Főmenü megnyitása

Zászkaliczky Pál (Rád, 1905. december 20.Fót, 1962. augusztus 6.) evangélikus lelkész, esperes.

Zászkaliczky Pál
Született 1905. december 20.[1]
Elhunyt 1962. augusztus 6. (56 évesen)
Foglalkozása lelkipásztor

ÉleteSzerkesztés

Rádi parasztcsaládból származott. A váci katolikus gimnáziumba járt, majd az aszódi evangélikus gimnáziumban érettségizett. teológiát Sopronban, majd Helsinkiben tanult. 1930-ban szentelték pappá. 1930 és 1934 között Békéscsabán és Budapesten volt segédlelkész, közben egy évig Helsinkiben ösztöndíjas. 1934-ben rövid ideig Pitvaroson helyettes lelkész, majd augusztusban megválasztják fóti lelkipásztornak. 1940-től esperes. A belmissziói irányzat híve és aktív munkása. Számos előadást tartott az ország különböző pontján. 1939-ben alapítója a fóti Evangélikus Jungmann Árvaház-nak, 1947-ben megszervezte a Mandák Belmissziói Otthont. 1948 és 1954 között részt vett a Bibliafordító Bizottság ószövetségi szakbizottságának munkáiban.

A bebörtönzött Ordass Lajos evangélikus püspök melletti kiállása miatt, 1950-ben az egyházi vezetés állásából hónapokra felfüggesztette, közegyházi tisztségétől megfosztotta. 1956-ban rehabilitálták, 1957-től a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese. 1958-ban az ÁVH nyomására lemondott tisztségéről. Társszerkesztője volt az Emmaus felé című havi folyóiratnak.

Felesége Blaskovits Mária tanítónő. Házasságukból öt gyermekük született.

MűveiSzerkesztés

  • A finn kereszténység története és a finn evangélikus egyház rajza, Budapest, 1937
  • Malmivaara Vilmos élete, Győr, 1937
  • Száznál több cikke jelent meg különféle folyóiratokban.
  • Kéziratban fennmaradtak előadásai, tanulmányai, novellái, színdarabjai.

ForrásokSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17210.htm, Zászkaliczky Pál, 2017. október 9.