Zagyvaszántó
Zagyvaszántó község Heves vármegye Hatvani járásában.
Zagyvaszántó | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Hatvani | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fekete László (független)[1] | ||
Jegyző | Pethőné Nagy Ilona | ||
Irányítószám | 3031 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1820 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 206,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″47.773000°N 19.668000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″47.773000°N 19.668000°E | |||
Zagyvaszántó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvaszántó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésHatvantól északra fekszik, a Mátra délnyugati lábánál. Közigazgatási területe két különálló részből tevődik össze, az északabbra eső területrész jóval kisebb a másiknál és csak lakatlan külterületek alkotják.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Apc, délkelet felől Petőfibánya, dél felől Lőrinci (Selyp), nyugat felől Héhalom, északnyugat felől pedig Palotás. Különálló területrésze révén határos még észak felől Jobbágyival, északnyugat felől pedig Szarvasgedével is.
Legfontosabb folyóvize a Zagyva, amely a lakott területeitől nem messze keletre folyik, észak-déli irányban. Északi határszélén torkollik a folyóba a Cserhát keleti részén eredő Szuha-patak.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 21-es főút, amely a lakott területének nyugati peremén húzódik. Központja a 2132-es és a 2403-as utak találkozásánál fekszik; külterületeit érinti még a 2131-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal érinti, melynek egy, Apccal közös állomása van itt. Apc-Zagyvaszántó vasútállomás a két település határvonalán létesült, Zagyvaszántó legészakibb házaitól alig pár száz méterre, Apctól lényegesen távolabb.
Története
szerkesztésMár a bronzkorban lakott település. Az 1970-es években történt az ún. Sósdomb feltárása, amely a mai falu szélétől 200 méterre helyezkedett el, a Kossuth utca folytatásában.
A község neve először egy 1299-es oklevélben szerepel „Zantho” alakban, mint a Váci egyházmegye birtoka. A 19. század első felében a herceg Grassalkovich és gróf családok birtokolták. Később báró Schossberger Rezső szerezte meg. Nevéhez fűződik a Selypi medence iparának fejlesztése. Ő alapította a selypi cukorgyárat. Temploma római katolikus, amelyet 1723-ban építtetett Koháry István, és Szent András apostolról nevezték el. Zagyvaszántó az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott, ezt követően került át Heves megyéhez.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Oldal Alfréd (független)[3]
- 1994–1998: Oldal Alfréd (MSZP)[4]
- 1998–2002: Oldal Alfréd (független)[5]
- 2002–2006: Oldal Alfréd (független)[6]
- 2006–2010: Oldal Alfréd (független)[7]
- 2010–2014: Fekete László (MSZP)[8]
- 2014–2019: Fekete László (MSZP)[9]
- 2019–2024: Fekete László (független)[10]
- 2024– : Fekete László (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1979 | 1974 | 1985 | 1894 | 1824 | 1828 | 1820 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2022-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott, valamit 2% egyébbel válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 3,2%, egyéb keresztény felekezhethez tartozó 1,3%, egyéb katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,9% (34,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, németnek, szerbnek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Zagyvaszántó Helységnévtár
- ↑ Zagyvaszántó Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztésSzarvasgede | Jobbágyi | Apc |
Héhalom | Apc | |
Nagykökényes, Heréd | Lőrinci | Petőfibánya |