Zöld zacskómadár
A zöld zacskósmadár (Psarocolius viridis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Zöld zacskósmadár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Psarocolius viridis (Müller, 1776) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zöld zacskósmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld zacskósmadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Philipp Ludwig Statius Müller német ornitológus írták le 1776-ban, a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó Oriolus nembe Oriolus viridis néven, innen helyezték jelenlegi helyére.[3]
Előfordulása
szerkesztésDél-Amerika északi részén, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésA hím testhossza 48,5 centiméter, a tojóé 37 centiméter, a hím testtömege 405 gramm, a tojóé 215 gramm.[3]
Életmódja
szerkesztésÍzeltlábúakkal, többnyire rovarokkal táplálkozik.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. április 2.)