Főmenü megnyitása
Vízimalmok a Zala mentén

Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét. A tájrehabilitációra valóban szükség volna, mert a malmok leállításával, a malomzsilipek tönkretételével a réteken drámai mértékben csökkent a többnyire erősen kötött talaj vízszintje, ami a rétek állapotát súlyosan befolyásolta. A rét- és legelőgazdálkodás amúgy is jelentősen visszaszorult. Sok helyen szántóföldi művelésbe fogták a rétek egy részét, vagy éppen ipari üzemeket telepítettek a rétekre. A rétek romlását, egyre jellegtelenebbé válását az 1960-as évek elején lezajlott Zala-szabályozás (inkább csatornázás) pecsételte meg, mely a malmokat és zsilipjeiket végképpen kiiktatta a folyó életéből. Az 1800-as évek végén Zala megyében – persze a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a megye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 vízimalom működött. Az 1940-es évek elején még mintegy 37 malom őrölt a Zala folyón. Számos malom esetében a malomgödörben vagy malomtóban ma is jelentős mennyiségű víz található, ami számos vízi, vízközeli élőlény refúgiuma, menedéke lehet. Irodalom: Molnár (2015), Jakosa (2011, 2012), Izsák és Kummer 2011, Izsák 2016. A folyó vízi energia hasznosításának lehetőségeiről Gerse (2014).

Hajdu Imre, Izsák János, Jakosa Árpád, Kummer Gyula, később Marx Mária 2005 körül határozták el a Zala folyó mentén lévő vízimalmok dokumentációjának gyűjtését. A teljesnek tekinthető felsorolás alapja egy, a Zala Megyei Levéltárban őrzött 1949-es lista. Már korábban megsemmisült malmok is szerepelnek ezen a listán, ezek mára már inkább csak a helyi lakosok emlékeiben élnek. A mellékelt térképen a piros színnel jelzett malmok ma már csak dokumentumokban és a helyi lakosság emlékezetében élnek. A térképet Kummer Gyula szerkesztette és a fényképfelvételek nagy része is tőle származik.

MűködésükSzerkesztés

Zsilipen (duzzasztón) a tulajdonképpeni zsilipen kívül az élőbeszédben a teljes zsilipszerkezetet is értették. A malmok fölötti, (fa)zsilipekkel duzzasztható néhány száz méteres folyószakaszt malomfejnek hívták. Közvetlenül a zsilip feletti szakaszán a vízpartot gyakran betonfal védte az alámosással szemben. A zsilip a vizet az őrlés egyik előkészületeként leengedett állapotában ezen a szakaszon duzzasztotta, fogta. Őrléskor a vizet a ráccsal (egyes helyeken „őrzővel”) védett turbinaházban lévő turbinára engedték, majd a víz a turbinaház kifolyóján át folyt tovább a malomgödörbe. Másutt a malomgödröt malomtónak mondták. (A rácsról a faágakat, egyéb uszadékot például gereblyével távolították el.) Eközben persze a malomfejben felduzzasztott víz egyre apadt; a vizet engedték, eresztették. A zsilipeket jellegzetes vasszerkezet segítségével lehetett emelni vagy süllyeszteni. A malomgödör előtti, illetve a zsilipkamra előtti zsilip valamelyikének felhúzásával, illetve leengedésével volt szabályozható a zsilipkamrába folyó víz mennyisége. A zsilipkamrába folyó víz hajtotta körbe a turbinát. Ez a forgás biztosította az őrléshez szükséges energiát.

