Zákány Antal
(1918-1987) jugoszláviai magyar költő
Zákány Antal (Bócsa, 1918. szeptember 8. – Szabadka, 1987. február 28.) délvidéki költő, publicista.
| Zákány Antal | |
| Született | 1918. szeptember 8. Bócsa[1] |
| Elhunyt | 1987. február 28. (68 évesen) Szabadka[1] |
| Állampolgársága | jugoszláv |
| Foglalkozása | költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Bár Bócsán született, egyéves korától Szabadkán élt. Négy elemit végzett; volt többek közt cukrászinas, fémfestőinas, húsgyári munkás, kőműves, pályamunkás.[2] 1938 óta írt verseket.[3] 1945 után a szabadkai városi könyvtárban dolgozott. Először a Téglák, barázdák[4] c. antológiában jelent meg költeménye. 1959-től 1978-ig a Magyar Szó munkatársa volt.
Művei szerkesztés
- Fönt és alant. Versek; bev. Sulhof József; Testvériség-Egység, Újvidék, 1954
- Napfény a sárban (versek). Újvidék, 1959
- Varázslat (versek). Újvidék, 1961
- Földinduláskor (versek). Újvidék, 1965
- A vas nem kenyér (versek). Újvidék, 1974
- Közel a nap arcához. Összegyűjtött versek; utószó Juhász Géza; Fórum, Újvidék, 1978
Lírája szerkesztés
Költészetének gyakori témája gyerekkora, ifjúsága boldogtalansága.[5] A korabeli kritikák kiemelik komor, pesszimista hangulatát.
Díjai szerkesztés
- Üzenet-díj (1985)
Források szerkesztés
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Kortárs Magyar írók kislexikona 1959–1988. Szerk. Fazekas István
- ↑ Bori Imre: Zákány Antal Híd, 1987/4. szám
- ↑ Gerold László:Jugoszláviai magyar írók lexikona 1918–2000 Újvidék: Fórum, 2001 ISBN 86 323 0514 X
- ↑ A Magyar Irodalom Története szerk. Szabolcsi Miklós helytelen ISBN kód: 963 04 1645 4 6. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966