Zöldszárnyú ara

Zöldszárnyú ara
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Újvilágipapagáj-formák (Arinae);
Nemzetség:	Arini;
Nem:	Ara;
Faj:	A. chloropterus;
Tudományos név
	Ara chloropterus; (Gray, 1859)
Szinonimák
	Ara chloroptera
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat és Zöldszárnyú ara témájú kategóriát.

A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus vagy Ara chloroptera) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

ElőfordulásaSzerkesztés

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela területén honos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban. Betelepítették Puerto Rico szigetére is.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 90 centiméter, testtömege 1000–1500 gramm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.

ÉletmódjaSzerkesztés

Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.

SzaporodásaSzerkesztés

Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.