Közvetlenül a zsilipház felett, ahhoz gyakorlatilag hozzáépítve, a zsiliphídról lehetett a zsilipekhez közel jutni. Ezen a hidacskán egyben át is lehetett menni egyik folyópartról a másikra. Ennek akkor lett nagyobb jelentősége, amikor a zsilip vagy zuhogó feletti szakaszon gyakran meglévő, gabona és liszt szállítására alkalmas közúti híd az ’50-es, ’60-as években már tönkrement. Ha duzzasztáskor a malomfejben a víz szintje elérte a legfelső zsilipdeszka felső szélét, akkor a víz azon átbukva, jellegzetes hanggal a betonkifolyóra zuhogott, majd onnan a széles és mély (3-5-8 méter mélységű) malomgödörbe rohant. Egyébként is, a bekezdésben szereplő elnevezések nem voltak egységesek. Az bizonyos, hogy az 50-es években a zalaegerszegi horgászok ezeket a megnevezéseket használták. A malomgödör alsó, újra összeszűkülő szakaszán általában kialakult egy kifli alakú kavicssziget. Az ezt követő kifolyó szakaszon a víz sekély volt, majd egyre mélyült, egy hosszú folyószakaszon gyakran kanyarokat tett meg, egyre lassabban folyt és tovább mélyült, majd átment a következő malom malomfejébe. A mederben kialakulhattak mélyedések (kutyrok), más helyeken pedig „szaladt a víz”. Egyes malmok felett a folyót kettéválasztották, az ásással kialakított új ágra, mely a malomhoz haladt (ilyen esetben ez a szakasz képezte a malomfejet vagy malomárkot) és egy másik ágra (kiság), melyen szintén volt zsilip, amit kiszsilipnek neveztek. (Az itt lévő, kisebb malomgödröt kisgödörnek is nevezték.) A kisgödör a kiságban folytatódott, mely aztán 100-200 méter után újra egyesült a főággal. Kiság és kiszsilip csak Zalaegerszegen és attól lefelé fordult elő a Zalán. Árvizek alkalmával aztán felborult a rend: a Zala és a rét helyén látványosságnak beillő összefüggő víztömeg, vízfelület jelent meg, mely néhány nap után vonult le.

Gyakran cölöpökön állt a malom víz közelében lévő sarka, más esetekben a víz felett szabályszerű padlózatot tartottak cölöpök. A padlózaton állva például a zsilipeket lehetett karbantartani, jégteleníteni. Utalhatnak persze hasonló cölöpök régvolt fahídra is. A malomépület tetején gyakran látható kiemelkedő, saját kis tetővel, ablakkal rendelkező építmény a malom porkamrájának a szellőzőnyílása, vagy a kiemelkedő felvonóvégek befogadására is szolgálhatott. A malomajtó felett gyakran esőlemez nyúlt előre, mely azt akadályozta meg, hogy rakodás során esőben a zsákok és a molnárok megázzanak. Az őrlés során keletkező melléktermékek alkalmasak voltak sertés hizlalásra, baromfitartásra. Ezért a malmok közelében az igavonóként tartott lovak istállója mellett gyakran volt disznóól, tyúkól vagy éppen galambdúc is.

A malmok említése elsősorban helyük szerint, másodsorban közismert nevükön történik.

