Zágráb vármegye

Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. 1991 óta Horvátország része.

Zágráb vármegye
Zágráb vármegye címere
Zágráb vármegye címere

Ország
Központ Zágráb
Népesség
Népesség594 052 fő (1910) +/-
Nemzetiségek horvátok
Földrajzi adatok
Terület7.210 km²
Térkép
Zágráb vármegye térképe
Zágráb vármegye térképe
Zágráb vármegye domborzati térképe
Zágráb vármegye domborzati térképe

FöldrajzSzerkesztés

A vármegye területe nagyrészt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék (korábban Dubica és Szana), délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.

TörténelmeSzerkesztés

A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A második világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.

LakosságSzerkesztés

A vármegye összlakossága 1910-ben 594.052 személy volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

A vármegye tizenöt járásra volt felosztva:

  • Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo
  • Dvori járás, székhelye Dvor
  • Glinai járás, székhelye Glina
  • Jaskai járás, székhelye Jaska
  • Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város)
  • Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica
  • Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica
  • Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város)
  • Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina
  • Samobori járás, székhelye Samobor
  • Stubicai járás, székhelye Donja Stubica
  • Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina
  • Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város)
  • Topuszkai járás, székhelye Topuszka
  • Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jógú város)