Zöld páva

madárfaj

A zöld páva vagy glóriás páva (Pavo muticus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Zöld páva
Kakas
Kakas
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Pávaformák (Pavoninae)
Nem: Pavo
Faj: P. muticus
Tudományos név
Pavo muticus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Pavo muticus range map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld páva témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld páva témájú médiaállományokat és Zöld páva témájú kategóriát.

Legközelebbi rokona az kék páva (Pavo cristatus).

ElőfordulásSzerkesztés

Mianmar északi és Kína déli részén, valamint Laosz és Thaiföld, Vietnám és Kambodzsa területén honos. Továbbá Jáva szigetén is megtalálható. Hajdan India északkeleti régiójában, Bangladesben és Malajziában is élt, bár ezen területekről már kihalt.

Otthon érezheti magát trópusi, illetve szubtrópusi erdőkben, ami lehet akár örökzöld és lombhullató. Továbbá bambuszerdőkben, füves térségekben, szavannákon és gazdasági területeken is megtalálható.

Magyarországon a Balatoni Madárkert rendelkezik nagyobb tenyészállománnyal.[1]

AlfajaiSzerkesztés

  • jávai páva - Pavo muticus muticus
  • indokínai páva - Pavo muticus imperator
  • burmai páva - Pavo muticus spicifer

MegjelenéseSzerkesztés

A tyúkalakúak madárrendjének egyik legnagyobb faja, a hímállat hossza akár 244 cm lehet, a tojó pedig 100–110 cm. Kevésbé ismert, bár látványosabb, színesebb, mint ismertebb rokona, az indiai kék páva, bár az utóbbitól függőlegesebb testtartású, nyakának tollazata pikkelyszerű, fémesen csillogó zöld színű. Bóbitája nem koronaszerű, mint indiai rokonának, hanem csokorban előredől, a kék pávákénál hosszabb.

Érdekesség, hogy a tyúk is színes, fiatal korban kevés szakértő tudja az ivarokat megkülönböztetni. Egy éves kor után alakul ki a kakasok pikkelyes vállmintázata, 3 éves korban jelenik meg a hát és farokfedő tollakból módosult úgynevezett uszály.

ÉletmódjaSzerkesztés

Mindenevő, magvakkal, rovarokkal, hajtásokkal, rügyekkel, fiatal levelekkel, és gyümölcsökkel táplálkozik.

Természetvédelmi állapotSzerkesztés

A tollaiért és húsáért való vadászata, a fiókák és a tojásai kisállatpiacra való begyűjtése, a gazdálkodók mérgezései és az élőhely csökkenése illetve átalakulása veszélyezteti a fajt.

1995-ben 10-20 ezer közé tették állományát.[2] Az IUCN szerint veszélyeztetett (Endangered).

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Dél-Balaton érdekes látványossága a Kereki Madárkert (magyar nyelven)
  2. Cívishír: Páváznak a makik az állatkertben. civishir.hu. (Hozzáférés: 2021. november 29.)