A Zala menti malmok listájaSzerkesztés

Képek Név Helység Tulajdonos/bérlő Megjegyzések
1.   Pacsai/zalalövői malom, Jakosa malom Zalalövő Jakosa J. Ödön kb. 1940-ig a déli oldalon alulcsapós malomkerék volt
2. Zalalövői malom Zalalövő
3.   Vizi-malom Zalalövő Vizi Lászlóné Jellegzetes a malommaradvány képe. Jellemzőek a megbolygatott helyek növényei, csalán, szeder, fiatal nyárfák, fűzfák.
4.   Zalapatakai malom, Molnár malom Zalapataka Molnár Jenő A malomépület és a turbinakamra
5. Gergulecz malom Zalalövő Gergulecz testvérek
6.   Budafai malom, Bankovics malom Budafa Bankovics testvérek Keleti irányból fényképezve a már téglából épített malom, egy kis részlet a turbinaházból is látszik a déli oldalon
7.   Györkefai malom, Zsohár-Károlyi malom Zalacséb Károlyi István A bővített malomépület nyugatról
8.   Salomvári malom Salomvár Vizi László, Mesterházyné A malom néhány betonmaradványa
9. Zalacsébi malom Zalacséb Agricultural Co-operation
10.   Zalaszentgyörgyi malom, Sztancsics malom Zalaszentgyörgy Stancsics testvérek Ez a malom csak fényképen maradt meg, még a maradványait is eltüntették. A kép valamilyen ünnepi alkalommal készülhetett északnyugatról.
11. Kávási malom Kávás
12.   Boncodfölde-i malom, Huszár malom Boncodfölde Huszár Ernő Déli irányból a volt malomgödör, hátrébb néhány betonmaradvány
13.   Bagodvitenyédi malom,
Baumgartner-Németh malom
Bagodvitenyéd Baumgartner Józsefné Délnyugatról fényképezve a malomépület
14. Bagodi malom Bagod
15.   Mártonfai malom, Tóth-malom Martonfa Tóth Károly A malom maradványai déli oldalról.
16.   Klázer vagy Varga malom Teskánd Klázer István A malom a lebontása előtti utolsó napokban
17.   Pozsgai malom Apátfa Pozsgai Kálmán A malomépület déli fala, a pázsit helyén volt a malomgödör, amelyet később feltöltöttek
18.   "Hídi" vagy Béry malom Andráshida Béri testvérek, Rosenberger Endre A turbinakamra falának maradványa
19.   Gógán vagy Schreiner malom Zalaegerszeg Schreiner család A malomépület keletről
20.   Horváth malom Neszele Horváth Ferenc A képen a turbinaház tetején lévő nyílás, amely a tengelyt fogadta be
21.   Hencz malom Zalaegerszeg Hencz nővérek A malomépület és a vízkerék északról.
22.   Gömbös vagy Németh malom Zalaegerszeg Németh örökösök A későbbi malomépület keletről. Jobbról a turbinaház a kifolyóval. Ettől is jobbra, a kép jobb oldalán voltak a zsilipek. A betonfal előtti karók állnak ki a vízből, két helyen is. Ezek a régi malomépület idejéből származnak, 1940 körül. 2005-ben a malom helyén már lakóház állt.
23.   Böhm malom Kaszaháza Böhm Jenő, Böhm Zoltánné 1960 körüli kép, délkeletről a hatalmas (5-6 méter mély) malomgödör. A távolabbi kisebb épület, előtte a zsilipek, itt éppen részben a zsilipek alatt, részben a zsilipkamrán folyik át a víz. A 2000-es évek elején a malom helyén lakópark épült.
24.   Baumgartner vagy Kummer malom Zalaegerszeg Baumgartner Imréné Délkeletről a malomgödör, a zsilipek, a turbinaház és a malomépület egy része
25.   Vér malom Csácsbozsok Vér József Ma már nyoma sincs ennek az épületnek. Valószínűleg istálló és raktár volt a malom idejében
26. Pózvai malom Pózva Kőmaradványaira többen még emlékeznek
27.   Cságoly malom Pethőhenye Cságoly Ferenc A malomépület keletről, jobb oldalon a turbinaház és a zsilipek, előtte a malomgödör
28.   Takács malom Alibánfa Takács Jenő A malomgödör, benne jelentős mennyiségű vízzel, mögötte a volt zsilipek alatti vízkifolyó, majd jobbra a turbinaház kifolyója, és hatalmas turbinaház
29.   Tőbereki malom Nemesapáti-Tőberek Nagy Endre Északi irányból fényképezve a zsilip alatti kifolyó és a turbinaház maradványa
30.   Légrády-Miszori malom Kemendollár Miszory örökösök A malomépület északnyugati sarka
31.   Hámos malom Zalaistvánd Hámos Jenő A malomépület délről
32.   Koch-Domján malom Pakod Koch József Északkeletről fényképezve a maradványok. Jobbról a turbinakifolyó, középen a szabadon átfolyó víz helye
33.   Csorba malom Zalabér Agricultural Co-operation A malomépület keleti irányból. A jelenlegi tulajdonos szépen renováltatta az épületet.
34.   Hármasi vagy Keszler malom Batyk állami tulajdon A molnárlakás maradványai
35.   Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom Tüskeszentpéter Kutrovácz örökösök (?) A malomépület messziről is jól látható, kereskedelmi emblémaként is előforduló képe északnyugatról. A többemeletes malom ma is őröl, elektromos árammal üzemel.
36.   Schlésinger malom Zalaszentgrót állami tulajdon A malomépület északról
37.   Mittermayer-Horváth malom Zalakoppány Mittermayer testvérek A malomépület
38. Zalakoppányi malom Zalakoppány
39.   Vöröss malom Kehidakustány Vöröss István, Szabó József Betonmaradványok
40. Kustányi malom Kehidakustány
41.   Böröck malom Kehidakustány Böröck Imre, Németh Gyula
Koszovszkyné
A malmot nyugati, illetve északkeleti irányból mutató régi kép

[1]

GalériaSzerkesztés

Képgaléria

JegyzetekSzerkesztés

  1. Forrás: Zala Megyei Levéltár

ForrásokSzerkesztés

  • Molnár László (2015) Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen. Zalai Múzeum 22: 301-330.
  • Jakosa Árpád (2012) A családunk! Családtörténet. Kézirat, 2012.
  • Jakosa Árpád: A malmok. Kézirat, 2011.
  • Izsák János és Kummer Gyula: Adatok a Zala folyó menti malmok világának utolsó évtizedeiről. Kézirat, 2011.
  • Izsák János: Bővebb képanyag és szöveges kommentár a Zalai vízimalmok kutatásához. Kézirat, 2016.
  • Gerse Károly (2014) A vízenergia-hasznosítás hozzájárulása a fenntarthatósághoz. Magyar Tudomány 175: 779-789.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés