Zahar Fjodorovics Dorofejev

moksa költő, pedagógus, etnográfus, történész

Zahar Fjodorovics Dorofejev (oroszul: Заха́р Фёдорович Дорофе́ев, 1890. március 24.1952. június 18.) moksa nemzetiségű költő, néprajzkutató, pedagógus, műfordító.

Zahar Fjodorovics Dorofejev
Született 1890. március 24.
Szalazgor
Elhunyt 1952. június 18. (62 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Nemzetisége moksa
Foglalkozása

Élete és pályafutásaSzerkesztés

Szalazgor faluban született a Tambovi kormányzóságban (ma Torbejevói járás, Mordvinföld) 16 főt számláló parasztcsaládban. Kétosztályos iskola elvégzése után 1905-ben sikeresen felvételizett a kazáni tanítóképzőbe, azonban innen elbocsájtották a forradalmi diákcsoportokhoz való csatlakozása miatt. 1906-ban a tanítóképzőben oktató Makar Jevszevjevics Jevszevjev közbenjárására visszavették. Itt kezdett el verseket írni, melyek először a Volzsszko-Kamszkaja Recs (Волжско-Камская речь, Volga-Kámai Beszéd) és Volzsszkij Vesztnyik (Волжский вестник, Volgai Közlöny) című lapokban jelentek meg.

1909-ben tanítói kinevezést kapott, ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni az irodalommal is. Közben versei tartalma miatt többször összetűzésbe került a hatóságokkal, letartóztatták, megfigyelés alá helyezték. 1912-ben saját erőből, Moszkvában, oroszra fordítva adta ki első verseskötetét Pesznyi i dumi narodnovo ucsityelja (Песни и думы народного учителя, Egy néptanító gondolatai és énekei) címmel, melyben 15 mordvin népi költemény is helyet kapott. 1918-ban kinevezték a Tyemnyikovi ujezd oktatási osztályának vezetőjévé. 1923-ban Moszkvába került, a A Közoktatási Népbiztosság (Narkomprosz) nemzetiségi osztályán kezdett dolgozni, ahonnan áthelyezték a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mordvin osztályának titkárává. Sokat tett a mordvin oktatásért, anyanyelvi iskolák létesítéséért, a tanárképzésért és a mordvin tankönyvek kiadásáért. Költészete mellett elbeszéléseket, illetve meséket is írt, és jelentős műfordítói tevékenységet is végzett, számos orosz költő, író (például Nyekraszov, Lermontov, Tyutcsev, Kolcov stb.) műveit fordította anyanyelvére.

A második világháború idején önként jelentkezett a seregbe, de egészségügyi okok miatt leszerelték.

Domokos Péter irodalomtörténész „a mordvin szépirodalom megalapítójának” nevezi Dorofejevet, aki rendkívül sokat tett a mordvin közművelődésért, és akinek számos népszerű verséből népdal lett.

ForrásokSzerkesztés