Főmenü megnyitása

A Zaide Wolfgang Amadeus Mozart befejezetlenül maradt kétfelvonásos német nyelvű daljátéka (singspiel). A töredékben maradt partitúrát Carl Gollmick (1796–1866) és Johann Anton Adnré (1775–1842) egészítette ki. Az általuk készített változat ősbemutatójára 1866-ban Frankfurtban került sor. A félbemaradt operát a zeneszerző életében nem adták elő.

Az opera történeteSzerkesztés

Mozart 1778-ban apjának egy Mannheimben kelt levélben számol be róla, hogy értesülései szerint II. József Bécsben egy német nyelvű darabokat játszó operatársulat megalapításán fáradozik. A társulatnak pedig szüksége lenne egy ambiciózus fiatal zeneszerzőre is. Mozart szerette volna elnyerni ezt a posztot, ezért arra kérte apját, hogy vesse latba minden befolyását, és érje el, hogy a császár kihallgatáson fogadja őt. Leopold Mozart azonnal felvette a kapcsolatot Franz von Heufelddel, akinek befolyásos kapcsolatai voltak a bécsi színházi életben. Heufeld véleménye szerint a fővárosban elég tehetséges komponista akadt, aki nagy hírnévnek örvend a császári udvarban is (köztük van Salieri és Gluck is), így Wolfgangnak akkor lenne a legnagyobb esélye, ha a lehető leggyorsabban elkészítene egy, az uralkodó számára is megfelelő operát, a kész mű aztán a segítségével hamar II. József elé kerülhetne.

Mozart azonban végül csak Párizsból való visszatérése után, 1779-ben kezdett el foglalkozni az új opera megkomponálásával. A szövegkönyv elkészítésére Johnn Andreas Schachtner vállalkozott, aki salzburgi udvari muzsikus és a Mozart család jó ismerőse volt. Forrásul részben Voltaire Zaire című drámáját, részben Franz Josef Sebastiani egyik zenés komédiája szolgált.

Amint Schachtner elkészült a librettóval, Mozart máris nekilátott a komponáláshoz, pedig közben belefogott az Idomeneo megírásába is. Egy ideig egymással párhuzamosan írta a két darabot. Amikor elutazott Münchenbe, hogy előkészítse az Idomeneo bemutatóját, a zenekarral eljátszatta a Zaide néhány részletét is. Aztán, miután visszatért Salzburgba, majd a hercegérseket követve Bécsbe utazott, egyre nyilvánvalóbbá vált számára, hogy megfelelő kapcsolatok híján a Zaide bemutatójából nem lesz semmi. Nem sokkal később pedig már egy másik török témát feldolgozó operán kezdett el dolgozni (ekkor fogott hozzá a Szöktetés a szerájból komponálásához). Így a Zaide végül befejezetlen maradt.

A hiányzó zeneszámokat a 19. század első felében Johann Anton André (1775–1842) és Carl Gollmick (1796–1866) készítette el posztumusz. Az általuk kiegészített változatot 1866. január 27-én mutatták be Frankfurtban. Jobb híján általában ma is ezt a kiegészített verziót szokták színpadra állítani, de hangfelvételeken többször kiadásra került a csonka, csak Mozart zenéjét tartalmazó változat is.

Az opera szereplőiSzerkesztés

Szereplő Hangfekvés
Zaide szoprán
Gomatz tenor
Allazim bariton
Szulimán szultán tenor
Ozmin basszbariton
Előénekes tenor

Az opera cselekményeSzerkesztés

I. felvonásSzerkesztés

Zaide rabszolgaként kerül a török szultán háremébe. Amint megpillantja az uralkodó, szerelemre lobban iránta. Gomatz szintén Európából származik. A szultán rabszolgája kereskedők karmai közül mentette meg, most az ő udvari munkásaként éli az életét. A két fiatal gyakran találkozott az udvarban, és hamar egymásba szerettek. Zaide egy alkalommal egy levelet ejt le Gomatznak szobája ablakából, amiben megvallja iránta táplált érzelmeit. A szerelmesek elhatározzák, hogy megszöknek. Tervükbe beavatják Allazimot is, aki a szultán kedvenc rabszolgája. A férfi megígéri, hogy segíti őket, sőt velük fog szökni. A szultán emberei hamar felfedezik a fiatalok szökését. Az uralkodó haragra gerjed, és parancsot ad a katonáinak, hogy hozzák vissza őket, majd halálra ítéli a szökevényeket.

II. felvonásSzerkesztés

A szökevényeket hamar utolérték. most a szultán elé kísérik őket. Az uralkodó részletesen elmeséli nekik, milyen kínzások várnak rájuk. Zaide sírva fakad, Allazim kegyelemért könyörög, de hasztalan. A szultán szívét semmi sem lágyítja meg. Ekkor azonban váratlan fordulat történik. Egy véletlennek köszönhetően Allazim Gomatzban és Zaidében rég elveszettnek hitt gyermekeit ismeri fel. A család egymásra találása végül a szultánt is megindítja. Valamennyiüknek megkegyelmez, majd visszaadja a szabadságukat is.

HangfelvételekSzerkesztés

Az operának több CD felvétele került forgalomba, ezek közül egyesek a kiegészített verziót, mások a töredékben maradt eredeti verziót tartalmazzák. A következőkben egy dialógusokat nem tartalmazó, csak a Mozart által papírra vettet zenei anyagot rögzítő kiadványt ismertetünk.

Zaide – Lynne Dawson, Gomatz – Hans Peter Blochwitz, Allazim – Olaf Bär, Szulimán – Herbet Lippert, Ozmin – Christopher Purves. Közreműködik: az Academy of Ancient Music zenekar, vezényel: Paul Goodwin. A felvétel helye és ideje: Poissy Théâtre, 1997. június 17–18. A kiadás éve: 1998. Harmonia Mundi, 9072205 1 CD DDD Stereo

IrodalomSzerkesztés

  • Liebner János: Mozart a színpadon. Dramaturgiai tanulmányok. Budapest, 1961. Zeneműkiadó.
  • Winkler Gábor: Barangolás az operák világában II. Tudomány, Budapest, 2005. 1566–1568. old.