eredeti mérete 310×210 mm körül lehetett.
Tartalma szerkesztés
Az eltűnő és megjelenő istenek mítoszai gyakoriak az ókori Keleten. A Telipinusz eltűnése című mítoszhoz hasonlóan ezt is nevezik időnként „A Napisten(nő) eltűnése” címen. Általában a termékenységgel kapcsolatos istenek játszanak ilyen szerepet, ami az évszakok változására, a tavaszi megújulásra utal. E sorba beillik a Napisten is. A „Tenger lányát”, DUTU (𒀭𒌓) Arinna istennőjét a Napisten elrabolja. Az istennő az apját, a Tengert (Arunasz) kéri, hogy szabadítsa ki a rabságból. A Tenger erre levarázsolja az égből a Napistent, vagyis az leesik az égből, mint Kaszku.
Erre éhínség támadt. Nemcsak a földön, de az istenek között is. Ekkor Hahhima, a Fagy eltünteti az összes nagy istent, akik a Nap keresésére indultak. A szöveg itt megszakad, így a mítosz vége ismeretlen. A Nap – nagy valószínűséggel – visszakerült a helyére. Az eposz kolofonja szerint „könyörgés a Napistenhez és Telipinuszhoz” – a másik eltűnő termékenységistenhez. Így felmerül, hogy valójában nem is mítosz, még kevésbé eposz, hanem a napfordulós rituálékhoz, a KI.LAM és/vagy purulijasz fesztiválokhoz kapcsolódó, nyilvánosan előadott mű. A történet igen hasonló a Telipinusz és a Tengeristen leánya című mítoszhoz.
A szöveg szerkesztés
| A hettita szöveg első öt szakasza (összesen 22+2 szakasz) |
|---|
|
CTH323.1
|
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Világirodalmi lexikon XVII. (Vie–Y). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1994. 738. o. ISBN 963-05-6797-0
