Zólyomi Dávid

(1600k-1649) nagybirtokos nemes,

Zólyomi Dávid (1600 körül – Kővár, 1649. augusztus 1.) Bihar vármegyei nagybirtokos nemes, Bethlen István erdélyi fejedelem veje.

Zólyomi Dávid
Született 1600-as évek
nem ismert
Elhunyt 1649. augusztus 1.
Kővár vára
Állampolgársága erdélyi
Gyermekei Zólyomi Miklós
Foglalkozása nagybirtokos

ÉleteSzerkesztés

Apja Zólyomi II. Miklós, anyja Daróczy Zsófia volt. Katonai pályáját Bethlen Gábor oldalán kezdte. 1626-ban a mezei hadak főkapitánya és háromszéki főkapitány lett, 1629-ben feleségül vette Bethlen István leányát, Bethlen Katát, akitől utóbb két gyermeke született: Krisztina (Perényi Gábor felesége), valamint III. Miklós (1635-1664).

Bethlen Gábor halála után, 1630-ban Brandenburgi Katalinnal szemben foglalt állást, s nagy része volt abban, hogy a trónt végül is I. Rákóczi György nyerte el. 1631-ben sógorával, Bethlen Péterrel együtt visszaverte Rakamaznál Esterházy Miklós nádor hadait, amelyek a fejedelemség elfoglalására indultak. 1632-ben leverte a Császár Péter vezette parasztfelkelést. Rákóczival való viszonya azonban egyre romlott, olyannyira, hogy 1632-ben esetleges menekülése érdekében levelezést kezdett a budai pasával. 1633. április 4-én Rákóczi elfogatta s hűtlenség és hatalmaskodás címén az országgyűléssel fő- és jószágvesztésre ítéltette, majd életének megkegyelmezve életfogytiglan Kővár várába záratta.

Bethlen Katalinnal kötött házasságából született fia, Zólyomi Miklós, akinek gyermektelensége folytán kihalt a Zólyomi család férfiága.

Birtokai közé tartozott neje után Nagykereki, Székelyhíd és Micske is. Halála után a fejedelem nejét iktári Bethlen Katalint meghagyta nagykereki és micskei birtokaiban, majd a család kihalása (1722) után birtokai is a kincstárra szálltak.

ForrásokSzerkesztés