Wikipédia

Zalaszombatfa

magyarországi község Zala vármegyében

Zalaszombatfa (szlovénül: Soboška vas, vendül Soboška ves) község (aprófalu) Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3] Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország negyvenkettedik legkisebb települése.[4]

Zalaszombatfa
Légi fotó
Légi fotó
Zalaszombatfa címere
Zalaszombatfa címere		 Zalaszombatfa zászlaja
Zalaszombatfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám8969
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség44 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 21″, k. h. 16° 26′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 21″, k. h. 16° 26′ 40″
Zalaszombatfa (Zala vármegye)
Zalaszombatfa
Zalaszombatfa
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaszombatfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszombatfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Zalaszombatfa a Lendva sikságán, a magyar-szlovén határ közelében helyezkedik el. A településre Rédics irányából fut be egy mellékút. A községbe napi négy autóbusz jár Lenti felől.

Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak (a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.

A falu Szentistvánlak nevű településrészétől nyugatra folyik a Határ-patak. Szentistvánlak főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.[5]

Története szerkesztés

Zalaszombatfa első említése 1335-ből való. Birtokosai egészen 1644-ig az alsólendvai Bánffyak voltak. Ekkor Nádasdy Tamás kezére jutott. A törökök nem dúlták fel a települést, ám a falu lakosait sokat dolgoztatták a lenti és az alsólendvai várakon.

Az alsólendvai járásban lévő település a trianoni békeszerződés hatására a magyar-jugoszláv határ magyar oldalára került, így elvágva korábbi természetes piacától pusztulásnak indult a település. Mára lakossága ötödére csökkent le, a közügyek mind Rédicsen zajlanak. A súlyosan elöregedett falu a turizmusban próbál megoldást találni a népesedési problémákra.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tüske Béla (független)[6]
  • 1994–1998: Tüske Béla (független)[7]
  • 1998–2002: Tüske Béla (független)[8]
  • 2002–2006: Tüske Béla (független)[9]
  • 2006–2010: Tüske Béla (független)[10]
  • 2010–2014: Tüske Béla (független)[11]
  • 2014–2019: Szabó Zoltán (független)[12]
  • 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]

Gazdasága szerkesztés

Zalaszombatfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
45
47
47
51
44
44
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 88,4%-a római katolikusnak vallotta magát (9,3% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei szerkesztés

A település nevezetességei, látnivalói:[15][16]

  • Szent Péter és Pál-templom
  • Kódisállásos lakóház (Kossuth u. 27.)
  • Fumu és hetési szőttes szobor
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Régi iskolaépület (ma turistaház)
  • Hagyományos kemence a régi iskolaépület kapuja előtt
  • Kőkereszt, talapzatán három szoboralakkal (a temető közelében áll)
  • Kebele-víztározó

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  5. ↑ A magyar vidék újraszervezése – avagy három történet arról, mi ad okot a reményre. osszkep.hu. [2017. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  6. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  10. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  11. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  12. ↑ Zalaszombatfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Zalaszombatfa. funiq.hu. (magyarul) Budapest: Cartographia Kft. (Hozzáférés: 2022. június 12.)
  16. ↑ Rácz Dániel – Wolf Beáta – Cseri Gabriella – Révész László – Horváth Marianna: Zalaszombatfa: Településképi arculati kézikönyv 2017. (magyarul) Fotók: Balogh Anita, Bedő Andrea, Dr. Kiss Gábor, Rácz Dániel. 2017. Hozzáférés: 2022. június 12. (pdf)  

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalaszombatfa&oldid=26112106”